331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

A Kormány az Alkotmány 35. §-a (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-a (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének d), i) és n) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. §-ának (3) bekezdésében és 85. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A gyámhatóság szervezete

1. § (1) A gyámhatóság feladat- és hatáskörét
a) a települési önkormányzat jegyzője,
b) a városi gyámhivatal,
c) a szociális és gyámhivatal
gyakorolja.
(2) A Kormány városi gyámhivatalként a mellékletben kijelölt települési önkormányzat polgármesteri hivatalának gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézőjét jelöli ki.
(3) A mellékletben kijelölt városi gyámhivatal a feladat- és hatáskörét a mellékletben meghatározott illetékességi területén, az ott felsorolt településekre kiterjedően is ellátja.
(4) A Kormány szociális és gyámhivatalként a közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervét jelöli ki.
(5) A közigazgatási hivatal külön jogszabályban meghatározott megyei kirendeltségén a szociális és gyámhivatalnak területi osztálya működik.
2. § (1) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben általános első fokú hatóságként jár el a települési önkormányzat jegyzője, illetve a városi gyámhivatal. A városi gyámhivatal az e rendeletben meghatározott kivételekkel ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály az elsőfokú gyámhatóság hatáskörébe utal.
(2) Az e rendeletben meghatározott ügyekben első fokú hatóságként jár el a szociális és gyámhivatal.
(3) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság
a) a települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben a szociális és gyámhivatal,
b) a szociális és gyámhivatal által első fokon elbírált ügyekben a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter).

A GYÁMHATÓSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

A települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatásköre

3. § (1) A települési önkormányzat jegyzője
a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
b) külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját,
c) a városi gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozatok végrehajtásában,
d) felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
e) dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről,
f) a gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el,
g) megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,
h) megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt, tartásra köteles hozzátartozó kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát,
i) közreműködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint,
j) közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában,
k) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat.
(2) A mellékletben kijelölt települési önkormányzat jegyzője dönt a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása működésének engedélyezéséről.

A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre

4. § A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében
a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában,
b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését,
c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról,
d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
f) dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,
g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését,
h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről,
i) dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről,
j) dönt a gondozásidíj-fizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről,
k) megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét,
l) dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről,
m) közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban.
5. § A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt
a) az otthonteremtési támogatás megállapításáról,
b) a gyermektartásdíj megelőlegezéséről.
6. § A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében
a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
b) megállapítja a gyermek családi és utónevét,
c) hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel.
7. § A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban
a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét,
b) dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
c) elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
d) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről,
e) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
f) kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.
8. § (1) A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet
a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása,
b) a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,
c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,
d) a gyermek örökbefogadásának felbontása,
e) a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése,
f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása
iránt.
(2) A városi gyámhivatal feljelentést tesz
a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása,
b) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény
miatt.
9. § A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban
a) dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról,
b) intézkedik a bíróság, valamint a városi gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról,
c) dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
d) dönt a szülői felügyeleti jog körébe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre,
e) hozzájárul a gyermek családba fogadásához,
f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot,
g) engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt,
h) dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről,
i) eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben,
j) engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását.
10. § A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban
a) a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel,
b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,
c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét,
d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,
e) külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat.
11. § A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban
a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről,
b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik,
d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást,
e) közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben,
f) közreműködik a hagyatéki eljárásban.
12. § Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nem magyar állampolgárságú (külföldi) gyermek érdekében való intézkedésre kijelölt gyámhivatal [Gyvt. 72-73. §] feladatait a Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala látja el.

A szociális és gyámhivatal feladat- és hatásköre

13. § A szociális és gyámhivatal
a) ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és a városi gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését,
b) első fokon dönt a gyermekek átmeneti gondozása és a gyermekvédelmi szakellátások működésének engedélyezéséről,
c) másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben,
d) ellátja a jogszabályokban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
14. § (1) A szociális és gyámhivatal ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi
a) a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét,
b) az egészségügyi szakfelügyelet kivételével a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet vagy a kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézmény, illetve az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe felvett szakértő szükség szerinti bevonásával - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységét.
(2) A szociális és gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogkörét a közigazgatási hivatal vezetőjével egyeztetett éves ellenőrzési terv és program szerint gyakorolja, amelyben meghatározza a teljes körű, illetve célellenőrzés alá vont szerveket, valamint a célvizsgálati tárgyköröket.
(3) A miniszter a szociális és gyámhivatal vezetőjét az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl vizsgálat lefolytatására utasíthatja.
(4) A szociális és gyámhivatal vezetője az ellenőrzési tervről, valamint az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a minisztert.
15. § A szociális és gyámhivatal a 14. §-ban meghatározott feladatok ellátása során jogosult szakmai koordinációs értekezletet összehívni, elsősorban a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatásköröket ellátó hatóságok, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók számára.
16. § A szociális és gyámhivatal a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, illetve az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe felvett szakértők véleményének kikérésével kijelöli a gyermekjóléti alapellátást, illetve a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények közül a szakmai módszertani feladatokat ellátó intézményeket.
17. § A szociális és gyámhivatal - a miniszter által meghatározottak szerint - közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében.
18. § A szociális és gyámhivatal a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet bevonásával véleményezi a helyi önkormányzatnak - a Gyvt. 121. §-ának (2) bekezdése alapján megküldött - az önkormányzati ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatait, és szükség esetén kezdeményezi a javaslatok megváltoztatását.
19. § A szociális és gyámhivatal elősegíti és koordinálja a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását a veszélyeztetett, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára.
20. § A szociális és gyámhivatalok szakmai irányítását a miniszter látja el, amelynek során
a) négyévenként ellenőrzi a szociális és gyámhivatalok gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységét, az alapellátó és szolgáltató intézményrendszer, valamint a gyámhatóság szakmai munkáját,
b) részt vesz a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által koordinált, a közigazgatási hivatalokon belül működő szakigazgatási szervek tevékenységének szakmai irányítását ellátó miniszterek bevonásával zajló felügyeleti vizsgálatokban, meghatározza az ellenőrzés szakmai szempontjait,
c) a szociális és gyámhivatalok számára meghatározza az éves ellenőrzési terv kiemelt területeit és értékeli a szociális és gyámhivatalok éves beszámoló jelentéseit.

