237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet

a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól

A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. § (1) bekezdésének 2-3., 5., 7-15., 18. és 20. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján - a 47. § (3) és (5) bekezdéseinek tekintetében a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével - a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A felvételi eljárás célja

1. § A felsőoktatási felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányok folytatására legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a felsőoktatási törvény 3. §-ában meghatározott természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az egyházi felsőoktatási intézmények által folytatott hitéleti képzésekre.

ALAPKÉPZÉS, EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS ÉS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS

A Felsőoktatási felvételi tájékoztató

3. § (1) A felsőoktatási intézmények adatokat szolgáltatnak a Felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) összeállításához, továbbá a felvételi kérelemhez kapcsolódó eljáráshoz és ennek keretében a központi nyilvántartás létrehozásához az Országos Felsőoktatási Információs Központ (a továbbiakban: OFIK) számára. Az OFIK a felvételi eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hatóságként jár el.
(2) Az adatszolgáltatásért a felsőoktatási intézmény vezetője a felelős.
(3) Az adatszolgáltatás határideje
a) a februárban induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év augusztus 15. napja,
b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év szeptember 15. napja.
(4) Az OFIK a Tájékoztatót
a) a februárban induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év október 15. napjáig,
b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év december 15. napjáig
jelenteti meg.
(5) Az OFIK a Tájékoztatóban megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt legkésőbb a jelentkezési határidőt 15 nappal megelőzően tehet közzé.
(6) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és az OFIK a Tájékoztató teljes tartalmát hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhető formában közzéteszi.
(7) A minisztérium és az OFIK - amennyiben ilyen megjelenik - a Tájékoztató kiegészítését tartalmazó közleményt teljes terjedelemben, hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhető formában közzéteszi.
4. § A Tájékoztató tartalmazza az új belépőknek Kormány által - képzési területenként, a képzés munkarendje szerint - meghatározott államilag támogatott hallgatói létszámkeretét az alapképzésben, az egységes, osztatlan képzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben.
5. § (1) A Tájékoztatóban megjelenő felvételi hirdetmény tartalmazza azt a maximális hallgatói létszámot, amelyet a felsőoktatási intézmény - a különböző finanszírozási formákban együttesen, figyelembe véve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket - képzési területenként és a képzés munkarendje szerint meghirdethet.
(2) A Tájékoztató a felsőoktatási intézmény által meghirdetett minden egyes felsőfokú szakképzésre, alapképzési szakra és egységes, osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza
a) az adott szak munkarendjére, a képzés szervezésére, finanszírozási formájára (államilag támogatott vagy költségtérítéses) vonatkozó információkat,
b) a képzés indításának tervezett időpontját (őszi, tavaszi félév), valamint a képzés időtartamát tanulmányi félévekben kifejezve,
c) az intézmény székhelyét, telephelyét, székhelyen kívüli képzési helyét,
d) a képzés során megszerzendő kreditek számát,
e) a képzésen belül a választható szakirányokat, külön megjelölve az önálló szakképzettséghez vezető szakirányokat,
f) az államilag támogatott formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat,
g) a költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat,
h) a jelentkezési laphoz csatolandó mellékletek felsorolását,
i) a jelentkezők rangsorolásának elveivel, a rangsorolás módjával kapcsolatos információkat,
j) a képzés nyelvét, amennyiben az nem magyar,
k) a pontozási rendszerrel és a többletpontokkal kapcsolatos információkat.
(3) A felvételi hirdetmény az intézmény döntése alapján a meghirdetett képzéseket intézményenkénti vagy karonkénti bontásban tartalmazza.
(4) A felvételi követelmények sajátosságaira tekintettel az egyes meghirdetett képzések felvételi követelményeinek tartalmi ismertetése a felvételi eljárás általános szabályaitól és a jelentkezésre vonatkozó információktól elválasztva - erre történő külön utalás mellett - más kiadványban is megjelentethető.
(5) A Tájékoztató tartalmazza a felsőoktatási intézmény azon postai címét, ahova a felvételi kérelmet be kell küldeni.
6. § (1) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett felsőfokú szakképzésre vonatkozóan tartalmazza az adott felsőoktatási intézmény által a felvétel feltételéül meghatározott
a) érettségi vizsgatárgyakat és a vizsga szintjét, a szakképesítést,
b) egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit.
(2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett alapképzési szakokra és az egységes, osztatlan szakokra vonatkozóan tartalmazza
a) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által az esedékesség évét legalább két évvel megelőzően a felvétel feltételéül közösen meghatározott - a minisztérium és az OFIK honlapján és kiadványaiban nyilvánosságra hozott - érettségi vizsgatárgyakat és a vizsgák szintjét,
b) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a felvétel feltételéül a 20. §-ban foglaltak figyelembevételével meghatározott többletpontokat,
c) az adott intézmény által meghatározott egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeket, gyakorlati vizsgakövetelményeket, figyelembe véve az 1. számú mellékletben foglaltakat.
7. § (1) A Tájékoztató oly módon tartalmazza a felvételi lehetőségekről szóló hirdetményt, hogy az az adott évre vonatkozóan teljes körű információt nyújtson a jelentkezőknek az államilag támogatott és költségtérítéses képzésekről, azok szintjéről, valamint formáiról.
(2) A Tájékoztatóban az adott felvételi eljárásra vonatkozóan csak a regisztrációs központ által - a 3. § (3) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott időpontig - nyilvántartásba vett szak, szakképzés hirdethető meg.
(3) A felsőoktatási intézmény a Tájékoztatóban megjelentetni tervezett közleményében az általa meghirdetett szakok minőséghitelesítésére vonatkozóan teljes körű információt ad. Ennek keretében a felsőoktatási intézmény köteles feltüntetni azt is, ha a szak indítását korlátozással engedélyezték.
(4) A felsőoktatási intézmény a Tájékoztatóban nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett szakot nem indítja.
(5) A Tájékoztató nem tartalmazza a kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre vonatkozó információkat. Ezek közzétételéről a felsőoktatási intézmény a szabályzatában meghatározottak szerint gondoskodik.

