19/2006. (VII. 31.) PM rendelet

az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) a következők szerint módosítom:
1. § (1) A Vhr. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szervező - ide nem értve az Szjtv. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti szervezőt - személyi megfelelőségének folyamatos igazolásához szükséges, az 1. számú melléklet szerinti iratokat évente, az SZF külön felhívása nélkül, személyi megfelelőségének lejárata előtt legalább 10 munkanappal köteles benyújtani.”
(2) A Vhr. 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a szervező a (6) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF megállapítja a szervezői tevékenység megszűnését és a szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét, valamint a szervező által benyújtott engedély iránti kérelmet hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja.”
2. § A Vhr. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az OMH a 6. § (4) bekezdésére figyelemmel - a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - a hitelesítési vizsgálat alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki. A hitelesítési bizonyítvány kiállításával egyidejűleg az OMH a pénznyerő automatán elhelyezett hitelesítő kártyát külön jogszabályban meghatározott törvényes tanúsító jellel (öntapadó matricával) látja el. A hitelesítési bizonyítványnak - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell annak az egyedileg azonosítható eszköznek az adatait is, amely a pénznyerő automata összekapcsolt rendszerben való üzemeltetését lehetővé teszi. A hitelesítési bizonyítvány - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - a pénznyerő automata üzemeltetésével kapcsolatos hitelesítői megjegyzéseket is tartalmazhat.”
3. § (1) A Vhr. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyszíni ellenőrzés esetében az ellenőrzési jogosultságot az SZF alkalmazottja az SZF által kiállított arcképes igazolvánnyal, illetve a megbízott ellenőr megbízólevéllel és személyazonosító igazolvánnyal (a továbbiakban együtt: ellenőr) köteles igazolni. Az SZF által kiállított arcképes igazolvány tartalmazza a szerencsejáték ellenőrzésére szóló jogosultságot.”
(2) A Vhr. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyszíni ellenőrzést legalább két ellenőrnek együttesen kell végeznie.”
(3) A Vhr. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyszíni ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvben kell dokumentálni. Az SZF más, nem helyszíni ellenőrzés megállapításairól is jegyzőkönyvet vehet fel.”
(4) A Vhr. 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az ellenőrzésről az SZF jegyzőkönyvet vesz fel, annak egy példányát az ellenőrzött szervezetnek vagy személynek kell átadni vagy megküldeni. Az ellenőrzött szervezet vagy személy az ellenőrzés során készített jegyzőkönyv megállapításaira a közlést követő nyolc napon belül az SZF-nél írásban észrevételt tehet.”
4. § A Vhr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az SZF az ellenőrzést típusa szerint
a) folyamatos célellenőrzés,
b) átfogó ellenőrzés,
c) célvizsgálat,
d) témavizsgálat,
e) utóvizsgálat
útján végzi.
(2) Az ellenőrzés módjai a helyszíni ellenőrzés, a táv-adatszolgáltatás, okiratok bekérése és ellenőrzés az SZF nyilvántartása(i) alapján.”
5. § A Vhr. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Szjtv. 26. §-ának (15) bekezdésében foglalt esetekben az SZF a helyszíni ellenőrzés keretében a játékterem vagy a pénznyerő automata működtetését a határozat meghozataláig lebélyegzéssel felfüggeszti és a felfüggesztéssel érintett engedélyt a helyszínről elhozza, vagy a pénznyerő automata, illetve játékterem működését - az engedély helyszínen hagyása mellett - a jogszabályi feltételek teljesítéséig lebélyegzéssel felfüggeszti.”
6. § A Vhr. a következő címmel és 17/A-17/J. §-okkal egészül ki:
„A koncessziós pályázat elbírálására vonatkozó szabályok
17/A. § A pénzügyminiszter által szerencsejáték szervezésére és üzemeltetésére kiírt koncessziós pályázat elbírálására Pályázati Értékelő Bizottságot (a továbbiakban: PÉB) és Pályázati Irodát (a továbbiakban: Iroda) hozhat létre.
17/B. § (1) A PÉB az elnökének és a tagjainak pénzügyminiszter általi kinevezésével jön létre a koncessziós pályázatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét megelőzően legalább 10 nappal.
(2) A PÉB feladata
a) a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam alatt beérkezett pályázatok felbontása és értékelése,
b) javaslat tétele a pénzügyminiszter számára a pályázat nyertesének személyére,
c) a b) pont szerinti javaslattétellel egyidejűleg a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 9/A. §-a szerinti emlékeztető tervezetének megküldése a pénzügyminiszter számára.
(3) A PÉB feladatainak teljesítése során biztosítja a pályázók esélyegyenlőségét, és a nyertes pályázóra vonatkozó javaslatát hátrányos megkülönböztetés nélkül, szakmai szempontok alapján teszi meg.
(4) A PÉB megszűnik a koncessziós pályázat eredményhirdetését követő napon, illetve ezt megelőzően, ha a pénzügyminiszter feloszlatásáról dönt.
