319/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének c), e), f), r) pontjában és (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet hatálya kiterjed a biztosítottakra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP) és igazgatási szerveire (a továbbiakban: MEP), továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt forgalmazó, illetve kiszolgáltató, gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatókra, valamint a biztosított foglalkoztatójára, és annak kifizetőhelyére.”
(2) Az R. 1. §-a a következő (4)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki az Ebtv. 26. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (10) bekezdésében, 30/A. §-a, 35. §-ának (4), (5) és (7) bekezdésében, 37. §-ának (12) bekezdésében, 38/C. §-ának (2) bekezdésében, (3) bekezdésének b), d) és f) pontjaiban, (4) bekezdésében, (5) bekezdésének c) pontjában, 80. §-ának (1) bekezdésében, 82. §-ának (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a MEP-et jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 9. §-ában, 18. §-ának (3) bekezdésében, 21. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontjában, 22. §-ának (3) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (1), (2), (5)-(7) és (11) bekezdésében, 30. §-ában, 31. §-ának (6) és (7) bekezdésében, 32. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 38. §-ának (2), (4) és (5) bekezdésében, 50. §-ában, 62. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 63. §-ának (1) bekezdésében, 64. §-ának (2) bekezdésében, 68/A. §-ának (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. §-ának (1) bekezdésében, 71. §-ának (3) bekezdésében, 72. §-ának, 76. §-ának (1) bekezdésében, 80. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 81. §-ának (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et és a MEP-et együtt jelöli ki az Ebtv. 5/A. §-ában, 36. §-ának (1)-(4) és (6)-(9) bekezdésében, 38. §-ának (1) és (6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 79. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 79/A. §-ában foglalt feladatok ellátására.
(7) A Kormány egészségbiztosítóként az Ebtv.-nek a (4)-(6) bekezdésben nem szabályozott eseteire - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a MEP-et jelöli ki.
(8) A kifizetőhelyek eljárására - az Ebtv.-ben és e rendeletben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a biztosítottat nem kell értesíteni az eljárás megindításáról, ha az igény benyújtásakor szóban tájékoztatják az eljárás megindításának napjáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről, illetve az irányadó ügyintézési határidőről. A biztosított aláírásával igazolja a szóbeli tájékoztatás tényét.”
2. § (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő alpontokkal egészül ki:
[A biztosított - a sürgősségi ellátást nem igénylő esetekben - orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni
a) szakorvosi rendelő által nyújtott]
„ae) fül-, orr-, gégészeti,
af) szemészeti,
ag) általános sebészeti és baleseti sebészeti,
ah) onkológiai”
[szakellátást,]
(2) Az R. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok orvosa járóbeteg-szakellátásra a biztosítottat a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben foglalt feladatai keretében utalhatja be.”
3. § Az R. 5/A. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„5/A. § A beutalásra jogosult orvosnak a biztosított beutalása során figyelembe kell vennie az egészségügyi hatóság beutalási rendre vonatkozó előírásait.”
4. § Az R. a következő 5/B. §-sal egészül ki:
„5/B. § Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének e) pontja alkalmazásában különösen veszélyes (extrém) sportnak minősül:
a) vízisízés,
b) jet-ski,
c) vadvízi evezés,
d) hegy- és sziklamászás az V. foktól,
e) magashegyi expedíció,
f) barlangászat,
g) bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping),
h) falmászás,
i) roncsautó (auto-crash) sport, rally,
j) hőlégballonozás,
k) félkezes és nyílttengeri vitorlázás,
l) sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.”
5. § Az R. 10/F. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A támogatás kezelés-fajtánként százalékos mértékben, illetve fix összegben állapítható meg. A százalékos mértékű, illetve fix összegű támogatás alapja az OEP által a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint elfogadott ár (a továbbiakban: a közfinanszírozás alapját képező ár).”
6. § A Vhr. a 11. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Utazási költségtérítés”
7. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott - a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett - viteldíj árával.
(2) A közforgalmú közlekedési eszközök igénybevétele során a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút magyar vonalán, továbbá a BKV-HÉV vonalain Budapest közigazgatási határain kívül történő utazás esetén jár az utazási támogatás.