A felvételi eljárások

8. § (1) Minden évben két felvételi eljárás hirdethető:
a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés határideje - minden képzési szintre vonatkozóan - a képzés indítását megelőző év november 15. napja,
b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felvételi eljárásokat követően, az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) a felvételi eljárás eredménye alapján - a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira is tekintettel - pótfelvételi eljárást engedélyezhet.
(3) A pótfelvételi eljárás során
a) a meghirdetett szakokat, jelentkezési határidőt és feltételeket a minisztérium és az OFIK honlapján kell a felvételi döntés kihirdetését követő egy héten belül nyilvánosságra hozni,
b) a jelentkezési határidő a meghirdetést követő 15. nap,
c) az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az adott felvételi eljárásban nem nyert felvételt,
d) a jelentkező kizárólag egy felsőoktatási intézmény egy képzésére adhat be jelentkezési kérelmet,
e) a jelentkezést az OFIK által kibocsátott jelentkezési lapon, közvetlenül a felsőoktatási intézménybe kell benyújtani,
f) nem vehető fel az a jelentkező, akinek az összpontszáma nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott felvételi eljárás során ugyanazon a szakon, munkarendben hirdetett képzésre megállapított ponthatárt,
g) a felsőoktatási intézmény a felvételről vagy az elutasításról a jelentkezési határidőt követő 20. napig döntést hoz, melyről értesíti a jelentkezőt,
h) a jelentkezésekről és a döntésekről a felsőoktatási intézmény a g) pontban meghatározott határidő leteltét követő harmadik munkanapig tájékoztatja az OFIK-ot.
(4) A felsőoktatási intézmény szabályzatában a kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő határidőt is megállapíthat.

A felvételi kérelem

9. § (1) A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul.
(2) A kérelmet
a) az erre a célra rendszeresített, az OFIK által előállíttatott és kereskedelmi forgalomba hozott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon, vagy
b) az OFIK által működtetett informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványt
ba) kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve, vagy
bb) a Ket. X. fejezetében meghatározott azonosítási eljárás (ügyfélkapu) segítségével hitelesítve elektronikus úton beküldve
lehet benyújtani. A szükséges mellékleteteket - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a jelentkező választása szerint postai vagy elektronikus úton nyújtja be.
(3) A kérelem benyújtásakor a készpénz-átutalási megbízás eredeti feladóvevényének vagy a banki átutalás eredeti igazolásának mellékelésével igazolni kell az alapdíj és a kiegészítő díj befizetését.
(4) A felsőoktatási intézménybe szóló felvételi kérelmet az első helyen rangsorolt felsőoktatási intézménybe kell benyújtani. A kérelmet feldolgozás céljából a felsőoktatási intézmény haladéktalanul továbbítja az OFIK részére.
(5) A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében a felvételi kérelmet a felsőoktatási intézménynek kell megküldeni, amelyik gondoskodik a felvételi eljárás lebonyolításáról, továbbá a jelentkezők adatairól és a felvételi eredményekről a képzés indításáig tájékoztatja az OFIK-ot.
10. § (1) A jelentkező egy felvételi eljárásban - függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől és szakképzettségeitől - több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, finanszírozási formára jelentkezhet.
(2) Amennyiben a jelentkező az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élni kíván, a felvételi kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy
a) mely felsőoktatási intézményekbe, karokra, illetőleg szakokra - ha van, mely önálló szakképzettség megszerzését lehetővé tevő szakirányra, mely képzési helyre, illetve képzési nyelvre -, mely képzési formára, teljes (nappali), részidős képzésre (esti, levelező tagozatra) vagy távoktatásra, továbbá milyen finanszírozási formára jelentkezik, és
b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását.
(3) A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a felvételi döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül - írásban vagy elektronikus úton - egy alkalommal módosíthatja.
11. § Az adatfeldolgozás során - a kérelem hiányos benyújtása esetén - az OFIK legkésőbb a jelentkezés beérkezését követő 30. napig a jelentkezőt hiánypótlásra szólítja fel.

A jelentkezők központi nyilvántartása

12. § (1) A jelentkezési lapokon feltüntetett és az azok mellékleteként beküldött adatok alapján az OFIK létrehozza a jelentkezők központi nyilvántartását.
(2) Az OFIK a felsőoktatási intézmény számára továbbítja
a) legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 40. napig az adott felsőoktatási intézménybe jelentkezett pályázók személyi (név, születési név, anyja születési neve, születési idő és hely) és elérhetőségi adatait (postázási cím),
b) legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 90. napig az adott intézménybe a jelentkező által benyújtott, felvételi kérelme elbírálásához szükséges, a központi nyilvántartásban rögzített adatait.
(3) A felvételi kérelem elbírálásához szükséges azon adatokat, igazolásokat, okiratokat, amelyek a jelentkezési lap benyújtásakor még nem álltak a jelentkező rendelkezésére, az adatfeldolgozáshoz kapcsolódóan az OFIK-hoz kell benyújtani, a felvételi döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül.
(4) A mellékletek a felvételi eljárásban egyszerű másolatban benyújthatók, azonban a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor az eredeti igazolások, okiratok bemutatása.
(5) A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmény, illetve az OFIK a felvételi kérelem elbírálásához szükséges további adatokat, igazolásokat kérhet a jelentkezőtől.
13. § (1) Az OFIK - a jelentkezők központi nyilvántartásának létrehozása után - a jelentkezőt legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 60. napig írásban tájékoztatja a felvételi nyilvántartásban rögzített adatairól.
(2) A jelentkező kérelmére a róla nyilvántartott adatokba való betekintést, szükség esetén az adatok 8 munkanapon belül történő javítását az OFIK az eljárás minden szakaszában köteles biztosítani.
(3) Ha a felsőoktatási intézmény a beiratkozáskor - a jelentkezéshez benyújtott egyszerű másolatok eredeti példányának vizsgálatakor - megállapítja, hogy a felvételi eredményének megállapítását befolyásoló valótlan adatszolgáltatás történt, a felsőoktatási intézmény vezetője a felvételről szóló döntést megsemmisíti.

Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén

14. § (1) A jelentkező középiskolai teljesítményét és érettségi vizsgaeredményeit pontszámmal kell értékelni.
(2) A középiskolai tanulmányi eredmények alapján pontszámot csak osztályzatból lehet képezni, a következők szerint:
a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy választott tárgy, valamint egy választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó tanult két év végi érdemjegyeinek - az (5)-(6) bekezdésre figyelemmel megállapított - összege, valamint
b) az érettségi érdemjegyek átlagának kétszerese, egész számra kerekítve.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján számított pontok az úgynevezett tanulmányi pontok, amelyeknek az összértéke legfeljebb 60 pont lehet.
(4) A felsőoktatási intézmény szabályzatában úgy is rendelkezhet, hogy a jelentkezés évében érettségizők esetében a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tantárgyakból a 12. (illetve 13.) évfolyamon az év végi helyett a félévkor kapott osztályzatokat kell figyelembe venni.
(5) Magyar nyelv és irodalomból (vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból) évente a két osztályzat átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kell felkerekíteni.
(6) Amennyiben a jelentkezőnek a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni.
(7) Az érettségi érdemjegyek átlagának kiszámításakor az érettségi bizonyítványt, illetve azokat a tanúsítványokat kell figyelembe venni, amelyeket a jelentkező e rendeletben meghatározott módon a jelentkezési lapjához mellékel.
(8) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért a (2)-(7) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a felsőoktatási intézmény dönt a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként való figyelembevételéről.
15. § (1) A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmények által a képzési területenként meghatározott érettségi vizsgatárgyak alapján kiszámolt pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összértéke legfeljebb 60 pont lehet.
(2) Az érettségi vizsgán vizsgatárgyanként elért százalékos eredményeket 60, illetve 30 érettségi pontra kell átszámítani annak függvényében, hogy a felsőoktatási intézmény egy, illetve két tárgyat határoz meg kötelező vagy választható vizsgatárgyként. Az érettségi pontokat a vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén azonos módon a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell kiszámítani.
(3) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményének átszámításakor az érettségi bizonyítványt, illetve azokat a tanúsítványokat kell figyelembe venni, amelyeket a jelentkező e rendeletben meghatározott módon a jelentkezési lapjához mellékel.
(4) A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámításáról külön jogszabály rendelkezik.
(5) A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány.
(6) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)-(5) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a felsőoktatási intézmény a tanulmányi teljesítmények alapján dönt az érettségi pontok megállapításáról.
16. § (1) Az alapképzés felvételi eljárása során az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon
a) szakmai alkalmassági vizsga (egészségügyi, pályaalkalmassági vizsgálat),
b) gyakorlati vizsga,
c) a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga
szervezhető.
(2) A szakmai alkalmassági vizsga, valamint a nem magyar állampolgárok számára szervezett magyar nyelvi alkalmassági vizsga értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés lehet.
(3) A művészeti, művészetközvetítő és a sporttudományi képzési területbe tartozó egyes szakokon gyakorlati vizsga szervezhető. A gyakorlati vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg, amelyeket közzé kell tenni a Tájékoztatóban. Az értékelés pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik.
17. § (1) A rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 120 pontos rendszerben - maximum 24 többletpont hozzáadásával - pontszámban kell kifejezni.
(2) A felvételi összpontszámot - a (4)-(6) bekezdésben és a 23. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak kivételével - a következőképpen kell meghatározni:
a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegzésével és a többletpontok hozzáadásával, vagy
b) az érettségi vizsgatárgyak alapján számított érettségi pontok megkettőzésével és a többletpontok hozzáadásával.
(3) A felvételi összpontszámot a (2) bekezdésben meghatározott lehetőségek közül minden esetben a jelentkező számára kedvezőbb módon kell meghatározni.
(4) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eredményt a tanulmányi pontok megkettőzésével kell meghatározni.
(5) A felsőoktatási intézmény szabályzatában rendelkezhet úgy, hogy a művészeti, a művészetközvetítő és a sporttudományi képzési területre jelentkezők esetében a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ekkor a felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsga pontszámának - melynek maximális értéke 60 pont - megkettőzésével és a többletpontok hozzáadásával kell meghatározni.
(6) A felsőfokú szakképzés befejezését követően szakirány szerinti jelentkezés esetén azon alapképzési szakon, amelyen a szakképzés ismeretanyaga beszámítható, a felvételi összpontszámot - amennyiben az a jelentkező számára kedvezőbb - a képzés négy félévének tanulmányi átlagából számított átlageredmény 24-szereseként - egész számra kerekítve - kell meghatározni.
(7) A szakmai alkalmassági vizsgán, valamint a nem magyar állampolgár számára szervezett magyar nyelvi alkalmassági vizsgán „nem megfelelt” minősítést kapott jelentkező összpontszáma az adott képzés esetében 0 pont.
18. § (1) A jelentkező a felvételi eljárás során a képzési területnél jelentkezési feltételként kötelezően előírt, illetve választható módon meghatározott érettségi vizsgatárgyakból az emelt szinten teljesített, legalább közepes érdemjegyű érettségi vizsgáért - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek figyelembevételével - többletpontra jogosult.
(2) Az adott alapképzési szakon, egységes, osztatlan képzésben többletpont legfeljebb két emelt szinten teljesített érettségi vizsgatárgyért adható.
(3) Többletpont az emelt szintű érettségiért csak abban az esetben adható, ha a jelentkező e vizsgaeredmény alapján kéri érettségi pontjai megállapítását.
(4) Ha a jelentkező - az (1)-(3) bekezdés alapján - jogosult az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontra és olyan alapképzési szakra, egységes, osztatlan képzésre jelentkezik, ahol két érettségi vizsgatárgy alapján számolják ki az érettségi pontjait, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 7-7 többletpontot kap. Amennyiben olyan alapképzési szakra, egységes, osztatlan képzésre jelentkezik, ahol egy vizsgatárgyból számolják ki az érettségi pontjait, 14 többletpontra jogosult.
19. § (1) A felsőoktatási intézmény legfeljebb két államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvvizsgánként
a) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén 7 pontot,
b) a felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 10 pontot
ad. Államilag elismert középfokú A vagy B típusú, illetve felsőfokú A vagy B típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezőnek akkor ad 7, illetve 10 többletpontot a felsőoktatási intézmény, ha a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt - igazoltan - nem tudja a C típusú nyelvvizsgát letenni.
(2) Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg lenne jogosult emelt szintű érettségi többletpontra és nyelvvizsga alapján járó többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
20. § (1) Szakiránynak megfelelő jelentkezés esetén azok a jelentkezők, akik a versenykiírásnak megfelelően az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén emelt szintű érettségi eredménynek megfelelő helyezést értek el, 24 többletpontra jogosultak. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot ennek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A felsőoktatási intézmény a szabályzatában - figyelembe véve a 6. § (2) bekezdésének b) pontját - a felvételi eljárás során, jogcímenként egyszer további többletpont adásáról rendelkezhet az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, amennyiben az a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak minősül, illetve a szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért 7 pont,
b) az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 5 pont, országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 3 pont,
c) az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 5 pont,
d) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 5 pont, az első díjasoknak 3 pont,
e) a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért legalább 3. helyezésért 5 pont.

