244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének f) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Első rész

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendeletet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság megállapítására, megújítására, valamint az építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők névjegyzékének vezetésére kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
1. építési műszaki ellenőri tevékenység: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helyszínén az építtető helyszíni képviselete a külön jogszabályokban meghatározottak szerint, az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése;
2. felelős műszaki vezetői tevékenység: az építés műszaki munkálatainak az Étv. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti irányítása;
3. szakmagyakorlási tevékenység: az 1-2. pontban foglalt tevékenységek gyakorlása;
4. EGT állampolgár: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött külön nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgáraival azonos jogállású személy;
5. hozzátartozó: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. §-ának g) pontjában felsorolt személyek;
6. jogosultsági vizsga: a szakmagyakorlási tevékenység szakterületeihez kapcsolódó jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretek elsajátításáról való számadás.
2. § (1) Szakmagyakorlási tevékenységet az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik ország állampolgára, valamint a Magyarországon gazdasági céllal letelepedni szándékozó EGT állampolgár folytathat, akinek kérelmére a területi mérnöki kamara, építész kamarai tagok, valamint azok esetében, akikről az építész kamara névjegyzéket vezet a területi építész kamara (a továbbiakban együtt: területi kamara) a szakmagyakorlási tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultságot (a továbbiakban: szakmagyakorlási jogosultság) megállapított és akit névjegyzékbe vett.
(2) A szakmagyakorlási jogosultság megállapításának feltételei:
a) az e rendeletben meghatározott szakmai feltételek teljesítése (iskolai végzettség és szakmai gyakorlat), és
b) jogosultsági vizsga letételének, vagy a jogosultsági vizsga alóli mentességnek az igazolása.
(3) A felelős műszaki vezetői feladatokat, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a közbeszerzésekről szóló törvényben az építési beruházásokra megállapított nemzeti értékhatár kétszeresét, a 3. §-ban meghatározott szakirányú végzettséggel és a 4. §-ban meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkező személy a területi kamara eseti engedélyével - névjegyzékbe vételi kötelezettség nélkül - saját maga vagy hozzátartozója számára is elláthatja.
(4) Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet szakmagyakorlási tevékenységet, ha a szakmagyakorlási jogosultsághoz kötött tevékenység a létesítő okiratában szerepel és rendelkezik a tevékenység ellátásához az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő taggal vagy velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személlyel.

A szakmagyakorlási jogosultság megállapításának feltételei

Szakirányú végzettség

3. § (1) Az építési műszaki ellenőr szakmagyakorlási jogosultságának megállapításához az építményfajtának megfelelő
a) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben meghatározott kreditértékű - oklevéllel igazolt - szakirányú felsőfokú végzettség, vagy
b) szakirányú középfokú végzettség
szükséges, illetőleg
c) az oklevél mellékletével és leckekönyvvel tanúsított olyan felsőfokú végzettség is elfogadható, amelynek képzési célja, illetve a képzés szintje a kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott végzettségeken túlmenően annak az építési műszaki ellenőrnek, aki az épület, illetve antenna, antennatartó-szerkezet és azokhoz tartozó műtárgyak, valamint az ezekkel összefüggő, illetőleg kiszolgáló építmény építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggésben végzi tevékenységét, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő építési műszaki ellenőr I. vagy építési műszaki ellenőr II. szakképesítéssel kell rendelkeznie.
(3) A felelős műszaki vezető szakmagyakorlási jogosultságának megállapításához az építményfajtának megfelelő és az e rendelet 1. mellékletében felsorolt végzettségek szükségesek.
(4) A szakmagyakorlási jogosultság megállapítása során szakirányú középfokú képesítésnek az egyes építményfajtáknak megfelelő szakirányú technikusi oklevél, illetve - a technikus képzés szüneteltetésének időszakában - szakirányú szakközépiskolai érettségi bizonyítvány minősül.
(5) Az az építési műszaki ellenőr, aki a (4) bekezdés szerinti szakirányú középfokú képesítéssel rendelkezik, csak a közbeszerzésekről szóló törvényben az építési beruházásokra megállapított nemzeti értékhatárt el nem érő beruházások esetében láthat el műszaki ellenőri tevékenységet.
(6) A névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás során az oklevél szakirányáról
a) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben, vagy
b) ha a végzettségét igazoló oklevélből a szakirány, illetve annak a szakmagyakorlási jogosultságot megalapozó szintje nem állapítható meg,
a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló jogszabályban meghatározott összetételű és a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: országos kamara) által működtetett bizottság jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani. A bizottság véleményét a szakmagyakorlási jogosultság megállapításakor a területi kamara kötelezően figyelembe veszi.

