29/2006. (V. 19.) GKM rendelet

a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet módosításáról

Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi IV. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének évére eső fenntartási díj összege a felélesztett növényfajta-oltalom fenntartása tekintetében minden megkezdett naptári hónap számának és a növényfajta-oltalom felélesztése évének sorszámával azonos sorszámú teljes évre megállapított fenntartási díj egytizenkettedének a szorzata.”
2. § Az R. 14. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A gyorsított megsemmisítési, nemleges megállapítási és törlési eljárás iránti kérelem díja az (1) bekezdésben meghatározott díjjal megegyező összeg.”
3. § Az R. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal kérelemre a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási és kinyomtatási díjak, továbbá a növényfajta-oltalmi, a használati mintaoltalmi, a formatervezési mintaoltalmi és a topográfia oltalmára irányuló bejelentés díja alól mentességet adhat, továbbá az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi, növényfajta-oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási díjak megfizetésére halasztást engedélyezhet, ha a természetes személy jogosult - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán - azokat fedezni nem tudja; a halasztás alá eső fenntartási díjakat a hatodik évi fenntartási díjjal együtt kell megfizetni.
(2) Mentességre, illetve halasztásra az a természetes személy jogosult, aki igazolja, hogy jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs. Mentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a személyt, aki rendszeres szociális segélyt kap.
(3) Kivételesen mentességet, illetve halasztást lehet engedélyezni akkor is, ha a (2) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a Magyar Szabadalmi Hivatal a természetes személy egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a természetes személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.
(4) A mentesség, illetve a halasztás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak a harminc napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, illetve nyugdíjas esetén - a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett - az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot.
(5) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan-bérbeadás, kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles az ezekről a jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni.
(6) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor a kérelemben kell nyilatkozni e tényről.
(7) A (3) bekezdés alkalmazása érdekében a kérelmező a kérelmében a jövedelme (nyugdíja) igazolására alkalmas dokumentumon túl további olyan körülményeket is feltárhat (katasztrófahelyzet, betegség stb.), amelyek alapján megállapítható, hogy a természetes személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.
(8) Ha a mentesség, illetve a halasztás iránti kérelmet hiányosan nyújtották be, a kérelmezőt fel kell hívni a hiányok kitűzött határidőn belül történő pótlására. A felhívásban a kérelmezőt figyelmeztetni kell, hogy a hiánypótlás elmaradása a kérelem elutasítását vonja maga után.
(9) A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás ellenére sem elégíti ki az (1)-(7) bekezdésekben meghatározott követelményeket. A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.
(10) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mentesség, illetve a halasztás tárgyában hozott elutasító végzése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, e végzés megváltoztatását az iparjogvédelmi eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben lehet kérni.”
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően benyújtott gyorsított eljárás, illetve mentesség vagy halasztás iránti kérelmekre kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet módosításáról szóló 88/2005. (X. 28.) GKM rendelet 2. §-a.