23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet

a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó létesítményekbe telepített, ott üzemeltetett, valamint a cseppfolyós propán-bután gázokat és elegyeiket tartalmazó azon nyomástartó berendezésekre és egyszerű nyomástartó edényekre, amelyekben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) a 0,5 bar értéket meghaladja, továbbá
b) az a) pontban meghatározott nyomástartó berendezések, rendszerek és egyszerű nyomástartó edények tulajdonosaira, illetve az ezeket üzemeltető természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2) bekezdésében felsoroltakra, kivéve az R. 2. § (2) bek. c) pontjában foglalt, az R. IV. fejezetében tárgyalt egyszerű nyomástartó edényeket, amelyekre e rendelet hatálya kiterjed,
b) a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet szerinti szállítható nyomástartó berendezésekre,
c) a mélyfúrás, a kőolaj- és földgáztermelés, a kőolaj-, földgáz-előkészítés és elsődleges feldolgozás létesítményeinek részét képező csővezetékekre és szerelvényekre,
d) a föld alatti gáztárolás felszíni létesítményeinek, valamint a kőolaj-, kőolajtermék- és gázszállító vezetékek állomásainak részét képező csővezetékekre és szerelvényekre,
e) a laboratóriumban kizárólag tudományos kutatás, kísérlet, minőség-ellenőrzés céljára szolgáló berendezésre,
f) arra a nyomástartó edényre - töltetre és nyomásra való tekintet nélkül -, melynek teljes űrtartalma 25,0 liternél nem nagyobb,
g) a legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson üzemelő, folyadékkal teljesen feltöltött nyomástartó edényre, amennyiben a töltete az R. 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti 2. csoportba tartozik,
h) a vízellátó vagy melegvíz-ellátó berendezés legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson és legfeljebb 115 °C-on működő edényére,
i) az erőátviteli hidraulikus berendezés önálló nyomástartó edényt nem képező részére,
j) a dugattyús, forgódugattyús, körforgó gép és különálló edényt nem képező tartozékára (pl. iszapszivattyú légüstje, - kivéve a kompresszorok kiegyenlítő tartálya - a kitörésgátlót működtető nyomásfokozó nyomáskiegyenlítő tartálya),
k) az elektromos kapcsoló és szakaszoló azon nyomástartó edényére, amely nagyfeszültségű villamos rendszerrel közös zárt térben van felszerelve,
l) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott kazánra,
m) a vasúti és a közúti tartálykocsira,
n) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 3. § 5. pontjában meghatározott elosztóvezetékre, kivéve a propán-bután gáz elosztóvezeték megtáplálását biztosító tartályt.
(3) A nyomástartó berendezések műszaki és biztonsági követelményeire külön jogszabályok, szabályzatok előírásai vonatkoznak.
2. § A hatósági felügyeletet első fokon a területileg illetékes Bányakapitányság (bányakapitányság), másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban együtt: bányafelügyelet) látja el.