17/C. § Az Iroda feladatait a koncessziós pályázat kiírásától az eredmény kihirdetéséig az SZF látja el. Az Iroda feladata kérelemre felvilágosítást nyújtani a koncessziós eljárás tekintetében a hatályos jogszabályoknak megfelelően, valamint támogatni a PÉB munkáját.
17/D. § (1) A PÉB elnökből, a pénzügyminiszter által meghatározott számú tagból, tagonként egy póttagból és titkárból áll. Az elnököt, a tagokat és a póttagokat a pénzügyminiszter nevezi ki. A tagok és a póttagok személyére a pénzügyminiszter által felkért közigazgatási szervek vezetői tesznek javaslatot. A PÉB titkára az SZF vezető beosztású köztisztviselője.
(2) Az elnök, a tag, és a tag akadályoztatása esetén eljáró póttag a pályázatok felbontását követően a benyújtott pályázatok teljes anyagába betekinthet, arról feljegyzést készíthet. Az elnök, a tag, a póttag és a titkár az irányadó jogszabályoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott titkokat.
(3) Nem lehet a PÉB tagja az a személy, aki
a) a koncessziós eljárás során pályázatot nyújtott be,
b) a pályázónak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója,
c) a pályázó gazdasági társaság tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja,
d) a pályázóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve ezek közeli hozzátartozója,
e) a pályázat előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett,
f) a pályázat tekintetében egyébként elfogult.
(4) Ha összeférhetetlenségi ok merült fel, erről az elnököt haladéktalanul tájékoztatni kell. A tag összeférhetetlenség miatti felmentésére az elnök tesz javaslatot a pénzügyminiszternek. A pénzügyminiszter által felmentett tag helyett a tagot javasló közigazgatási szerv vezetőjének a pénzügyminiszter részére új tagot kell javasolni.
17/E. § (1) Az elnök feladatai különösen
a) a PÉB üléseinek összehívása és vezetése,
b) a PÉB jogszabályszerű működésének biztosítása,
c) az értékelési folyamat koordinációja,
d) a PÉB nyertes pályázóra vonatkozó javaslatának a pénzügyminiszter elé terjesztése.
(2) A PÉB feladatkörébe tartozó döntés meghozatala során az elnök szavazati joggal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) Az elnök feladatai ellátása során személyesen köteles eljárni.
17/F. § (1) A tagok feladata a benyújtott pályázatok értékelése. Az értékelés során a tagok a PÉB Értékelési Szabályzatának megfelelően pontozzák a benyújtott pályázatokat.
(2) A tagok a PÉB feladatkörébe tartozó döntések meghozatala során egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.
(3) A tag akadályoztatása esetén a póttag tanácskozási joggal vesz részt a PÉB ülésén.
(4) A PÉB tagság megszűnik, ha
a) a PÉB megszűnik,
b) a tagot a pénzügyminiszter felmenti,
c) a tag tagságáról lemond,
d) a tag elhalálozik.
17/G. § (1) A titkár feladata a PÉB működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása és az elnök támogatása feladatainak ellátásában, így különösen
a) előkészíteni a PÉB ülésének napirendjét,
b) megküldeni a tagoknak a napirendet és a PÉB ülésén való részvételre vonatkozó meghívót,
c) elkészíteni és megküldeni a tagoknak a PÉB üléséről szóló emlékeztetőt.
(2) A PÉB üléséről készített emlékeztető tartalmazza
a) a jelenlévő tagok nevét,
b) az ülés helyét, kezdetének és befejezésének idejét,
c) az ülés napirendjét,
d) az ülésen meghozott döntéseket,
e) az ülésen tett összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentéseket,
f) minden olyan tényt, körülményt, melyet az elnök, a tag vagy a póttag feljegyzésre javasol.
(3) A titkár a PÉB feladatkörébe tartozó döntések meghozatala során szavazati joggal nem rendelkezik.
(4) A titkár jogait és kötelességeit csak személyesen gyakorolhatja, illetve teljesítheti.
17/H. § (1) A PÉB az elnök előterjesztése alapján
a) dönt ülésének napirendjéről,
b) egyhangú döntéssel fogadja el eljárása rendjének részletszabályait tartalmazó Ügyrendjét, valamint a pályázatok értékelésénél figyelembe vehető szempontokat és az értékelés pontrendszerét tartalmazó Értékelési Szabályzatát,
c) dönt szakértő megbízásának szükségességéről.
(2) A PÉB Ügyrendjének és Értékelési Szabályzatának érvényességéhez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges.
17/I. § (1) A PÉB határozatképes, ha ülésén a tagok többsége jelen van. Ha a PÉB nem határozatképes, akkor az elnök az ülést elnapolja.
(2) A PÉB döntéseit nyílt szavazás során egyszerű szótöbbséggel hozza. A nyertes pályázó személyére történő javaslattétel elfogadásához azonban kétharmados döntés szükséges.
(3) A nyertes pályázó személyére vonatkozó javaslattételről dönteni a tagok kétharmadának jelenlétében lehet.
17/J. § (1) A PÉB a pénzügyminiszternek javasolja azon pályázat érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, amelyhez a pályázó nem csatolta a koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díj teljesítésének igazolását.
(2) Ha a PÉB szükségesnek tartja, felhívja a pályázót hiánypótlásra. A PÉB a pályázat elutasítását javasolja a pénzügyminiszternek, ha a hiánypótlás nem, vagy nem megfelelő teljesítése miatt a pályázat nem értékelhető.”
7. § A Vhr. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett számsorsjáték és egyéb sorsolásos játék engedélyezési eljárása során a szervezőnek az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében előírt követelmények teljesítését az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott okirattal kell igazolnia.”
8. § (1) A Vhr. 24. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő 5-8. alpontokkal egészül ki:
[A pénznyerő automata és a játékterem működtetése iránti kérelmet az SZF által rendszeresített formanyomtatványon a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen vagy postai úton kell benyújtani. A kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell:
a) játékterem engedélyezése iránti kérelem esetén:]
„5. elektronikus kaszinó esetében a kérelmező harminc napnál nem régebbi cégkivonatát,
6. elektronikus kaszinó esetében a játékos vendéglátásának biztosítását igazoló dokumentumot,
7. a szervező nyilatkozatát arról, hogy az elektronikus kaszinóban legalább egy darab, az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelő pénznyerő automatát fog üzemeltetni,
8. az elektronikus kaszinó játéktervét, amelynek tartalmaznia kell:
- az elektronikus kaszinó 1:200 lépértékű berendezési tervét, amely bemutatja a videotechnikai rendszer elhelyezését,
- az elektronikus kaszinóban üzemeltetni kívánt pénznyerő automaták OMH azonosító számát és gyári számát, valamint az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelő pénznyerő automatának a külön megjelölését;”
(2) A Vhr. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az SZF a játékterem működtetését határozatban engedélyezi, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy darab, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy darab érvényes engedéllyel rendelkező pénznyerő automatával, amely az adott játékteremben üzemeltethető. Az SZF a játéktermet elektronikus kaszinóként akkor engedélyezi, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy darab, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy darab érvényes engedéllyel rendelkező, az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelő pénznyerő automatával, amely az adott elektronikus kaszinóban üzemeltethető. A határozat mellékletét képezi a 4. számú mellékletben szereplő engedély.”
(3) A Vhr. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az SZF az Szjtv. 26/B. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti pénznyerő automatát akkor engedélyezi, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy darab, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy darab érvényes engedéllyel rendelkező - elektronikus kaszinóként engedélyezett - játékteremmel, amelyben az Szjtv. 26/B. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti pénznyerő automata üzemeltethető.”
9. § A Vhr. 29. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az engedély érvényességének időtartama alatt a szervező]
„a) vezető tisztségviselőjének és tagjának meg kell felelnie az Szjtv. és e rendelet előírásainak,”
10. § A Vhr. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szervező köteles a gazdasági társaságra, mint szervezőre vonatkozó jogerős, a cégjegyzékben szereplő adatokat érintő cégbírósági végzéseket, azok kézbesítésétől számított harminc napon belül az SZF-nek benyújtani.”
11. § A Vhr. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A játékterem üzemeltetésére vonatkozó engedély szervező általi átvételére kizárólag a működés megkezdésekor van lehetőség. A szervező a játéktermét az engedély átvételének napjától, illetve az azt követő munkanaptól - a játékterem szüneteltetése, felfüggesztése, illetve szezonális zárvatartás kivételével - működtetni köteles. A játékterem működik, ha a látogatási szabályzat szerinti nyitvatartási időben a játékteremben érvényes engedéllyel rendelkező pénznyerő automata üzemel.
(2) Az SZF az elektronikus kaszinót az engedélykérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb 5 évre és legfeljebb a jogszerű birtoklás igazolásáig engedélyezi.”
12. § A Vhr. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A játékterem engedélyét a játékteremben jól látható helyen ki kell függeszteni és a játékterem bejáratánál el kell helyezni a játékterem nyitvatartási idejére vonatkozó tájékoztatót.
(2) Az Szjtv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség keretében a szerencsejáték-szervezőnek a játékteremben jól látható helyen ki kell függesztenie a látogatási szabályzatot, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a játékterem nevét, címét,
b) a teremfelügyelő(k) nevét,
c) a játékterem nyitvatartási idejét,
d) I. kategória esetén a 18 éven aluliak látogatási tilalmát, II. kategória esetén a 18 éven aluliakra vonatkozó, a pénznyerő automatán történő játék lehetőségének tilalmát,
e) a szervező nevét és székhelyének címét,
f) a reklamáció elintézésének (3) bekezdés szerinti rendjét,
g) az általános szerződési feltételeket (különösen a belépésre vonatkozó speciális feltételeket, a kitiltás rendjét, a pénzváltás, nyereménykifizetés szabályait),
h) az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés f) pontjára tekintettel az elektronikus kaszinó kivételével az I. kategóriába sorolt játékterem esetén a más tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás nyújtásának tilalmát,
i) a (4) bekezdés szerinti tájékoztatót,
j) az 1. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztató hirdetményt,
k) elektronikus kaszinó esetében a videofelvétel készítéséről tájékoztatást.
(3) A szerencsejátékkal összefüggő reklamáció esetén - ezzel egy időben - a teremfelügyelő köteles jegyzőkönyvet felvenni, ennek egy példányát a játékosnak átadni, másik példányát a szervezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének továbbítani. A szervező, a szervező vezető tisztségviselője, illetve az általa megbízott személy köteles a reklamációban foglaltakat tizenöt napon belül kivizsgálni, és ennek eredményéről a játékost értesíteni.
(4) A játékteremben elhelyezett pénznyerő automatán előzetesen, illetve a játék befejezését követően, a játékos részére sem a teremfelügyelő, sem más személy közreműködése révén a további játék lehetősége nem tartható fenn. A még le nem játszott kreditpontok értékét, ha a játékos a kreditpontokat nem tudja játékba vinni, és az a legkisebb megtehető tétet meghaladja, a játékosnak azonnal, de legkésőbb 24 órán belül vissza kell fizetni. A ki nem fizetett kreditpontokról a játékos részére igazolást kell adni.”
13. § A Vhr. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szervező játéktermenként legalább egy teremfelügyelőt köteles alkalmazni, aki köteles a nyitvatartási időben a játékteremben tartózkodni. Teremfelügyelőként kizárólag büntetlen előéletű személy foglalkoztatható, amit az SZF felhívására a szervező igazolni köteles.”
14. § A Vhr. 36. §-a a következő (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Pénznyerő automata közterületen, illetve a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben - ha az nem minősül játékteremnek - nem helyezhető el.
(4) Az elektronikus kaszinóban kizárólag az SZF által jóváhagyott játéktervben szereplő pénznyerő automata helyezhető el. A szervező a játéktervet kizárólag az SZF jóváhagyásával változtathatja meg.”
15. § A Vhr. a következő alcímmel és az azt követő 39/A. §-sal egészül ki:
„Elektronikus kaszinókkal kapcsolatos különös rendelkezések
39/A. § (1) Az elektronikus kaszinónak a következő feltételeknek megfelelő videotechnikai ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie:
a) a videorendszerrel valamennyi, az elektronikus kaszinóban folyó játéknak megfigyelhetőnek kell lennie, a kamerákat úgy kell beállítani, típusát úgy kell kiválasztani, hogy az egyes pénznyerő automaták és a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen,
b) a videorendszernek biztosítania kell a pénznyerő automaták feltöltésének, ürítésének, jackpot kifizetésének megfigyelhetőségét,
c) az elektronikus kaszinóban olyan kamerákat is szükséges elhelyezni, amelyekkel az egész játéktér és valamennyi pénznyerő automata áttekinthető,
d) valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot és az időpontot, illetve, hogy a képpel együtt a hangot is továbbítsa.
(2) A szervező a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerint köteles tájékoztatni a játékosokat a kép- és hangfelvétel készítésének feltételeiről, különösen a videotechnikai rendszer működtetéséről, a videofelvétel céljáról, valamint arról, hogy a játékosok kitől tájékozódhatnak az adatkezelésről.
(3) Az elektronikus kaszinóban a szervező köteles a játékosok vendéglátását biztosítani egy ezen tevékenységet végző személy útján.
(4) A szervező akkor is az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata után fizetendő játékadót köteles megfizetni játékhelyenként, ha a pénznyerő automata nem a teljes hónapban üzemelt az elektronikus kaszinóban.
(5) Az elektronikus kaszinó alapterületéből a játékhelyenkénti 3 négyzetméter alatt kizárólag a pénznyerő automaták elhelyezésére szolgáló területet kell érteni. Az elektronikus kaszinónak ezen területen felül a vendégek kiszolgálására alkalmas, legalább 15 négyzetméter eladótérrel kell rendelkeznie.”
16. § A Vhr. 41. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A játékterem-engedély érvényét veszti:]
„c) ha az engedély adattartalmának változása miatt az SZF által módosított engedélyt a szervező a döntés közlését követő harminc napon belül nem veszi át, az átvételre nyitva álló határidő lejártát követő napon.”
17. § A Vhr. a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § A szervező az elektronikus kaszinó üzemeltetésére vonatkozó játékterv módosítását a módosítást megelőzően legalább 15 nappal az SZF által rendszeresített formanyomtatványon köteles előterjeszteni. A szervező a formanyomtatványhoz köteles csatolni az elektronikus kaszinó módosításokat tartalmazó egységes szerkezetbe foglalt játéktervét.”
18. § (1) A Vhr. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A játékterem-engedélyt a szervező kérelmére az SZF érvényteleníti. Az erre irányuló kérelmet az SZF által rendszeresített formanyomtatványon, a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen kell előterjeszteni, legkésőbb a játékterem működtetésének megszűnését követő első ügyfélfogadási napon. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg az engedélyt le kell adni. Az SZF az engedélyt a kérelem előterjesztésének a napjától, legfeljebb az azt megelőző ügyfélfogadási naptól érvényteleníti.”
(2) A Vhr. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a szervező játékterem engedélyét az SZF az Szjtv. 13. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette, a szervező köteles a játékterem engedélyt a határozat végrehajthatóságát követő nyolc napon belül a társaság székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen leadni.”
19. § (1) A Vhr. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi kreditkulcsos rendszer alkalmazásának feltétele, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, hogy egy központi távvezérlő egység csak egy játékterem pénznyerő automatáit hozza működésbe.”
(2) A Vhr. 44. §-a a következő (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A jackpot rendszerbe kötött pénznyerő automaták üzemeltetésének feltételei az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következők:
a) jackpot rendszerben csak egy játékteremben elhelyezett I. kategóriás pénznyerő automaták üzemelhetnek,
b) a jackpot rendszer rendelkezzen az OMH által a játékteremben lefolytatott hitelesítési vizsgálat alapján kiállított érvényes hitelesítési bizonyítvánnyal, amely tartalmazza a jackpot rendszer adatait és amelyet a szervező a játékteremben köteles tartani.
(4) A jackpot rendszer hitelesítési bizonyítványa tartalmazza
a) a jackpot rendszerbe kötött pénznyerő automaták adatait (OMH azonosítót, gyártási számot és a hitelesítés érvényességi idejét),
b) a jackpot rendszer vezérlő egységének adatait,
c) az üzemeltető nevét, címét és hatósági bizonyítványának számát,
d) a hitelesítésre bemutató megnevezését,
e) a hitelesítés helyét,
f) a jackpot rendszerbe kötött pénznyerő automaták számát és a nyereményígéret növekményének értékét,
g) a hitelesítés módját és értékelését,
h) a bélyegzés megjelölését,
i) a hitelesítés érvényességét,
j) a mértékhitelesítő aláírását.”
20. § A Vhr. 46. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés c) pontja esetén az üzemeltetés utolsó napját követő első ügyfélszolgálati napon a szervező köteles a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen a pénznyerő automata engedélyt kérelmének benyújtásával egyidejűleg leadni. Az SZF az engedélyt a kérelem előterjesztésének a napjától, legfeljebb az azt megelőző ügyfélfogadási naptól érvényteleníti.”
21. § (1) A Vhr. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az SZF a pénznyerő automata engedélyét visszavonja vagy felfüggeszti, a szervezőnek a határozat végrehajthatóságától számított nyolc munkanapon belül az SZF által rendszeresített formanyomtatvány mellékleteként a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen az engedélyt le kell adni.”
(2) A Vhr. 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a pénznyerő automata engedély adattartalmának változása miatt az SZF által módosított engedélyt a szervező a kiállítást követő harminc napon belül nem veszi át, az engedély az átvételre nyitva álló határidő lejártát követő napon érvényét veszíti.”
22. § A Vhr. 48. §-a (1) bekezdésének A) pontja a következő d) alponttal egészül ki:
[A játékterem, illetve a pénznyerő automata üzemeltetés megkezdésétől a szervezőnek a következő okiratokkal és nyomtatványokkal kell folyamatosan rendelkeznie:
A) Okiratok:]
„d) elektronikus kaszinó esetében az SZF által jóváhagyott egységes szerkezetbe foglalt játékterv.”
23. § A Vhr. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) Az Szjtv. 26. §-ának (11) és (19) bekezdése alapján a pénznyerő automatát a gyártását követő öt év elteltével, illetve annak letelte előtt, ha a szervező a pénznyerő automata üzemeltetésének végleges megszüntetéséről dönt, a szervezőnek a pénznyerő automata IEK-et harminc napon belül ki kell olvastatnia az OMH-val az alábbiak szerint:
a) a kiolvasott adatokat egyszer írható, eredetiségét igazoló jelzéssel ellátott adathordozóra (CD, DVD) kell elmenteni,
b) a kiolvasásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a kiolvasás helyét, időpontját, a kiolvasott pénznyerő automata gyártási számát, a szervező nevét és székhelyét, a kiolvasást végző személy nevét, valamint záradékként, hogy a kiolvasott adatokat tartalmazó adathordozók a szervező részére átadásra kerültek,
c) a kiolvasásról készített adathordozót a kiolvasást végzőnek hitelesítenie kell.
(2) A kiolvasásról készített jegyzőkönyvet, illetve az adathordozót a szervezőnek az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.
(3) A pénznyerő automata gyártását követő öt év elteltével, az IEK (1) bekezdés szerinti kiolvasását követően az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a szervező köteles a pénznyerő automata hulladékkezelőnek történő átadásáról is gondoskodni. Kizárólag olyan pénznyerő automata adható át hulladékkezelésre, amelynek hitelesítését tanúsító jelei sértetlenek. A hulladékkezelésre történő átadásról készített jegyzőkönyvet a szervező köteles az SZF-nek 30 napon belül megküldeni.
(4) Az Szjtv. 26. § (19) bekezdése szerinti üzemelésből való végleges megszüntetésnek minősül, ha a szervező a pénznyerő automatát pénznyerő automata üzemeltetésére nem jogosult személynek értékesíti. A pénznyerő automata üzemelésből való végleges megszüntetés esetén az (l)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.
(5) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti üzemeltetés végleges megszüntetésének, ha a szervező a pénznyerő automatát a továbbiakban nem üzemeltet és azt másik pénznyerő automatát üzemeltető szervező részére értékesíti. Ebben az esetben az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
(6) A pénznyerő automata hulladékkezelésére egyebekben a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szabályai irányadók.”
24. § (1) A Vhr. 53. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemhez - a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - csatolni kell:]
„d) a kaszinóban működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, valamint azok jogszerű birtoklását igazoló okiratot, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a játékkaszinók számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot,”
(2) A Vhr. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az SZF játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó engedélyező határozatának mellékletét képezi a 10. számú melléklet szerinti működési engedély, amelyet a kaszinó bejáratánál jól látható módon ki kell függeszteni. A működési engedélyt, annak bármely okból történő megszűnésétől számított 8 napon belül, az SZF részére le kell adni.”
25. § A Vhr. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A játékkaszinóban a következő szakmai képesítési feltételek szükségesek:
a) igazgatóként, igazgató-helyettesként felsőfokú iskolai végzettség, legalább három éves vezetői és játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,
b) főkönyvelőként a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és legalább három éves szakmai gyakorlat,
c) főpénztárosként középfokú iskolai végzettség, valutapénztárosi tanfolyam elvégzése és legalább két éves pénztárosi munkakörben szerzett szakmai gyakorlat,
d) teremfelügyelőként középfokú iskolai végzettség és legalább három éves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,
e) játékvezetőként és asztalfelügyelőként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,
f) a d) és e) pontokban nem nevesített egyéb játéktechnikai alkalmazottként középfokú iskolai végzettség és a munkakör ellátásához szükséges tanfolyam elvégzése,
g) biztonsági szolgálat vezetőként középfokú iskolai végzettség, továbbá biztonságszervezői tanfolyam elvégzése,
h) pénztárosként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves pénztárosi munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat, vagy valutapénztárosi tanfolyam elvégzése,
i) videó-személyzetként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves, játékkaszinóban szerzett gyakorlat.”
26. § (1) A Vhr. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A játékkaszinó elektromos hálózatát szünetmentes áramforrással kell ellátni annak érdekében, hogy a megkezdett játékok befejezéséhez, illetve a működés átmeneti felfüggesztéséhez szükséges időszakra szóló áramellátás biztosítva legyen.”
(2) A Vhr. 55. §-a (7) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:
„A játékkaszinónak a játék tisztasága, a biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében a következő feltételeknek megfelelő videotechnikai ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie:”
(3) A Vhr. 55. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A játékkaszinónak a következő feltételeknek megfelelő videotechnikai ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie:]
„c) Az épület valamennyi játékterében szükséges olyan kamerákat is elhelyezni, amelyekkel az esetleges rendbontás, valamint az alkalmazott biztonsági intézkedések megfigyelhetősége és rögzíthetősége az egész játéktérben és valamennyi játékhelyen (játékasztal, pénznyerő automata stb.) áttekinthető.”
27. § A Vhr. 58. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szervező időlegesen, de legfeljebb öt évre megtagadhatja annak a személynek a játékkaszinóba történő belépését, aki azt maga kérte, vagy korábban játékkaszinóban olyan súlyos szerződésszegést követett el, amely miatt az adott személlyel az adott időszakban nem kíván szerződést kötni (kitiltás). A szervező - a gyámhatóság vagy a gondnok kérésére - köteles megtagadni annak a személynek a játékkaszinóba történő belépését, akinek cselekvőképességét szerencsejáték szenvedélybetegsége miatt korlátozták vagy szüntették meg.
(4) A kitiltásnak a nyilvánosság kizárása mellett, végrehajtásának pedig a körülményekhez képest egyszerűen, feltűnést kerülve kell történnie. A játékkaszinóból kitiltott személyeket a szervező köteles nyilvántartani és gondoskodni arról, hogy a kitiltás időtartama alatt a játékkaszinót ne látogathassák. A kitiltást a szervező annak lejártáig nem vonhatja vissza. A kitiltott személy írásbeli kérésére a szervező köteles a kitiltást a részvételi szabályzatban meghatározott okok valamelyikének megjelölésével nyolc napon belül írásban megindokolni, és erről a játékost értesíteni.”
28. § A Vhr. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés b), c) és d) pontokban megjelölt adatok a belépőkártya leolvasásakor a beléptető nyilvántartási rendszerből is megjeleníthetők.”
29. § A Vhr. 60. §-a szövegének számozása (1) bekezdésre változik és ezzel egyidejűleg a 60. § a következő (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti akciók, rendezvények a szerencsejáték szervezéséhez - az ajándékzseton és a belépőzseton biztosítását kivéve - közvetlenül nem kapcsolódhatnak, a játéktervi szabályokat nem érinthetik, a szerencsejátékok szervezését nem zavarhatják.
(3) Az (1) bekezdés szerinti akciót, rendezvényt annak kezdetét megelőző öt nappal az SZF-hez írásban be kell jelenteni az akció, illetve rendezvény helyének, időpontjának és lényeges tartalmának leírásával.”
30. § A Vhr. 64. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szervező az SZF jóváhagyásával a játékkaszinóban ajándéksorsolás, illetve egyéb, a forgalom növelése érdekében szervezett akció (promóció) keretében - a szerencsejáték eszközöknél felhasználható - a belépőzsetonoktól különböző meghatározott értékű ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be és a bevételek elszámolásában befizetett tétnek minősül. Az erre vonatkozó kérelmet ajándéksorsolásonként, illetve promóciónként kell az SZF-hez benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az akció kezdő és befejező időpontját, a személyenként biztosított ajándékzsetonok értékét és számát, az akció részletes leírását, valamint az ajándékzsetonok elszámolásának részletes szabályait.”
31. § (1) A Vhr. 68. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A játéktervtől kizárólag az SZF engedélyével lehet eltérni. A módosított játékterv (ideiglenes módosítás esetén a módosítással érintett oldalak) jóváhagyására irányuló kérelmet - pénznyerő automaták kivételével - az SZF által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játékterv kettő példányát. A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automaták (1) bekezdés a) pontjában foglalt játéktervi adatainak jóváhagyását. Ez esetben a vonatkozó játéktervi adatokat az OMH hitelesítési bizonyítványa, annak érvényességi ideje lejártáig pótolja. A jóváhagyáshoz csatolni kell a pénznyerő automata érvényes OMH bizonyítványát és - a szervező által korábban nem üzemeltett pénznyerő automata esetén - a jogszerű birtoklást igazoló okiratot.”
(2) A Vhr. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a 68. § jelenlegi (5)-(7) bekezdéseinek számozása (6)-(8) bekezdésekre változik:
„(5) A szervező - ide nem értve a (4) bekezdés harmadik mondata szerinti esetkört - az SZF jóváhagyásával legfeljebb folyamatosan 15 játéknapra, időlegesen is eltérhet a jóváhagyott játéktervtől. Ezt követően az eredeti játékterve szerint kell folytatnia a szervezői tevékenységét. A szervezőnek az ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként külön kell benyújtania az SZF által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell két példányban az eltéréssel érintett játéktervi előírásokat (oldalakat) jóváhagyási záradékkal történő ellátása és hitelesítés céljából. Az időleges eltérés időtartama alatt az eredeti játékterv nem módosítható. Az időleges eltérés tartalmi követelményeire az (1) bekezdés előírásait értelemszerűen kell alkalmazni.”
32. § A Vhr. 69. §-a (6) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szervező köteles betartani a 68. § (1) bekezdése alapján a játéktervben meghatározott bizonylatok vezetésére, kitöltésére és megküldésére vonatkozó következő előírásokat:]
„g) nem javítható adatoknak minősülnek a bizonylat dátuma és a játékasztal száma. Nem javítható adat esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és új bizonylatot kell kiállítani. Az érvénytelenítés okáról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a rontott bizonylattal együtt a (4) bekezdés alapján kialakított elszámolási bizonylatok beküldési rendje szerint kell megküldeni az SZF-hez.”
33. § (1) A Vhr. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szervezőnek játékkaszinóban játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem érintő engedélyezési jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, a 64. § (6) bekezdése szerinti jóváhagyási eljárás esetén 10 ezer forint, I. kategóriás játékkaszinó esetén legfeljebb 40 millió forint, II. kategóriás játékkaszinó esetén pedig legfeljebb 1 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.”
(2) A Vhr. 77. §-ának (4) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
[A pénznyerő automata és játékterem esetén a következő igazgatási-szolgáltatási díjakat kell megfizetni:]
„e) az elektronikus kaszinó üzemeltetése iránti kérelem esetén 100 ezer forint (kulcsszó: EK),
f) az elektronikus kaszinó játékterv-módosításának jóváhagyása iránti kérelem esetén 20 ezer forint (kulcsszó: EK mód).”
34. § (1) A Vhr. 78. §-ának számozása 78. § (1) bekezdésre változik és ezzel egyidejűleg f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szervezőnek a felügyeleti ellenőrzésért]
„f) pénznyerő automatát üzemeltető gazdasági társaság játéktermenkénti negyedévi tiszta játékbevételének 5 ezrelékét, de játéktermenként negyedévente legalább 5 ezer forint, illetve játéktermenként negyedévente legfeljebb 1 millió forint
igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.”
(2) A Vhr. 78. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Nem kell megfizetnie a szervezőnek az (1) bekezdés f) pontja szerinti felügyeleti ellenőrzési díjat, ha a szervező a havi pénzforgalmi jelentést a tárgyhót követő első három munkanapon zárja le és legkésőbb a harmadik munkanapot követő első ügyfélfogadási napon a játékterem engedélyét szüneteltetésre vagy megszüntetésre az SZF-nek leadja úgy, hogy a függő, illetve megszűnt állapot kezdetének a tárgyhót követő legkésőbb harmadik munkanapot jelöli meg.”
35. § A Vhr. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pénznyerő automata igazgatási-szolgáltatási díjának megfizetésekor a készpénz-átutalási megbízás jogcím és közlemény rovatában fel kell tüntetni a pénznyerő automata OMH azonosítóját és az egy évet meghaladó időtartamra engedélyezett pénznyerő automata esetében a „2díj” kifejezést.”
36. § A Vhr. 87. §-a a következő 15. ponttal egészül ki:
„15. jackpot rendszer: I. kategóriás pénznyerő automaták egy játékteremben történő összekötése útján kialakított rendszer, amely a játékos felé megjeleníti a tétként eljátszott összeg előre meghatározott hányadával növelt halmozott nyereményígéretet. Ha a nyereményígéret az előre meghatározott alsó és felső határok között véletlenszerűen beállított értéket elérte, a rendszer valamennyi, az adott játékteremben éppen játékban lévő rendszerbe kötött pénznyerő automata között véletlenszerű sorsolással nyereményt fizet ki.”
37. § (1) A Vhr. 3. számú mellékletének I. fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:
„12. Egyéb részegységek (adatgyűjtő, jackpot vezérlőegység stb.) típusvizsgálata:
a) a részegység működésének vizsgálata,
b) a pénznyerő automata működésére gyakorolt hatás vizsgálata.”
(2) A Vhr. 3. számú mellékletének II. fejezete a következő 9. ponttal egészül ki:
„9. A részegységek típusazonossága és megfelelősége.”
38. § A Vhr. 7. számú mellékletének 6. és 7. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. PA engedélyszám-változás
A PA engedélyszámának megváltozása esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni:
a) a régi engedély számát,
b) az új engedély számát.
7. Egyéb
Minden az 1-6. pontban nem említett, a PA üzemeltetésével kapcsolatos, illetve a PA-t érintő bejegyzést ezen a jogcímen kell megtenni. Ezen a jogcímen kell bejegyezni a PA üzembe helyezését is, amely esetben a PA engedélyszámát is fel kell tüntetni.”
39. § A Vhr. 8. számú mellékletének bevezető szövegrésze a következő mondattal egészül ki:
„A havi pénzforgalmi jelentés harmadik példányát a szervező felhasználhatja, annak negyedik példányát pedig a nyomtatványtömbben kell hagyni.”
40. § (1) A Vhr. 9. számú melléklete 1. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az időszaki elszámolás tartalmazza:]
„d) PA-nként engedély, OMH szám és játékhelyek száma szerint havonkénti bontásban részletezve és negyedévre összesítve a tiszta játékbevételt forintban,”
(2) A Vhr. 9. számú melléklete 2. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az időszaki elszámoláshoz csatolni kell:]
„a) az időszakban üzemeltetett játéktermek havi pénzforgalmi jelentésének első, ennek hiányában második példányát,”
(3) A Vhr. 9. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Ha a szervező időszaki elszámolását elektronikus úton teljesíti, köteles az SZF által rendszeresített, a tárgynegyedév utolsó hónapjának tizenötödik napján érvényes programverzió alkalmazásával az időszaki elszámolását adathordozón a 49. § (1) bekezdésében előírt határidőre benyújtani e melléklet 2. pontjának b) és c) alpontjában meghatározott igazolások egyidejű csatolásával.”
41. § A Vhr. 11. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, a Vhr. 12. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
42. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -2006. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 1. §-ának (2) bekezdése, 2-7. §-a, 9-10. §-a, 13. §-a, 16. §-a, 18-21. §-a, 23-32. §-a, 33. §-ának (1) bekezdése, 34-41. §-a e rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(3) Az e rendelet 25. §-ában foglalt képesítésre és szakmai gyakorlatra vonatkozó módosításokat - az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedély alapján működő játékkaszinóban - a hatálybalépéskor már fennálló munkaviszonyra az engedély érvényességének lejártáig nem kell alkalmazni.
(4) A Vhr. 8. §-át követő „Törvényességi felügyelet” cím helyébe „A szerencsejátékok hatósági ellenőrzése” cím lép, és a Vhr. 9. §-ában szereplő „törvényességi felügyelete” szövegrész helyébe „hatósági ellenőrzése” szövegrész lép.
(5) A Vhr. 23. §-ának (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság területén is” szövegrész helyébe az „az Európai Gazdasági Térség területén” szövegrész, a Vhr. 1. számú mellékletének 1. b) pontjában az „az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltakról” szövegrész helyébe az „az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltakról, amelyek a jegyző hatáskörébe tartoznak,” szövegrész kerül.
(6) A Vhr. 1. §-ának (9) bekezdésében a „45. §-ának” szövegrészt követő „(1),” szövegrész, a Vhr. 14. §-ának második mondata, valamint a Vhr. 24. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.