281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról

A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet hatálya a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások - kivéve az Európai Területi Együttműködés programjaiból származó támogatások - felhasználásának pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő, az államháztartás működési rendjéről szóló módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 1. § (2) bekezdésének a)-f) és m) pontjaiban meghatározott szervezetekre, az adóhatóságra, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, illetve természetes személyekre, továbbá a kedvezményezettekre terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában adóhatóság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak a kedvezményezett állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetőleg székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes területi szerve.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. Alap: Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap (a továbbiakban: az Alapok).
2. Átutalás igénylés dokumentáció: az európai uniós támogatás átutalása érdekében az Igazoló Hatóság által kiállított kérelem, költségnyilatkozat, költségigazoló nyilatkozat annak minden szükséges mellékletével együtt.
3. Bankszámla: a Magyar Államkincstárban vezetett, az uniós hozzájárulások pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló, a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla és a lebonyolítási számla, továbbá a kedvezményezett által a támogatás fogadására szolgáló elkülönített kincstári vagy pénzügyi intézet által vezetett bankszámla és a szállító kereskedelmi banki számlája, amelyre szállítói finanszírozás esetén a támogatási összeg kiutalásra kerül.
4. Ellenőrzés tűrési kötelezettség: betekintés és hozzáférés biztosítása a nyilvántartási, adatszolgáltatási és működési rendszerbe, lehetővé téve azt, hogy az arra felhatalmazott, megbízólevéllel ellátott ellenőrök a támogatásra vonatkozó valamennyi információt megszerezhessék, és azok valódiságáról meggyőződhessenek.
5. Ellenőrzési nyomvonal: az Európai Unió által előírt, a Nemzeti Stratégia Referencia Keret operatív programok támogatásai felhasználásának rendszervizsgálati eszköze, a támogatás tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírása szövegesen vagy táblázatba foglalva, vagy folyamatábrával szemléltetve, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.
6. Forrásgazda: az alapok előirányzatai esetében a tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettségek viselője és jogok gyakorlója.
7. Forráslehívás: azon tevékenységek elnevezése, melynek eredményeképpen a támogatás összege rendelkezésre áll a lebonyolítási bankszámlákon annak érdekében, hogy a kedvezményezett támogatásra jogosult számlái vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatai alapján számított támogatási összeg, illetve a támogatási előleg átutalásra kerüljön.
8. Hazai társfinanszírozás: központi költségvetési és elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás.
9. Hitelesítés: az irányító hatóság vagy a közreműködő szervezet által végzett mindazon folyamatba épített adminisztratív, pénzügyi, szakmai, fizikai és helyszíni ellenőrzések összessége, amelyek annak megállapítására irányulnak, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített vagy a projekt adatlap alapján vállalt kötelezettségeit - a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályokkal összhangban - teljesítette.
10. Hitelesítési jelentés: az Igazoló Hatóság felé fennálló rendszeres jelentéstételi kötelezettség annak alátámasztására, hogy a felhasznált támogatásokra irányuló ellenőrzési kötelezettségek teljesültek.
11. Igazolás: az Igazoló Hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége az Európai Bizottság felé, melynek érdekében meggyőződik arról, hogy a költségnyilatkozatok adatai pontosak, megbízható számviteli rendszerekből származnak, és ellenőrizhető bizonylatokon alapulnak, továbbá a benne elszámolt költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő projektek tekintetében merültek fel.
12. Költségigazolás: a hitelesítési és igazolási tevékenységek összefoglaló elnevezése.
13. Közösségi hozzájárulás rendezése: olyan tevékenység, melynek során az Igazoló Hatóság a központi költségvetési forrásból a kedvezményezett, illetve a szállító részére már kifizetett támogatás közösségi hozzájárulási részét átutalja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelésében lévő megfelelő fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákra.
14. „Négy szem elve”: az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy teljes körűen felülvizsgálja.
15. Szabálytalanság: a strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló - a strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 1681/94/EK rendelet módosításáról szóló 2035/2005/EK rendelettel módosított - 1681/94/EK bizottsági rendelet 1a. cikk 1. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek.
16. Szabálytalanság gyanúja: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal.
17. Tényfeltáró vizsgálat: a támogatások pénzügyi lebonyolításában részt vevő szervezeteknél a költségigazolás alátámasztása érdekében végzett, a támogatások felhasználásának Európai Bizottsággal történő elszámolásához kapcsolódóan az Egységes Monitoring Információs Rendszerben (a továbbiakban: EMIR) rögzített adatok valódiságának és pontosságának, valamint a folyamatba épített ellenőrzések megfelelőségének megállapítására szolgáló folyamatba épített utólagos dokumentum-alapú ellenőrzés.
18. Tényfeltáró látogatás: a támogatások pénzügyi lebonyolításában részt vevő szervezeteknél a költségigazolás alátámasztása érdekében végzett, az eljárásrendek jogszabályi megfelelőségének, az eljárásrendek és a tényleges gyakorlat összhangjának megállapítására szolgáló, főként személyes interjúkra alapozott folyamatba épített helyszíni ellenőrzés.
19. Pénzügyi irányítás és kontroll: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 121. §-ában megjelölt tevékenységek együttesen.
20. Biztosíték: e rendelet alkalmazásában a Ptk. 243-276. §-ban foglaltak, továbbá a támogatási szerződést biztosító egyéb kötelezettségek.
21. FIDIC: Tanácsadó Mérnökök Szövetsége.
(2) Az itt nem szereplő fogalom-meghatározások az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, illetve a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendeletben, továbbá az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: 1083/2006/EK rendelet) foglaltak szerint értelmezendők.

II. Fejezet

AZ IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK FELÁLLÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE („AKKREDITÁCIÓ”)

3. § (1) Az 1083/2006/EK rendelet 71. cikke szerinti - az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállításáról, valamint az 1083/2006/EK rendelet 58-62. cikknek való megfelelésről szóló - értékelés és jelentés elkészítéséről az Ellenőrzési Hatóság gondoskodik az első időközi kifizetési kérelem benyújtása előtt vagy az egyes operatív programok jóváhagyását követő legkésőbb tizenkét hónapon belül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés kritériumait az Ellenőrzési Hatóság az államháztartásért felelős miniszter és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség véleményének kikérésével határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti értékelést és jelentést az Ellenőrzési Hatóság haladéktalanul megküldi az államháztartásért felelős miniszternek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek tájékoztatásul.
(4) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az (1) bekezdésben írtak teljesítése érdekében haladéktalanul értesíti az államháztartásért felelős minisztert és az Ellenőrzési Hatóságot az egyes operatív programok Európai Bizottság általi jóváhagyásáról.

III. Fejezet

TERVEZÉS

4. § (1) Az Alapok támogatásait az Áht. és a végrehajtásáról rendelkező jogszabályok, a mindenkori költségvetési törvény, illetve az Ámr. 22. § (2) bekezdése szerinti tervezési tájékoztató előírásai szerint a forrásgazdának kell megterveznie.
(2) Az Alapok támogatásaival megvalósuló programokra tervezett európai uniós forrást és a kapcsolódó hazai társfinanszírozást ugyanazon az előirányzaton kell megjeleníteni. Amennyiben a hazai társfinanszírozást bevételként és kiadásként tervezett pénzösszeg is fedezi (pl. átvett pénzeszköz), úgy az Európai Uniótól kapott forrásokat és más bevételként és kiadásként feltüntetett forrásokat külön soron kell megjeleníteni.
(3) Az előirányzatok tervezésénél a következőket kell figyelembe venni:
a) a költségvetési tervezés ütemezésével összhangban a programidőszak kötelezettségvállalási keret-előirányzataira vonatkozó adatait és - az elmúlt év tényleges kifizetéseinek, a várható teljesítés, illetve az operatív program lezárulásáig várható kifizetési ütemére vonatkozó - kifizetési előrejelzését;
b) az Európai Bizottság által elfogadott operatív programokat, illetve a Kormány által elfogadott Akcióterveket;
c) az Európai Bizottságnak a nagyprojektek elfogadásáról hozott határozatait;
d) a végső egyenleg megelőlegezéséből fakadó kiadásokat.
(4) Az Alapok támogatásával megvalósuló program hazai társfinanszírozási kötelezettségeit kiemelten kell kezelni, mely nem jelenthet az érintett fejezet számára a költségvetési tervezés során meghatározott kereteken túli pótlólagos finanszírozási igényt.
(5) Az Európai Bizottsággal való elszámolásokból adódó árfolyam-különbözet elszámolására szolgáló fedezet európai uniós céltartalékként való költségvetési tervezése szintén a forrásgazda feladata a mindenkori tervezési tájékoztató és a költségvetési törvény előírásaival összhangban.
(6) A végső egyenleg átutalásából származó forrást a központi költségvetés fő bevételei fejezetben, bevételként kell megtervezni és elszámolni.

IV. Fejezet

A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS RENDJE

Pénzügyi irányítás és kontroll

5. § (1) A pénzügyi irányítási és kontroll tevékenység tekintetében az Áht., valamint - az e rendeletben foglalt eltérésekkel - az Ámr. előírásai az irányadók.
(2) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Igazoló Hatóság és a közreműködő szervezetek kötelesek
a) olyan pénzügyi irányítási és kontroll rendszert kialakítani és működtetni, amely biztosítja, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok pontosak, megalapozottak és dokumentáltak legyenek és a megfelelő időben rendelkezésre álljanak,
b) a tervezés, a pályáztatás, a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, számvitel és a monitoring feladatok megfelelő szabályozásáról a vonatkozó belső szabályzataikban és munkaköri leírásokban gondoskodni, figyelemmel arra, hogy az egyes feladatokat és azok ellenőrzését ugyanaz a személy nem végezheti,
c) a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, számviteli nyilvántartás és beszámolás folyamataiban és ezen folyamatok adatainak az EMIR-be történő bevitele során biztosítani a négy szem elvének érvényesülését,
d) gondoskodni az ellenőrzési nyomvonal, a szabálytalanságkezelési és a kockázatkezelési eljárásrend kialakításáról, továbbá a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének belső eljárásrendjének szabályozásáról, valamint az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről.
6. § A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Igazoló Hatóság és a közreműködő szervezetek olyan irányítási és kontroll-rendszert alakítanak ki, amelyek ellenőrzik a támogatási szerződés teljesítését és az igényelt kiadások hitelességét, valamint biztosítják az alkalmazandó nemzeti és közösségi jogszabályok betartását, különösen a kiadások támogathatósága, a közbeszerzések, az állami támogatás, a környezetvédelem, a tisztességes verseny és az esélyegyenlőség tárgyában.
7. § A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség évente elvégzi a közreműködő szervezetekre átruházott feladatok végrehajtásának minőségvizsgálatát, amely alapulhat a közreműködő szervezetek által ellátott feladatok egy korlátozott mintájának megvizsgálásán.
8. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Igazoló Hatóság, az Ellenőrzési Hatóság és a közreműködő szervezet vezetője e rendelet 1. számú melléklete szerint köteles nyilatkozni az általa működtetett irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő és megbízható működéséről.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott szervezetnél év közben változás történik a szervezet vezetője személyében (továbbá ha a szervezet átalakul vagy megszűnik), a távozó vezető (átalakuló vagy megszűnő szervezet vezetője) köteles a nyilatkozatot az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek (jogutódnak) átadni, aki köteles azt az éves beszámolóhoz mellékelni saját nyilatkozatával együtt.
(3) A közreműködő szervezet vezetője a tárgyévre vonatkozó nyilatkozatot a tárgyév december 31-ig megküldi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjének. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője nyilatkozatát és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatokat a tárgyévet követő év január 31-ig megküldi az államháztartásért felelős miniszter részére.
(4) Az Igazoló Hatóság és az Ellenőrzési Hatóság vezetője a tárgyévre vonatkozó nyilatkozatot a tárgyévet követő év január 15-ig megküldi az államháztartásért felelős miniszter részére.

Az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló kincstári bankszámlák

9. § (1) Az Európai Bizottságtól érkező előfinanszírozás, időközi kifizetések és végsőegyenleg-kifizetés fogadására az Igazoló Hatóság operatív programonként, finanszírozó alapok szerinti bontásban forint bankszámlákat nyit a Magyar Államkincstárban.
(2) Az operatív programonként, finanszírozó alaponként nyitott forint bankszámlák felett az Igazoló Hatóság rendelkezik.
(3) A bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.
(4) A bankszámlák vezetésével kapcsolatos bárminemű költség elszámolása közvetlenül a központi költségvetésből történik a Pénzügyminisztérium fejezet terhére.
(5) A bankszámlákról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani.
10. § (1) Az operatív program központi költségvetési forrását a forrásgazda biztosítja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a Magyar Államkincstárban megnyitott fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákon keresztül.
(2) A fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlák felett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendelkezik, de átadhatja a rendelkezés jogát olyan közreműködő szervezetnek, amely államháztartási szervezet.
(3) A bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.
(4) A bankszámlák vezetésével kapcsolatos bárminemű költség elszámolása közvetlenül a központi költségvetésből történik a Pénzügyminisztérium fejezet terhére.
(5) A bankszámlákról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani.
(6) Az EMIR-ben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell pénzügyi teljesítésre átadni a Magyar Államkincstárnak.
11. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gondoskodik forint lebonyolítási bankszámlák főszabályként prioritásonkénti megnyitásáról a Magyar Államkincstárban. A főszabálytól eltérni kizárólag abban az esetben lehet, amennyiben az adott prioritás pénzügyi lebonyolítását több közreműködő szervezetre ruházta át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
(2) Kizárólag a lebonyolítási forint bankszámla használható a kedvezményezett támogatásra jogosult költségeinek megtérítésére, a szállítók részére történő kifizetés lebonyolítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg kifizetésére, illetve a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetésére. Ezen lebonyolítási forint bankszámlák fölött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendelkezési jogot biztosíthat a közreműködő szervezetek részére.
(3) A lebonyolítási bankszámlára nem utalható a kedvezményezett által biztosított saját erő és az áfa összege.
(4) A bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.
(5) A bankszámlák vezetésével kapcsolatos bárminemű költség elszámolása közvetlenül a központi költségvetés terhére történik a Pénzügyminisztérium fejezet terhére.
(6) A bankszámláknak év végével nem maradhat egyenlege, ezért a bankszámla fölött rendelkezőknek legkésőbb a december havi utolsó előtti banki munkanapon gondoskodniuk kell az egyenlegnek a vonatkozó előirányzat-felhasználási keretszámlára történő visszavezetéséről.
(7) A bankszámlákról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani.
(8) Az EMIR-ben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell pénzügyi teljesítésre átadni a Magyar Államkincstárnak
12. § A Magyar Államkincstár által kiállított bankszámlakivonatok adatait a bankszámla felett rendelkezőknek az EMIR-ben a kézhezvételt követő 2 munkanapon belül kell rögzíteni és a rögzítést követő 2 munkanapon belül jóváhagyni.

Elszámolás az Európai Bizottsággal, átutalás igénylés

13. § (1) Az Igazoló Hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.
(2) A forintban és egyéb pénznemben felmerült költségek forintban nyilvántartott és teljesült kifizetéseit az Európai Bizottsággal történő elszámolások alkalmával az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett azon árfolyamon kell átszámítani euróra, amely a közösségi hozzájárulás rendezésének az Igazoló Hatóság általi jóváhagyásának napján volt érvényes.
14. § Az Európai Bizottság kötelezettségvállalásának meghatározott százalékát előfinanszírozás formájában - három részletben - utalja át a finanszírozó alapok szerint, operatív programonkénti bontásban. Adott programozási időszak alatt az Igazoló Hatóság ezen összeget használja fel a támogatással kapcsolatos kiadásokhoz kapcsolódó közösségi hozzájárulás utólagos megtérítésére. Amennyiben az előfinanszírozás első részletének Bizottság általi átutalásától számított 24 hónapon belül nem érkezik az Európai Bizottsághoz elfogadható időközi kifizetési kérelem, az Európai Bizottság rendelkezhet az előfinanszírozás összegének teljes egészében történő visszafizetéséről.
15. § Az Európai Bizottság részére benyújtott időközi kifizetési kérelmek és végső-egyenleg kifizetések csak olyan költségeket tartalmazhatnak, amelyeket kifizetett, valamint az EMIR-ben rögzített számlák, előlegigénylések vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok támasztanak alá, és amelyek a támogatott projektekre vonatkozóan elszámolható költségnek minősülnek.
16. § Az Igazoló Hatóság a központi költségvetési és közösségi hozzájárulások, valamint a kedvezményezett saját forrásainak felhasználása alapján finanszírozó alapok szerint, és prioritásonkénti bontásban az EMIR-ben összeállítja az időközi átutalási igénylést, a költségnyilatkozatot, annak mellékleteit, és a költségigazoló nyilatkozatot, majd megküldi az Európai Bizottság részére.
17. § (1) Végső elszámoláskor az Igazoló Hatóság az EMIR-ben összeállítja a költségnyilatkozatot az operatív program közösségi támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági döntésben meghatározott kifizetési határidőt követő 2 hónapon belül.
(2) Az Igazoló Hatóság a végső egyenleg átutalási igénylés dokumentációját - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel folytatott egyeztetéseket követően - továbbítja az Ellenőrzési Hatósághoz az operatív program közösségi támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági döntésben meghatározott kifizetési határidőt követő 3 hónapon belül.

Forráslehívás

18. § (1) Az előirányzat felhasználási keretszámla felett rendelkező szervezet biztosítja a támogatás összegének rendelkezésre állását a lebonyolítási forint bankszámlákon, annak érdekében, hogy a kedvezményezett támogatásra jogosult számlái vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatai alapján őt megillető támogatás (közösségi hozzájárulás és központi költségvetési finanszírozás) összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön.
(2) A támogatás terhére elszámolható költségeket, és ezek alapján a kiutalandó támogatás összegét minden esetben forintban kell megállapítani. A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén a számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő támogatás összegét a számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes hivatalos Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) középárfolyamon kell forintra átszámítani. Az MNB által nem jegyzett pénznemben kiállított számla esetén a számlához kapcsolódó támogatási összeget a számlán megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes Európai Központi Bank középárfolyamon kell euróra átváltani. Az EMIR biztosítja ezen összegek forintra történő átszámítását a fizikai teljesítés időpontjában érvényes hivatalos MNB középárfolyamon. Az átszámított forintértékből a támogatásra jogosult részt kell kiutalni a kedvezményezett vagy szállító részére.
(3) Minden egyes forráslehívási folyamat során a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy az általa kijelölt közreműködő szervezet összeállítja az EMIR-ben a forráslehívási dokumentációt, amely a rendszerbe korábban bevitt, még le nem hívott támogatásra jogosult számlák adatainak összesítését jelenti, majd elektronikusan és nyomtatott formában, aláírással igazolva kell jóváhagyni a forráslehívási dokumentációt.
(4) A forráslehívási dokumentáció benyújtását követő 5 munkanapon belül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy az általa kijelölt közreműködő szervezet intézkedik a jóváhagyott támogatási összeg előirányzat-felhasználási keretszámláról az adott prioritás forint lebonyolítási számlára történő utalásáról.
(5) A forráslehívás jóváhagyása után a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, amennyiben a megelőző munkafázisok megtörténtek, továbbá az adatok EMIR-ben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.

Támogatás kifizetése

19. § (1) A kedvezményezett, illetve a szállító részére történő kifizetéseket a benyújtott elszámolás támogatásra jogosult teljes összegének, a forint lebonyolítási bankszámlán történt jóváírásról szóló bankszámlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül kell elindítani.
(2) A lebonyolítási számláról átutalást csak abban az esetben lehet kezdeményezni, amennyiben a megelőző munkafázisok megtörténtek, továbbá az adatok EMIR-ben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.
(3) A kedvezményezett vagy a szállító részére központi költségvetési forrásból csak olyan átutalás kezdeményezhető, melyhez kapcsolódó közösségi hozzájárulás rendezését az Igazoló Hatóság - az uniós forrásnak a vonatkozó operatív program forint bankszámláin történő rendelkezésre állása esetén - még a folyósítás évében az e jogszabályban meghatározott határidők figyelembevételével teljesíteni tud.
(4) A támogatások folyósítása a kedvezményezett nevére kiállított számlákon vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokon igazolt fizikai teljesítést követően kerül folyósításra, mely az alábbi formákban történhet:
a) kedvezményezett által kifizetett számlák támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára,
b) a számlák támogatási összegének kifizetése közvetlenül a szállító részére a kedvezményezettet terhelő, a számla támogatáson felüli összege kifizetésének igazolása mellett,
c) a kifizetett számlák támogatási összegének utólagos megtérítése engedményezési szerződés bemutatása esetén a támogatást megelőlegező intézmény bankszámlájára.
(5) A támogatás folyósítására sor kerülhet a kedvezményezett részére fizetett támogatási előleg formájában, az Ámr.-ben nevesített esetekben és mértékben.
(6) Utólagos elszámolás céljából közbenső kifizetési kérelem akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, és legalább a 100 ezer forintot. 1 milliárd forintot meghaladó támogatás esetén kifizetési kérelem akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás meghaladja a támogatási szerződésben meghatározott összeget, de legalább a megítélt támogatás 2%-át.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott kifizetési kérelemhez a kedvezményezettnek csatolnia kell az eredeti számlák általa hitelesített másolatát, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghatározott formátumú összesítőjét, és a számlák kifizetését igazoló dokumentumok általa hitelesített másolatát (pl. átutalást igazoló bankkivonat).
(8) A (7) bekezdésben meghatározott bármely számlamásolat és a számla kifizetését igazoló dokumentum benyújtása kiváltható az összesítőhöz csatolt kedvezményezetti nyilatkozat benyújtásával, abban az esetben, ha a vonatkozó számla alapján igényelhető támogatás összege nem haladja meg a 100 ezer forintot. A nyilatkozatnak igazolnia kell, hogy a benyújtott kifizetési kérelemhez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel.  [LÁBJEGYZET_1]
(9) A (4) bekezdés c) pont szerinti engedményezési szerződésnek tartalmaznia kell az arra való utalást, illetőleg az engedményes általi kifejezett tudomásul vételét, hogy a támogatási összegre szóló követelés hatályosságának feltétele az adott támogatási szerződésben foglalt projekt szerződésszerű és maradéktalan megvalósulása. Az engedményes kifejezett tudomásulvétele szükséges továbbá arra vonatkozóan, hogy a megvalósulás feltétele a támogatási szerződés szerinti pénzügyi beszámoló támogató általi jóváhagyása.
20. § (1) A kedvezményezett az eredeti számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton (a továbbiakban: számla) köteles feltüntetni a projekt regisztrációs számát, és hogy a számla „támogatás elszámolására benyújtásra került”.
(2) 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök (FIDIC szerinti vagy azzal egyenértékű) nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti egyéb szerződés esetében a kedvezményezett köteles a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel rendelkező személy - az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató szerinti - nyilatkozatát csatolni, melynek igazolnia kell, hogy a kifizetések megtörténtek.
(4) Amennyiben a kifizetési kérelem hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított 30 - szállító részére történő közvetlen kifizetés esetén 15 - naptári napon belül legfeljebb 30 naptári napos határidő kitűzésével, az adott kérelemben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével, hiánypótlásra, illetve a hiba javítására kell felhívni a kedvezményezettet. Amennyiben a hiány pótlására és a hiba javítására a határidő leteltétől számított 8 naptári napon belül nem kerül sor, ez a kifizetési kérelem érintett részének elutasítását eredményezi, ez esetben további kérelemnek nincs helye.
(5) Amennyiben a megvalósítás nyomon követése, illetve folyamatba épített ellenőrzése során nem merült fel olyan probléma, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, a közreműködő szervezet a támogatást a kifizetési kérelem beérkezésétől számított 60 naptári napon belül, közvetlenül a szállító részére történő kifizetés esetén 30 naptári napon belül kifizeti.
(6) A kedvezményezett által a hiánypótlásra igénybe vett időtartam az (5) bekezdésben meghatározott időszakba nem számít bele.
21. § (1) A projekt költségnövekményét a kedvezményezett finanszírozza. Nagyprojekt esetében a költségnövekmény finanszírozása a (2)-(5) bekezdések szerint történik.
(2) Amennyiben a nagyprojekt költsége a kedvezményezett által nem befolyásolható körülmény miatt növekedett meg, a kedvezményezett kérelmezheti a támogatási szerződés módosítását, részletesen bemutatva és számszerűsítve a költségnövekmény egyes okait.
(3) A nagyprojekt műszaki tartalmának a kedvezményezett által történő változtatására, és a tervezettnél lassabb megvalósulásra visszavezethető költségnövekményt a kedvezményezett finanszírozza.
(4) A kedvezményezett által biztosított saját forrás aránya a nagyprojekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet.
(5) A nagyprojekt támogatásának növeléséről a Kormány jogosult dönteni.

Közösségi hozzájárulás rendezése

22. § Miután a jogosult támogatás teljes összege kiutalásra került a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére, az Igazoló Hatóság az EMIR finanszírozási modul adatai alapján utólagosan elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét - amennyiben a rendelkezésre álló uniós források lehetővé teszik -, a támogatás kifizetését követő 10 munkanapon belül a vonatkozó operatív program forint bankszámlájáról a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára.

V. Fejezet

A SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS, VALAMINT AZ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE

23. § (1) Az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter felé történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését az e rendelet szerinti elkülönített, eredményszemléletű kettős könyvviteli nyilvántartásokkal kell biztosítani, amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számvitel törvény) foglalt számviteli alapelvek figyelembevételével kell vezetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti számviteli nyilvántartást az Igazoló Hatóságnak, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, illetve a számviteli feladatok átruházása esetén a kijelölt közreműködő szervezeteknek kell vezetniük.
(3) A (2) bekezdés szerinti elkülönített számviteli nyilvántartás részletes szabályait az Igazoló Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel való egyeztetést követően az államháztartásért felelős miniszter külön tájékoztatójában jelenteti meg. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a számviteli feladat átruházása esetén a közreműködő szervezetek a számviteli eljárásrendjüket e tájékoztató alapján készítik el.
(4) A számviteli nyilvántartás vezetéséhez az Igazoló Hatóság, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek az EMIR-t kötelesek alkalmazni.
(5) Az EMIR-ben mind a követeléseket és azok pénzügyi teljesítését, mind a kötelezettségeket és azok pénzügyi teljesítését partnerenként és azon belül tételenként kell kimutatni.
(6) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek az Igazoló Hatóság által az államháztartásért felelős miniszter külön tájékoztatójában megjelentetett előírások szerinti, számlarenddel kiegészített számlatükröt kötelesek alkalmazni, az abban foglaltaktól eltérni - az EMIR támogatásával biztosítandó egységes, összevont országos adatgyűjtés, adatszolgáltatás és beszámolás érdekében - nem lehet.
24. § (1) Az elkülönített, eredményszemléletű könyvvezetés alapján a számviteli törvény előírásai szerinti éves beszámolót kell készíteni a tárgyévet követő év május 30-ig.
(2) Az éves beszámolóval szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket az államháztartásért felelős miniszter külön tájékoztatójában kell szabályozni.
(3) Az éves zárások végrehajtása előtt az egyes operatív programok számviteli feladatait végző szervezeteknek az e rendelet 2. számú melléklete szerinti Nyilatkozatot kell kiállítaniuk és a tárgyévet követő év február 28-ig megküldeniük az Igazoló Hatóság részére. Az éves zárást az Igazoló Hatóság csak akkor hajthatja végre, ha valamennyi szervezet nyilatkozata beérkezett.
25. § (1) A számviteli nyilvántartásokat forintban kell vezetni.
(2) Az Igazoló Hatóságnak, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, valamint a számviteli feladat átruházása esetén a közreműködő szervezeteknek az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására elkülönített, részletes számviteli eljárásrendet kell készíteni, amelynek részei:
a) számviteli folyamatok eljárási rendje,
b) számviteli politika, a 23. § (6) bekezdése szerinti számlatükör, számlarend,
c) bizonylati album.
(3) A közreműködő szervezet számviteli eljárásrendjének az államháztartásért felelős miniszter külön tájékoztatójában részletesen meghatározott előírások alapján történő elkészíttetéséért és az elkészült számviteli eljárásrend jóváhagyásáért, módosításáért, annak végrehajtásáért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felelős.
(4) A számviteli eljárásrend részét képező számlatükör és számlarend elfogadását és későbbi módosítását a közreműködő szervezetek csak az Igazoló Hatóság egyetértése esetén hajthatják végre.
(5) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek biztosítania kell, hogy a banki és egyéb eredeti számviteli bizonylatok rendelkezésre álljanak a számviteli feladatokat ellátó szervezeteknél.
(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások vezetésével és a pénzügyi lebonyolítással megbízott szervezet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése alapján több operatív programra vonatkozóan is végezhet pénzügyi és számviteli feladatokat.
(7) A számviteli nyilvántartások vezetésének irányítására olyan szakembert kell alkalmazni, aki megfelel a számviteli törvény 151. §-ában foglalt, képesítésre és gyakorlatra vonatkozó követelményeknek.
26. § (1) A 23. §-ban foglalt elkülönített számviteli nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy az Európai Bizottság részére küldendő évközi adatszolgáltatások számvitelből nyerhető adatai, valamint az éves pénzügyi jelentések elkészítéséhez szükséges számviteli adatok megfelelő részletességgel rendelkezésre álljanak. E követelmény teljesítéséért az Igazoló Hatóság, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a feladat átruházása esetén a közreműködő szervezetek vezetői felelősek.
(2) Az Igazoló Hatóság elkülönített számviteli nyilvántartásainak vezetése során gondoskodik arról, hogy az alábbi információk naprakészen rendelkezésre álljanak:
a) az Európai Bizottságtól beérkezett támogatások összege alapok szerint, operatív programonként,
b) a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákra továbbutalt közösségi hozzájárulás megtérítés címén kifizetett összegek, alaponként, operatív programonként és prioritásonként,
c) az Igazoló Hatóság bankszámláinak tételes forgalma,
d) az Igazoló Hatóság által igazolt, az Európai Bizottságtól igényelt, de az Európai Bizottság által még ki nem fizetett összegek, illetve a szabálytalanságok miatt visszajáró összegek, mint követelések,
e) az Európai Bizottság felé fennálló visszafizetési kötelezettségek, illetve az Igazoló Hatóság által jóváhagyott, de még ki nem fizetett közösségi hozzájárulás rendezése miatti kötelezettségek összege.
27. § Az elkülönített számviteli nyilvántartások vezetése során a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az alábbi információk biztosításáért felelős:
a) a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról a lebonyolítási bankszámlákra utalt központi költségvetési finanszírozás és a közösségi hozzájárulást előfinanszírozó összegek, alaponként, operatív programonként és prioritásonként,
b) a kedvezményezettek, a szállítók vagy az engedményesek részére a lebonyolítási bankszámláról kifizetett közösségi hozzájárulás és központi költségvetési finanszírozás összege prioritásonként, azon belül partnerek szerinti részletezettséggel,
c) az adott operatív programhoz tartozó prioritásonkénti lebonyolítási bankszámlák forgalma,
d) előleg címén a kedvezményezettek részére kifizetett összegek, a kedvezményezettektől visszajáró támogatások, valamint egyéb címen behajtandó összegek, mint követelések,
e) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által jóváhagyott, engedélyezett, de még a kedvezményezettek, illetve szállítók számára ki nem fizetett összegek, valamint a kedvezményezettektől behajtott, de még a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára vissza nem utalt összegek, mint kötelezettségek, prioritásonként, azon belül partnerek szerinti részletezettséggel.

VI. Fejezet

KÖLTSÉGIGAZOLÁSI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE

Igazolás

28. § (1) Az Igazoló Hatóság felelősségi körébe tartozik a kedvezményezetteknél felmerült - a kedvezményezettek által számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal igazolt -, kifizetett költségek alapján az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat, valamint a költségigazoló nyilatkozat kiállítása és benyújtása az Európai Bizottság részére.
(2) Az Igazoló Hatóság jogosult a költségigazoló nyilatkozat alátámasztásához kapcsolódó, kiegészítő információ kérésére, melyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a közreműködő szervezet köteles haladéktalanul az Igazoló Hatóság rendelkezésére bocsátani.
(3) Az Igazoló Hatóság az igazolási tevékenységének alátámasztása érdekében dokumentum alapú tényfeltáró vizsgálatot végez vagy helyszíni tényfeltáró látogatást tesz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és a közreműködő szervezeteknél. A tényfeltáró vizsgálat során az Igazoló Hatóság meggyőződik arról, hogy a kedvezményezett által benyújtott elszámolások ellenőrzése kellő megalapozottságot nyújt-e a költségek elszámolhatóságának megállapításához, illetve hogy a kedvezményezetti elszámolások feldolgozása során érvényesülnek-e azok az ellenőrzések, amelyek biztosítják az EMIR-be bekerülő adatok pontosságát és megbízhatóságát.
(4) Az Igazoló Hatóság előzetes értesítése alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezet hozzáférést biztosít az Igazoló Hatóság által írásban felhatalmazott személyek részére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és a közreműködő szervezetnél elektronikus és papír formában rendelkezésre álló, igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz. Az Igazoló Hatóság a közreműködő szervezeteknél kezdeményezett látogatásairól minden esetben tájékoztatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget.
29. § Annak érdekében, hogy az Igazoló Hatóság az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelőségét meg tudja ítélni, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség:
a) tájékoztatásul továbbítja az Igazoló Hatóság részére a saját és a közreműködő szervezetek ellenőrzési rendszerében elkészült, vagy egyéb, ellenőrzésre jogosult hazai vagy külföldi szervezetek által elkészített ellenőri jelentéseket - az Ellenőrzési Hatóság által végzett ellenőrzések kivételével - a jelentés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül,
b) tájékoztatásul megküldi az Igazoló Hatóság részére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által jóváhagyott működési kézikönyvet annak mellékleteivel és az ellenőrzési nyomvonallal együtt, beleértve a közreműködő szervezetek működési kézikönyveit,
c) írásban tájékoztatja az Igazoló Hatóságot a működési kézikönyvek és az ellenőrzési nyomvonal módosításáról, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek szerződéseiben foglalt átruházott feladatokról és a megvalósult lényegesebb szervezeti változásokról a módosítást követően 1 hónapon belül,
d) a VII. fejezet előírásainak megfelelően rendszeresen tájékoztatja az Igazoló Hatóságot a szabálytalanságok kezeléséről,
e) haladéktalanul írásban tájékoztatja az Igazoló Hatóságot az Európai Bizottság esetleges, irányítási és ellenőrzési eljárásokkal, illetve monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásainak tartalmáról, vagy az Európai Bizottság által javasolt kiigazító intézkedések megvalósítása érdekében megtett lépésekről, illetve azokról az indokokról, amelyekre hivatkozva a javasolt intézkedéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet nem hozta meg.

Hitelesítés

30. § (1) Az operatív programok keretében megítélt támogatások felhasználásának hitelesítést alátámasztó ellenőrzése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró közreműködő szervezet feladata.
(2) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség köteles a pályáztatás, a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának ellenőrzése, a monitoring és a - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelő - folyamatba épített ellenőrzés teljes folyamatára részletes eljárásrendet kidolgozni és előírni annak alkalmazását a közreműködő szervezetek számára.
31. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelően - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek vagy a közreműködő szervezetnek gondoskodnia kell a kedvezményezett által benyújtott valamennyi jelentés, nyilatkozat és bizonylat dokumentum alapú, formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról.
(2) A pénzügyi lebonyolítás során a dokumentum alapú ellenőrzés a kifizetési kérelem és az azt alátámasztó bizonylatok (pl. számlák, számlaösszesítők, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok, szállítólevelek, bankkivonatok) ellenőrzéséből áll.
(3) A bekért bizonylatoktól függően a dokumentum alapú ellenőrzések keretében legalább a következőket kell ellenőrizni:
a) a projektek támogatási szerződéseknek (ideértve az azoknak elválaszthatatlan részét képező mellékleteket, pl. a beadott pályázatot is) megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,
b) a benyújtott számla, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségeken alapul, az operatív program keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült fel és megfelel a program célkitűzéseinek,
c) a beadott bizonylatok, dokumentumok alapján megállapítható, hogy az állami támogatás, a környezetvédelem, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés követelményeit betartották,
d) közvetlenül a szállító részére történő kifizetés esetén a kedvezményezett kifizette-e a számla összegének a támogatáson felüli részét,
e) a teljesítés igazolását,
f) a köztartozás-mentességet az EMIR-en keresztül,
g) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését,
h) valamint azt, hogy a benyújtott számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van a pályázatra vonatkozó döntéssel és a szerződéses feltételekkel, a fizikai és teljesítmény mutatószámok teljesítésével, a tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályokkal, a közbeszerzésre vonatkozó közösségi és nemzeti előírásokkal.
32. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek vagy a közreműködő szervezetnek - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelően - gondoskodnia kell a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek megvalósításnak helyszíni ellenőrzéséről.
(2) Amennyiben a projekthez nyújtott támogatás meghaladja az 50 millió forintot, a közreműködő szervezet a projektet legalább egyszer - amennyiben kockázatelemzés korábban nem indokolja - a megvalósítás zárásakor a helyszínen ellenőriz.
(3) Amennyiben a projekthez nyújtott támogatás meghaladja a 250 millió forintot, a közreműködő szervezet a projektet évente legalább egyszer, és a megvalósítás zárásakor a helyszínen ellenőriz.
(4) A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen:
a) a projektek támogatási szerződéseknek (ideértve az azoknak elválaszthatatlan részét képező mellékleteteket, pl. a beadott pályázatot is) megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,
b) az előrehaladási jelentések és a projekt tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját,
c) a kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatok (pl. számlák, vagy egyéb a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok, szállítólevelek, bankkivonatok, előrehaladási jelentések) eredeti példánya a kedvezményezettnél rendelkezésre áll és fellelhető, továbbá megegyezik a kedvezményezett által a kifizetési kérelemhez benyújtott hiteles másolatokkal,
d) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozat összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,
e) a termékek/szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,
f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi szabályok betartását,
g) a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi és nemzeti szabályok betartását a VII. fejezetben foglaltak szerint,
h) az állami támogatás, a környezetvédelem, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés követelményeinek betartását.
(5) A helyszíni ellenőrzések keretében a kifizetési kérelemben szereplő költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenőrizni kell a számlákat, ezek között a korábbi számlaösszesítő(k)ben feltüntetett, de másolatban be nem nyújtott számlákat is, a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket, és az azokhoz a kapcsolódó teljesítésigazolásokat.
(6) A folyamatba épített ellenőrzéseket (ideértve a dokumentumalapú ellenőrzéseket és a kockázatelemzésre, mintavételezésre alapozott helyszíni ellenőrzéseket) megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint szabálytalanságok és hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.
33. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró közreműködő szervezet minden hónap 10. napjáig hitelesítési jelentést állít ki, melyben nyilatkozik arról, hogy meggyőződött arról, hogy a megelőző hónapban jóváhagyott, az EMIR-ben rögzített és a kedvezményezett részére kiutalt támogatási összegekkel kapcsolatos 31. § szerinti dokumentum alapú ellenőrzéseket, továbbá az adott hónapra ütemezett 32. § szerinti helyszíni ellenőrzéseket elvégezte.
(2) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közreműködő szervezet által összeállított hitelesítési jelentést egyetértése esetén ellenjegyzést követően 5 munkanapon belül továbbítja az Igazoló Hatóság részére.
(3) A hitelesítési jelentés ellenjegyzésének alátámasztása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség maga is jogosult ellenőrzéseket végezni a közreműködő szervezeteknél. Ezen ellenőrzések eredményéről az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendszeresen tájékoztatja az Igazoló Hatóságot.

VII. Fejezet

AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSBÓL MEGVALÓSÍTOTT KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE

34. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet vezetője - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelő - a folyamatba épített ellenőrzés részeként köteles gondoskodni a kockázatelemzéssel kiválasztott projektek esetében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi rendelkezések előírásainak teljesülésének ellenőrzéséről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti folyamatba épített ellenőrzés az egyenlő bánásmód, a diszkriminációmentesség, az átláthatóság és a nemzeti elbánás alapelveinek tiszteletben tartása, valamint a verseny tisztaságának érvényesülése érdekében különösen az alábbiak vizsgálatát foglalja magában:
a) a megvalósíthatósági tanulmányok minősége, a közbeszerzési műszaki leírás, a projekt költségvetés tervezésének megfelelő minősége és pontossága, a közbeszerzési eljárási rend megállapításához szükséges becsült érték meghatározásának megfelelősége;
b) az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás megfelelősége és azok közzététele;
c) az alkalmazott közbeszerzési eljárás kiválasztásának megfelelősége;
d) a szerződés különböző fázisai közötti kölcsönös összefüggés;
e) pénzügyi tervek rendelkezésre állása;
f) a Kbt. által előírt esetekben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevétele;
g) az eredményhirdetést követően az eljárás eredményről vagy eredménytelenségről szóló tájékoztatási kötelezettség teljesítése, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvánosságára vonatkozó követelmények betartása;
h) az ajánlatok értékelésének megfelelősége, kellően részletes bírálóbizottsági jegyzőkönyv megléte, amely bemutatja a döntéshozatal folyamatát;
i) a szerződés teljesítésének megfelelősége, szerződésmódosítás esetén a módosítás körülményeinek és indokoltságának megfelelősége.
(3) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet az (1) és (2) bekezdés szerinti folyamatba épített ellenőrzési kötelezettségének a kockázatelemzéssel kiválasztott projektek esetében dokumentum alapú, illetve helyszíni ellenőrzéssel tesz eleget.
(4) Amennyiben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet vezetőjének döntése alapján indokolt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet jogosult a közbeszerzési eljárás dokumentumait a kedvezményezettől bekérni, illetve az eljárás bármely szakaszában közbeszerzési szakértő megfigyelőt (a továbbiakban: megfigyelő) delegálni.
(5) Az európai uniós támogatással megvalósuló projektek megvalósítása érdekében lefolytatott közbeszerzési eljárásokat az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység teljes körű folyamatba épített dokumentum alapú ellenőrzés alá vetheti, illetve a közbeszerzési eljárás során bármikor megfigyelőt delegálhat. Az 1 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek keretében lefolytatott közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetén az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység köteles ellenőrizni és megfigyelőt delegálni a fentiek szerint.
(6) Az EKKE az (5) bekezdésben említett esetekben közbeszerzési szakértői jelentést készít, amelyet a minőségellenőrzési szakértői jelentés esetében a közreműködő szervezet részére, szabályossági szakértői jelentés esetén a közbeszerzési bírálóbizottság elnöke és a közreműködő szervezet részére küld meg.
35. § (1) Amennyiben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet vezetőjének a folyamatba épített ellenőrzés során a Kbt., illetve a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi rendelkezések megsértése jut tudomására, 5 munkanapon belül írásban felhívja erre - közreműködő szervezet által történő észlelés esetén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyidejű tájékoztatása mellett - a kedvezményezett figyelmét.
(2) Amennyiben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet olyan, a Kbt.-be ütköző magatartást vagy mulasztást észlel, amely felveti a szabálytalanság gyanúját, akkor a Kbt. 327. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezi, illetve szükség esetén a támogatás folyósítását felfüggeszti.
(3) A kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül köteles írásban kifejteni álláspontját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet részére. A kedvezményezett írásban kifejtett álláspontjától függően, indokolt esetben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet vezetője 5 munkanapon belül kezdeményezheti a támogatási szerződés módosítását vagy a támogatási szerződéstől való elállást. A közreműködő szervezet vezetőjének döntéséről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjét haladéktalanul értesíteni kell.
(4) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megismerését követően haladéktalanul dönt a határozattal érintett projekt támogatásának további feltételeiről, szükség szerint a támogatási szerződés módosításáról, vagy a támogatási szerződéstől való elállásról.
(5) Ha a kedvezményezett által lefolytatott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó közbeszerzési döntőbizottsági határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, a kedvezményezett a megtámadott Közbeszerzési Döntőbizottsági határozat megküldésével haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget vagy a közreműködő szervezetet a bírósági eljárás megindulásáról, és annak eredményéről.

VIII. Fejezet

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE

36. § (1) A szabálytalanságok nyilvántartása és jelentése érdekében az Igazoló Hatóság, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek vezetői kijelölik a szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős).
(2) A szabálytalanság-felelős gondoskodik
a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról,
b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáról,
c) az EMIR szabálytalanságokkal kapcsolatos adatokkal történő feltöltéséről,
d) az OLAF Koordinációs Irodával történő együttműködésről,
e) az Igazoló Hatósággal történő együttműködésről.
37. § (1) A lebonyolításban érintett szervezetek vezetői kötelesek szabálytalanság gyanúja esetén a szabálytalansági eljárást lefolytatni.
(2) Amennyiben az Európai Bizottság, az Ellenőrzési Hatóság, a belső ellenőrzési részleg, az Igazoló Hatóság vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet szabálytalanság gyanújáról értesíti a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjét, akkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője (vagy döntése alapján az érintett szervezet vezetője) köteles a szabálytalansági vizsgálat lefolytatására, vagy amennyiben az ellenőrzést végző szerv megállapításait elfogadja, további vizsgálat lefolytatása nélkül megállapíthatja a szabálytalanságot.
(3) A támogatási folyamat bármely szakaszában a szervezet azon tagja, aki szabálytalanság gyanúját észlelte vagy akinek ilyen gyanú tudomására jutott, azonnal írásban rögzíti a gyanút, melyet haladéktalanul megküld a szervezet szabálytalanság-felelősnek.
(4) A szervezet szabálytalanság-felelőse haladéktalanul megküldi a szervezet vezetőjének a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatást, a kapcsolódó dokumentumokat, valamint vonatkozó véleményét, javaslatot téve az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére; majd a szabálytalanság gyanúját 2 munkanapon belül rögzíti az EMIR-ben.
(5) A szervezet vezetője 2 munkanapon belül dönt a szabálytalansági vizsgálat elindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról, vagy dönt a szabálytalansági gyanú kivizsgálására vonatkozó javaslat és a kapcsolódó dokumentumoknak az érintett szervezethez történő átadásáról, melyről egyidejűleg értesíti a szervezet szabálytalanság-felelősét, továbbá - közreműködő szervezet esetén - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget.
(6) A szervezet vezetője a szabálytalansági vizsgálat elindításáról való döntés esetén, azzal egyidejűleg kijelöli a szabálytalansági vizsgálat vezetőjét, valamint a vizsgálatba bevonandó szakértőket. A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági vizsgálat elindításának vagy elutasításának tényét 2 munkanapon belül rögzíti az EMIR-ben.
38. § (1) A közreműködő szervezetnél elindított szabálytalansági vizsgálat lefolytatásának jogát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség annak az EMIR-ben történt rögzítését követő 3 munkanapon belül magához vonhatja. Ebben az esetben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntéséről írásban értesíti a közreműködő szervezet vezetőjét, és egyúttal kéri a rendelkezésre álló dokumentumok megküldését.
(2) A közreműködő szervezet szabálytalanság-felelőse a rendelkezésre álló dokumentumokat - másolat megtartása mellett - az (1) bekezdés szerinti megkereséstől számított 5 munkanapon belül megküldi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek.
39. § (1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről - szabálytalanság megállapításának hiányában is - a vizsgálat vezetője szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.
(2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell:
a) az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett adatait,
b) az érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként,
c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,,
d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,
e) a vizsgálatban közreműködők megnevezését,
f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,
g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személyek aláírásával ellátott példányát,
h) a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot,
i) a vizsgálat során megállapított következtetéseket, és az azt alátámasztó dokumentumoknak a vizsgálatvezető által hitelesített másolatát.
(3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá
a) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását,
b) hogy a szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik,
c) rendszerjellegű szabálytalanság megállapítása esetén az arra való utalást, valamint
d) a további intézkedésekre tett javaslatot.
(4) A szervezet vezetője a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról.
(5) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat:
a) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság és a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetésével, vagy
b) szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntéssel.
40. § (1) A szervezet vezetője a jelentés, valamint döntésének megküldésével értesíti a szabálytalanság-felelőst, valamint a szabálytalanságban érintetteket.
(2) Amennyiben a szabálytalansági vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, a szervezet vezetője dönt a szükséges intézkedések alkalmazásáról.
(3) A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a 39. § (5) bekezdés szerinti döntéshozatal napja.
(4) A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági vizsgálat eredményeit a döntéshozataltól számított 2 munkanapon belül rögzíti az EMIR-ben.
(5) A szabálytalansági eljárás lefolytatásáról az Igazoló Hatóságnak, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és a közreműködő szervezeteknek a szabálytalanság gyanújának a szabálytalanság-felelős tudomására jutásától számított 45 naptári napon belül kell gondoskodnia.
41. § Rendszerjellegű szabálytalanság megállapításáról a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője köteles a szervezet belső ellenőrzését, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, az ellenőrzési hatóságot és az Igazoló Hatóságot 5 munkanapon belül értesíteni.
42. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felelőssége annak biztosítása, hogy a már kifizetett és az Igazoló Hatóságtól lehívásra került, de szabálytalanul felhasznált támogatási összegek a kedvezményezettektől behajtásra kerüljenek. A behajtott összeget a lebonyolítási bankszámlán történő jóváírásáról szóló bankszámlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a megfelelő fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára kell visszautalni. A behajtott összeg közösségi támogatási részét a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlán történő jóváírásáról szóló bankszámlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül kell visszautalni az Igazoló Hatóság bankszámlájára.
(2) A Magyar Államkincstár által kiállított bankszámlakivonatok adatait a bankszámla felett rendelkezőknek az EMIR-ben a kézhezvételt követő 2 munkanapon belül kell rögzíteni és a rögzítést követő 2 munkanapon belül jóváhagyni.
(3) Amennyiben az Európai Bizottság visszafizetésre szólítja fel az Igazoló Hatóságot, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Igazoló Hatóság értesítését követően nem tudja behajtani a szabálytalanságban érintett összeget, akkor az Áht. 13/C. § értelmében a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell az érintett összeget, az Igazoló Hatóság megfelelő bankszámlájára visszapótolni az Igazoló Hatóság által megadott fizetési határidőre.
(4) Amennyiben a szabálytalanságban érintett összegeket a program zárásáig nem sikerült behajtani, akkor a behajtásra tett kísérletek és intézkedések valamennyi dokumentációját legalább a program zárását követő harmadik év végéig programonkénti bontásban meg kell őrizni.
(5) Az Igazoló Hatóság a vonatkozó operatív program bankszámláján jóváírt összeggel csökkentett átutalás igénylés dokumentációt nyújt be az Európai Bizottságnak.
43. § (1) Minden negyedévet követő 4 héten belül a közreműködő szervezet a szabálytalansági eljárás indításáról, a megtett intézkedésekről és azok eredményeiről az Európai Bizottság által meghatározott formában jelentést küld a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére.
(2) Minden negyedévet követő 6 héten belül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a szabálytalansági eljárások indításáról, a megtett intézkedésekről és azok eredményeiről az Európai Bizottság által meghatározott formában jelentést küld az Igazoló Hatóság részére.
(3) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a negyedik negyedéves szabálytalansági jelentések mellékleteként kimutatást küld az Igazoló Hatóság részére az operatív program projektjei keretében adott időpontban behajtásra váró, a behajtási eljárások megindításának éve szerint osztályozott összegekről, illetve tájékoztatja az Igazoló Hatóságot a behajtott összegek újrafelhasználásának módjáról.
44. § (1) Minden negyedévet követő 7 héten belül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által benyújtott negyedéves jelentések alapján az Igazoló Hatóság köteles összevont jelentést küldeni a OLAF Koordinációs Iroda részére a programok lebonyolítása során tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, illetőleg a folyamatban levő államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről. A jelentést az OLAF Koordinációs Iroda megküldi az Európai Bizottság (Európai Csalásellenes Hivatal) részére és az Ellenőrzési Hatóságnak tájékoztatásul.
(2) A negyedik negyedéves jelentéshez csatolva az Igazoló Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által negyedévente benyújtott jelentés alapján évente egyszer kimutatást küld a OLAF Koordinációs Irodának a behajtásra váró összegekről, a behajtási eljárás megindításának éve szerinti csoportosításban, melyet az OLAF Koordinációs Iroda továbbít az Európai Bizottság (Európai Csalásellenes Hivatal) felé és az Ellenőrzési Hatóságnak tájékoztatásul.

IX. Fejezet

AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSOK ELLENŐRZÉSE

Belső ellenőrzés

45. § (1) Az irányító hatóságok belső ellenőrzését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség belső ellenőrzési egysége látja el. A közreműködő szervezetek, illetve az Igazoló Hatóság működésének belső ellenőrzését biztosítani kell, melyet a közreműködő szervezetet működtető jogi személy, illetve az Igazoló Hatóság funkcionálisan független, kizárólag ezen feladatok végrehajtására kialakított belső ellenőrzési részlege lát el. Az ellátandó belső ellenőrzési tevékenység tekintetében az Áht., valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség belső ellenőrzési egysége, valamint a közreműködő szervezetek, illetve az Igazoló Hatóság belső ellenőrzési részlegei az operatív programok jóváhagyásától számított legfeljebb 3 hónapon belül megküldik ellenőrzési stratégiájukat (az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt) az Ellenőrzési Hatóság részére. A stratégia változását haladéktalanul meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszter és az Ellenőrzési Hatóság részére.
(3) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség belső ellenőrzési egysége, valamint a közreműködő szervezetek, illetve az Igazoló Hatóság belső ellenőrzési részlegei az általuk az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit haladéktalanul megküldik az Ellenőrzési Hatóság részére.
(4) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség belső ellenőrzési egysége, valamint a közreműködő szervezetek belső ellenőrzési részlegei az általuk az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit haladéktalanul megküldik az Igazoló Hatóság részére.
(5) Az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik az Audit Bizottság felállításáról. Az Audit Bizottság szerepe, hogy támogassa a pénzügyi lebonyolításban és ellenőrzésben érintett szervezetek vezetőit a belső kontrollrendszerek működtetésében; az ellenőrzések prioritásainak és tapasztalatainak nyomon követésében; a szabályozottság, szabályszerűség, átláthatóság megteremtésében; a külső és belső ellenőrzési feladatok áttekintésében; továbbá, hogy erősítse az ellenőrzés függetlenségét. Az Audit Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg a vonatkozó nemzetközi gyakorlatok alapján.

Ellenőrzési tervezés (stratégia és éves terv)

46. § (1) Az Ellenőrzési Hatóság az általa végzett kockázatelemzés alapján - az Audit Bizottság véleményének kikérésével - elkészíti a nemzeti ellenőrzési stratégiát, illetve - szükség esetén - annak módosítását. Az Ellenőrzési Hatóság az összes operatív programra vonatkozóan egységes ellenőrzési stratégiát készít.
(2) Az Ellenőrzési Hatóság az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzéshez figyelembe veszi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a közreműködő szervezetek és az Igazoló Hatóság belső ellenőrzési egységei által készített ellenőrzési stratégiákat és kockázatelemzést.
(3) Az Ellenőrzési Hatóság az operatív program jóváhagyásától számított 9 hónapon belül benyújtja a nemzeti ellenőrzési stratégiát az Európai Bizottságnak.
(4) Amennyiben az Európai Bizottság az (1)-(3) bekezdéseknek megfelelően benyújtott nemzeti ellenőrzési stratégia kézhezvételét követő 3 hónapon belül észrevételt tesz a benyújtott stratégiára vonatkozóan, az Ellenőrzési Hatóság - az Audit Bizottság véleményének kikérésével - köteles az Európai Bizottság által a válaszadásra meghatározott időn belül a nemzeti ellenőrzési stratégiát felülvizsgálni és az észrevételekre vonatkozó válaszokat az Európai Bizottságnak megküldeni.
(5) Az Ellenőrzési Hatóság az Európai Bizottság által elfogadott nemzeti ellenőrzési stratégiát megküldi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek részére.
47. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség belső ellenőrzési egysége, valamint a közreműködő szervezetek, illetve az Igazoló Hatóság belső ellenőrzési részlegei minden év október 15-ig megküldik éves ellenőrzési tervüket (az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt) az államháztartásért felelős miniszter és az Ellenőrzési Hatóság részére. Az éves ellenőrzési terv változását haladéktalanul meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszter és az Ellenőrzési Hatóság részére.
(2) Az Ellenőrzési Hatóság az általa végzett kockázatelemzés és mintavételezés alapján - az Audit Bizottság véleményének kikérésével - október 31-ig elkészíti az éves ellenőrzési tervét, illetve - szükség esetén - annak módosítását.
(3) Az Ellenőrzési Hatóság évente felülvizsgálja a nemzeti ellenőrzési stratégiát.

Rendszerellenőrzés

48. § (1) Az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkével kapcsolatos rendszerellenőrzéseket éves rendszerességgel az Ellenőrzési Hatóság végzi el.
(2) Az Ellenőrzési Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott rendszerellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Igazoló Hatóság részére.

A projektek mintavételes ellenőrzése

49. § (1) Az Ellenőrzési Hatóság elvégzi az operatív programok esetében a teljes támogatható kiadások legalább 5%-át érintő ellenőrzéseket. Az 5%-os ellenőrzések mintavételezési alapja az Igazoló Hatóság által az Európai Bizottság felé igazolt költség.
(2) Az Ellenőrzési Hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani az EMIR-ben tárolt adatokhoz.
(3) Az Ellenőrzési Hatóság a mintavételes ellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Igazoló Hatóság részére.

Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok

50. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Igazoló Hatóság és a közreműködő szervezet vezetője köteles valamennyi vonatkozó, az európai uniós támogatások felhasználásával összefüggő ellenőrzési jelentés alapján a jelentés kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül intézkedési tervet készíteni - amennyiben a jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel -, és felelős annak végrehajtásáért, nyilvántartásáért, illetve a végrehajtás nyomon követéséért.
(2) Az intézkedési terveket, azok elkészültét követő 15 naptári napon belül köteles megküldeni
a) a közreműködő szervezet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az Ellenőrzési Hatóság részére;
b) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Ellenőrzési Hatóság részére;
c) az Igazoló Hatóság az Ellenőrzési Hatóság részére.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek vezetői gondoskodnak az intézkedési terveikben megfogalmazottak megvalósításának (különös tekintettel a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedésekre) folyamatos nyomon követéséről, melynek helyzetéről negyedévente tájékoztatják egymást a (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(4) A (3) bekezdés szerinti, június 30-án esedékes negyedéves tájékoztatás helyett éves összefoglaló beszámolást kell készíteni.

Zárónyilatkozatok

51. § (1) Az operatív programok végső elszámolásához kapcsolódóan a zárónyilatkozat kiadásához szükséges ellenőrzéseket az Ellenőrzési Hatóság hajtja végre.
(2) Az irányító hatóságok vezetői az egyes programok várható lezárását a zárás időpontját megelőző év október 15-ig jelzik az Ellenőrzési Hatóságnak, hogy a zárónyilatkozat kiadásához kapcsolódó ellenőrzéseket munkatervében tervezni tudja.
(3) A programok lezárásáról az irányító hatóságok vezetői a lezárást követő 8 munkanapon belül tájékoztatják az Ellenőrzési Hatóságot.
(4) Az Ellenőrzési Hatóság az operatív programok, a végső egyenleg átutalási igénylés dokumentációi, illetve a projekt zárójelentésének kézhezvételét követően lefolytatja a zárónyilatkozat kiadásához szükséges ellenőrzéseket. Az Ellenőrzési Hatóság elkészíti - az Audit Bizottság véleményének kikérésével - a záró ellenőrzési jelentést és a zárónyilatkozatot, melyeket 2017. március 31-ig megküld az Európai Bizottságnak.
(5) Amennyiben az Európai Bizottság az (1)-(4) bekezdéseknek megfelelően benyújtott zárónyilatkozat kézhezvételét követő 5 hónapon belül véleményt tesz a benyújtott zárónyilatkozat tartalmára vonatkozóan, az Ellenőrzési Hatóság - az Audit Bizottság bevonásával - köteles az Európai Bizottság által a válaszadásra meghatározott időn belül a zárónyilatkozatot felülvizsgálni és az észrevételekre vonatkozó válaszokat az Európai Bizottságnak megküldeni.
52. § (1) Az operatív programok 1083/2006/EK rendelet 88. cikke szerinti részleges lezárása esetén az érintett kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét értékelő részleges lezárásról szóló nyilatkozat kiadásához szükséges ellenőrzéseket az Ellenőrzési Hatóság hajtja végre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések alapján az Ellenőrzési Hatóság 1083/2006/EK rendelet 62. cikke szerint részleges lezárásról szóló nyilatkozatot állít ki - az Audit Bizottság véleményének kikérésével -, melyet adott év december 31-ig megküld az Európai Bizottságnak.
(3) Nagyprojektek esetén az Ellenőrzési Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értesítése alapján lehetőség szerint haladéktalanul elvégzi a projekt záró ellenőrzését.

Beszámolás

53. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az irányító hatóságok beszámolói alapján - és az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével - minden évben elkészíti az irányítási és ellenőrzési rendszer változásairól szóló beszámolót, melyet szeptember 30-ig megküld az Ellenőrzési Hatóság részére. Az irányítási és ellenőrzési rendszerek változásáról szóló beszámoló a (2) bekezdés szerinti éves ellenőrzési jelentés része.
(2) Az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkének megfelelően az Ellenőrzési Hatóság minden év október 31-ig - az Audit Bizottság véleményének kikérésével - elkészíti az operatív program ellenőrzési stratégiájával összhangban, az adott év június 30-án záruló 12 hónapos időszak során végzett ellenőrzések eredményeit megállapító és a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges hiányosságokról beszámoló éves ellenőrzési jelentést.
(3) Az Ellenőrzési Hatóság az összes operatív programra egy jelentést készít.
(4) A 2015. július 1. után elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó információkat az Ellenőrzési Hatóság az 51. § szerinti zárónyilatkozatot alátámasztó záró ellenőrzési jelentés keretében készíti el - az Audit Bizottság véleményének kikérésével - 2017. december 31-ig.
(5) Az Ellenőrzési Hatóság 2008 és 2015 között minden év december 31-ig benyújtja az éves ellenőrzési jelentést az Európai Bizottságnak. Az Ellenőrzési Hatóság az éves ellenőrzési jelentés összefoglalóját közzéteszi honlapján.
54. § (1) Az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkével összhangban az Ellenőrzési Hatóság minden év október 31-ig - az Audit Bizottság véleményének kikérésével - elkészíti a 48-49. §-ok alapján kiadandó éves véleményt.
(2) Az Ellenőrzési Hatóság 2008 és 2015 között minden év december 31-ig benyújtja a véleményt az Európai Bizottságnak.
55. § (1) Az Igazoló Hatóság minden év január 15-ig megküldi az államháztartásért felelős miniszter részére az előző naptári évben a Bizottság részére megküldött igazolásokat.
(2) Az Európai Bizottság által kiadott módszertani iránymutatásoknak megfelelően az államháztartásért felelős miniszter évente február 15-ig összegzi a megfelelő nemzeti szinten rendelkezésre álló ellenőrzési jelentéseket, véleményeket, igazolásokat és nyilatkozatokat.
(3) Az államháztartásért felelős miniszter évente beszámol a Kormánynak az uniós támogatások ellenőrzésének helyzetéről.

Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal

56. § (1) Az Ellenőrzési Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert, ha az Európai Bizottság felkéri az Ellenőrzési Hatóságot ellenőrzés végzésére az Európai Bizottság számára.
(2) Az ellenőrzendő szervezetek haladéktalanul értesítik az államháztartásért felelős minisztert és az Ellenőrzési Hatóságot az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekről. Az ellenőrzések nyitó és záró megbeszélésén az államháztartásért felelős miniszter és az Ellenőrzési Hatóság részt vehet, az ellenőrzött szervezetek kötelesek a jelentés-tervezetekre készítendő választ az államháztartásért felelős miniszterrel és az Ellenőrzési Hatósággal előzetesen egyeztetni, valamint a végleges jelentést számukra tájékoztatásul megküldeni.
(3) Az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken az Ellenőrzési Hatóság és az államháztartásért felelős miniszter együttesen vesznek részt.

X. Fejezet

AZ ALKALMAZANDÓ BIZTOSÍTÉKOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

57. § (1) A támogatási szerződésben ki kell kötni az alábbi biztosítékokat:
a) azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás benyújtása;
b) a fejlesztés tárgyára (ingó és ingatlan vagyontárgyra) vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalom alapítása;
c) a kedvezményezett nyilatkozatainak benyújtása a következők szerint:
ca) helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei esetében az érintett önkormányzat, amennyiben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv pályázik, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsulna, illetve, ha a támogatást szabálytalanul használja fel, abban az esetben a támogatást visszafizeti. Egyben tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összegére inkasszó nyújtható be a helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, önkormányzatok társulásai költségvetési számlájára, illetve amennyiben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, annak költségvetési számlájára,
cb) egyházak és intézményeik, az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, köztestületek, valamint társadalmi szervezetek - a politikai pártok kivételével - esetében a kedvezményezett írásbeli nyilatkozata arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsul, illetve a támogatást szabálytalanul használja fel, a támogatást visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a számára a központi költségvetésből biztosított támogatásból levonásra kerül,
cc) a kedvezményezett írásbeli nyilatkozata arról, hogy vele szemben - nyilatkozattételkor - az Ámr. 88. § (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerből való kizárás hatálya nem áll fenn.
(2) A támogatás kedvezményezettje köteles valamennyi, Magyarországon vezetett bankszámlaszámát közölni és (felhatalmazó levél útján) valamennyi bankszámlája tekintetében azonnali beszedési megbízás érvényesítésének jogára felhatalmazni a közreműködő szervezetet, a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 9. §-ában megjelöltek kivételével.
(3) A (2) bekezdésben írtak nem vonatkoznak a központi költségvetési szervekre, a Magyar Tudományos Akadémiára, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése alapján azon állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságokra, amely gazdasági társaságok a támogatást nagyprojekt, kiemelt projekt megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül.
(4) Az azonnali beszedési megbízás alkalmazása érdekében a kedvezményezett köteles a számlavezető hitelintézete(i) által visszaigazolt felhatalmazó levele(ke)t a támogatási szerződés megkötését megelőzően a közreműködő szervezet számára átadni, és bármelyik bankszámlája megszüntetéséről vagy új bankszámla megnyitásáról a közreműködő szervezetet nyolc munkanapon belül írásban tájékoztatni, és az új bankszámlára vonatkozó, a számlavezető hitelintézet által visszaigazolt felhatalmazó levelet a közreműködő szervezet számára átadni.
(5) A kedvezményezett köteles írásban nyilatkozni arról, hogy nem áll fenn olyan harmadik személy irányában fennálló kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja, illetve amely a kedvezményezett biztosítékadását korlátozza. A kedvezményezett ilyen korlátozás hiányáról, illetve a harmadik személy hozzájárulásának megadásáról a támogatási szerződésben vagy külön nyilatkozatban köteles nyilatkozni.
58. § (1) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell még az alábbi biztosítékok közül a kedvezményezett által választható legalább egyet, amelytől eltérés - kivéve a 60. § szerinti mentességet - nem engedhető:
a) jelzálogjog ingatlanra (ha az Ámr. szerint egyébként nem kötelező),
b) jelzálogjog ingóságra,
c) bankgarancia,
d) biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény,
e) garanciaszervezet által vállalt kezesség,
f) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény,
g) óvadék,
h) egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház, vagy annak illetékes szervezeti egysége által biztosított készfizető kezességvállalás.
(2) A pályázati útmutatóban a közreműködő szervezet a megfelelő indokok megjelölése mellett rendelkezhet úgy, hogy az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti biztosítékokat nem, vagy csak az ott meghatározott feltételek mellett fogadja el.
(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontja alkalmazása esetén a kedvezményezett köteles vagyonbiztosítást kötni a jelzáloggal érintett ingatlanra, illetve ingóságra.
(4) Beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra nem kötelesek vagyonbiztosítást kötni a központi költségvetési szervek, az egyházak és intézményeik. Nem kötelesek továbbá vagyonbiztosítást kötni a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik.
59. § A közreműködő szervezet a kedvezményezettel kötendő támogatási szerződésben a támogatási szerződés megszegéséből, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredő esetleges visszafizetési kötelezettség biztosítására jogosult további, szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (Ptk. 243-276. §) meghatározni.
60. § Nem kötelesek az 58-59. §-ban meghatározott biztosítékot nyújtani:
a) a költségvetési szervek,
b) az egyházak és intézményeik, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat-ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,
c) az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, köztestületek, társadalmi szervezetek, valamint
d) a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, önkormányzatok egyéb társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a támogatást teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldására vagy kötelező feladataik ellátására használják fel. Nem kötelesek továbbá biztosítékot szolgáltatni, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik,
e) a vízgazdálkodási társulatok, ha a támogatást teljes egészében az általuk üzemeltetett önkormányzati és/vagy állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények fejlesztésére használják fel,
f) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése alapján azon állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok, amelyek a támogatást kiemelt projekt vagy nagyprojekt megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül,
g) bármely kedvezményezett, amennyiben a támogatás összege nem haladja meg az 10 millió forintot,
h) bármely kedvezményezett, ha a támogatás nem beruházási célú, kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul.
61. § (1) A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a támogatás összegét.
(2) Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre - akár ranghelycsere útján történő - bejegyzés elfogadásra akkor alkalmas, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre és járulékaira is.
(3) Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a támogatás folyósításához a nyilvántartásba való bejegyzésre van szükség.
(4) A támogatási összeg - ideértve az előleget is - első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosítékok a támogatási szerződésben foglaltak szerint rendelkezésre állnak.
(5) A kedvezményezett a támogatási szerződésben előírt ideig, az előírt tartalommal köteles a biztosítékokat fenntartani.
(6) Beruházási projektek esetében a megvalósítást követő (fenntartási) időszakra vonatkozóan az 57. § szerinti biztosítékokat kell kérni, a terhelési tilalom kivételével, az 58. § szerinti biztosítékot nem kell kérni. 50 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási időszakra vonatkozóan az 57. § szerinti biztosítékokat kell kérni, a terhelési tilalom kivételével, továbbá az 58. § szerinti, a megvalósítási időszakhoz képest 50%-kal mérsékelt biztosítékot kell kérni.
(7) A nem beruházási jellegű projektek esetében a megvalósítási időszakra kell biztosítékot kérni.
(8) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.
(9) A biztosítékokról, azok valós értékéről, fenntartásuk kötelező időtartamáról, valamint érvényesíthetőségéről szóló tájékoztatást a pályázati útmutató tartalmazza.
(10) Amennyiben a támogatási szerződésben meghatározott határidőre, de legkésőbb a támogatási szerződés megkötését követő egy éven belül a kedvezményezett nem igazolja, hogy a biztosítékok rendelkezésre állnak, a közreműködő szervezet a támogatási szerződéstől elállhat.
(11) A biztosítékot legkevesebb egy év időtartamra kell rendelkezésre bocsátani azzal, hogy a biztosíték érvényességének lejártát megelőzően annak meghosszabbítását vagy cseréjét a kedvezményezettnek igazolnia kell. Ennek elmaradása a kifizetések felfüggesztését és a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után.

XI. Fejezet

A JOGSZABÁLYSÉRTŐ, NEM RENDELTETÉSSZERŰ VAGY SZERZŐDÉSELLENES MÓDON FELHASZNÁLT TÁMOGATÁSOK BEHAJTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

62. § (1) Ha a közreműködő szervezet vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (e fejezetben együttesen: lebonyolító szervezet) a támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználását állapította meg, és emiatt a szerződéstől elállt, a kedvezményezettet külön jogszabályokban meghatározottak szerint terhelő visszafizetési kötelezettségére vonatkozó követelés érvényesítése érdekében a lebonyolító szervezet (a követelés érvényesítésére jogosult szerv) jár el.
(2) A lebonyolító szervezet a szerződéstől akkor is elállhat, ha a kedvezményezett ellen a Cégközlönyben közzétett módon csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás indult, vagy végrehajtási, adósságrendezési eljárás van folyamatban.
(3) Amennyiben a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a támogatási szerződésben foglalt feltételei bekövetkeznek, a lebonyolító szervezet a visszafizetés okának megjelölésével felhívja visszafizetési kötelezettségének teljesítésére.
(4) Amennyiben a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a támogatási szerződésben megadott határidőben nem, vagy csak részben tesz eleget, és a benyújtott azonnali beszedési megbízás eredménytelen, a megkötött támogatási szerződés szerint intézkedni kell az alkalmazható biztosítékok érvényesítése érdekében.
(5) A támogatási szerződésben meghatározott biztosítékok közül elsődlegesen azt kell érvényesíteni, amellyel a visszakövetelt összeg leggyorsabban beszedhető. A követelés egyéb biztosítékok érvényesítésével történő beszedését csak ezen eljárás eredménytelensége esetén lehet megkísérelni.
(6) Amennyiben a biztosítékokból a követelés kielégítése nem eredményes, az illetékes adóhatóságot a visszakövetelt összeg adók módjára történő behajtásának megindítása érdekében a lebonyolító szervezet keresi meg, és ezzel egyidejűleg a megkeresés tényéről a kedvezményezettet is értesíti. Amennyiben az adóvégrehajtás során bírósági végrehajtó jár el, az adóhatóság erről értesíti a behajtást kezdeményező szervezetet.
63. § (1) A lebonyolító szervezetet mint megkeresőt terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. §-ának (2) bekezdése szerinti végrehajtási költségminimum előlegezése.
(2) Ha a lebonyolító szervezet megkeresése alapján az adóhatóság a kedvezményezettet azonosítani nem tudja, vagy az adóhatóság számára a behajtás jogcíme nem egyértelmű, az adóhatóság a lebonyolító szervezetet - 15 naptári napon belül - további adatszolgáltatásra hívja fel.
(3) Az adóhatóság a lebonyolító szervezet megkeresése alapján az Art. 161. §-ában foglalt szabályok alkalmazásával jár el.
(4) Amennyiben az adók módjára történő behajtás eredménytelen, erről az adóhatóság értesíti a lebonyolító szervezetet. A lebonyolító szervezet az adók módjára történő eredménytelen behajtásról való adóhatósági értesítés kézhezvételét követően minden további intézkedést köteles megtenni az esetleges további biztosítékok érvényesítése érdekében. Amennyiben a fennmaradó biztosítékok érvényesítése sem vezet eredményre, a kedvezményezettel szemben a közreműködő szervezet felszámolási eljárás, illetve adósságrendezési eljárás elrendelését kezdeményezi.
(5) A lebonyolító szervezet a már elindult csőd-, felszámolási, végelszámolási, az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló, vagy végrehajtási eljárásokba köteles bekapcsolódni.

XII. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az EMIR-re vonatkozó speciális szabályok

64. § (1) Ha adott időszakban az EMIR moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, akkor a projektek végrehajtásával összefüggően az adott modulban nem elvégezhető feladatok, kifizetések rendezésének dokumentálását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működési kézikönyvében részletezett módon kell az érintett szerveknek biztosítaniuk, és utólagosan, haladéktalanul gondoskodniuk kell az érintett modul(ok)ban az adatok teljes körű rögzítéséről. Amennyiben az EMIR finanszírozási modulja nem biztosítja az adott átutalási megbízás rögzítését, akkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működési kézikönyvében részletezett megfelelő dokumentáltság mellett az átutalási megbízás kiállítása az EMIR-en kívül is, elektronikus utalás nélkül is rendezhető. Ez esetben az érintett szerveknek biztosítaniuk kell az EMIR-en kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását. Az Európai Unióval történő elszámolások benyújtása az EMIR-ben teljeskörűen rögzített adatok alapján, kizárólag az EMIR-ben elkészített dokumentumokkal történhet.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott, a feladatok papír alapon történő elvégzésének kötelezettsége vonatkozik az értesítési, tájékoztatási kötelezettségekre is.
(3) Az EMIR-ben rögzített adatokat az EMIR üzemeltetője hetente - az adatok ellenőrzése után - leválogatja és továbbítja az Országos Támogatási Monitoring Rendszerhez.
(4) Az Ámr. 92. § (4) bekezdése alapján az EMIR rendelkezésére bocsátott köztartozási adatokat az EMIR üzemeltetője egy munkanapon belül feldolgozza az EMIR-ben.

Záró rendelkezések

65. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2) A közreműködő szervezeteknél pénzügyi feladatot csak pénzügyi végzettségű, legalább 2 éves pénzügyi gyakorlattal rendelkező személy végezhet.
66. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdésének 2. és 13. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. Átutalás igénylés: olyan tevékenység, melynek során a kifizető hatóság az Európai Bizottságnak benyújtja az átutalás igénylés dokumentációt az európai uniós támogatás átutalása érdekében, mely költségnyilatkozatból, átutalási kérelemből és költségigazoló nyilatkozatból áll.”
„13. Közösségi hozzájárulás rendezése: olyan tevékenység a strukturális alapok esetén, melynek során a kifizető hatóság a központi költségvetési forrásból a kedvezményezett, illetve a szállító részére ezt megelőzően már kifizetett támogatás közösségi hozzájárulási részét utólagosan rendezi a forrásgazda megfelelő előirányzataival szemben.”
(2) Az R. 5. § b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„b) intézkedik az alapok hozzájárulásának átutalásáról a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára, amellyel szemben semmilyen levonás, visszatartás vagy egyéb költség nem érvényesíthető;
c) igazolja az Európai Bizottság felé a kedvezményezettnél felmerült tényleges költségeken alapuló, alaponként kiállított költségnyilatkozatot, valamint az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek irányítási és ellenőrzési rendszereinek jogszabályi előírásokkal való összhangját; és benyújtja az átutalás igénylés dokumentációt az Európai Bizottság felé;”
(3) Az R. 7. § (1) bekezdés f) pontja hatályát veszti, g) pontja helyébe következő rendelkezés lép:
„g) a kifizető hatóság által közzétett útmutatóban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő hitelesítési jelentés kiállítása, valamint benyújtása a kifizető hatóság részére;”
(4) Az R. 7. § (2) bekezdés a) pontja törlésre kerül.
(5) Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A kifizető hatóság biztosítja - a központi költségvetési és közösségi hozzájárulások, valamint a kedvezményezett saját forrásainak felhasználása alapján - a költségnyilatkozatok EMIR-ben történő kiállítását, továbbá az Európai Bizottságnak küldendő kiegészítő táblázatok - elsősorban a fizikái előrehaladás indikátorai, problémák, ellenőrzések javaslatai és azok alapján tett intézkedések, nyilvánosságra vonatkozó közösségi elv betartásának adatai - összeállítását finanszírozó strukturális alapok szerinti, intézkedésenkénti bontásban.
(2) Az időközi átutalás-igénylést a kifizető hatóság juttatja el az Európai Bizottság részére.”
(6) Az R. 22. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Végső elszámoláskor az operatív program, valamint az EQUAL program irányító hatósággal folytatott egyeztetéseket követően a kifizető hatóság az EMIR rendszerben összeállítja a végső egyenleg átutalási igénylés dokumentációját, majd továbbítja a KEHI mint zárónyilatkozat kiadásáért felelős szerv felé az operatív program, illetve az EQUAL program közösségi támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági döntésben meghatározott kifizetési határidőt követő 3 hónapon belül.”
(7) Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Miután az irányító hatóság folyósította a kedvezményezetteknek vagy szállítóknak a jogosult támogatás teljes összegét, illetve a KTK technikai segítségnyújtás intézkedésre vonatkozóan a KTK irányító hatóság teljesítette fizetési kötelezettségét a szállító részére, a kifizető hatóság az EMIR finanszírozási modul adatai alapján utólagosan elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét, a támogatás kifizetését követő 10 munkanapon belül a vonatkozó operatív program forint bankszámlájáról a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára, figyelembe véve a vonatkozó operatív program forintbankszámláján rendelkezésre álló forrásokat.
(2) Az irányító hatóság csak olyan átutalást kezdeményezhet a kedvezményezetteknek vagy szállítóknak, illetve a KTK technikai segítségnyújtás intézkedésre vonatkozóan a KTK irányító hatóság csak olyan átutalást indíthat a szállító részére központi költségvetési forrásból, amelyhez kapcsolódó közösségi hozzájárulás rendezését a kifizető hatóság - az uniós forrásnak a vonatkozó operatív program forint bankszámláin történő rendelkezésre állása esetén - még a folyósítás évében az e jogszabályban meghatározott határidők figyelembevételével teljesíteni tud.”
(8) Az R. 36. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Bizottság és a pénzügyminiszter felé történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését az e rendelet szerinti elkülönített, eredmény-szemléletű kettős könyvviteli nyilvántartásokkal kell biztosítani, amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) foglalt számviteli alapelvek figyelembevételével kell vezetni.”
(9) Az R. 36. §-a az alábbi bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az éves zárások végrehajtása előtt az egyes operatív programok számviteli feladatait végző szervezeteknek az e rendelet 2-3. számú melléklete szerinti Nyilatkozatot kell kiállítaniuk és a tárgyévet követő év február 28-ig megküldeniük a kifizető hatóság részére. Az éves zárást a kifizető hatóság csak akkor hajthatja végre, ha valamennyi szervezet nyilatkozata beérkezett.”
(10) Az R. az alábbi 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Az elkülönített, eredményszemléletű könyvvezetés alapján a számviteli törvény előírásai szerinti éves beszámolót kell készíteni a tárgyévet követő év május 30-ig.
(2) Az éves beszámolóval szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket a pénzügyminiszter külön tájékoztatójában kell szabályozni.”
(11) Az R. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kifizető hatóság felelősségi körébe tartozik a kedvezményezetteknél felmerült - a kedvezményezettek által számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal igazolt -, kifizetett költségek alapján az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat, valamint a költségigazoló nyilatkozat kiállítása, és benyújtása az Európai Bizottság részére.”
(12) Az R. 41. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a kifizető hatóság írásbeli értesítése alapján 5 munkanapon belül a hitelesítési jelentésekhez, valamint a költségnyilatkozatokhoz kapcsolódó kiegészítő információkat az előírt módon (írásban, szóban, valamint az EMIR rendszerben hozzáférést biztosítva) a kifizető hatóság rendelkezésére bocsátja,”
(13) Az R. 42. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kohéziós Alap projektekhez kapcsolódó hitelesítési kötelezettségek
42. § (1) Az irányító hatóság a kifizető hatóság igazolási tevékenységének alátámasztására a kifizető hatóság által összeállított útmutató alapján hitelesítési jelentési rendszert működtet.
(2) A Kohéziós Alap közreműködő szervezet az irányító hatóság felé benyújtandó költségnyilatkozathoz kiállítja az adott projektre vonatkozóan összesített információkat tartalmazó hitelesítési jelentését.
(3) A közreműködő szervezet által kiállított hitelesítési jelentés tanúsítja, hogy a költségek
a) az adott intézkedés keretében alkalmazandó tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályokkal összhangban,
b) számlákkal vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal alátámasztva,
c) teljesítésigazolás mellett,
d) a köztartozásra és a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások figyelembevétele mellett,
e) a vonatkozó közösségi politikáknak, versenypolitikai szabályoknak, állami támogatási, államháztartásra vonatkozó jogszabályoknak és a közbeszerzésre, környezetvédelemre, esélyegyenlőségre, tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó előírásoknak megfelelően merültek fel,
f) az operatív program, az EQUAL program vagy a Kohéziós Alap keretében jóváhagyott projekt kapcsán merültek fel, és
g) a kiadások nem tartalmaznak olyan tételt, amely olyan projektet érint, amely szabálytalansági eljárás alatt áll.
(4) Az irányító hatóság biztosítja, hogy a közreműködő szervezet által összeállított hitelesítési jelentések iktatását és irattározását.
(5) A Kohéziós Alap irányító hatóság a kifizető hatóság részére benyújtandó költségnyilatkozathoz csatolja hitelesítési jelentését.
(6) A Kohéziós Alap irányító hatóság által a Kohéziós Alap projektek szerinti bontásban összeállítandó hitelesítési jelentés tanúsítja, hogy a költségnyilatkozatban kimutatott kiadások ténylegesen kifizetésre kerültek és a 42. § (3) bekezdés szerinti hitelesítési jelentésekkel alátámasztottak, és hogy
a) az átutalás igénylés benyújtásának európai uniós feltételei teljesültek;
b) az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek irányítási és ellenőrzési eljárásai a jogszabályi előírásokkal, valamint közösségi politikákkal összhangban működnek;
c) az irányító hatóságnál, illetve közreműködő szervezeteinél az 1386/2002/EK rendelet I. Mellékletével összhangban lévő, az aktuális folyamatoknak megfelelő ellenőrzési nyomvonal került kialakításra;
d) a költségnyilatkozatban foglalt költségek elszámolhatók, számlákkal vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal alátámaszthatóak, valamint a vonatkozó nemzeti és európai uniós szabályokkal összhangban merültek fel, továbbá a számviteli nyilvántartás adataival alátámasztottak.
(7) A kiadások megbízhatóságát az irányító hatóságnak az EMIR rendszerből nyert adatokkal kell alátámasztania.
(8) A hitelesítési tevékenységet a kifizető hatóság által összeállított útmutató alapján kell végezni.”
(14) Az R. 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az operatív programokhoz, valamint az EQUAL programhoz kapcsolódó hitelesítési kötelezettségek
43. § (1) Az operatív program, valamint az EQUAL program irányító hatóság a kifizető hatóság igazolási tevékenységének alátámasztására a kifizető hatóság által összeállított útmutató alapján hitelesítési jelentési rendszert működtet.
(2) Az operatív program, valamint az EQUAL program irányító hatóság vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró közreműködő szervezet minden hónap 10. napjáig hitelesítési jelentést állít ki, melyben nyilatkozik arról, hogy a megelőző hónapban jóváhagyott, az EMIR-ben rögzített és a kedvezményezett részére kiutalt támogatási összegekkel kapcsolatos dokumentum alapú ellenőrzéseket, továbbá az adott hónapra ütemezett helyszíni ellenőrzéseket elvégezte.
(3) Az irányító hatóság a közreműködő szervezet által összeállított hitelesítési jelentést egyetértése esetén ellenjegyzést követően 5 munkanapon belül továbbítja a kifizető hatóság részére.
(4) A hitelesítési jelentés ellenjegyzésének alátámasztása érdekében az irányító hatóság maga is jogosult ellenőrzéseket végezni a közreműködő szervezeteknél. Ezen ellenőrzések eredményéről az irányító hatóság rendszeresen tájékoztatja a kifizető hatóságot.”
(15) Az R. 47. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Strukturális alapok tekintetében a kifizető hatóság, nem rendezhet olyan közösségi hozzájárulásra vonatkozó igényt, illetve Kohéziós Alap esetében a Kohéziós Alap közreműködő szervezet olyan forráslehívást nem nyújthat be a kifizető hatósághoz, illetve a kifizető hatóság nem hagyhat jóvá olyan forráslehívást, amely olyan költséget tartalmaz, amelyre vonatkozóan a benyújtás időpontjában szabálytalansági vizsgálat folyik vagy amelyre vonatkozóan a szabálytalanság ténye megállapítást nyert.”
(16) Az R. 47. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Kohéziós Alap közreműködő szervezet köteles a kifizető hatóság megfelelő (bank)számlájára visszautalt összeggel a soron következő költségnyilatkozatot csökkenteni. A kifizető hatóság visszafizetett összeggel csökkentett átutalás igénylést nyújt be az Európai Bizottságnak.”
(17) Az R. 52. § (4) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A folyamatba épített ellenőrzések keretében a számlákon szereplő költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenőrizni kell az elszámolásra benyújtott számlákhoz kapcsolódó szerződéseket, illetve - a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 448/2004/EK rendeletben előírt elszámolhatósági szabályokra tekintettel - az alvállalkozói szerződéseket és számlákat is.”
(18) Az R. 2-3. számú mellékletekkel egészül ki, melyek e rendelet 3-4. számú mellékletei.
67. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról szóló 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Beruházási projektek esetében a megvalósítási időszakra a megítélt támogatás teljes összegét fedezően kell biztosítékot kérni, a megvalósítást követő (fenntartási) időszakra vonatkozóan a biztosíték mértéke a megvalósítási időszakhoz képest 50%-kal mérsékelhető. A nem beruházási jellegű projektek esetében a megvalósítási időszakra kell biztosítékot kérni, továbbá a bejegyzett terhelési tilalom törölhető.”
(2) A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról szóló 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet 5. §-a az alábbi bekezdéssel egészül ki:
„(8) A biztosítékot legkevesebb egy év időtartamra kell rendelkezésre bocsátani azzal, hogy a biztosíték érvényességének lejártát megelőzően annak meghosszabbítását vagy cseréjét a kedvezményezettnek igazolnia kell. Ennek elmaradása a kifizetések felfüggesztését és a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után.”
Az Európai Unió jogának való megfelelés
68. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) a Tanács 1083/2006/EK Rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;
b) az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK Rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;
c) az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK Rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;
d) a Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2007/7.