31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet

a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában, továbbá a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 22. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. r.), valamint a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendeletben foglaltakkal - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) A rendelet alkalmazási köre kiterjed a fegyverek, a fegyverek fődarabjai, valamint azok lőszerei, a hatástalanított fegyverek, továbbá a lövőkészülékek vizsgálatára.
(2) A rendelet alkalmazási köre nem terjed ki:
a) a Tv. 1. § (2) bekezdésében felsorolt szervek fegyvereire és lőszereire, hatástalanított fegyvereire, valamint lőszereire,
b) a személyes használatra készített, vagy kereskedelmi forgalomba nem kerülő, más országban vásárolt lőszerekre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:
1. C.I.P.: az 1973. évi 19. tvr.-rel kihirdetett, a kézilőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) végrehajtási utasításainak kidolgozására, felülvizsgálatára és ellenőrzésére létrehozott Nemzetközi Állandó Bizottság francia nevének (Commission Internationale Permanente) rövidítése,
2. részes állam: azon országok, amelyek az Egyezménynek aláíró felei, vagy ahhoz csatlakoztak,
3. C.I.P. Állandó Iroda: a C.I.P. titkársága,
4. Choke: simacsövű fegyvereknél a cső csőtorkolat felőli részének átmérőváltozása a hengeres furathoz képest,
5. csővizsgáló (tormentáló) lőszer: a kereskedelmi lőszerrel méreteiben megegyező, de annál meghatározott mértékben nagyobb gáznyomást és lövedékenergiát adó lőszer,
6. elektromechanikus gáznyomás mérés: eljárás, amelynél a fegyvercsőben keletkező gáznyomás lefutását - benne a maximális gáznyomás értékét - egy piezokristály összenyomódásának hatására keletkező töltés erősítése és feszültséggé alakítása után számítógép segítségével állapítják meg,
7. fegyver fődarab: fegyver fődarabnak tekintendők a fegyverek csövei, váltócsövei, betétcsövei, váltódobjai, zárszerkezetei és az ezeket egybefogó tokszerkezet,
8. fehérkész fegyver: olyan összeszerelt fegyver, amelyen már csak a felületkezelést, és/vagy a díszítést kell elvégezni,
9. gyártó: aki Magyarországon fegyvert, lőszert, illetve lövőkészüléket készít,
10. használt fegyver: az a fegyver, amely az első, forgalomba hozatal előtti vizsgálaton már átesett,
11. huzagolás: a fegyver csövének olyan kialakítása, amelyik a lövedéket hossztengelye körüli forgómozgásra kényszeríti,
12. időszakos vizsgálat: e rendeletben és külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott időszakonként elvégzendő biztonsági felülvizsgálat,
13. ismételt vizsgálat: az első és az időszakos vizsgálattól eltérő okból végzett felülvizsgálat,
14. kaliber (űrméret, öb): a fegyvercső belső átmérőjének névleges mérete,
15. kaliberjel: egy adott lőszerfajta C.I.P. által elfogadott megnevezése,
16. kartácslőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke legfeljebb 2 mm átmérőjű szemcséket tartalmaz,
17. kröseres gáznyomásmérés: eljárás, melynél a fegyvercsőben keletkező maximális gáznyomás értékét egy adott összetételű és méretű rézhenger összenyomódásából határozzák meg,
18. legkisebb csomagolási egység: az a legkisebb csomagoló eszköz, amelyben a különféle lőszereket forgalomba hozzák,
19. lőszer: lőszer körébe tartozik még a kereskedelmi forgalomba kerülő újratöltött lőszer,
20. lövőkészülék: az ipari (pl. szegbelövés, csőkivágás, kábelrögzítés) vagy műszaki célokra, állatok elkábítására vagy lelövésére szolgáló, lőporgáz energiájával működtetett hordozható készülékek összefoglaló neve,
21. poligoncső: csavarodó, sokszögű furatprofillal rendelkező cső, amelyik a lövedéket - a huzagoláshoz hasonlóan - forgó mozgásra kényszeríti,
22. sima cső: olyan fegyvercső, amely hosszának legalább 2/3 részében kör keresztmetszetű,
23. szinonim elnevezések: az egyes kaliberjelek szabványostól eltérő olyan megnevezése, amelyet a C.I.P. elismer,
24. torkolati energia: az a mozgási energia, amellyel a lövedék a cső torkolatán kilépéskor rendelkezik,
25. tétel: az a sorozatban gyártott lőszermennyiség, amelyet ugyanazon lőszergyártó töltött (szerelt), és amelyben a lőportípus, a lövedékfajta, a lövedék tömege, továbbá a csappantyú vagy a gyúelegy fajtája azonos,
26. új fegyver: az a fegyver, amelyik közvetlenül a gyártást követően, forgalomba hozatal előtt kerül vizsgálatra; a vizsgálat szempontjából új fegyver az is, amelyen nincs elismert próbajel,
27. újratöltött lőszer: működtetett lőszer hüvelyének felhasználásával készített lőszer,
28. zárolási hézag: a töltényűrbe helyezett maximális méretű, teljesen előretolt töltény fenéksíkja és a tűzfal síkja közötti távolság.