Fogalmak

3. § Az R. fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:
1. Belső ellenőrzés: a berendezés belső szerkezeti állapotának általában szemrevételezéses átvizsgálása a berendezés üzemen kívüli, környezeti hőmérsékletű, tiszta és nyitott állapotában.
2. Biztonsági értékelés (károsodás elemzés): a nyomástartó berendezés üzemeltetése során várható károsodásának meghatározása, figyelembe véve a nyomásnak, a hőmérsékletnek, a töltetnek, a környezetnek, a mechanikai igénybevételnek és az üzemeltetés körülményeinek az adott berendezésre (beleértve minden szerelvényét, tartozékát, részegységét) gyakorolt hatását.
3. Biztonsági távolság: az a távolság, amely a környezet esetlegesen káros hatásaival szemben a nyomástartó berendezés védelmét szolgálja.
4. Ciklusidő: a nyomástartó berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése, vizsgálata közötti, évben vagy hónapban megadott időtartam.
5. Ellenőrző (vizsgáló) szervezet: a Magyar Bányászati Hivatalnál (MBH) nyilvántartásba vett olyan üzemeltetői vagy üzemeltetőtől független szervezet, amely megfelel e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott feltételeknek.
6. Felügyeleti személy: a nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos üzemeltetői feladatok végrehajtásáért felelős, illetve ezzel megbízott személy, aki megfelel e rendelet 4. §-ban meghatározott követelményeknek.
7. Fogyasztó: az a magánszemély, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a megtöltött nyomástartó berendezés töltetét használja.
8. Gépkönyv, gyártóművi dokumentáció: a nyomástartó berendezés jellemző adatait rendszerezetten tartalmazó dokumentum.
9. Használatbavételi engedély: a nyomástartó berendezés vagy rendszer üzembe helyezési eljárásának megkezdéséhez szükséges engedély, amelyet a bányafelügyelet akkor ad ki, ha a létesítmény elhelyezése és felszereltsége a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően került elhelyezésre, valamint a felállított berendezés a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.
10. Időszakos felülvizsgálat: a rendszerről leválasztott és megbontott nyomástartó berendezés vizsgálati tervnek megfelelő belső és külső vizsgálata, nyomáspróbája.
11. Javítás: az olyan műveletek összessége, amelyeket meghibásodást követően végeznek azért, hogy a berendezés műszaki-biztonsági állapota az eredeti vagy az előírt legyen.
12. Karbantartás: a berendezés eredeti jellemzők szerinti megfelelőségének biztosítása érdekében folyamatosan, előre meghatározott időközönként végzett tevékenység.
13. Kategória: a veszélyesség jellemzésére szolgáló számérték, amely a nyomástartó berendezésnek a legnagyobb megengedhető nyomása (PS) és térfogatának (V) szorzataként nyerhető, amely az R. 7. számú melléklete szerinti besorolási szint meghatározására használható.
14. Kezelés: a kezelési utasításban foglalt tevékenységek végrehajtása, a nyomástartó berendezés üzembe helyezése, üzemen kívül helyezése, továbbá üzemeltetése során a technológiai folyamat adott jellemzőinek adott értékek között tartása érdekében végrehajtott rendszeres tevékenység, amely magában foglalja a biztonsági szerelvények ellenőrzését is.
15. Külső ellenőrzés: a berendezés kívülről hozzáférhető részeire, tartozékaira és biztonsági szerelvényeire is kiterjedő, általában szemrevételezésen és működési próbákon alapuló, üzemelés közben végrehajtott vizsgálat.
16. Műszaki tömörség: műszakilag tömör a berendezés (berendezésrész), ha az erre alkalmas eszközzel (pl. habképző anyaggal, szivárgásvizsgálóval vagy mérőkészülékkel) végzett tömörségpróba vagy tömörség-felülvizsgálat, illetőleg ellenőrzés során tömítetlenség nem mutatható ki.
17. Szakértő: a külön jogszabályban meghatározott  [LÁBJEGYZET_2] , az adott szakterületre vonatkozó szakértői jogosultsággal rendelkező személy.
18. Szilárdsági (hidraulikus) nyomáspróba: általában vízzel vagy indokolt esetben gázzal az R.-ben meghatározott nyomásértéken végrehajtott vizsgálat. Időtartama első alkalommal legfeljebb 30 perc, a későbbiekben legfeljebb 5-10 perc. A nyomáspróba indokolt esetben egyéb, egyenértékű vizsgálattal helyettesíthető.
19. Tömörségi nyomáspróba: az üzemi töltetnél kisebb belső súrlódású közeggel a maximális üzemi nyomás értékén végrehajtott vizsgálat (nyomáspróba), amelynek célja a maximális üzemi nyomáson való tömörség igazolása. Időtartama legalább a tömörség ellenőrzésének időtartama, amely során a rendszer védelmét szolgáló túlnyomás-határoló beállítási nyomásértéke nem kerül a tömörségi nyomáspróba nyomásértéke alá.
20. Tömörségi vizsgálat: az üzemi nyomáson végrehajtott tömörségi ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a berendezés az adott nyomáson tömör.
21. Tulajdonos: az a személy vagy szervezet, aki (amely) kizárólagos joggal rendelkezik a nyomástartó berendezés fölött, az kizárólag a sajátja.
22. Üzemeltető (üzemben tartó): az a személy vagy szervezet, aki (amely) nyomástartó berendezést üzemeltet és az üzemeltetés során biztosítja a rendeltetés szerinti használatot, az előírt állapot fenntartását.
23. Üzemeltetői vizsgáló szervezet: a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatára az üzemeltető által létrehozott, az MBH-nál nyilvántartásba vett szervezet, amely megfelel e rendelet 4. számú mellékletében foglalt feltételeknek.
24. Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység, melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, töltetét leürítik és a benne uralkodó túlnyomást megszüntetik.
25. Veszélyelemzés: az R. 6. számú mellékletének „Bevezető megállapítások” 3. pontja szerint végrehajtott elemzés, amely tartalmazza a berendezésben megengedhető legnagyobb túlnyomás hatásai által fenyegető veszélyek szem előtt tartásával a tervezésre, a gyártásra, az üzemeltetésre vonatkozó mindazon előírásokat, amelyek teljesítése esetén az üzemeltetés során tervezési, gyártási hiányosságból adódó veszély fenyegetésével nem kell számolni. Tartalmazza továbbá azon hatások felsorolását, amelyek az üzemeltetés során valamely jellemző változása (pl. adott érték túllépése) miatt lépnek fel és veszély kialakulásával fenyegethetnek.
26. Veszélyességi osztály: a nyomástartó berendezés nyomásának és térfogatának szorzata alapján megállapított, a berendezés veszélyességét jellemző, e rendelet 1. számú melléklete szerinti besorolás.
27. Védőövezet (védőtávolság): a nyomástartó berendezés meghibásodása vagy üzemzavara esetén kialakuló káros hatások csökkentése céljára kialakított övezet.
28. Vizsgálati terv: a biztonsági értékelés (károsodás elemzés) alapján meghatározott, a nyomástartó berendezés időszakos ellenőrzése során végrehajtandó és a cikluson belül elvégzendő vizsgálatok összessége.
29. Vizsgáló szakember: e rendelet 4. § szerinti szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező, valamint a vonatkozó jogszabályi és biztonsági előírásokból a bányafelügyelet vizsgabizottsága előtt vizsgát tett, a nyomástartó berendezések ellenőrzésével, vizsgálatával megbízott személy.

