36/2006. (V. 18.) FVM rendelet

a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendeletet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a termésnövelő anyagok engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására kell alkalmazni.
(2) A rendelet engedélyezéssel és forgalmazással kapcsolatos előírásait nem lehet alkalmazni a Tv. 3. §-ának 35. pontja szerinti „EK műtrágya”-ként megjelölt műtrágyákra.
(3) Ezt a rendeletet az 1774/2002/EK rendeletnek a trágyától eltérő szerves trágyák és talajjavító szerek tekintetében történő végrehajtásáról és a rendelet módosításáról szóló, 2006. február 1-jei 181/2006/EK bizottsági rendelet által szabályozott kérdésekben nem lehet alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Műtrágya: a növények tápanyagellátását szolgáló, iparilag, kémiai úton előállított termésnövelő anyag.
2. Engedélyköteles szerves trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, növényi vagy állati eredetű szerves anyagból iparilag feldolgozott, meghatározott beltartalmú termésnövelő anyag.
3. Ásványi trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, ásványi eredetű, iparilag előállított termésnövelő anyag.
4. Komposzt: a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgáló, szerves, szervetlen és ásványi eredetű anyagokból külön jogszabály előírásainak megfelelő komposztálás útján előállított termésnövelő anyag.
5. Gilisztahumusz: a növények tápanyagellátását javító, illetve a talaj termőképességének növelését befolyásoló, rostált gilisztaürülék.
6. Talajjavító anyag: a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak megváltoztatására, illetve a kedvező tulajdonságok fenntartására szolgáló, iparilag előállított termésnövelő anyag.
7. Talajkondicionáló készítmény: a talaj fizikai, kémiai, illetve biológiai tulajdonságaira kedvezően ható, iparilag előállított termésnövelő anyag.
8. Mikrobiológiai készítmény: a talaj termékenységét javító mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, algákat) tartalmazó termésnövelő anyag, amely mentes az emberre fertőzőképes és a talaj természetes mikroflóráját kedvezőtlenül befolyásoló szervezetektől.
9. Termékcsalád: termésnövelő anyagok, termesztő közegek és növénykondicionáló szerek azonos gyártó által, azonos halmazállapotban, azonos felhasználási céllal gyártott kombinációi.

Engedélyezési eljárás

3. § (1) A termésnövelő anyagok, termesztő közegek és növénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelő anyag) forgalomba hozatalát és felhasználását a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (a továbbiakban: engedélyező hatóság) engedélyezi.
(2) A termésnövelő anyagok termékcsaládként is engedélyezhetőek.
(3) A növényvédő szert tartalmazó termésnövelő anyagokra a növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat is alkalmazni kell.
4. § (1) A termésnövelő anyag forgalomba hozatali és felhasználási engedélye (a továbbiakban: engedély) iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerint, 6 példányban kell az engedélyező hatósághoz benyújtani.
(2) A kérelmezőnek az engedély iránti kérelemmel együtt a 2. számú mellékletben meghatározott vizsgálati eredményeket és adatokat kell benyújtania.
(3) A 2. számú mellékletben előírt vizsgálatokat (a biológiai vizsgálatok kivételével) az ezen vizsgálatokra akkreditált magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes tagállambeli (a továbbiakban: EGT tagállam) laboratórium végezhet. A mikroelemek és toxikus elemek vizsgálatában alkalmazott módszer adott elemre vonatkozó kimutatási határa legfeljebb a bejelentett érték vagy a határérték 10%-a lehet.
(4) A 2. számú mellékletben előírt biológiai vizsgálatokat (a hatékonyság és az esetleges káros hatások elbírálására) a Helyes Kísérleti Gyakorlatról szóló Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (a továbbiakban: EPPO) előírásai és a vonatkozó vizsgálati módszertan betartásával magyarországi vagy EGT tagállami hatóság, vagy e szakterületre akkreditált szervezet végezhet. Az EGT tagállami vizsgálatok közül azok fogadhatók el, amelyeket a magyarországi vagy a készítmény alkalmazása szempontjából magyarországihoz hasonlónak tekinthető agroökológiai (éghajlati, mezőgazdasági, környezeti és talaj) és növény-egészségügyi viszonyok mellett végeztek.
(5) A külön jogszabály szerint veszélyes hulladéknak minősülő összetevőt tartalmazó termésnövelő anyagok esetén az engedélyező hatóság a hulladék minőségétől függő további vizsgálatokat is előírhat.
(6) Termékcsalád engedélyezése esetén a 2. számú mellékletben előírt fizikai, kémiai és mikrobiológiai minősítő vizsgálatokat, valamint a toxikus elemek és a csírázásgátló hatás vizsgálatát valamennyi termék esetében el kell végeztetni. A 2. számú mellékletben felsorolt további vizsgálatokat a termékek típusától függően, közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentő összetevőket a legnagyobb arányban tartalmazó termék(ek)nél kell elvégeztetni.
(7) Azokból a változó összetételű műtrágya termékcsaládokból, amelyek csak makro- vagy mezoelemeket tartalmaznak, legalább három, amelyek mikroelemeket is tartalmaznak, legalább öt, az engedélyező hatóság által kijelölt jellemző összetételű termék - 2. számú melléklet szerinti - fizikai, kémiai és toxikus elem vizsgálatát kell elvégeztetni.
(8) Az engedélyező hatóság által már engedélyezett termésnövelő anyagokból keveréssel előállított termesztőközegek és műtrágyák esetében elegendő egy termék - 2. számú melléklet szerinti - vizsgálata.
(9) Az engedélyezési eljárás során az engedélyező hatóság kiegészítő adatszolgáltatást és további vizsgálatok elvégzését rendelheti el.
(10) Az engedélyezési eljárásért külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.

Az áruk kölcsönös elismerésének különös szabályai

5. § (1) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan termésnövelő anyagoknak, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme, a fogyasztók védelme, valamint a környezet védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
(2) A védelem egyenértékűségének megállapíthatósága érdekében kérelmet kell benyújtani az engedélyező hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XIV. törvény) 3. §-a szerinti egyenértékűség megállapíthatóságához szükséges dokumentumokat.
(3) Az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban előállított, illetve forgalomba hozott, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-államban előállított termésnövelő anyagok tekintetében a védelem egyenértékűségét az engedélyező hatóság a 2004. évi XIV. törvényben foglaltaknak megfelelően vizsgálja.
(4) A termék az egyenértékűséget megállapító határozat alapján, annak jogerőre emelkedésétől számított 10 éven keresztül hozható forgalomba.
(5) A biológiai vizsgálatok megfelelőségét a növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó külön jogszabály, valamint az EPPO útmutatók figyelembevételével kell elbírálni.
(6) Amennyiben a benyújtott dokumentáció alapján a védelem egyenértékűség nem állapítható meg, az engedélyező hatóság előírhatja a 2. számú melléklet szerinti hiányzó vizsgálatok elvégeztetését és bekérheti a hiányzó adatokat. Nem szükséges a hiányzó vizsgálatok elvégzése, ha a kérelemhez csatolt vagy az eljárás során benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a forgalmazni kívánt termék megfelel a 3. számú melléklet előírásainak. Ebben az esetben az engedélyező hatóság a 7. § szerinti forgalombahozatali és felhasználási engedélyt adja ki.
(7) A védelem egyenértékűségének vizsgálatáért külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.
6. § (1) Az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárás során - beleértve a védelem egyenértékűségét megállapító eljárást is - beszerzi az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF), a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK) és az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) szakhatósági állásfoglalását.
(2) A szakhatósági állásfoglalást a következők szerint kell elkészíteni:
a) az OKTVF szakhatósági állásfoglalása kiterjed a termésnövelő anyag felhasználásának, tárolásának, csomagolásának környezet- és természetvédelmi (a továbbiakban együtt: környezetvédelem) szempontból biztonságos megvalósítására, továbbá a hulladékká vált, illetve lejárt szavatosságú készítmény, a maradékanyag, valamint a termésnövelő anyaggal szennyezett csomagolóeszköz kezelésére vonatkozó környezetvédelmi feltételekre, termékcsaládok esetében a legnagyobb környezeti kockázatot jelentő összetevő megnevezésére,
b) az OKK szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a készítmény tárolásának, felhasználásának környezet-egészségügyi feltételrendszerét, valamint a kémiai biztonságról szóló törvényben foglaltak szerint a készítmény veszélyességi besorolását, a veszélyjeleket, a kockázatra, valamint a biztonságra utaló mondatokat, a készítmény környezet-egészségügyi megítélését, az előkészítéshez és a felhasználáshoz előírt védőeszközöket és az elsősegély-nyújtási eljárást, termékcsaládok esetében a legnagyobb közegészségügyi kockázatot jelentő összetevő megnevezését,
c) az OÉTI szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a készítmény tárolásának, felhasználásának élelmezés-egészségügyi megítélését.

Az engedély formája és tartalma

7. § (1) Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelő anyag megfelel
a) a kérelemben megjelölt felhasználási célnak,
b) a Tv. 37. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak,
c) a 3. számú mellékletben terméktípusonként meghatározott minőségi előírásoknak.
(2) Termésnövelő anyagként nem engedélyezhető a mezőgazdasági művelés alól kivont terület talaja, illetve az ezt tartalmazó termésnövelő anyag.
(3) Az engedélyről az engedélyező hatóság engedélyokiratot állít ki.
(4) Az engedélyokirat eredeti példányát az engedélyesnek, egy-egy másolati példányát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, az engedélyezésben részt vevő szakhatóságoknak, a megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatoknak (a továbbiakban: Szolgálat) kell megküldeni. Az engedélyező hatóság az engedélyezett import műtrágyák adatait elektronikus úton a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának továbbítja.
(5) Az engedélynek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a termésnövelő anyag kereskedelmi nevét,
b) a termésnövelő anyag típusát,
c) a gyártó nevét, címét és statisztikai számjelét,
d) az engedélyes nevét, címét és statisztikai számjelét,
e) a készítmény teljes összetételét, a 3. számú mellékletben előírt minőségi és mennyiségi jellemzőket,
f) a felhasználási előírást,
g) a munka-egészségügyi előírásokat, a veszélyességi besorolást, a veszélyjeleket, a kockázatra (R) és biztonságra (S) utaló mondatokat, a környezet-egészségügyi előírásokat, az alkalmazás során előírt védőeszközöket, az elsősegély-nyújtási eljárást,
h) a környezetvédelmi előírásokat,
i) a termésnövelő anyag tűzveszélyességi osztályba sorolását,
j) a tárolás, a csomagolás, az eltarthatóság jelölését,
k) az engedély érvényességi idejét (év, hónap, nap),
l) a csomagolóeszközön, illetve a kísérőokmányon a 4. számú melléklet szerint kötelezően feltüntetendő adatokat,
m) a termésnövelő anyag - kérelmező által megadott - vámtarifaszámát hat számjegyig,
n) a lejárt szavatossági idejű termésnövelő anyag kezelésére vonatkozó előírásokat,
o) az engedélyező hatóság által előírt egyéb előírásokat.
(6) Az engedélyes engedélyokiratának megsemmisülése esetén az engedélyező hatóságtól kérheti az engedély másodlatának - külön jogszabályban megállapított díj ellenében történő - kiadását.

Az engedély ismételt megadása

8. § A termésnövelő anyag forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó engedély ismételt megadására a 4., 6. és 7. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

Az engedély módosítása, szüneteltetése

9. § (1) Az engedély módosítását az engedélyes kérheti. A módosítási kérelemhez csatolni kell azokat az adatokat és vizsgálati eredményeket, amelyek megalapozzák az engedély módosítását. A kérelmet az engedélyező hatóság a 6. § (1) bekezdésében szereplő szakhatóságok bevonásával bírálja el.
(2) A módosítást az engedélyező hatóság a szakhatósági állásfoglalások beszerzése nélkül kiadja,
a) ha a módosítás iránti kérelem a 7. § (5) bekezdésének a), c) és d) pontjára vonatkozik,
b) termékcsalád bővítése esetén, ha az új összetételű termék legnagyobb közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentő összetevőjének koncentrációja kisebb a termékcsaládban engedélyezett legmagasabb értéknél, és nem tartalmaz új alapanyagot.
(3) Az engedélyező hatóság és az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hivatalból kezdeményezhetik az engedély módosítását a tudományos eredmények vagy az igazolt gyakorlati tapasztalatok alapján. Amennyiben a módosítás az engedélyes számára a korábbiakhoz képest hátrányosabb követelményeket támaszt, a módosítást úgy kell meghatározni, hogy az új követelmények alkalmazására kellő felkészülési idő álljon rendelkezésére. Ezen eljárás díjmentes.
(4) Az engedélyt az engedélyes kérelmére vagy hivatalból lehet szüneteltetni. Az engedélyező hatóság hivatalból elrendelheti az engedély szüneteltetését
a) az engedélyesnek a termésnövelő anyag forgalomba hozatalához való jogosultságával kapcsolatos per esetén, annak jogerős befejezéséig, illetve megszűnéséig,
b) a termékállandóság vizsgálatakor és a forgalmazás ellenőrzésekor megállapított hiányosságok, minőségi kifogások esetén azok megszüntetéséig.
(5) Az engedély módosítása, illetve szüneteltetése az engedély érvényességi idejét nem hosszabbítja meg.

A termésnövelő anyagok tárolása

10. § (1) A tárolás során meg kell akadályozni a termésnövelő anyag hatóanyag-tartalmának csökkenését, fizikai és kémiai tulajdonságainak romlását, és meg kell tartani a környezet és vízvédelmi előírásokat.
(2) Termésnövelő anyag raktározására szolgáló tároló kizárólag olyan helyen létesíthető, ahol a legmagasabb talajvízszint és a tároló aljzat szintje közötti különbség legalább 1,5 méter, és a csapadékvíz elvezetése biztosított oly módon, hogy a tárolt készítménnyel ne érintkezzen. Nem létesíthető tároló különösen külön jogszabály szerinti hullámtéren, fakadó vizes területen, vízbázisok védőterületén, árvízi tároló területén, parti védősáv területén, vízjárta területen, ivóvízkivételtől számított 50 méteren belül, bányatavak 300 méteres parti sávjában.
(3) Szilárd műtrágya kizárólag olyan fedett, szilárd aljzatburkolatú helyen tárolható, ami védett az ár- és belvíz veszélyeztetettségétől, ahol biztosított, hogy a tárolt anyag nem okoz sem közvetlen, sem közvetett bevezetést a felszín alatti vízbe, valamint a kiszóródott anyagok összegyűjtése megoldható.
(4) Különböző hatóanyag-tartalmú ömlesztett műtrágyákat egy tároló térben elkülönítetten kell elhelyezni, beazonosítható módon, jelzőtáblán, nem vízoldható feliraton feltüntetve az adott helyen tárolt ömlesztett műtrágya nevét, az engedélyokiratban szereplő hatóanyag megnevezését és tartalmát, gyártóját és az elhelyezés dátumát.
(5) Folyékony műtrágya kizárólag olyan csurgás- és csepegésmentes, zárt tartályban tárolható, amelyben a tartály anyaga és a műtrágya között nincs kémiai kölcsönhatás. A tartálynak a túltöltés megakadályozását biztosító műszaki felszereltséggel kell rendelkeznie. Hőtágulás lehetősége miatt a tartályok teletöltése tilos. A tartályon nem vízoldható feliraton fel kell tüntetni a tartályban tárolt folyékony műtrágya nevét, engedélyokiratban szereplő hatóanyag megnevezését, tartalmát, összetételét, gyártóját és a betöltés dátumát.
(6) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabályban meghatározott kockázatos anyagot tartalmazó termésnövelő anyag tárolása során be kell tartani a jogszabályban előírt környezetvédelmi követelményeket.
(7) A termésnövelő anyagok tárolására szolgáló létesítmények kialakítására és engedélyezésére a külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A termésnövelő anyagok csomagolása és forgalmazása

11. § (1) A termésnövelő anyag csomagolóeszközének meg kell akadályozni a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, illetve kiömlését. A csomagolóeszköznek és a záróelemeknek sérülés nélkül meg kell felelnie a megfelelő anyagmozgatás és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek.
(2) A termésnövelő anyag csomagolóeszköze külső megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) a termésnövelő anyagot ne lehessen összetéveszteni.
(3) A csomagolóeszköz megsérülése miatti átcsomagolás során az eredeti csomagolásra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az átcsomagolt, valamint a kis egységbe kiszerelt termésnövelő anyag felhasználhatósági ideje az átcsomagolás, illetve a kiszerelés következtében nem térhet el a termék eredeti felhasználhatósági idejétől.
(4) Az engedélyezett termésnövelő anyag csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó áru és az ömlesztett áru kísérőokmányán a 4. számú mellékletben felsorolt adatokat magyar nyelven kell feltüntetni. A kötelezően feltüntetendő valamennyi adatot egyértelműen el kell különíteni a csomagolóeszközön, a címkén és a kísérő okmányon feltüntetett minden egyéb információtól.
12. § (1) A termésnövelő anyagot az engedélyben megjelölt kereskedelmi névvel kell forgalomba hozni. Az engedélyben foglalt kereskedelmi nevet védjegy vagy fantázianév nem helyettesítheti.
(2) A magas - 28 tömeg %-nál nagyobb - nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágya kizárólag csomagoltan hozható kiskereskedelmi forgalomba.

A termésnövelő anyaggal folytatott tevékenység ellenőrzése

13. § (1) Az illetékes Szolgálat a termésnövelő anyaggal folytatott tevékenységek során vizsgálja különösen
a) a forgalmazott készítmény engedélyének meglétét,
b) a 4. számú mellékletben előírtak feltüntetését a címkén, illetve a kísérőokmányokon,
c) a helyszínen megállapítható minőségi kifogásokat (küllem, csomagolástechnika, a csomagolóeszköz szennyezettsége, tárolási körülmények),
d) a gyártási és eltarthatósági időt.
(2) Az ellenőrzés során a Szolgálat a készítmény adott tételére forgalombahozatali, felhasználási korlátozást, illetve tilalmat rendelhet el, ha a termésnövelő anyag
a) nem rendelkezik engedéllyel,
b) jelölése hiányos vagy a vonatkozó előírásoknak nem felel meg,
c) küllemi, csomagolástechnikai, tárolási szempontból minőségi kifogás alá esik,
d) lejárt szavatossági idejű.
(3) A termékállandóság vizsgálatához a Szolgálat a gyártónál, a kiszerelőnél, a kereskedőnél és a felhasználónál térítésmentesen mintát vehet. A mintavétel helyén ellenmintát kell hagyni.
(4) A Szolgálat végzi a minták vizsgálatát, amely az engedélyben előírt értékekre terjed ki. Az engedélyező hatóság egyéb adatok ellenőrző vizsgálatát is elrendelheti.
(5) A Szolgálat a vizsgált tételt zárolja, ha a toxikus elem és a szerves szennyezőanyag-tartalom akár egy paraméter vonatkozásában is meghaladja a 3. számú mellékletben meghatározott határértéket. A zárolt tétel tulajdonosa, illetve forgalmazója - a zárlati határozatban előírt határidőre - köteles visszaszállítani a tételt a forgalmazói láncban előtte álló forgalmazóhoz, illetve a gyártóhoz, aki köteles azt átvenni.
(6) Az engedélyben előírt hatóanyag-tartalom csökkenése esetén a Szolgálat a forgalomba hozott termésnövelő anyag használati érték csökkenésének jelölésére kötelezi a forgalmazót.
14. § (1) Az ellenőrzés és a vizsgálat kérelemre is lefolytatható, amelyért a külön jogszabályban meghatározott vizsgálati díjat kell fizetni.
(2) A vizsgálati eredmény kizárólag az átadott mintára és nem az egész tételre vonatkozik, ha a mintát nem az ellenőrzésre kijelölt személy vette. Kereskedelmi forgalomban lévő termék esetében a Szolgálat hivatalból további eljárást folytat le, ha a termék eltér az engedélyben megadott jellemzőktől.
15. § (1) Lejárt szavatosságú készítmény a minőség ellenőrzése nélkül nem hozható forgalomba és nem használható fel. A vizsgálatot a forgalmazónak, illetve a felhasználónak kell elvégeztetnie. Amennyiben a minőség-ellenőrzési vizsgálatok eredményei alapján a készítmény eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható fel, a készítményt hulladéknak kell tekinteni.
(2) Az azonosíthatatlanná vált termék kezelésére a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

A termésnövelő anyagok felhasználása

16. § (1) Termésnövelő anyag kizárólag az engedélyben foglalt feltételek szerint használható fel.
(2) Termésnövelő anyag ivóvízbázis védőterületén való felhasználásakor a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló külön jogszabályban előírt korlátozásokat is figyelembe kell venni.
(3) A termésnövelő anyagok légi úton történő kijuttatására a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni.
(4) Nitrogéntartalmú termésnövelő anyag felhasználása során be kell tartani a külön jogszabályban előírt követelményeket.
(5) A termésnövelő anyagokat csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok külön jogszabály szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg tartós használat esetén sem a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott „B” szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota a termésnövelő anyagok felhasználása következtében ne romoljon.
(6) Zárt termesztő berendezésekből a termesztési ciklus(ok) befejezése után kikerülő termésnövelő anyagok (gombakomposzt, termesztőközeg) mezőgazdasági területen történő elhelyezése kizárólag vizsgálatokra alapozott talajvédelmi hatósági engedéllyel lehet.

Kísérleti felhasználás

17. § (1) Termésnövelő anyag kísérleti felhasználása iránti kérelmet az 5. számú melléklet szerint az engedélyező hatósághoz kell benyújtani.
(2) Engedélyezési célból termésnövelő anyaggal kísérletet kizárólag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy végezhet.
(3) A kísérleti terület méretét a kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság határozza meg.
(4) A kísérletet a Szolgálat ellenőrzi.

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 50/2003. (V. 9.) FVM rendelet hatályát veszti.
(3) E rendelet hatálybalépése előtt benyújtott engedélykérelmek vonatkozásában a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet előírásait kell alkalmazni.
(4) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.