(3) Az utazási utalvány kiállítására és a szolgáltatás igénybevételének igazolására jogosult
a) a 2. § (2)-(3) bekezdései, továbbá a 3. § (1) és (3) bekezdése szerint beutalásra jogosult orvos, a szakellátásra, illetve az orvosszakértői vizsgálatra történő beutaláskor,
b) az egészségügyi szakellátás orvosa - ideértve a gondozóintézet szakorvosát is - a vizsgálat, a kezelés, a fekvőbeteg-gyógyintézetből való elbocsátás - ideértve az adaptációs szabadságra való elbocsátás és visszarendelés esetét is - és az ismételt kezelés elrendelésekor, továbbá az egészségügyi szakellátás illetékes főorvosa által kijelölt személy, ha a biztosított kezelését nem orvos végzi,
c) az orvosi rehabilitáció keretében szanatóriumi ellátás rendelésére jogosult orvos a beutaláskor, elbocsátáskor pedig a szanatórium által kijelölt orvos,
d) gyógyászati ellátás igénybevétele esetében, az annak rendelésére jogosult orvos az elrendelésekor - megjelölve az igénybevétel számát vagy időtartamát is -, az ellátás igénybevételét követően pedig a gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató - ideértve a gyógyászati ellátást nyújtó közfürdőt, gyógyfürdőt is - által kijelölt személy,
e) egyedileg, méretre készített gyógyászati segédeszközöknél a rendelő orvos, valamint a szükséges próbára való berendeléskor és kiszolgáltatáskor, továbbá a gyógyászati segédeszközök javításakor személyes megjelenés esetén a gyógyászati segédeszközt gyártó (forgalmazó) által kijelölt személy,
f) az OOSZI illetékes szervének vezetője által kijelölt személy a vizsgálat elrendelésekor, illetőleg a vizsgálatot követően,
g) a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője a vizsgálatot követő hazautazás érdekében,
h) az Ebtv. 22. §-ának (5) bekezdésében említett esetben - a szűrővizsgálat igénybevételének időpontjáról szóló értesítés kiállításával egyidejűleg - az értesítést kiállító egészségügyi szolgáltató vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által kijelölt személy.
(4) Az utazási költség megtérítésére való jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha az arra jogosult orvos az utazás szükségességét igazolja. A jogosultság igazolása az erre a célra rendszeresített szigorú számadású „Utazási utalvány” elnevezésű nyomtatványon történik, amelyen legfeljebb 4 megjelenés igazolható. Az „Utazási utalvány”-t a beutalással egyidőben kell kiállítani. Utólagos kiállítására nincs lehetőség.
(5) Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem tud, - melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti - utazási költségtérítésként az adott viszonylatban közlekedő olcsóbb díjtételű menetrend szerinti közlekedési eszköz jegyének az (1) bekezdéssel megállapított ára - ideértve a kísérő jegyének árát is - illeti meg. Az utazási költség megtérítésére a (9) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy az utazási utalványhoz a menetjegyet nem kell csatolni.
(6) A korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. §-ának (4) bekezdése szerinti Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja.
(7) Az Ebtv. 22. §-ának alkalmazásában a fogyatékos gyermekek ellátását biztosító gyógypedagógiai intézmény a fogyatékos gyermekek korai fejlesztését és gondozását nyújtó intézménnyel azonos elbírálás alá esik.
(8) Nem jár utazási költségtérítés annak, aki a külön jogszabály alapján díjmentes utazásra jogosult.
Ha a beutalt díjmentes utazásra jogosult - és beutalásra jogosult orvos javaslat alapján - kísérőre van szüksége, akkor az utazási utalványt ki kell állítani.
(9) Az Ebtv. 22. §-ának (5) bekezdése szerinti esetben a helyi önkormányzatot illeti meg a szűrővizsgálaton történő részvétel céljából általa szervezett csoportos utazáson részt vett biztosítottnak járó utazási költségtérítés, amennyiben a közlekedési eszközt térítésmentesen bármilyen formában az önkormányzat biztosítja és a biztosított a szűrővizsgálat igénybevételének időpontjáról szóló, a szűrővizsgálat során érvényesített értesítőt a szűrővizsgálatot követően átadja a helyi önkormányzatnak. Ezzel egyidejűleg az utazási költségtérítés iránti igény, mint követelés a helyi önkormányzatra száll át, aki az adott csoportos utazáson részt vett biztosítottak által részére átadott értesítők alapján összesített követeléseket - a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével - egy összegben érvényesítheti az OEP által erre rendszeresített formanyomtatványon az E. Alappal szemben. A helyi önkormányzat valamennyi érvényesített és rendelkezésére bocsátott értesítő után az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított összeg hatvan százalékára jogosult utazási költségtérítésként.
(10) Az egészségbiztosító a menetjegy, valamint a (3) bekezdésben felsorolt beutalásra jogosult által kiállított és az egészségügyi szolgáltatónál történő megjelenés leigazolásával ellátott utazási utalvány együttes benyújtása alapján, az igénylő részére járó viteldíj árát utólag megtéríti.