Szakmai követelmények

4. § (1) Nyomástartó berendezés vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy az a személy lehet, akit az MBH által vezetett nyilvántartásba felvettek.
(2) A nyilvántartásba - kérelemre - az a büntetlen személy vehető fel, aki az e rendeletben előírt
a) szakirányú szakmai képesítéssel,
b) szakmai gyakorlati idővel
egyidejűleg rendelkezik, továbbá a nyilvántartásba vételi igazgatási szolgáltatási díjat befizette.
(3) Szakmai képesítésnek a szakirányú felsőfokú, illetve a felsőfokú szakképesítés (akkreditált felsőfokú), valamint a szakirányú középfokú szakképesítés felel meg.
(4) Felsőfokú szakképesítésnek minősül a műszaki felsőoktatásban egyetemen, illetve főiskolán szerzett diploma és az (akkreditált felsőfokú) Országos Képzési Jegyzék 55-ös számú szakképesítési szintnek megfelelő képesítés (mérnök asszisztens).
(5) Középfokú szakképesítésnek szakirányú technikusi oklevél, vagy a technikusképzés szüneteltetésének időszakában a szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal szerzett szakképesítés, illetve a vonatkozó Országos Képzési Jegyzék 51-54-es számú szakképesítési szintnek megfelelő képesítés minősül.
(6) E rendelet alkalmazásában szakirányú felsőfokú szakképesítésnek minősül az okleveles bányamérnöki gáz- vagy olajipari, bányagépész szak, okleveles gáz- vagy olajipari szakmérnöki, okleveles gépészmérnöki és gépész üzemmérnöki, okleveles vegyipari gépészmérnöki és vegyipari gépész üzemmérnöki szakképesítés.
(7) E rendelet alkalmazásában szakirányú középfokú szakképesítésnek minősül a gépésztechnikusi, a gáz- és olajipari technikusi képesítés és a technikus képzés szüneteltetésének időszakában az előbbi szakirány szerinti szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal szerzett szakképesítés.
(8) A gyakorlati idő felsőfokú végzettség esetén legalább három év, középfokú végzettség esetén legalább öt év. Gyakorlati időnek tekinthető a nyomástartó berendezést gyártónál, üzemeltetőnél vagy vizsgálónál (ellenőrzőnél) eltöltött olyan idő, melyet a munkavállaló nyomástartó berendezés vizsgáló szakember vagy felügyelő személy irányítása mellett töltött el.
(9) A külföldön szerzett (3)-(7) bekezdések szerinti képesítés honosításáról - az érdekelt kérelmére - az MBH bevonásával, külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_3]  előírása szerint az Oktatási Minisztérium dönt.
5. § (1) A nyilvántartásba való felvétel iránti kérelmet a kérelmezőnek az MBH-hoz kell benyújtania.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a szakmai képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát,
b) a szakmai gyakorlati időt bizonyító okiratok másolatát,
c) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, valamint
d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot.
(3) A (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti másolatnak minősül a közjegyző által hitelesített másolat, illetve az egyszerű másolat, amelyre a bányafelügyelet - az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén - rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét.
(4) Az MBH a kérelmezőt a feltételek fennállása esetén 5 évre nyilvántartásba veszi. Ismételt kérelemmel a nyilvántartásba vétel hatálya újabb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező a (2) bekezdés c) és d) pontjában előírt mellékleteket beterjeszti.
(5) A nyilvántartásba fel kell venni azt, aki felvételét kérte és a 4. §-ban meghatározott felvételi követelményeknek megfelel.
(6) Az MBH azt a személyt, aki bizonyítja, hogy a felvételi kérelem beadását megelőzően legalább három éven keresztül nyomástartó berendezés vizsgálói tevékenységet végzett, 2006. december 31-ig előterjesztett kérelmére - a szakirányú szakképesítés meglététől függetlenül - a jelen jogszabályban előírt egyéb feltételek megléte esetén a nyomástartó berendezés vizsgálói nyilvántartásba felveszi.
6. § (1) Törölni kell a nyilvántartásból, akinél a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek bármelyike utóbb megszűnt. Bármelyik feltétel megszűnéséről 8 napon belül a nyilvántartásba felvett személy köteles az MBH-t értesíteni.
(2) Törölni kell - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a nyilvántartásból azt, aki
a) elhalálozott,
b) a törlését kérte,
c) nem kérte a jogosultság megújítását,
d) akivel szemben a bányafelügyelet az egészséget vagy köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot miatt két alkalommal szabálysértési eljárást folytatott le,
e) hamis adatot szolgáltatott,
f) a hatóságot egyéb módon megtévesztette,
g) akit e foglalkozástól eltiltottak.
(3) Akit a (2) bekezdés d) pontjában írtak miatt a nyilvántartásból töröltek, a törlés időpontjától számított 5 éven belül a nyilvántartásba felvenni nem szabad.

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

Általános előírások

7. § E rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezést - a 10. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a bányafelügyelet engedélyével szabad
a) meghatározott helyen létesíteni (felállítani),
b) használatba venni,
c) átalakítani, javítani.