Előnyben részesítés

21. § (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 4 többletpontra jogosult.
(2) További 4 pontra jogosult az a hátrányos helyzetű jelentkező, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy az a jelentkező, akit tartós nevelésbe vették.
(3) A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 8 többletpontra jogosult.
(4) Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, 8 többletpontra jogosult.
(5) Az (1)-(4) bekezdések szerinti jogosultságot (a kedvezményre jogosító feltételek meglétét) a 12. § (3) bekezdésében meghatározott határidőig kell igazolni.
22. § A 18-21. §-ok alapján adható többletpontok összege legfeljebb 24 pont lehet. A jelentkező számára abban az esetben is csak 24 pontot lehet figyelembe venni, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.
23. § (1) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 144 pont.
(2) Az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyek felvételi összpontszáma 144 pont. Ezeknek a személyeknek a köréről a miniszter által meghatározott szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.
(3) Fel kell venni költségtérítéses képzésre azt, aki megfelel a felvételi követelményeknek, és akit a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján gazdálkodó szervezet megjelöl - feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja.
24. § Felsőoktatási intézménybe - a felsőfokú szakképzés kivételével - csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 78 pontot. Felsőfokú szakképzésre felvehető az a jelentkező is, akinek a többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 72 pontot.

A felvételi döntés

25. § (1) A felvételi döntést
a) a februárban induló szemeszterre történő jelentkezés esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év január 15. napjáig,
b) a szeptemberben induló szemeszterre történő jelentkezések esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év augusztus 1. napjáig
meg kell hozni.
(2) Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre vehető fel.
(3) A felsőoktatási intézmény a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre, és az egységes, osztatlan képzésre a jelentkező felvételéről képzési áganként vagy szakonként (önálló szakképzettséget adó szakirányonként, képzési helyenként) egységes - a mesterképzésre jelentkezők esetében intézményi - rangsor alapján dönt.
(4) A jelentkezők rangsorba állításakor figyelembe kell venni
a) a 10. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, beleértve a mesterképzésre benyújtott jelentkezést is,
b) azt a maximális hallgatói létszámot, amelynek a képzését a felsőoktatási intézmény - figyelembe véve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket - az indítani tervezett évfolyamon vállalja,
c) a regisztrációs központ által megállapított intézményi kapacitást, és
d) a Kormány által az adott évre meghatározott, országosan felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét.
(5) A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. A ponthatár alatti eredménnyel senki nem vehető fel, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező felvenni.
26. § (1) A felsőoktatási intézmény a felvételről vagy a felvétel elutasításáról szóló döntését - jelentkezésenként külön határozatban - írásban közli a jelentkezővel.
(2) A határozatnak tartalmaznia kell
a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját,
b) a jelentkező által választott szak pontos megnevezését,
c) a jelentkező nevét, lakóhelyét, oktatási azonosítóját,
d) a felvételről vagy a felvétel elutasításáról szóló döntést,
e) az igénybe vehető jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,
f) a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, illetve a beiratkozás elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést,
g) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmény a döntést hozta,
h) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának nevét, hivatali beosztását.
(3) A határozat tartalmazhatja
a) a hallgatói jogviszony létesítésére vonatkozó további információkat,
b) a nem magyar állampolgárságú jelentkezők számára az előkészítő évfolyamra történő felvétel felajánlását.

