357/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet

a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjaiban, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

1. § A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 2. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
[2. § E rendelet alkalmazásában]
„37. hitelderivatíva: olyan határidős, opciós, illetve swap ügylet, amelynek célja a hitelezési kockázat átadása, tárgya egy minősített követelés, követelésállomány, hitelindex, illetve valamely követelés megtérülése (hozama), és az ügylet értéke a követelés (tőke-, illetve kamatkövetelés) törlesztésével kapcsolatos mulasztási esemény bekövetkezésétől, egy előre meghatározott hitelkockázati besorolás (hitelmérték, bonitás), hitelindex, illetve követelés megtérülés (hozam) alakulásától függ.”
2. § A Hkr. 3. §-a a következő (11)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A pénzügyi vállalkozásnak a számviteli politikájában rögzítenie kell, ha a Hpt. előírásai alapján hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásnak minősül. Az ilyen vállalkozásra e rendelet minden olyan előírása kiterjed, amely a hitelintézetekre vonatkozó szabályozást tartalmaz.
(12) A (11) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésről rendelkező felügyeleti határozat kiadására irányuló kérelem benyújtásának időpontjáig köteles elkészíteni számviteli politikájának - a kifejezetten hitelintézetekre előírt sajátos szabályok (a továbbiakban: hitelintézeti szabályok) alkalmazására való áttérésből adódó - módosítására vonatkozó tervezetet, amely a felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napján lép hatályba. A számviteli politikában (annak módosításában) ki kell térni arra, hogy a hitelintézeti szabályok alkalmazására való áttérés, illetve a határozat visszavonása esetén a hitelintézeti szabályok alkalmazásának megszüntetése milyen könyvvezetési és beszámoló készítési feladatokat, rendező tételeket von maga után, hogyan befolyásolja az egyes eszközök és források, bevételek, költségek és ráfordítások nyilvántartását, a beszámolóban való bemutatását és az értékelést.
(13) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésről rendelkező felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napjával el kell számolni az áttéréssel kapcsolatos rendező tételeket.
(14) Ha a felügyelet a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésről rendelkező határozatot visszavonja, akkor a visszavonás hatálybalépésének időpontjával meg kell szüntetni a hitelintézeti szabályok alkalmazását és el kell számolni a visszatéréssel kapcsolatos rendező tételeket.”
3. § A Hkr. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény, ha az alapszabálya szerint közösségi alapot képez, akkor azt a lekötött tartalékon belül elkülönítetten köteles kimutatni.”
4. § A Hkr. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézménynek a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 54-56. §-át és a 60. §-át a (2)-(18) bekezdésben foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmaznia.”
5. § A Hkr. 10. §-ának (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
[(2) A kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell szerepeltetni:]
„h) a kamatbevétellel járó, nyújtott pénzügyi szolgáltatás teljesítéséhez más pénzügyi intézménytől, pénzügyi ügynöktől, illetve közvetítőtől igénybe vett pénzügyi szolgáltatás után fizetett (fizetendő), a (10) bekezdésbe nem tartozó díj-, illetve jutalék ráfordítást, feltéve, hogy az a nyújtott pénzügyi szolgáltatáshoz közvetlenül hozzárendelhető és annak igénybevevője felé - az f) pontnak megfelelő - kamatjellegű jutalékbevételként felszámításra került,
i) a kamatmentesen nyújtott hitel, kölcsön után felszámított kezelési költség azon részét (összegét), amely az üzletszabályzatban foglaltak alapján, tartalmában a pénz használatának ellenértékét kifejező kamatnak felel meg.”
6. § A Hkr. 15. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) A követelés megelőlegezés címén kifizetett összeget a - közvetlen - kölcsönnyújtás általános szabályai szerint kell elszámolni. Az ilyen címen kifizetett összeget nem lehet vásárolt követelésként a könyvekben kimutatni, ha azt a később teljesülő követelés vásárlás előlegeként, vagy önálló kölcsönnyújtás formájában bocsátották rendelkezésre, függetlenül attól, hogy kölcsönnyújtás esetén, követelés kezelői vagy közvetítői minőségben annak behajtásáról - megbízottként - a pénzügyi intézmény gondoskodik.”
7. § A Hkr. 16. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) A bizományi, ügynöki, letétkezelési és portfóliókezelési tevékenység esetében, az ügyféllel való elszámoláskor, az ügyfél vagyonát érintő gazdasági eseményekről tételes kimutatást kell az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A kimutatás rendelkezésre bocsátásától el lehet tekinteni, ha az ügyfél - a vele való írásbeli megállapodás alapján - arra nem tart igényt.”
8. § A Hkr. 17. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (7) bekezdés szerinti kamatjellegű jutalékok időbeli elhatárolása időarányos vagy kamatarányos módon történhet. A kamatarányos elhatárolás a jutalék passzív időbeli elhatárolásának olyan ütemben és mértékben való megszüntetését jelenti, amilyen ütemben az adott szolgáltatáshoz kapcsolódó kamat felszámításra kerül és olyan mértékben, mintha az a szolgáltatásból adódó meglévő tőkekövetelésre kamatként lenne vetítve. A kamatarányos elhatárolás alkalmazásának tényét és módszerét a számviteli politikában kell rögzíteni.
(10) A könyvviteli nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény szerinti járadék fizetési kötelezettség alapjául szolgáló kamat- és kamatjellegű bevételek összege - ellenőrizhető módon - megállapítható legyen.”
9. § A Hkr. 22. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A hitelderivatívákat az ügylet tartalmának jellegétől függően kell elszámolni a határidős, az opciós, illetve a swap ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint.”
10. § A Hkr. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak nem megfelelő pénzügyi vállalkozás e rendeletnek a következő előírásait köteles alkalmazni: 1. és 2. §; 3. § (1)-(10) bekezdés; 4. §; 5. § (2)-(12) bekezdés, (13) bekezdés b)-c) pontja, (14) bekezdés; 6. § (1)-(3) bekezdés, (4) bekezdés első mondata, (5)-(8) bekezdés; 7. § (1) bekezdés a)-b), e), g) pontja, (2) bekezdés, (3) bekezdés a), c) pontja, (4)-(6) bekezdés, (7) bekezdés első mondata, (8)-(11) bekezdés, (14) bekezdés a)-c) pontja, (15) bekezdés a), c) pontja, (16)-(17) bekezdés; 8. § (1), (3)-(4), (6)-(7) bekezdés; 9. § (10)-(11), (13)-(14), (17) bekezdés; 9/A-9/F. §; 10. § (1)-(6), (8)-(14) bekezdés; 11. § (1) bekezdés c), e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)-(12) bekezdés; 12. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a)-b), e)-g), i)-j) pontja, (3)-(8), (11) bekezdés; 13. § (1), (3)-(5), (9)-(10) bekezdés; 14. § (1)-(3) bekezdés; 15. § (3)-(6) bekezdés, (10)-(17) bekezdés; 16. és 17. §; 20. § (1)-(7) bekezdés; 21-24. §; 25. § 2-3., 6-19., 21., 23-24., 28-33., 37-43. pontja; 26-30. §; 31. § (3), (7)-(8) bekezdés.
(2) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá minősített pénzügyi vállalkozás az erről szóló felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napjával (az áttérés napjával) köteles főkönyvi számláit lezárni és főkönyvi kivonatot készíteni. Egyidejűleg köteles valamennyi eszközét és forrását a hitelintézeti szabályok szerint értékelni és az ebből adódó értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék képzéseket és céltartalék felhasználásokat elszámolni.
(3) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítés megszüntetésekor az erről szóló felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napjával (a visszatérés napjával) a pénzügyi vállalkozás köteles főkönyvi számláit lezárni és főkönyvi kivonatot készíteni, továbbá minden eszközét és forrását a Tv. általános előírásai szerint értékelni - a hitelintézetekre vonatkozó sajátos értékelési szabályok alkalmazása nélkül - és az ebből adódó értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék képzéseket és céltartalék felhasználásokat elszámolni. Az általános tartalékot az eredménytartalékba való átvezetéssel kell megszüntetni.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás az áttérés, illetve a visszatérés üzleti évének éves beszámolójában a kiegészítő mellékletben köteles bemutatni, hogy az áttérés, illetve a visszatérés milyen hatást gyakorol az üzleti év mérlegére, illetve eredményére, a mérleg és az eredménykimutatás egyes tételeire.”
11. § A Hkr. a 29. §-a után a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
30. § (1) E rendelet megállapítja az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
(2) E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 1986. december 8-i, 86/635/EGK irányelve bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról,
b) a Tanács 1989. február 13-i, 89/117/EGK irányelve a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek nem a székhelyük szerinti tagállamban létesített fiókjai éves beszámolójának a közzétételére vonatkozó, a fiókokat terhelő kötelezettségekről,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2001. szeptember 27-i, 2001/65/EK irányelve a 78/660/EGK, a 83/349/EGK és a 86/635/EGK irányelvének az egyes társaságok, illetve a bankok, valamint egyéb pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) beszámolójára vonatkozó értékelési szabályok tekintetében történő módosításáról,
d) az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i, 2003/51/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvek módosításáról,
e) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i, 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról,
f) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i, 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről.”

II. Fejezet

A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

12. § A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 2. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:
[2. § E rendelet alkalmazásában]
„23. hitelderivatíva: olyan határidős, opciós, illetve swap ügylet, amelynek célja a hitelezési kockázat átadása, tárgya egy minősített követelés, követelésállomány, hitelindex, illetve valamely követelés megtérülése (hozama), és az ügylet értéke a követelés (tőke-, illetve kamatkövetelés) törlesztésével kapcsolatos mulasztási esemény bekövetkezésétől, egy előre meghatározott hitelkockázati besorolás (hitelmérték, bonitás), hitelindex, illetve követelés megtérülés (hozam) alakulásától függ,”
13. § A Bkr. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eladási célra beszerzett, belföldi értékpapírtőzsdén forgalmazott értékpapírokat havonta és év végén, a mérleg fordulónapján kell értékelni. Az ilyen értékpapírokat - a Magyar Állam által belföldön kibocsátott állampapírok kivételével - a hóvégi értékeléskor, a hó utolsó napján érvényes, illetve az év végi értékelés során, a mérlegfordulónapi tőzsdei árfolyamlistában közölt átlagáron (átlagárfolyamon) kell értékelni. A Magyar Állam által belföldön kibocsátott állampapírokat az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság által nyilvánosságra hozott, a hó utolsó napján, illetve a mérleg fordulónapján érvényes referencia árfolyamon kell értékelni.”
14. § A Bkr. 10. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) A bizományi, ügynöki, letétkezelési és portfóliókezelési tevékenység esetében, az ügyféllel való elszámoláskor, az ügyfél vagyonát érintő gazdasági eseményekről tételes kimutatást kell az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A kimutatás rendelkezésre bocsátásától el lehet tekinteni, ha az ügyfél - a vele való írásbeli megállapodás alapján - arra nem tart igényt.”
15. § A Bkr. 14. §-a a következő (15) bekezdéssel egészülki:
„(15) A hitelderivatívákat az ügylet tartalmának jellegétől függően kell elszámolni a határidős, az opciós, illetve a swap ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint.”

III. Fejezet

A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása

16. § A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Biztkr.) 11. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a követelések között kárkintlévőségként kell kimutatni azt a követelés állományt, amelyre a kárfizetés megtörtént és a jövőben a követelés részbeni vagy teljes megtérülése lehetséges. Ezeket a követeléseket megtérülésükig (pénzügyi rendezéssel vagy más formában való kiegyenlítésükig, továbbértékesítésükig), illetve elengedett vagy behajthatatlan követelésként való leírásukig kell nyilvántartani.
(4) A MEHIB Rt. a kárfizetés megtörténtét követően a biztosított által ráruházott - átszállt - követelés összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles kimutatni saját rész és - a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítás tekintetében - a költségvetést megillető rész tagolásban, azon belül tőkekövetelés és kamatkövetelés részletezésben. A devizakövetelést eredeti értékén devizában és annak forint értékét az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által a kárfizetési türelmi idő lejártának napján, ennek hiányában a követelés esedékességének napján alkalmazott devizavételi árfolyamon is. Az átszállt követelés után járó, felszámított késedelmi kamat összegét is ki kell mutatni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban saját részre és a költségvetést megillető részre történő bontásban.”
17. § A Biztkr. a 18. §-a után a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
19. § (1) E rendelet megállapítja az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
(2) E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 1991. december 19-i, 91/674/EGK irányelve a biztosítók éves beszámolójáról és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról,
b) a Tanács 1989. december 21-i, 89/666/EGK (tizenegyedik) irányelve a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i, 2003/51/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvek módosításáról.”

IV. Fejezet

A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

18. § A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ekr.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
[(1) A rendelet hatálya kiterjed a Tv. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül:]
„l) a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményre,
m) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságra, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsra.”
19. § Az Ekr. 3. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(4) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak és a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a Tv. vonatkozó előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy a Tv.-ben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.”

V. Fejezet

A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

20. § A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vkr.) 5. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A végelszámolás időszaka alatt fellelt - követelésnek nem minősülő - olyan, értékkel rendelkező eszközöket, amelyek a tevékenységet lezáró számviteli beszámoló mérlegében, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásban nem szerepeltek, a fellelés (megtalálás) jogcímének megfelelően kell a könyvekbe felvenni, vagy a számviteli törvény szerinti önellenőrzés keretében, vagy a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszközökre vonatkozó előírások szerint.”
21. § A Vkr. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő új (8) és (9) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(7) A vitatott hitelezői igények fedezetére, továbbá a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási, kártérítési kötelezettségek rendezésére az eredménytartalékkal szemben képzett lekötött tartalékot elkülönítetten kell nyilvántartani.
(8) Amennyiben a végelszámolás időszaka alatt a vitatott hitelezői igények rendezésre (kielégítésre, vagy a hitelezők részéről elengedésre) kerülnek, akkor az ilyen címen képzett lekötött tartalékot fel kell oldani.
(9) Ha a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére az ügy összes körülményei figyelembevételével képzett lekötött tartalékot, illetve az ennek megfelelő eszközt (pénzeszközt) harmadik személynek át kell adni, az átadást a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolni.”
22. § A Vkr. 7. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A piaci értéken történő értékelés elszámolása előtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni. A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, illetve értékelési különbözet, valamint értékelési tartalék nem mutatható ki.”

VI. Fejezet

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása

23. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezetként a Kormány a pénzügyminisztert jelöli ki.”
(2) A Kkr. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pénzügyminiszter határozata ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.”
(3) A Kkr. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő mondattal egészül ki:
„A kimentés akkor támogatható, ha a kimentését kérő az érintett továbbképzési időszakban a kimentésre okot adó körülmény felmerülését követően nem nyújt(ott) könyvviteli szolgáltatást.”

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2007. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendelet előírásai - a 2. §, az 5. § és a 10. §, valamint a 8. §-nak a Hkr. 17. §-a (10) bekezdését beiktató rendelkezése kivételével - a 2006. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(3) A 2. § és a 10. § hatálybalépéséről külön kormányrendelet rendelkezik.
25. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ekr. 16. §-ának (9) bekezdésében a „kezelésére” szövegrész helyébe a „használatára” szövegrész lép.
(2) Az Ekr. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjában „az országos kisebbségi önkormányzatot, valamint” szövegrész 2008. január 1-jével hatályát veszti azzal, hogy az országos kisebbségi önkormányzatnak a 2007. évi beszámolóját a 2007. december 31-ig hatályos szabályok szerint kell elkészítenie.
(3) Az Ekr. 2. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá az Ekr. 3. §-ának (3) bekezdése 2009. július 1-jén hatályát veszti.
26. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Kkr. 8. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Kkr. bevezető részében az „ellátó szervezetre” szövegrész helyébe a „végző szervezet kijelölésére” szöveg, a Kkr. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „nyilvántartását vezető szervezetre” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételét végző szervezetre” szöveg, a Kkr. 3. §-ának (12) bekezdésében a „mérlegképes könyvelői nyilvántartásba” szövegrész helyébe a „könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába” szöveg, a Kkr. 8. §-ának (7) bekezdésében az „(1)-(6)” szövegrész helyébe az „(1)-(4) és (6)” szöveg lép.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Kkr. 5. §-ának (4) és (5) bekezdésében, 6. §-a (8) bekezdésének első és második mondatában, 6. §-a (10) bekezdésében, valamint 8/A. §-ának (2) bekezdésében a „Pénzügyminisztérium” szövegrész helyébe a „pénzügyminiszter” szöveg lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Kkr. 5. §-ának (2) bekezdésében a „Pénzügyminisztériumhoz” szövegrész helyébe a „pénzügyminiszterhez” szöveg, valamint a „Pénzügyminisztérium” szövegrész helyébe a „pénzügyminiszter” szöveg, a Kkr. 6. §-ának (7) bekezdésében a „Pénzügyminisztérium nyilvántartásba vétellel foglalkozó szervezeti egységének” szövegrész helyébe a „pénzügyminiszternek” szöveg, a Kkr. 8. §-ának (1) bekezdésében „a Pénzügyminisztérium erre kijelölt szervezeti egysége” szövegrész helyébe, valamint a Kkr. 8. §-ának (2) bekezdésében „az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység” szövegrész helyébe „a pénzügyminiszter” szöveg, a Kkr. 10. §-ának (5) bekezdésében a „Pénzügyminisztériumnak” szövegrész helyébe a „pénzügyminiszternek” szöveg lép.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Kkr. 10. §-ának (1) bekezdésében „a következő év március 31.” szövegrész helyébe a „december 31.” szöveg, a Kkr. 10. §-ának (5) bekezdésében az „április 30-áig” szövegrész helyébe a „január 31-éig” szöveg lép azzal, hogy a 2007. április 1-jén kezdődő időszakra vonatkozó szakmai továbbképzést a Kkr. 2006. december 31-én hatályos előírásai szerint kell lebonyolítani.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Kkr. 3. számú mellékletében, az igazolvány b) oldalán „A Pénzügyminisztérium a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe „A pénzügyminiszter a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet” szöveg lép.
(7) A 2007. január 1-jét megelőzően benyújtott nyilvántartásba vételi kérelmek tekintetében a Kkr. 2006. december 31-én hatályos előírásai alapján kell eljárni.
(8) A Kkr. 2006. december 31-ig hatályos előírásai alapján kiadott igazolványokhoz ugyanazon jogok és kötelezettségek kapcsolódnak, mint azokhoz, amelyek a Kkr. 2007. január 1-jétől hatályos előírásai alapján kerülnek kiadásra.
27. § E rendelet 16. §-a által a Biztkr. 11. §-a (3) és (4) bekezdésére vonatkozó módosítás szerinti követelményeknek a MEHIB Rt. az e rendelet hatálybalépése előtt kötött szerződésekből adódó biztosítási állományok tekintetében legkésőbb 2007. december 31-ig köteles megfelelni azzal, hogy a 2007. év során megszűnt (kivezetett) állományok tekintetében a 2007. évi éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatja a megszűnt (kivezetett) követelést, valamint annak megtérülését tőkekövetelés, kamat és késedelmi kamat részletezésben.
28. § E rendelet 2. §-a és 10. §-a a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.