Szakmai gyakorlat

4. § (1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú végzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő
a) építési műszaki ellenőri,
b) felelős műszaki vezetői,
c) építőipari kivitelezési,
d) építésfelügyeleti,
e) építésügyi hatósági,
f) beruházói-műszaki,
g) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói,
h) építészeti-műszaki tervezési,
i) építésügyi műszaki szakértői
tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.
(2) A szakmagyakorlási jogosultság megállapítása során szakmai gyakorlati időként az (1) bekezdésben felsoroltak szerinti,
a) az építési műszaki ellenőr esetében
aa) felsőfokú képesítés esetén 3 éves,
ab) középfokú képesítés esetén 5 éves,
b) felelős műszaki vezető esetében a melléklet szerinti gyakorlati időt kell igazolni oly módon, hogy az előírt gyakorlati időnek a fele az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti tartalmú legyen.
(3) A szakmai gyakorlat igazolásaként csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el (munkáltatói, illetve az építési szakmai érdek-képviseleti szerv által kiadott igazolás, továbbá munka- vagy megbízási szerződés, szakmagyakorlási tevékenységet végző személy által kiállított igazolás stb.).

A jogosultsági vizsga

5. § (1) A jogosultsági vizsgát az illetékes országos kamara szervezi. A jogosultsági vizsga követelményrendszerét - az illetékes felsőoktatási intézmények, szakmai érdek-képviseleti szervek bevonásával - az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a sajátos építményfajták szerint illetékes miniszterek egyetértésével, az országos kamara dolgozza ki, és a miniszter teszi közzé.
(2) A jogosultsági vizsga követelményrendszere általános és különös részből áll, mindkettő tartalmaz írásbeli és szóbeli vizsgarészt. Az írásbeli vizsgarészen az országos kamara által összeállított feladatlapot kell megoldani, a szóbeli vizsgarészen tételek alapján kell vizsgázni. A különös követelményrendszer teljesítése csak az általános követelményrendszer sikeres teljesítését követheti. A jogosultsági vizsga részletes eljárási szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A jogosultsági vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) legalább három- és legfeljebb öttagú testület. A vizsgabizottságot az országos kamara hozza létre és működteti. A vizsgabizottság elnökből, szakmai elnökből és tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke a miniszter által megbízott személy, a szakmai elnöke az országos kamara szakterületi képviselője, tagjai a szakmai érdek-képviseleti szervezetek és az illetékes felsőoktatási intézmények javaslatára a szakmai elnök által felkért személyek.
(4) A jogosultsági vizsga díja összesen 34 000 forint, amelyből az általános követelményrendszerű részek díja 6000-6000 forint, a különös követelményrendszerű részek díja 11 000-11 000 forint. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A javítóvizsga díja a jogosultsági vizsga díjával azonos.
(5) A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos kamara elkülönítetten vezetett számlájára. A jogosultsági vizsga díjáról az országos kamara elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés, -lebonyolítás fedezetére használható fel.
(6) A jogosultsági vizsga letételétől a vizsgabizottság indokolt esetben részben eltekinthet, ha
a) a kérelmező igazolt szakmai gyakorlatának tartalma a vizsgakövetelmények ismeretét alátámasztja, vagy
b) a kérelmező valamelyik szakterületen (településrendezési, építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, építésügyi, alkalmassági, közigazgatási) már eredményes vizsgával vagy szakvizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik.
(7) A jogosultsági vizsga letételétől a vizsgabizottság eltekint, ha
a) a kérelmező valamelyik szakterületen (településrendezési, építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, építésügyi, alkalmassági, közigazgatási) már eredményes vizsgával vagy szakvizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljeskörűen megegyezik,
b) a kérelmező betöltötte 60. életévét és a kérelmezett szakterületen a kérelem benyújtását megelőzően legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy
c) az építési műszaki ellenőr az Országos Képzési Jegyzék szerinti építési műszaki ellenőri szakképesítéssel rendelkezik.

Második rész

Eljárási szabályok

A szakmagyakorlási jogosultság megállapítása iránti kérelem és mellékletei

6. § (1) A szakmagyakorlási jogosultság megállapítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, születési nevét, lakcímét, aláírását,
b) születési helyét és idejét, anyja nevét,
c) a kérelem tárgyát, valamint
d) annak (azoknak) a szakmagyakorlási tevékenységnek a megjelölését, amelyre (amelyekre) a jogosultság megállapítását kéri.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a 3. §-ban foglalt szakirányú végzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre;
b) a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét is be kell nyújtani, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a területi kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri;
c) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt;
d) a névjegyzékbe való bejegyzéshez külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását;
e) a szakmai gyakorlat igazolását;
f) a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását.
(3) A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a területi kamara által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat.

A kérelem elbírálása és a határozat tartalma

7. § (1) A szakmagyakorlási jogosultság megállapításával és a névjegyzékbe vétellel kapcsolatos eljárásban a területi kamara a Ket. szabályai szerint jár el.
(2) A területi kamara a kérelemnek egyszerűsített határozatban ad helyt, amely tartalmazza:
a) az oklevél megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját, amely a szakmagyakorlási jogosultságot megalapozza;
b) az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői szakterület, illetve kategória megnevezését;
c) a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy nyilvántartási számát, valamint a névjegyzéki jelét az 1. és 2. melléklet szerint;
d) a szakmagyakorlási jogosultság érvényességének idejét;
e) tájékoztatást arról, hogy a névjegyzéki bejegyzés - legalább 60 nappal az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelemre - meghosszabbítható.
(3) A 2. § (3) bekezdésben meghatározott esetben az egyszerűsített határozat a (2) bekezdés a)-b) pontjait, valamint az építmény pontos megnevezését, helyét és az eseti engedély érvényességének tartamát tartalmazza, amely legfeljebb az adott építmény használatbavételi engedélyének megadásáig szól.

A névjegyzéki bejegyzés érvényessége és megújítása

8. § (1) A névjegyzékbe történő bejegyzés a szakmagyakorlási jogosultságról szóló határozat jogerőssé válásától számított 5 évig érvényes.
(2) A névjegyzéki bejegyzés - az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelemre - újabb 5 évre többször is meghosszabbítható. A megújításra irányuló kérelem hiányában, illetve a kérelem elutasítása esetén a névjegyzéki bejegyzés érvényessége megszűnik.
(3) A megújítás feltétele a külön jogszabályban meghatározott szakmai továbbképzés teljesítésének igazolása.
(4) A megújítási kérelemhez mellékelni kell:
a) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt;
b) a továbbképzés teljesítésének igazolását;
c) a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását;
d) mindazokat a dokumentumokat, amelyek a névjegyzéki bejegyzésben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást igazolják.
(5) A szakmagyakorlási jogosultság szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát (kezdő és záró napját) a területi kamaránál be kell jelenteni. A területi kamara a Ket. szabályai szerinti egyszerűsített határozatban megállapítja a szakmagyakorlási jogosultság megújításának új - a szüneteltetés időtartamával meghosszabbított - időpontját. A szüneteltetés időtartama alatt szakmagyakorlási tevékenység nem végezhető.
(6) Az a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy, aki szakmagyakorlási tevékenységét öt évet meghaladóan szünetelteti, szakmagyakorlási tevékenységét akkor folytathatja, ha a névjegyzéket vezető területi kamaránál igazolta, hogy a (3) bekezdés szerinti szakmai továbbképzés esedékes időszakából a szüneteltetés végén legalább egy évet teljesített.

