301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 34. §-ának (13) bekezdésében és 49/O. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 56. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel, a közigazgatás személyi állománya teljesítményének hatékonyabb értékelése érdekében a következőket rendeli el:

Hatály

1. § A rendelet hatálya kiterjed - az autonóm közigazgatási szervek kivételével - a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatott köztisztviselőre, vezetői megbízással rendelkező politikai tanácsadóra, főtanácsadóra (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) és szakállamtitkárra.

A teljesítményértékelés

2. § (1) A teljesítményértékelésre minden év november 30-ig a célmeghatározások, a féléves áttekintő megbeszélés és az év végi komplex értékelés alapján kerül sor. A december hónap értékelésére a következő év év végi komplex értékelésekor kerül sor. Az év végi komplex értékelés a köztisztviselő, szakállamtitkár önértékeléséből, a köztisztviselő értékelését végző vezető (a továbbiakban: értékelő vezető) által végzett előértékelésből és négy részértékelésből áll.
(2) A teljesítményértékeléshez elektronikus formában teljesítményértékelő lapot (1. melléklet) kell kitölteni.
3. § (1) A célmeghatározás a Ktv. 34. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kiemelt ágazati céloknak (a továbbiakban: ágazati célok), a szervezeti céloknak és a szervezeti egységek céljainak, továbbá a köztisztviselő egyéni céljainak megállapítását foglalja magába.
(2) A minisztériumokban az (1) bekezdésben meghatározott célokon kívül a célmeghatározás a minisztériumi célokat, a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott, az irányítása alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó célokat is tartalmazza.
(3) Az ágazati célokat, a szervezeti célokat, valamint a minisztériumi célokat a hivatali szervezet vezetője, a szervezeti egységek céljait a szervezeti egység vezetője, az egyéni célokat a köztisztviselő, szakállamtitkár értékelő vezetője állapítja meg.
(4) Az ágazati célokat, a szervezeti célokat, a minisztériumi célokat és a szervezeti egységek céljait az érintett szervezeti egységeknél az egyéni célok meghatározása előtt a köztisztviselők, szakállamtitkárok számára megismerhető módon közzé kell tenni.
(5) A köztisztviselő, a szakállamtitkár egyéni céljai kiemelt, fejlesztési, valamint többletcélokból (többletfeladatokból) épülnek fel. A köztisztviselő, a szakállamtitkár minden év elején javaslatot tesz egyéni céljaira, amelyek figyelembevételével az értékelő vezető határozza meg a köztisztviselő részére az adott év célkitűzéseit.
(6) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott célokat a tárgyévben, január 31-éig, ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, akkor a jogviszony keletkezésétől számított 30 napon belül kell megállapítani. A célkitűzések végrehajtásának tervezett határidejét, teljesítésének eredményét, valamint mérőpontjait a teljesítményértékelő lapon rögzíteni kell. A célokat év közben az értékelő vezető módosíthatja, és új célokat határozhat meg, ha ezt a körülményekben beállott lényeges változás indokolja. A módosított célokat a köztisztviselővel, a szakállamtitkárral írásban közölni kell és a célkitűzések közé fel kell venni.
(7) Minden köztisztviselő, szakállamtitkár számára legalább öt egyéni kiemelt célt kell meghatározni a munkakörének és a köztisztviselő, szakállamtitkár javaslatainak figyelembevételével.
(8) Az értékelő vezető a köztisztviselőnek, a szakállamtitkárnak év közben többletcélt állapíthat meg, melyet a köztisztviselő, a szakállamtitkár a teljesítményértékelő lapra feljegyez.
4. § A féléves áttekintő megbeszélésre tárgyév július 1-je és július 31-e között kerül sor. A féléves áttekintő megbeszélés tényét, idejét, a módosított és többletcélokat a teljesítményértékelő lapon fel kell tüntetni.
5. § (1) Az év végi komplex értékelés a köztisztviselő, a szakállamtitkár munkájának önértékelése és a vezetői előértékelés alapján november 1. és november 30. között az (5) bekezdésben meghatározott módon, írásban történik. Az év végi komplex értékelés során tartott értékelő megbeszélésen az értékelő vezető értékeli a köztisztviselő, a szakállamtitkár számára előírt célok teljesítését, a munkaköri leírásban foglalt feladatok végrehajtását, a kompetenciák szintjét, a hiányosságokat, azok okait, és ismerteti intézkedéseit, javaslatait. A teljesítményértékelést az értékelő vezetőnek szóban és a teljesítményértékelő lapon írásban indokolnia kell.
(2) Az értékelést a köztisztviselő esetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján az önálló szervezeti egység vezetője, vagy a köztisztviselő közvetlen vezetője, illetve a szakállamtitkár esetében a tevékenységét irányító állami vezető végzi. A munkáltatói jogkör gyakorlója az értékeléssel kapcsolatos jogkörének gyakorlását azzal a feltétellel is átruházhatja, hogy az értékelést végző vezető az értékelést számára jóváhagyásra felterjeszti.
(3) Az év végi komplex értékelés megkezdése előtt a köztisztviselő, a szakállamtitkár a teljesítményértékelő lap segítségével elkészíti önértékelését.
(4) Az értékelő vezető a köztisztviselő, a szakállamtitkár önértékelése ismeretében előértékelést végez.
(5) Az értékelő vezető az első részértékelés keretében értékeli a kiemelt és többletcélok teljesítését, a második részértékelés esetében a munkaköri leírásában foglalt feladatok elvégzését, a harmadik részértékeléskor a kompetenciáknak való megfelelést, a negyedik részértékelés keretében a fejlesztési célok megvalósulását. Az értékelő vezető a köztisztviselőt, a szakállamtitkárt négyfokozatú skálán értékeli a négy részértékelés alapján az év végi komplex értékelés során. Az év végi komplex értékelés tartalmazza a köztisztviselő, a szakállamtitkár észrevételeit az értékeléssel, javaslatait, elképzeléseit életpályájával kapcsolatban, melyeket az értékelő vezető a javaslatainál, intézkedéseinél figyelembe vesz.
(6) Az értékelő vezető a teljesítményértékelés részeként e rendelet rendelkezéseire figyelemmel javaslatot tesz a köztisztviselő, a szakállamtitkár jutalmazására.
(7) Az értékelő vezetőnek a féléves áttekintő megbeszélés és az év végi komplex értékelés előtt a köztisztviselőt, a szakállamtitkárt értesítenie kell. A köztisztviselőnek, a szakállamtitkárnak önértékelése elkészítéséhez megfelelő időt kell biztosítani.
(8) A teljesítményértékelő lapokat a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: Központ) elektronikus formában tárolja a kitöltésüket követő 5 évig.
(9) A teljesítményértékelő lapot két példányban kell kinyomtatni az év végi komplex értékelést követően, melynek egy példánya a köztisztviselőhöz, a szakállamtitkárhoz, egy példánya pedig a személyi anyagba kerül.
6. § A 4-5. §-ban foglalt teljesítményértékelésre - kivéve, ha a köztisztviselő, a szakállamtitkár rendelkezik a 7. § (2) bekezdésben meghatározott értékeléssel - csak akkor kerülhet sor, ha a köztisztviselő, a szakállamtitkár az értékelést megelőző időszakban legalább három hónapig az értékelő vezetőjének irányítása alatt állt.
7. § (1) Ha a köztisztviselő, a szakállamtitkár munkaköre a tárgyévben módosul, akkor teljesítményértékelésére több lépésben kerül sor. A köztisztviselő, a szakállamtitkár előző munkakörében nyújtott teljesítményét az értékelő vezető köteles értékelni, az új munkakörben a teljesítményét pedig az e munkakör szerint illetékes értékelő vezetőnek kell értékelnie. Áthelyezés és átszervezés miatt új munkakörbe kerülő köztisztviselőnek, szakállamtitkárnak új célkitűzéseket kell megállapítani.
(2) Amennyiben az értékelő vezető vezetői megbízása visszavonásra kerül, illetve arról lemond, vagy közszolgálati jogviszonya megszűnik, akkor a közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselőt, szakállamtitkárt évközi teljesítményértékelés keretében a munkáltató jogkör gyakorlójának, illetve az általa kijelölt vezetőnek értékelnie kell. Az értékelést az év végi komplex értékelésnél figyelembe kell venni.
8. § Az értékelő vezető az irányítása alatt álló köztisztviselőt, szakállamtitkárt felkészíti a teljesítményértékelés előtt. Az értékelő vezető ismerteti a teljesítményértékelés célját, alapelveit, az értékelés szempontjait, az értékelés folyamatát, a teljesítményértékelő lap kitöltésének módját, hozzáférhetőségét, az önértékelésre vonatkozó folyamatot. Az értékelő vezető felhívja a köztisztviselőt, a szakállamtitkárt, hogy gyűjtse össze céljait és fejlesztési elképzeléseit.
9. § (1) Az 1. §-ban meghatározott szervek személyügyi feladatot ellátó köztisztviselője (a továbbiakban: személyügyi munkatárs) a teljesítményértékelés lebonyolításában az értékelő vezetőnek segítséget nyújt. Feladata, hogy közreműködjön a teljesítményértékelés megszervezésében, a köztisztviselő, a szakállamtitkár értékelhetőségében, az értékelés alá tartozó köztisztviselő, szakállamtitkár személyi anyagának vezető részére történő rendelkezésre bocsátásában, ellenőrizze a teljesítményértékelés során az értékelőkre és értékeltekre vonatkozó adatokat, nyilvántartsa a köztisztviselő, a szakállamtitkár korábban kapott jutalmait, közzétegyen minden teljesítményértékelésre vonatkozó információt.
(2) A Központ - az általa meghatározott szempontrendszer alapján - a minisztériumi személyügyi munkatársak bevonásával minden év március 31-ig jelentést készít a teljesítményértékelésről, annak tapasztalatairól, amelyekről a minisztériumokat tájékoztatja.
(3) A minisztériumokban az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a személyügyi munkatárs feladata, hogy kapcsolatot tartson a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati személyügyért felelős államtitkár titkárságával.
10. § A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ellenőrzi az 1. §-ban meghatározott szervek esetében a teljesítményértékelés szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a szerv vezetőjéhez és felhívja a jogsértés orvoslására, a szerv vezetője tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert a megtett intézkedésekről.
11. § A teljesítményértékelési rendszer működésének szakmai irányítását a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati személyügyért felelős államtitkára látja el.
12. § A minisztériumokban - a humánpolitikai feladatok egységes elvek szerint történő ellátása és a teljesítményértékelési rendszer működésének szakmai irányítása érdekében - a humánpolitikai feladatot ellátó önálló szervezeti egység vezetőjének (a továbbiakban: humánpolitikai vezető) vezetői megbízásához, illetve vezetői megbízásának visszavonásához, teljesítményértékeléséhez és jutalmazásához a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyetértése szükséges. Humánpolitikai vezető hiányában a humánpolitikai feladatok koordinálásával megbízott köztisztviselő kinevezéséhez, jogviszonyának megszüntetéséhez, teljesítményértékeléséhez és jutalmazásához szükséges a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyetértése. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ezt a jogkörét a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati személyügyért felelős államtitkárára átruházhatja.

A jutalom

13. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az értékelő vezető javaslata alapján az egyéni teljesítményalapú jutalom (a továbbiakban: jutalom) összegét a 2. és 3. mellékletekben meghatározott táblázatokban foglaltak figyelembevételével állapítja meg. Az előértékelés során a köztisztviselő, a szakállamtitkár számára az év végi komplex értékelés eredményeként adott pontszámot úgy kell megállapítani, hogy az értékelés alá tartozó köztisztviselők, szakállamtitkárok létszámára, valamint a 2. mellékletben szereplő kötelező eloszlásra tekintettel megállapított létszámeloszlás az értékelés alá tartozó köztisztviselők, szakállamtitkárok teljesítményértékelési eredményére figyelemmel érvényesüljön. A jutalom elosztása szintek (a továbbiakban: eloszlási szint), valamint teljesítményszintek alapján történik a 3. mellékletben foglaltak figyelembevételével. Az eloszlási szintekhez tartozó köztisztviselőket, szakállamtitkárokat együttesen kell figyelembe venni a kötelező eloszlás alkalmazásakor. Ha a kötelező eloszlás a létszámra vonatkozóan nem egész számot eredményez, akkor a létszám minden esetben felfelé kerekítve is megállapítható. A 2. mellékletben szereplő táblázat „kivételes teljesítmény” és „fejlesztés szükséges” kategóriájába köztisztviselőt, szakállamtitkárt nem kötelező besorolni, de egyéb tekintetben a kötelező eloszlás szabályát érvényesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során az értékelt köztisztviselő, szakállamtitkár számára a jutalom mértékét úgy kell megállapítani, hogy az érje el a 3. mellékletben szereplő táblázatban meghatározott minimális mértéket, de ne haladja meg a maximális mértéket.
(3) A hivatali szervezet vezetője a hivatal jutalomkeretét a szervezeti egységek között a szervezeti egységek tagjainak egyévi - a 15. §-ban meghatározottak szerint számított - illetményének és egyéni teljesítményértékének arányában osztja el. A szervezeti egység jutalomkerete nem lehet kevesebb, mint a szervezeti egységnél alkalmazásban álló köztisztviselők egyéni teljesítménye alapján kötelezően fizetendő minimum jutalmak összege, illetve nem lehet több, mint az egyéni teljesítményük alapján fizetendő maximum jutalmak összege.
14. § A jutalom kifizetésére évente egy alkalommal, minden minisztériumnál egyidejűleg, a tárgyév végéig kerül sor, az év végi komplex teljesítményértékelést követően, a köztisztviselő, a szakállamtitkár által elért teljesítményhez kötötten.
15. § A jutalom mértékének alapja: a teljesítményértékeléssel rendelkező köztisztviselő, szakállamtitkár éves illetményének - amelyet alapilletményének, illetménykiegészítésének és vezetői pótlékának figyelembevételével kell megállapítani - az év azon időszakára jutó része, amikor a köztisztviselő, a szakállamtitkár a statisztikai állományi létszámban szerepel. A számítás során a tizenharmadik havi illetmény nem vehető figyelembe.
16. § (1) A köztisztviselő, a szakállamtitkár teljesítményalapú jutalomban nem részesíthető, ha a tárgyévben legalább három hónap közszolgálati jogviszonnyal és teljesítményértékeléssel nem rendelkezik, kivéve, ha a teljesítményértékelésre a köztisztviselőnek, szakállamtitkárnak fel nem róható okból nem kerül sor, ebben az esetben a köztisztviselőt, szakállamtitkárt a munkáltatói jogkör gyakorlójának értékelnie kell.
(2) Ha a közszolgálati jogviszony év közben szűnik meg, a jutalmat - az előrehozott teljesítményértékelés alapján, időarányosan - az utolsó munkában töltött napon a köztisztviselő, a szakállamtitkár részére ki kell fizetni. Ebben az esetben a jutalom mértékét a kifizetés időpontjában megállapított illetmény összege alapján kell meghatározni.
17. § (1) Az 5. § (3) bekezdésében foglalt előértékelés során az értékelő vezető megállapítja a köztisztviselő, a szakállamtitkár év végi komplex értékelésének eredményét, amely során figyelembe veszi a kötelező eloszlást eloszlási szintenként.
(2) Az értékelő vezető a köztisztviselővel, a szakállamtitkárral folytatott, az 5. § (4) bekezdésében meghatározott év végi komplex értékelést követően megállapítja a köztisztviselőnek, a szakállamtitkárnak javasolt jutalom összegét.
(3) A személyügyi munkatárs ellenőrzi az értékelő vezető által javasolt jutalom összegét - amennyiben szükséges módosításra visszaküldi - és gondoskodik a jutalom kifizetéséről, valamint a köztisztviselők, a szakállamtitkárok értesítéséről.
18. § A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ellenőrzi a minisztériumok esetében a kötelező eloszlás szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a miniszterhez és felhívja a jogsértés orvoslására, a miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert tájékoztatja a megtett intézkedésekről.
19. § A 13-17. §-t az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által fizetett, a költségvetési törvényben meghatározott jutalmakra nem kell alkalmazni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

20. § E rendelet alkalmazásában
a) egyéni cél: olyan kulcsfontosságú közigazgatási célkitűzés, amelyre az értékelt munkavégzése során befolyással lehet, és amellyel elő tudja mozdítani a szervezeti egység, illetve a tárca vagy a közigazgatási szervezet eredményes és hatékony munkáját. A teljesítményértékelő lapon megjelenő formája a célmeghatározó megbeszélésen - a munkaköri leírásban foglaltaknak és az értékelt egyéni elképzeléseinek figyelembevételével - alakul ki;
b) eloszlást szint: 1. eloszlási szint: a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök, a miniszteri és államtitkári titkárságok vezetői, valamint a miniszter és az államtitkár közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység vezetője; 2. eloszlási szint: a miniszter, az államtitkár és a kabinetfőnök irányítása alatt álló szervezeti egységek egyéb vezetői; 3. eloszlási szint: a szakállamtitkárok irányítása alatt álló szervezeti egységek vezetői; 4. eloszlási szint: a szakállamtitkárok irányítása alatt álló szervezeti egységek köztisztviselői; 5. eloszlási szint: a miniszter, az államtitkár és a kabinetfőnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek köztisztviselői;
c) értékelést végző vezető: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkör gyakorlását átruházza;
d) év végi komplex értékelés: évente egyszer megvalósuló, az értékelt önértékelésére, továbbá az értékelő vezető előértékelésére épülő, az értékelő vezető és az értékelt által közösen végzett értékelő tevékenység, amelyet az év végi értékelő megbeszélés (teljes visszacsatolás) során kell elvégezni. Magában foglalja a korábban elvégzett részértékelések eredményeit;
e) fejlesztési célok: az egyén fejlődését és a munkavégzést együttesen támogató olyan célok, amelyek lehetnek munkavégzéshez kötődő fejlesztési célok és a munkavégzésen kívüli fejlesztési célok. A munkavégzéshez kötődő fejlesztési céloknál az ismeretek megszerzése nem egyéni vagy csoportos képzések során történik, hanem a munkavégzés különböző eseményeihez kötődik. A munkavégzésen kívüli fejlesztési célok közé soroljuk az intézményes keretek között zajló iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzéseket (továbbképzéseket, vezetőképzést, önképzést);
f) kiemelt cél: a kiemelt (kormányzati) célokat úgy kell lebontani ágazati stratégiai, szervezeti, majd az egyes szervezeti egységek céljaira, hogy azok egyéni teljesítménykövetelményekké alakíthatók legyenek, és az egyes munkakörök szintjén is értelmezhető, egyben végrehajtható szakmai feladatként jelenjenek meg. A kiemelt cél keretében ún. minőségi cél is meghatározható, amelynek számonkérhetőnek, mérhetőnek kell lennie, és tükröznie kell a szakfeladat ellátásának sajátosságait;
g) kompetencia: a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tudás, készségek, valamint az alkalmazást segítő viselkedéselemek és a hatékonysági motiváció együttese;
h) mérőpont: a teljesítménycél kitűzésénél használt olyan mutató, érték, esemény, arány, amelyhez viszonyítva mérhetővé válik a kívánt cél elérése;
i) önértékelés: az értékelési időszak valamennyi mozzanatát végig kísérő önvizsgáló folyamat, amelyben az értékelt elemzi saját elvégzett tevékenységét, annak erős és gyenge pontjait, az általa tanúsított viselkedést; érvanyagot gyűjt saját képességeivel, erősségeivel, fejlesztendő területeivel és jövőbeni szándékaival kapcsolatban;
j) teljesítményértékelés: az új típusú közszolgálati fejlesztésközpontú, kompetencia alapú egyéni teljesítményértékelés évente ismétlődő célmeghatározás és strukturált formában adott visszacsatolás. A vezető által támogatott és figyelemmel kísért, a permanens fejlődést szolgáló folyamat, mely önértékelésből, vezetői előértékelésből és kettejük megegyezéséből áll.

Hatálybalépés

21. § Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.
22. § (1) E rendelet 2-11. §-át a szakállamtitkárokra és a minisztériumok vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőire 2007. január 1-jétől, a minisztériumok vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselőire 2007. július 1-jétől, a központi hivatal és a kormányhivatal köztisztviselőire 2008. január 1-jétől, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és helyi szerveinek köztisztviselőire 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) E rendelet 13-18. §-át a szakállamtitkárokra és a minisztériumok vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőire 2007. január 1-jétől, a minisztériumok vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselőire 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.
(3) E rendelet 13-18. §-át a kormányhivatalok, a központi hivatalok, illetve a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és helyi szerveinek köztisztviselőire nem kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

23. § (1) A fejlesztési cél (negyedik részértékelés) teljesítésének eredménye 2007. évben nem számít be az év végi komplex értékeléskor adott pontszámokba.
(2) 2007. évben a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők és a szakállamtitkárok célmeghatározását február 28-ig kell elvégezni.
(3) A Ktv. 34. §-ának (10) bekezdésében szereplő kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv alatt e rendelet alkalmazásában a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központot kell érteni.
(4) A Központ a teljesítményértékelés egységes rendszere kialakításának elősegítésére ajánlást ad ki.
(5) 2007. évben a vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselők célmeghatározását 2007. július 1. és 31. között kell elvégezni.