Elektronikus ügyintézés a felvételi eljárás során

27. § (1) A jelentkezők a felvételi eljárás során tett egyes cselekményeket elektronikusan is végezhetik.
(2) Az elektronikus ügyintézést támogató információs rendszer létrehozásáról és üzemeltetéséről az OFIK gondoskodik oly módon, hogy a rendszerben elvégzett minden egyes műveletre - különösen az adatok módosítására - vonatkozóan ellenőrizhető legyen a művelet elvégzésének időpontja és megállapítható legyen a műveletet végző személye.
(3) Az OFIK teljes körű tájékoztatást ad a jelentkezők és a felsőoktatási intézmények számára az elektronikus ügyintézés feltételeiről, módjáról, illetve teljes körű útmutatást ad a rendszer szolgáltatásairól, funkcióiról, használatáról.
28. § (1) A felsőoktatási intézmények a Tájékoztató összeállításához szükséges adatszolgáltatást és a felvételi eljárás teljes folyamatát az OFIK által rendelkezésre bocsátott elektronikus rendszeren keresztül intézik.
(2) Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges feladatokat a felsőoktatási intézmény vezetője vagy általa erre feljogosított személy végzi.
29. § (1) Az OFIK a jelentkezők központi nyilvántartását elektronikus formában hozza létre és vezeti.
(2) A felsőoktatási intézmények a jelentkezők adataiban bekövetkezett, hozzájuk bejelentett változásokat kötelesek haladéktalanul regisztrálni.
(3) A 14-16. §-ban, valamint a 18. §-ban meghatározott adatokat az OFIK - a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok keretei között - a közoktatási intézménytől, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttól vagy a Közoktatási Információs Irodától elektronikusan szerzi be. Az így beszerzett adatok valódiságáért az azt szolgáltató szerv felel.

Fogyatékossággal élőkre vonatkozó rendelkezések

30. § (1) A felvételi eljárás lebonyolítása során az OFIK és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit.
(2) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján megillették.
(3) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, illetve felmentések.
(4) Az (1)-(3) bekezdések alapján nyújtott kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez.

MESTERKÉPZÉS

31. § (1) A miniszter a felvétel esedékességét megelőző év szeptember 15-éig határozza meg azokat a pályázati feltételeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmények államilag támogatott helyeket igényelhetnek mesterképzésre.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig meghirdeti és a pályázat közzétételétől számított egy hónapon belül határoz arról, hogy az egyes felsőoktatási intézmények képzési területenként hány államilag támogatott helyet hirdethetnek meg mesterképzésre a Tájékoztatóban.
(3) A mesterképzést hirdető intézmények, illetve a mesterképzésre jelentkezők tekintetében a 3-30. §-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Tájékoztatás

32. § (1) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az államilag támogatott mesterképzésre felvehető hallgatói létszám - miniszter által meghatározott - intézmények közötti elosztását.
(2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett mesterszakokra vonatkozóan tartalmazza
a) azon alapszakokon szerzett alapfokozatok, illetve korábbi végzettségek és szakképzettségek megjelölését, amelyeket az intézmény a mesterszakra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz,
b) az államilag támogatott és a költségtérítéses formában felvehető keretszámot,
c) az alapképzésben, mesterképzésben, illetve a korábbi egyetemi vagy főiskolai képzésben nyújtott teljesítmény értékelésének módját, elveit,
d) a tanári mesterszakra történő jelentkezés, illetve felvétel speciális szabályait,
e) az intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit.

Felvételi eljárások, felvételi kérelem, nyilvántartás

33. § (1) A felvételi eljárásokra a 8. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentkezések esetén mesterképzésre március 15. napjáig is lehet jelentkezni.
(2) A felvételi kérelemre a 9-13. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a jelentkező a február 15-i határidőben jelentkezett és az előző bekezdésben foglalt lehetőséggel is élni kíván, a képzésekre a két különböző határidőig benyújtott jelentkezéseket egységes rangsorba kell állítania.

A jelentkezők rangsorolása

34. § A felsőoktatási intézmény a mesterképzésre jelentkezők rangsorolásakor a felsőoktatási törvény 43. § (4) bekezdése szerint jár el.

Pontszámítás a mesterképzésben

35. § (1) A 14-15. §, 17-22. §, 24. §-ban foglaltak a mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók.
(2) A jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott 100 ponton belül a többletteljesítményekért adható többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét az intézmény a szabályzatában határozza meg.
(4) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.
(5) A művészeti, művészetközvetítő és sporttudományi képzési területre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani.
(6) A 21. §-t a mesterképzésre jelentkezők esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azok a pályázók, akiket előnyben kell részesíteni, a felsőoktatási intézmény által meghatározott mértékű, de legfeljebb 10 többletpontra jogosultak.

A felvételi döntés

36. § (1) A 25. §-t az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a felsőoktatási intézmény a mesterképzésre jelentkező felvételéről szakonként egységes rangsorolás alapján dönt,
b) mesterképzés esetén a felsőoktatási intézmény köteles figyelembe venni a miniszter által meghatározott, az adott intézménybe felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét.
(2) Amennyiben a jelentkező adott bejelentkezési lapot a 25. § (3) bekezdésében meghatározott képzésekre is, a felvételi döntés során azok sorrendjét is figyelembe kell venni.

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

37. § (1) A miniszter a képzés indítását megelőző év szeptember 15-éig határozza meg azokat a pályázati feltételeket, melyek alapján a felsőoktatási intézmények államilag támogatott helyeket igényelhetnek szakirányú továbbképzésre.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig meghirdeti és a pályázat közzétételét követő egy hónapon belül határoz arról, hogy az egyes felsőoktatási intézmények képzési területenként hány államilag támogatott helyet hirdethetnek meg szakirányú továbbképzésre a Tájékoztatóban.
(3) A szakirányú továbbképzést hirdető intézmények, illetve a szakirányú továbbképzésre jelentkezők tekintetében a 3-30. §-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Tájékoztatás

38. § (1) A 3-7. §-ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje szakirányú továbbképzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év szeptember 15. napja.
(2) A szakirányú továbbképzésekre vonatkozó Tájékoztatót az OFIK a képzés indítását megelőző év december 15. napjáig jelenteti meg.

Felvételi eljárások, felvételi kérelem, nyilvántartás

39. § (1) A szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés határidejét, módját a felsőoktatási intézmény határozza meg.
(2) A felsőoktatási intézmény az elindított képzésekről és a felvettekről az OFIK-nak az általa meghatározott formában statisztikai adatot szolgáltat.

A jelentkezők rangsorolása, a felvételi döntés

40. § (1) A szakirányú továbbképzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény végzi el.
(2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.