Általános rendelkezések

3. § (1) A fegyvert, fegyver fődarabjait és lövőkészüléket, illetve a lőszert, töltényt forgalomba hozatal előtt vizsgálatra be kell mutatni.
(2) A bemutatás kötelezettsége terheli:
a) a Magyar Köztársaság területén történő gyártás esetén a gyártót,
b) lőszerek kereskedelmi célú újratöltése esetén a szerelést végzőt,
c) más államból a Magyar Köztársaság területére történő behozatal esetén - ha a terméken nem található elismert próbajel - a magyar forgalomba hozót,
d) a kereskedelmi forgalmon kívül beszerzett fegyverek esetén az engedéllyel rendelkező használót.
4. § Nem kell vizsgálatra bemutatni a más államból behozott fegyvert és lőszert abban az esetben, ha
a) az egy részes államból származik és az illető ország elismert próbajelével van ellátva;
b) az nem részes államból származik, de azt egy részes állam vizsgáló állomása bevizsgálta, és az illető ország elismert próbajelével látta el.
5. § (1) A vizsgálat célja, hogy a fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék, illetve a lőszer működése megfelel-e e rendelet előírásainak.
(2) A vizsgálat történhet e rendelet szerinti egyedi és típusjóváhagyó vizsgálattal.
6. § (1) A vizsgálat végzésére kijelölt nemzeti vizsgáló állomás a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Vizsgáló).
(2) Amennyiben a fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék, illetve lőszer, töltény a vizsgálaton megfelel, a Vizsgáló a fegyveren, a fegyver fődarabjain és lövőkészüléken, illetve lőszer, töltény legkisebb csomagolási egységén próbajelet vagy próbabélyeget helyez el, és megfelelőnek minősített értékelésű tanúsítást ad ki.
7. § (1) Már használatban lévő fegyvert a Korm. r. 38. §-a (1) bekezdésének gb) pontja alapján a tanúsítványban megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább 10 évenként újbóli vizsgálatra kell bemutatni. A lövőkészüléket kétévenként kell újbóli vizsgálatra bemutatni (a továbbiakban együtt: időszakos vizsgálat).
(2) A fegyvert, valamint a lövőkészüléket a javítást, fődarabcserét, valamint a teherviselő elemén, az elsülő- és a biztosító szerkezetén végrehajtott módosítást vagy helyreállítást követően vizsgálatra kell bemutatni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a bemutatási kötelezettség az engedéllyel rendelkező használót, a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a javítást végzőt terheli.
8. § Szemlére kell bemutatni azt a fegyvert, amelyen a Magyar Köztársaság által elismert külföldi próbajelek (a továbbiakban: elismert próbajel) található, de a vizsgálatról nem rendelkezik tanúsítvánnyal. Az elismert próbajeleket az 1. melléklet tartalmazza.

Egyedi vizsgálat

9. § (1) Az új fegyvert, a fegyver fődarabjait és a lövőkészüléket a következő vizsgálatoknak kell alávetni:
a) lőpróba előtti vizsgálat: az előírt megkülönböztető jelzések megléte, szemrevételezés, az előírt méretek vizsgálata, a működési biztonság vizsgálata (lövés nélkül),
b) szilárdsági vizsgálat a Vizsgáló által biztosított csővizsgáló lőszerrel végrehajtott lőpróbával, egyes esetekben a működési biztonság vizsgálata kereskedelmi lőszerek kilövésével, egyedi gyártású lőszerhez, illetve C.I.P. által nem regisztrált lőszerhez készített fegyver esetén a megrendelő által biztosított lőszerrel,
c) meghatározott fegyverfajtáknál a lövedék csőtorkolati sebességének mérése a mozgási energia meghatározásához,
d) lőpróba alatti és utáni vizsgálat: azon meg nem engedhető hibák feltárása, amelyek a lőpróba során vagy annak hatására keletkezhettek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok részletes előírásait hátultöltő fegyverekre a 2., 3. és 4. melléklet, elöltöltő fegyverekre az 5., 6. és 7. melléklet tartalmazza.
(3) A fegyvert a vizsgálatra összeszerelt állapotban, vékonyan beolajozva, a váltó és tartalékcsövekkel, valamint zárszerkezetekkel együtt kell bemutatni.
(4) Eddig nem gyártott kaliberjelű vagy konstrukciójú új fegyver, lövőkészülék vizsgálatához a bemutatásra kötelezettnek minden, az azonosításhoz és méréshez szükséges dokumentációt a Vizsgáló rendelkezésére kell bocsátania.
10. § (1) Már használatban lévő fegyvert új fegyverként kell vizsgálni, ha
a) azon nincs elismert próbajel;
b) a fegyver csövén vagy a szerkezetén olyan eltérések észlelhetők, amelyek kétségessé teszik a biztonságos használatot;
c) a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek valamelyikét kicserélték, vagy méreteit megváltoztatták.
(2) Ismételt vizsgálatnak kell a fegyvert alávetni akkor, ha azt
a) a fegyver tulajdonosa kéri,
b) az illetékes rendőrhatóság kezdeményezi.
11. § A 7. §-ban előírt időszakos vizsgálatok esetében a 9. § a) pont szerinti vizsgálatokat mindenkor el kell végezni. A 9. § b) vagy c) és d) pontja szerinti vizsgálatokat csak akkor kell végrehajtani, ha a 9. § a) pont szerinti vizsgálatok eredményei alapján kétségesnek ítélhető a fegyver biztonságos működése. A vizsgálati előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.
12. § Nem kell újabb próbajellel ellátni a fegyvert a második és az azt követő időszakos vizsgálatok után, de a vizsgálat évének utolsó két számjegyét jelölni kell.
13. § A megfelelőnek minősített értékelésű fegyver, fegyver fődarabjai és lövőkészülék tanúsítványa tartalmazza a vizsgált eszköz
a) leírását,
b) kategóriáját,
c) kaliberjelét,
d) gyártási számát,
e) gyártó országát,
f) gyártóját,
g) típusát,
h) érvényességének lejártát.
14. § A fegyver állapotának figyelembevételével a Vizsgáló a tanúsítvány érvényességére az e rendeletben és a Korm. r.-ben előírt időtartamnál (10 év) rövidebb időt is meghatározhat, ennek okát indokolnia kell.

