245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § E rendelet rendelkezéseit - a sajátos építményfajtákra vonatkozó külön szabályozás hiányában - az építményekkel kapcsolatos építésügyi bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni.

Az építésügyi bírság kiszabásának esetei

2. § Az építésügyi hatóság építésrendészeti eljárás keretében az Étv. 45. §-a (2) bekezdésében meghatározott szabálytalan építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtja az építtetőt.

A bírság mértéke és számítása

3. § (1) Az építésügyi bírság alapját képző szabálytalan építési tevékenységgel létrehozott vagy megsemmisült építmény, építményrész számított értékét
a) térfogatából, felületéből, hosszából vagy darabszámából,
b) az 1. melléklet 1-9. pontjaiban felsorolt építmények alapterületéből,
a 2. mellékletben meghatározott csökkentő tényezők alkalmazásával, a 3. mellékletben leírt számítási módszer szerint kell kiszámítani.
(2) A bírság összege az (1) bekezdés szerint számított értéknek
a) engedély nélküli építés esetén 50%-a,
b) engedélytől eltérő építés esetén 40%-a,
c) engedély nélkül végzett bontás esetén 30%-a,
d) engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén 20%-a,
e) bejelentés nélkül végzett építés és bontás esetén 20%-a,
f) helyi védelem alatt álló épületen végzett építés és bontás esetén 70%-a, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építmény(rész)t érinti,
g) világörökség területén és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett épületen történő építés és bontás esetén 80%-a.
(3) A kiszabható bírság összege a (2) bekezdésben meghatározott érték 30%-a a meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes fennmaradási engedély megadásakor.
(4) Ha a meghatározott idő lejárta, illetőleg az engedély visszavonása előtt megváltozott tényállás alapján az építésügyi hatóság - építtető kérelmére - utóbb végleges fennmaradási engedélyt ad, a fennmaradó 70% bírságot is ki kell szabni.
(5) Ha az építmény, építményrész kivitelezését az építési engedélyt, illetőleg a bontási engedélyt megadó határozat kézhezvételét követően, de annak jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, és a szabálytalanul elkészült vagy megsemmisült építményrészre az építésügyi hatóság változatlan műszaki tartalommal a fennmaradási és továbbépítési engedélyt megadta, illetőleg a bontást tudomásul vette, az (1) bekezdésben meghatározott bírság mértékét 50%-kal mérsékelni kell.
(6) A kiszabható bírság összege nem lehet kevesebb, mint 10 000 forint azzal, hogy a bírság összegét - a kerekítés szabályai szerint - száz forintra való kerekítéssel kell megállapítani.
(7) A külön jogszabály szerint az építésügyi hatósági engedélyezés körébe vont építési tevékenységgel összefüggő több szabálytalanság (bontással járó átalakítás, bővítés, felújítás) esetén a magasabb bírsággal járó jogsértő cselekmény után kell a bírságot kiszabni.
(8) Az engedély nélkül végzett építmény bontása és ezt követően új építmény engedély nélküli létesítése esetén a bírságot bontásra és létesítésre külön ki kell szabni.

A bírság kiszabásának eljárási szabályai

4. § (1) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadó, illetőleg a lebontást tudomásul vevő határozatában állapítja meg a bírságot.
(2) Az építésügyi hatóság bírságot megállapító határozata - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmazza
a) a rendelkező részben
aa) az építés helye szerinti ingatlan címét (település neve, utca, házszám, helyrajzi szám),
ab) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, illetve a bontást tudomásul vevő rendelkezést,
ac) a kiszabott bírság pontos összegét szám és szöveges meghatározással,
ad) a megfizetés pontos határidejét a befizetési határidő számítása kezdetének megjelölésével,
ae) a bírság megfizetésének módját, a bírságot kezelő célelőirányzat pontos megnevezésével és számlaszámával,
af) a megfizetés megtörténtének igazolására vonatkozó figyelmeztetést,
ag) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást,
ah) a bírság megfizetésének elmaradása esetén alkalmazandó szankciókra való figyelmeztetést (az APEH általi, köztartozások módjára történő behajtás, késedelmi kamat felszámítása),
ai) a befizetési határidő módosításának lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,
aj) a szabálytalanság megszüntetése esetén elengedhető bírságról szóló tájékoztatást;
b) az indokolásban
ba) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását,
bb) a bírság összegének tételes kiszámítását az 1-3. mellékletekben foglaltak szerint, feltüntetve a szabálytalan építmény méretének számítását, a rendeltetésének megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát.
5. § (1) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap.
(2) A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napja.
(3) A bírság megfizetésére az eljáró építésügyi hatóság a befizetési határidő lejárta előtt, kérelemre végzéssel, legfeljebb egy alkalommal 60 nap határidő-hosszabbítást engedélyezhet.
(4) A befizetési határidő lejárta után benyújtott kérelemre határidő-hosszabbítás nem engedélyezhető.
6. § (1) A sajátos építményfajtákra kiszabott bírság kivételével, a bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül az építésügyi célelőirányzat a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott csekken vagy banki átutalással.
(2) A sajátos építményfajtákra kiszabott bírságot az építményfajta szerint illetékes miniszter által meghatározott előirányzat számlájára kell befizetni.
(3) A befizetési csekken vagy banki átutalás során fel kell tüntetni
a) a határozat számát,
b) a bírság megnevezését,
c) a kötelezett nevét (megnevezését).
(4) A befizetés megtörténtét a befizetést követő 3 munkanapon belül az építtető köteles a bírságot megállapító elsőfokú építésügyi hatóság részére igazolni.

A bírság nyilvántartása

7. § (1) A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat, valamint a befizetési határidő-hosszabbításról szóló jogerős záradékkal ellátott végzés adatait a 4. melléklet szerinti adatlapra az építésügyi hatóság felvezeti.
(2) A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat, valamint a befizetési határidő hosszabbításáról szóló végzés jogerős záradékkal ellátott 1-1 példányát az építésügyi hatóság 8 napon belül köteles megküldeni
a) a kötelezettnek a fizetési határidő pontos megjelölésével,
b) ha nem azonos a kötelezettel, az érintett ingatlan tulajdonosának,
c) az építésügyi célelőirányzat felügyeletét ellátó szervnek (a továbbiakban: felügyeleti szerv) e rendelet 4. melléklete szerinti adatlappal együtt.
(3) Az építésügyi hatóság a jogerős és végrehajtható határozatban előírt befizetési határidő lejártától számított 8 munkanapon belül köteles - a kiszabott bírság építésügyi célelőirányzat számára történő behajtás érdekében - a végrehajtást végzésben elrendelni az illetékes állami adóhatóság (a továbbiakban: APEH) felé, és erről a végzés 1 példányának megküldésével a felügyeleti szervet tájékoztatni.
(4) Ha a kötelezett a 6. § (4) bekezdésben meghatározott határidőn túl a bírság befizetését hitelt érdemlően igazolja (postai csekk, banki átutalási bizonylat bemutatása), az építésügyi hatóság 3 napon belül végzéssel intézkedik az APEH felé a végrehajtás megszüntetéséről.
(5) A honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatban kiszabott bírság esetében az (1) és a (3)-(4) bekezdésekben foglaltakat a külön jogszabály szerint kell végrehajtani.
8. § A felügyeleti szerv a 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatszolgáltatásra 2008. január l-jétől elektronikus formában is lehetőséget biztosít.

Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti a 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet és az azt módosító 107/1999. (XII. 28.) FVM rendelet, valamint a 12/2003. (III. 24.) BM rendelet 17. §-ának (1)-(2) bekezdései.