71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet

a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 37. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 41. §-ának (8) bekezdésében, 44. §-ában, 50. §-ának (4) bekezdésében, 53. §-ának (4) bekezdésében, 55. §-ának (5) bekezdésében, valamint a 207. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a Hvt. 50. §-a (1) bekezdésének c), g)-h) pontjára - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Ez a rendelet határozza meg:
a) a gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételének és a kártalanítási eljárásnak a részletes szabályait,
b) a honvédelemben közreműködő szervek feladatát és hatáskörét,
c) a miniszterek honvédelmi igazgatási feladatait, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek honvédelmi tevékenységének összehangolását,
d) a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működésének feltételeit,
e) a centrális alárendeltségű területi és helyi védelmi igazgatási szervek honvédelmi feladatait,
f) a hadkiegészítő parancsnokságok illetékességi területét.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) igénybevétel: a honvédelmi érdek kielégítésének olyan módja, amely szerint az ingatlan vagy ingó dolog (technikai eszköz) birtokbavétele, a szolgáltatás teljesítése igénybevételi eljárás alapján történik,
b) igénybevevő: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség), a rendvédelmi szervek és a Hvt. 43. §-ában meghatározott honvédelemben közreműködő szervek,
c) szolgáltatásra kötelezett: a Hvt. 5. §-a (3) bekezdésében meghatározott jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyeket a honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében - jogszabály vagy az igénybevételi hatóság egyedi döntése alapján - gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére, valamely tevékenységtől való tartózkodásra, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre, az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére köteleznek,
d) üzemi szolgáltatás: közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatásokat folyamatosan biztosító közüzem szolgáltatása,
e) védelmi igazgatás: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer. Az állam komplex védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység, amely magában foglalja az Alkotmányban szabályozott minősített időszakokra és az azokat kiváltható helyzetekre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.

II. Fejezet

A GAZDASÁGI ÉS AZ ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Az igénybevétel általános szabályai

3. § (1) Amennyiben az igénybevételi hatósági jogkört miniszter gyakorolja, és az igénybevevő a Honvédség vagy rendvédelmi szerv, a szolgáltatás igénylésére a Honvédséget, illetve a rendvédelmi szervet irányító miniszter jogosult.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a szolgáltatás igénylésére a Honvédség kijelölt egység- vagy annál magasabb szintű parancsnoka, a rendvédelmi szervek regionális, megyei, fővárosi szintű vezetője, illetve a büntetés-végrehajtás esetében a büntetés-végrehajtási intézet, intézmény parancsnoka, igazgatója jogosult.
4. § A szolgáltatás teljesítésére a szolgáltatás tulajdonosa, birtokosa, illetve az azzal rendelkezni jogosult kötelezhető.
5. § Az igénybevételt elrendelő határozattal szolgáltatásra kötelezett köteles a szolgáltatás teljesítését befolyásoló minden változást, tényt az igénybevételt elrendelő hatóságnál haladéktalanul bejelenteni.
6. § (1) A szolgáltatást az igénybevételt elrendelő határozatban megállapított helyen és időpontban vagy a határozat átadásakor haladéktalanul teljesíteni kell.
(2) Az igénybevételi hatóság a szolgáltatás időbeni teljesítése érdekében a szolgáltatás tárgyának legfeljebb 30 napos készenlétben tartását rendelheti el (készenlétben tartási határozat). Ilyenkor a szolgáltatás tényleges teljesítését külön határozatban kell elrendelni.
7. § (1) A szolgáltatás tárgyának átadásakor, átvételekor, illetve a szolgáltatás teljesítésekor jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szolgáltatásra kötelezett nevét, illetve székhelyét (telephelyét, fióktelepét), az igénybevételt elrendelő hatóság megnevezését, az igénybevevő adatait, a szolgáltatás tárgyát, teljesítésének helyét, idejét, az igénybevételt elrendelő határozat számát, harmadik személynek a szolgáltatás tárgyára vonatkozó esetleges jogát, továbbá minden olyan tényt vagy adatot, amelyet bármelyik fél a kártalanítás szempontjából lényegesnek tart.
(2) Ingó vagy ingatlan dolog átadása esetén a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az azok azonosítására alkalmas adatokat, pontos vagy becsült értéküket, állapotukat, a célra való alkalmasságukat.
(3) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a szolgáltatásra kötelezett vagy képviselője és a szolgáltatás átvevője írja alá. Az aláírás megtagadása esetén e tényt és ennek okát a jegyzőkönyvben két tanú jelenlétében rögzíteni kell.
(4) A jegyzőkönyv egy-egy példányát át kell adni vagy meg kell küldeni az igénybevevőnek, a szolgáltatásra kötelezettnek vagy képviselőjének, az igénybevételi hatóságnak és a jegyzőkönyvben megnevezett más olyan személynek, akinek a szolgáltatás teljesítése jogát vagy jogos érdekét érinti.
8. § Ha a szolgáltatás ellenértéke megállapítható, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
9. § Üzemi szolgáltatás esetén, vagy ha a szolgáltatás ellenértéke megállapítható, a szolgáltatás ellenértékét időszakonként utólag, illetőleg annak átvételével egyidejűleg ki kell fizetni.
10. § (1) A szolgáltatási kötelezettség megszűnik, ha
a) a szolgáltatás teljesítését elrendelő határozat kiadásának indoka megszűnt,
b) a teljesítés megkezdése után olyan körülmény merült fel, amelynek alapján szolgáltatás teljesítését elrendelő határozathozatal kizárt lett volna,
c) a szolgáltatás teljesítését elrendelő határozatban megjelölt határidő lejárt.
(2) Az igénybevevő az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott körülményekről való tudomásszerzést, illetve a c) pontjában említett határidő lejártát követő 8 napon belül köteles a szolgáltatás tárgyát a szolgáltatásra kötelezettnek visszaadni.
(3) Ha az igénybevevőnek tudomása van arról, hogy a szolgáltatásra kötelezett a szolgáltatás tárgyának visszavételére már nem jogosult, a szolgáltatás tárgyát az igénybevételi hatóság rendelkezésére kell bocsátania. Az igénybevételi hatóság a szolgáltatás tárgyát az átvételre jogosult személynek a jogosultság megállapítása után kiadja.
(4) A szolgáltatási kötelezettség megszűnésekor vagy a szolgáltatás tárgyának visszaadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni a 7. § szerinti tartalommal.
11. § A szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében a vagyoni szolgáltatások elrendelése során a befogadó nemzeti támogatásra vonatkozó vagy a technikai megállapodásra megkötött szabályok szerint kell eljárni.

Ingatlanok és szolgáltatások nyilvántartása

12. § A honvédelmi feladatok megvalósulásához szükséges, az 1. melléklet alapján az ingatlanokról - beleértve azok infrastrukturális szolgáltatásait is - és szolgáltatásokról az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes jegyző, valamint az általa átadott adatok alapján a hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartást vezet.
13. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott ingatlanok, szolgáltatások adatait a 14. §-ban egyszeri adatszolgáltatásra kötelezettek az adatközlést elrendelő határozatban megállapított határidőn belül, a 15. § (6) bekezdésében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek évente január 31-ig a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon jelentik be a jegyzőnek. Az egyszeri adatszolgáltatásra kötelezettnek az adatközlést a hadkiegészítő parancsnoksághoz is teljesíteni kell.
(2) Ingatlanról, szolgáltatásról a 2. mellékletben szereplő adatok tarthatók nyilván.
(3) Ha az előző évi jelentés óta az adatokban változás nem történt, a jelentésnek csak e tényt kell tartalmaznia.
(4) A bejelentés alapján a jegyző pontosítja a nyilvántartást és a jelentést évente március 1-jéig megküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak.

A megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester igénybevételi hatáskörébe tartozó ingatlanok, ingók és szolgáltatások igénybevételi célú kijelölésének, igénybevételének eljárási szabályai

14. § Az igénybevétel tervezése érdekében - a hadkiegészítő parancsnokság javaslata alapján - a megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester határozatában a szolgáltatásra kötelezett részére a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján egyszeri adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő. A határozatot a hadkiegészítő parancsnokság készíti elő.
15. § (1) Az igénybevevő az ingatlan, szolgáltatás igénybevételi célú kijelölésére vonatkozó kérelmét az igényelt ingatlan fekvése vagy az igénybevevő székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi hadkiegészítő parancsnokság vezetőjéhez nyújtja be. Az igénybevevő akkor kezdeményezheti az ingatlan, szolgáltatás igénybevételi célú kijelölését, ha annak megszerzése polgári jogi szerződés alapján nem lehetséges. A kérelem tartalmazza az igénybevétel célját, várható időtartamát, továbbá az igénybe venni kívánt ingatlan nagyságát, illetve szolgáltatás tartalmát (jellegét).
(2) A hadkiegészítő parancsnokság a nyilvántartása alapján kiválasztja a kérelemnek megfelelő ingatlanokat, szolgáltatásokat. Ha a hadkiegészítő parancsnokság székhelye szerinti megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén a kérelemnek megfelelő ingatlan, szolgáltatás igénybevételre nem jelölhető ki, a hadkiegészítő parancsnokság ennek megállapításától számított 5 napon belül az igénybevételre történő kijelölés érdekében másik hadkiegészítő parancsnokságot keres meg, és erről tájékoztatja az igénybevevőt.
(3) Az igénybevételi hatóság - a hadkiegészítő parancsnokság javaslata alapján - a bejelentések valódiságának ellenőrzésére helyszíni ellenőrzést rendelhet el. A helyszíni ellenőrzés lefolytatására megbízólevél alapján a hadkiegészítő parancsnokságon szolgálatot teljesítő katona is felhatalmazható.
(4) A hadkiegészítő parancsnokság az igénybevevő nyilatkozata alapján a szükséges ingatlanok és szolgáltatások igénybevevő részére történő kijelölésére vonatkozó határozati javaslatát az ingatlan fekvése, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes megyei, fővárosi védelmi bizottság elé terjeszti.
(5) A megyei, fővárosi védelmi bizottság határozatában kijelöli az igénynek megfelelő ingatlanokat, szolgáltatásokat. A döntésről a hadkiegészítő parancsnokság vezetője útján tájékoztatja az igénybevevőt, az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes polgármestert, az ingatlan, a szolgáltatás tulajdonosát, birtokosát, azzal rendelkezni jogosultat.
(6) A megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester az igénybevételre kijelölt ingatlan, szolgáltatás tulajdonosát, birtokosát, az azzal rendelkezni jogosultat a Hvt. 35. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kijelölés időtartamára rendszeres adatszolgáltatásra kötelezi. A határozatot a hadkiegészítő parancsnokság készíti elő.
16. § (1) Ha a 15. § (6) bekezdésében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett a kijelölt ingatlant, szolgáltatást időközben elidegenítette, vagy azzal más ok miatt már nem rendelkezik, erről 8 napon belül az ingatlan fekvése, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságot az erről szóló okiratok másolatának megküldésével együtt értesíti.
(2) Az igénybevevő tájékoztatja az igénybevételre kijelölt ingatlan fekvése, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságot, ha a honvédelmi feladatainak ellátása érdekében a részére kijelölt ingatlan, szolgáltatás igénybevételére a továbbiakban nincs szükség.
(3) A megyei, fővárosi védelmi bizottság - a hadkiegészítő parancsnokság javaslatára - a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett értesítése, illetve az igénybevevő tájékoztatása alapján megszünteti az ingatlan, szolgáltatás igénybevételi célú kijelölését, és erről tájékoztatja mindazokat, akiket a kijelölésről tájékoztatott.
17. § A hadkiegészítő parancsnokság az igénybevételre kijelölt ingatlannal, szolgáltatással kapcsolatos rendszeres adatszolgáltatásról - az adatokban bekövetkezett, igénybevételt befolyásoló változás esetén - az adatok megküldésével évente április 30-ig tájékoztatja az igénybevevőt.
18. § (1) Az igénybevevő igénybevételre vonatkozó kérelme alapján az ingatlan, illetve szolgáltatás igénybevételét elrendelő közigazgatási döntést az ingatlan fekvése, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság készíti elő.
(2) A határozat öt példányban készül, melynek egy-egy példányát a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester megküldi a megyei, fővárosi hadkiegészítő parancsnokságnak, valamint a hadkiegészítő parancsnok útján az igénybevevőnek, az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes polgármesternek, valamint a szolgáltatásra kötelezettnek.
19. § Ingó dolgok gazdasági és anyagi szolgáltatás keretében történő igénybevételekor a 14-18. §-ban meghatározott eljárást kell megfelelően alkalmazni.

