2/2006. (I. 13.) BM rendelet

az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 2002. évi XLV. törvény 37. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet (a továbbiakban: Ar.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Külön-külön házassági anyakönyvet kell vezetni abban a községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületben, ahol több házasságkötő terem is működik, továbbá, ha az anyakönyvvezető a hivatali helyiségén kívül is rendszeresen közreműködik házasságkötésnél.”
2. § Az Ar. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az anyakönyvvezető a születés, a házasságkötés és a haláleset adatait, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat előre bekötött, harminc vagy háromszáz számozott lapot tartalmazó hitelesített és egyedi azonosítóval ellátott anyakönyvekben vezeti.
(2) Az anyakönyv fedőtáblájának első oldala tartalmazza a község, város, megyei jogú város, főváros, fővárosi kerület (a továbbiakban: település) nevét, az anyakönyv megnevezését, továbbá azt az időpontot, amelytől kezdve az anyakönyvbe az adatokat bejegyzik. Ha a kötet megtelt, annak lezárása után a fedőlapon az utolsó bejegyzés időpontját is fel kell tüntetni.
(3) Azon településen, ahol egyidejűleg több házassági anyakönyvet vezetnek, az egyes anyakönyvek fedőtáblájának első oldalán az anyakönyvvezető megkülönböztető betűjelzést (A, B, C stb.) is feltüntet a (2) bekezdésben foglaltakon kívül.”
3. § Az Ar. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az anyakönyvet le kell zárni:
a) Év közben
- ha megtelt, az anyakönyv utolsó, nem számozott oldalán;
- ha új típusú anyakönyv kerül bevezetésre, az utolsó alapbejegyzés után.
b) Minden év utolsó munkanapján, az utolsó alapbejegyzés után.”
4. § Az Ar. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az anyakönyvvezető az 1. § (1) bekezdésében meghatározott feladatán túl:
a) közreműködik a házasságkötésnél;
b) intézi az anyakönyvi igazgatással összefüggő ügyeket;
c) közreműködik - igény szerint - a családi események társadalmi megünneplésében.
(2) Községben egy, városban, megyei jogú városban, fővárosban és a fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell megbízni az anyakönyv-vezetői feladatok ellátásával.
(3) Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok az anyakönyvvezető akadályoztatása miatt nem láthatóak el, a jegyző kérésére helyettesítéséről a felügyeletet ellátó megyei, fővárosi közigazgatási hivatal (a továbbiakban: közigazgatási hivatal) vezetője a közigazgatási hivatal illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak anyakönyv-vezetői közül gondoskodik. A helyettesítés lehet eseti vagy huzamos (maximum 6 hónap, mely egy ízben három hónappal meghosszabbítható) időtartamra szóló. Az anyakönyvi bejegyzést a helyettesítő anyakönyvvezető e minőségének feltüntetésével írja alá.
(4) A helyettesítő anyakönyvvezető kijelölésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a helyettesítést kérő települési önkormányzat polgármesteri hivatalának megnevezését;
b) a helyettesítés időtartamát;
c) a helyettesítő anyakönyvvezető nevét, munkáltatójának megnevezését, szakvizsga bizonyítványának (igazgatásszervezői diplomájának) számát, valamint azt a tényt, hogy az anyakönyvvezető vállalja a helyettesítést;
d) a helyettesítő anyakönyvvezető munkáltatójának hozzájárulását.
(5) Településrész kiválása és új településsé alakulása esetén - az új polgármesteri hivatal létrejöttéig, illetve az új település anyakönyvvezetőjének megbízásáig - helyettesítő anyakönyvvezetőt kell kijelölni, aki az új település anyakönyvi eseményeit külön anyakönyvben vezeti. Az új település anyakönyvvezetőjének megbízása után az érintett anyakönyveket az új település részére át kell adni.
(6) Helyettesítő anyakönyvvezetőt lehet kijelölni a házasság megkötésére abban az esetben is, ha a házasságkötés helye szerinti település anyakönyvvezetője az érintett kisebbségi nyelvet nem beszéli.”
5. § Az Ar. 10. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvvezető hivatali felszerelése:
a) születési, házassági, halotti anyakönyv és anyakönyvi kivonat, nemzetiségi és nemzetközi anyakönyvi kivonat kitöltetlen (biankó) nyomtatványok;
b) a nemzetiszínű vállszalag a Magyar Köztársaság címerével;
c) az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzője;
d) a Magyar Köztársaság Helységnévtára és - lehetőség szerint - a korábbi helységnévtárak, az aktuális adatokat tartalmazó világatlasz, anyakönyvi kézikönyvek;
e) a magyar és nemzetiségi utónévjegyzékek;
f) az anyakönyv vezetésére a belügyminiszter által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz;
g) az anyakönyvi ügyintézést támogató informatikai rendszer (89. §) használatához szükséges, az 5. számú mellékletben felsorolt számítástechnikai eszközök és az anyakönyv-vezetői felhasználói kártya.
(2) Anyakönyvi bejegyzés teljesítésére és anyakönyvi kivonat kiállítására csak a belügyminiszter által rendszeresített, központilag előállított anyakönyv és anyakönyvi kivonat nyomtatvány használható.
(3) Az anyakönyveket, az anyakönyvi alapiratokat, a névmutatókat, a rendszeresített íróeszközt, az anyakönyv és anyakönyvi kivonat kitöltetlen (biankó) nyomtatványokat, az anyakönyv-vezetői felhasználói kártyát és az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzőjét munkaidőn kívül tűzbiztos, jól zárható szekrényben vagy irattárolóban kell elhelyezni.”
6. § Az Ar. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Az anyakönyvvezető - a hazai anyakönyvezési eljárást kivéve - a bejegyzést a felettes szerv utasítására teljesíti, ha a bejegyzés alapja:
a) nem magyar állampolgár által magyar hatóság előtt tett teljes hatályú vagy házasságkötést megelőző eljárás keretében tett apai elismerő nyilatkozat;
b) külföldi bíróság házassági ügyben hozott határozata, továbbá, külföldi hatóság előtt tett apai elismerő nyilatkozat, vagy külföldi bíróság apaságot megállapító határozata;
c) egyéb külföldi okirat.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az anyakönyvvezető a külföldi bírósági határozatot és a házassági bejegyzésről kiállított anyakönyvi másolatot felterjeszti az Igazságügyi Minisztériumhoz, amely az iratokat elbírálás után az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjéhez továbbítja a bejegyzés elrendelése céljából.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a házassági ügyben hozott külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet irányadó.”
7. § Az Ar. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvi alapbejegyzések naptári évenként egyes folyószámmal kezdődnek. Amennyiben egy településen párhuzamosan több házassági anyakönyvet vezetnek, a folyószám mindegyik anyakönyvben egyessel kezdődik.”
8. § Az Ar. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ország nevét - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon kell bejegyezni.”
9. § Az Ar. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az anyakönyvvezető az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatát kéri, ha a magyar állampolgár a házasságának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását külföldi bíróság határozatával igazolja, kivéve, ha a külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet irányadó.”
10. § Az Ar. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nőtlen, hajadon családi állapotot a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásának hatálya alá tartozó személyek esetében az abban tárolt adatokkal, a nyilvántartás hatálya alá nem tartozó személyek pedig más közokirattal igazolhatják.
11. § Az Ar. a következő alcímmel és 41/A. §-sal egészül ki:
„Tanúsítvány külföldön történő házasságkötéshez
41/A. § (1) A magyar állampolgár, Magyarországon élő hontalan, valamint a magyar menekültügyi hatóságok által menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez szükséges tanúsítvány iránti kérelmet személyesen kell előterjeszteni.
(2) A tanúsítvány kiállításának ügyintézési ideje 30 nap.”
12. § Az Ar. 48. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Az anyakönyv „Megjegyzések” rovatában fel kell tüntetni az anya házassági nevét amennyiben a házasságról, a családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 25. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a (3) bekezdés szerint viseli azt.”
13. § Az Ar. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a születési anyakönyvbe a gyermek családi neve rovatba az anyakönyvvezető az anya születési családi nevét jegyzi be, kivéve, ha az anya a Csjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a (3) bekezdése szerinti házassági nevet visel, ez esetben a gyermek családi neveként az anya házassági nevének családi név részét kell bejegyezni. Az apa adataira vonatkozó rovatokat a bejegyzés lezárása előtt ki kell húzni.”