Létesítési (felállítási) engedélyezési eljárás

8. § (1) A nyomástartó berendezés létesítése iránti kérelmet a bányakapitánysághoz kell benyújtani. Az engedélyt a tulajdonos, az üzemeltető vagy a megbízottjuk kérheti.
(2) A létesítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a létesítmény tulajdonosának megnevezését (nevét), székhelyét (címét), aláírását,
b) a létesítmény helyét, rendeltetését,
c) a létesítési tevékenységgel és a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi számát, tulajdonosának nevét és címét,
d) a létesítést tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését,
e) a létesítés elvégzésének tervezett időtartamát,
f) a létesítés felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését,
g) a (3) bekezdés szerinti mellékletek felsorolását.
(3) A létesítési engedély iránti kérelemhez - figyelemmel az érdekelt szakhatóságok számára is - megfelelő példányszámban mellékelni kell:
a) a létesítményt ismertető engedélyezési dokumentációt, amely tartalmazza
aa) a 2. számú melléklet szerinti rajzdokumentációt és műszaki leírást,
ab) a berendezések jogszabályban előírt megfelelőségi tanúsítványait,
ac) a berendezések gyártói által átadott használati útmutatókat,
b) a létesítési (építési) jogosultságot igazoló dokumentumot,
c) az érdekelt közművek üzemeltetői nyilatkozatát,
d) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel; a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,
e) a külön jogszabályban meghatározott mértékű eljárási díj befizetésének igazolását.
(4) A létesítési eljárás során még nem benyújtható, a (3) bekezdés ac) pontja szerinti dokumentumokat a használatbavételi eljárás során kell a bányakapitányságnak átadni.
(5) Külföldről behozott nyomástartó berendezés engedély iránti kérelméhez a (3) bekezdésben felsoroltakon túl mellékelni kell a gyártómű által a berendezésről szolgáltatott dokumentáció, illetve a bizonylatok szakmai szempontból lektorált magyar nyelvű fordítását.
(6) Ha a nyomástartó berendezés nem az Európai Unió (EU) tagállamából származik, és a vonatkozó EU irányelv szerinti megfelelőségi jelöléssel nem rendelkezik, akkor a (3) bekezdés előírásain túl a kérelemhez mellékelni kell az R. szerinti bejelentett szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítványt.
(7) A bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó sajátos létesítményeknél beépítésre kerülő nyomástartó berendezések esetében a létesítéssel kapcsolatos követelmények teljesülése a létesítmény külön jogszabály szerinti  [LÁBJEGYZET_4]  létesítési engedélyezési eljárása során is elbírálható. Ez esetben a külön jogszabály szerinti létesítési engedélykérelemhez mellékelni kell a (2)-(6) bekezdésekben előírt mellékleteket is.
(8) Sorozatban gyártott nyomástartó berendezést tartalmazó létesítmény olyan részletességű dokumentáció alapján is engedélyezhető, amely dokumentáció csak a már engedélyezett telepítési típustervtől való eltéréseket tartalmazza és minden esetben biztosítja az azonos műszaki tartalmat, valamint biztonsági szintet.
(9) A létesítési engedélyben legfeljebb 180 napos időtartamra próbaüzem engedélyezhető. Az engedélyben ki kell térni a próbaüzem esetleges feltételeire és a kiértékelés tartalmi követelményeire. A létesítési engedély a jogerőre emelkedésétől számított 2 évig érvényes.
9. § (1) A létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet meggyőződik arról, hogy
a) a 8. §-ban foglalt mellékletek rendelkezésre állnak-e,
b) a tervezett létesítési munka és a műszaki tervdokumentáció megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek,
c) a tervezett létesítmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági előírásoknak.
(2) A bányafelügyelet az ellenőrzött engedélyezési dokumentációt záradékkal látja el.
(3) A bányafelügyelet a létesítési engedélyt az engedélyezési dokumentáció és a létesítési követelmények összevetése, valamint a szakhatósági vélemények alapján adja ki, amelyhez mellékeli a záradékkal ellátott engedélyezési dokumentáció egy példányát.
(4) A létesítési engedély érvényét veszti, ha a kiadása alapjául szolgáló adatokban, körülményekben a biztonságot érintő változások következtek be, vagy a létesítés az engedély kiadásától számított két éven belül nem kezdődött meg.
(5) Az ügyfél a létesítési engedélyt és az engedélyezési dokumentációt köteles a létesítmény egész élettartama alatt megőrizni, hozzáférhető helyen tartani, valamint ellenőrzés során a bányafelügyelet kérésére bemutatni.