A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges technikai eszközök nyilvántartásának, igénybevételi célú kijelölésének és igénybevételének eljárási szabályai

20. § (1) A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges, a szolgáltatásra kötelezettek technikai eszközeinek - így különösen gépek, közúti járművek, vasúti, vízi és légi szállításokra igénybe vehető technikai eszközök, azok tartozékai és pótalkatrészei - és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyilvántartása, igénybevevő részére történő igénybevételi célú kijelölése, valamint igénybevételének elrendelése a hadkiegészítő parancsnokság feladata. A bejelentési kötelezettség alá eső technikai eszközöket a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A hadkiegészítő parancsnokság vezetője a technikai eszköz igénybevételének tervezése érdekében határozatában a szolgáltatásra kötelezett részére a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján egyszeri adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.
21. § (1) A 20. § (2) bekezdésében egyszeri adatszolgáltatásra kötelezettek az adatközlést elrendelő határozatban megállapított határidőn belül, a 23. § (3) bekezdésében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek évente a január 1-jei helyzetnek megfelelően március 1-jéig tesznek bejelentést a tulajdonukban, birtokukban lévő, a 3. melléklet szerint bejelentésre kötelezett technikai eszközökről.
(2) A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges technikai eszközökre vonatkozó bejelentést a 4., 5., 6., 7., 8., 9. mellékletben szereplő nyomtatványokon az adatszolgáltató székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes hadkiegészítő parancsnoksághoz kell teljesíteni.
(3) Szükség esetén az adatok pontosítását a hadkiegészítő parancsnokság év közben is kezdeményezheti.
(4) Ha az adatokban a korábbi jelentés óta változás nem történt, a jelentésben csak ezt kell közölni.
22. § A hadkiegészítő parancsnokság a gazdaságfelkészítési rendszerbe bevont tervező szervek részére a bejelentett technikai eszközökről a honvédelmi és a befogadó nemzeti támogatási feladatok tervezéséhez adatot szolgáltat.
23. § (1) Az igénybevevő a technikai eszköz igénybevételi célú kijelölésére vonatkozó kérelmét a székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi hadkiegészítő parancsnokság vezetőjéhez nyújtja be. Az igénybevevő akkor kezdeményezheti a technikai eszköz igénybevételi célú kijelölését, ha annak megszerzése polgári jogi szerződés alapján nem lehetséges. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénybevétel célját, várható időtartamát, továbbá az igénybe venni kívánt technikai eszköz megnevezését.
(2) A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges technikai eszközöket a hadkiegészítő parancsnokság vezetője jelöli ki. Ha a hadkiegészítő parancsnokság illetékességi területén a kérelemnek megfelelő technikai eszköz igénybevételre nem jelölhető ki, a hadkiegészítő parancsnokság ennek megállapításától számított 5 napon belül az igénybevételre történő kijelölés érdekében másik hadkiegészítő parancsnokságot keres meg, és erről tájékoztatja az igénybevevőt.
(3) A hadkiegészítő parancsnokság vezetője a technikai eszköz kijelöléséről szóló határozatban annak tulajdonosát, birtokosát a Hvt. 35. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kijelölés időtartamára rendszeres adatszolgáltatásra kötelezi.
(4) A technikai eszköz igénybevételre történő kijelöléséről a hadkiegészítő parancsnokság tájékoztatja az igénybevevőt.
24. § (1) Ha a 23. § (3) bekezdésében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett az igénybevételre kijelölt technikai eszközt időközben elidegenítette, a forgalomból kivonta, vagy azzal más ok miatt már nem rendelkezik, erről 8 napon belül a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget elrendelő hadkiegészítő parancsnokságot az erről szóló okiratok másolatának megküldésével együtt értesíti.
(2) Az igénybevevő tájékoztatja a technikai eszközt igénybevételre kijelölő hadkiegészítő parancsnokságot, ha honvédelmi feladatainak ellátása érdekében a részére kijelölt technikai eszköz igénybevételére a továbbiakban nincs szükség.
(3) A hadkiegészítő parancsnokság a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett értesítése, illetőleg az igénybevevő nyilatkozata alapján megszünteti a technikai eszköz igénybevételi célú kijelölését, és erről tájékoztatja mindazokat, akiket a kijelölésről tájékoztatott.
25. § A hadkiegészítő parancsnokság az igénybevételre kijelölt technikai eszközzel kapcsolatos rendszeres adatszolgáltatásról - az adatokban bekövetkezett, igénybevételt befolyásoló változás esetén - az adatok megküldésével évente április 30-ig tájékoztatja az igénybevevőt.
26. § A hadkiegészítő parancsnokság vezetője az igénybevevő igénybevételre vonatkozó kérelme alapján a szolgáltatásra kötelezettet a technikai eszköz előállítására és átadására, vagy a technikai eszközzel történő fuvarozási, illetőleg személyszállítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi.
27. § A technikai eszköz előállításának és átadásának elrendelése esetén a technikai eszközt a 10. mellékletben meghatározott követelmények szerint kell a rendeltetésnek megfelelő, használatra alkalmas állapotban, a rendszeresített tartozékokkal együtt átadni. A szolgáltatásra kötelezett a készletében lévő tartalék alkatrészeknek az átadásra kerülő eszközökkel arányos részét köteles az igénybevevőnek átadni.
28. § Az átadás céljából előállított technikai eszközt, tartozékait és a tartalék alkatrészeket az előállítás helyén az igénybevevő által létrehozott bizottság veszi át. A bizottság a technikai eszköz állapotával, használhatóságával, felszerelésével kapcsolatos megállapításait, a felfedett hibákat, rongálódásokat és hiányokat jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság tagjai és a szolgáltatásra kötelezett a jegyzőkönyvet aláírják.

III. Fejezet

A KÁRTALANÍTÁSI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

29. § (1) A szolgáltatást igénylőt vagy az általa kijelölt, a szolgáltatás átvételére jogosult szervet a szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért - a Hvt.-ben meghatározott esetek kivételével - kártalanítási kötelezettség terheli.
(2) Kártalanítást a jogosult kérelmére kell megállapítani. A szolgáltatás teljesítésére kötelező határozatban a szolgáltatásra kötelezettet erről tájékoztatni kell.
(3) A kérelmet a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatósághoz kell benyújtani.
(4) A kártalanítás iránti igényt a kár keletkezésétől számított 60 napos elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni.
(5) A kártalanítási igény elévülésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítés elévülésére vonatkozó szabályai az irányadók.
30. § A kártalanítási eljárás lefolytatása során az igénybevételi hatóság egyezség létrehozását kíséreli meg a felek között. Félnek az igényjogosult és a kártalanítás megfizetésére köteles szerv tekintendő.
31. § (1) Az igénybevételi hatóság a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe veszi:
a) szolgáltatás esetén a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért járó szokásos díjat,
b) szolgáltatás tárgya használatának átengedése esetén a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,
c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét,
d) a szolgáltatás tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét,
e) a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt,
f) a szolgáltatás ellenértékeként a kártalanítási határozat meghozataláig kifizetett összeget.
(2) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megfizetni.
32. § A kártalanítás megfizetésére kötelezett a jogerős határozat vagy bírósági ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a kártalanítási összeget kifizetni.

IV. Fejezet

A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE

Általános feladatok

33. § A honvédelemben közreműködő szerv a honvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében:
a) elkészíti a Kormány, az illetékes miniszter, valamint a megyei, a fővárosi, a helyi védelmi bizottság, illetve a honvédelmi feladatot ellátó polgármester rendelkezése szerinti intézkedési tervet,
b) kialakítja a honvédelmi feladatok ellátására alkalmas szervezeti és működési rendet,
c) végrehajtja a részére meghatározott, a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedéseket, rendszabályokat, valamint tájékoztatja az elrendelőt azok eredményéről,
d) munkacsoportokat hoz létre a honvédelmi feladatai teljesítésére,
e) részt vesz a honvédelmi felkészítés éves kormányzati, területi feladattervében meghatározott gyakorlatokon,
f) működteti a részére meghatározott eseményfigyelő- és jelzőrendszer (monitoring) elemeit,
g) végzi a meghagyással kapcsolatos feladatokat,
h) rendszeresen gyakoroltatja a honvédelmi feladatok végrehajtását, vezető állománya részt vesz a honvédelmi feladatok ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek elsajátításához szükséges képzéseken, felkészítéseken,
i) megőrzi a részére átadott honvédelmi rendeltetésű eszközöket, berendezéseket, ingó és ingatlan dolgokat, rendeltetésszerű használattal gondoskodik az állagmegőrzésükről, üzembiztonságukról,
j) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket - a Hvt. 44. §-ára, 56. §-a (1) bekezdésének d) pontjára figyelemmel - részére jogszabály, valamint az irányításáért felelős igazgatási szerv vezetője meghatároz.

A jegyző és az építésügyi hatóság honvédelmi feladatai

34. § A hadkötelezettség fennállásának időszakában a Hvt. 22. §-a (4) bekezdésének c)-e) pontjaiban meghatározott körülmények fennállását a hadköteles kérelmére a jegyző igazolja.
35. § (1) A katonai légügyi hatóság részére minden év november 30-ig a rendelkezésre álló nyilvántartások és iratok adatai alapján, illetve ezek hiányában az építmények becsült magasságának alapulvételével jegyzéket küldenek
a) a 11. mellékletben meghatározott települések elsőfokú építésügyi hatóságai - a (2) bekezdés szerinti építmények kivételével - az illetékességi területükön található azon építményekről, amelyeknek legmagasabb pontja meghaladja a rendezett terepszint feletti 25 méteres magasságot;
b) a 11. mellékletben nem szereplő települések elsőfokú építésügyi hatóságai - a (2) bekezdés szerinti építmények kivételével - az illetékességi területükön található azon építményekről, amelyeknek legmagasabb pontja meghaladja a rendezett terepszint feletti 50 méteres magasságot.
(2) A sajátos építményfajtákról, továbbá az egyedi műemléki védelem alatt álló építményekről a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott, elsőfokú építésügyi hatósági jogkört gyakorló szervek - az (1) bekezdés szerinti jegyzék megküldésével - szolgáltatnak adatot a katonai légügyi hatóság részére.
(3) A jegyzéknek tartalmaznia kell a következő adatokat:
a) az (1) és (2) bekezdés szerinti építmények
aa) megnevezését (lakóépület, torony, kémény stb.),
ab) rendezett terepszint feletti relatív magasságát;
b) a földrészlet helyrajzi számát;
c) a terület Balti-tengerszint feletti magasságát;
d) a település belterületén elhelyezkedő építmények esetében azok pontos címét.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatok közül a jegyzéknek csak azokat kell tartalmaznia, amelyek a rendelkezésre álló nyilvántartások és iratok alapján megállapíthatók, vagy amelyekről az adatszolgáltatónak tudomása van. A (3) bekezdés ab) alpontjában meghatározott adat becsült értékét közölni kell. Az adatszolgáltató nem felel a becsült érték pontosságáért.
(5) Ha az adatokban a korábbi bejelentés óta változás nem történt, akkor a jegyzékben csak ennek tényét kell közölni.
(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltató az építmény megszűnését követő 30 napon belül írásban értesíti a katonai légügyi hatóságot.
(7) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltató köteles segítséget nyújtani a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Honvédség által megbízott földmérők részére az építmények adott településen történő azonosításához.
36. § (1) A földrészlet tulajdonosa (használója), valamint a 35. § (1) és (2) bekezdése szerinti építmény tulajdonosa (használója) együttműködik az építésügyi hatósággal annak érdekében, hogy a jegyzék a tényleges viszonyoknak megfelelő, pontos adatokat tartalmazza.
(2) Ha a katonai légügyi hatóság részére szolgáltatott adatok a korábban szolgáltatott adatokhoz képest eltérnek, a 35. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, illetékes adatszolgáltató szerv az adatpontosításban együttműködik.
37. § Az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok költségeit a katonai légügyi hatóság - számla ellenében - az adatszolgáltatónak 15 napon belül megtéríti. A térítés a jegyzékben egy tereptárgyra szolgáltatott adatok száma szerint történik. Adatonként 100 Ft összegű térítés jár.

A honvédelemben közreműködő szervek sorozással kapcsolatos feladatai

38. § (1) A hadkötelezettség fennállásának időszakában a hadkiegészítő parancsnokság vezetőjének tájékoztatása alapján
a) a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,
b) a hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi polgármester,
c) a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány és a hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes helyi rendőri szerv vezetője,
d) a sorozásra kijelölt orvosokat, pszichológusokat foglalkoztató, illetve a sorozással kapcsolatos szakorvosi, pszichológiai vizsgálatok végrehajtásában érintett egészségügyi intézmények vezetői
közreműködnek a hadkötelesek sorozásában, a feltételek biztosításában.
(2) A tájékoztató tartalmazza mindazokat a feladatokat, amelyek teljesítésében az érintett szervnek kell közreműködnie, illetve azokat a tényeket, amelyekről tudomással kell bírnia.

V. Fejezet

A MINISZTÉRIUMOK ÉS ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ SZERVEK HONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

Az irányítás és vezetés rendje

39. § (1) A Kormány a nemzeti és a szövetségi kötelezettségből eredő honvédelmi feladatok végrehajtására sajátos irányítási és vezetési rendszert működtet.
(2) Az irányítási és vezetési rendszer részei
a) a honvédelem központi irányítását végző szervek, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek,
b) a területi és helyi védelmi igazgatási szervek,
c) a honvédelmi felkészülés egyes feladatainak ellátásában résztvevők,
d) a Kormány által állandó vagy ideiglenes jelleggel létrehozott testületek.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt szerveknél a honvédelemmel foglalkozó sajátos szervezetet kell létrehozni.
40. § A Hvt. 50. §-a (1) bekezdésének c), g)-i) pontjában, valamint az 52. §-a (1) bekezdésének b), c) és e) pontjában meghatározott döntések szakmai előkészítésének és végrehajtásának koordinációját a honvédelmi igazgatás kormányzati, szakmai feladatait ellátó Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal (a továbbiakban: HM Védelmi Hivatal) végzi.
41. § (1) A HM Védelmi Hivatal a honvédelmi miniszter irányítása alatt álló, önálló jogi személyiségű, központi hivatalként működő közigazgatási szerv, amely ellátja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott honvédelmi igazgatási feladatokat.
(2) A HM Védelmi Hivatal részletes feladatait, hatáskörét és szervezetét a honvédelmi miniszter alapító okiratban határozza meg.

A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés

42. § (1) A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés a honvédelmi felkészítés feladatrendszerében végzett tervező tevékenység a kormányzás folyamatos biztosítása, a lakosság és az anyagi javak védelme, a gazdaság működőképességének fenntartása, a Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a szövetségi műveletek polgári támogatása, továbbá a polgári hatóságok katonai erőkkel és eszközökkel történő segítése érdekében.
(2) A Kormány irányítja a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezéssel összefüggő nemzeti feladatok végrehajtását.
43. § A NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság és szervei munkájában a Kormány az illetékes (kijelölt) miniszterek útján képviselteti magát.

Az ország területének hadműveleti előkészítése

44. § (1) Az ország területének hadműveleti előkészítése a honvédelmi felkészítés része.
(2) Az ország területének hadműveleti előkészítése átfogja mindazokat a feladatokat, rendszabályokat, amelyek biztosítják az állam zavartalan működéséhez, az ország honvédelméhez, a Szövetségesi feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket a védő erők és eszközök elhelyezése, mobilizálása, a műveletek végrehajtása érdekében.
(3) A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági érdekeit érvényesíteni kell a terület- és a településrendezési elvek meghatározásakor, az infrastrukturális fejlesztési tervek kialakításakor.

A honvédelmi miniszter, a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek honvédelmi igazgatási feladatai

45. § A honvédelmi miniszter
a) a hazai eszköz- és anyagfejlesztések tervezéséhez igényeket és adatokat szolgáltat az érintett miniszterek számára, továbbá együttműködik velük a kormányzati hadiipari fejlesztések irányításában és végrehajtásában, valamint biztosítja a hazai termelő és fejlesztő intézmények beszállításokban való részvételi lehetőségét (versenytárgyalás stb.),
b) a nemzetgazdaság minősített időszaki tervezéséhez adatot szolgáltat a gazdaságfelkészítési rendszerbe bevont tervező szervek számára,
c) a minőség- (megfelelőség-) tanúsításról és az akkreditálásról szóló jogszabályokkal összhangban meghatározza a Honvédség minőségügyi intézményrendszerére és annak működésére vonatkozó követelményeket,
d) együttműködik a Magyar Szabványügyi Testülettel és az érdekelt miniszterekkel a katonai szabványosítás fő irányainak meghatározásában, a szabványok kidolgozásában.
46. § (1) A miniszter
a) gondoskodik a védelmi tervezés tárcaszintű rendszerének kialakításáról és működtetéséről,
b) végzi a befogadó nemzeti támogatás feladat- és hatáskörébe tartozó feladatait,
c) a kormányzati döntésnek megfelelően ágazati hatáskörében kialakítja a nemzetgazdasági erőforrások - nemzeti, szövetségi kötelezettségből eredő - védelmi célú előkészítésének, tartalékolásának feltételeit, rendjét, ágazati tervező szervként közreműködik a gazdaságfelkészítés rendszerében,
d) végzi az ország területének hadműveleti előkészítéséből a tárcára háruló feladatokat,
e) előkészíti a felelősségi körébe tartozó rendkívüli intézkedések jogszabálytervezeteit,
f) kialakítja a honvédelmi felkészülés tárcaszintű irányítási, szervezeti, működési rendszerét és rendjét, gondoskodik a technikai feltételekről, a tárca irányítási, vezetési feltételeinek előkészítéséről,
g) feladat- és hatáskörében közreműködik a centrális alárendeltségű közigazgatási és a helyi védelmi igazgatási szervek felügyeletének végrehajtásában,
h) nemzeti és nemzetközi gyakorlatokon való részvétel tervezésével, végrehajtásával közreműködik az ágazati honvédelmi feladatok végrehajtása gyakorlásában,
i) beszámol a tárgyévet megelőző év ágazati honvédelmi feladatainak végrehajtásáról, illetve közreműködik a honvédelmi felkészítés éves kormányzati feladattervének összeállításában,
j) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály vagy kormányhatározat részére meghatároz,
k) végzi a meghagyással kapcsolatos feladatokat.
(2) A miniszter - feladatkörében - a honvédelmi feladatok végrehajtását szolgáló ágazati intézkedési tervek elkészítését, végrehajtását írhatja elő, vagy más módon gondoskodik a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok megvalósulásáról.
(3) A minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal és az országos hatáskörű szervek honvédelemmel foglalkozó szervezeti egysége a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtására során közreműködik a kormányzati döntések szakmai megalapozásában, a miniszter hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok előkészítésében, végrehajtásában, koordinációjában, bázisul szolgál a külön jogszabály alapján megalakításra kerülő munkacsoport működtetéséhez, illetve együttműködik a tárca ügyeleti-készenléti szolgálatával, szakterületét érintő kérdésekben összekötő szerepet tölt be a nemzeti, a NATO, az Európai Unió védelmi szervezeti rendszerei között.
47. § Az országos hatáskörű szerv vezetője tekintetében a 46. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

VI. Fejezet

A HONVÉDELMI FELKÉSZÍTÉS KÖLTSÉGEI, VALAMINT A HONVÉDELMI TANÁCS ÉS A KORMÁNY SPECIÁLIS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

A költségvetés tervezése

48. § A miniszter a honvédelmi feladatok folyamatos ellátására rendelt költségeket elkülönítetten, az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtására vonatkozó szabályok szerint, más feladatok előirányzataitól elkülönítve, önálló címen, alcímen, jogcímcsoporton tervezi.
49. § (1) A Hvt. 50. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint, az érintett miniszterek javaslata alapján:
a) a védelmi felkészítés címen
1. a több minisztériumot, illetőleg országos hatáskörű szervet érintő kiemelt honvédelmi feladathoz szükséges költségeket a védelmi felkészítés kormányzati feladatai központi kiadásai alcímen,
2. az ország Alkotmányban szabályozott minősített időszakokban történő vezetési feltételeinek biztosításához, a külön jogszabályban meghatározott, a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer működéséhez szükséges költségeket a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételei alcímen a Pénzügyminisztérium fejezetében,
b) a K-600 hírrendszer működtetése költségeit az azonos elnevezésű címen az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezetében
kell tervezni.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott költségvetési előirányzatok feladat szerinti elosztásáról a honvédelmi felkészítés éves kormányzati feladatterve rendelkezik.

A NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti rendszabályok és intézkedések előkészítésének és alkalmazásának szabályai

50. § (1) A NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti rendszabályok és intézkedések önállóan, illetve a bevezetett rendkívüli intézkedésekkel összhangban alkalmazhatók.
(2) A szövetségi kötelezettségre vonatkozó kormányzati döntésben meghatározott ágazati feladatok végrehajtásának részletes szabályait és a végrehajtást biztosító intézkedési terveket a külön kormányhatározatban kijelölt illetékes miniszter a többi miniszterrel együttműködve készíti elő.
(3) A kijelölt illetékes miniszter a tervezeteket a Kormány elé terjeszti, és azokat az elfogadást követően megküldi a végrehajtásért felelős szerveknek.

VII. Fejezet

A TERÜLETI ÉS A HELYI IGAZGATÁS

A megyei, fővárosi védelmi bizottság

51. § (1) A megyei közgyűlés elnökét, a fővárosban a főpolgármestert mint a védelmi bizottság elnökét, a Hvt. 55. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatáskörének ellátásában a védelmi bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő jogkörrel segíti, illetve közreműködik a döntések végrehajtásának megyei, fővárosi szintű irányításában.
(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság a hatáskörébe utalt anyagi eszközökkel a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint gazdálkodik, amelynek pénzügyi-gazdasági ügyintézését a megyei önkormányzati hivatal, a fővárosban a fővárosi közgyűlés hivatala (főpolgármesteri hivatal) végzi.
52. § (1) A honvédelmi miniszter - a HM Védelmi Hivatal közreműködésével - a honvédelmi irányítás jogkörében, a belügyminiszter - a Belügyminisztérium Védelmi Hivatal (a továbbiakban: BM Védelmi Hivatal) közreműködésével - a katasztrófavédelmi irányítás jogkörében felügyeletet gyakorol a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek, a megyei és a fővárosi védelmi bizottság felett. A honvédelmi miniszter vagy a belügyminiszter megváltoztatja, illetőleg megsemmisíti a jogszabálysértő határozatot.
(2) A helyi védelmi bizottságok felett a felügyeletet a megyei, fővárosi védelmi bizottság gyakorolja.
53. § A Kormány a honvédelmi felkészítés éves kormányzati feladattervében meghatározza a honvédelmi feladatok végrehajtása ellenőrzésének rendjét és kijelöli az ellenőrzéssel érintett szervezeteket. A honvédelmi feladatok megvalósítására létrehozott, kijelölt centrális alárendeltségű közigazgatási, a területi és helyi védelmi igazgatási szerveknél az ellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell különösen:
a) a honvédelmi érdekű szervezeti és működési rendet,
b) a honvédelmi felkészítés intézkedési tervrendszerét,
c) a nemzetgazdaság erőforrásai védelmi célú felkészítésének tervezését,
d) a honvédelmi felkészítés tárgyában hozott döntések jogszerűségét,
e) a vezetési feltételek meglétét,
f) a hatályos titokvédelmi és ügyviteli szabályozók előírásainak érvényesülését,
g) a honvédelmi felkészülés terén végzett időszaki munkát.
54. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a védelmi bizottság titkárának a Honvédség vagy a rendvédelmi szervek hivatásos állományából vezényelt tisztet (főtisztet), illetve a képesítési követelményeknek megfelelő, közszolgálati jogviszonyban álló személyt nevezhet ki.
(2) A védelmi bizottság titkárának kinevezéséhez, felmentéséhez a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter vagy az adott rendvédelmi szervet irányító miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.
55. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a HM Védelmi Hivatal vezetőjét,
b) a BM Védelmi Hivatal vezetőjét,
c) gazdaságfelkészítési tárgyú napirend esetén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőjét,
d) a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén működő, a Hvt. 55. §-a (4) bekezdésében nem említett rendvédelmi szervek megyei vezetőit,
e) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének helyettesítésére kijelölt alelnököt, illetve főpolgármester-helyettest,
f) a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területileg illetékes vezetőjét,
g) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének döntésétől függően azon honvédelemben közreműködő szerv vezetőjét, amelynek feladat- és hatáskörét a megyei, fővárosi védelmi bizottság napirendjén szereplő, vagy napirenden kívül megvitatni kívánt kérdés érinti,
h) a Honvéd Vezérkar főnöke által a megyei, fővárosi védelmi bizottsággal együttműködésre kijelölt katonai szervezet parancsnokát,
vagy az általuk kijelölt képviselőt.
(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság döntése alapján, az illetékességi területén működő honvédelmi igazgatási és a honvédelemben közreműködő szervek kötelesek a megyei, fővárosi védelmi bizottságra háruló honvédelmi feladatok végrehajtásában közreműködni.
(3) A megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén működő, több azonos hatáskörű rendvédelmi szerv közül a honvédelmi feladatok koordinálásáért felelős szervet az országos parancsnok (vezető) jelöli ki.
56. § (1) A Kormány, illetve a szakirányításért felelős miniszter, illetékességi területén a megyei, fővárosi védelmi bizottság határozza meg a honvédelemben közreműködő szervek által készítendő terveket és azok tartalmi követelményeit.
(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság a közigazgatási irányítási jogkörében meghatározza
a) a honvédelmi feladatok végrehajtásában közreműködők kiértesítésének (riasztásának, készenléte fokozásának), valamint az információk továbbításának követelményeit,
b) a polgármesteri hivatal köztisztviselőiből, illetve a település polgáraiból álló ideiglenes munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) szervezetét és működési rendjét, a munkacsoport által vezetett nyilvántartásokat és más iratokat,
c) a polgármesterek, a jegyzők és a munkacsoportba beosztottak honvédelmi felkészítésének elméleti és gyakorlati követelményeit,
d) a polgármesteri hivataloknál a 24 órás ügyeleti szolgálat ellátásának követelményeit,
e) a polgármesterek, a jegyzők, valamint a területi honvédelmi feladatokban közreműködő, a Hvt. 42. és 43. §-ában meghatározott szervek vezetői tartózkodási helyének bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,
f) a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt polgári gépjárművek mozgásának korlátozására, valamint az ingatlanok és egyéb szolgáltatások átadásának előkészítésére vonatkozó követelményeket.

A helyi védelmi bizottság

57. § (1) A helyi védelmi bizottság a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervre vonatkozó szabályok szerint gazdálkodik, amelynek pénzügyi-gazdasági feladatait a helyi védelmi bizottság székhelye szerinti megyei jogú város, város, illetve fővárosi kerület képviselő-testületének hivatala látja el.
(2) A helyi védelmi bizottság a költségvetési támogatást kizárólag a honvédelmi körzet számára meghatározott honvédelmi feladatok végrehajtására fordíthatja.

VIII. Fejezet

A HADKIEGÉSZÍTŐ PARANCSNOKSÁGOK ILLETÉKESSÉGI TERÜLETE

58. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság illetékességi területe a székhelye szerinti megye (főváros) közigazgatási területe.
(2) A rendelet alkalmazása során a hadkiegészítő parancsnokságon a potenciális hadköteles, illetve hadköteles utolsó bejelentett lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságot kell érteni.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

59. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 2. hónap 1. napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

60. § (1) A szolgáltatásra kötelezett e Korm. rendelet alapján előírt adatszolgáltatási kötelezettségének 2008. január 1-jétől elektronikus úton is eleget tehet.
(2) A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény végrehajtására kiadott 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján honvédelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlanokat, szolgáltatásokat, technikai eszközöket 2006. október 31-ig - az igénybevevő igénybevételi célú nyilatkozata alapján - e Korm. rendelet szabályai szerint ismételten ki kell jelölni. Ha az igénybevevő nyilatkozata szerint a honvédelmi feladatainak ellátása érdekében kijelölt ingatlan, szolgáltatás technikai eszköz igénybevételére már nincs szükség, a kijelölést meg kell szüntetni, és erről tájékoztatni kell mindazokat, akiket a kijelölésről tájékoztattak.

Módosuló rendelkezések

61. § (1) Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 38. §-ának a) pontjában a „parancs” szó helyébe a „határozat” szó lép.
(2) A határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésének kormányzati feladatairól szóló 190/2000. (XI. 14.) Korm. rendelet
a) 1. §-ának (1) bekezdésében „a magyar és a külföldi fegyveres erők határátlépésével [a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 259/A. § d) pontja]” szövegrész helyébe „a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők államhatár átlépésével [a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 204. § c) pontja]” szövegrész,
b) 2. §-a, (2) bekezdésének b) pontjában „a magyar fegyveres erők” szövegrész helyébe „a Magyar Honvédség” szövegrész, d) pontjában „a magyar fegyveres erő” szövegrész helyébe „a Magyar Honvédség” szövegrész lép.
(3) A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 19. §-ának (2) bekezdésében „a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 8. §-a (3) bekezdésének c) pontjára és végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése rendelkezésére” szövegrész helyébe „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 50. §-a (2) bekezdésének b) pontjára” szövegrész lép.
(4) A posta veszélyeztetettségi és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, feladatairól, működési feltételeiről szóló 241/2004. (VIII. 16.) Korm. rendelet a következők szerint módosul:
a) 1. §-a a) pontjában „a Hvt. 66. §-ában” szövegrész helyébe „a Hvt. 43. §-ában” szövegrész lép,
b) 2. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Befogadó nemzeti támogatás: a Hvt. 204. §-a (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott támogatás.”
c) 2. §-a 4. pontjának b) alpontjában „a Hvt. 15. §-ában” szövegrész helyébe „a Hvt. 55. §-ában” szövegrész, c) alpontjában „a Hvt. 17. §-ában” szövegrész helyébe „a Hvt. 57. §-ában” szövegrész lép,
d) 2. §-a 4. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Védelmi igazgatási szervek:]
„d) a Magyar Honvédség és a Hvt. 8. §-a (4) bekezdésében meghatározott rendvédelmi szervek.”
e) 2. §-a 5. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Védelmi igazgatás: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. §-ának e) pontjában meghatározott fogalom.”
f) 5. §-ának c) pontjában „és a végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendeletben” szövegrész helyébe „Vhr.-ben” szövegrész lép,
g) 15. §-ának h) pontjában „a Hvt. IX. fejezete” szövegrész helyébe „a Hvt. harmadik része” szövegrész lép.

Hatályukat vesztő rendelkezések

62. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény végrehajtására kiadott 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet és az azt módosító 200/1997. (XI. 14.) Korm. rendelet, a 275/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet, valamint a 227/2004. (VII. 29.) Korm. rendelet,
b) a katonai szabványosítás sajátos szabályairól szóló 63/1996. (V. 3.) Korm. rendelet 10. §-a,
c) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 21. §-ának (2) bekezdése,
d) a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 141/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet,
e) a zártcélú távközlő hálózatokról szóló 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelet 26. §-ának (2) bekezdése,
f) a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXXIX. törvény végrehajtásához kapcsolódó kormányrendelet módosításáról szóló 52/1999. (III. 31.) Korm. rendelet 5. §-a (1) bekezdésének második mondata,
g) a védelmi stratégiai és biztonságpolitikai hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról, illetőleg hatályon kívül helyezéséről szóló 167/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet 1. §-át megelőző alcíme, 1. §-a, valamint 4. §-ának (2) és (3) bekezdése,
h) az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 153. §-a (3) bekezdésének 21. gondolatjeles bekezdése,
i) az önkéntes haderőre történő áttéréssel összefüggésben egyes kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről, illetőleg módosításáról szóló 28/2005. (II. 15.) Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésének a)-e) és g)-m) pontja,
j) a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezési rendszer bevezetéséről, pénzügyi forrásairól szóló 2158/1995. (V. 29.) Korm. határozat.