14. § Az Ar. 51. § -ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatot tevő férfi figyelmét felhívja a nyilatkozat jogkövetkezményeire, és ennek megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíti. Tájékoztatja a nyilatkozót, hogy az apai elismerő és hozzájáruló nyilatkozatot a jegyzőkönyv aláírása után visszavonni nem lehet.
(2) Ha nem a születést nyilvántartó anyakönyvvezető előtt teszik meg a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, arról négy példányban kell jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyv mindegyik példánya eredeti aláírásokat és a nyilatkozó személyi azonosítóját is tartalmazza, ha azzal rendelkezik.
(3) A jegyzőkönyv első példányát a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek kell megküldeni, a második példányt a jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető őrzi, a harmadik példány a nyilatkozatot tevő apáé, a negyedik példány pedig az anyáé.
(4) Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a fogamzás és a szülés feltételezett időpontját szakorvos által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Ebben az esetben a nyilatkozat első példánya az azt felvevő anyakönyvvezetőé, a második példány az apáé, a harmadik és negyedik példányt pedig az anyakönyvvezető az anyának adja át azzal, hogy az egyik példányt gyermeke születésének bejelentéséhez csatolja.”
15. § Az Ar. a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § (1) Az anyakönyvvezető a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába az érintett kérelmére - a bemutatott, a külföldi állampolgárság igazolására alkalmas okirat alapján - jegyzi be az ismeretlen állampolgárságú gyermek ismertté vált állampolgárságát. Amennyiben a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot külföldi hatóság állította ki, a bejegyzésre a 25. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(2) A magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert szülők gyermekének ismeretlen állampolgársága esetén az anyakönyvvezető hivatalból megkeresi az Igazságügyi Minisztériumot annak közlése végett, hogy a gyermek születésével - a vonatkozó külföldi jog alapján - megszerezte-e valamelyik szülője állampolgárságát. A gyermek ismertté vált állampolgárságát az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása alapján jegyzi be az anyakönyvbe.”
16. § Az Ar. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőként anyakönyvezték, és az örökbefogadás megszűnt, az anyakönyvvezető a bejegyzést törli és a gyermek születését az örökbefogadást megelőző állapot adataival újból anyakönyvezi.”
17. § Az Ar. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megkeresés tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a hazai anyakönyvbe a fővárosi főjegyző bejegyez. A megkereséshez mellékelni kell a külföldi anyakönyvi okiratot, valamint a hazai anyakönyvezéshez szükséges egyéb okiratokat. Az idegen nyelvű okiratokat - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell benyújtani.”
18. § Az Ar. 83. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az anyakönyvi másolaton és értesítésen fel kell tüntetni:
a) a község, város, megyei jogú város, főváros nevét, a fővárosi kerület számát, község, város, megyei jogú város esetében a megye nevét is;
b) az okirat kiállításának helyét, idejét;
c) az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzőjének lenyomatát;
d) a kiállító anyakönyvvezető nevét és aláírását;
e) az anyakönyvi bejegyzés folyószámát és évszámát, az anyakönyv megkülönböztető betűjelét.”
19. § Az Ar. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § (1) Az anyakönyvvezető az anyakönyvi okiratot az igény beérkezésétől számított 8 napon belül kiállítja, és az érdekeltnek elküldi. Anyakönyvi kivonatot és hatósági bizonyítványt az ügyfél részére postai kézbesítéskor hivatalos iratként küldeményként kell kézbesíteni.
(2) Anyakönyvi kivonatot és hatósági bizonyítványt külföldre továbbítani - amennyiben annak kiállítását illetékfizetési kötelezettség terheli - diplomáciai úton lehet.
(3) Anyakönyvi másolatot és értesítést kizárólag elektronikus úton vagy gépírással lehet kitölteni.
(4) Anyakönyvi kivonat - kivéve a hazai anyakönyvből kiállított anyakönyvi kivonatokat - kizárólag az anyakönyvi ügyintézést támogató informatikai rendszer alkalmazásával, a belügyminiszter által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával, elektronikus úton tölthető ki.
