47/2006. (III. 7.) Korm. rendelet

a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet és a lakás-takarékpénztárak általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet módosításáról

A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 26. §-ának a)-b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Látr.) 1. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Ltv. 24. §-ának (2) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a lakás-takarékpénztár minden szerződés olyan átruházásánál vagy olyan módosításánál, amely érinti az állami támogatásra jogosult lakás-előtakarékoskodó, illetőleg a kedvezményezett személyét, ellenőrzi, hogy szerződéses állományában ugyanannak a személynek a javára, vagy ugyanarra az épületre igénybe vették-e már az adott naptári évben az állami támogatást. Amennyiben a Kincstár a hozzá benyújtott igénylések alapján többszörös igénybevételt észlel egy lakás-takarékpénztáron belül, értesítése alapján a lakás-takarékpénztár 30 napon belül intézkedik a jogosulatlan igénybevétel megszüntetése érdekében.
(8) Ha a természetes személy lakás-előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett javára, vagy a nem természetes személy lakás-előtakarékoskodó által ugyanarra az épületre kötött szerződésre a szerződés módosításának, illetve átruházásának következtében ugyanazon naptári évben korábban több, eltérő lakás-takarékpénztárral kötött szerződés után jóváírták az állami támogatást, a Kincstár egyidejűleg értesíti azokat a lakás-takarékpénztárakat, amelyeknél a szerződéseket megkötötték. A Kincstár értesítésében tájékoztatja azt a lakás-takarékpénztárt, amelynél később kötötték meg a szerződést. A Kincstár értesítése alapján a lakás-takarékpénztárak felhívják az ügyfelüket, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az állami támogatás jogosulatlan igénybevételének megszüntetése érdekében. Amennyiben az ügyfél erre vonatkozó nyilatkozata a lakás-takarékpénztár felhívását követő második hónap utolsó napjáig nem érkezik meg a lakás-takarékpénztárakhoz, akkor arról a betétszámláról vonják le az állami támogatást, amelyik esetében a szerződést később kötötték meg. Az a lakás-takarékpénztár, amelynél később kötötték meg a szerződést, intézkedik a jogosulatlan igénybevétel megszüntetése érdekében.”
2. § A Látr. a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) Ha a lakás-előtakarékoskodó az Ltv. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy, jogosultságának megállapítása céljából az állami támogatás iránti kérelem benyújtásakor és az állami támogatás és járulékai felvételekor köteles
a) bemutatni az érvényes tartózkodási engedélyét, és
b) magyarországi - a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1968. október 15-ei 1612/68/EGK tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelő - munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya fennállását munkáltatói igazolással vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, fennállását tanúsító dokumentummal igazolni.
(2) Ha a lakás-előtakarékoskodó az Ltv. 21. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott személy, jogosultságát az állami támogatás iránti kérelem benyújtásakor és az állami támogatás és járulékai felvételekor
a) érvényes letelepedési engedély bemutatásával igazolja letelepedett személy esetén,
b) érvényes bevándorlási engedély bemutatásával igazolja bevándorolt személy esetén,
c) érvényes tartózkodási engedély bemutatásával igazolja menekültként elismert személy esetén.”
3. § A Látr. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a betétösszeg felvételekor a megtakarítási év még nem telt le, az utolsó, a betétösszeg felvételéig, illetve a lakás-előtakarékossági szerződés kiutalásáig tartó töredék megtakarítási év a támogatás elszámolása szempontjából befejezett megtakarítási évnek minősül azzal, hogy a lakás-előtakarékoskodó részére igényelhető állami támogatást - mind az állami támogatás mértékét, mind a legnagyobb összegét tekintve - időarányosan kell meghatározni.”
4. § (1) A Látr. 3. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) Az összesítésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:]
„a) a természetes személy lakás-előtakarékoskodó és a kedvezményezett neve, lakcíme, születési helye, születésének időpontja, anyja születési neve, továbbá az adóazonosító száma;”
„c) a lakás-előtakarékossági szerződés megkötésének időpontja, a megtakarítási év kezdete, valamint töredék megtakarítási év esetén annak vége;”
(2) A Látr. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kincstár az eljárási rend változását - a Kincstár és a lakás-takarékpénztár közötti elszámolás érdekében az állami támogatás igénylésére, folyósítására és informatikai feldolgozására vonatkozó, technikai tájékoztatást tartalmazó útmutatót - az alkalmazást legalább 90 nappal megelőzően megküldi a lakás-takarékpénztárak részére.”
5. § (1) A Látr. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kell visszafizetni az állami támogatást, ha
a) a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási ideje elérte az Ltv. 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időtartamot és a kedvezményezett, ennek hiányában a lakás-előtakarékoskodó a támogatással növelt betétösszeget lakáscélra használja fel; vagy
b) a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási ideje elérte az Ltv. 24. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időtartamot;
c) a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási ideje elérte az Ltv. 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időtartamot és a lakás-előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett lakáskölcsön kérelmét a lakás-takarékpénztár az Ltv. 24. §-ának (8) bekezdésében meghatározott esetek fennállása miatt utasította el.”
(2) A Látr. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett annak az összegnek, amely után állami támogatást kapott, egy részét nem lakáscélra használja fel, a betéti kamattal növelt állami támogatás arányos részét a lakás-takarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek, vagy amennyiben a támogatással növelt összeget a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett már felvette, a támogatás arányos részét vissza kell fizetnie az Ltv. 24. § (5) bekezdése alapján. A támogatásból levont, illetve visszafizetendő résznek olyan arányban kell állnia a betéti kamattal növelt teljes állami támogatással, amilyen arányban a nem igazolt összeg áll a betét és az állami támogatás kamatokkal növelt összegével, illetve lakáskölcsön igénybevétele esetén az igénybe vett teljes összeggel.”
(3) A Látr. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nem igazolt lakáscélú felhasználás miatt, valamint a támogatásra való jogosultság más okból fennálló hiánya miatt visszafizetett, vagy a lakás-takarékpénztár által az Ltv. 24. §-ának (6) bekezdése alapján visszafizetett összegeket a lakás-takarékpénztárnak havonta egy összegben, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig a 10032000-01034011 „Ltp. nem lakás céljára igénybe vett állami támogatás visszafizetése” elnevezésű számlára kell átutalni.”
6. § A Látr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A lakás-takarékpénztár a betét, illetve a szerződéses összeg (a továbbiakban: igénybe vett összeg) lakáscélú felhasználásának ellenőrzése érdekében jogosult
a) a szükséges iratokat a lakás-előtakarékoskodóktól bekérni;
b) külső szakértőket megbízni a lakáscélú felhasználás utólagos ellenőrzésével.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett iratok különösen a következők:
a) lakótelek vásárlása, lakás vagy családi ház vásárlása, cseréje esetén 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdonilap-másolat, az adásvételi szerződés, vagy a tulajdonjog visszterhes átruházására irányuló egyéb okirat, illetőleg a vételár kifizetéséről szóló okirat, valamint - amennyiben az előző iratok azt nem tartalmazzák - a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzési engedélyét tartalmazó okirat, és - az ügyfél igénye esetén - lakás-takarékpénztár megbízása a szerződésnek, illetve az okiratnak a földhivatalhoz történő benyújtására;
b) lakás vagy családi ház építése, bővítése esetén 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdonilap-másolat, az építési engedély és az építési engedély érvényességi időtartamán belül keletkezett, a felhasználást igazoló számlák;
c) lakás, családi ház vagy közös tulajdonban, illetve lakásszövetkezeti tulajdonban álló épületrészek felújítása, korszerűsítése, helyreállítása, valamint közművek, kommunális létesítmények kialakítása esetén 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdonilap-másolat és a felhasználást igazoló számlák;
d) lakáscélú kölcsönök kiváltása esetén a tartozást nyilvántartó hitelintézetnek a lakáscélú hitel törlesztéséről szóló igazolása.
(3) Ha a természetes személy lakás-előtakarékoskodó, illetőleg a kedvezményezett az igénybe vett összeget társasház esetén a közös tulajdonban álló, illetve lakásszövetkezet esetén a lakásszövetkezeti tulajdonban álló épületrészek
a) korszerűsítésének, felújításának költségeiből ráeső részének megfizetésére fordítja, akkor az igazolást szolgáló iratok a (2) bekezdés c) és d) pontjától eltérően a következők:
1. a társasház, illetőleg a lakásszövetkezet képviselőjének igazolása a korszerűsítés, felújítás költségeiből a természetes személyre jutó, valamint az általa ténylegesen megfizetett összegről,
2. a korszerűsítés, felújítás kapcsán kiállított, a társasház, illetőleg a lakásszövetkezet nevére szóló számlának a társasház, illetőleg a lakásszövetkezet képviselője által hitelesített másolata, valamint
3. a lakástulajdont, illetőleg a szövetkezeti lakáshasználati jogot igazoló, 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdonilap-másolat;
b) korszerűsítéséhez, felújításához a társasház, illetőleg a lakásszövetkezet által felvett hitel ráeső részének megfizetésére fordítja, akkor az igazolást szolgáló iratok a (2) bekezdés c) és d) pontjától eltérően a következők:
1. a társasház, illetőleg a lakásszövetkezet képviselőjének igazolása a hitel kapcsán a természetes személyt terhelő fizetési kötelezettség teljesítéséről,
2. a hitelintézetnek a hitel, illetve hitelrész törlesztéséről szóló igazolása, valamint
3. a lakástulajdont, illetőleg a szövetkezeti lakáshasználati jogot igazoló, 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdonilap-másolat.
(4) Ha a közművek, kommunális létesítmények kialakítása az Ltv. 8. § (1) bekezdés a) pontjának 3. alpontjában felsorolt célok megvalósítására létrehozott közmű társulat útján valósul meg, és a társulat vagy a beruházás megvalósulását követően a területileg illetékes önkormányzat igazolást ad a lakás-előtakarékoskodó részére az érdekeltségi hozzájárulás mértékéről és annak megfizetéséről, a lakás-takarékpénztár a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott számlák benyújtásától eltekinthet. A lakás-takarékpénztár eltekinthet a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott hiteles tulajdonilap-másolat benyújtásától, amennyiben a közmű társulat igazolja, hogy a lakás-előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett a társulat érdekeltségi területén lakástulajdonnal rendelkezik.
(5) A lakás-takarékpénztár a lakáscélú felhasználás igazolásaként olyan számlát, lakáscélú hitelintézeti kölcsön törlesztéséről szóló igazolást, illetve adásvételi szerződés vagy a tulajdonjog visszterhes átruházására irányuló egyéb okirat alapján a vételár kifizetéséről szóló okiratot fogadhat el, amely az elfogadott kiutaláshoz tartozó kiutalási értesítő dátumát, illetve felmondással történő megszűnés esetén a felmondásról szóló nyilatkozat lakás-takarékpénztárhoz való megérkezésének napját követően keletkezett.
(6) Az igénybe vett összeg felvételét megelőzően kell benyújtani a (2) bekezdésben felsorolt iratok közül az adásvételi szerződést, a tulajdonjog visszterhes átruházására irányuló egyéb okiratot, illetőleg - az ügyfél igénye esetén - a szerződés, illetve az okirat földhivatalhoz történő benyújtására a lakás-takarékpénztárnak adott megbízást, valamint az építési engedélyt. A (2)-(3) bekezdésben felsorolt iratok közül az igénybe vett összeg felvételét követő 30 napon belül kell benyújtani a lakáscélú kölcsön törlesztéséről szóló igazolást és a (3) bekezdés a) pontjának 3. alpontjában és a b) pontjában meghatározott iratokat, 18 hónapon belül a lakás vagy családi ház építésére, bővítésére vonatkozó számlákat, az egyéb szükséges iratokat pedig 90 napon belül.
(7) A lakáscélú felhasználást igazoló okiratok benyújtására a (6) bekezdésben meghatározott határidők számításánál figyelmen kívül kell hagyni azt az időt, amely alatt a lakás-előtakarékoskodó az adott igazolási kötelezettségének elháríthatatlan okból, igazoltan nem tud eleget tenni.
(8) Az utólagos ellenőrzéssel megbízott külső szakértő és a lakás-takarékpénztár jogosult a lakáscélú felhasználást a helyszínen ellenőrizni. A lakás-előtakarékoskodó köteles a külső szakértő számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, és a felhasználással kapcsolatban adatot szolgáltatni.
(9) A lakás-takarékpénztár az eredeti számlákat - letörölhetetlen jelzéssel ellátva - a lakás-előtakarékoskodónak vagy a kedvezményezettnek visszaadja. A lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a lakáscélú felhasználás igazolásáról szóló dokumentumokat, míg a társasház, illetőleg a lakásszövetkezet azokat az eredeti számlákat, amelyekről a (3) bekezdés a) pontjának 2. alpontjában foglalt esetben hitelesített másolatot adott ki, öt évig megőrzi, és azokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kérésére bemutatja.
(10) Az Ltv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott lakáscélú felhasználások fogalmainál az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti meghatározásokat kell figyelembe venni.
(11) A lakás-előtakarékoskodó az igénybe vett összeg kifizetését követően, de az adott, (6)-(7) bekezdésben meghatározott lakáscélú felhasználás igazolására nyitva álló határidő letelte előtt jogosult kezdeményezni a lakáscél módosítását más olyan lakáscélra, amelynek az igazolási határideje még nem telt le.
(12) A lakás-takarékpénztár eltekinthet a nem lakáscélú felhasználás, illetve más jogosulatlan felhasználás esetén igénybe vett állami támogatás és járulékai megtérítése iránti igény érvényesítésétől, ha a lakás-előtakarékoskodó tízezer forintot meg nem haladó összeg lakáscélú felhasználását nem igazolta a (6)-(7) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha a megtérítési igénnyel érintett összeg nem éri el az ötezer forintot."
7. § A Látr. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A lakás-takarékpénztárt - a nem lakáscélú felhasználás esetén igénybe vett állami támogatás és járulékai érvényesítése miatt - költségtérítési átalány illeti meg, amely a lakás-takarékpénztár által a lakás-előtakarékoskodók részére folyósított állami támogatás kamatok nélküli összegének 2 százaléka. A lakás-takarékpénztár a költségtérítési átalány iránti igényét havonta, a folyósítást követő hónapban nyújtja be a Kincstárhoz.”
8. § A lakás-takarékpénztárak általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ászfr.) 1. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) E rendelet alkalmazásában:]
„e) kölcsöndíj mutató: a lakáskölcsön kamatának és a folyamatosan felszámítható kezelési költségnek a hitelösszeg számlanyitási díjjal csökkentett összegéhez viszonyított, éves százalékban kifejezett aránya;”
9. § Az Ászfr. 2. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az Ltv. 18. §-ának (2) bekezdésében foglaltak megfelelő érvényesülése érdekében az általános szerződési feltételekben olyan módozatok meghatározására kerülhet sor,]
„b) amelyeknél a 2. számú mellékletben meghatározott módon számított egyéni teljesítménymutató értéke legalább 0.5 és legfeljebb 1.0; és
c) amelyeknél a lakáskölcsön aránya nem haladja meg a szerződéses összeg 60%-át.”
10. § (1) Az Ászfr. 7. §-ának (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-d) pont jelölése c)-e) pontra módosul:
[(2) Az általános szerződési feltételeknek tartalmaznia kell, hogy a lakás-takarékpénztár felszámíthat:]
„b) a szerződés megtakarítási ideje alatt számlavezetési díjat;”
(2) Az Ászfr. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számlanyitási díj nem haladhatja meg a szerződéses összeg egy százalékát. A beérkező befizetéseket először a számlanyitási díj összegére kell elszámolni. A (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott díj nem haladhatja meg a kétezer forintot. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott költség éves mértéke nem haladhatja meg az adott hitelév első napján még fennálló lakáskölcsön összegének egy százalékát.”
(3) Az Ászfr. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott díj megtakarítási évenként (töredék megtakarítási év esetén időarányosan) felszámítható összege nem haladhatja meg az ezernyolcszáz forintot,”
11. § Az Ászfr. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A lakás-takarékpénztár a szerződést felmondja, ha a megtakarítási idő a szerződés megkötését követő hat hónapon belül nem kezdődik el.”

Vegyes és záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 8-11. §-a 2006. május 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Ászfr. 1. és 2. számú mellékletében a „teljes hiteldíj mutató” szövegrész helyébe a „kölcsöndíj mutató” szövegrész lép.
(3) E rendelet rendelkezéseit - a (4)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hatálybalépést megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(4) A Látr. - e rendelet 2. §-ával megállapított - 1/A. §-át a 2004. május 1-jét követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(5) Az Ászfr. - e rendelet 9. §-ával megállapított - 2. § (2) bekezdés b)-c) pontját, az - e rendelet 10. §-ával megállapított - 7. § (2) bekezdés b) pontját és 7. § (5) bekezdését, valamint - e rendelet 11. §-ával megállapított - 11. § (3) bekezdését a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(6) Az Ltv. 21. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott lakás-előtakarékoskodó az állami támogatást 2004. május 1-jét követően kezdődő és már lezárult megtakarítási évekre utólag akkor igényelheti, ha a Látr. - e rendelet 2. §-ával megállapított - 1/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott, a lezárult megtakarítási év kezdetekor és a visszamenőleges igénylés időpontjában fennálló jogosultságot igazoló érvényes iratokat 2006. május 1-jéig benyújtja a lakás-takarékpénztárhoz.
(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet és a lakás-takarékpénztárak általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 135/2002. (VI. 21.) Korm. rendelet 5. §-a.