(11) A kísérő az (1)-(10) bekezdésben foglaltak szerint jogosult a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) - a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez kapcsolódó költségek kivételével - megtérítésére, amennyiben az egészségügyi szolgáltatás beutalás szerinti igénybevételének helyén az orvos, kijelölt személy a megjelenését igazolja. Több biztosított egyidejű kísérete során csak egyszeri utazási költség téríthető meg a kísérő részére.”
8. § A Vhr. a 11/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az egészségügyi intézményen belüli orvosválasztás”
9. § A Vhr. 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/A. § (1) Az Ebtv. 19. §-ának (3) bekezdése alapján történő orvosválasztás akkor érvényes, ha azt írásba foglalták (orvosválasztási nyilatkozat) és annak három példányát a biztosított, valamint a választott orvos kézjegyével ellátta.
(2) Az orvosválasztási nyilatkozatban meg kell határozni a kapcsolattartás módját, a választott orvos közreműködésével nyújtott ellátás igénybevételének rendjét, az orvosválasztásért fizetendő részleges térítési díj mértékét és várható összegét, a nyilatkozatban foglaltak módosítására és visszavonására vonatkozó rendelkezéseket.
(3) Az aláírt orvosválasztási nyilatkozat egy példánya a biztosított egészségügyi dokumentációjának részét képezi, egy-egy példányát pedig az azt aláíró biztosított és a választott orvos kapja.
(4) Az egészségügyi szolgáltatónak jól látható helyre ki kell függesztenie az orvosválasztás lehetőségéről szóló tájékoztatót, melynek tartalmaznia kell az orvosválasztásért fizetendő részleges térítési díj mértékét is.”
10. § (1) Az R. 11/D. §-a (2) bekezdésének ca) és cb) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait, TAJ számát, és a kérelemhez mellékelni kell:
c) gyógyászati segédeszközre vonatkozó kérelem esetén, az a) és d)-e) pontokban foglaltakon kívül:]
„ca) az Ebtv. 26. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja esetében a biztosítottat kezelő szakorvos javaslatát, amelyből megállapítható a gyógyászati segédeszköz neve, az eszköz szükségességének indokoltsága, a támogatás időtartama,
cb) a társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyászati segédeszköz esetén magyarországi gyártó, vagy forgalmazó termelői, illetve import beszerzési árajánlatát, valamint az eszköz megfelelőségét igazoló dokumentációt,”
(2) Az R. 11/D. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait, TAJ számát, és a kérelemhez mellékelni kell:]
„d) az Ebtv. 26. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti méltányossági kérelmeknél a kezelő szakorvos által, illetve a (2) bekezdése szerinti méltányossági kérelmeknél a rendelésre jogosult orvos által külön jogszabály szerint kiállított vényt;”
(3) Az R. 11/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A MEP - az Ebtv. 26. §-ának (2) bekezdése szerinti kérelmek kivételével - a javaslatával ellátott kérelmet a kérelem beérkezését vagy a hiánypótlási határidő lejártát követő 8 napon belül felterjeszti az OEP-hez.”
11. § Az R. 11/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„Az Ebtv. 26. §-ának (2) bekezdése alapján a MEP hatáskörébe tartozó méltányossági kérelmek esetén az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelmet szakmailag az (1) bekezdés szerinti tanácsadó testület helyett a MEP ellenőrző főorvosa véleményezi.”
12. § Az R. 12/A. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az Ebtv. 29. §-ának (5) és (6) bekezdésében szabályozott eljárásra a jogosult, lakóhelye szerinti MEP az illetékes.”
13. § Az R. 23. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Ebtv. 38. §-ának (5) bekezdése szerinti összeg a gyártó által egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási támogatás - utolsó elszámolt hathavi forgalom alapján számított - havi átlagának 10 százaléka, de legfeljebb 600 000 Ft.”
14. § Az R. 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a biztosított által aláírt dokumentummal igazolhatja, hogy a biztosított azért nem írta alá az Ebtv. 18. §-ának (8)-(10) bekezdése szerinti elszámolási nyilatkozatot, mert nem ért egyet az abban foglaltakkal. Ebben az esetben az Ebtv. 37. §-ának (12) bekezdését nem kell alkalmazni. Az aláírt dokumentum egy példányát az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi dokumentáció részeként megőrzi, egy példányát pedig a biztosított rendelkezésére kell bocsátani.
(2) Az egészségügyi szolgáltató két tanú által aláírt nyilatkozattal igazolhatja, hogy a biztosított önkéntes - előzetesen be nem jelentett - távozása miatt nem tudta az elszámolási nyilatkozatot aláírattatni a biztosítottal.”
15. § Az R. a következő 25/B. §-sal egészül ki:
„25/B. § Az Ebtv. 39. §-ában említett választás esetén, a választott ellátás iránti igényt az Ebtv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 35. §-a szerint illetékes szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. A választott újabb ellátás az igény írásban történő benyújtása napjától folyósítható. Ha a beszüntetni kért ellátás, illetőleg a választott ellátás folyósítására más szerv illetékes, az ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló igény elbírálásával egyidejűleg 3 munkanapon belül az illetékes szervhez kell továbbítani.”
16. § Az R. 42/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/A. § A terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve a gyermekgondozási díjban részesülő személy a díjat folyósító szervhez köteles 5 napon belül bejelenteni, ha az Ebtv. 41. §-ának (1) bekezdésében, illetve az Ebtv. 42/C. §-ban felsorolt körülmények bekövetkeznek.”
17. § Az R. 45. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Ebtv. 65. § (2) bekezdésében szabályozott eljárásra a jogosult lakóhelye szerinti MEP az illetékes.
(8) A baleseti járadék iránti igényt az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-megállapító szerv bírálja el.”
18. § Az R. 49. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Ebtv. 70. §-a
a) (3) bekezdése szerinti eljárásban az Ebtv. 66. §-án alapuló megtérítésre kötelező fizetési meghagyás kiadására a foglalkoztató vagy egyéb szerv székhelye (telephelye),
b) (4) bekezdésének vonatkozásában a foglalkoztató székhelye,
c) (5) bekezdésének esetén az ellátásban részesült személy lakóhelye
szerinti MEP az illetékes.
(6) Az Ebtv. 76. § (1) bekezdésében említett keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP ellen kell benyújtani.”
19. § Az R. 49/A. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A különbözet után a munkáltatót a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.”
20. § Az R. a következő 49/B. és 49/C. §-sal egészül ki:
„49/B. § A kifizetőhelynek, továbbá a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának (a továbbiakban: Igazgatóság) a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntése ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez lehet fellebbezni.
49/C. § (1) Ha az első fokú határozatot a kifizetőhely vagy az Igazgatóság hozta, a határozat bírósági felülvizsgálatára vonatkozó keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP ellen kell benyújtani.
(2) A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
21. § (1) Ez a rendelet - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az R. - e rendelet 14. §-ával megállapított -25/A. §-át a háziorvosi ellátás, fogászati alapellátás és a járóbeteg-szakellátások vonatkozásában 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R.
a) 5/A. §-át megelőző „Finanszírozási előkalkuláció” alcím;
b) 11/B. §-ának
ba) (1) bekezdésében az „illetve a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósággal (a továbbiakban: VTI)” szövegrész,
bb) (2) bekezdésében a „vagy a munkahelye szerint illetékes VTI-nél” szövegrész,
bc) (4) bekezdésében a „vagy a VTI” szövegrész;
c) a 11/B. § (5) bekezdésében, a 11/D. § (3)-(4) bekezdésében és a 19. §-ban az „illetve a VTI” szövegrész;
d) 11/D. § (1) bekezdésében a „vagy a munkahelye szerint illetékes VTI-nél” szövegrész;
e) 11/C. §-ának (3) bekezdésében az „illetve a VTI-t” szövegrész;
f) 14. §-ának (3) bekezdésében a „vasút-egészségügyi szolgáltató esetén a VTI” szövegrész;
g) 27/A. §-ának (3) bekezdésében a „32. §-a” szövegrész, 29. §-ának (1) bekezdése.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 113/2005. (VI. 25.) Korm. rendelet 2. §-ában a „- sürgősségi ellátást nem igénylő esetekben -” szövegrész.
(5) Az R.
a) 2. §-a (2) bekezdésének h) pontjában az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI)” szövegrész helyébe „Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI)” szövegrész;
b) 12/A. §-ának (8) bekezdésében az „a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig” szövegrész helyébe a „8 napon belül” szövegrész;
c) 26. §-ának (2) bekezdésében a „munkanélküli ellátás” szövegrész helyébe az „álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék” szövegrész;
d) 31. §-ának (1) bekezdésében a „4%-os” szövegrész helyébe a „pénzbeli egészségbiztosítási” szövegrész
lép.
(6) E rendelet kihirdetésének napján a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 330/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. §-ának (4) bekezdésében a „2007. január 1-jén pedig az R. 2. §-a (2) bekezdésének d), g), l) és m) pontja” szövegrész helyébe a „2007. január 1-jén pedig az R. 2. §-a (2) bekezdésének d), l) és m) pontja” szövegrész lép.