A GYÁMHATÓSÁG ILLETÉKESSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Általános illetékesség

21. § (1) Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén
a) a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának,
b) az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek,
c) az ideiglenes gondnokrendeléssel, zárgondnok kirendelésével, valamint gondnokság alá helyezési eljárással érintett személynek
a lakóhelye található.
(2) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területen található, a gyámhatóság illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található.
(3) Lakóhely hiányában - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint - a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási hely határozza meg.
(4) Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, a gyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a 3. § szerinti ügyekben a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzője, a 4-12. §-ban foglalt ügyekben pedig a Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatala illetékes.

Egyéb illetékesség

22. § (1) Bármely gyámhatóság - a jogszabályi feltételek fennállása esetén - intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt, amelyről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhatóságot.
(2) Bármely gyámhatóság illetékes
a) nyilatkozat felvételére, ha a szülő azt a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismerve teszi,
b) rendezetlen családi jogállású gyermekre vonatkozóan apai elismerő nyilatkozat felvételére, azzal, hogy annak egy példányával értesíteni kell a gyermek születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt és a gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét.
(3) Ha a gyermeknek, illetve az ügyei vitelében akadályozott vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs törvényes képviselője, illetve annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetve gondnokrendelés szükségessé vált.
(4) A gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása iránti eljárásra a kötelezett lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője az illetékes.
(5) Az illetékesség nem változik a gondnokság alá helyezés iránti per befejezéséig.
(6) Méhmagzat részére az a városi gyámhivatal illetékes gondnokot rendelni, amelynek területén az anya lakóhelye van.
(7) Ha a gyám vagy gondnok (eseti gondnok) személyében változás történt, és ez illetékesség-változást eredményez, a vagyonkezelésre jogosult volt gyám vagy gondnok (eseti gondnok) az illetékessé vált városi gyámhivatalnak tartozik végszámadással.
(8) Ha a tizenhatodik életévét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az előzetes engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti városi gyámhivatal megadhatja, erről azonban a másik városi gyámhivatalt értesíteni kell.
(9) Ha a gyermek gyámhivatali engedéllyel a szülői házat elhagyta, ezt követően a városi gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.
(10) A Gyvt. 80. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben az örökbefogadással kapcsolatos eljárásra a gyermek lakóhelye szerinti városi gyámhivatal az illetékes.
(11) Azt a krízishelyzetben lévő várandós anyát, aki állapotát környezete és hozzátartozói előtt titokban szándékozik tartani (a továbbiakban: titkolt terhesség) kérelmére bármely családok átmeneti otthonának be kell fogadnia.
(12) Titkolt terhesség esetén az örökbefogadási eljárásra a gyermek születési helye szerinti városi gyámhivatal az illetékes.
23. § (1) A gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - a Gyvt. 68. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén - elrendeli a gyermek védelembe vételét, amelyről haladéktalanul értesíti a 21. § szerinti települési önkormányzat jegyzőjét.
(2) Ha a gyermeket a városi gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél helyezte el, a gyermek ügyében - a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerős befejezéséig - az a gyámhivatal jár el, amelynél az elsőfokú eljárás indult.
(3) Ha a gyermeket átmeneti nevelésbe vették, a városi gyámhivatal illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelye megváltozik, a városi gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.
(4) A városi gyámhivatal illetékessége a tartós nevelésbe vétel fennállása alatt nem változik. A tartós nevelésbe vételt elrendelő városi gyámhivatal a gyermek valamennyi - a városi gyámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi és gyámügyi - ügyében illetékes eljárni.
(5) A fiatal felnőttek utógondozói ellátása ügyében az a városi gyámhivatal illetékes, amely az önjogúvá válással összefüggésben döntött.
(6) Ha a gyermeket nevelő szülő szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel, a másik szülő szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítására irányuló vagy a gyermek másnál történő elhelyezése iránti per megindítására az a városi gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gyermeket nevelő szülő lakóhelye volt.
(7) A szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indító városi gyámhivatal illetékes a gyermek tartós nevelésbe vételére is.
(8) Az örökbefogadás előtti eljárásra az a városi gyámhivatal illetékes, amelynek területén az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye van. Ha az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különböző városi gyámhivatalok illetékességi területén van, az eljárásra - a kölcsönös tájékoztatás mellett - az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye szerinti bármelyik városi gyámhivatal illetékes.
(9) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az illetékességet lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó lakóhelye határozza meg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.)
aa) 1. §-a,
ab) 3-5. §-a és a 3. §-t megelőző alcím,
ac) 7. §-a,
ad) 1. számú melléklete;
b) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gymr.) 3. §-ának (3) bekezdése.
(3) Nem lép hatályba az egyes gyermekvédelmi és gyámügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet
a) 20. §-a,
b) 3. számú melléklete.
25. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gyer. 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/A. § (1) A szociális és gyámhivatal a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó feladata ellátása érdekében
a) tájékoztatást kér és nyilvántartást vezet a helyi önkormányzatok, civil szervezetek, illetve az általuk fenntartott intézmények által a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzése céljából indított programokról,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek védelmét szolgáló bűnmegelőzési pályázati felhívásokat, azokról tájékoztatja a helyi önkormányzatokat, gyermekjóléti szolgálatokat, civil szervezeteket,
c) segítséget nyújt a b) pont szerinti pályázatok benyújtásához és az elnyert támogatások cél szerinti felhasználásához,
d) illetékességi területén összehangolja a gyermekek számára indított bűnmegelőzési programokat,
e) együttműködik a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személyekkel és intézményekkel, közoktatási intézményekkel, a pártfogó felügyelői szolgálattal, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, valamint a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézményekkel,
f) részt vesz a kábítószerügyi egyeztető fórum, illetve az illetékességi területén működő bűnmegelőzési tanács munkájában,
g) kapcsolatot tart az áldozatvédelemben szerepet vállaló civil szerveződésekkel, illetve a rendőrség áldozatvédelmi referensével,
h) közvetíti az illetékességi területén kívül működő vagy országos szervezetek által kezdeményezett programokat, képzéseket és segítséget nyújt ezek igénybevételéhez,
i) a gyámhatóságok ellenőrzése során, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet, különös tekintettel a gyermeket veszélyeztető körülmények feltárására irányuló tevékenységre,
j) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén segítséget nyújt a tudomást szerző gyámhatóságoknak, valamint a gyermekvédelmi rendszerben működő szakembereknek a szükséges feljelentés megtételéhez,
k) a büntetőjogi felelősségre nem vonható 14 év alatti elkövetők ügyében szakmai támogatást nyújt a települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) és a gyermekjóléti szolgálatnak a kiskorú, illetve családja részére nyújtandó segítségre vonatkozóan, továbbá kezdeményezi a szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket, és ezek végrehajtását ellenőrzi.
(2) A szociális és gyámhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú melléklet szerinti jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet.
(3) A szociális és gyámhivatal a (2) bekezdés szerinti jelentés elkészítéséhez tájékoztatást kér
a) az Igazságügyi Hivatal illetékes területi hivatalától, a rendőrségtől, valamint a jegyzőtől és a gyermekjóléti szolgálattól a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól,
b) a gyermekjóléti szolgálattól a családgondozás és a védelembe vétel eredményéről.
(4) A (3) bekezdés szerinti jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából a szociális és gyámhivatal egyeztető értekezletet tart. Az értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, az önkormányzatok, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézmények, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet, valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit.
(5) Az értekezletről készített írásbeli összefoglalót a szociális és gyámhivatal az elhangzott javaslatokkal együtt megküldi az értekezletre meghívottaknak.”
26. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének II/1. pontja az „óvónő” szövegrészt követően az alábbiakkal egészül ki:
[II. Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen
Megnevezés	Fizetési osztályok
A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1.	Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban meghatározott, felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel történő ellátása
óvónő						*	*	*	*	*]
„szakgondozó						*	*”
27. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gymr. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A működést engedélyező szerv
a) gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltató (intézmény) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet mellékletében kijelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: városi jegyző),
b) helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén a működtető székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal,
c) az a)-b) pontban nem szabályozott szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a szolgáltató (intézmény) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal.”
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gymr. 3. §-a (7) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról az arról hozott jogerős határozat - a jogerőre emelkedés időpontját igazoló záradékkal ellátott - másolatának vagy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat másolatának egyidejű megküldésével értesíti”
28. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gymr.
a) 7/A. §-ának (1) bekezdésében a „Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek” szövegrész helyébe a „Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetnek” szöveg,
b) 7/A. §-a (2) bekezdésének első és második mondatában, valamint 15. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet” szövegrész helyébe a „Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet” szöveg
lép.
29. § Ahol rendelet megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalt, illetve megyei, fővárosi gyámhivatalt említ azon szociális és gyámhivatalt kell érteni.