(5) A külföldön felhasználásra kerülő anyakönyvi kivonaton - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik -, valamint az anyakönyvi értesítésen rövidítést alkalmazni nem lehet.
(6) A kitöltött anyakönyvi okiratokon javítani, helyesbíteni nem lehet, az üresen maradt rovatokat ki kell húzni.”
20. § Az Ar. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § (1) Az e rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalmú anyakönyvi kivonaton csak a feltüntetett rovatokat kell kitölteni. Az anyakönyvbe 1953. január 1-je előtt bejegyzett címeket, rangokat, nemesi előneveket, ragadványneveket és egyéb jelzéseket - a betűjel és a doktori cím jogszerű viselését kivéve - az anyakönyvi kivonat nem tartalmazza. Az anyakönyvi kivonatban - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a születés, a házasságkötés és a haláleset idejét (év, hónap, nap) betűkkel is ki kell írni.
(2) Az anyakönyvi kivonat „Megjegyzések” rovatába a külföldi és ismeretlen állampolgárságon, a hontalanságon, valamint a magyar állampolgárság megszűnésének tényén és időpontján kívül az alábbi adatokat kell bejegyezni:
a) A születési anyakönyvi kivonatba:
aa) a bejegyzett személy halálát;
ab) a 2002. december 15-e előtt történt utónév módosítást a hatálybalépés megjelölésével;
ac) az örökbefogadás tényét;
ad) az örökbefogadott gyermek magyar állampolgárságát, amennyiben nem magyar állampolgárságú szülők fogadták örökbe;
ae) a hontalan szülők Magyarországon született gyermekének magyar állampolgárságát.
b) A házassági anyakönyvi kivonatba:
ba) a születendő gyermekek családi nevét;
bb) a házasság megszűnését, érvénytelenné (korábban semmissé) nyilvánítását;
bc) a házastársak házassági nevének módosítását a hatálybalépés megjelölésével;
bd) a volt feleség eltiltását a házassági név viselésétől.
c) A halotti anyakönyvi kivonatba:
ca) a holtnak nyilvánítást;
cb) a halál tényének bírósági megállapítását.
(3) Ha a születési anyakönyvbe az apa adatait még nem jegyezték be, a gyermek családi neveként az anyakönyvi kivonatba az anya születési családi nevét kell feltüntetni. Amennyiben az anya a Csjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a (3) bekezdése szerinti házassági nevet visel, a házassági nevének családi név részét kell a születési kivonaton feltüntetni a gyermek családi neveként.
(4) Az anyakönyvi kivonatban nem szabad feltüntetni az anyakönyvbe 1947. június 1-je előtt bejegyzett és később meg nem erősített apai elismerést, továbbá annak alapján a gyermek családi neveként az elismerő apa családi nevét.
(5) Az anyakönyvi kivonat rovatainak megnevezését, valamint a nemre és a családi állapotra vonatkozó adatokat angol és francia nyelven is szerepeltetni kell.
(6) A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek részére kiállított anyakönyvi kivonatokon a rovatok megnevezését, valamint nemre és a családi állapotra vonatkozó adatokat az adott kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.”
21. § (1) Az Ar. 89. §-át megelőző alcím megjelölés helyébe a következő alcím megjelölés lép:
„Az anyakönyvek és az anyakönyvi kivonatok nyilvántartása, az okirat kiállító és szolgáltató informatikai rendszer”
(2) Az Ar. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) Az anyakönyvvezetők anyakönyvvel és anyakönyvi kivonat nyomtatvánnyal történő ellátásának kezdeményezése, az anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok felhasználásának nyilvántartása elektronikus úton, az anyakönyvi szolgáltató rendszer (a továbbiakban: ASZA rendszer) alkalmazásával történik. Az anyakönyv és anyakönyvi kivonat ellátás rendjét a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok nyilvántartása tartalmazza az anyakönyv hitelesítésének (megnyitásának) és lezárásának tényét, időpontját, az újrakötés, valamint a megsemmisülés és pótlás tényét és időpontját, továbbá a (4) bekezdés szerinti területi tagozódást érintő településszervezési változás adatait.
(3) Az anyakönyvvezető, a jegyző, illetve a felettes szerv gondoskodik a (4) bekezdésben meghatározottak ASZA rendszeren történő átvezetéséről.
(4) A területi tagozódást érintő területszervezési változást: a település átcsatolását másik megyéhez, a megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítását, az új község alakítását, a településegyesítés megszüntetését, a településegyesítést, a főváros kerületi tagozódásának megváltozását, a fővárosi kerületnek a fővárosból való kiválását és önálló önkormányzattá nyilvánítását, valamint a települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozását, továbbá a településnév változást és ezek időpontját a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal) vezeti át az ASZA rendszer szervnyilvántartásán.
(5) A területi tagozódást nem érintő közigazgatás-szervezési (körjegyzőség alakítása, megszűnése, körjegyzőséghez való csatlakozás, illetve kiválás) változás és ezek időpontjainak az ASZA rendszerben történő átvezetéséről - a változással érintett jegyzőknek legkésőbb a változás hatálybalépését megelőző 30 nappal tett értesítése alapján - a közigazgatási hivatal vezetője gondoskodik.”
22. § Az Ar. a következő 89/A. §-sal egészül ki:
„89/A. § (1) Az ASZA rendszerben az ügyiratok nyilvántartása településenként, azon belül anyakönyvtípusonként, azon belül okiratfajtánként történik.
(2) Az ASZA rendszer használatához szükséges hozzáférési jogosultság kezelésének szabályait a 7. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az At. 2. § (1) bekezdésében meghatározott anyakönyvvezető részére a megbízással egyidejűleg gondoskodni kell az ASZA rendszerbeli jogosultság biztosításáról.
(4) Helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése esetén az illetékes közigazgatási hivatal vezetője gondoskodik a helyettesítő anyakönyvvezetőnek az ASZA rendszer használatához szükséges hozzáférési jogosultság, valamint a 7. § (4) bekezdése esetén az anyakönyvek és egyéb anyakönyvi okiratok biztosításáról.
(5) Az ASZA rendszer működtetéséhez szükséges, 5. számú melléklet szerinti számítástechnikai eszközöket a belügyminiszter bocsátja a települési önkormányzatok és a közigazgatási hivatalok rendelkezésére.
(6) Az ASZA rendszert a Központi Hivatal működteti.”
23. § Az Ar. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § (1) Az anyakönyvi irattárban elhelyezett - az anyakönyvi bejegyzések alapjául szolgáló - anyakönyvi alapiratok nem selejtezhetőek, őrzésükről az anyakönyvvezető gondoskodik.
(2) Az anyakönyvi okiratok kiállítása iránti kérelmek megőrzési ideje öt év.”
24. § Az Ar. a következő alcímmel és 102/A. §-sal egészül ki:
„Nemzetközi jogsegély
102/A. § Az anyakönyvvezető a nemzetközi jogsegélyre, valamint az egyéb külföldről érkező megkeresésre - amennyiben az személyes adatok közlésére irányul - a felettes szerv útján válaszol.”
25. § Az Ar. 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az anyakönyvezésnél és az anyakönyvi okiratok kiállításánál a 3. számú melléklet szerinti rövidítéseket kell használni. Az anyakönyvi záradékok és bejegyzések mintáját a rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint kell alkalmazni. A nemzetközi szerződés alapján kiállított anyakönyvi kivonatokon a 3/A. számú melléklet szerinti rövidítéseket kell feltüntetni.”
26. § Az Ar. 2. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
„A születési, a házassági és a halotti anyakönyvi kivonat
A születési, a házassági és a halotti anyakönyvi kivonatok tartalmazzák:
- az okirat egyedi azonosítóját;
- az anyakönyvi bejegyzés számát (folyószám/év/megkülönböztető betűjel);
- a Magyar Köztársaság megjelölést;
- a Magyar Köztársaság címerét;
- az anyakönyvi kivonat típusának megjelölését (születési, házassági, halotti);
- az azt kiállító község, város, megyei jogú város, főváros nevét, fővárosi kerület számát, község, város, megyei jogú város esetében a megye nevét is;
- a kivonat kiállításának helyét és idejét (nemzetközi szerződés alapján kiállított többnyelvű anyakönyvi kivonatok esetén csak a kiállítás idejét);
- az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzőjének lenyomatát;
- a kiállító anyakönyvvezető nevét és aláírását.