Magyar fegyvervizsgálati próbajelek

15. § (1) A fegyver fődarabok előzetes (nem kötelező) vizsgálatának próbajele:
1. számú próbajel

[KÉP_HELYE]

Ezzel a próbajellel kell ellátni a nem készre szerelt állapotban vizsgáló lőpróbának alávetett fődarabokat.
(2) A gyérfüstű „nitro” lőporral végrehajtott végleges (kötelező) vizsgálat próbajele:
2. számú próbajel

[KÉP_HELYE]

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek.
(3) A feketelőporral végrehajtott végleges (kötelező) vizsgálat próbajele:
3. számú próbajel

[KÉP_HELYE]

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden készre gyártott állapotban vizsgált fegyver fokozott igénybevételnek kitett fődarabjait, ha azok a vizsgálaton megfeleltek.
(4) A simacsövű fegyver fokozott vizsgálatának próbajele:
4. számú próbajel

[KÉP_HELYE]

Ezzel a próbajellel kell ellátni azt a simacsövű fegyvert, amelyet az adott kaliberjelre általánosan megengedett legnagyobb gáznyomást meghaladó, növelt gáznyomású lőszerek használatára való alkalmasságra vizsgáltak.
(5) A simacsövű fegyver acélsörétes vizsgálatának próbajele:
5. számú próbajel

[KÉP_HELYE]

Acélsörétes lőszerrel vizsgált simacsövű fegyvert ezzel a jelöléssel kell ellátni. Az acélsörétes lőszerrel való vizsgálat szükségességének feltételeit és előírásait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(6) A festéklövő fegyverek vizsgálatának próbajele:
6. számú próbajel

[KÉP_HELYE]

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden olyan egyedileg vizsgált fegyvert, amely megfelel a Kormányrendelet festéklövő fegyver meghatározásának. Ez a próbajel csak belföldi minősítésre szolgál.
(7) A 7,5 joule alatti torkolati energiával rendelkező fegyverek vizsgálatának próbajele:
7. számú próbajel

[KÉP_HELYE]

Ezzel a próbajellel kell ellátni minden olyan egyedileg vizsgált fegyvert, amelynek torkolati energiája nem haladja meg a 7,5 joule-t. Ez a próbajel csak belföldi minősítésre szolgál.
(8) Az időszakos vagy ismételt vizsgálat próbajele:
8. számú próbajel

[KÉP_HELYE]

Ezzel a próbajellel kell ellátni a fegyvert az első alkalommal végrehajtott eredményes időszakos vagy ismételt vizsgálat igazolására.
(9) A próbajelek elhelyezését a 9. melléklet tartalmazza. A próbajel mellé a vizsgálat évének két utolsó számjegyét is el kell helyezni.
(10) Hamisított próbajel észlelése vagy annak alapos gyanúja esetén a Vizsgáló köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes rendőrhatóságot.
16. § (1) Amennyiben a fegyver a vizsgálaton nem felel meg e rendelet előírásainak, a próbajel elhelyezését a Vizsgáló megtagadja.
(2) Ha a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a fegyver használata veszélyes és a feltárt hiba nem szüntethető meg javítással, de a fegyveren elfogadott próbajel van, azt a nem javítható szerkezeti elemen a próbajel „X” alakban történő átütésével érvényteleníteni kell. Történelmileg értékes muzeális fegyverek vagy próbajelek esetén az „X” jel a próbajel mellé üthető be.