DOKTORI KÉPZÉS

41. § (1) A miniszter a felvétel esedékességét megelőző év szeptember 15-éig határozza meg - az Országos Doktori Tanács véleményét kikérve - azokat a pályázati feltételeket, melyek alapján a felsőoktatási intézmények államilag támogatott helyeket igényelhetnek doktori képzésre.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig meghirdeti és a pályázat közzétételétől számított egy hónapon belül határoz arról, hogy az egyes felsőoktatási intézmények tudományterületenként, illetve művészeti áganként hány államilag támogatott helyet hirdethetnek meg doktori képzésre a Tájékoztatóban.
(3) A doktori képzést hirdető intézmények, illetve a doktori képzésre jelentkezők tekintetében a 3-30. §-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Tájékoztatás

42. § (1) A 3-7. §-ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje doktori képzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év szeptember 15. napja.
(2) A doktori képzésekre vonatkozó Tájékoztatót az OFIK december 15. napjáig jelenteti meg.
(3) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az államilag támogatott doktori képzésre felvehető hallgatói létszám - miniszter által meghatározott - intézmények közötti elosztását.
(4) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett doktori programokra vonatkozóan tartalmazza
a) azon mester szakon szerzett szakképzettségek, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározott egyetemi szintű szakképzettségek megjelölését, amelyeket az adott intézmény a doktori programra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz,
b) az államilag támogatott és a költségtérítéses formában felvehető keretszámot,
c) a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit.

Felvételi eljárások, felvételi kérelem, nyilvántartás

43. § (1) A doktori képzésre történő jelentkezés határidejét, módját a felsőoktatási intézmény szabályzata határozza meg.
(2) A felsőoktatási intézmény az elindított képzésekről és a felvettekről az OFIK-nak az általa meghatározott formában statisztikai adatot szolgáltat.

A jelentkezők rangsorolása, a felvételi döntés

44. § (1) A doktori képzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény köteles elvégezni.
(2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.