Használatbavételi engedélyezési eljárás

10. § (1) A nyomástartó berendezést a használatbavétel engedélyezése céljából az 1. számú melléklet szerinti módon veszélyességi osztályba kell sorolni.
(2) A „B” veszélyességi osztályba sorolt berendezésekre a használatbavételi engedélyt a bányafelügyelet adja ki, az „A” veszélyességi osztályba sorolt berendezés az üzemeltető műszaki vezetőjének írásbeli intézkedése alapján vehető használatba.
(3) Amennyiben a nyomástartó berendezés valamely bányafelügyeleti engedélyköteles létesítmény része, illetve tartozéka, a berendezés használatbavételi eljárása a létesítmény használatának engedélyezésével együtt, egy eljárás keretében is lefolytatható.
(4) A bányakapitánysághoz benyújtandó használatbavételi engedély kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a létesítmény helyét, helyrajzi számát,
b) a létesítési engedély számát és keltét az engedélyező megnevezésével,
c) az üzemeltető megnevezését és címét,
d) ha a létesítési tervdokumentáció nem tartalmazta, akkor a nyomástartó berendezés gyártójának, forgalmazójának, megfelelőségértékelését végzőjének megnevezését, a létesítési engedély számát, a berendezés gyári számát, telepítési helyét, műszaki adatait; különösen a térfogatát, töltetét, tervezési nyomását, hőmérsékletét, az anyagmegválasztás alapjául szolgáló hőmérsékletet, a legkisebb üzemi hőmérsékletet és a legnagyobb üzemnyomását. Több nyomástartó berendezésből álló rendszer esetén az előzőeket értelemszerűen kell figyelembe venni,
e) a nyomástartó berendezésen (rendszeren) elvégzett vizsgálatok felsorolását,
f) a nyomástartó berendezés egyedi, illetve a rendszer védelmét ellátó nyomáshatároló beépítési helyét, kategóriáját, valamint műszaki jellemzőit (típus, jellemző teljesítménytényező, beállítási - a legnagyobb üzemnyomás - nyomás) és az alkalmazott megfelelőségértékelési eljárás szerint elvégzett eredményes vizsgálatok felsorolását, valamint az egyéb biztonsági berendezések ismertetését és beépítési helyüket.
(5) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a nyomástartó berendezésen (rendszeren) a biztonsági szabályzatokban, illetve a létesítési engedélyben előírt elvégzett vizsgálatok bizonylatait (pl. a radiográfiai, a szerkezeti vizsgálatról, a nyomáspróbákról, a geometriai és a falvastagság mérésekről készült jegyzőkönyveket, a vizsgálati terv végrehajtásáról készült igazolásokat, a vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokat, a szerelvényeknek - különös tekintettel a biztonsági szerelvényekre - a rendeltetési célra való alkalmasságának igazolását),
b) a kivitelezést (telepítést) végző felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a nyomástartó berendezést (rendszert) a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően kivitelezte, a helyszíni szerelési állapotban az előírásoknak megfelel és a tervezett célra alkalmas,
c) ha a létesítési munkát az engedélytől, valamint a jóváhagyott tervdokumentációtól eltérően végezték, a létesítés felelős műszaki vezetőjének eltérést ismertető nyilatkozatát, valamint szükség szerint a megvalósulást tartalmazó dokumentációt,
d) ha követelmény korróziós próbatestek elhelyezése és a falvastagság rendszeres ellenőrzése, akkor az előírt korróziós próbatestek elhelyezése előtti vizsgálatok és a kijelölt helyeken végzett falvastagság-mérések eredményeit tartalmazó bizonylatokat,
e) a nyomástartó berendezés (rendszer) használatára (kezelésére) és karbantartására vonatkozó gyártóművi, üzemeltetői előírásokat,
f) a biztonsági értékelést és a 15. § (1) bekezdés és 16. § (1) bekezdés előírásainak figyelembevételével készített vizsgálati tervet,
g) jelentést az esetleg előírt próbaüzem tapasztalatairól.
(6) A 8. § (8) bekezdés szerinti létesítési engedélyben szereplő nyomástartó berendezés használatbavétele az alapadatokat tartalmazó kérelem alapján is engedélyezhető, ha a rendelkezésre álló és engedélyezett típusdokumentum értelemszerűen tartalmazza a (4) és (5) bekezdésekben megkövetelt adatokat és mellékleteket.
11. § (1) A használatbavételi engedélyezési eljárás során a bányakapitányság helyszíni ellenőrzést tart. A helyszíni ellenőrzés kiterjedhet a létesítési engedélyben előírtak, a telepítés körülményeinek ellenőrzésére, a biztonsági értékelés, a veszélyelemzés, a vizsgálati terv, valamint a külső-belső szerkezeti vizsgálat és a nyomáspróbák dokumentumai meglétének ellenőrzésére.
(2) A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt abban az esetben adja ki, ha
a) az engedélykérelem tartalmazza a 7. § a) vagy c) pontjában előírt engedély számát, illetve az engedélyezett tervtől való eltérés esetén a megvalósulási dokumentációt,
b) a gyártómű által szolgáltatott dokumentáció, a kérelem mellékleteként beterjesztett iratok, valamint az MBH nyilvántartásába vett szervezet vagy szakértő nyilatkozata alapján meggyőződött arról, hogy a nyomástartó berendezéseket magában foglaló rendszer a terveknek megfelelően készült el és az előírt vizsgálatokat elvégezték, továbbá a vizsgálati eredményeket igazolták, hogy a berendezés (rendszer) létesítése a követelményeknek megfelel,
c) a tervektől való esetleges eltérés esetén a tervező és a kivitelező együttesen nyilatkozik arról, hogy a nyomástartó berendezés műszaki és biztonsági szintje az eltérések ellenére is legalább egyenértékű a rendeletben, biztonsági szabályzatokban és az eredeti tervekben megfogalmazott követelményszinttel,
d) a helyszíni ellenőrzés során a vizsgáló szervezet vagy szakértő nyilatkozata alapján megállapította, hogy a nyomástartó berendezés azonosítható, telepítése alkalmával a biztonsági és védőtávolságokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gyártó erre vonatkozó előírásait teljesítették, továbbá a nyomástartó berendezés üzemeltetésének és kezelésének biztonságos feltételeit megteremtették, valamint az előírt védelmi berendezéseket (nyomáshatárolók, biztonsági jelző-, reteszelő műszerek és szerelvények, érintés- és villámvédelem) beépítették,
e) az elvégzett külső-belső szerkezeti vizsgálat és nyomáspróbák bizonylatai alapján megállapította, hogy a nyomástartó berendezés szerkezeti, szilárdsági és szükség szerint tömörségi szempontból a követelményeknek megfelel,
f) a nyomástartó berendezés vagy rendszer a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően létesült, és a rendeltetésnek megfelelő, illetve a biztonságos használatra alkalmas állapotban van.
(3) A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyezés ügyében a bányafelügyelet határozatban dönt. A határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) előírtakon túl tartalmaznia kell:
a) az építtető és az üzemeltető megnevezését és címét,
b) a létesítési engedély számát, keltét,
c) a létesítmény helyének, helyrajzi számának és rendeltetésének megjelölését, megállapítva a használat főbb műszaki és biztonsági jellemzőit,
d) a biztonságos használattal kapcsolatos kioktatásra vonatkozó kötelezést,
e) a biztonsági és védőtávolság mértékét és esetleg az idegen ingatlanokra vonatkozó korlátozásokat,
f) a használatbavétel hatósági feltételeit, beleértve a szakhatóságok előírásait is,
g) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében - határidő kitűzésével - a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést,
h) amennyiben a létesítmény az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát megváltoztatja, rendelkezést arra, hogy a használatbavételi engedély kézhezvételét követően az építtető köteles - az ingatlan-nyilvántartás átvezetése céljából - a megvalósult állapotnak megfelelő változási vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani,
i) ha szükségesek az adatok a közműnyilvántartáshoz, akkor ezeknek az adatoknak az elsőfokú építéshatósággal való közlésére a kötelezést,
j) az első időszakos felülvizsgálat időpontját,
k) az engedélyezés alapjául szolgáló valamennyi dokumentum megőrzésére való kötelezést,
l) az engedély érvényességének az időtartamát.
12. § (1) A használatbavételi engedély határozatlan ideig érvényes és indokolt esetben visszavonható vagy korlátozható.
(2) A bányafelügyelet külön intézkedése nélkül megszűnik a használatbavételi engedély érvényessége, ha
a) a nyomástartó berendezést a használatbavételi engedélyében meghatározott helyről eltelepítik vagy más célra használják,
b) a nyomástartó berendezés 2 évet meghaladó ideig folyamatosan használaton kívül állt,
c) a nyomástartó berendezést hegesztéssel javítják vagy átalakítják,
d) a nyomástartó berendezést a szilárdsági számításoknál figyelembe vett határokat meghaladó hatás érte (pl. hőmérséklethatárt, nyomáshatárt),
e) a használat során a nyomástartó berendezést súlyos károsodás (külső behatás, az előírtaktól eltérő, meghibásodáshoz vezető használat), illetve a berendezés elhasználódását okozó korróziós, eróziós stb. hatás éri,
f) az előírt, a vizsgáló szervezet vagy szakértő vizsgálati terv szerinti vizsgálatot elmulasztják, illetve a vizsgálat megtörténtét, megállapításait nem dokumentálják, a bányakapitányságnak nem jelentik,
g) a 16. § (2) bekezdésben előírt vizsgálatot esedékességekor nem végzik, illetve végeztetik el, illetve a vizsgálat megállapításai szerint a berendezés nem felel meg a létesítési, illetve a használatbavételi engedélyekben foglaltaknak, vagy állapota nem elégíti ki a rendeltetésére, illetve a biztonságos használatára vonatkozó követelményeket.
(3) A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyének érvényességét nem érinti a hegesztést nem igénylő javítás, az eredetivel azonos műszaki jellemzőkkel bíró tartozék és műszerek (pl. szerelvény, túlnyomás-határoló, nyomásmérő, hőmérő), valamint a csőkötegek cseréi.
(4) A bányafelügyelet jogosult a használatbavételi engedély visszavonására, amennyiben az engedélyes az engedélyben meghatározott egyéb kötelezettségét nem teljesíti.

Átalakítási, javítási engedélyezési eljárás

13. § (1) A bányafelügyelet engedélye szükséges a nyomástartó berendezés minden olyan javításához, átalakításához, amely a 12. § (3) bekezdésében felsoroltakat meghaladja.
(2) Az átalakítási, javítási engedély iránti kérelmet e rendelet 8. § (2) és (3) bekezdése figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy az ott előírtakat értelemszerűen csak az átalakítással, javítással érintett részekre vonatkozóan kell beterjeszteni. Új veszélyességi kategóriába, illetve osztályba történő besorolásra javaslatot csak abban az esetben kell tenni, ha a javítást, átalakítást követően megváltozik a nyomástartó berendezés besorolása.
(3) A bányafelügyelet az átalakítási, javítási engedélyezési eljárása során a 8. §-ban foglaltak szerint jár el.

A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE, ELLENŐRZÉSE

Üzemeltetés

14. § (1) A nyomástartó berendezést csak a létesítési és használatbavételi engedélyben meghatározott, továbbá a rendeltetésének megfelelő célra és a biztonsági előírások figyelembevételével szabad használni úgy, hogy az egészséget, az élet-, a tulajdon- és a közbiztonságot ne veszélyeztesse, illetve a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő.
(2) A nyomástartó berendezést üzemeltető köteles a berendezés kezeléséhez, üzemben tartásához és felügyeletének ellátására erre alkalmas és kiképzett munkavállalót (munkavállalókat) alkalmazni. A felügyeleti személy feladatait az üzemeltetők e rendelet és mellékletei figyelembevételével kötelesek meghatározni.
(3) A nyomástartó berendezés használatát, üzemeltetését (kezelését, karbantartását, javítását) az üzemeltetőnek írásos utasításban kell szabályozni. A használati utasításnak tartalmaznia kell a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_5]  előírásain túlmenő, a létesítmény biztonságos használatára vonatkozó előírásokat is.
(4) A cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló nyomástartó berendezések esetében a használati utasítást a fogyasztó számára a gázforgalmazó köteles biztosítani.
(5) A nyomástartó berendezések használatba vételi engedélyének érvényességét nem érintő munkák felügyeleti személy jelenléte mellett végezhetők. Az elvégzett munkát dokumentálni kell.