A névjegyzék vezetése

9. § (1) A területi kamarák közös, az építésügyért felelős miniszter által működtetett elektronikus névjegyzéket vezetnek.
(2) A területi kamara a szakmagyakorlási tevékenységet folytató személyeket jogosultságuk megállapításával egyidejűleg névjegyzékbe veszi. A névjegyzék a szakmagyakorlási tevékenységet végző személyeknek a 6. § (1) bekezdés pontjaiban szereplő személyes adatait, szakirányú végzettségét, valamint a mellékletben meghatározott névjegyzéki jelét és a szakmagyakorlási jogosultság érvényességi idejét tartalmazza.

A névjegyzékből való törlés

10. § (1) A területi kamara törli a névjegyzékből azt a személyt,
a) aki a törlést maga kérte,
b) aki elhalálozott,
c) aki az előírt határidőn belül a névjegyzéki bejegyzésének megújítását nem kérelmezte,
d) akivel kapcsolatban a névjegyzéki bejegyzést követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését nem tette volna lehetővé,
e) akit az építésfelügyeleti hatóság három éven belül három alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott.
(2) Ha a névjegyzékből való törlésre az (1) bekezdés e) pontja alapján került sor, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel.
(3) Az eseti engedéllyel rendelkező szakmagyakorlási tevékenységet folytató személytől az engedélyt vissza kell vonni, ha az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat megállapítja.
(4) A névjegyzékből való törlést követően az e jogszabályban meghatározott adatokat a területi kamara 10 évig őrzi meg.

Az EGT állampolgárokra vonatkozó különös szakmai és eljárási szabályok

11. § (1) Az EGT állampolgár a névjegyzékbe vétel iránti kérelmét a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti szakképzettségének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be az elismerési eljárást első fokon lefolytató Budapesti Mérnöki Kamarához. Az építész végzettségű szakmagyakorlási tevékenységet végző személyek esetében az elismerési eljárás lefolytatásába a Budapesti Építész Kamarát be kell vonni.
(2) A névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez mellékelni kell
a) három hónapnál nem régebbi keltezésű, hiteles magyar nyelvű fordításban
aa) a 6. § (1) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban foglaltakat,
ab) a benyújtáskor három hónapnál nem régebbi keltezésű, a küldő vagy származási ország illetékes szerve által kiállított - az EGT tagországbeli jogosultságra vonatkozó - igazolást, beleértve a szakirányú szakmai gyakorlat jellegét, szakirányát, teljesítésének helyét, időtartamát, továbbá a 6. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott okirattal egyenértékű, a származási ország illetékes szerve által kiállított okiratot,
ac) a küldő vagy a származási országban a szakmagyakorlás engedélyezésére jogosult szakmai szerv megnevezését és címét;
b) magyar nyelvű, részletes szakmai önéletrajzot és referenciamunkák felsorolását;
c) a 6. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat.
(3) Az (1) bekezdésben említett kérelmet és mellékleteit az elismerési eljárást lefolytató hatóság a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozatával együtt haladéktalanul megküldi a névjegyzékbe vételre hatáskörrel rendelkező területi kamarának.
(4) A területi kamara a megküldött iratok alapján
a) megállapítja a szakmagyakorlási jogosultságot, és a szakmagyakorlót a névjegyzékbe bejegyzi, vagy
b) elutasítja a kérelmet.
(5) A 6. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetését a kérelmezőnek akkor kell igazolnia, ha a (3) bekezdés szerinti dokumentumokat a területi kamara kézhez vette.

Összeférhetetlenségi szabályok

12. § (1) Az építési műszaki ellenőr építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a műszaki ellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat.
(2) A felelős műszaki vezető nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon építmény kivitelezése során, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. A felelős műszaki vezető nem láthat el továbbá felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői, illetve építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a felelős műszaki vezető az építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat.