1. Születési anyakönyvi kivonat
A gyermek:
- születési családi neve
- utóneve
- neme
- születési helye
- születési ideje (év, hó, nap)
- apjának születési családi és utóneve
- anyjának születési családi és utóneve
- származási helye (kivéve a nemzetközi szerződés alapján kiállított többnyelvű anyakönyvi kivonatot)
Megjegyzések
2. Házassági anyakönyvi kivonat
A házasságkötés:
- helye
- ideje (év, hó, nap)
A férj és a feleség:
- születési családi és utóneve
- házassági neve
- születési helye
- születési ideje (év, hó, nap)
Megjegyzések
Nemzetközi szerződés alapján kiállított többnyelvű házassági anyakönyvi kivonat a férj és a feleség házasságkötés előtt viselt nevét is tartalmazza.
3. Halotti anyakönyvi kivonat
Az elhalt:
- házassági neve
- születési családi és utóneve
- neme
- családi állapota
- születési helye
- születési ideje (év, hó, nap) vagy életkora
- halálesetének helye
- halálesetének ideje (év, hó, nap)
- apjának születési családi és utóneve
- anyjának születési családi és utóneve
- házastársának születési családi és utóneve (nemzetközi szerződés alapján kiállított többnyelvű anyakönyvi kivonat esetén az utolsó házastárs családi és utóneve)
Megjegyzések”
27. § Az Ar. 4. számú mellékletének 3. pontja az alábbi d) ponttal egészül ki:
„d) Ezt az anyakönyvet helytelen hitelesítés miatt ...... azaz .............. számozott lappal újra hitelesítem.”
28. § Az Ar. 4. számú mellékletének 4. pontja az alábbi e) ponttal egészül ki:
„e) A/Az ..... évi születési (házassági, halotti) anyakönyv első részét - új típusú anyakönyv bevezetése miatt - ........, azaz ....................... alapbejegyzéssel lezárom.”
29. § Az Ar. 4. számú mellékletének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A közös gyermekek családi nevére vonatkozó megállapodás bejegyzése:
I. A házassági anyakönyv
a) „Megjegyzések” vagy az „Utólagos bejegyzések” rovatába (attól függően, hogy a házasságkötésnél vagy később történt a megállapodás): „A gyermekek születési családi neve: Mátyus”
b) „Utólagos bejegyzések” rovatába: „A gyermekek születési családi neve a szülők újabb megállapodása szerint: Kovács. 2002. december 30. Salamon Anna aktő.”
c) „Utólagos bejegyzések” rovatába: „A gyermekek születési családi neve a szülők házassági névviselésének módosítása következtében: Mátyus-Kovács. 2004. szeptember 30. Salamon Anna aktő.” (Az apa és/vagy az anya házassági névviselési formája megváltozott.)
d) „Utólagos bejegyzések” rovatába: „A gyermekek születési családi neve az apa és/vagy az anya BM névváltoztatása következtében: Varga-Kovács. 2004. szeptember 30. Salamon Anna aktő.”
II. A házassági anyakönyvi kivonat megjegyzések rovatába:
a) A gyermekek születési családi neve: Mátyus.
b) A gyermekek születési családi neve: Kovács.
c) A gyermekek születési családi neve: Mátyus-Kovács.
d) A gyermekek születési családi neve: Varga-Kovács.”
30. § Az Ar. 4. számú mellékletének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
»16. A névváltoztatás
I. A születési anyakönyvben:
a) Születési családi név:
„A gyermek (az apa és a gyermek) születési családi neve: Kiss (N-433-1552/2002. BM. sz.) 2002. december 20. Salamon Anna aktő.”
b) Születési családi és utónév:
„A gyermek születési családi neve: Tóth, születési utóneve: Mihály (N-433-1551/2002. BM. sz.) 2002. december 20. Salamon Anna aktő.”
„Az anya születési családi neve: Szabó, születési utóneve: Csilla (N-433-1662/2002. BM. sz.) 2002. december 20. Salamon Anna aktő.”
c) Születési utónév:
„A gyermek születési utóneve: Lajos (N-433-1225/2002. BM. sz.) 2002. december 11. Salamon Anna aktő.”
(A születési anyakönyvi kivonat születési név rovatába a megváltozott születési családi és utónevet kell bejegyezni.)
II. A házassági anyakönyvben:
a) Születési családi név:
„A férj születési családi neve: Nagy, házassági neve: Nagy Béla. (N-433-2212/2003. BM. sz.) 2003. december 1. Salamon Anna aktő.” (A házasságban a feleség születési nevét viseli.)
b) Születési családi és utónév:
„A férj születési családi és utóneve, házassági neve: Kelemen Károly, a feleség házassági neve: Kelemen Károlyné (N-433-1222/2003. BM. sz.) 2003. december 1. Salamon Anna aktő.”
c) Születési utónév:
„A férj születési utóneve: Iván, házassági neve: Balogh Iván. A feleség házassági neve: Balogh Ivánné Kucsera Vilma (N-433-303/2002. BM. sz.) 2003. december 1. Salamon Anna aktő.”
d) Születési családi név (külföldi állampolgárságú férj esetén):
„A férj születési családi neve 2005. május 6-tól Smidt. (Fővárosi Közigazgatási Hivatal 04-1660/3/2005.) 2005. december 20. Salamon Anna aktő.”
[A házassági anyakönyvi kivonat születési (és házassági) név rovatába a megváltozott születési (és házassági) családi és utónevet kell bejegyezni.]«
31. § Az Ar. 4. számú mellékletének 17./I. pontja az alábbiakkal egészül ki:
»d) „A férj házassági neve 2004. július 1-jétől Kiss-Kovács József. 2004. július 1. Szabó Mária aktő.”
e) „A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2004. május 25-én jogerőre emelkedett 4.P. 11223/2004. sz. ítéletével felbontotta. A volt férj házassági neve 2004. december 30-tól: Kovács József. 2004. december 30. Szabó Mária aktő.”«
32. § Az Ar. 4. számú mellékletének 17./II. pontja az alábbiakkal egészül ki:
»d) „A férj házassági neve 2004. július 1-jétől Kiss-Kovács József.”
e) „A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2004. május 25-én jogerőre emelkedett 4.P. 11223/2004. sz. ítéletével felbontotta. A volt férj házassági neve 2004. december 30-tól: Kovács József.”«
33. § Az Ar. 4. számú mellékletének 19. a), b) és c) pontja az alábbiakkal egészül ki:
»19. a)
A „Megjegyzés” rovatba:
„Az anya román állampolgár, a gyermek állampolgársága ismeretlen.” (A gyermek születését apa adatai nélkül anyakönyvezték.)
Az „Utólagos bejegyzés” rovatba:
„Kijavítás: Az apa/anya külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BM 106-Á-10525/2004.) 2005. január 17. Petri Zsolt aktő.” (A külföldi állampolgárként anyakönyvezett szülőről később kiderül, hogy a gyermek születésekor magyar állampolgársággal is rendelkezett.)
„A gyermek ismeretlen/külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. 2005. május 30. Petri Zsolt aktő.” (Külföldi állampolgárságú anyától született gyermekre utólag teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett magyar állampolgárságú férfi, illetve apaságát bíróság állapította meg.)
19. b)
A „Megjegyzés” rovatba:
„A férj tajvani lakos.” (Tajvani állampolgárság nem jegyezhető be.)
Az „Utólagos bejegyzés” rovatba:
„Kijavítás: A férj/feleség külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BM 106-Á-10525/2004.) 2005. január 17. Petri Zsolt aktő.” (A külföldi állampolgárként anyakönyvezett félről később kiderül, hogy a házasságkötéskor magyar állampolgársággal is rendelkezett.)
19. c)
Az „Utólagos bejegyzés” rovatba:
„Kijavítás: Az elhalt külföldi/ismeretlen állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BM 106-Á-10525/2004.) 2005. január 17. Petri Zsolt aktő.” [A külföldi/ismeretlen állampolgárként anyakönyvezett elhaltról később kiderül, hogy a haláleset időpontjában magyar állampolgársággal (is) rendelkezett, vagy igazolták az ismeretlen állampolgárságú elhalt külföldi állampolgárságát.]
„Kijavítás: Az elhalt ismeretlen állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm, az elhalt ciprusi állampolgár volt. (Pest Megyei Közigazgatási Hivatal 31-907/2005.) 2005. május 30. Petri Zsolt aktő.” (Az ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezett elhalt külföldi állampolgárságát később igazolták. Az elrendelő közigazgatási hivatal megnevezését, ügyszámát, a bejegyzés dátumát és a bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető nevét a kivonat Megjegyzések rovatában nem lehet feltüntetni.)«
34. § Az Ar. 4. számú mellékletének 23. d) pontja az alábbiak szerint módosul:
»d) „A képzelt apa adatait az apaság megállapítása miatt (........... Bíróság P.321/2002. sz.) törlöm. A születést 555/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kelemen. 2002. december 30. Salamon Anna aktő.”
„A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét az anya utólagos házasságkötése miatt (....................... aktő. 65/2002. fsz.) törlöm. A születést 951/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Papp. 2002. december 30. Salamon Anna aktő.”
„A képzelt szülők adatait és a gyermek születési családi nevét a vér szerinti szülők megállapítása miatt (............... Bíróság P.852/2002. sz.) törlöm. A születést 33/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Tóth. 2002. december 30. Salamon Anna aktő.”
„A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét teljes hatályú apai elismerés miatt (székesfehérvári aktő. 23-65/2001. sz.) törlöm. A születést 385/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Varga. 2002. december 2. Salamon Anna aktő.”
„Az apa, az anya adatait, a gyermek születési családi és utónevét az örökbefogadás megszűnése miatt (.................. gyámhiv. 111/2002. sz.) törlöm. A születést 888/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi és utóneve: Molnár János. 2002. december 30. Salamon Anna aktő.”«
35. § Az Ar. 4. számú melléklete az alábbi 33-35. pontokkal egészül ki:
»33. A magyar állampolgárság megszerzésével egyidejűleg történt névmódosítás bejegyzése a születési és házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába:
a) „A gyermek és az apa születési családi neve: Kis (106-Á-4222/2004. BM. sz.) 2004. november 12. Salamon Anna aktő.”
b) „A férj/feleség születési családi neve: Szabó (106-Á-2241/2004. BM. sz.) 2004. november 22. Salamon Anna aktő.”
(Az anyakönyvi kivonatba a megváltozott születési nevet kell bejegyezni.)
34. Az anyakönyvi bejegyzés időpontjának feltüntetése a házassági anyakönyv „Megjegyzések” rovatába, amennyiben a házasságkötés anyakönyvezésére a házasságkötést követően kerül sor:
„A bejegyzés ideje: 2005. május 30.”
35. A gyermek neme és ezzel összefüggésben utóneve megváltozásának feljegyzése a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába:
„Kijavítás: a gyermek neme fiú, utóneve Áron. 2005. május 30. Kiss Mária aktő.”«
36. § Az Ar. az e rendelet 1-4. mellékletével megállapított 3/A., valamint 5-7. számú mellékletekkel egészül ki.
37. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, 5. §-a, 19. §-ának (4) bekezdése, 20. § (4)-(5) bekezdése, 21. §-a, 22. §-a, 36. §-a 2006. március 1-jén lép hatályba.
(3) 2006. február 28-án a használatban lévő anyakönyveket le kell zárni és helyettük az új típusú anyakönyveket egyidejűleg - nyilvántartásba vételük után - meg kell nyitni.
(4) A 2006. március 1-je előtt vezetett anyakönyvi kivonat tőszelvényeket a tömbben szereplő utolsó kivonat-nyomtatvány felhasználásától számított 5 évig kell megőrizni.
(5) A 2006. március 1-je előtt forgalomban volt, felhasználásra nem került anyakönyvi kivonat nyomtatványokat, hitelesítetlen, fel nem használt anyakönyveket a Központi Hivatal részére átadás-átvételi jegyzőkönyvet mellékelve - legkésőbb e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül - el kell juttatni.