18/2006. (VII. 24.) PM rendelet

a vám- és pénzügyőrség dolgozóinak lakáscélú munkáltatói, valamint a lakhatási támogatásáról szóló 11/2001. (III. 1.) PM rendelet módosításáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi LXIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a hivatásos állományúak és a közalkalmazottak lakhatásának elősegítésére - a 11/2001. (III. 1.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására az érdek-képviseleti szervvel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lakhatási támogatások:
a) a vám- és pénzügyőrség kezelésében, illetve rendelkezésében lévő bérlakás bérbeadása,
b) lakáscélú kamatmentes kölcsön,
c) egyszeri vissza nem térítendő lakáscélú juttatás,
d) lakásnak nem minősülő szolgálati szálló férőhely, lakóegység,
e) albérleti hozzájárulás,
f) lakhatási költségtérítés és/vagy lakbértámogatás.”
(2) Az R. 2. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) a vám- és pénzügyőrség bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jogával érintett lakások elidegenítéséből származó, vám- és pénzügyőrséget megillető vételárrész,”
2. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) E rendelet alapján a testület tagja - a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján - az alábbi feltételek együttes fennállása esetén részesülhet kamatmentes lakáscélú támogatásban:
a) ha a tulajdonában lévő vagy kerülő építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértéket, illetőleg a vételárat vagy építési költséget, és lakásvásárlás esetén az eladó nem lehet az igénylőnek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, illetve élettársa,
b) ha hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra a munkáltatói kölcsön erejéig a vám- és pénzügyőrség javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,
c) ha a kölcsönnel szolgálati, illetve munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében saját lakáshelyzetét oldja meg,
d) ha a kölcsönre jogosult igénylő kérelmének teljesítését a Lakásügyi Bizottság javasolja,
e) ha rendelkezik az építési költségnek, vételárnak, illetőleg a korszerűsítési, bővítési költségnek legalább 20%-a mértékében saját megtakarítású anyagi fedezettel,
f) ha a testület tagjának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének és együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévő lakását az újabb lakás megszerzése érdekében elidegeníti, vagy bérleti jogviszonyáról érvényesen írásban lemondott. Erről a tényről a támogatást igénylő nyilatkozni, illetve elidegenítés, bérleti jogviszony megszüntetés esetén azt okmányokkal igazolni köteles,
g) ha vállalja, hogy amennyiben a kölcsön teljes visszafizetése előtt - e rendelet 13. §-ában meghatározott okokból - a kölcsönszerződés felmondásra kerül, úgy a kölcsönhátralékot, a már korábban jóváírt kedvezménnyel és a hitelintézet által számított kezelési költség összegével növelve, 30 napon belül, egy összegben visszafizeti, továbbá a tartozás késedelmes teljesítése esetén a törvényes - a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerinti - késedelmi kamatot is megfizeti,
h) ha vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját erőt, illetőleg az e célra más szervtől (pl. pénzintézet, házastárs munkáltatója stb.) igénybe vett anyagi eszközöket és a munkáltatói kölcsön összegét a vételár, az építési, korszerűsítési költség kiegyenlítésére használja fel és ennek megtörténtét a munkáltató felé okmányokkal igazolja,
i) ha vállalja, hogy építkezés esetén a kölcsön folyósításától számított két éven belül befejezi az építkezést és a lakásügyi szerv részére bemutatja a használatbavételi (lakhatási) engedélyt, míg korszerűsítés esetén 6 hónapon belül befejezi a korszerűsítési munkálatokat. Indokolt esetben - kérelemre - egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható a lakhatási engedély benyújtásának időpontja,
j) ha vállalja, hogy az elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint jelzálogjoggal lekötött ingatlanra olyan épületbiztosítási szerződést köt, amelyen a kapott hitel összegének erejéig és a hitelező jogosultságát (kedvezményezetti minőségét) bejegyezteti, annak megtörténtét igazolja és azt a kölcsön fennállásának egész időtartama alatt fenntartja,
k) ha vállalja, hogy a munkáltatói kölcsön igénybevételével vásárolt, épített ingatlanába állandó lakhelyként bejelentkezik és ennek megtörténtét igazolja, valamint a munkába járáshoz való költségtérítést az új lakhely szerinti közigazgatási viszonylatban veszi igénybe.
(2) Támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás fele tulajdoni hányada van, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett, vagy a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy a lakás több mint két éve haszonélvezettel terhelten került tulajdonába vagy haszonélvezettel terhelten örökli, és a haszonélvező a lakásban életvitelszerűen lakik.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételtől a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) eltekinthet, ha a testület tagja öt éven belül a nyugdíjkorhatárt eléri és a munkáltatói támogatással a végleges letelepedését kívánja megoldani.
(4) A testület tagja a kölcsönszerződésben, valamint a kölcsönengedélyezésre jogosulttal megkötött megállapodásban meghatározott feltételek teljesítését vállalja.”
3. § Az R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkáltatói kölcsön igények elbírálására a VPOP Beruházási és Közbeszerzési Főosztálya jogosult a VPOP-n és a regionális parancsnokságokon működő Lakásügyi Bizottságok javaslatának figyelembevételével.”
4. § Az R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés g), i) és k) pontjában meghatározott feltételek érvényesítésétől - szolgálati érdekből - az országos parancsnok eltekinthet.”
5. § Az R. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói kölcsönben részesült dolgozót a vám- és pénzügyőrségnél folyamatosan eltöltött szolgálati, közalkalmazotti, köztisztviselői viszonya alapján - a hivatásos állományú dolgozó szolgálati viszonyában a Hszt. alapján a más fegyveres szervnél eltöltött időt is beszámítva - a fennálló tartozására
5 év után	30 000 Ft,
10 év után	további 50 000 Ft,
15 év után	további 70 000 Ft,
20 év után	további 100 000 Ft,
25 év után	további 150 000 Ft,
összesen legfeljebb 400 000 Ft kedvezmény illeti meg. A kedvezmény jóváírására akkor kerülhet sor, ha az a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint a munkáltatónak adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet.”
6. § Az R. 16. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) a testület tagja megállapodásban vállalja, hogy a fennálló tartozását az újonnan megállapított futamidő alatt - a pénzintézet által felszámított kezelési költséggel - visszafizeti. A törlesztő részlet összege 5000 Ft-nál kevesebb nem lehet.”
7. § Az R. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a szolgálati út megtartása mellett - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - a közvetlen állományilletékes szerv vezetőjének javaslatával ellátva kell az illetékes lakásügyi szervhez benyújtani.”
8. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A vám- és pénzügyőrség a szolgálati feladatok zavartalan, hatékony ellátása érdekében lakásnak nem minősülő tiszthelyettesi szolgálati férőhelyet, tiszti szobát, lakóegységet (a továbbiakban: szolgálati férőhely) létesíthet, tarthat fenn, bérelhet.
(2) A szolgálati férőhelyek létesítésének, megszüntetésének, bérbevételének engedélyezése és szabályszerű működésének, használatának felügyelete az országos parancsnokság hatáskörébe tartozik. A kezelése, fenntartása, rendeltetésszerű működtetése és ellenőrzése a lakásügyi szerv feladata.
(3) A szolgálati férőhely a testületi tag ideiglenes jellegű, meghatározott időre - legfeljebb 10 évre - szóló elhelyezésére szolgál. A lakásügyi szerv köteles az igényjogosultságot évenként felülvizsgálni.”
9. § Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A szolgálati férőhelyek igénybevételére jogosultak azok a testületi tagok, akik szolgálati helyükön vagy annak vonzáskörzetében lakással, szállással nem rendelkeznek és a felvételük vagy áthelyezésük időpontjában elszállásolásukat saját erőből megoldani nem tudják.
(2) Az igénylést az e célra rendszeresített nyomtatványon, a szolgálati út megtartása mellett kell benyújtani a lakásügyi szervnek.
(3) A testület tagja a lakásügyi szervvel kötött megállapodás alapján veheti igénybe a részére biztosított szolgálati férőhelyet.”
10. § Az R. 24. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a megállapodásban előírt meghatározott idő lejár.”
11. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A szolgálati férőhely igénybevétele térítésköteles. Vezényeltek elhelyezése - a vezénylés időtartamáig -, valamint szolgálati érdekből történt áthelyezés esetén legfeljebb egy évig térítésmentes.
(2) A térítési díj mértékét az üzemeltetési, fenntartási, külön szolgáltatási költségek, valamint a közös költség figyelembevételével évenként az országos parancsnokság határozza meg. A térítési díjnak fedeznie kell a szolgálati férőhely fenntartásának, üzemeltetésének tényleges önköltségi árát.
(3) A térítési díjat az elhelyezettek postai utalványon vagy külön „Kötelezvény” alapján illetményből való levonás útján fizetik meg, illetve külső szolgáltatók esetén a közműdíjakat a szolgáltatók által küldött számlák alapján egyenlítik ki.”
12. § Az R. 26. § (1)-(3) bekezdésében „szolgálati férőhelyek, tiszti szobák” kifejezés helyébe „szolgálati férőhelyek” kifejezés lép.
13. § Az R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az a testületi tag, aki az R. 23. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati férőhely igénybevételére jogosult, azonban férőhely hiányában magántulajdonú vagy szállodai jellegű lakást vagy szobát bérel, bérleti/albérleti hozzájárulást igényelhet.
(2) Nem jogosult hozzájárulásra az a testületi tag, aki
a) szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében lakásbérleti jogviszonnyal vagy lakástulajdonnal rendelkezik, beleértve a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke) közös tulajdonszerzését, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú lakásra vonatkozó bérleti jogviszonyát is,
b) szüleinél, nagyszüleinél, házastársánál, élettársával, annak szüleinél vagy testvérénél életvitelszerűen lakik, még abban az esetben sem, ha azokat anyagilag támogatja,
c) a vám- és pénzügyőrség által felajánlott szolgálati férőhelyet vagy a méltányolható lakásigény mértékének megfelelő szolgálati lakást legalább két esetben nem fogadta el,
d) a kérelmében bizonyíthatóan valótlan adatokat közölt, vagy az elbírálást befolyásoló tényt, körülményt elhallgatott,
e) a méltányolható lakásigény mértékét meghaladó és a jövedelem arányában az együtt költöző vagy lakó családtagok számának megélhetését veszélyeztető bérleti díj fizetési kötelezettséget vállal.
(3) A hozzájárulás jogszabályi és okmányi feltételeinek meglétét és a kifizetés jogosságát az állományilletékes parancsnok köteles vizsgálni és igazolni.”
14. § Az R. 28. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Meg kell tagadni, illetve szüntetni a hozzájárulás folyósítását, ha
a) a testületi tag szolgálati, illetőleg munkaviszonya a vám- és pénzügyőrségnél megszűnik,
b) az albérletet nem életvitelszerűen lakja,
c) a bérlemény korábban (az albérleti szerződéskötést megelőzően) az igénylő tulajdonában volt,
d) a vám- és pénzügyőrség az igénylő elhelyezésének megoldására lakáscélú kamatmentes kölcsönt, szolgálati lakást, illetve szolgálati férőhelyet biztosított.”
15. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A lakással rendelkező részére (ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal, tulajdoni hányaddal, haszonélvezeti joggal rendelkezik), illetve az önkormányzat vagy más szerv, magánszemély tulajdonában lévő lakásbérleti jogviszony alapján, életvitelszerűen használt lakásfenntartási, üzemeltetési költség terheinek mérséklése érdekében a testületi tagnak a cafetéria rendszeren belül lakhatási költségtérítés és/vagy lakbértámogatás nyújtható.
(2) A költségtérítés és/vagy lakbértámogatás igénybevételének feltételeit az országos parancsnok külön utasításban szabályozza.
(3) A költségtérítés és/vagy lakbértámogatás a testület tagjának vagy vele közös háztartásban együtt lakó közeli hozzátartozójának nevére szóló számla vagy számlát helyettesítő okmány alapján utólag kerül kiutalásra a tárgyhavi illetménnyel együtt.”
16. § Az R. 31. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő e) ponttal egészül ki:
„b) lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatát növelő építési és szerelési munkák, különösen
ba) víz, csatorna, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,
bb) fürdőszoba kialakítása olyan lakásban, ahol még ilyen funkciójú helyiség nincs,
bc) épületgépészeti rendszerek, fűtés-, melegvízellátás korszerűsítése,
bd) központosított fűtés kialakítása, energiatakarékos berendezésekre történő cseréje,
be) központi szennyvízelvezetéshez való csatlakozás,
bf) épület tető-, homlokzat-, pince szigetelése, beleértve a hő-, hang, illetve vízszigetelési munkákat, külső nyílászárók energiatakarékos cseréjét, tető cseréjét, szigetelését.
E munkákhoz kizárólag érvényes műszaki követelményeknek, szabványoknak megfelelő termékeket lehet felhasználni,”
„e) lakásügyi szerv:
ea) a Beruházási és Közbeszerzési Főosztály az országos parancsnokság, valamint a hatósági jogkörrel rendelkező budapesti középfokú szervek állománya tekintetében,
eb) a regionális parancsnokságok (illetékességi területükön) saját állományuk, illetve budapesti viszonylatban a VP Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokság saját állománya és a hatósági jogkörrel nem rendelkező középfokú szervek tekintetében.”
17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit - a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 30. §-a hatályát veszti.
(3) Az R. 10. § (1) bekezdésében meghatározott összegű kedvezmény a jelen rendelet hatálybalépését követően kötött kölcsönszerződések esetén illeti meg a testületi tagokat, míg az ezt megelőző időpontban létrejött szerződések esetén a kedvezmény mértékét a kölcsönszerződés megkötésekor hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell jóváírni.