Egyes fegyverek és lövőkészülékek típusjóváhagyó vizsgálata

17. § (1) Egyedi vizsgálat helyett típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthető az a (2) bekezdésben felsorolt, sorozatban gyártott fegyver és lövőkészülék, amelynek szerkezete minden kétséget kizáróan alkalmas a lövés elviselésére, amennyiben a Vizsgáló előzetes ellenőrzése alapján megállapítható, hogy:
a) a gyártó az adott típusból sorozatgyártásra felkészült,
b) az előirányzott technológia alkalmas a gyártmányrajz szerinti termék egyenletes minőségben történő gyártására,
c) rendelkezésre állnak a késztermék átvételi vizsgálataihoz szükséges ellenőrző- és mérőeszközök,
d) a gyártó rendelkezik a termék lőpróbáihoz szükséges lőtérrel, mérőeszközökkel és ezek kezeléséhez megfelelő szakemberrel.
(2) Típusjóváhagyó vizsgálatra kerülhet az a
a) fegyver,
aa) amelyben a töltényűr átmérője legfeljebb 5 mm, hossza legfeljebb 15 mm,
ab) amelyben a töltényűr átmérője legfeljebb 6 mm, de csőtorkolati energiája a 7,5 joule-t nem haladja meg, tölténye lőportöltetet nem tartalmaz, a kilövéshez szükséges energiát a gyúelegy szolgáltatja,
ac) amely csak egyetlen lőszer kilövésére alkalmas egyszer használható szerkezet;
b) lövőkészülék, amelyben a lövedéket vagy más mechanikus alkatrészt a lőportöltet gáznyomása hozza mozgásba;
c) riasztó-, jelző-, indító- és gázfegyver, amely legfeljebb 6 mm átmérőjű töltényűrrel rendelkezik és hüvelytölténnyel működik (nincs szilárd lövedéke), hanghatást ad, vagy szemre és légutakra ingerlő hatást fejt ki;
d) légfegyver - beleértve a sűrített gázzal üzemelőt is -, amely lövedékének torkolati energiája legfeljebb 7,5 joule;
e) kartácslőszert lövő rövidcsövű fegyver.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben felsoroltak bármelyikét nem sorozatban gyártják, úgy azokat a 16. melléklet szerinti egyedi vizsgálattal kell minősíteni.
18. § (1) Típusjóváhagyó vizsgálathoz a következő dokumentumokat kell a Vizsgáló rendelkezésére bocsátani:
a) összeállítási rajz,
b) darabjegyzék,
c) a fokozott igénybevételnek kitett elemek alkatrészrajza,
d) a gyártástechnológia vázlatos leírása,
e) a minőségbiztosítási rendszer vonatkozó részei.
(2) A vizsgálatokat 5 darabon kell végrehajtani a következők szerint:
a) a típusmegjelölés és a megkülönböztető jelzések meglétének vizsgálata,
b) az előírt méretek vizsgálata,
c) az alkalmazott szerkezeti anyagok szilárdságának vizsgálata csővizsgáló lőszerrel (lövőkészülékeknél megengedett a vizsgálatot az eszközhöz felhasználható legerősebb tölténnyel végrehajtani),
d) a működési biztonság vizsgálata,
e) a lövedék torkolati energiájának meghatározása (ha ennek határértéke van előírva),
f) az adott fegyver- vagy lövőkészülék fajtára előírt különleges vizsgálatok elvégzése és értékelése.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatokat a 10., 11., 12., 13. és 14. melléklet tartalmazza.
(4) A 17. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti légfegyvereket a 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerint nem kell vizsgálni.
(5) A típusjóváhagyásra bemutatott darabok közül egy mintát - későbbi összehasonlítás céljából - megőrzésre át kell adni a Vizsgálónak.
19. § A típusjóváhagyó vizsgálat eredményességét igazoló tanúsítvány a következőket tartalmazza:
a) a kérelmező neve és székhelye, továbbá képviselőjének neve és címe,
b) a lőfegyver, légfegyver vagy lövőkészülék fajtája és a típus megjelölése,
c) a vizsgált minta lényeges jellemzői (a szerkezet leírása, a működés elve, a lőpróba előtti vizsgálat megállapításai, a működési és a ballisztikai lőpróba eredményei),
d) a jóváhagyás számát tartalmazó típusjóváhagyó próbajel,
e) a tanúsítvány érvényessége idő- vagy darabszám korlátozással.
20. § (1) A sorozatban gyártott típusokra kiadott tanúsítvány egy évig vagy meghatározott darabszámra érvényes. Az engedély többször is meghosszabbítható, ha a gyártó a Vizsgálóval újabb 5 mintadarabot megvizsgáltat a 18. §-ban foglaltak szerint. Az újbóli vizsgálat előírásait a 15. melléklet tartalmazza.
(2) Ha a gyártó a sorozatgyártásban a fegyver működését megváltoztató módosítást hajt végre, új típusjóváhagyó vizsgálatot kell kérnie.
21. § (1) A gyártónak a tanúsítvánnyal rendelkező típushoz tartozó minden terméken (fegyveren, lövőkészüléken stb.), annak valamelyik fődarabján, jól látható és tartós módon a következőket kell feltüntetni:
a) a gyártó nevét vagy márkajelét,
b) a típus megjelölését,
c) a kaliberjelet,
d) a gyártási számot,
e) a típusjóváhagyó próbajelet.
(2) A típusjóváhagyó vizsgálat próbajele, amely a kipontozott helyen a jóváhagyás számát is tartalmazza, a következő:
a) fegyverekre, betétcsövekre és lövőkészülékekre:
9. számú próbajel

[KÉP_HELYE]

Ezzel a próbajellel kell ellátni a 17. § (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt fegyvereket és lövőkészülékeket.
b) riasztó- és légfegyverekre:
10. számú próbajel

[KÉP_HELYE]

Ezzel a próbajellel kell ellátni a 17. § (2) bekezdésének d) és e) pontjában felsorolt fegyvereket.
22. § Amennyiben a 17. § (2) bekezdésében felsorolt fegyverek vagy lövőkészülékek más államból kerülnek behozatalra, és nincs rajtuk elismert próbajel, azokat a forgalmazó köteles típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálatra bemutatni a Vizsgálónak.
23. § (1) A típusjóváhagyó ellenőrző vizsgálatnál a Vizsgáló elvégzi a 18. § (2) bekezdés szerinti vizsgálatokat, majd kiállítja a 19. § szerinti tanúsítványt, vagy megtagadja azt.
(2) A Vizsgáló ellenőrizheti, hogy a forgalmazónál található, típusellenőrzési szakvéleménnyel rendelkező fegyverek vagy lövőkészülékek paraméterei megfelelnek-e a szakvéleményben rögzítetteknek.
24. § A Vizsgáló a típusjóváhagyó tanúsítványt visszavonja, ha
a) az ismételt vizsgálaton a termékek már nem felelnek meg e rendelet előírásainak,
b) a legyártott termékek eltérnek a típusjóváhagyó tanúsítványban feltüntetett jellemzőktől.
25. § A Vizsgáló a típusjóváhagyó tanúsítvány kiadásáról, illetve a típusjóváhagyó tanúsítvány visszavonásáról tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.
26. § Amennyiben a Vizsgálóhoz olyan bejelentés érkezik, amelynek alapján feltételezhető, hogy egy részes államból származó, a Magyar Köztársaságban forgalomba került fegyver nem felel meg e rendelet előírásainak, arról a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot és a C.I.P. Állandó Irodát.

Fegyverek szemléje

27. § (1) Szemlézni kell azon fegyvereket, amelyeket elismert egyedi vagy típusvizsgálati próbajellel elláttak, de tanúsítvánnyal nem rendelkeznek. A tanúsítvány kiállításához a Vizsgáló
a) a bemutatott fegyvert szemrevételezéssel megvizsgálja,
b) ellenőrzi azon az elfogadott próbajelek meglétét,
c) meggyőződik arról, hogy a gáz- és riasztófegyveren nem hajtottak végre olyan változtatást, amivel jellegének megváltoztatásával lőfegyverré lehet átalakítani.
(2) Megfelelés esetén a Vizsgáló kiállítja a 13. § szerinti tanúsítványt.

Hatástalanított fegyver vizsgálata

28. § (1) A fegyver fődarabjait a hatástalanítási műveletek elvégzése után, de a végleges rögzítések előtt vizsgálatra be kell mutatni. Ha a hatástalanított fődarabokon a hatástalanítást végző azonosító jele fel van tüntetve, és a fődarabokon elvégzett hatástalanítási műveletek megfelelőek, a Vizsgáló a hatástalanítás próbajelét a fődarabokra elhelyezi. Ha a fődarabokon elvégzett hatástalanítási műveletek megfelelőek, akkor a Vizsgáló a hatástalanítás próbajelét a fődarabokra elhelyezi. A végleges rögzítések elvégzése után a fegyvert ismét be kell mutatni vizsgálatra.
(2) Amennyiben a fegyver minden hatástalanítási előírásnak megfelel, a Vizsgáló kiadja a hatástalanítást igazoló tanúsítványt.
(3) A hatástalanítás próbajele:
11. számú próbajel

[KÉP_HELYE]

Színházi fegyverek vizsgálata

29. § A színházi fegyvereket a gáz- és riasztófegyverekhez hasonló vizsgálatnak kell alávetni.

