251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet

egyes gyermekvédelmi és gyámügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a (1) bekezdésének a), b), d), f), g), j) és m) pontjában, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvény 39. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I.A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

1. § A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ar.) 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A szolgáltató (intézmény) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes, külön jogszabályban kijelölt városi, fővárosi kerületi, illetve külön törvényben meghatározott kistérség székhelye szerinti községi önkormányzat jegyzője a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: engedélyezési rendelet) 3. számú mellékletében foglalt nyilvántartási lap másolatának megküldésével tájékoztatja a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalt az általa engedélyezett gyermekjóléti szolgáltatótevékenységről, illetve a működési engedélyek módosításáról és visszavonásáról.
(2) A megyei, fővárosi szociális és gyámhivatal az engedélyezési rendeletben foglaltak szerint vezet nyilvántartást az általa engedélyezett gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenységről, illetve a működési engedélyek módosításáról és visszavonásáról.”
2. § Az Ar. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A gyermekotthon, illetőleg a fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek otthonának vezetője, valamint a nevelőszülői hálózat működtetője minden hónap 5. napjáig tájékoztatja az intézmény székhelye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetőjét
a) az üres férőhelyek, azon belül a különleges, illetve speciális ellátást nyújtó férőhelyek,
b) az elhelyezett gyermekek, fiatal felnőttek,
c) a gondozási napok
számáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az a nem állami szerv által fenntartott nevelőszülői hálózat, amelynek ellátási területe több megyére is kiterjed, a nevelőszülői ellátás helye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője számára adja meg.
(3) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat negyedévente tájékoztatja a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalt az 1. számú melléklet X., XI., XII. és XIV. adatlapjának adatairól és az azokban bekövetkezett változásokról.
(4) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat folyamatosan továbbítja a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) felé az 1. számú melléklet XIII. számú adatlapjának adatait és az azokban bekövetkezett változásokat.
(5) A minisztérium a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött, az 1. számú melléklet XIII. számú adatlapjának B) és C) fejezetében szereplő adatok alapján országos nyilvántartást vezet az örökbe fogadható gyermekekről és az örökbefogadásra váró szülőkről.
(6) A minisztérium haladéktalanul értesíti a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, ha a nyilvántartásban szereplő adatok alapján az örökbe fogadható gyermek számára megfelelőnek látszó örökbefogadásra váró szülőt találtak.”
3. § Az Ar. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A gyermekek napközbeni ellátása kivételével a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtók a gyermek sorsának megtervezését - a Gyvt. 135. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott körben és célból - a 2. számú melléklet szerinti, „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszer szerint végzik.”
4. § Az Ar. mellékletének helyébe e rendelet 1. számú mellékletével megállapított 1. számú melléklet lép, egyidejűleg az Ar. e rendelet 2. számú mellékletével megállapított 2. számú melléklettel egészül ki.

II.A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

5. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 2. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„f) szokásos tartózkodási hely: ahol az érintett személy életvitelszerűen tartózkodik.”
6. § A Gyer. 27. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak
a) az időszakos kapcsolattartás ideje alatt,
b) a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt, amelynek mértéke
ba) a kapcsolattartásra jogosultat a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat szerint megillető időszakos kapcsolattartás időtartamát,
bb) ha a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat nem rendelkezik a kapcsolattartásra jogosultat megillető időszakos kapcsolattartás időtartamáról, a két hetet
nem haladhatja meg.”
7. § A Gyer. 30. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével, illetve a gyermeket gondozó szülőt a 27. § (5) bekezdésének b) pontja alapján megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.”
8. § A Gyer. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást rendező egyezségben, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezáltal nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást.”
9. § A Gyer. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelemben - a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik]
„a) az örökbefogadási szándéka indokairól, valamint az örökbe fogadandó gyermek(ek)re vonatkozó elképzeléseiről, ezen belül
aa) az általa örökbe fogadni szándékozott gyermekek számáról, illetve arról, hogy vállalja-e testvérek örökbefogadását,
ab) az örökbe fogadandó gyermek(ek) koráról,
ac) arról, hogy vállalja-e egészségileg károsodott gyermek örökbefogadását,”
10. § A Gyer. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy egyidejű értesítése mellett az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerint - ha az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különböző gyámhivatalok illetékességi területén van, a választásuk szerint - illetékes gyámhivatalnak megküldi
a) az ügyfél kérelmét,
b) az általa elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét,
c) a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról,
d) az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot,
e) a környezettanulmányt,
f) a 38. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak figyelembevételével kialakított javaslatát.
(2) A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében
a) az (1) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok,
b) környezettanulmány, helyzetértékelés,
c) jövedelmi viszonyra vonatkozó igazolás,
d) az örökbe fogadni szándékozó személy és házastársa meghallgatása, valamint
e) szükség szerint egyéb bizonyítékok
alapján dönt.
(3) Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül a következőket tartalmazza:
a) az örökbe fogadni szándékozó személy hány és milyen korú gyermek örökbefogadására alkalmas,
b) az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmas-e testvérek, illetve egészségileg károsodott gyermek örökbefogadására,
c) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatását arról, hogy a (4) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálatot értesítenie kell a lakóhelyében, a családi állapotában, a személyi és életkörülményeiben, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseiben bekövetkezett változásokról.
(4) Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerős határozata alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt saját nyilvántartásába, és - a hozzájáruló nyilatkozat birtokában - továbbítja az adatokat az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartása számára.
(5) Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem indítható.
(6) A gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozata annak jogerőre emelkedésétől számított 2 évig érvényes. Ha az érvényességi időn belül örökbefogadási eljárás jogerős befejezésére kerül sor, a határozat érvényességi ideje az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik.
(7) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy testvérek örökbefogadására való alkalmasságát megállapították, és az érvényességi idő lejártát megelőzően a testvér is örökbe fogadhatóvá válik, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik a testvér Örökbefogadási eljárásának jogerős befejezéséig.
(8) A határozat érvényességi ideje - az érvényességi idő lejártát megelőzően benyújtott kérelemre és a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára - legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, amennyiben 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra és azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. Ha az érvényességi idő lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, annak jogerős befejezéséig a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik.
(9) Ha a meghosszabbított érvényességi idő lejártáig sem került sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást - az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon való részvétel kivételével - az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni.
(10) A nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálat a (3) bekezdés c) pontjában foglalt körülményekben bekövetkezett változásról értesíti az alkalmasságot megállapító gyámhivatalt.
(11) Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat érvényességi idejének leteltével, ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elő, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásából, és erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását, valamint az örökbe fogadni szándékozó személyt.”
11. § (1) A Gyer. 39/A. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a 39. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti körülményekben bekövetkezett változás - akár a nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése, akár más személy, szerv bejelentése alapján - a gyámhivatal tudomására jut, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát haladéktalanul felülvizsgálja.”
(2) A Gyer. 39/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének kialakítása érdekében]
„a) ha a családi állapotban, személyi és életkörülményekben, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekben következik be változás, az örökbe fogadni szándékozó személyt ismételt alkalmassági vizsgálaton való megjelenésre hívja fel,”
(3) A Gyer. 39/A. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A gyámhivatal az alkalmasságot fenntartó határozatában ismételten dönt a 39. § (3) bekezdésének a)-b) pontjában foglaltakról.”
12. § A Gyer. 44. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A gyámhivatal a gyermek örökbefogadásának valószínűsége kérdésében megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, illetve az országos nyilvántartást vezető szervet.”
13. § A Gyer. 65. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és - kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó - a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.
(7) A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.
(8) Ha a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét.
(9) A (8) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj.”
14. § A Gyer. 66/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.”
15. § A Gyer. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg.”
16. § A Gyer. 73. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell:]
„f) - szükség esetén - az azonnali végrehajthatóság kimondását,”
17. § A Gyer. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kapcsolódó pénzfelhasználási tervben - az otthonteremtési támogatás legfeljebb 10%-ának mértékéig - feltüntethetőek a Gyvt. 25. §-ának (5) bekezdésében foglaltakhoz kapcsolódó járulékos költségek, így különösen a visszterhes vagyonátruházási illeték, az eljárási illeték, a hitelbírálati díj, a közjegyzői díj és az ügyvédi költség.”
18. § A Gyer. 153. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell]
„c) az ingatlan tulajdoni lapjának 15 napnál nem régebbi másolatát, amennyiben a kérelmező nem él a (3) bekezdésben foglalt lehetőséggel.”
19. § A Gyer. 165. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
[A gyámhatóság a külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére küldött válaszát]
„b) az a) pont alá nem tartozó esetben közvetlenül küldi meg az érintett külföldi hatóságnak, amennyiben ismert előtte a kiléte,
c) az a) és b) pontok alá nem tartozó esetben felügyeleti szerve útján - a Külügyminisztérium közreműködésével - juttatja el a címzettnek.”
20. § A Gyer. 1. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.
21. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 3. §-a, valamint az Ar. - e rendelet 2. számú mellékletével megállapított - 2. számú melléklete 2007. április 1-jén lép hatályba.
(3) Ezt a rendeletet - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(4) Az Ar. - e rendelet 2. számú mellékletével megállapított - 2. számú mellékletét 2007. április 1-jétől a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(5) Nem lép hatályba a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelet 15. §-ának (1) bekezdése és 1. számú melléklete.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Ar. 1. §-ában a „ , valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet az e rendelet mellékletében” szövegrész helyébe az „az 1. számú mellékletben” szöveg,
b) a Gyer.
ba) 30. §-a (8) bekezdésének b) pontjában a „kapcsolattartásra jogosult önhibájából” szövegrész helyébe a „kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból” szöveg,
bb) 30/B. §-ának (1) bekezdésében a „Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet” szövegrész helyébe a „Foglalkoztatási és Szociális Hivatal” szöveg,
bc) 41. §-a (1) bekezdésének bd) alpontjában az „egészségi állapotról” szövegrész helyébe az „örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról” szöveg,
bd) 49. §-ának (3) bekezdésében az „állandó lakóhelye” szövegrész helyébe a „szokásos tartózkodási helye” szöveg,
be) 103. §-ának (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság” szövegrész helyébe a „gyermek gondozási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakértői bizottság” szöveg,
bf) 139. §-ának (1) bekezdésében a „végzéssel” szövegrész helyébe a „határozattal” szöveg,
bg) 153. §-ának (3) bekezdésében a „15 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát” szövegrész helyébe a „tulajdoni lapjának 15 napnál nem régebbi másolatát” szöveg,
bh) 159/A. §-ának (4) bekezdésében a „számadási időszak alatt irányadó nyugdíjminimumot” szövegrész helyébe a „számadási kötelezettség teljesítése évében irányadó nyugdíjminimumot” szöveg,
c) az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet 4. §-ának c) pontjában a „Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet” szöveg
lép.