ELJÁRÁSI DÍJAK

45. § (1) A felvételi eljárás során a jelentkezőnek alapdíjat, kiegészítő díjat, - valamint amennyiben az intézmény szabályzata így rendelkezik - intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie.
(2) Felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, osztatlan, egységes képzésre és mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkezőknek felvételi eljárási alapdíjat kell fizetniük, amelynek összege 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egyidejűleg három képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosít.
(3) Az alapdíjból képzésenként 1000-1000 forint illeti meg azokat a felsőoktatási intézményeket, ahová a jelentkező kérelme szerint jelentkezik.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott három képzésre irányuló jelentkezést követő minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni, amelyből képzésenként 1000-1000 forint az érintett felsőoktatási intézményt illeti.
(5) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint lehet.
(6) Gyakorlati, egészségügyi alkalmassági, pályaalkalmassági és nyelvi alkalmassági vizsga esetén a felsőoktatási intézmény a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy annak mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet.
(7) A felvételi eljárás alapdíját és a kiegészítő díjat az OFIK-hoz, az intézményi díjat és a külön eljárási díjat az azt megállapító felsőoktatási intézményhez kell befizetni.
(8) Az alapdíj és a kiegészítő díj felsőoktatási intézményt illető részét az OFIK a jelentkezési határidőt követő 60 napon belül utalja át az intézménynek.
(9) Az (1)-(8) bekezdésben meghatározott díjak befizetésének módját, a nyugtaadás szabályait, a visszaigénylés szabályait a Tájékoztatóban közzé kell tenni.
(10) A felvételi eljárás alap- és kiegészítő díja biztosítja a felvételi eljárásokkal összefüggő állami és intézményi feladatok ellátásának, valamint a felvételi eljárásokat támogató szolgáltatások megszervezésének anyagi fedezetét.
(11) A 8. § (3) bekezdésében szabályozott pótfelvételi során 5000 Ft eljárási alapdíjat kell fizetni, amelyből 3000 Ft a felsőoktatási intézményt, 2000 Ft az OFIK-ot illeti meg.
(12) A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint lehet. A díjat a felsőoktatási intézmény részére kell befizetni és teljes egészében a felsőoktatási intézményt illeti meg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. § (1) Ez a rendelet - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. december 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első alkalommal a 2007 szeptemberében induló képzésekre kell alkalmazni.
(2) A 2007 februárjában induló keresztféléves képzések felvételi eljárásaira a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.
(3) 2008. január 1-jén a 14-24. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) Alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani:
a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy
b) az érettségi pontok kétszerezésével,
mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.
(2) Az (1) bekezdés szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.
(3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen
a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot,
b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot,
c) az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 80 érettségi többletpontot,
d) egyéb többletteljesítményért a 19-20. §-okban meghatározott többletpontokat,
e) a 22. § (1)-(4) pontjaiban meghatározottak alapján legfeljebb 50 többletpontot
szerezhet.
(4) A (3) bekezdés c)-e) pontjai alapján adható többletpontok összege legfeljebb 80 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 80 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná.
15. § (1) A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni:
a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult választott tárgy utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek - a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított - összegét kettővel meg kell szorozni,
b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.
(2) Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.
(3) Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a jelentkező választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni.
(4) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)-(3) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a felsőoktatási intézmény dönt a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembevételéről.
16. § (1) A érettségi pontokat az azonos képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy, vagy az így meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni.
(2) Az érettségi pontok száma - a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt - egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.
(3) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni.
(4) Amennyiben ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára előnyösebb eredményt kell figyelembe venni.
(5) A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni.
(6) Azon érettségi vizsgaeredmény alapján, amelynél ezt jogszabály kizárja, érettségi pont nem számítható.
(7) A nyelvvizsga-bizonyítvány alapján megállapított érettségi eredmény nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az emelt szintű érettségi az adott nyelvből felvételi feltétel.
(8) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)-(7) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a felsőoktatási intézmény dönt az érettségi pont megállapításáról.
17. § (1) Az alapképzés felvételi eljárása során az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon
a) szakmai alkalmassági vizsga,
b) gyakorlati vizsga,
c) a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga szervezhető.
(2) A szakmai alkalmassági vizsga, valamint a nem magyar állampolgárok számára szervezett magyar nyelvi alkalmassági vizsga értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés lehet.
(3) A művészeti és művészetközvetítő képzési területre történő jelentkezés esetében a 14-16. §-ban meghatározottakat e paragrafusban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(4) A felsőoktatási intézmény szabályzatában rendelkezhet úgy, hogy a művészeti és a művészetközvetítő képzési területre jelentkezők esetében a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ekkor a felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsga pontszámának - melynek maximális értéke 200 pont - megkettőzésével és a többletpontok hozzáadásával kell meghatározni.
18. § (1) Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 30 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult.
(2) Ha a jelentkező az előző bekezdés alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 40 érettségi többletpontra jogosult.
19. § (1) A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvenként
a) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén 35 többletpontra, vagy
b) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 50 többletpontra
jogosult.
(2) Ha a jelentkező a többletpontokra több nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, javára akkor is összesen legfeljebb 50 többletpontot kell figyelembe venni, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná.
(3) Államilag elismert középfokú A vagy B típusú, illetve felsőfokú A vagy B típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkező akkor jogosult 35, illetve 50 többletpontra, ha a sajátos nevelési igénye miatt - igazoltan - nem tudja a C típusú nyelvvizsgát letenni.
(4) Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg lenne jogosult emelt szintű érettségi többletpontra és nyelvvizsga alapján járó többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.
20. § A jelentkező a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint a felvételi eljárás során, figyelembe véve e rendelet 6. § (2) bekezdésének b) pontját
a) az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 20, országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 10 többletpontra,
b) legfeljebb egy, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpontra,
c) tárgyanként legfeljebb egy, a ca)-cb) pontok szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a 16. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak,
ca) az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 80, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpontra,
cb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 15 többletpontra,
d) az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 25 többletpontra,
e) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, amennyiben az a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak minősül, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért 30 többletpontra
jogosult.
21. § (1) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon 480 pont.
(2) Az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyek felvételi összpontszáma 480 pont. Ezeknek a személyeknek a köréről a miniszter által meghatározott szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.
(3) Fel kell venni költségtérítéses képzésre azt, aki megfelel a felvételi követelményeknek, és akit a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján gazdálkodó szervezet megjelöl - feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja.
Előnyben részesítés
22. § (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 25 többletpontra jogosult.
(2) További 25 pontra jogosult az a hátrányos helyzetű jelentkező, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy az a jelentkező, akit tartós nevelésbe vettek.
(3) A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 50 többletpontra jogosult.