Harmadik rész

Átmeneti és záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet 14. §-a a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül meg kell tartani a jogosultsági vizsgabizottság első ülését, amelyet a vizsgabizottság elnöke hív össze, és a bizottság elfogadja ügyrendjét.
(4) E rendelet 5. §-ának a jogosultsági vizsgára vonatkozó rendelkezéseit a 2007. július 1. napját követően indult névjegyzékbe vételi eljárásokban kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépését követően, de 2007. július 1. napját megelőzően benyújtott névjegyzékbe vételi kérelmek esetében a szakmagyakorlási jogosultság megállapítása a vizsga hiánya miatt nem tagadható meg. A névjegyzékbe vételről szóló határozatban meg kell jelölni a kérelmező számára azt a legkésőbbi időpontot - legfeljebb a névjegyzékbe vétel megújításának időpontját - ameddig az eredményes jogosultsági vizsgát igazolnia kell. Ha a kérelmező ezt nem tudja igazolni, a megjelölt határnaptól a névjegyzékből törölni kell.
(5) Az építésfelügyeleti hatóságok által átadott névjegyzékben szereplő műszaki ellenőröket és felelős műszaki vezetőket külön kérelem benyújtása és közigazgatási eljárás során kiadott határozat meghozatala, illetve igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül kell az új névjegyzékbe felvenni. A kérelem megújításának határideje ezekben az esetekben a szakmagyakorlási jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év.
(6) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 8. §-ának (6) bekezdésében a „névjegyzéket vezető építésfelügyeleti szervet” szövegrész helyébe a „névjegyzéket vezető területi kamarát” szövegrész lép.
(7) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 3-8/A. §-a, 9. §-ának (2)-(8) bekezdése, valamint 10. §-a;
b) az építési műszaki ellenőri névjegyzékbe való felvételhez szükséges szakvizsgáról szóló 32/1999. (X. 15.) KHVM rendelet;
c) az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 6. §-a, 7. §-ának (1) és (4) bekezdése, 8. §-ának (4) bekezdése, 10-12. §-a, 16. §-ának (2) bekezdése, továbbá az 1. melléklete;
d) az egyes sajátos műszaki építmények tekintetében az építési műszaki ellenőri névjegyzékbe való felvételhez szükséges szakvizsgáról, valamint az építésfelügyeletet ellátó szervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól szóló 3/2002. (II. 13.) GM rendelet.
14. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság, ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is, legkésőbb e rendelet kihirdetését követő 5. napon rendelkezésre bocsátja a székhelye szerint illetékes területi kamarának az általa vezetett építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői hatályos névjegyzéket.
(2) A területi kamara a rendelkezésére bocsátott építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői hatályos névjegyzékek alapján - ideértve a sajátos építményfajták szerinti névjegyzékeket is - megállapítja hatáskörét és erről legkésőbb 2006. december 15-ig tájékoztatja az építésfelügyeleti hatóságot.
(3) Az építésfelügyeleti hatóság legkésőbb 2006. december 31-ig átadja a székhelye szerint illetékes és hatáskörrel rendelkező területi kamarának a szakmagyakorlási tevékenységet végző személyekről vezetett névjegyzéket és az ezzel kapcsolatos valamennyi iratot.
15. § Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 85/384/EGK irányelve az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről, 17. cikk, 19-20. cikkek, 23. cikk (2) bekezdés;
b) a Tanács 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről, 4. cikk;
c) a Tanács 92/51/EGK irányelve a 89/48/EGK irányelvet kiegészítve, a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről, 7-8. cikkek;
d) a Tanács 99/42/EK irányelve a liberalizációról és az átmeneti rendelkezésekről szóló irányelvek hatálya alá tartozó foglalkozásokkal kapcsolatban a képesítések elismerésére szolgáló rendszer létrehozásáról és a képesítések elismerésére szolgáló általános rendszerek kiegészítéséről.