Üzemeltetői ellenőrzés

15. § (1) Az üzemeltető (tulajdonos) az üzemeltetés körülményeit figyelembe véve szükség szerint, de legalább évente köteles ellenőrzést tartani. Az üzemi ellenőrzés során vizsgálni kell különösen
a) a korróziós állapotot, a korrózió elleni védelmet,
b) az alátámasztások állapotát, a csővezetékre gyakorolt hatását,
c) a kötések, csatlakozások állapotát, a műszerek, szerelvények állapotát és működőképességüket,
d) a túlnyomás elleni védelem meglétét, lezárásának sértetlenségét.
(2) Az ellenőrzést vizsgáló szakemberrel kell elvégeztetni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés elvégzését az ellenőrző személy üzemnaplóba vagy az üzemeltető által erre a célra rendszeresített nyilvántartásba köteles bejegyezni. Ha az ellenőrzést végző olyan, a nyomástartó berendezés üzemével kapcsolatos szabálytalanságot, rendellenességet állapít meg, amelyet nem tud saját hatáskörében azonnal megszüntetni, a szükséges óvintézkedések megtétele mellett köteles arról felettesének írásban jelentést tenni.
(4) Az üzemeltető - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazó - minden esetben köteles az MBH-nál nyilvántartásba vett vizsgáló szervezettel, szakértővel vagy vizsgáló szakemberrel felülvizsgáltatni a nyomástartó berendezést, ha azon megbontással járó karbantartást vagy javítást végeznek. A vizsgálat során ellenőrizni kell
a) szemrevételezéssel a nyomástartó berendezés állapotát, a korróziót, a korrózió elleni védelmet,
b) a berendezés tömörségét, ha ez a rendszerrel szemben követelmény, illetve akkor, ha a tömörtelenség a berendezés környezetében károsodást, veszélyhelyzetet okozhat.
(5) A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a berendezés dokumentációjához kell csatolni.

Időszakos felülvizsgálat

16. § (1) A nyomástartó berendezéseket időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, amelynek különösen a következő biztonsági követelmények teljesülésére kell kiterjedni:
a) a korróziós állapot, a korrózió elleni védelem vizsgálata,
b) a falvastagság vizsgálata méréssel,
c) az alátámasztások állapotának megítélése (a csővezetékre gyakorolt esetleges korróziós és egyéb hatása),
d) a kötések, csatlakozások állapotának vizsgálata,
e) a műszerek, szerelvények működőképességének, állapotának vizsgálata,
f) az üzemeltetés során fellépő (fellépett) terhelések és az üzemmód (statikus, dinamikus, lüktető igénybevétel) vizsgálata, a számításokkal történő összevetése,
g) a hőmérsékletviszonyok vizsgálata (anyagmegválasztás és méretezés szempontjából a környezeti és üzemeltetési hőmérséklet a használati engedélyben foglaltak szerinti),
h) a meg nem engedhető túlnyomás elleni védelem meglétének, alkalmasságának számítással történő ellenőrzése, az illetéktelen beavatkozás elleni védelem megfelelőségének vizsgálata.
(2) A berendezések első időszakos felülvizsgálatát a létesítési engedélyben rögzített időpontig kell elvégezni. A további időszakos vizsgálatok időpontját a felülvizsgálat eredménye, az üzemeltetés, a tárolt közeg tulajdonságai és egyéb, a biztonságot befolyásoló körülmények figyelembevételével kell meghatározni, de a külső és belső szerkezeti vizsgálatot legalább 5 évenként, a szilárdsági nyomáspróbával történő vizsgálatot legalább 10 évenként kell elvégezni. A 10,0 m3-nél kisebb űrtartalmú légtartályokat, valamint a cseppfolyós propán-bután gázok és elegyeik tartályait 10 évenként kell belső szerkezeti vizsgálat alá vetni. A ciklusidők az előző vizsgálat időpontjától számítanak azzal, hogy a folyamatos üzemben lévő berendezések belső szerkezeti vizsgálatát és szilárdsági nyomáspróbáját a tervezett karbantartási (nagyjavítási) üzemleállások alkalmával lehet megtartani a ciklusidőnek megfelelő naptári évben.
(3) Az időszakos felülvizsgálatot az MBH-nál nyilvántartásba vett vizsgáló szervezetek vizsgáló szakemberei vagy felsőfokú végzettségű szakértő, illetve az üzemeltető felsőfokú végzettségű vizsgáló szakembere végezheti.
(4) Minden harmadik időszakos, belső szerkezeti vizsgálat alkalmával az üzemeltetőtől független, az MBH-nál nyilvántartásba vett szervezetnek, vagy külön jogszabály szerinti szakértőnek vizsgálatot kell tartani. A vizsgálatról készült dokumentációban kell rögzíteni a legközelebbi felülvizsgálat időpontját, illetve hogy a nyomástartó berendezés újabb vizsgálat nélkül milyen esetlegesen megváltozott jellemzőkkel, milyen egyéb feltételekkel üzemeltethető.
(5) Az időszakos vizsgálat elvégzését a bányakapitányságnak be kell jelenteni. A bejelentésről az időszakos vizsgálat időpontjától számított 30 napon belül az üzemeltető - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazó - köteles gondoskodni.
(6) Az időszakos felülvizsgálat dokumentumait az üzemeltetőnél, a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazónál a berendezés végleges leállításáig (selejtezéséig) meg kell őrizni.

Hatósági ellenőrzés

17. § (1) A bányafelügyelet ellenőrzi a nyomástartó berendezések használatát, különösen
a) a használatbavételi engedélyben és a biztonsági szabályzatokban foglalt előírások megtartását,
b) az ellenőrzések, az időszakos felülvizsgálatok lefolytatásának, megrendelésének, dokumentálásának, nyilvántartásának, bejelentésének rendjét,
c) a nyomástartó berendezések és időszakos vizsgálatainak nyilvántartását, a felügyelet rendjét és működését,
d) a felügyeletet, a vizsgálatokat, a kezelést, a karbantartást, a javítást végzők képesítésének meglétét, megfelelőségét,
e) azt, hogy az üzemben lévő nyomástartó berendezések rendelkeznek-e az előírt engedélyekkel,
f) azt, hogy az üzemeltetési feltételek a használatbavételi engedélyben foglaltaknak megfelelnek-e.
(2) A bányafelügyelet az ellenőrzéséről jegyzőkönyvet vesz fel és hiányosság megállapítása esetén ezek megszüntetésére intézkedni köteles.

NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK NYILVÁNTARTÁSA

18. § (1) Az üzemeltető - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazó - köteles a használatában lévő nyomástartó berendezésekről berendezésfajtánként (egyszerű nyomástartó edény, nyomástartó edény, biztonsági szerelvény - ezen belül: közvetlen nyomáshatároló, határoló készülék -, nyomástartó tartozék), valamint az R. hatálya alá tartozó gázpalackokról és a felügyelt rendszerbe bekötött vagy azzal együttműködő (pl. szagosító anyaggal töltött palackok, beépített tűzoltó berendezés palackja) gázpalackokról a 3. számú melléklet szerinti naprakész nyilvántartást vezetni.
(2) A bányakapitányság nyilvántartást vezet az illetékességi területén lévő nyomástartó berendezésekről, az általa kiadott engedélyekről és az időszakos vizsgálatokról.
(3) Az üzemeltetőnek - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazónak - a nyomástartó berendezésre vonatkozó valamennyi engedélyt, bizonylatot, dokumentációt együtt kell tartania és azokat a berendezés selejtezéséig meg kell őriznie.
(4) Az üzemeltető - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazó - köteles a nyilvántartását minden év december 31-ig az évközi változásoknak megfelelően kiegészíteni, módosítani és egy példányát 15 napon belül a bányakapitányság rendelkezésére bocsátani. Az adatszolgáltatás elektronikus formában is teljesíthető.

A BÁNYAFELÜGYELET FELADATAI

19. § (1) A bányafelügyelet feladata:
a) e rendelet szerinti létesítés, átalakítás, javítás és a használatbavétel engedélyezése,
b) a rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések 17. § szerinti ellenőrzése,
c) a nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos súlyos üzemzavarok és munkabalesetek külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_6]  szerinti kivizsgálása.
(2) A bányafelügyelet jogosult a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerint „külön jogszabályban meghatározott hatóság”-ként, piacfelügyeleti hatóságként eljárni a felhatalmazásnak megfelelően e rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések vonatkozásában.
(3) A bányafelügyelet e rendelet szerinti hatósági eljárásaira a Ket. rendelkezései az irányadók.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt érvényben lévő szabályozások alapján kiadott használatbavételi engedélyeket jelen rendelet alapján kiadott engedélyeknek kell tekinteni.
(3) A használatban lévő nyomástartó berendezésekre a használatbavételi engedély lejártáig az üzemeltetőnek (a biztonsági értékelésre, a vizsgálati tervre, a besorolásra) javaslatot kell készítenie, és nyilvántartásba, illetve tudomásul vétel céljából meg kell küldeni a bányakapitányságnak. Az engedély lejárta után az új, határozatlan időre szóló engedély kiadásának feltétele az, hogy az engedély lejártának évében az időszakos ellenőrző vizsgálatokat jelen rendelet szerint elvégezzék és a berendezést használatra alkalmasnak minősítsék.
(4) A 8. § (3) bekezdés ab) pontjában és (6) bekezdésében előírt követelmények nem vonatkoznak a 2004. május 1. előtt gyártott, illetve használt berendezések létesítésére.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az MBH elnöke intézkedik a bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezések engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 6/1977. (MM. É. 19.) OBF szabályzat hatályon kívül helyezéséről.

[LÁBJEGYZET_1] A nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 63/2004. (IV. 24.) GKM rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] Az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minősülő építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló műszaki szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet.

[LÁBJEGYZET_3] A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény.

[LÁBJEGYZET_4] A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet.

[LÁBJEGYZET_5] A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény.

[LÁBJEGYZET_6] A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről szóló 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet.