347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint
a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 22. §-ának c) pontjában,
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdés b) pontjában,
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-ának (11) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében,
a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85/A. §-ban,
a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontjában,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában
foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

1. § (1) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF)
a) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt működő központi hivatal;
b) önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv;
c) székhelye Budapest;
d) illetékessége az ország egész területére kiterjed.
(2) Az OKTVF-t főigazgató vezeti.
2. § A miniszter irányítási jogkörében az OKTVF főigazgatójának javaslata alapján kinevezi és felmenti az OKTVF gazdasági vezetőjét.
3. § Az OKTVF munkavállalói felett - a gazdasági vezető esetén a kinevezés és felmentés kivételével - a munkáltató jogkört a főigazgató gyakorolja.

Vízügyi Központ és Közgyűjtemények

4. § (1) A Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (VKK) a miniszter irányítása alatt működő, részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Székhelye Budapest.
(2) A VKK-t főigazgató vezeti.
(3) A VKK munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja.
(4) A VKK működése az ország egész területére kiterjed.

Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

5. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)
a) a miniszter irányítása alatt működő,
b) önállóan, gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
(2) A felügyelőség elnevezését, székhelyét és illetékességi területét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) A felügyelőséget az igazgató vezeti, aki a (4) bekezdésben foglalt kivétellel gyakorolja a munkáltatói jogokat a felügyelőség alkalmazottai felett.
(4) A miniszter irányítási jogkörében a felügyelőség igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti a felügyelőség gazdasági vezetőjét.
(5) Közigazgatási eljárásban a felügyelőség felügyeleti szerve az OKTVF.
(6) Az 1. számú melléklet II. pontja szerinti felügyelőség székhelyén kívüli kirendeltsége útján is elláthatja az e rendelet 35. §-ában meghatározott igazgatási feladatokat.

Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság

6. § (1) A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság)
a) a miniszter irányítása alatt működő,
b) önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
(2) Az igazgatóság elnevezését, székhelyét és működési területét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az igazgatóságot az igazgató vezeti, aki a (4) bekezdésben foglalt kivétellel gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgatóság alkalmazottai felett.
(4) A miniszter irányítási jogkörében az igazgatóság igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti az igazgatóság gazdasági vezetőjét.

Nemzeti park igazgatóság

7. § (1) A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: NPI)
a) a miniszter irányítása alatt működő,
b) önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
(2) Az NPI elnevezését, székhelyét és működési területét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az NPI-t az igazgató vezeti, aki a (4) bekezdésben foglalt kivétellel gyakorolja a munkáltatói jogokat az NPI alkalmazottai felett.
(4) A miniszter irányítási jogkörében az NPI igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti az NPI gazdasági vezetőjét.

HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE

Környezetvédelmi hatóságok kijelölése

8. § (1) A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben környezetvédelmi hatóságként
a) az OKTVF-t,
b) a felügyelőséget,
c) a főpolgármestert,
d) a polgármestert,
e) a fővárosi főjegyzőt,
f) a települési önkormányzat jegyzőjét,
g) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [c)-g) a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság]
jelöli ki.
(2) Környezetvédelmi hatóságként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el.
9. § (1) Az OKTVF jár el a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény
a) 5. § (3) bekezdésében, 6. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, 9. § (2)-(3) bekezdésében, 10. §-ában, 12. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, továbbá
b) 9. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságnak az országos illetékességű szerveként a gyorsforgalmi utak építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, 71. § (2)-(3) bekezdésben, valamint a 72. §-ban foglalt környezetvédelmi hatóságként. A Kvt. 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként az OKTVF csak a környezetvédelmi engedély tekintetében járhat el.
(2) Az OKTVF jár el a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.)
a) 8. § (4) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés d) pontjában, 17. § (2) bekezdésében, 32. § (7) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, valamint
b) 14. § (2) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében, 27. § (3) bekezdés b) pontjában, továbbá 32. § (6) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére kiterjedő tevékenységre irányul.
(3) Az OKTVF jár el az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvényben foglalt környezetvédelmi hatóságként.
10. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: VTT tv.) 11. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként a szolnoki székhelyű Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jár el.
11. § A települési önkormányzat jegyzője - a fővárosban a főjegyző - jár el a Hgt. 30. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, a bekezdés c)-b) pontjában meghatározott esetben.
12. § (1) A Kvt. 66. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként gyorsforgalmi út építése esetén az OKTVF, egyéb esetben a felügyelőség jár el.
(2) A Kvt. 66. § (2) bekezdésében, 82. § (1)-(2) bekezdésében, valamint 95/A. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként
a) az OKTVF, valamint
b) a felügyelőség
jár el.
(3) A Kvt. 66. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként
a) a felügyelőség, valamint
b) az önkormányzati környezetvédelmi hatóság
jár el.
(4) A Kvt. 91. § (2) bekezdésében és 96. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként
a) az OKTVF,
b) a felügyelőség, valamint
c) az önkormányzati környezetvédelmi hatóság
jár el.
(5) A Hgt. 49. § (2) bekezdésében és 52. § (2) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként
a) az OKTVF,
b) a felügyelőség, valamint
c) a települési önkormányzat jegyzője - a fővárosban a főjegyző -
jár el.

Természetvédelmi hatóságok kijelölése

13. § (1) A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben természetvédelmi hatóságként
a) az OKTVF-t,
b) a felügyelőséget,
c) a fővárosi főjegyzőt,
d) a települési önkormányzat jegyzőjét
jelöli ki.
(2) Természetvédelmi hatóságként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el.
14. § (1) Fokozottan védett növényfaj esetén az OKTVF jár el a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 42. § (3) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként, a bekezdés c) és e)-h) pontjában meghatározott esetben.
(2) Az OKTVF jár el a Tvt. 42. § (4) bekezdésben foglalt természetvédelmi hatóságként.
(3) Fokozottan védett állatfaj esetén az OKTVF jár el a Tvt. 43. § (2) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként, kivéve a bekezdés l) pontjában meghatározott esetben.
(4) Az OKTVF jár el természetvédelmi hatóságként, ha a természetvédelmi hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére kiterjedő tevékenységre irányul.
15. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a jegyző, a fővárosban a főjegyző (a továbbiakban a kettő együtt: jegyző) jár el a Tvt. 26. § (1)-(2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 33. § (4) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében, 37. § (1)-(4) bekezdésében, 38. § (1) és (3) bekezdésében, 72. § (5) bekezdésében, 78. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként.
(2) Országos jelentőségű védett természeti terület kivételével a jegyző jár el a Tvt. 77. §-ában foglalt természetvédelmi hatóságként.
(3) Országos jelentőségű védett fasor kivételével a jegyző jár el a Tvt. 42. § (5) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként.
16. § (1) A Tvt. 80. § (2) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként
a) az OKTVF,
b) a felügyelőség, valamint
c) a jegyző
jár el.
(2) Az OKTVF természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja
a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén az OKTVF egyedi határozata előírásainak megsértése;
b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén az OKTVF engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végezése.
(3) A jegyző természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja
a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén a természet védelmét szolgáló önkormányzati rendelet, illetve a jegyző egyedi határozata előírásainak megsértése;
b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén helyi jelentőségű védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenesen veszélyeztetése, rongálása, károsítása;
c) a Tvt. 80. § (1) bekezdés c) pontja esetén a helyi jelentőségű védett természeti terület jogellenes megváltoztatása, átalakítása, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása;
d) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén jegyző engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végzése.

Vízügyi hatóságok kijelölése

17. § (1) A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben vízügyi hatóságként a felügyelőséget jelöli ki.
(2) Vízügyi hatóságként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el.
18. § A VTT tv. 11. §-ában foglalt vízügyi hatóságként a szolnoki székhelyű Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jár el.

IGAZGATÁSI SZERVEK KIJELÖLÉSE

Környezetvédelmi igazgatási szervek kijelölése

19. § (1) A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben környezetvédelmi igazgatási szervként
a) a felügyelőséget, valamint
b) az igazgatóságot
jelöli ki.
(2) Környezetvédelmi igazgatási szervként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el.
20. § A Kvt. 49. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként a rendelet 1. számú mellékletének III. pontjában meghatározott felügyelőség jár el, az 1. számú melléklet IV. pontja szerinti területen.
21. § Az igazgatóság jár el a Hgt. 34. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként.

Vízügyi igazgatási szervek kijelölése

22. § A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben vízügyi igazgatási szervként
a) a VKK-t, valamint
b) az igazgatóságot
jelöli ki.
(2) Vízügyi igazgatási szervként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az igazgatóság jár el.
23. § A VTT tv. 4. §-ában foglalt vízügyi igazgatási szervként a VKK jár el.

A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV KIJELÖLÉSE

24. § A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként az NPI-t jelöli ki.

SZAKHATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE

Környezetvédelmi szakhatóságok kijelölése

25. § A Kormány
a) az OKTVF-t, valamint
b) a felügyelőséget,
környezetvédelmi szakhatóságként jelöli ki.
26. § Az OKTVF környezetvédelmi szakhatóságként közreműködik a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 19. § (3) bekezdésében foglalt hatósági eljárásokban.
27. § A felügyelőség környezetvédelmi szakhatóságként közreműködik
a) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 66. § (2) bekezdés a) pontjában,
b) a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 6. §-ában,
c) a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 8. § (1) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében,
d) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 37. § (2) bekezdésében,
e) a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 86. § (1) bekezdésében,
f) az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 12. § (2) bekezdésében
foglalt eljárásokban.

Természetvédelmi szakhatóságok kijelölése

28. § A Kormány
a) az OKTVF-t,
b) a felügyelőséget,
c) a fővárosi főjegyzőt,
d) a települési önkormányzat jegyzőjét
természetvédelmi szakhatóságként jelöli ki.
29. § Az OKTVF természetvédelmi szakhatóságként működik közre
a) a Tvt. 10. § (2) bekezdésében és 17. § (4) bekezdésében,
b) a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 4. § (1) bekezdésében, valamint 22-25. §-ában,
c) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 14. §-ában, továbbá 38. §-ában
foglalt eljárásokban.
30. § (1) A felügyelőség természetvédelmi szakhatóságként közreműködik
a) országos jelentőségű védett természeti és Natura 2000 területen a Bt. 38/A. § (1) bekezdésében,
b) országos jelentőségű védett természeti terület esetén
ba) a Tvt. 32. § (2)-(3) bekezdésében és 39. § (1) bekezdésében,
bb) a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 8. § (1) bekezdésében,
c) amennyiben az erdő eredeti rendeltetését az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 17. §-ának (4) bekezdése alapján az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére állapítja meg, az Evt. 16. § (3) bekezdésében, 28. §-ában, 35. § (4) bekezdésében, 38. § (1) bekezdésében, 67. § (3) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében, továbbá
d) védett természeti terület esetén az Evt. 26. § (3) bekezdésében, 29. § (3) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 41. § (5) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, 44. § (3) bekezdésében, 47. § (1) és (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 63. §-ában, 66. § (2) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 73. § (4) bekezdésében,
e) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 28. § (4) bekezdésében, továbbá védett természeti terület esetén a Vtv. 18. § (2) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 45. § (2)-(3) bekezdésében, 80. § (2) bekezdésében,
f) természeti, illetőleg országos jelentőségű védett természeti területen a Hhtv. 6. §-ában, 16. § (2) bekezdésében, 24. § (3) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 30. §-ában, 38. § (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, továbbá Natura 2000 terület esetén a Hhtv. 30. §-ában,
g) természeti területen a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 71. § (5) bekezdésében, 86. § (1) bekezdésében
foglalt eljárásokban.
(2) Természeti területen a felügyelőség természetvédelmi szakhatóságként jár el az alábbi eljárásokban:
a) a termőföld más célú hasznosításának, művelés alól kivett terület újrahasznosításának engedélyezése;
b) a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása, a bányatelek megállapítása, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyása;
c) vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyása.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a felügyelőség természetvédelmi szakhatóságként jár el a természetes és természetközeli állapotú
a) vizes élőhelyek, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek állapotának megváltoztatásának,
b) vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévő építmények átépítésének, átalakításának, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítésének, kivitelezésének
engedélyezése iránti eljárásban.
(4) Barlangban végzendő robbantás engedélyezése során a felügyelőség természetvédelmi szakhatóságként működik közre.
(5) A tájvédelemre vonatkozó előírások érvényesítése érdekében a Tvt. 7. § (2) bekezdésében foglalt tevékenységekkel, valamint az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban a felügyelőség természetvédelmi szakhatóságként működik közre.
31. § (1) A települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző helyi jelentőségű védett természeti terület esetén
a) a Tvt. 32. § (2)-(3) bekezdésében és 39. § (1) bekezdésében, valamint a Hhtv. 6. §-ában, 16. § (2) bekezdésében, 24. § (3) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 30. §-ában, 38. § (3) bekezdésében, valamint
b) a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 8. § (1) bekezdésében
foglalt eljárásokban természetvédelmi szakhatóságként közreműködik.
(2) Az első bekezdésben foglaltakon túl a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző helyi jelentőségű védett természeti terület esetén
a) vízimunka, vízilétesítmény, vízhasználat engedélyezésekor, továbbá
b) a bányászattal összefüggő vízjogi hatósági eljárásokban
természetvédelmi szakhatóságként közreműködik.

Vízügyi szakhatóság kijelölése

32. § (1) A Kormány a felügyelőséget vízügyi szakhatóságként jelöli ki.
(2) A felügyelőség vízügyi szakhatóságként közreműködik
a) vízbázis védőterületén a Bt. 38/A. § (1) bekezdésében,
b) amennyiben az erdő eredeti rendeltetését az Evt. 17. §-ának (4) bekezdése alapján az erdészeti hatóság a vízügyi hatóság kezdeményezésére állapítja meg, az Evt. 16. § (3) bekezdésében, 28. §-ában, 35. § (4) bekezdésében, 38. § (1) bekezdésében, 66. § (2) bekezdésében, 67. § (3) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében, továbbá
c) hullámtéren lévő erdő esetén az Evt. 26. § (3) bekezdésében, 29. § (3) bekezdésében,
d) a Hhtv. 6. §-ában, 16. § (2) bekezdésében, 24. § (3) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, továbbá vízilétesítmény esetén a Hhtv. 26. § (1) bekezdésében és 30. §-ában,
e) a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 8. § (1) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében,
f) a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 71. § (5) bekezdésében, 86. § (1) bekezdésében
foglalt eljárásokban.

EGYÉB FELADATOK

OKTVF feladatai

33. § Az OKTVF állami alaptevékenysége körében
a) szolgáltatja a miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat;
b) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását;
c) ellenőrzi a területi szervek hatósági munkáját;
d) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;
e) a hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a miniszter felkérés alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;
f) koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat;
g) ellátja az integrált szennyezés megelőzéssel, az elérhető legjobb technikák műszaki dokumentációinak kidolgozásával kapcsolatos, továbbá a továbbképzési feladatokat.

A felügyelőség feladatai

34. § (1) A felügyelőség állami alaptevékenysége körében
a) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;
b) közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;
c) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket;
d) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;
e) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.
(2) A 20. § szerinti felügyelőség az ott meghatározott területen környezetvédelmi igazgatási szervként működteti
a) a hatósági tevékenység ellátásához szükséges regionális laboratóriumot, valamint
b) a rendkívüli szennyezések észlelése céljából a mérő-megfigyelő rendszert.

Kirendeltség feladatai

35. § (1) A rendelet 5. § (6) bekezdése szerinti kirendeltség
a) kivizsgálja a közérdekű bejelentéseket és panaszokat, hatósági ellenőrzést végez;
b) adatot, tényt, jogosultságot igazol;
c) elvégzi a környezet állapotának figyelemmel kíséréséhez szükséges mintavételeket, a helyszíni és - ha a szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak - a speciális (radiológiai) méréseket;
d) közreműködik a vízminőségi kárelhárítás - külön jogszabályban meghatározott - feladatainak ellátásában;
e) véleményezi
ea) a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat,
eb) a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket;
f) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;
g) segíti az önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kirendeltség ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a felügyelőség vezetője a felügyelőség szervezeti és működési szabályzatban a kirendeltséghez telepít.

Az igazgatóság feladatai

36. § Az igazgatóság állami alaptevékenysége körében
a) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet;
b) koordinálja, illetőleg közreműködik a működési területe vízgazdálkodását érintő koncepciók és tervek elkészítésében;
c) gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízi létesítmények fejlesztési, fenntartói, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről;
d) közreműködik
da) a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában,
db) a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében,
dc) a vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben;
e) összegyűjti és a szakterületi információs rendszerek rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;
f) együttműködik
fa) a helyi önkormányzatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában, továbbá
fb) a vízgazdálkodási társulatokkal;
g) ellátja a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében;
h) működteti
ha) külön jogszabály alapján az e feladat ellátására át nem adott kizárólagos állami tulajdonban lévő vízi létesítményeket, és
hb) az állami tulajdonú felszíni vizek, vízi létesítmények kezelésének ellátásához szükséges laboratóriumokat;
i) végzi a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét.

Az NPI feladatai

37. § Az NPI állami alaptevékenysége körében
a) ellátja
aa) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni,
ab) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében,
ac) a miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat;
b) ellátja továbbá
ba) a természetvédelmi kutatással,
bb) az élőhelyek kialakításával és fenntartásával, valamint
bc) a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;
c) vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;
d) közreműködik továbbá
da) az erdővagyon-védelmi tevékenységben,
db) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében;
e) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatot, valamint a településrendezési terveket;
f) együttműködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáival a hivatal a külön jogszabályban meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában;
g) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;
h) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak.

ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK

38. § (1) Környezetvédelmi hatósági ügyekben első fokon - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a felügyelőség, másodfokon az OKTVF jár el.
(2) A felügyelőség jár el első fokon az olyan ügyekben is, amelyekben külön jogszabály alapján az önkormányzati környezetvédelmi hatóság jár el, de a hatósági feladat tárgyát képező vagyontárgy települési önkormányzat tulajdonában vagy többségi települési önkormányzati tulajdonban van. Ezekben az ügyekben másodfokon az OKTVF jár el.
(3) E rendelet 9. §-ában meghatározott környezetvédelmi hatósági ügyekben első fokon - országos illetékességgel - az OKTVF jár el.
(4) Természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon - az (5)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a felügyelőség, másodfokon az OKTVF jár el.
(5) E rendelet 14. §-ában és 16. § (2) bekezdésében meghatározott természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon - országos illetékességgel - az OKTVF jár el.
(6) E rendelet 15. §-ában és 16. § (3) bekezdésében meghatározott természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon a települési önkormányzat jegyzője - a fővárosban a főjegyző - jár el.
39. § (1) A környezetvédelmi, valamint természetvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a megkeresés beérkezését követő harminc napon belül köteles megadni. Amennyiben az eljáró hatóság az elintézés sürgősségét megkeresésében kellően megindokolja, a szakhatósági állásfoglalás megadására 15 nap áll rendelkezésre.
(2) A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény
a) 14. §-a szerinti eljárásban 12 hónap,
b) 38. §-a szerinti eljárásban 3 hónap
a szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje.
(3) A külön jogszabály szerint védelem-egyenértékűségi vizsgálat során a szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 2 hónap.
(4) A felügyelőség által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében az OKTVF jár el szakhatóságként másodfokon.
40. § (1) A felügyelőség hatáskörébe tartozó vízügyi, illetve természetvédelmi hatósági eljárásokban, ha a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetőleg tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége körében a felügyelőség illetékességi területén működő igazgatóság, illetve NPI rendelkezik, a felügyelőség az említett állami szervek megkeresésével járhat el.
(2) Az igazgatóság a felügyelőség megkeresése esetén állami alaptevékenysége körében külön jogszabály szerint szakértőként, vagy az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, közreműködik a vízügyi hatósági eljárásokban.
(3) Az NPI a felügyelőség megkeresése esetén állami alaptevékenysége körében külön jogszabály szerint szakértőként, vagy az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, közreműködik a természetvédelmi hatósági eljárásokban.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet 3. számú melléklete 2007. február 1. napján lép hatályba.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) - a Melléklete IV. pontjának kivételével -, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 182/2006. (VIII. 28.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 201/2006. (X. 2.) Korm. rendelet 16. § (2)-(3) bekezdése hatályát veszti. Az R. Melléklete IV. pontja 2007. február 1. napján veszti hatályát.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A rendkívüli szennyezések észlelése céljából a KÖVIZIG figyelőhálózatot, a külön jogszabály szerinti KTVF mérő-megfigyelő rendszert működtet. A figyelőhálózat működtetésének szabályait és a mérő-megfigyelő rendszer működtetésének rendjét a környezetvédelmi és vízügyi miniszter állapítja meg.”
b) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjéről szóló 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 2. számú melléklet D) pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[D) A céltámogatási körbe tartozó (szennyvízelvezetés és -tisztítás) beruházásoknál a megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza:]
„h) ha a keletkező szennyvíz terhelése nem éri el a napi 5000 lakosegyenértéket, vizsgálni kell a természetes szennyvíztisztítási eljárások fő tisztítási elemként vagy utótisztítóként való alkalmazhatóságát (pl. gyökérzónás, faültetvényes stb.)”
c) a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b) pont jelölése c) pontra változik:
[Az 1. §-ban meghatározott feladatokon kívül a jegyző]
„b) környezetvédelmi hatóságként eljár a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtása során;”
(5) A 2007. február 1. napjával megszűnő Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság általános jogutódja a Fertő-Hanság Nemzetei Park Igazgatóság, amely szervezet 2007. február 1. napjától Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság elnevezéssel működik.
42. § Ez a rendelet a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 2. cikke, 3. cikke (2) bekezdésének c)-d) pontja,
b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről 2. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének (1) bekezdése, 9. cikke, 11. cikke, 17. cikkének (1) bekezdése, 18. cikkének (1) bekezdése.