234/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. § (1) bekezdésének a), b), f), h), k), l) és m) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 68. § (2) bekezdésére, a Kormány a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről a következőket rendeli el:
1. § A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Br.) 10. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Abszolút hozamra törekvő portfóliók esetében referenciaindexként a megcélzott hozamszintet tükröző mutató is alkalmazható, ekkor azonban az abszolút hozamra törekvő stratégiát, illetve a mutatót előzetesen a befektetési politikában rögzíteni kell. Az abszolút hozamra törekvő stratégia célja, hogy a piaci tendenciáktól függetlenül folyamatosan pozitív hozamot biztosítson a pénztárnak.”
2. § (1) A Br. 13. § (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen látja el:]
„b) vagyonkezelőnként értékpapírszámlát (értékpapírszámlákat) és értékpapír letéti számlát (számlákat) vezet a pénztár javára úgy, hogy választható portfóliós rendszer működtetése esetén az értékpapírszámlákon és a letéti számlákon lévő értékpapír-állomány portfóliónkénti részletezésben megállapítható legyen,”
(2) A Br. 13. § (1) bekezdése a következő új j)-k) pontokkal egészül ki:
[A pénztáriletét-kezelő az alábbi feladatokat együttesen látja el:]
„j) ellenjegyzi az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket,
k) ellenjegyzi az ingatlanértékelő megbízásához szükséges szerződést.”
3. § A Br. 19. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztári hozamráta kiszámításának képletét a 4. számú melléklet tartalmazza. A hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére vonatkozóan, bruttó és nettó módon. Választható portfóliós rendszerben a hozamrátákat a választható portfóliókra külön-külön és a pénztár egészére is ki kell számítani. A pénztár egészére vonatkozó hozamrátát az egyes portfóliók éves hozamrátáiból súlyozott számtani átlagszámítással, a portfóliók év eleji és negyedév végi eszközértékeiből számított számtani átlagokkal súlyozva kell meghatározni.”
4. § A Br. 20. § (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Választható portfóliós rendszer működtetése esetén a pénztári hozamráták, referenciahozamok mellett a választható portfóliókra vonatkozó hozamrátákat, referenciahozamokat is jelenteni kell a Felügyelet részére. A Felügyeletnek jelentett referenciahozamoknál fel kell tüntetni, hogy pénz- és tőkepiaci indexe(ke)n vagy abszolút hozammutatón alapul-e.”
5. § (1) A Br. 21. § (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles az alábbiakat nyilvánosságra hozni (pénztár teljesítménymérésének főbb mutatói és változásuk):]
„a) a pénztár egészének a tárgyévi és az azt megelőző négyévi nettó és bruttó hozamrátáját a 4. számú mellékletben leírt módszerrel számítva, összehasonlítható szerkezetben, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó hozamrátáját. Választható portfóliós rendszer esetén a pénztári hozamráták, referenciahozamok mellett a választható portfóliókra vonatkozó hozamrátákat, referenciahozamokat is nyilvánosságra kell hozni. A referenciaindex hozamrátáját csak a 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra kell publikálni;
b) a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti - választható portfóliós rendszerben választható portfóliónkénti -megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást és a referenciaindexet;”
(2) A Br. 21. § (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Választható portfóliós rendszer működtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó 5 éves átlagos hozamrátákat is közölni kell, a többi hozamrátával azonos méretben. Amennyiben - a választható portfóliós rendszer indulási időpontjából adódóan - az 5 éves hozam számításához nem áll rendelkezésre választható portfóliónkénti hozam, akkor az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos hozam számításához - minden portfólió tekintetében - a pénztári szintű nettó hozamot kell alkalmazni.”
6. § (1) A Br. 22. § (1) bekezdésének j)-k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:].
„j) a tagi követelés nyilvántartási záróértékét (piaci értékét),
k) az értékelési különbözetet,”
(2) A Br. 22. § (1) bekezdése a következő új p)-r) pontokkal egészül ki:
[A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának, tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:]
„p) a választható befektetési portfóliók közötti váltás címén az egyéni számláról történő levonás összegét,
q) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését,
r) a tag tájékoztatása érdekében az egyes portfóliók tárgyévi hozamát, a portfóliók közötti váltás módjával és annak költségeivel kapcsolatos tájékoztatást.”
7. § (1) A Br. 29. § (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az átlépett tagra vonatkozóan, az átlépés napját magában foglaló, valamint az azt követő bevallási időszakra vonatkozó bevallásokat, a bevallások helyesbítéseit és a befizetéseket, továbbá az átlépés napjától kezdődően az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat a (10) bekezdésben foglalt eltérés figyelembevételével az Átvevő pénztár részére kell a Tbj. 50. §-ában előírtak szerint teljesíteni.”
(2) A Br. 29. § (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az Átadó pénztárban a taggal való elszámolást a tagsági viszony megszűnésének napjáig terjedő bevallási időszakra vonatkozó tagdíjbevallások, pótbevallások, önellenőrzések és befizetések figyelembevételével, a tagsági viszony megszűnésének napjára vonatkozóan kell elvégezni. A tag egyéni számláját is ezzel a nappal, mint fordulónappal kell lezárni, az azon addig elért hozamok és értékelési különbözetek egyidejű jóváírása mellett. Amennyiben az átlépést megelőző bevallási időszakban befizetett és függőszámlán nyilvántartott tagdíj vonatkozásában érkezik be az átlépés napját követően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által teljesített adatszolgáltatás a bevallás pótlására vonatkozóan, úgy azt a pénztár a függőszámla rendezése érdekében feldolgozza. Az átlépett tagra eső függő számlán lévő tagdíj összegét és a függőszámla alapján megállapított hozamot - utólagos adatszolgáltatás mellett - az Átvevő pénztár részére át kell utalni.”
(3) A Br. 29. § (12) bekezdés felvezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az Átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő negyedév utolsó napjáig megküldi az Átvevő pénztár részére az átlépő pénztártag eredeti belépési nyilatkozatának pénztár által hitelesített másolatát. A 2006. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan, az átlépő taggal összefüggésben kezdeményezett adóhatósági eljárásokról szóló alábbi dokumentumokat, amennyiben a tag átlépésére az adóhatósági eljárás alatt, illetőleg annak lezárása előtt kerül sor, az Átadó pénztár megküldi az Átvevő pénztár részére:”
(4) A Br. 29. § (13) bekezdés felvezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az Átadó pénztár az átlépő tag és az Átvevő pénztár részére a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő negyedév utolsó napjáig írásban megadja”
(5) A Br. 29. § (15) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A pénztárnak a pénztártag, illetve a kedvezményezett részére történő egyösszegű kifizetés, valamint más pénztárba való átlépés esetén a tagsági jogviszony megszűnésének fordulónapja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot kell fizetnie. A tagi követelés legalább 90 százalékát legkésőbb a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül kell kifizetni, a fennmaradó követelést legkésőbb a bejelentés negyedévét követő második negyedév 50. napjáig kell elszámolni. A részletszabályokat a Hozamfelosztási szabályzatban kell rögzíteni.”
(6) A Br. 29. §-a a következő új (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az átlépett tagra eső, függő számláról azonosított tagdíj összegét és a függőszámla alapján megállapított hozamot a pénztár a (15) bekezdésben meghatározott határidők figyelembevételével utalja át az érintett pénztár részére.”
8. § A Br. 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/A. § A pénztártag halála következtében, az Mpt. 28. § (1) bekezdés a) pontja alapján teljesítendő egyösszegű kifizetés esetén a tagsági jogviszony megszűnése fordulónapjának azon negyedév utolsó napját kell tekinteni, melyben a pénztártag elhunytának, illetve a kifizetésre való jogosultságnak az igazolása megtörtént.”
9. § A Br. a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § (1) A választható portfóliós rendszer 2008. június 30-át követő indulása esetén az e rendelet 2/A. számú mellékletében meghatározott minimális befektetési arányoknak (részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok, illetve külföldi befektetéseken alapuló befektetési instrumentumok) legkésőbb 2009. június 30-ig kell eleget tenni.
(2) A választható portfóliós rendszer 2008. június 30-át megelőző indulása esetén az e rendelet 2/A. számú mellékletében meghatározott minimális befektetési arányoknak (részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok, illetve külföldi befektetéseken alapuló befektetési instrumentumok) a következők szerint kell megfelelni: a) a meghatározott befektetési arányoknak legkésőbb a rendszer indulásától számított 12 hónap leteltét követő napig kell - a-b) pontban foglaltak figyelembevételével - eleget tenni; valamint
b) a 2/A. számú mellékletében foglaltakkal ellentétben a rendszer indulásától számított 12 hónap leteltét követően és 2009. június 30-át megelőzően a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a kiegyensúlyozott portfólióban a befektetett eszközök 30%-át nem haladhatja meg, illetve arányának a növekedési portfólióban a befektetett eszközök 30%-át meg kell haladnia.”
10. § (1) A Br. 1. számú melléklete a következő új 1. m)-o) pontokkal egészül ki:
[A pénztári befektetéseket szabályozó törvényi előírások által meghatározott eszközcsoportokba a következő eszközök tartoznak:]
„m) repó-(fordított repó-)ügyletek
n) swapügyletek
o) egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír.”
(2) A Br. 1. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Nem szabványosított határidős és opciós ügyletek esetében az elszámolási feltételek és a partnerkockázat kialakítása során biztosítani kell, hogy a termék nem szabványosított voltából adódóan a pénztártagokat kár ne érhesse.”
11. § (1) A Br. 2. számú melléklete az 1. pontot megelőzően a következő címmel egészül ki:
„Választható portfóliós rendszert nem üzemeltető pénztárakra vonatkozó befektetési előírások”
(2) A Br. 2. számú mellékletének 1. g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár az 1. számú melléklet szerinti befektetési formák esetében az alábbi szabályoknak köteles megfelelni:]
„g) a pénztár a h) és i) pontban meghatározott ügyleteket csak fedezeti vagy arbitrázs célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő - ügylet, amelyet a pénztár portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli.”
(3) A Br. 2. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapírban történő befektetések aránya a befektetett pénztári eszközök (illetve választható portfóliós rendszer esetében az egyes portfóliók értékének) 10 százalékát nem haladhatja meg.”
12. § A Br. a 2. számú mellékletét követően kiegészül e rendelet mellékletével.
13. § (1) A Br. 3. számú melléklete I. részének 5. pontja a következő mondattal egészül ki:
„Választható portfóliós rendszer esetében a fedezeti tartalék eszközeit portfóliónkénti bontásban kell kimutatni és értékelni.”
(2) A Br. 3. számú mellékletének II. része a következő új 13. és 14. ponttal egészül ki:
„13. Swap: a letétkezelő belső értékelési szabályzata alapján kell értékelni.
14. Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon forgalmazott, fenti kategóriákba nem sorolható értékpapír esetében a piaci érték forrása azon tőzsdei vagy más szabályozott piaci árfolyam, ahol az adott értékpapír forgalma jellemzően zajlik. Amennyiben a vonatkozó piacról 30 napnál frissebb árfolyam nem érhető el, akkor a beszerzési árat kell az értékeléshez alkalmazni.”
14. § (1) A Br. 4. számú melléklete a következő új 1. e) ponttal egészül ki:
[A pénztár hozamrátái:]
„e) Választható portfóliós rendszerben a portfóliónként számított hozamrátát az a)-d) pontok szerinti módszerrel kell kiszámítani.”
(2) A Br. 4. számú melléklete 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Referenciaindex hozamának számítása:
a) Az időszakos (negyedéves, éves) referenciaindex hozamát az alábbi módszer alapján kell számítani:
R = (1+r1)*(1+r2)*...*(1+rn)-1

[KÉP_HELYE]

ahol
R = a referenciaindex éves, negyedéves hozama
rn = a referenciaindex havi hozama
BMk = a k. referenciaindex
IBMk(n) = a k. referenciaindex n. havi záró indexértéke
x, y, z...s = a BM1, BM2, BM3.....BMk súlya a portfólióhoz kijelölt referenciaindexekhez
x+y+z+...+s = 100%
b) Választható portfóliós rendszerben a referenciaindex hozamát (referenciahozamot) választható portfóliónként, az a) pont szerinti módszerrel is ki kell számítani.”
15. § (1) E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Br. 7-9. §-a, a 15. § (1) és (3) bekezdése, a 29. § (3) és (9) bekezdése, valamint a Br. 5. számú melléklete.
(3) A Br. 29. §-ának e rendelet 7. §-ával módosított rendelkezéseit hatálybalépését követően benyújtott átlépési nyilatkozatok tekintetében kell alkalmazni.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Br. 3. § (2) bekezdésében a „2. számú melléklet” szövegrész helyébe a „2., illetve a 2/A. számú melléklet” szöveg lép, a 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja a „várható kötelezettségei alakulása alapján” szövegrészt követően kiegészül „- választható portfóliós rendszer esetében portfóliónként -” szövegrésszel, a 11. §-ának (6) bekezdése a befektetési számlán” szövegrészt követően kiegészül a „ , - likviditási célból, átmeneti jelleggel -” szövegrésszel, 29. § (11) bekezdésében az „50. napig” szövegrész helyébe a „negyedév utolsó napjáig” szövegrész lép.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó előírásokról szóló 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 9. §-a, 16. § (3) bekezdésében „a hozamkiegyenlítési tartalék és az egyéni és szolgáltatási számlák közötti, a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben” szövegrész, 16. § (4) bekezdésében az „ , ezek következtében esetleg a pénztár demográfiai és hozamkiegyenlítési” szövegrész, valamint a 19. § (4) bekezdésében az „és hozamkiegyenlítési” szövegrész.