(4) Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, 50 többletpontra jogosult.
(5) Az (1)-(4) bekezdések szerinti jogosultságot (a kedvezményre jogosító feltételek meglétét) a 12. § (3) bekezdésében meghatározott határidőig kell igazolni.
23. § Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 160 pontot.
Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén
24. § (1) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a 14-23. §-ban foglalt rendelkezéseket a jelen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni:
a) a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy
b) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy
c) az érettségi pontok kétszerezésével,
mindhárom esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.
(3) A (2) bekezdés szerinti három számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.
(4) Felsőfokú szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 140 pontot.”
(4) 2008. január 1-jén e rendelet
a) 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 14-16. §, 18-21. §, 23-24. §-ban foglaltak a mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók.”
b) 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 22. §-t a mesterképzésre jelentkezők esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azok a pályázók, akiket előnyben kell részesíteni, maximum 10 többletpontot kaphatnak.”
c) 2. számú melléklete hatályát veszti.
47. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint az ezt módosító 187/2002. (VIII. 29.) Korm. rendelet, 37/2003. (III. 27.) Korm. rendelet, 246/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet, 234/2004. (VIII. 6.) Korm. rendelet, 69/2005. (IV. 19.) Korm. rendelet,
b) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 338/2004. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. §-a,
c) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, illetve a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 239/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. §-a, 2. §-ának (1) és (3) bekezdése, 3. §-a és 5. §-a, valamint 8. §-ának (2) bekezdése,
d) a felsőoktatási felvételi eljárási díj összegéről szóló 9/2005. (IV. 1.) OM rendelet.
(2) Nem lép hatályba a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, illetve a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 239/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése és 4. §-a.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet
a) 2. számú mellékletében az „élelmiszer-minőségi és -biztonsági mérnöki” szövegrész helyébe az „élelmiszer-biztonsági és -minőségi” szövegrész, a „kertészettudományi mérnöki” szövegrész helyébe a „kertészmérnöki” szövegrész, a „gyógyszermérnöki” szövegrész helyébe a „gyógyszervegyész-mérnöki” szövegrész, az „infrastruktúra-építő mérnök” szövegrész helyébe az „infrastruktúra-építőmérnöki” szövegrész, a „szerkezet-építő mérnöki” szövegrész helyébe a „szerkezet-építőmérnöki” szövegrész, az „ipari termék- és formatervező mérnöki” szövegrész helyébe az „ipari terméktervező mérnöki” szövegrész, az alapképzési szak oszlopban az „építőművész” szövegrész helyébe az „építőművészet” szövegrész, az „üvegtervező” szövegrész helyébe az „üvegtervezés” szövegrész, a „fémműves” szövegrész helyébe a „fémművesség” szövegrész, a „formatervező” szövegrész helyébe a „formatervezés” szövegrész, a „textiltervező” szövegrész helyébe a „textiltervezés” szövegrész, a „tervező grafikus” szövegrész helyébe a „tervező grafika” szövegrész, a „fotográfus” szövegrész helyébe a „fotográfia” szövegrész, az „alkalmazott látványtervező” szövegrész helyébe az „alkalmazott látványtervezés”, az „animációs tervező” szövegrész helyébe az „animációs tervezés” szövegrész lép,
b) 2. számú mellékletének első, képzési terület oszlopa a nemzetvédelmi és katonai képzési terület alatt kiegészül a „gazdaságtudományok” szövegrésszel, a gazdaságtudományok képzési területen a harmadik oszlopa a „közgazdasági elemző”, valamint alatta a „gazdaság-matematikai elemző” szövegrészekkel,
c) 2. számú mellékletének második oszlopa a jogi és igazgatási képzési területen kiegészül a „rendészeti igazgatási”, alatta az „igazgatásszervező” szövegrésszel, harmadik oszlopa a „rendészeti vezető4”, alatta a „közigazgatási” szövegrésszel, ötödik oszlopa a „120”, valamint alatta a „120” szövegrésszel,
d) 2. számú mellékletének második oszlopa az orvos- és egészségtudomány képzési területen kiegészül a „szociális munka” szövegrésszel, harmadik oszlopa az „egészségügyi szociális munka4”, alatta az „orvosi biotechnológia” szövegrésszel, ötödik oszlopa a „120” szövegrésszel,
e) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa a bölcsészettudomány képzési területen, a magyar alapképzési szakhoz kapcsolódóan kiegészül a „színháztudomány” szövegrésszel, az ötödik oszlop a „120” szövegrésszel,
f) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa a műszaki képzési területen, a gépészmérnöki alapképzési szakhoz kapcsolódóan kiegészül a „gépészeti modellezés” szövegrésszel,
g) 2. számú mellékletének harmadik oszlopa az informatika képzési területen kiegészül az „info-bionika” szövegrésszel,
h) 2. számú mellékletében az informatika képzési területen az „egészségügyi mérnökinformatikus” szövegrész hatályát veszti.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Felsőoktatási Regisztrációs Központról és eljárásának részletes szabályairól szóló 51/2006. (III. 14.) Korm. rendelet mellékletének helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet
a) 31. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:
„(3) A magán felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény 138. § (1) bekezdése második mondata szerinti tevékenység alapító okiratban történt feltüntetése hatálybalépését megelőző napra - mint a számviteli törvény 11. §-a szerinti üzleti évre - a számviteli törvény szerinti beszámolót készít. A tevékenység hatálybalépésének napjával új üzleti év kezdődik, amely a naptári év utolsó napjáig tart és amelynek nyitóadatai megegyeznek az e bekezdés szerinti beszámoló megfelelő záróadataival.”
b) 36. §-a (3)-(4) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási információs rendszert 2007. május 1-jéig létre kell hozni. A felsőoktatási intézmények e rendelet szerinti első adatközlésüket a felsőoktatási információs rendszer üzemeltetője felé 2007. május 1. és június 30. között teljesítik, az üzemeltető által meghatározott rendben. Ez az adatközlés kiterjed azokra is, akik a felsőoktatási törvény hatálybalépésekor a felsőoktatási intézménnyel hallgatói, illetve oktatói jogviszonyban álltak.
(4) A felsőoktatási intézmények hallgatói és oktatói részére a hallgatói, oktatói azonosító számot 2007. június 30-ig kell kiadni.”
c) 37. §-a hatályát veszti,
d) 4. számú mellékletének az „A felvehető maximális hallgatói létszám a magyar nyelven folyó államilag támogatott és költségtérítéses képzésekre vonatkozik.” rendelkezése helyébe az „A felvehető maximális hallgatói létszám az államilag támogatott és költségtérítéses képzésekre vonatkozik.” rendelkezés lép,
e) 10. számú mellékletének „IX. A jogviszony igazolás” című részének 5. pontja a következő mondattal egészül ki:
„Az előre gyártott nyomtatványok a 4. pontban leírtaktól eltérően sorfolytonos számozásúak.”
f) 10. számú mellékletének „X. A záróvizsga jegyzőkönyv, szakmai vizsga jegyzőkönyv” című része 2. pontjának utolsó mondata hatályát veszti.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet
a) 7. §-ának (2) bekezdése második mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:
„A doktorandusz hallgatók részére a 4. §-ban e jogcímre megállapított támogatás egy főre jutó összegét kell biztosítani.”
b) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sporttevékenységek támogatásáról a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv - a felsőoktatási törvény 78. § (2) bekezdése alapján - a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt.”
c) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kulturális tevékenységek támogatásáról a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv - a felsőoktatási törvény 78. § (2) bekezdése alapján - a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt.”
d) 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén súlyozott átlagszámítást kell alkalmazni.”
e) 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén súlyozott átlagszámítást kell alkalmazni.”
f) 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E rendelet alkalmazásában közismereti tanári szakok: magyar nyelv és irodalom szakos tanár; történelem szakos tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár; informatikatanár, számítástechnika szakos tanár; természetismeret szakos tanár; fizikatanár; biológiatanár; kémiatanár; földrajztanár; ének-zene tanár; rajztanár; rajz- és vizuális nevelő tanár; technika és életvitel szakos tanár; technikatanár; testneveléstanár; gazdaságismeret tanár; háztartásökonómia-életvitel szakos tanár; etika, ember- és társadalomismeret szakos tanár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és filmtörténet szakos tanár; művészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár; egészségtan tanár; ügyvitel szakos tanár, továbbá az a képzés, amelyen 2006. szeptember 1-je előtt a hallgató - második közismereti tanári képzés alapján - mentesült a költségtérítés megfizetése alól.”
g) 33. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három féléven keresztül költségtérítési díj nem szedhető. Ezen hallgatókat - amennyiben a képzésben 2007. szeptember 1-jéig költségtérítés fizetésére nem voltak kötelezve - ezt követően a további félévekben csak a felsőoktatási intézmény szabályzatának ilyen értelmű kifejezett rendelkezése esetén lehet költségtérítés fizetésére kötelezni.”
h) 36. §-ának (9) bekezdése hatályát veszti.