343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Az építésügyi hatóság

1. § (1) A Kormány az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságként - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -
a) első fokon e rendelet 1. mellékletében meghatározott önkormányzat jegyzőjét az ott megjelölt településekre is kiterjedő illetékességgel (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság),
b) másodfokon e rendelet 2. mellékletében meghatározott közigazgatási hivatalt az ott megjelölt megyékre is kiterjedő illetékességgel (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság)
jelöli ki.
(2) A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak, valamint a környezetvédelmi sajátos építményfajták tekintetében építésügyi hatóságként az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóságot jelöli ki.
(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó sajátos építményfajták és a műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti hatóság kijelölésére nem kerül sor, akkor az első és másodfokú építésügyi hatósági ügyekben az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el.
(5) Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy az elsőfokú építésügyi hatósági feladatot az (1) bekezdés b) pontja szerinti építésügyi hatóság gyakorolja, akkor másodfokon az építésügyért felelős miniszter jár el.
2. § (1) Az elsőfokú építésügyi hatóság megállapítás előtt véleményezi az illetékességi területén a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket.
(2) A másodfokú építésügyi hatóság az építésügyért felelős miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a szakmai képzések, továbbképzések szervezésében.
(3) Az építésügyi hatósági engedélykérelmet az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti építésügyi hatóságnál kell benyújtani.

Az építésfelügyeleti hatóság

3. § (1) A Kormány az építésfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó hatóságként - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -
a) első fokon e rendelet 2. mellékletében meghatározott közigazgatási hivatal építésfelügyelőjét (a továbbiakban: elsőfokú építésfelügyeleti hatóság),
b) másodfokon e rendelet 3. mellékletében meghatározott közigazgatási hivatalt (a továbbiakban: másodfokú építésfelügyeleti hatóság)
jelöli ki.
(2) A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak, a műemléki védelem alatt álló építmények, valamint a környezetvédelmi sajátos építményfajták tekintetében az építésfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó hatóságként az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóságot jelöli ki.
(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó sajátos építményfajták tekintetében az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti hatóság kijelölésére nem kerül sor, akkor az első és másodfokú építésfelügyeleti hatósági ügyekben az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóság jár el.

Foglalkoztatási feltételek

4. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselői létszámát úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen.
(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő foglalkoztatási feltételei:
a) a külön jogszabályban meghatározott
aa) és e rendelet 4. melléklete szerint megállapított szakirányú felsőfokú végzettség,
ab) a szakterületnek megfelelő tartalmú építésügyi vizsga letételének az igazolása,
ac) szakmai továbbképzésen való eredményes részvétel; valamint
b) az e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlat teljesítése.
(3) A közigazgatási hivatal vezetőjének, helyettesének és a jegyzőnek a foglalkoztatási feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott köztisztviselő kizárólag építésügyi igazgatással kapcsolatos feladatkört láthat el.
(5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági munka minimális technikai feltételeit e rendelet 5. melléklete határozza meg.
(6) Ha a köztisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirány, illetve a külön jogszabályban meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a jogszabály alapján - nem állapítható meg, az oklevél szakirányát e rendelet 4. melléklete szerint kell megállapítani.

Szakmai gyakorlat

5. § (1) Az elsőfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban a közigazgatási alapvizsga vagy azzal egyenértékű egyéb vizsga letételéig döntés-előkészítő, kiadmányozó munkakört önállóan nem tölthet be.
(2) A másodfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek legalább 3 éves építésügyi igazgatási területen szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
(3) Az első- és másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő szakmai gyakorlati idejeként az
a) építési műszaki ellenőri;
b) felelős műszaki vezetői;
c) építőipari kivitelezési;
d) építésügyi hatósági;
e) építésfelügyeleti;
f) beruházói-műszaki (projekt menedzseri);
g) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói;
h) építészeti-műszaki tervezési;
i) építésügyi-műszaki szakértői
tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.
(4) Az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő gyakorlati ideje 5 év, a gyakorlati idő fele a (3) bekezdés a)-e) pontok szerinti tartalmú.
(5) A másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek a (4) bekezdésben meghatározott gyakorlati idő mellett 1 év építésfelügyeleti hatóságnál eltöltött gyakorlati idővel is rendelkeznie kell.

Építésügyi vizsga

6. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek az építésügyi vizsgát jogszabályban meghatározott módon és tartalommal a közigazgatási alapvizsga vagy azzal egyenértékű egyéb vizsga letételét követő 1 éven belül kell teljesítenie.
(2) Az építésügyi vizsga letételére előírt határidőbe nem számít be
a) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,
b) a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama, továbbá
c) a keresőképtelenség.
(3) Mentesül a köztisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha
a) olyan közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, amelynek választható vizsgatárgya az építésügyi igazgatás,
b) olyan posztgraduális képzésen vett részt, amelynek képzési célja, illetve követelményrendszere az építésügyi vizsgáéval megegyező, vagy
c) építésügyi igazgatási területen legalább 10 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

Szakmai továbbképzés

7. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésen vesz részt.
(2) Mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a 60. életévét betöltötte.
(3) Részben mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a külön jogszabályban szabályozott, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekhez kötelezően előírt továbbképzést teljesítette. Ilyen esetben a köztisztviselőnek az azonos tartalmú szakmai továbbképzésen nem kell részt vennie.
(4) Az építésügyi vizsga, illetve a továbbképzés határidejének elmulasztása esetén - a mentesítésre vonatkozó előírások kivételével - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő az 5. § (1) bekezdése szerinti munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

Összeférhetetlenség

8. § (1) Az építésügyi hatósági tevékenység körében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 21. §-a (6) bekezdésének a) pontjában említett pártatlan, befolyásmentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen az, ha az építésügyi hatóság köztisztviselője olyan települések közigazgatási területén ahol hatósági feladatokat lát el ingatlannal, építménnyel összefüggésben
a) építészeti-műszaki tervezési,
b) építésügyi műszaki szakértői,
c) felelős műszaki vezetői,
d) építési műszaki ellenőri,
e) kivitelezési, vagy
f) igazságügyi szakértői
tevékenységet végez.
(2) Az építésfelügyeleti hatósági tevékenység körében az (1) bekezdésben meghatározott, pártatlanságot veszélyeztető tevékenységnek minősül az is, ha az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője olyan települések közigazgatási területén ahol hatósági feladatokat lát el ingatlannal, építménnyel összefüggésben
a) építészeti-műszaki tervezési,
b) kiviteli tervek tervezési,
c) építésügyi műszaki szakértői,
d) felelős műszaki vezetői,
e) építési műszaki ellenőri,
f) kivitelezési, vagy
g) igazságügyi szakértői
tevékenységet végez.
(3) Az építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő nem lehet a hatóság illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el önkormányzati főépítészi feladatot.

Átmeneti és záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet - a (2), (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja és a 4. § (2) bekezdés aa) és ab) pontja 2007. július 1-jén lép hatályba. E rendelkezéseket a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Ezen iratok áttételére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A 4. § (2) bekezdés ac) pontja 2008. január 1-jén lép hatályba.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti
a) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 3. § l) és o) pontja;
b) a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 173/1999. (XII. 6.) Korm. rendelet 11. §-ának (2) bekezdése.
(5) 2007. június 30. napján a hatályát veszti:
a) a kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet, továbbá az annak módosításáról szóló 94/2005. (V. 21.) Korm. rendelet, a 209/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet, és a 69/2003. (V. 15.) Korm. rendelet;
b) a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a gyámügyi, szociális, építésügyi és okmányirodai igazgatási körzeteket érintő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 24. §-a;
c) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény bevezetéséhez biztosítandó hozzájárulásról szóló 241/2005. (X. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése;
d) e rendelet 10. §-a.
10. § (1) A kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A Kormány az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyekben, valamint a kiszolgáló út céljára történő lejegyzés és a telekalakítások engedélyezése tárgyában és az Étv. 47. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott ügyekben első fokon eljáró hatóságként
a) az 1. számú mellékletben megjelölt városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjét e mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel, illetve
b) a 2. számú mellékletben felsorolt települési önkormányzatok jegyzőjét
jelöli ki.”
(2) A kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. mellékletében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Encs városhoz tartozó települések jegyzéke kiegészül Gibárt településsel.
11. § (1) A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ker.) 1. számú mellékletének I. pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Építésügyi igazgatási feladatok
Építésügyi hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítése kiemelt munkakörben:
Az I. besorolási osztályban:
Egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, főiskolai szintű településmérnöki (városgazdasági mérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik.
Építésügyi nyilvántartások vezetése és egyéb építésügyi munkakör
A II. besorolási osztályban:
Szakirányú középfokú végzettség.”
(2) A Ker. 2. számú mellékletének I. pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Építésügyi igazgatási feladatok
Az I. besorolási osztályban:
Építésügyi igazgatási (hatósági) ügyek döntésre való szakmai előkészítése kiemelt munkakörben:
Egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, főiskolai szintű településmérnöki (városgazdasági mérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik.
Építésfelügyeleti kiemelt munkakörben:
Egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, főiskolai szintű településmérnöki (városgazdasági mérnöki) szakképzettség (műemléki védelem alatt álló építmény ellenőrzése esetén műemlékvédelmi szakmérnöki szakképzettség is), vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik.
A II. besorolási osztályban:
Építésügyi nyilvántartások vezetése munkakörben:
Szakirányú középfokú végzettség.”
(3) A Ker. 3. számú mellékletének 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. Építésügyi igazgatási feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
Építésügyi hatósági munkaterületen:
Egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, főiskolai szintű településmérnöki (városgazdasági mérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik, egyetemi szintű jogász szakképzettség, okleveles közigazgatási szakértő szakképzettség, főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettség vagy aki a külön jogszabály szerinti eljárással ezekkel egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkezik.
Építésfelügyeleti hatósági munkaterületen:
Egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, főiskolai szintű településmérnöki (városgazdasági mérnöki) szakképzettség (műemléki védelem alatt álló építmény ellenőrzése esetén műemlékvédelmi szakmérnöki szakképzettség is), vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik.
Építésügyi oktatás és továbbképzés, illetve építésügyi vizsgakövetelmény-rendszer megállapítási munkaterületen:
Egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, főiskolai szintű településmérnöki (városgazdasági mérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik, egyetemi szintű jogász, okleveles közigazgatási szakértő szakképzettség, főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettség, egyetemi vagy főiskolai szintű művelődésszervező szakon szerzett szakképzettség.
Építésügyi nyilvántartási, illetve titkársági (titkárságvezetői) munkaterületen:
egyetemi vagy főiskolai szintű művelődésszervező szakon szerzett szakképzettség
A II. besorolási osztályban:
Építésügyi nyilvántartások vezetése munkakörben:
Szakirányú középfokú végzettség.
Titkársági munkakörben:
Érettségi vizsga.”
(4) A Ker. 3. számú melléklete 127. pontjának az I. besorolási osztályra vonatkozó rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„127. Titkársági és igazgatási feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi szintű jogász, szociálpolitikus vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű hittudományi, informatikatanár (számítástechnika-tanár), mérnökinformatikus vagy műszaki menedzser szakképzettség; főiskolai szintű pénzügyi, számviteli, gazdálkodási szakirányú közgazdász, államigazgatási és szociális igazgatási vagy személyügyi szervezői vagy rendvédelmi felsőoktatásban szerzett szakképzettség; katonai felsőoktatási intézményben (jogelőd intézményében) szerzett katonai vezető (parancsnok) szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és felsőfokú pénzügyi, számviteli vagy ügyvitelszervezői és rendszerszervezői szakképesítés, egyetemi vagy főiskolai szintű művelődésszervezői szakképesítés.”