Kereskedelmi lőszerek vizsgálata

30. § Kereskedelmi lőszerek vizsgálatát a gyártott mennyiségből kivett mintán (próba) hajthatják végre. A vizsgálatok vagy azok egy részének végzésére a gyártó is felhatalmazható, ha ehhez megfelelő, a 38. §-ban meghatározott feltételekkel rendelkezik és a Vizsgáló ellenőrzéssel erről meggyőződött.
31. § Egy tétel megengedett legnagyobb darabszáma:
a) központi gyújtású lőszerekből 500 000 db,
b) peremgyújtású lőszerekből 1 500 000 db.
32. § A lőszer megnevezését a 17. mellékletben meghatározott kaliberjellel kell megadni. Kivételesen megengedhető a C.I.P. által elfogadott szinonim elnevezések valamelyikének használata is (23. melléklet). A Magyar Köztársaságban elfogadott kaliberjelek felsorolását, az egyes kaliberjeleknek megfelelő lőszerek, töltények méreteit és megengedett gáznyomás értékeit, illetve a fegyverek töltényűrjének előírt méreteit a 17. melléklet, a fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzését, lőportöltetének és lövedéktömegének adatait a 21. melléklet tartalmazza.
33. § A gyártott tételek vizsgálata a következők szerint történik:
a) mintavétel;
b) a legkisebb csomagolási egység vizsgálata;
c) a lőszerek szemrevételezése;
d) a méretek vizsgálata;
e) a csappantyú érzékenységének vizsgálata;
f) a gáznyomás vagy a torkolati energia vizsgálata (attól függően, hogy melyik az előírt érték);
g) a működési biztonság vizsgálata;
h) a sebesség mérése és a mozgásmennyiség kiszámítása (csak acélsörétes lőszereknél).
34. § (1) Minden lőszertételből a 18. mellékletben előírt mintamennyiséget kell kivenni a 18. mellékletben felsorolt vizsgálatok végrehajtásához.
(2) A legkisebb csomagolási egységen a következő megkülönböztető jelzések meglétét kell vizsgálni:
a) a gyártó neve, jelzése vagy márkajele;
b) a lőszer megnevezése, kaliberjele;
c) a lövedéktípus jelölése;
d) a lövedéktömeg feltüntetése;
e) a gyártott tétel (sorozat) sorszáma;
f) a kereskedelmi célra újratöltött lőszereknél az újratöltésre utaló felirat;
g) a normál lőszerre megadott maximális értéknél nagyobb gáznyomást adó nagyteljesítményű sörétes lőszerek esetében erre utaló figyelmeztetés;
h) acélsörétes lőszernél annak jelzése, ha a sörétek átmérője meghaladja a 3. melléklet 2. b) pontjában megadott értékeket, egy arra utaló felirattal, hogy csak acélsörétre is vizsgált fegyverből szabad működtetni;
i) szilárd lövedéket nem tartalmazó tölténynél a kilőtt anyag jelölése;
j) a lőszer tűzveszélyességi osztálya.
(3) A legkisebb csomagolási egységek felbontásakor a Vizsgálónak vizsgálni kell, hogy azokban csak a jelöléseknek megfelelő lőszerek vannak, keveredés nem fordul elő.

Egy adott kaliberjelű lőszer típusvizsgálata, próbajel használata

35. § (1) Adott kaliberjelű lőszer típusvizsgálatát a gyártás vizsgálatával azonos módon, kétszeres mintamennyiség vizsgálatával kell végrehajtani. Típusvizsgálatra egy lőszerfajta sorozatgyártásának megkezdése előtt kerülhet sor.
(2) A típusvizsgálatra legkevesebb 3000 darabot lehet felajánlani, amelyet a későbbi sorozatgyártás feltételei között gyártottak.
36. § Típusvizsgálatkor a kereskedelmi lőszerekre előírt összes vizsgálatot el kell végezni a következő eltérésekkel:
a) a csomagolás és az azon előírt jelzések készülhetnek ideiglenes eljárással;
b) a méretvizsgálat során a 19. melléklet táblázataiban, az adott kaliberjelű lőszerre megadott összes hossz- és átmérőméretet és a tölthetőséget vizsgálni kell, ezek nem léphetik túl a megadott értékeket.
37. § (1) Új kaliberjelű lőszer kifejlesztése esetén, amelyik még nem szerepel a C.I.P., illetve a 17. melléklet táblázataiban, a típusvizsgálatot a gyártó által megadott adatok figyelembevételével kell elvégezni.
(2) Nem szabad olyan új lőszer gyártásának hatósági engedélyezéséhez szakvéleményt adni, melyről a típusvizsgálat során megállapítják, hogy
a) működtethető olyan fegyver töltényűrjéből, mely a mérettáblázatban megtalálható más kaliberjelű lőszer kilövésére való, és méretei azonosak vagy hasonlóak, de megengedett gáznyomása kisebb mint az új vizsgált lőszeré,
b) az új lőszernek kisebb a megengedett legnagyobb gáznyomása a mérettáblázatban megtalálható azonos vagy hasonló méretű lőszerénél, de a már meglévő lőszer működtethető az új lőszerhez tervezett - kisebb gáznyomást elviselő - fegyverből.
38. § (1) A típusvizsgálatot a Vizsgáló képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni, annak eredményeit a Vizsgáló minősíti.
(2) A típusvizsgálat során a Vizsgáló az eddig meghatározottakon túl a következőket vizsgálja:
a) rendelkezésre állnak-e a lőszerek méretvizsgálatához szükséges hitelesített mérőeszközök;
b) a ballisztikai mérőcsövek méretei megfelelnek-e a 19. mellékletben megadott méreteknek és tűréseknek;
c) a ballisztikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak-e, ezek utolsó hitelesítése mikor, milyen módon történt;
d) rendelkezésre állnak-e a biztonságos működés vizsgálatához szükséges fegyverek;
e) a gyártó berendezései biztosítják-e az egyenletes minőségben történő gyártást;
f) a mérőműszerek használatához megfelelően képzett szakemberekkel rendelkeznek.
(3) Több kaliberjelű lőszer egyidejű vagy egy éven belüli típusvizsgálata esetén csak az a), b) és d) pontban leírtakat kell minden kaliberre vizsgálni.
39. § (1) Egy lőszertípus (egy adott kaliberjelű lőszer) gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvéleményben a Vizsgáló azt igazolja, hogy a gyártó az adott kaliberjelű lőszer gyártására felkészült, a vizsgálatok elvégzéséhez rendelkezik a szükséges mérőeszközökkel, ballisztikai vizsgáló berendezésekkel és megfelelően képzett személyzettel.
(2) A gyártónak minden gyártani kívánt lőszertípusra vonatkozóan rendelkeznie kell a Vizsgáló szakvéleményével.
(3) A lőszertípus gyártásának hatósági engedélyezéséhez szükséges szakvélemény birtokában a gyártó a sorozatgyártás során a lőszervizsgálat próbajelét a lőszerek legkisebb csomagolási egységén köteles feltüntetni.
A lőszervizsgálat próbajele:
12. számú próbajel

[KÉP_HELYE]

(4) Nem tüntetheti fel a lőszervizsgálat próbajelét az a gyártó, amelyiknél a 18. melléklet II/16. pontjában felsorolt feltételek csak részben állnak rendelkezésre.
40. § A Vizsgáló a próbajel használatra történő feljogosításról a gyártó és a kaliberjel(ek) megnevezésével tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát.
41. § (1) Ha a Vizsgáló meggyőződik arról, hogy a gyártó által próbajellel ellátott valamelyik lőszersorozat nem felel meg az e rendelet előírásainak, az illetékes rendőrhatóság egyidejű értesítése mellett felszólítja a gyártót a sorozat kereskedelmi forgalomból való kivonására.
(2) Súlyos vagy ismételt hibák előfordulása esetén a Vizsgáló a próbajel használatát a gyártótól visszavonhatja.
(3) Másik országból származó lőszerek esetén a megállapított hibáról a Vizsgáló tájékoztatja a C.I.P. Állandó Irodát, valamint azon ország nemzeti vizsgáló szervezetét, amelyiknek a próbabélyegével a hibás tételt ellátták. A lőszereknek a felhasználóra vagy annak környezetére való veszélyessége esetén a Vizsgáló értesíti az illetékes rendőrhatóságot is.

Csővizsgáló lőszerek vizsgálata

42. § Csővizsgáló lőszerek a 9. § b) pontja és a 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti fegyvervizsgálatok végrehajtásához szükségesek. Vizsgálatukat a 32-34. §-ban leírtak szerint kell végrehajtani a következő eltérésekkel:
a) egy gyártási tétel darabszáma 3000 darabnál kevesebb is lehet,
b) a mintavétel mennyisége gáznyomás vizsgálathoz 10 db,
c) szemrevételezéssel és méretvizsgálattal a tétel 100%-át kell vizsgálni,
d) a működési biztonságot kereskedelmi fegyverekkel is vizsgálni kell,
e) a legkisebb csomagolási egységen az előírt jelzéseken kívül legyen a csővizsgáló lőszerre utaló egyértelmű jelzés (felirat),
f) a csomagolás legyen eltérő az azonos kaliberjelű kereskedelmi lőszerétől,
g) a csomagoláson fel kell tüntetni a kaliberjelhez előírt vizsgálati nyomást, valamint sörétes lőszerek esetén azt is, ha csak az első vagy a második mérőhely vizsgálatára való, a sörétes csővizsgáló lőszerek feleljenek meg a 22. melléklet előírásainak,
h) a lőszereken az előírt jelzések mellett legyen feltűnő megkülönböztető jel; sörétes lőszereken, a hüvelytesten is fel kell tüntetni a vizsgálati nyomást,
i) a csővizsgáló lőszereken a kereskedelmi lőszereknél megengedett rövid hosszirányú repedések nem fordulhatnak elő,
j) a csővizsgáló lőszerek gáznyomását a 19. mellékletben leírtaknak megfelelően kell vizsgálni; statisztikai valószínűséggel a várható legkisebb nyomás értékét is ki kell számítani, aminek meg kell haladnia az azonos kaliberjelű kereskedelmi lőszerek várható legnagyobb gáznyomását; huzagolt csövű fegyverek lőszereinél a csőtorkolati energia értéke haladja meg a megengedett legkisebb értéket; az eredményeket a 19. mellékletben leírtak szerint kell értékelni,
k) a csővizsgáló lőszerek gáznyomását - a peremgyújtású töltények kivételével - elektromechanikus eljárással kell mérni,
l) a fekete lőporral működő fegyverek kaliberjelzését, lőportöltetének és lövedéktömegének adatait a 21. melléklet tartalmazza,
m) a 21. mellékletben nem szereplő kaliberjelzéssel ellátott, fekete lőporral működő fegyverek esetében a gyártó által megadott töltet értéket kell figyelembe venni, és ez alapján a Vizsgáló határozza meg a csővizsgáló töltetet.

Felülvizsgálat

43. § (1) A vizsgálatok elvégzésére és a próbajel használatára feljogosított gyártónál a Vizsgáló évenként ellenőrzi, hogy az a feljogosító szakvélemény(ek)ben foglaltaknak továbbra is megfelel-e. A Vizsgáló szúrópróbaszerű ellenőrzést is végezhet.
(2) A felülvizsgálat részei:
a) a mérőrendszerek, a ballisztikai csövek és a mérőműszerek, illetve azok utolsó hitelesítésének vizsgálata;
b) az utolsó felülvizsgálat óta gyártott sorozatok vizsgálati jegyzőkönyveiből szúrópróbaszerűen kiválasztott dokumentáció vizsgálata;
c) egy vagy néhány sorozat vizsgálatának megismétlése a Vizsgáló képviselőjének jelenlétében; az ismételt vizsgálatnál megengedett a gáznyomást csak 10 lövéssel vizsgálni.
(3) Amennyiben a Vizsgáló a (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatkor olyan sorozatot talál, amelynek mérési eredményei közel vannak a megengedett határértékhez, a sorozat vizsgálatait megismétli.
(4) A felülvizsgálatról a Vizsgáló jegyzőkönyvet készít, mely az elvégzett vizsgálat tételes ismertetésén kívül felsorolja a tapasztalt hiányosságokat és határidőt ad azok megszüntetésére.
(5) Súlyos hiányosságok észlelése esetén a Vizsgáló az illetékes rendőrhatóságnál kezdeményezheti a próbajel használatra való feljogosítás, engedély átmeneti, a hibák elhárításáig történő felfüggesztését vagy visszahívását.

Szakvélemény gyártási kérelemhez

44. § A fegyver vagy lőszer gyártási kérelemnek tartalmaznia kell a Vizsgáló által készített, a Korm. r. 3. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott szakvéleményét.
45. § (1) Olyan fegyverek gyártására vonatkozó kérelem esetén, amelyekbe a próbajel beütése csak egyedi vizsgálattal történhet, a kérelmezőnek a következőket kell a Vizsgáló rendelkezésére bocsátania:
a) mintapéldány minden gyártani kívánt fegyvertípusból,
b) azon alkatrészek, részegységek felsorolása - amennyiben ilyeneket beépítettek a fegyverbe -, amelyeket másik gyártótól szereztek be, és azokat már más fegyvernél bevizsgálták és ellátták próbajellel,
c) a saját gyártásban készülő teherviselő alkatrészek, részelemek gyártmányrajza, a gyártáshoz használt anyagféleségek felsorolásával,
d) összeállítási rajz,
e) Összeszerelési technológia,
f) a gyártó berendezések helyszíni bemutatása a gyártó telephelyén annak igazolására, hogy képesek a 17. mellékletben előírt méreteket betartani,
g) a kész fegyver méretellenőrzéséhez rendelkezésre álló mérőeszközök,
h) lőtér a fegyverek kipróbálásához,
i) megfelelő képzettségű szakemberek a fegyver ballisztikai vizsgálataihoz,
j) a fegyverhez használható lőszer kaliberjele.
(2) A fegyverek külalakját, tusának, irányzékának, működtetésének megoldását a gyártó szabadon választhatja meg.
(3) A szakvélemény a gyártás folyamatára vonatkozik, a gyártott fegyvereket a Vizsgálónak egyedi vizsgálatra minden esetben be kell mutatni.
46. § Típusjóváhagyó vizsgálattal minősíthető fegyverek gyártási kérelmének esetében a szakvélemény kiadásához a 17-19. §-ban előírtak szerint kell eljárni.
47. § Lőszergyártási kérelemhez szakvéleményt a 35-38. §-nak megfelelően kell kiadni.

Záró rendelkezések

48. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a polgári kézilőfegyverek, gáz-, riasztó- és légfegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 64/1996. (XII. 27.) IKIM rendelet, valamint az azt módosító 5/1999. (III. 3.) GM rendelet és 15/2003. (III. 28.) GKM rendelet.
49. § E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott tanúsítványok érvényességi idejét nem érinti.
50. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
51. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan fegyvernek, fegyver fődarabjainak, valamint azok lőszereinek, a hatástalanított fegyvereknek, továbbá a lövőkészülékeknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a közbiztonság, valamint az emberi élet védelme tekintetében az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

[LÁBJEGYZET_1] A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet.