206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet

a fejlesztési adókedvezményről

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 30. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a fejlesztési adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény) részletes feltételeiről, az adókedvezmény engedélyezési eljárásáról és az adatszolgáltatásról a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a csekély összegű (de minimis) támogatás.
2. Elszámolható költség:
a) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti beruházás esetén a beruházás célját szolgáló
aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47-48. §-ai, 51. §-a szerinti bekerülési értéke,
ab) tárgyi eszköznek a vételára létesítmény felvásárlásakor,
ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a szoftver, a licenc és a know-how (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47-48. §-ai, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az aa) és/vagy az ab) alpont szerint elszámolható költség 50 százalékáig,
b) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén a beruházás megkezdését követően az üzembe helyezését követő harmadik adóév végéig az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók - az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva,
c) a beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmány és tanácsadás költsége, ha az adózó kis- és középvállalkozás,
d) a vasúti jármű bekerülési értéke kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál, feltéve, hogy megfelel az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltaknak
azzal, hogy az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
3. Nem elszámolható költség:
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, illetve létesítmény felvásárlásakor a vételára;
b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, amelynek alapján az adózó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe;
c) pénzügyi lízing formájában beszerzett tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha a szerződés nem tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget;
d) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;
e) a szállítási ágazatban a járművek bekerülési értéke, a 2. pont d) alpontjában foglaltak kivételével;
f) a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás;
g) a személygépkocsi (Tao. törvény 4. § 31/c. pont) bekerülési értéke;
h) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület és a telek bekerülési értékét;
i) a 2. pont ac) alpont szerinti támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha azt az adózó nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja.
4. Létesítmény felvásárlása: a termék előállításához és/vagy a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak (a továbbiakban együtt: létesítmény) megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy - amennyiben nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és a felvásárló adózó nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának.
5. A beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének a napja vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja.
6. Kedvezményezett települési önkormányzat: az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban lévő települési önkormányzat; amelynek az adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában kell a felsorolt tervezési-statisztikai régióba tartoznia.
7. Nagyberuházás: az a beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg; ezt úgy kell meghatározni, hogy a kérelemben, illetve a bejelentésben szereplő beruházás elszámolható költségéhez hozzá kell adni és együttesen kell figyelembe venni az e beruházás megkezdése napját megelőző második adóévtől elszámolt - meghatározott technikai funkciót ellátó és gazdaságilag összefüggő, fizikailag vagy funkcionálisan egymással kapcsolatban lévő és meghatározott célt, illetve két vagy több terméknek ugyanabból az alapanyagból történő előállítását szolgáló - elszámolható költségnek minősülő összeget, függetlenül attól, hogy az adózó a korábbi évek beruházásaihoz igénybe vett-e állami támogatást.
8. Nehéz helyzetben lévő társaság: az a társaság, amelynek a saját tőkéje a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét.
9. Referencia ráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke szerint meghatározott mutatószám, amelyet a pénzügyminiszter is közzétesz a Pénzügyi Közlönyben. Az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes referencia rátát kell figyelembe venni. Az adókedvezmény jelenértékét az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletében meghatározott módszerrel kell meghatározni.
10. Saját forrás: az adózó által a fejlesztési programhoz igénybe vett (igényelt), állami támogatásnak nem minősülő forrás.
11. Szinten tartást szolgáló eszközök: szinten tartást szolgálnak azok az eszközök, amelyek az adózó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné.
12. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve.
13. Kis- és középvállalkozás: a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában a Tao. törvény 4. §-ának 24. pontjában foglaltaknak megfelelő vállalkozás.
14. Támogatástartalom: az adózó számára nyújtott állami támogatásnak a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt értéke.
15. Szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúra: amelynek legalább
a) a garantált minimum sebessége a szolgáltatótól az előfizető irányába 128 kbps, az előfizetőtől a szolgáltató irányába 32 kbps, ugyanakkor képes, a hálózati forgalomtól függően, a szolgáltatótól az előfizető irányába 512 kbps, az előfizetőtől a szolgáltató irányába 96 kbps sebesség elérésére, és
b) időben korlátlan hozzáférést biztosít, legalább havi 99,5 százalékos rendelkezésre állási idővel.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya a Tao. törvény 4. § 2. pontjában megnevezett adózóra terjed ki.

Az adókedvezmény igénybevételének általános feltételei

3. § (1) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházás megfelel a Tao. törvényben és az e rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.
(2) Az adókedvezmény a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti beruházás esetén akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi tárgyi eszközt üzembe helyezi, a támogatható immateriális javakat használatba veszi és ezeket nagyvállalkozás az üzembe helyezést követő öt évig, kis- és középvállalkozás három évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban az érvényes jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja.
(3) Az adókedvezmény igénybevételének a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén feltétele, hogy az adózó azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően nagyvállalkozás öt, kis- és középvállalkozás három éven keresztül az érintett régióban fenntartja.
(4) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a kötelező üzemeltetési időszakban vagy - ha az későbbi időpont - az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig
a) az adózónál az állami, önkormányzati adóhatóság, valamint a vámhatóság adótartozás miatt - ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást - végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de annak keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta;
b) az adózót közigazgatási hatóság határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt.
(5) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha
a) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti beruházás forrásának legalább 25 százaléka saját forrás;
b) a beruházás megkezdésének a napját megelőzi a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának a napja;
c) közvetlen támogatás igénylése esetén az eljáró hatóság a közvetlen támogatásra való elvi jogosultságról szóló írásbeli visszaigazolása kézhezvételének napját követi a beruházás megkezdésének napja.
(6) Ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, vagy bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz, nem jogosult adókedvezményre. Ha az adózó a kötelező üzemeltetési időszak alatt bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alá kerül vagy végelszámolását bejelenti a bírósághoz, a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

Az adókedvezmény igénybevételének különös szabályai

4. § (1) Nem vehető igénybe adókedvezmény
a) nagy- és kiskereskedelmi célt szolgáló beruházáshoz, ha a létesítmény szintterülete az 1000 négyzetmétert meghaladja;
b) e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha az adózó kis- és középvállalkozás és az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak szerint részesül állami támogatásban;
c) a hajóépítő iparnak nyújtott támogatások új szabályairól szóló, 1998. június 29-i 1540/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott tevékenységhez;
d) feketeszén-bányászat fejlesztéséhez;
e) e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez;
f) a halászati tevékenységet, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz;
g) szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz, ha
ga) az infrastruktúra olyan település(rész)en létesül, ahol bármely szolgáltató már szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúrát üzemeltet, épít, és
gb) a beruházás nem az ellátottak számának növelését, növelhetőségét szolgálja;
h) az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek előállításához;
i) azon beruházáshoz, amelynek üzembe helyezése érdekében az adózó e rendelet kihirdetését megelőzően költséget, ráfordítást számolt el.
(2) Mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-c) és h) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendeletben, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2003. december 23-i 1/2004/EK bizottsági rendeletben foglalt feltételeknek történő megfelelés, figyelembe véve a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló (2000/C 28/02) közösségi iránymutatásban foglaltakat is.

Az adókedvezmény mértéke és igénybevétele

5. § (1) Az adókedvezmény és a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás jelenértéken nem haladhatja meg a kérelem alapján engedélyezett adókedvezmény esetében a határozatban megállapított, bejelentés alapján igénybe vett adókedvezmény esetében a bejelentett, de mindkét esetben legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült elszámolható költség (2)-(8) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitással számított értékét.
(2) A támogatás intenzitás mértéke a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott érték.
(3) Ha az adózó
a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 10 százalékponttal
növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek, kivéve, ha a kis- és középvállalkozás a szállítási ágazatba tartozik.
(4) A beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmány és tanácsadás címen elszámolható költség esetén a támogatási intenzitás 50 százalék, függetlenül a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól.
(5) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás
a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;
b) 50 százaléka, a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;
c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásakor - az 1. § 7. pont alapján - a beruházás megkezdését megelőző második adóévtől elszámolt elszámolható költséget is figyelembe véve kell a támogatástartalmat meghatározni.
(7) A 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beruházás esetén - a (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 7,5 százalék a támogatási intenzitás, ha az adózó középvállalkozás, illetve 15 százalék, ha kisvállalkozás.
(8) Mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdésben meghatározott mérték, amely 40 százalékra növelhető, ha az adózó kis- vagy középvállalkozás.
(9) Kérelem esetén az adókedvezmény a kérelemben bemutatott, változatlan tartalmú tényállás esetén vehető igénybe. Nem minősül tényállásváltozásnak a számítási hiba vagy az elírás.
(10) A beszámolót, a könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a kérelem, illetve a bejelentés adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - a kérelem, illetve a bejelentés benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az átszámítás forintról euróra történik.

Az adókedvezmény igénylése kérelemre

6. § (1) Az adózó az adókedvezmény iránti kérelmet a beruházás megkezdése előtt, az e rendelet 3. számú mellékletében előírt tartalommal és formában, magyar nyelven, két példányban, papír alapon nyújthatja be a Pénzügyminisztériumhoz, és egyidejűleg más állami támogatási igény esetén az eljáró hatósághoz. Az egyidejű benyújtás elmulasztása esetén a legkésőbbi időpontot kell az adókedvezmény iránti kérelem benyújtásának tekinteni.
(2) A kérelmet az ügyben eljáró képviselő aláírásával, ha az nem azonos az adózó képviseletére (cégjegyzésre) jogosult személlyel, a képviseletre vonatkozó meghatalmazás csatolásával lehet benyújtani.
(3) Szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás esetén a kérelemhez mellékelni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy a beruházás vonatkozásában a 4. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kizáró feltétel nem áll fenn.

A fejlesztési program bejelentése

7. § Az adózónak a beruházás megkezdése előtt az e rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalommal és formában, magyar nyelven, két példányban, papír alapon a Pénzügyminisztériumhoz be kell jelentenie a mellékletben szereplő adatokat, és - szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás esetén - mellékelnie kell a nyilatkozatát arról, hogy a beruházás vonatkozásában a 4. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kizáró feltétel nem áll fenn. Amennyiben az adózó a beruházáshoz az adókedvezményen kívül más állami támogatást is igénybe kíván venni, az arra vonatkozó igényét a bejelentéssel egyidejűleg kell benyújtania az eljáró hatósághoz. Az egyidejű benyújtás elmulasztása esetén a legkésőbbi időpontot kell az adókedvezmény iránti bejelentés benyújtásának tekinteni.

Az adózó nyilvántartási kötelezettsége

8. § (1) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi tárgyi eszköz, támogatható immateriális javak
a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét,
b) bekerülési értékét,
c) hasznos élettartamát,
d) az állományból történő kikerülés időpontját.
(2) Amennyiben az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül - pótlás nélkül - kivezeti, vagy - pótlás nélkül - nem üzemelteti az érvényes, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

Adatszolgáltatási kötelezettség

9. § (1) Az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie:
a) a beruházás megnevezését, határozattal engedélyezett adókedvezmény esetében a határozat számát, más esetben a bejelentés időpontját (év, hónap, nap);
b) az adóévben igénybe vett adókedvezményt jelenértéken;
c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken;
d) a beruházáshoz engedélyezett és igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát.
(2) Az adókedvezmény első igénybevételének adóévében a társaságiadó-bevallásban az adózónak a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti beruházás esetén a következő adatokat kell beruházásonként szerepeltetnie:
a) az 1. § 2. pont aa)-ab) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken;
b) az 1. § 2. pont a) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken;
c) az 1. § 2. pont c) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken.
(3) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie:
a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. törvény 4. § 16/a. pont] vagy
b) a bérköltséget,
attól függően, hogy az adózó a Tao. törvény 22/B. § (9) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiknek a teljesítését vállalja.
(4) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházásnál az adózónak
a) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik adóévről benyújtott társaságiadó-bevallásban kell szerepeltetnie az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók számát;
b) az adókedvezmény igénybevételének első adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a beruházás üzembe helyezését követő ötödik adóévben benyújtott társaságiadó-bevallásban kell szerepeltetnie az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében összesen elszámolt elszámolható költséget jelenértéken;
c) az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az 1. § 2. pont c) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken;
d) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. törvény 4. § 16/a. pont] az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik és az azt követő négy adóévben benyújtott társasági adóbevallásban kell szerepeltetnie.

Eljárási szabályok

10. § (1) Az adókedvezmény iránti kérelem elbírálása során - a Tao. törvény 22/B. §-ában és az e rendeletben foglalt eltéréssel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásait kell alkalmazni.
(2) Ha az adózó a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Pénzügyminisztérium a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(3) Az adókedvezmény iránti kérelem díjköteles, a díj mértékét pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza. A díj megfizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.
(4) A kérelem visszavonása esetén a befizetett díj nem utalható vissza.
(5) A kérelem elbírálásához - szükség szerint - a Pénzügyminisztérium más minisztériumot is megkeres. Ha a minisztérium a megkeresést követő 10 napon belül nem válaszol, úgy kell tekinteni, mintha a megkeresésben (határozat-tervezetben) foglalt álláspontot fogadta volna el. Ha az adókedvezmény engedélyezéséhez az Európai Bizottság véleményének kikérése szükséges, a vélemény kikérésétől annak megérkezéséig az eljárást a Pénzügyminisztérium felfüggeszti.
11. § Új kérelemnek minősül, ha az adózó a kérelem benyújtása és elbírálása közötti időszakban megváltoztatja a beruházás tárgyát, helyszínét vagy az elszámolható költség összegét (jelenértéken) legalább 20 százalékkal módosítja.
12. § A Pénzügyminisztérium a kérelemről és a bejelentésről külön nyilvántartást vezet, amely
a) kérelem esetén tartalmazza
1. az adózó azonosító adatait,
2. a kérelem érkezésének időpontját,
3. a kérelem tárgyát,
4. a kérelem elbírálásában részt vevő megnevezését (minisztérium, Európai Bizottság),
5. hiánypótlás esetén a hiánypótlási felhívás időpontját,
6. az eljárási határidő meghosszabbítását, az eljárás felfüggesztését,
7. a határozat számát és meghozatalának időpontját,
8. a kérelem visszavonásának időpontját,
9. a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti beruházás esetén az 1. § 2. pont aa)-ab) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken,
10. a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti beruházás esetén az 1. § 2. pont a) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken,
11. a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén az 1. § 2. pontja b) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken,
12. az adókedvezmény tervezett ütemezését folyó áron és jelenértéken;
b) bejelentés esetén tartalmazza a Pénzügyminisztériumhoz beérkezett bejelentés másolatát.
13. § Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

Záró rendelkezések

14. § (1) E rendelet az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 225. § (7) bekezdésében megjelölt külön törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba azzal, hogy a rendelet alapján legkésőbb 2013. december 31-éig lehet adókedvezményre jogot szerezni.
(2) Az e rendelet kihirdetését követően benyújtott - és 2006. december 31-éig el nem bírált - kérelmek esetében e rendelet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a már benyújtott kérelem az e rendelet szerinti feltételek szerint módosítható és az e rendelet 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.
(3) 2006. december 31-én hatályát veszti a fejlesztési adókedvezményről szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet, a fejlesztési adókedvezményről szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 373/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet, a fejlesztési adókedvezményről szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 124/2005. (VI. 29.) Korm. rendelet, a fejlesztési adókedvezményről szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 165/2005. (VIII. 22.) Korm. rendelet, a fejlesztési adókedvezményről szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 158/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet, az egyes, a jövedékiadó-visszatérítéseket, illetve a fejlesztési adókedvezményt érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése.