7/2006. (III. 21.) HM rendelet

a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjában és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 140. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének n) pontjára - az 50. § a) pontja vonatkozásában az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A RENDELET ALKALMAZÁSA

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a hivatásos és szerződéses, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezőre (a továbbiakban együtt: katonai szolgálatra jelentkező),
b) a hivatásos, szerződéses állományú katonára, valamint az V. fejezetben foglaltak kivételével az önkéntes tartalékos katonára (a továbbiakban együtt: katona),
c) a katonai középfokú oktatási intézménybe középiskolai hallgatónak jelentkezőre, a katonai felsőoktatási intézmény honvédtiszt képzésére ösztöndíjas hallgatónak jelentkezőre, illetve ezekben az intézményekben tanulmányokat folytató középiskolai hallgatóra, honvédtiszt-képzésben részt vevő ösztöndíjas hallgatóra a szerződéskötés előtt és tanulmányai során, továbbá a nem katonai oktatási intézményben tanuló honvédségi ösztöndíjas hallgatónak jelentkezőre a szerződéskötés, valamint hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt (a továbbiakban együtt: hallgató).

A katonai szolgálatra való alkalmasság

2. § (1) Hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonai szolgálatra (a továbbiakban együtt: katonai szolgálat) egészségileg, pszichikailag és fizikailag azok alkalmasak, akiknek nincs olyan egészségi, fizikai vagy pszichikai elváltozásuk, betegségük vagy fogyatékosságuk, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárja, illetve annak során egészségi, fizikai és pszichikai állapotuk jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható.
(2) A katonai szolgálatra való alkalmasság
a) teljes, ha a vizsgált személy egészségi, pszichikai, fizikai állapota az általános követelményeknek maradéktalanul megfelel,
b) kiemelt, ha a vizsgált személy egészségi, pszichikai és fizikai állapota egyes kiemelt (haderőnemi, fegyvernemi, beosztási) katonai tevékenység sajátosságaiból adódó speciális követelményeknek is megfelel,
c) korlátozott, ha a vizsgált személy szervezete az általános egészségi követelményeknek maradéktalanul nem felel meg, de a fogyatékosság a katonai szolgálatra való alkalmasságot valamennyi beosztás tekintetében nem zárja ki. A korlátozott egészségi alkalmasság egyes betöltött beosztás, munkakör, fegyvernemi szolgálat ellátására való alkalmatlanságra vonatkozhat.

Az alkalmassági vizsgálatok

3. § Az alkalmassági vizsgálatok célja a katonai szolgálatra jelentkező, a katona és a hallgató katonai szolgálatra való alkalmasságának elbírálása, alkalmassági fokozatának megállapítása, illetve felülvizsgálata és az alkalmasság ellenőrzése.
4. § (1) A (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével alkalmassági vizsgálatokat kell végezni:
a) a szolgálati viszony létesítése előtt,
b) a külföldi oktatási intézményben három hónapot meghaladó vagy magasabb beosztás ellátásához szükséges hazai intézményben történő beiskolázást megelőzően,
c) külföldi katonai szolgálat teljesítése előtt,
d) a katona a Hjt. 83. §-ának (1) bekezdése szerinti új beosztásba történő kinevezését megelőzően,
e) az állományilletékes parancsnok (vezető) beosztásba történő kiválasztása előtt,
f) a hivatásos állományba történő visszavételt és a szolgálati viszony nyugdíjkorhatáron túli meghosszabbítását megelőzően,
g) időszakosan az alkalmasság ellenőrzése céljából,
h) a katonai szolgálatra való alkalmasság egészségi okból történt megváltozásakor, ha a betegség, baleset maradandó egészségkárosodást okozott,
i) a katona betegsége, műtéte, baleseti sérülése után a szolgálatképesség (a 43. és 45-46. §-ban meghatározottakat meghaladó egészségügyi szabadság, csökkentett napi szolgálati idő engedélyezése) elbírálása szükségessége esetén,
j) a hallgató katonai oktatási intézménybe történő felvétele, illetőleg honvédségi ösztöndíj szerződésének megkötése, valamint hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt,
k) az önkéntes tartalékos katona tényleges katonai szolgálatának kezdetekor.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben - a h) és i) pontokban szereplők kivételével - az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot is minősíteni kell.
(3) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság minősítése a minősítést közvetlenül megelőzően végzett vizsgálat eredményén, illetve a korábban végzett, de még érvényes és a minősítés céljával egyező követelményszintű vizsgálat eredményén alapulhat.
(4) Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikai alkalmasságot pszichológus, a fizikai alkalmasságot sportélettani gyakorlattal rendelkező orvos, illetve a fizikai felkészítésre és a terheléses sportélettani vizsgálatok végzésére képesítéssel rendelkező szakember véleményezheti, illetve minősítheti.

Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági minősítések

5. § (1) Az egészségi (orvosi) vizsgálat alapján megállapítható alkalmassági minősítések:
a) „Egészségileg alkalmas”,
b) „Egészségileg korlátozással alkalmas”,
c) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ........-ig”,
d) „Egészségileg alkalmatlan”.
(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések:
a) „Pszichikailag alkalmas”,
b) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ........-ig”,
c) „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg”.
(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján megállapítható minősítések:
a) „Fizikailag alkalmas”,
b) „Fizikailag alkalmatlan”.
(4) Az (l)-(3) bekezdés szerinti minősítések a betöltött, illetve - az „Egészségileg korlátozással alkalmas” minősítés kivételével - a tervezett beosztásra vonatkoznak.

Az összesített alkalmassági minősítések és értelmezésük

6. § (1) Az összesített alkalmassági minősítések:
a) A „Katonai szolgálatra alkalmas”, illetőleg „A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmas” minősítés azt jelenti, hogy a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan szervi, szervrendszeri-működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve egészségi állapota megfelelő kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az elváltozás a szolgálat teljesítésében nem korlátozza, továbbá, pszichikailag és fizikailag is megfelel a követelményeknek.
b) „Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas” minősítés - pszichikailag és fizikailag alkalmas személy esetében - az egészségi alkalmasság minősítésén alapul. E minősítés csak meghatározott beosztások, munkakörök betöltését teszi lehetővé.
c) „A jelenlegi beosztásban alkalmatlan”, illetőleg „A tervezett beosztásra alkalmatlan”, továbbá „A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmatlan” minősítés a fizikai, a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat, ha az adott beosztáson kívül más beosztásban alkalmas lehet.
d) „A jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”, illetve „A tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”, továbbá „A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak ...-ig ideiglenesen alkalmatlan” minősítés a pszichikai és az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Az ideiglenes alkalmatlanság időtartama legfeljebb egy év lehet.
e) „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés valamennyi katonai beosztásra való végleges alkalmatlanságot jelent és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat.
(2) Az összesített alkalmassági minősítéseket a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottságai (a továbbiakban: FÜV Bizottság) és az Egészségügyi Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Eü PAB) állapítják meg.
(3) Az alkalmasság egészségi és fizikai összetevőjére megállapított „alkalmatlan”, illetőleg a „pszichikai követelményeknek nem felelt meg” minősítés „Katonai szolgálatra alkalmatlan” összminősítést jelent.
(4) „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén szolgálati viszony nem létesíthető, illetőleg a katona szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

MÁSODIK RÉSZ

A KATONAI SZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÉS A KATONA ALKALMASSÁGI FOKOZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG

Az egészségi alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

7. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítése
a) az 1. mellékletet képező „Táblázat és magyarázat a betegségek és fogyatékosságok egészségi alkalmassági fokozatának megállapításához” (a továbbiakban: Táblázat) alapján, valamint
b) az „Egyes kiemelt egészségi alkalmassági követelmények”-ről szóló 2. mellékletben foglaltak szerint történik.
(2) A Táblázatban a betegségek és a fogyatékosságok felsorolása a „Betegségek Nemzetközi Osztályozása” (BNO) című kiadvány figyelembevételével szakaszok (pl. 001) és alszakaszok (pl. 1., 2., 3. stb.) szerint történik.
(3) A Táblázat rovatai az alszakaszoknak megfelelően az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűkkel jelölik a következők szerint:
a) „Egészségileg alkalmas” („A”),
b) „Egészségileg korlátozással alkalmas” („K”),
c) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” („I”),
d) „Egészségileg alkalmatlan” („E”).
(4) A szakaszok a), b) és c) pontjai sorolják fel az adott szakasz szerint minősítendő elváltozásokat és a kórisme tisztázásához szükséges kiegészítő és speciális szakvizsgálatokat, valamint meghatározzák az eltérő, illetve mérlegelhető minősítési változatokat az elváltozás súlyossága, a beosztás, az életkor és a fegyvernem szerint.
(5) Az „Egészségileg korlátozással alkalmas” („K”) minősítés a beosztási, munkaköri, fegyvernemi korlátozás(ok) (kizáró korlátozások) megjelölésével egészül ki, melyeket a Táblázat szakaszainak d) pontja betű- és számjelekkel fejez ki. A betű- és számjelek jelentését - a 24 órás ügyeleti szolgálatok felsorolásával együtt - a „Korlátozások és felmentések jegyzéke” című 3. melléklet tartalmazza.
(6) A Táblázat szakaszainak e) pontja az adott betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a szakmai lehetőségét határozza meg.
(7) Ha a vizsgálatkor olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvosilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni.

Különleges elbírálás

8. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítése a Táblázat alapján történik. A Táblázat az egyes szakaszokban szereplő betegségekhez kapcsolódva „Különleges elbírálás” („KLGS”) megjelölést tartalmaz. A „KLGS” megjelölés nem jelent minősítést, csak választási lehetőséget biztosít a 7. § (3) bekezdése szerinti minősítések közül.
(2) A különleges elbíráláskor a következőket kell figyelembe venni:
a) a betegség súlyosságának fokát és a vele együtt járó működési zavarokat, rendellenességeket,
b) a szervezet kompenzáló képességét, az elváltozások kiegyenlítődésének, illetve regenerálódásának lehetőségét, gyógykezelés hatását a szolgálatképes állapot fenntartására,
c) a megbetegedésnek a szolgálat teljesítésében rejlő, reális súlyosbodási lehetőségét,
d) az egészségi állapot befolyását az adott beosztás ellátására, a beosztás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével, illetve
e) a 4. melléklet szerinti „Munkaköri térkép”-ben szereplő fegyvernemi, munkaköri szolgálati tevékenység munkaegészségügyi jellemzőit,
f) a már megszerzett szolgálati tapasztalatokat, képzettséget, az eltelt szolgálati időt,
g) a más beosztásban további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás (rehabilitáció) lehetőségét.

Az egészségi követelményeknek megfelelő minősítések

9. § (1) A Táblázat szakaszaihoz, alszakaszaihoz kapcsoltan a részletes egészségi követelményeknek megfelelő minősítéseket a Táblázat A2-A6 jelű rovatai állapítják meg.
(2) A katonai szolgálatra jelentkező és a katona egészségi alkalmasságát a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: munkaköri HM rendelet) 2. mellékletében meghatározottakra figyelemmel a következők szerint kell minősíteni:
a) az A2a-A2d rovatok szerint a személyi állomány külföldi szolgálatra jelentkező és a külföldi szolgálatra tervezett tagját a 22. § alapján,
b) az A3 és A2a rovat szerint egyes fegyvernemi beosztásokban (légi mozgékonyságú katonai szervezetek, lövész, tüzér, harckocsizó, búvár, tűzszerész és aknakutató, felderítő, radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal és rakéta üzemanyaggal dolgozó) a hivatásos és szerződéses tisztek, tiszthelyettesek és a szerződéses tisztesek alkalmasságát a beosztásba helyezés előtt és a szolgálat teljesítése során,
c) az A4 rovat szerint a katonát a szolgálatteljesítése során a b) pontban szereplők kivételével, valamint a hivatásos állomány tagját a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatra való meghosszabbítása előtt,
d) az A5 és A2a rovat szerint a katonai szolgálatra jelentkezőt a b) pontban szereplők kivételével,
e) az A6 rovat szerint az ezredesi és tábornoki (parancsnoki, vezetői) beosztásra tervezettet a beosztásba helyezés előtt és a szolgálat teljesítése során, valamint a hazai felsőoktatási intézménybe posztgraduális tanulmányokra jelentkezőt a beiskolázás előtt a jelenlegi vagy tervezett beosztásának megfelelően.
(3) A légi közlekedési (légierő hajózó és földi) szakszemélyzet, illetve az MH Kecskeméti Repülőkórház (a továbbiakban: MH KRK) Elsőfokú Repülőorvosi Bizottságának (a továbbiakban: elsőfokú ROB) hatáskörébe tartozó egyéb beosztott, illetve a felsorolt feladatkör ellátására jelentkező alkalmasságának elbírálása külön jogszabály szerint történik.
(4) A hivatásos szolgálat felső korhatárát elérő katona esetén a 7. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti minősítés nem alkalmazható, ehelyett a 7. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti minősítést kell alkalmazni.
(5) Ha az egészségi alkalmasságot a (2) bekezdés b), d) pontjai, illetőleg a 25. § alapján több rovat szerint is minősíteni szükséges, úgy a rovatok egyike szerint megállapított alkalmatlanság is elég az egészségileg alkalmatlan minősítés megállapításához.

III. Fejezet

A PSZICHIKAI ALKALMASSÁG

A pszichikai alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

10. § (1) Katonai szolgálatra pszichikailag az a személy alkalmas, aki megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségben, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.
(2) A katonai szolgálatra jelentkezőnek és a katonának a következő pszichikai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:
a) valamennyi beosztásban (rendfokozatban) a pszichikai alapkövetelményeknek - jelölése: Pa,
b) az egyes fegyvernemi munkakörökben az adott munkakörre jellemző pszichikai készségeknek is - jelölése: Pm,
c) az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő beosztásokban különleges pszichikai elvárásoknak is - jelölése: Pk,
d) a vezető beosztásokban az átlagot meghaladó vezetői, szervezői készségeknek is - jelölése: Pv.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban összefoglalt követelményeknek megfelelő pszichikai funkciócsoportokat „Részletes pszichikai alkalmassági követelmények” címmel az 5. melléklet tartalmazza.
(4) A vizsgálatok alapján megállapított pszichikai teljesítmények értékelése és jelölése az egyes pszichikai funkciócsoportokban optimálisan elérhető összteljesítmény százalékos arányában:
a) 91-100% esetén „Kiemelkedő” (V.),
b) 76-90% esetén „Jó” (IV.),
c) 46-75% esetén „Közepes” (III.),
d) 31-5% esetén „Megfelelő” (II.),
e) 0-30% esetén „Nem megfelelő” (I.).
(5) A (4) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott összteljesítmény esetén, az 5. melléklet szerinti munkaköri követelményekkel összhangban a vizsgált személy tervezett, illetve betöltött beosztásától, feladatától függően a minősítés „Pszichikailag alkalmas” vagy „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg”. „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ....-ig” minősítést kell adni abban az esetben, ha a vizsgált személy átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. Az ideiglenesen alkalmatlan minősítés legfeljebb egy évre adható.
(6) Az egyes pszichikai funkciócsoportok vizsgálata és értékelése tesztvizsgálatokkal, kérdőívekkel, pszichológiai műszerek alkalmazásával és célzott beszélgetéssel történik.
(7) A pszichikai alkalmasság elbírálásakor az 5. melléklet szerinti részletes pszichikai követelményeket és az ezzel kapcsolatos munkaköri HM rendelet pszichikai követelményekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
(8) A pszichikailag alkalmas minősítés egy évig érvényes. A pszichikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az érvényes minősítésnél szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor.
(9) Ha a pszichikai alkalmasságot a 9. § (2) bekezdésének b), d) pontjai, illetőleg a 25. § alapján több rovat szerint is minősíteni szükséges, úgy e rovatok egyike szerint megállapított „pszichikai követelményeknek nem felelt meg” is elég a „pszichikai követelményeknek nem felelt meg” minősítés megállapításához.

IV. Fejezet

A FIZIKAI ALKALMASSÁG

A fizikai alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

11. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat olyan teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összessége, amelyek egy adott munkakör betöltéséhez, illetve adott munkafeladatok elvégzéséhez szükséges fizikai adottságok és képességek meglétét vizsgálja. Végrehajtására csak a fizikai alkalmasságvizsgálat elvégzésére létrehozott egészségügyi intézmény keretein belül kerülhet sor [MH Egészségvédelmi Intézet Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Osztály (a továbbiakban: MH EVI FAVO] és az MH KRK Repülőorvosi Alkalmasságvizsgáló szervezete (a továbbiakban: MH KRK ROAV)].
(2) A katonai szolgálatra jelentkezőnek és a katonának a beosztás jellegétől és a munkaköri megterhelés mértékétől függően a következő fizikai (edzettségi) követelményszinteknek kell megfelelni:
a) első követelményszint (jelölése: T1) az alapszintű edzettségi állapot, amelyet 200 pont összteljesítmény-,
b) második követelményszint (jelölése: T2) a közepes szintű edzettségi állapot, amelyet 220 pont összteljesítmény-,
c) harmadik követelményszint (jelölése: T3) az emelt szintű edzettségi állapot, amelyet 240 pont összteljesítmény-,
d) negyedik követelményszint (jelölése: T4) a fokozott szintű edzettségi állapot, amelyet 260 pont összteljesítmény-
elérést jelent.
(3) Katonai szolgálatra fizikailag az a katonai szolgálatra jelentkező, illetve katona alkalmas, aki a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott teljesítménymutatók alapján a részére előírt követelményszint (T1-T4) minimális összpontszámát eléri, illetve az MH EVI-ben vagy az MH KRK-ban végzett antropometriai és spiroergometriás vizsgálata megfelelő eredménnyel zárult.
(4) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák:
a) 3200 méter síkfutás sportöltözetben,
b) 6 kilométer gyorsított menet, sportöltözetben,
c) fekvőtámasz gyakorlatcsoport gyakorlatai,
d) húzódzkodás gyakorlatcsoport gyakorlatai,
e) felülés gyakorlatcsoport gyakorlatai,
f) kerékpár-, futószalag- és sífutógép ergometria és spiroergometria a 6. melléklet I. táblázat f) pontja alapján.
(5) A (4) bekezdésben felsorolt mozgásformák teljesítménymutatóit részletesen a 6. melléklet I. táblázat tartalmazza. A mozgásanyagból három mozgásforma teljesítését kell mérni a 6. melléklet II. táblázat alapján.
(6) A T1-T2 jelű követelményszint esetében a (4) bekezdés e) pont szerinti kötelező mozgásfajta mellett a katonai szolgálatra jelentkező és a katona az a) és b), illetve a c) és d) pont, a T3-T4 követelményszint esetében az a) és e) pont szerint kötelező mozgásfajta mellett a c) és d) pont szerint előírt mozgásfajták között választhat.
(7) A fizikai alkalmasság vizsgálata és minősítése a (4) bekezdés a) és b) pont szerinti mozgásfajta helyett ergometriával és spiroergometriával is elvégezhető. Az önállóan végzett ergometriás és spiroergometriás vizsgálat esetén csak az adott munkakör fizikai követelményszintjéhez kapcsolódó - az alkalmas minősítést még kielégítő - minimális pontszám adható.
(8) A fizikai alkalmasság minősítésére a (7) bekezdés szerinti vizsgáló eljárások alkalmazását csak a Másodfokú Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Másodfokú FÜV Bizottság), az MH EVI FAVO és az MH KRK ROAV rendelheti el.
(9) Ha a katona huzamosabb ideig tartó, illetve maradandó egészségkárosodása következményeként nem képes eleget tenni a 6. melléklet I. táblázat a), b) pontja szerinti követelményeknek, a Másodfokú FÜV Bizottság a módosult fizikai terhelhetőségre figyelemmel a 6. melléklet I. táblázat f) pontjában szereplő mozgásfajták alkalmazását írhatja elő határozott időre vagy véglegesen.
(10) A Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásanyaghoz kötött alkalmasság-vizsgálatot csak az MH EVI FAVO, illetve az MH KRK ROAV végezheti el.
(11) A fizikai alkalmassági vizsgálatok előtt lehetőség szerint közvetlenül, de legfeljebb azt megelőzően 30 nappal a terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatok eredményét a rendelet 7. melléklete szerinti „Fizikai alkalmasság vizsgálati lap”-on kell feljegyezni.
(12) A fizikailag alkalmas minősítés egy évig érvényes. A fizikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az érvényes minősítésnél szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor.

V. Fejezet

A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG RENDSZERES ELLENŐRZÉSE

Az alkalmasság ellenőrzésének általános szabályai

12. § (1) Az alkalmasság rendszeres ellenőrzése során az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot ellenőrizni kell.
(2) Az alkalmasság rendszeres ellenőrzése során követelményként e rendelet vonatkozó mellékleteiben foglaltakat kell figyelembe venni az adott beosztás követelményeivel összhangban.
(3) Ha a katona a követelményeknek nem felel meg, az ellenőrzést e rendeletben meghatározott határidőn belül meg kell ismételni.
(4) A nem ellenőrzés céljából végzett alkalmasság vizsgálat (pl. a külföldi szolgálatra való alkalmasság vizsgálata) az alkalmasság ellenőrzését is jelenti, ezért a következő alkalmasság-ellenőrző vizsgálat időpontját ettől az időponttól kell számítani.
(5) Az alkalmassági ellenőrzés eredményét minden esetben be kell jegyezni a katona egészségügyi könyvébe és személyügyi gyűjtőjébe.

Az egészségi alkalmasság ellenőrzése

13. § (1) A katona egészségi alkalmasságának rendszeres ellenőrzését az időszakos egészségügyi szűrővizsgálat (a továbbiakban: szűrővizsgálat) keretében kell elvégezni.
(2) A szűrővizsgálatot a katona
a) 30. életévének betöltéséig háromévente,
b) 40. életévének betöltéséig kétévente,
c) 40. életévének betöltése után, és
d) az egy évet meghaladó külszolgálat teljesítése során évente kell elvégezni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálatot
a) a külön HM rendelkezés szerinti vezető állományúak, továbbá a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot ellátók esetében - a (4) bekezdés szerintiek kivételével - az MH egészségügyi intézetei,
b) egyéb esetben az állomány-, illetve utaltság szerint illetékes alapellátást végző orvos (a továbbiakban: alapellátást végző orvos) végzi.
(4) A repülő-, a légvédelmi és az ejtőernyős katonai szervezetnél a külön jogszabályban meghatározott beosztást ellátó katonák, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói által meghatározott beosztott egészségi alkalmassági ellenőrzését az MH KRK elsőfokú ROB végzi.
(5) Azt a katonát, akinél az alapellátásban végzett szűrővizsgálat olyan egészségi állapotváltozást talál, amely szakorvosi kivizsgálását indokolja, az utaltság szerinti katonai kórház szakmai hatáskörrel rendelkező szakrendelésére (osztályára) kell beutalni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti egészségügyi intézménybe beutalt, illetőleg az MH Központi Honvédkórház (a továbbiakban: MH KHK) és az MH KRK által végzett szűrővizsgálaton kiszűrt, megváltozott egészségi állapotú katona felülvizsgálatáról, valamint az egészségi állapot helyreállításáról (gyógykezelés, egészségügyi gondozás és rehabilitáció) a felsorolt intézmények szakmai hatáskörrel rendelkező főorvosai intézkednek.
(7) Az időszakos szűrővizsgálaton kívül az MH Egészségügyi Parancsnokság parancsnoka eseti (pl. járványügyi, toxikológiai, radiológiai), illetőleg célzott szűrővizsgálat elvégzését is elrendelheti.

A pszichikai alkalmasság ellenőrzése

14. § (1) A katona pszichikai alkalmasságának rendszeres ellenőrzését a Hjt. 88. §-ának (3) és (4) bekezdésében előírtak szerint, a katona minősítéséhez kapcsolódva kell elvégezni.
(2) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a katona beosztásával összhangban az 5. melléklet szerint kell elvégezni. A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat az MH EVI végzi. A vizsgálat elvégzéséhez közvetlen parancsnoki vélemény szükséges, amely tartalmazza a kezdeményező-, együttműködési és kommunikációs készségre, terhelhetőségre, önállóságra, szervezeti kötődésre, szabálytudatra, empátiás készségre, érzelmi-indulati élet kiegyensúlyozottságára, egyéb személyiségre vonatkozó jellemzőket.

A fizikai alkalmasság ellenőrzése, a fizikai állapotfelmérés

15. § A fizikai alkalmasság ellenőrzése a katona fizikai (edzettségi) állapotának felmérésével valósul meg. A fizikai (edzettségi) állapotot az arra kijelölt Fizikai Állapot-felmérő Bizottságok (a továbbiakban: FÁB) az állományba vétel után évente ellenőrzik.
16. § (1) A fizikai állapot (edzettség) felmérésére - a 6. melléklet I. táblázat szerinti - mozgásformák közül a következők alkalmazhatók:
a) 3200 méter síkfutás, sportöltözetben,
b) 6 kilométer gyorsított menet, sportöltözetben,
c) fekvőtámasz gyakorlatcsoport gyakorlatai,
d) húzódzkodás gyakorlatcsoport gyakorlatai,
e) felülés gyakorlatcsoport gyakorlatai,
f) kerékpár-, futószalag- és sífutógép ergometria és spiroergometria 1. és 2.,
g) 800 méter úszás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mozgásanyagból három mozgásforma teljesítését kell mérni a 6. melléklet II. táblázat szerint. Az f) és g) pontban szereplő mozgásfajták alkalmazását a 11. § (9) bekezdésében foglalt feltételek esetén a Másodfokú FÜV Bizottság engedélyezi.
(3) A T1 és T2 jelű követelményszint esetében az e) pont szerinti kötelező mozgásforma mellett, a katona az a) és b), illetve a c) és a d) pont szerinti mozgásformák között választhat. A T3 és T4 jelű követelményszint esetében a kötelező a) és e) pont szerinti mozgásforma mellett a katona a c) és d) pont szerinti mozgásformák között választhat.
(4) Az 50 év feletti katona esetében az állomány-, illetve az utaltság szerint illetékes alapellátást végző orvos javaslatára az MH EVI-ben, illetve az MH KRK-ban összetett terheléses-élettani (ergometriás, spiroergometriás) vizsgálat is végezhető. A nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül a fizikai állapotfelmérés nem kötelező.
(5) A fizikai állapotfelmérés eredménye a következők szerint értékelendő:
a) „Fizikai állapota megfelelő”,
b) „Fizikai teljesítménye nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges”,
c) „Fizikai állapota nem megfelelő”. Ez az értékelés a b) pont szerinti ismételt vizsgálat eredménytelensége esetén adható.
(6) A 11. § (9) bekezdés szerinti esetben a fizikai alkalmasság évenkénti ellenőrzése a Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásforma alkalmazásával történik.
(7) A fizikai állapotfelmérést végző három tagból álló FÁB a katona edzettségi állapotát a 11. § (2) bekezdésében foglalt követelményszintek alapján az (5) bekezdése szerint értékeli.
(8) A FÁB tagjait orvost és testnevelőt, illetőleg a fizikai terhelhetőség megítélésére képesített, vagy gyakorlattal rendelkező szakembert, valamint a bizottság elnökét az állományilletékes parancsnok jelöli ki. Ha a katonai szervezetnél szakmailag megfelelő személy nem áll rendelkezésre a bizottság tagjainak kijelöléséről a szolgálati elöljáró gondoskodik.
(9) A fizikai állapotfelmérést
a) a 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vezető állományú katona esetében az MH EVI FÁB, illetve az MH KRK,
b) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állománya, valamint a nem vezető beosztású katonák esetében az állományilletékes FÁB végzi.
(10) A 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vezető állományú katona ellenőrzését végző FÁB tagjait saját állományából az MH EVI és az MH KRK főigazgatója jelöli ki. A bizottság elnöki teendőit az MH EVI alkalmasságvizsgáló és foglalkozás-egészségügyi igazgatója (a továbbiakban: MH EVI AVFEüIg.), illetve az MH KRK ROB elnöke látja el.
(11) Az ellenőrzés adatait és a FÁB értékelését a 8. melléklet szerinti „Fizikai állapot-felmérő lap”-on kell feltüntetni. A Fizikai állapotfelmérő lapot - a kitöltést követően - az alapellátást végző orvos, az MH EVI FAVO és az MH KRK ROB kezeli és a következő felmérésig tárolja, a bizottságok elnökei az eredményt hivatalos úton megküldik az állományilletékes személyügyi szerv részére.
17. § (1) Ha a hat hónapon belül elvégzett ismételt ellenőrzés során a katona teljesítményének értékelése „Fizikai állapota nem megfelelő”, őt az MH EVI-be, vagy az MH KRK-ba kell beutalni teljes körű szakorvosi és terhelés-élettani, valamint antropometriai vizsgálatok elvégzésére.
(2) Ha a kivizsgálás szerint a katona fizikai teljesítménycsökkenése
a) egészségi okra vezethető vissza a katona gyógykezeléséről, orvosi rehabilitációjáról, illetőleg egészségi alkalmasságának felülvizsgálatáról kell intézkedni;
b) nem egészségi okra vezethető vissza, úgy a Hjt. 82. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

VI. Fejezet

A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

Az alkalmasság minősítéséhez szükséges szakorvosi vizsgálatok, leletek és okmányok

18. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez a következő szakorvosi és laboratóriumi vizsgálatok, leletek, valamint okmányok szükségesek:
a) MH EVI szakorvosi vizsgálatok: belgyógyászati, sebészeti és mozgásszervi, ideggyógyászati és pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, fogászati,
b) MH EVI laboratóriumi vizsgálatok: EKG, audiometria, klinikai (teljes vérkép és vizelet, vércukor, máj enzimek stb.), a Humán Immundeficiencia Vírus (a továbbiakban: HIV), a hepatitis B és C vírus, vérbaj (lues), nők esetében terhesség-vizsgálati teszt, drogteszt,
c) leletek: hat hónapon belüli negatív mellkas röntgen lelet, nők esetében 1 hónapon belüli nőgyógyászati és 1 éven belüli cytológiai lelet,
d) okmányok: Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ kártya), a 9. melléklet szerinti „Háziorvosi-alapellátást végző orvosi tájékoztatás”, a 10. melléklet szerinti „Egészségi kérdőív és nyilatkozat” kitöltése.
(2) A pszichikai alkalmasság vizsgálata a 10. § rendelkezései szerint pályaalkalmassági és a munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos eljárásokkal történik. A vizsgálatokkal és az explorációval fel kell tárni az 5. melléklet szerinti követelmények teljesítését, illetőleg az alkalmasságot kizáró okokat.
(3) A fizikai alkalmasság-vizsgálatát a 11. § rendelkezései szerint kell elvégezni és a 6. mellékletben foglaltak szerint értékelni.
(4) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában felsoroltak (leletek, okmányok) bármelyikének hiányában az alkalmasság nem minősíthető.
(5) A vizsgálatok eredményét a „Pályaalkalmasság-vizsgálati lap”-on (a továbbiakban: PAV lap) kell feljegyezni, amelynek eredeti példányát a leletekkel együtt (a korábbi PAV laphoz csatoltan, ha van) az MH EVI irattárában kell elhelyezni, és 30 évig megőrizni. A vizsgálatot kérő katonai szervezet a PAV lap alkalmasságra vonatkozó - csak a minősítést tartalmazó - kivonatát kapja.
(6) A PAV lapot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett személy kérésére, illetve külön jogszabályban meghatározott szervezet részére a jogerős döntést hozó bizottság (Eü PAB, Másodfokú FÜV Bizottság) készíthet és adhat ki.
(7) A katonai szolgálatra jelentkező állományba vételének szándékáról az illetékes toborzó szervezet az MH EVI és az MH KRK részére „befogadó nyilatkozat”-ot ad, amely tartalmazza a katonai szolgálatra jelentkező által betöltendő beosztást, illetve a munkaköri HM rendelet szerinti beosztási rovatokat (A3, A5 rovat), amely alapján az alkalmassági vizsgálatok elvégzését kérik.
(8) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatokhoz jelentkezőről a szolgálatok főigazgatói adják ki a befogadó nyilatkozatot, amelyben csak a munkaköri HM rendelet szerinti beosztási rovatot (A3, A5) kell megjelölni.

A katonai szolgálatra való alkalmasság minősítése

19. § (1) Az alkalmassági vizsgálatot az MH EVI végzi.
(2) Az alkalmasságot első fokon az MH EVI Eü PAB minősíti.
(3) Az első fokon hozott jogerős „Katonai szolgálatra alkalmas” minősítés - ha a vizsgált személy egészségi, pszichikai, fizikai állapotában (betegség, baleset) változás nem következett be - egy évig érvényes.
(4) Az Eü PAB minősítése ellen a vizsgált személy a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a Másodfokú FÜV Bizottságnak címezve a döntést hozó Eü PAB-nak kell benyújtani. Az Eü PAB elnöke a fellebbezést a PAV lappal együtt - haladéktalanul - a Másodfokú FÜV Bizottsághoz továbbítja. A FÜV eljárást követően az okmányokat a Másodfokú FÜV Bizottság - tájékoztatás, irattározás és postázás céljából - visszajuttatja az első fokon eljáró bizottságnak. Az Eü PAB döntése elleni fellebbezés esetén, másodfokon hozott „Alkalmas” minősítés egy évig, a nem megfellebbezett (jogerős) első fokú „Alkalmatlan” minősítés három évig érvényes. A másodfokon hozott (jogerős) „Alkalmatlan” minősítés végleges, további fellebbezésnek helye nincs.
(5) A minősítésnél figyelembe kell venni a korábban végzett alkalmassági vizsgálatok eredményét is.
(6) A fegyvernemi alkalmassági vizsgálatok közül az ejtőernyős, a búvár és a repülő-hajózó, a repülőműszaki és a légi irányító beosztásba, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói által meghatározott egyes beosztásba jelentkező fegyvernemi alkalmasságát az MH KRK elsőfokú ROB bírálja el. Az elsőfokú ROB minősítése ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül a vizsgált személy fellebbezéssel élhet a Másodfokú Repülőorvosi Bizottsághoz (a továbbiakban: másodfokú ROB), amelynek döntése jogerős.
(7) Az MH EVI-ben, illetve az MH KRK-ban az alkalmassági vizsgálat során végzett drogszűrés pozitív eredménye alapján az Eü PAB, illetve az elsőfokú ROB katonai szolgálatra alkalmatlan döntése ellen a vizsgált személy a Másodfokú FÜV Bizottságnál a (4) bekezdés szerinti fellebbezéssel élhet. Ebben az esetben laboratóriumi ellenőrző vizsgálatot kell végeztetni az MH EVI Toxikológiai Kutató Osztályán és ennek eredményétől függően kerülhet sor a jogerős döntés meghozatalára.
(8) Az elsőfokú ROB döntése csak a (6) bekezdés szerinti fegyvernemi beosztásokra terjed ki. Az elsőfokú ROB a katonai szolgálatra való alkalmasság kérdésében nem dönthet. Utóbbi esetben az utaltság szerint illetékes katonai kórház Elsőfokú FÜV Bizottsága és az Eü PAB, illetve a Másodfokú FÜV Bizottság jogosult dönteni.
(9) A (7) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni a hivatásos állományba történő visszavételét kérő és a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot vállaló katona esetében is.
(10) Ha a vizsgálat megkezdésétől számított egy hónapon belül a vizsgált személy hibájából valamely vizsgálat nem került elvégzésre vagy a vizsgálat valamely lelet hiányában nem zárható le, az Eü PAB az „egy hónap után minősítés nélkül lezárva” határozatot hozza. Ebben az esetben a vizsgált személlyel szolgálati viszony nem létesíthető és a vizsgálati lap lezárásától számított egy éven belül újabb alkalmassági vizsgálat nem végezhető el.

VII. Fejezet

A KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

A külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona alapellátó orvosi előszűrése

20. § (1) A külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona alapellátó- és fogorvosi előszűrésen vesz részt és a következő egészségi követelményeknek kell megfelelnie:
a) az idegrendszer kifogástalan állapota, teljesen ép reflexek, harmonikus életvezetés, jó beilleszkedési és tűrőképesség, negatív drogszűrési eredmény,
b) a légző-, valamint a szív-érrendszer kifogástalan állapota, ép légzés, tiszta szívhangok (a jelölt még funkcionális zörejek esetén is alkalmatlan), 140/90 Hgmm-t meg nem haladó vérnyomás,
c) az emésztőrendszer kifogástalan állapota, dyspepsias panaszok hiánya, rendezett székletürítés,
d) a mozgásszervek funkcionálisan ép állapota és teljes panaszmentesség,
e) 0,6 látóélesség mindkét szemen javítás nélkül,
f) teljesen ép hallás és hallójáratok,
g) NATO STANAG 2466 szerinti 1. 2. csoportú fogazati státus.
(2) Az előszűrés alapján a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona egészségi alkalmasságát a következők szerint kell minősíteni és azt a katona egészségügyi könyvébe bejegyezni:
a) „Külföldi katonai szolgálatra egészségileg várhatóan alkalmas”,
b) „Külföldi katonai szolgálatra való egészségi alkalmassága szakorvosi elbírálást igényel”,
c) „Külföldi katonai szolgálatra egészségileg alkalmatlan”.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti minősítés azt jelenti, hogy a jelentkező egészségi állapota az élettani tűréshatárokon belül van és külföldi katonai szolgálat teljesítésére várhatóan alkalmas.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti „Külföldi katonai szolgálatra való egészségi alkalmassága szakorvosi elbírálást igényel” minősítés alkalmazható, ha van elváltozás, de az az alkalmasságot nem zárja ki, és felmentések alkalmazása sem szükséges, vagy ha a határeset elbírálásánál az alapellátást végző orvosi rendelő szakmai lehetőségei nem elegendőek a vizsgálatok lefolytatásához.
(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti „Külföldi katonai szolgálatra egészségileg alkalmatlan”:
a) akinél az előszűrés alkalmával megállapított betegség vagy elváltozás következtében a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság módosítása indokolt,
b) akinek aktuális heveny vagy idült neuro-psychiátriai panasza, betegsége van, vagy a beilleszkedési és tűrőképessége nem kielégítő, továbbá akinél szeszesital-, gyógyszerfüggőség, kábítószer-fogyasztás jelei (pozitív drogszűrési eredmény), illetve ezekre utaló elvonási (testi és pszichikai) tünetek észlelhetők,
c) akinek kórelőzményében bármilyen lokalizációjú anyagcserezavar vagy recidiváló allergiás folyamat szerepel,
d) akinek szívzöreje vagy szívritmuszavara van,
e) akinek a vérnyomása ismételt ellenőrzés során magasabb 140/90 Hgmm-nél, nyugalmi állapotban 90/mm-nél szaporább a pulzusa,
f) akinek visszértágulatai vannak,
g) aki dyspepsias panaszokban, étvágy- vagy székletürítési zavarokban szenved,
h) akinek bármilyen sérve van,
i) akinél mozgásszervi elváltozások (aktuálisan jelentkező panasz, funkciókárosodás) tapasztalhatók,
f) akinél a rágóképességet jelentősen befolyásoló foghiányt, fogszuvasodást vagy foggyökérmaradványt lehet kimutatni.
(6) Az alapellátást végző orvos megállapításait az ambuláns naplóba és a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona egészségügyi könyvébe bejegyzi.
(7) Ha a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona az előszűrésen a (2) bekezdés c) pontja szerinti minősítést kapta - annak közlésétől számított 15 napon belül - az Eü PAB-hoz fellebbezéssel élhet, melynek döntése az egészségi alkalmasság tekintetében jogerős.

A külföldi katonai szolgálatra tervezett állomány alkalmasságvizsgálata, illetve a külföldi szolgálatból visszatérők szakorvosi és pszichikai záróvizsgálata az MH EVI-ben

21. § (1) Az MH EVI szakorvosi (belgyógyászati, ideg-elmegyógyászati, sebészeti, mozgásszervi, szemészeti, orr-fül-gégészeti, fogászati, laboratóriumi), pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálatokat végez. A katona külföldi szolgálatra való alkalmasságát első fokon az Eü PAB állapítja meg a Táblázat A2a-A2d rovatai szerint. A minősítés
a) „Külföldi szolgálatra A2/...rovat szerint alkalmas”,
b) „Külföldi szolgálatra A2/...rovat szerint ......-ig ideiglenesen alkalmatlan”,
c) „Külföldi szolgálatra A2/...rovat szerint alkalmatlan”
lehet.
(2) A minősítés ellen - az első fokú minősítés közlésétől számított 15 napon belül - a külföldi szolgálatteljesítésre tervezett katona a 19. § (4) bekezdésében foglaltak szerint fellebbezést nyújthat be a Másodfokú FÜV Bizottsághoz, melynek döntése jogerős.
(3) Az MH EVI-ben elvégzendő külföldi szolgálatra való alkalmassági vizsgálat elvégzésének feltételei:
a) a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona állományilletékes parancsnoka által elkészített személyi jellemzés, amelyet a (4) bekezdés szerinti megkereséshez kell csatolni. Ebben értékelni kell az egyén beilleszkedési, tűrő-, valamint pszichikai, fizikai teherbíró képességét;
b) a 20. § (1) bekezdése szerinti orvosi előszűrésen való részvétel és annak a (2) bekezdésének a), illetve b) pontja szerinti eredménye, amelyet a (4) bekezdés szerinti megkereséshez kell csatolni;
c) az MH EVI-ben végzendő alkalmassági vizsgálatok megkezdése előtt bemutatandó a TAJ kártya, valamint egy évnél nem régebbi mellkas röntgenlelet, az alapellátást biztosító egészségügyi szolgálat által levett, MH EVI Toxikológiai Osztályán elvégzett hatósági drogteszt negatív eredménye, fogászati panoráma röntgenfelvétel, nők esetében 3 hónapon belüli nőgyógyászati és egy éven belüli cytológiai vizsgálati eredmény;
d) a laborvizsgálatok keretében elvégzendő a vércsoport meghatározása, a HIV, hepatitis B és C vírus és a drogszűrés, valamint nők esetében terhesség-vizsgálati teszt.
(4) Az alkalmassági vizsgálatot a katona állományilletékes humán (személyügyi) szervének vezetője - a tervezett kiutazás előtt legalább három hónappal - írásban kéri az MH EVI AVFEüIg-től. A megkeresésben közölni kell a katona személyi adatait (név, születés helye, időpontja, anyja neve, rendfokozata), a tervezett külföldi szolgálat jellegét a megfelelő kódjellel (pl. A2a), valamint a jelenlegi és tervezett beosztást.
(5) Az alkalmassági vizsgálat konkrét időpontját a (4) bekezdés szerinti megkeresés alapján az Eü PAB elnöke egyezteti a vizsgálatot kezdeményező humán (személyügyi) szerv vezetőjével.
(6) Külföldi katonai szolgálatot teljesített katonák hazatérésüket követő 1 héten belül szakorvosi és pszichológiai záró vizsgálaton kötelesek részt venni az MH EVI-ben. A záróvizsgálatok keretein belül drog-, HIV és hepatitis B és C vírus szűrését és a járványügyi szempontból veszélyeztetett területre jellemző mikrobiológiai vizsgálatot is el kell végezni.
(7) A (3) bekezdésben felsorolt bármely feltétel hiányában az alkalmassági vizsgálat nem végezhető el, illetve a katona szolgálati tevékenységét csak a (6) bekezdés szerinti negatív záróvizsgálati eredmény után kezdheti meg. Ellenkező esetben a katona járóbeteg- vagy kórházi ellátására kell intézkedni.

A külföldi katonai szolgálatra való alkalmasság minősítése

22. § (1) A külföldi katonai szolgálatra való alkalmasság a szolgálat jellegétől függően eltérő követelményeket támaszt az alkalmasság mindhárom összetevőjét illetően. Ennek megfelelően az egészségi alkalmasság a teljesítendő feladat követelményszintjei [legszigorúbb az a), legenyhébb a d) pont]:
a) fegyveres béketeremtő, illetve békefenntartó vagy különleges megterhelést jelentő katonai szakfeladat végrehajtása, annak időtartamától függetlenül a Táblázat A2a rovata szerint,
b) béketeremtő, illetve békefenntartói szolgálat törzsbeosztásban vagy nem fegyveres szolgálat saját szakmájában, nemzeti, illetve NATO beosztás ellátása, [amennyiben annak tartama alatt nem kerülhet sor az a) pont szerinti alkalmazásra] annak időtartamától függetlenül a Táblázat A2b rovata szerint,
c) egy évet meghaladó tanulmány (pl. katonai oktatási intézményben) vagy kutatómunka végzése a Táblázat A2c rovata szerint,
d) egy évnél rövidebb ideig tartó tanulmányi vagy kutatói tevékenység végzése a Táblázat A2d rovata szerint minősül,
de nem lehet alacsonyabb a beosztásának megfelelő besorolási szintnél.
(2) A fizikai alkalmassági követelmény az (1) bekezdés
a) pontja szerinti feladat esetében T4 követelményszint (260 pontos teljesítmény),
b) pontja szerinti feladat esetében T3 követelményszint (240 pontos teljesítmény),
c) pontja szerinti feladat esetében T2 követelményszint (220 pontos teljesítmény),
d) pontja szerinti feladat esetében T1 követelményszint (200 pontos teljesítmény).
(3) A pszichikai követelmény az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatok esetében az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő speciális pszichikai teljesítmény (Pk), az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti feladatok esetében a pszichikai alapkövetelményeknek való megfelelés (Pa), illetve a beosztásának megfelelő követelményeknek való megfelelés.
(4) A „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés - a HIV vizsgálat kivételével - egy évig érvényes, ha ez alatt az egészségi állapotban érdemi változás (betegség, baleset) nem következett be.
(5) A külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona alkalmasságának ismételt vizsgálatára egy éven belül csak akkor kell intézkedni, ha az érvényes minősítésnél szigorúbb követelményszintű külföldi szolgálatra kerülne sor.
(6) Az első fokon - fellebbezés hiányában - hozott jogerős „Külföldi katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén a külföldi szolgálat teljesítésére tervezett katona alkalmasságának ismételt vizsgálata egy éven belül csak akkor végezhető el, ha az érvényes minősítéstől eltérő, enyhébb követelményszintű külföldi szolgálatra kerülne sor.

HARMADIK RÉSZ

A HALLGATÓ ALKALMASSÁGA

VIII. Fejezet

A HALLGATÓ ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATÁNAK CÉLJA ÉS AZ ALKALMASSÁGI MINŐSÍTÉSEK

A hallgató alkalmassági vizsgálatának célja

23. § Az alkalmassági vizsgálatok célja:
a) a katonai oktatási intézményben történő képzés, illetve tanulmányok folytatására való alkalmasság elbírálása a felvétel előtt, valamint a képzés során (az alkalmasság soron kívüli felülvizsgálata),
b) a honvédségi ösztöndíjas hallgatónak jelentkező katonai pályára való alkalmasságának elbírálása,
c) a hallgatónak a képzés időszakában bekövetkezett betegsége, balesete esetén a kiképzési (szolgálati) kötelmekkel való összefüggés véleményezése, és
d) a képzés folytatására való képesség átmeneti megszűnése vagy korlátozottsága esetén a képzés alóli időleges felmentés engedélyezése.

A hallgató alkalmasságának elbírálása, az alkalmassági minősítések

24. § (1) A katonai oktatási intézménybe jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság vizsgálatára - a katonai felsőoktatási intézmény kivételével - csak az oktatási intézmény szakmai felvételi követelményeinek teljesítését követően kerülhet sor.
(2) A hallgatók katonai pályára való alkalmasságát hivatásos vagy szerződéses állományba vételük előtt ismételten el kell bírálni.
(3) A hallgató esetében alkalmazható alkalmassági minősítések és nyomtatott nagybetűvel történő jelölésük a következők:
a) „A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmas” („A”);
b) „A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak ...-ig ideiglenesen alkalmatlan” („I”);
c) „A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmatlan” („E”).
(4) Az alkalmassági vizsgálatok eredménye mind az egyes alkalmasságok, mind az összesített alkalmasság tekintetében csak „Alkalmas” vagy „Alkalmatlan”, illetőleg „Ideiglenesen alkalmatlan” lehet. „Korlátozással alkalmas” minősítés nem alkalmazható.
(5) Az alkalmasság összegezett elbírálásakor „Alkalmatlan”-nak kell minősíteni azt, aki az állapotmutatók (az egyes részalkalmasságok) bármelyikére „Alkalmatlan” minősítést kapott.
(6) „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés csak az első vizsgálatkor - legfeljebb egy év időtartamra - adható, a meghatározott idő elteltével az ismételt vizsgálaton az alkalmasságot véglegesen el kell bírálni.
(7) A (3) bekezdés szerinti minősítés ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az első fokon minősítő bizottságnál kell benyújtani, melyet a Másodfokú FÜV Bizottság bírál el, döntése jogerős.
(8) Az MH EVI az egészségi, a pszichológiai és a fizikai alkalmassági vizsgálatokat a katonai oktatási intézmény megkeresésére - előzetesen egyeztetett program szerint - végzi.
(9) Az „a ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmatlan” („E”) minősítés a katonai oktatási intézmény hallgatói, illetve ösztöndíjas hallgatói állományba történő felvételt, valamint a honvédtiszt-, illetve tiszthelyettes-képzésben a tanulmányok folytatását kizárja.
(10) A hallgatók alkalmassági vizsgálata során a II-IV. fejezet, valamint a VI. fejezet 18. §-ának (1)-(6) bekezdését és 19. §-át a harmadik részben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

IX. Fejezet

A HALLGATÓ ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATA, FELÜLVIZSGÁLATA

Az egészségi alkalmasság vizsgálata

25. § A hallgató egészségi alkalmasságát a felvétel, illetve a honvédségi ösztöndíjas hallgatói jogviszonyt létrehozó szerződéskötés előtt a Táblázat A2a rovata szerint, a hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt az A2a és az A3, illetve az A5 rovata szerint kell elbírálni attól függően, hogy a hivatásos szolgálat mely fegyvernemi szakra vonatkozik.

A pszichikai alkalmasság vizsgálata

26. § (1) A pszichikai alkalmasság megállapításához meghatározott mentális és egyéb teszteket, műszeres pszicho-fiziológiai vizsgálatokat és célzott beszélgetést (exploráció) kell folytatni, amelyekkel az alkalmassági célnak megfelelő mélységig fel kell tárni:
a) a katonai középfokú oktatási intézménybe jelentkező esetében:
aa) az értelmi képességek fejlettségi szintjét,
ab) az általános és műszaki intelligenciát,
ac) a tanulási képességet, a szellemi terhelhetőséget,
ad) a kognitív összetevők kvalitását,
ae) az érzelmi és az akarati élet jellemzőit,
af) a motivációs hátteret,
ag) a szociobilitást, a közösséghez való affinitást,
ah) a családi háttérjellemzőit;
b) a katonai felsőfokú oktatási intézménybe, illetőleg honvédségi ösztöndíjra pályázó esetében:
ba) az értelmi képességek fejlettségi szintjét, speciális adottságokat,
bb) az általános és műszaki intelligenciát,
bc) a gondolkodás struktúráját, rugalmasságát, kreativitását,
bd) a beszéd- és kifejezőképességet,
be) az érzelmi és akarati élet kvalitását,
bf) a kontrollfunkciókat,
bg) a pszicho-motoros tempót és a mozgáskoordinációt,
bh) az önismeret, az énkép fejlettségét,
bi) a katonai pálya iránti motivációt, beállítottságot,
bj) a szervezési, döntési, vezetői képességet.
(2) A pszichológus a vizsgálati eredmények és az exploráció alapján, a PAV lapon feljegyzést készít, amelynek tartalmaznia kell a vizsgált személy értelmi képességének, személyiségének, motivációs bázisának jellemzőit, illetve ezek alapján véleményét a vizsgált személy pszichikai alkalmasságáról.

A fizikai alkalmasság vizsgálata

27. § (1) A fizikai alkalmasság megítélése a fizikai erőnlét és a fizikai állóképesség vizsgálatával történik.
(2) A katonai felsőoktatási intézménybe jelentkező fizikai alkalmasságát a T3 szintnek, a katonai középfokú oktatási intézménybe jelentkező esetében a T4 szintnek megfelelően az egészségi és a pszichikai alkalmassági vizsgálatokat követően kell elbírálni;
(3) A katonai oktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók fizikai állapotfelmérését évente a T4 szintnek megfelelően az oktatási intézmény végzi.
(4) A nem katonai oktatási intézményben tanuló, honvédségi ösztöndíjas hallgatók fizikai alkalmasságát az ösztöndíjszerződés megkötése, valamint hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt az MH EVI FAB bírálja el.
(5) A katonai felső- és középfokú oktatási intézménybe jelentkező, illetve ott tanulmányokat folytató, valamint a honvédségi ösztöndíjas és az ösztöndíjra pályázó fizikai alkalmasságát a 6. mellékletben foglalt fizikai alkalmassági követelményekre vonatkozó rendelkezései szerint kell elbírálni. A felsoroltak közül a 18 év alattiak esetében a jelzett követelményeket az életkornak megfelelően módosítani (csökkenteni) kell.

A felülvizsgálat és a felmentés

28. § (1) A hallgató alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:
a) a hallgató, illetve ha kiskorú, szülei (gyámja), valamint
b) a katonai oktatási intézmény vezetője és orvosa.
(2) A katonai oktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató és a honvédségi ösztöndíjas alkalmasságának felülvizsgálatát a Negyedik rész X. fejezetében és a XI. fejezetének 40-43. és 45. §-ában foglalt rendelkezések szerint - a 23-24. § egyes (vonatkozó) rendelkezéseire figyelemmel - kell végezni, alkalmazásakor a katona alatt hallgatót kell érteni.
(3) A katonai oktatási intézmény hallgatójának a tanulmányi munkában (előadások, gyakorlatok) való részvétel alóli felmentésére - egészségi okból - az adott oktatási intézmény erre vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(4) A katonai oktatási intézmény hallgatójának - egészségi okból - egyes gyakorlati foglalkozások alól csak olyan felmentés és csak olyan időtartamban adható, amely tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek teljesítését nem befolyásolja. Ellenkező esetben az egészségi alkalmasság felülvizsgálatára kell intézkedni.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATA

X. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLAT KEZDEMÉNYEZÉSE ÉS OKMÁNYAI

Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése

29. § (1) Ha a katona egészségi állapota (betegség, műtét, baleset következtében) olyan mértékben változott, hogy az nem felel meg a számára előírt egészségi alkalmassági követelményeknek, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni.
(2) Az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezheti:
a) a katona,
b) a katonai szervezet alapellátást végző orvosa,
c) az állományilletékes parancsnok,
d) a honvédkórház osztályvezető főorvosa,
e) a honvédségi szakrendelés orvosa,
f) az Eü PAB,
g) az elsőfokú ROB, valamint
h) a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke.
(3) A felülvizsgálat kezdeményezését a katona, illetve a katonai szervezet alapellátást végző orvosa köteles jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. A felülvizsgálat lefolytatásához az állományilletékes parancsnok véleménye is szükséges.
(4) A (2) bekezdés a), b), c), f), g) és h) pontjaiban foglaltak a felülvizsgálatról szóló kérelmet az utaltság szerint illetékes honvédkórház Elsőfokú FÜV Bizottság elnökének küldik meg, aki az illetékes szakrendelés, illetve kórházi osztály felé intézkedik a FÜV eljárás lefolytatására.

Az alkalmasság felülvizsgálatának okmányai és a jogorvoslat rendje

30. § (1) A felülvizsgálat során az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:
a) egészségügyi könyv,
b) kórtörténeti lap (járóbetegnél ambuláns dokumentáció),
c) alapellátó orvosi vélemény,
d) parancsnoki vélemény,
e) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat) három példányban,
f) orvosszakértői vélemény a munkaképesség-csökkenés mértékéről.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő főorvos eltekinthet, ha az egészségi állapot e nélkül is egyértelműen megítélhető.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt okmányokon kívül szükség esetén a következő okmányokat is el kell készíteni:
a) „Adatlap a szolgálati betegségről” három példányban, ha szolgálati eredetű betegséget is véleményezni kell (a 11. melléklet szerinti formában), ha erre sor került,
b) a megismételt kivizsgálás eredményét,
c) a másodfokú minősítést (az első fokú minősítéssel azonos példányban), ha arra az első fokú minősítést tartalmazó FÜV táblázat kivonatának az illetékes szervezetekhez történt továbbítása után került sor.
(4) Az első fokon eljáró FÜV Bizottság döntése ellen a vizsgált személy minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amit a minősítést meghozó FÜV Bizottsághoz kell írásban benyújtani.
(5) A FÜV Bizottság alkalmassági minősítő határozatát, valamint a fellebbezés lehetőségét a katonával ismertetni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a katona egészségügyi könyvében fel kell tüntetni és az egészségügyi könyvet a katonának át kell adni. A minősítést a kórtörténeti lapon is fel kell tüntetni, melyet a bizottság elnöke ír alá és személyi orvosi bélyegzőjével lát el. A kórtörténeti lapot a FÜV táblázat egy eredeti példányával együtt a felülvizsgálat előkészítését végző kórházi osztálynak vagy szakrendelőnek kell megőrzésre átadni.
(6) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a jogerős döntést hozó FÜV Bizottság irattárában, egy másolati példányát az MH EVI archívumában kell elhelyezni, és 30 évig megőrizni. A katona állományilletékes katonai szervezete parancsnokának és („alkalmatlan” minősítés esetén) a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóságának csak a FÜV táblázat határozati részét (Kivonata FÜV táblázatból) kell megküldeni, amely kórismét és indoklást nem tartalmazhat.
(7) A FÜV táblázatot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett katona kérelmére, vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. Másolatot csak a jogerős döntést hozó FÜV Bizottság készíthet.

A parancsnoki és az orvosi vélemény

31. § (1) A felülvizsgálathoz ismerni kell a katona élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a katona korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok és az alapellátást végző orvos véleményét is.
(3) A parancsnoki vélemény tartalmazza a katona
a) beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai megterhelés leírását,
b) által ellátott szolgálat során tanúsított magatartásának - az abban bekövetkezett változások bemutatásával való - jellemzését,
c) által a véleményezés évében és az azt megelőző 2 évben kivett rendes szabadság időtartamát,
d) beszámítható szolgálati idejét, valamint azt, hogy
e) jelenlegi beosztásában megfelel-e, vagy a beosztás változtatása javasolt,
f) más beosztásban van-e lehetőség az adott katonai szervezetnél a szolgálat teljesítésére.
(4) Ha a felülvizsgálatot a katonai szervezet orvosa kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, amelyet két példányban megküld a kivizsgálást végző kórház (rendelőintézet), osztály-(szakrendelés)vezető főorvosának.
(5) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő vagy szolgálati eredetű, az alapellátást végző orvosi véleményben - az Ambuláns Naplóban feljegyzett adatok alapján - közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat. A vélemény nem helyettesíti a külön rendelkezések szerint előírt egyéb okmányolási kötelezettségek teljesítését (pl. a baleseti jegyzőkönyv felvételét).
(6) Ha a felülvizsgálat kórházi kezelés során válik szükségessé, a parancsnoki véleményt a felülvizsgálatot előkészítő főorvos szerzi be az állományilletékes parancsnoktól, aki a véleményt a kérelem vételétől számított 8 napon belül megküldi.
(7) Ha a felülvizsgálatot a honvédkórház vagy a szakrendelő főorvosa kezdeményezi, kérésére a katonai szervezet orvosa hivatalos megkeresés alapján a betegről rendelkezésére álló orvosi adatokat - véleményével együtt - a kérelem vételétől számított 8 napon belül megküldi.

A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok

32. § (1) Az alkalmasság felülvizsgálatához szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást a honvédkórház-rendelőintézet, illetőleg a feladat ellátására kijelölt más gyógyintézet végzi.
(2) Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt katona a felülvizsgáló bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekinteni, ha
a) a felülvizsgálata idején járóképtelen, illetőleg egészségi állapota súlyos, és utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be,
b) a büntetőeljárás során elrendelt olyan kényszerintézkedés hatálya alatt áll, amely akadályozza személyes megjelenését.
33. § (1) A FÜV Bizottság a rendelkezésre álló felülvizsgálati okmányok adatai alapján bírálja el a katona egészségi alkalmasságát, amennyiben a személyes megjelenésétől a 32. § (2) bekezdése alapján el kell tekinteni. A FÜV Bizottság döntéséről és a jogorvoslat lehetőségéről a FÜV Bizottság elnöke a katonát (jogi képviselőjét) írásban értesíti.
(2) Ha a felülvizsgálandó katona korábban nem részesült kórházi kezelésben, a felülvizsgálat előkészítéséért felelős főorvost az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke jelöli ki. Ha korábban már a kórházban kezelésben részesült és alkalmasságának felülvizsgálata annak a betegségnek következtében válik indokolttá, amely miatt kezelték, a felülvizsgálatot a kivizsgálást, illetőleg kezelést végző osztály (szakrendelés) készíti elő. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén - ha a vezető kórisme nem tisztázott - a legsúlyosabb panaszok szerint illetékes osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálat előkészítésére.
(3) A katonának a Felülvizsgáló Bizottság elé állítására a (2) bekezdés szerint kijelölt főorvos intézkedik.
(4) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a katona kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.
(5) A felülvizsgálat előkészítéséért felelős kórházi (rendelőintézeti) főorvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.
(6) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő (javaslattevő) főorvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie. A vizsgálat alapján tesz javaslatot az Elsőfokú FÜV Bizottságnak a katona minősítésére.
(7) A polgári gyógyintézetben kezelt katonát - ha az alkalmasságának felülvizsgálata indokolt - a gyógyintézetből való kibocsátása után, az alapellátást végző orvos kezdeményezésére az utaltság szerint illetékes honvédkórház felülvizsgáló bizottsága elé kell állítani.
(8) A Másodfokú és a Központi Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Központi FÜV Bizottság) elnöke szükség esetén újabb kivizsgálás elvégzésére bármelyik - az első fokú eljárásban részt nem vett - honvédkórház szakmailag illetékes osztályát kijelölheti.
(9) Fellebbezés esetén, a másodfokon eljáró FÜV Bizottság a katonát a FÜV Bizottság elé az állományilletékes parancsnok útján rendeli. Ha a katona az első fokon hozott alkalmassági döntést megfellebbezi, és az ezzel összefüggésben a FÜV Bizottság által elrendelt teendőknek (pl. kiegészítő szakvizsgálatok) a számára megadott időn belül megfelelő indok (pl. járóképtelenséget okozó betegség, baleset) nélkül nem tesz eleget, illetve a fellebbezést elbíráló FÜV Bizottság előtt a megadott időpontban nem jelenik meg, a másodfokon eljáró bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

XI. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK ÖSSZETÉTELE HATÁS- ÉS JOGKÖRE, VALAMINT MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK

Az Elsőfokú FÜV Bizottság összetétele

34. § (1) A három tagból álló Elsőfokú FÜV Bizottságokat a honvédkórházakban kell működtetni. A bizottság elnöki teendőit a honvédkórház parancsnoka/főigazgatója által megbízott főorvos látja el.
(2) Az Elsőfokú FÜV Bizottság tagjaként a felülvizsgálatra kerülő katona kórházi, illetve rendelőintézeti kezelő orvosa és a kivizsgálását irányító kórházi osztályvezető főorvos, illetve ha az osztályvezető főorvos egyúttal az MH főszakorvosa is, akkor az osztályvezető főorvos helyettese vesz részt a bizottság munkájában.
(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak rendelkezések szerinti kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

Az Elsőfokú FÜV Bizottság hatás- és jogköre

35. § (1) A honvédkórházakban működő Elsőfokú FÜV Bizottság a katona egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességéről a következő döntéseket hozhatja:
a) „Katonai szolgálatra alkalmas” („A”),
b) „Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas” („K”),
c) „Jelenlegi beosztásában alkalmatlan”,
d) legfeljebb 90 naptári napig tartó „egészségügyi szabadság” engedélyezése,
e) „részleges szolgálatmentesség” engedélyezése (az egyes szolgálati feladatok alóli felmentés az alkalmasság megváltoztatása nélkül, legfeljebb 180 naptári napig),
f) a „szolgálatteljesítési idő csökkentése” napi 4 vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 120 naptári napig.
(2) Az Elsőfokú FÜV Bizottság „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést nem hozhat. Ha ez a minősítés indokolt, akkor a bizottság elnöke az iratokat haladéktalanul a Másodfokú FÜV Bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata elleni fellebbezés esetén is.
(3) Az Elsőfokú FÜV Bizottság orvos-szakmai felügyeletét az MH EVI Felülvizsgáló Osztály (a továbbiakban: FÜV osztály) osztályvezető főorvosa látja el.

A Másodfokú FÜV Bizottság összetétele

36. § (1) A háromtagú Másodfokú FÜV Bizottság az MH EVI-ben működik. A bizottság elnöki teendőit a FÜV osztály osztályvezető főorvosa, távollétében helyettese látja el.
(2) A bizottság tagjaiként a FÜV osztály állományába tartozó szakfőorvosok vesznek részt a döntések meghozatalában. Ha a bizottság olyan esetben jár el, amikor a pszichikai, illetve a fizikai alkalmasságot kell elbírálni, a bizottság tagjaként a másodfokú döntés meghozatalában az MH EVI FÜV osztály főpszichológusa, illetve a FAVO osztályvezető főorvosa is részt vesz.
(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a Másodfokú FÜV Bizottság elnökének a feladata.
(4) A Másodfokú FÜV Bizottság orvos-szakmai felügyeletét a Központi FÜV Bizottság elnöke (az MH főbelgyógyász, MH fősebész és MH ideg-elme főszakorvos közreműködésével) látja el.

A Másodfokú FÜV Bizottság hatás- és jogköre

37. § (1) A Másodfokú FÜV Bizottság első fokon jár el az Elsőfokú FÜV Bizottság „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítési javaslata esetén, másodfokon jár el a fellebbezés miatt hozzá utalt ügyekben. A bizottság másodfokon hozott döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.
(2) Döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat. Az első fokú minősítést megváltoztathatja, illetőleg újabb kivizsgálást, vagy a kivizsgálás kiegészítését rendelheti el.
(3) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult:
a) 180 naptári napig az engedélyezett egészségügyi szabadságot meghosszabbítani,
b) 365 naptári időtartamban engedélyezni a részleges szolgálatmentességet,
c) 180 nap naptári időtartamig engedélyezni a csökkentett szolgálati időt napi 6, illetve 4 órára.
(4) A bizottság első fokú határozata elleni fellebbezést és az ügy iratait a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke haladéktalanul a Központi FÜV Bizottsághoz továbbítja.

A Központi FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre

38. § (1) A háromtagú Központi FÜV Bizottság elnöki teendőit az MH EVI főigazgatója, távollétében az MH EVI AVFEüIg. látja el. A bizottság tagjaként az MH EVI AVFEüIg. és az MH azon főszakorvosa vesz részt a döntéshozatalban, akinek az elbírálandó eset a szakmai profiljába tartozik. Az MH főszakorvos akadályoztatása esetén a Központi FÜV Bizottság elnöke a Másodfokú FÜV Bizottságnak azt a szakfőorvosát vonja be, aki az elsőfokú döntés meghozatalában nem vett részt.
(2) A Központi FÜV Bizottság bírálja el a Másodfokú FÜV Bizottság első fokon hozott határozata elleni fellebbezéseket. Valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat. Határozata ellen további fellebbezésnek nincs helye.
(3) A Központi FÜV Bizottság jogosult:
a) 180 napon túl, legfeljebb 365 naptári nap időtartamig egészségügyi szabadságot,
b) 365 naptári nap időtartamban a napi szolgálatteljesítés idejének 6, illetőleg 4 órára történő csökkentését engedélyezni.

A felülvizsgáló bizottságok eljárása

39. § (1) A felülvizsgáló bizottságok üléseiket szükség szerint, illetve - az Elsőfokú FÜV Bizottság kivételével - az MH EVI főigazgató által meghatározott gyakorisággal tartják.
(2) A katonát a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményekkel, majd a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményéről és javaslatot tesz a vizsgált katona egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).
(3) A bizottság szótöbbséggel határoz. A bizottság tagja, ha a határozattal nem ért egyet, különvéleményt nyújthat be írásban. Ezt az elnök a FÜV táblázat kórházi és irattári példányához csatolja.
(4) A Felülvizsgáló Bizottság a határozatát a FÜV táblázaton adja ki, amely tartalmazza:
a) az egészségi alkalmasság fokozatát, a szükséges korlátozások, felmentések felsorolását,
b) a betegség (sérülés) honvédelmi kötelezettséggel, illetőleg katonai kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt,
c) a gépjárművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatának szükség szerinti kezdeményezését,
d) az egyenruha viselésének egészségi szempontból való ellenjavallatát.
(5) A FÜV táblázatot a bizottság tagjai aláírják, és személyi (orvosi) bélyegzőjükkel hitelesítik.
(6) Alkalmatlanság megállapítása esetén a bizottság a személyügyi eljárás (nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezés) kezdetéig a katonának egészségügyi szolgálatmentességet engedélyez a Hjt. 77. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel szükség esetén azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.
(7) Ha az egészségi alkalmassági felülvizsgálat során úgy dönt a bizottság, hogy más alkalmassági fokozat megállapítása vagy a felmentések bővítése nem indokolt, erről a bizottság elnöke az egészségügyi könyvbe történő bejegyzéssel tájékoztatja a katonát, a kezelőorvost és az állományilletékes parancsnokot. Ilyen esetben FÜV táblázatot nem kell készíteni.
(8) A bizottság döntését és a fellebbezés lehetőségét a katonával írásban kell közölni. A minősítést és a szükséges felmentést (egészségügyi szabadság stb.) be kell vezetni a katona egészségügyi könyvébe.

A betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggésének véleményezése

40. § (1) A felülvizsgálat során, vagy külön megkeresésre az egészségi állapot károsodása esetén a Másodfokú FÜV Bizottság véleményezi, hogy az egészségkárosodás összefüggésben lehet-e a katonai szolgálati kötelezettség teljesítésével, és az egészségkárosodás következményeként szövődmény vagy szervi elváltozás, illetőleg működési zavar következett be. E véleményt a katona betegség miatt bekövetkezett halála esetén is el kell készíteni.
(2) A véleményt - ha az egészségi alkalmassági minősítés megváltoztatására is sor kerül - a FÜV táblázaton fel kell tüntetni. Ha a minősítés megváltoztatására nem kerül sor, szakvéleményt kell készíteni a betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggéséről, amelyet a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke ír alá és személyi (orvosi) bélyegzőjével hitelesít.
(3) A FÜV táblázaton az egészségkárosodás keletkezési helyét, idejét és körülményeit „a vizsgált nyilatkozata szerint” jelzéssel kell feltüntetni. A nyilatkozat valódiságát a FÜV Bizottság nem vizsgálja.

A katona munkaképesség-csökkenésének megállapítása

41. § (1) A felülvizsgálat során be kell szerezni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleményét a katona munkaképesség-csökkenésének (a továbbiakban: MKCS) mértékéről, ha
a) egészségi állapota alapján alkalmatlan minősítés megállapítása indokolt,
b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor,
c) a katona kéri.
(2) A szakvélemény beszerzését a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke kezdeményezi.
(3) Az OOSZI-nak szóló megkeresésben kérni kell, hogy az orvosszakértői vélemény az össz-szervezeti MKCS-ból százalékos mértékben külön állapítsa meg az MKCS mértékét minden olyan elváltozásnál, egészségkárosodásnál, amelyről feltételezhető a szolgálati kötelmekkel való okozati összefüggés (baleset következményei, szolgálati betegség gyanúja, zajártalom stb.). Ennek megállapítását kérni kell akkor is, ha a korábban történt balesetnek vagy lezajlott betegségnek később a munkaképesség mértékét befolyásoló maradványtünetei lehetnek.
42. § (1) A területileg illetékes első fokú orvosszakértői bizottság által megállapított MKCS mértéke ellen a katona a Másodfokú FÜV Bizottság elnöke útján az első fokú döntésben meghatározott fellebbezési időn belül az ott megjelölt másodfokú orvosszakértői bizottsághoz fellebbezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fellebbezés esetén a másodfokú jogerős döntés beérkezéséig a FÜV eljárást szüneteltetni kell, ha az alkalmasság e nélkül nem bírálható el. A katona részére - ha azt egészségi állapota indokolja - erre az időszakra egészségügyi szabadságot kell engedélyezni.

Felmentés a szolgálatteljesítés alól

43. § (1) A szolgálatteljesítés alóli felmentés teljes vagy részleges lehet:
a) teljes felmentés a fekvőbeteg-gyógyintézetben, illetve lakáson fekvőbetegként történő gyógykezelés és az egészségügyi szabadság,
b) részleges felmentés az egyes szolgálati kötelezettségek alóli mentesség és a csökkentett napi szolgálatteljesítési idő.
(2) A katona az egészségügyi szabadságot rehabilitációs gyógyintézetben, gyógyüdültetésre kijelölt honvédüdülőben és a lakásán töltheti el.
(3) Az aktív gyógykezelés, illetőleg a lábadozás időszakában a katona részére:
a) az alapellátást végző orvos, a kórházból történt elbocsátást követően a polgári gyógyintézet fekvőbeteg-ellátó osztály főorvosa, illetve a polgári gyógyintézet szakorvosának javaslatára az állományilletékes parancsnok 14 naptári nap,
b) a honvédkórházi szakrendelés orvosa 14 naptári nap,
c) kórházból történt elbocsátást követően a honvédkórházi fekvőbeteg-ellátó osztály főorvosa 28 naptári nap egészségügyi szabadságot engedélyezhet.
(4) A (3) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egészségügyi szabadság lejárta után a beteget kezelő alapellátást végző csapatorvos, szakorvos, főorvos javaslatára a kórházi kezelés, valamint a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával 90 naptári napig az Elsőfokú FÜV Bizottság, 180 naptári napig a Másodfokú FÜV Bizottság, 180 naptári napon túl a Központi FÜV Bizottság jogosult az egészségügyi szabadság engedélyezésére.
(5) A lakáson fekvőbetegként, illetve a fekvőbeteg-gyógyintézetben töltött idő a (4) bekezdés szerinti időtartamok számításakor már engedélyezett egészségügyi szabadságnak számít.
(6) A fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórház, rehabilitációs intézet) kezelés időtartamát a gyógyintézet osztályvezető főorvosa határozza meg.
(7) Ha a Másodfokú FÜV Bizottság által engedélyezett 180 nap egészségügyi szabadság leteltével a katona szolgálatképessége nem áll helyre - és a szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 napig engedélyezhető egészségügyi szabadság, illetőleg csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén sem várható -, a kezelőorvos a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egészségügyi szabadság engedélyezése - egy adott évben - egynél több és eltérő időben megállapított betegség (baleset) miatt történt.
(8) Az engedélyezett egészségügyi szabadság megkezdésére az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.
44. § (1) A katonai kórházi kezelőorvos az egészségügyi szabadság meghosszabbítására az illetékes bizottságnak FÜV táblázaton tesz javaslatot.
(2) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását a bizottság elnöke a katona egészségügyi könyvébe és gyógyintézeti betegkartonjába bejegyzi és azt aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.
(3) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot a katonai szervezet egészségügyi szolgálata nyilvántartja.
45. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a katona egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól egészségügyi felmentést (a továbbiakban: eü. felmentés) kaphat. Az eü. felmentések - számokkal jelölt felsorolását - a 3. melléklet C) pontja tartalmazza.
(2) A felmentés engedélyezésére:
a) az alapellátást végző orvos 30 naptári nap,
b) a honvédkórházi szakrendelés orvosa 60 naptári nap,
c) a honvédkórházi fekvőbeteg osztály főorvosa 90 naptári nap,
d) az Elsőfokú FÜV Bizottság 180 naptári nap,
e) a Másodfokú FÜV Bizottság 365 naptári nap időtartamban jogosult.
(3) A (2) bekezdés b)-e) pontjai szerinti időtartamokba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.
(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti időtartamban olyan felmentés engedélyezhető, amely a Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásfajták alkalmazásával történő fizikai alkalmasság vizsgálatát nem zárja ki. Ha az egészségkárosodás miatt a fizikai alkalmasság-vizsgálat a Másodfokú FÜV Bizottság által előírt mozgásformák alkalmazásával sem végezhető el, a katona alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.
(5) A felmentés időtartamát a FÜV táblázaton a minősítési javaslatban, valamint a minősítésben fel kell tüntetni.
(6) Az eü. felmentés a katona alap-, illetve szakkiképzését 1 hónapon túl nem akadályozhatja. Ha az eü. felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a katona alap-, illetve szakkiképzését 1 hónapon túl sem teszi lehetővé, a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.
(7) Ha a teljes szolgálatképesség az Elsőfokú FÜV Bizottság által engedélyezett 180 nap leteltével sem áll helyre - és a teljes szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 nap időtartamban engedélyezhető felmentés mellett sem várható -, a kezelőorvos a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi.
(8) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért az alapellátást végző orvos felelős. Az állományilletékes parancsnok parancsában - a 3. mellékletben foglalt jegyzék számával és szövegével - az időtartam megjelölésével határozza meg a katona egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt.
(9) A múló, heveny betegségek esetén, illetve a gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, az alapellátást végző orvos a felmentést engedélyező FÜV Bizottságnál annak megszüntetését kezdeményezi.
(10) A 24 órás ügyeleti szolgálat alóli eü. felmentés - a (2) bekezdés szerinti időtartamban - csak akkor állapítható meg, ha az ügyeleti szolgálat teljesítése bakancs helyett félcipő viselés engedélyezése esetén sem lehetséges.
46. § (1) A csökkentett szolgálatteljesítési idő a kórházi kezelést követően csak akkor engedélyezhető, ha a lezajlott betegség súlyossága tartósan kímélő életmódot tesz szükségessé.
(2) Ha a katona egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy csökkentett szolgálatteljesítési időben szolgálatát egészségromlás veszélye nélkül képes ellátni, részére csökkentett napi szolgálatteljesítési időt kell engedélyezni.
(3) A szolgálatteljesítési idő csökkentése legfeljebb napi 4 óra lehet.
(4) Csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezésére
a) a honvédkórházi fekvőbeteg osztály főorvosa 60 naptári nap,
b) az Elsőfokú FÜV Bizottság 120 naptári nap,
c) a Másodfokú FÜV Bizottság 180 naptári nap,
d) a Központi FÜV Bizottság 365 naptári nap időtartamban jogosult.
(5) A (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti időtartamba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.
(6) A szolgálatteljesítés alóli felmentéssel kapcsolatos rendelkezések a várható gyógyulási időtartamot naptári napban jelölik meg és ezen időpont alapján állapítható meg a szolgálatteljesítés alóli felmentés napjainak száma.

XII. Fejezet

ORVOSI JAVASLAT AZ EGYENRUHA-VISELÉS EGÉSZSÉGI OKBÓL TÖRTÉNŐ KIZÁRÁSÁRÓL

A kizárásra vonatkozó javaslattétel rendje

47. § (1) Ha az egészségi okból alkalmatlanná vált hivatásos katona állományviszonya nyugállományba helyezéssel szűnik meg, és az alkalmatlanságot okozó betegség (baleset) a katona külső megjelenését, magatartását és társadalmi érintkezése során az egyenruha tekintélyét orvosi megítélés szerint negatívan befolyásolja, az egyenruha viselésének kizárására a Másodfokú FÜV Bizottság tesz javaslatot. A kizárásra vonatkozó javaslatot a FÜV táblázaton (annak valamennyi példányán) és a FÜV döntést tartalmazó kivonaton megfelelő szövegű bélyegző alkalmazásával kell feltüntetni.
(2) Ha a hivatásos katona a Másodfokú FÜV Bizottság alkalmassággal kapcsolatos döntése ellen fellebbezéssel él és a bizottság az egyenruha-viselésre kizáró javaslatot tett, a fellebbezés elbírálásakor a FÜV döntés mellett a javaslatot is el kell bírálni. A javaslatot a Központi FÜV Bizottságnak akkor is felül kell vizsgálni, ha a hivatásos katona csak az egyenruha-viselésre vonatkozó kizáró javaslattal nem ért egyet. A Központi FÜV Bizottság ebben az esetben a kizáró javaslatot helybenhagyja vagy megváltoztatja, azaz az egyenruha-viselés engedélyezését javasolja.

A kizáró javaslat szakmai indokai

48. § (1) Az egyenruha viselését kizárja
a) az olyan betegség vagy állapot, amely véglegesen vagy időlegesen az ítélőképesség megszűnésével vagy csökkenésével járhat, illetve amely ismétlődő eszméletvesztéses állapotot okozhat. A szív-érrendszeri eredetű, vagy az anyagcsere-betegséggel járó nem súlyos rosszulléteket nem kell ide sorolni;
b) az állandó jellegű járászavar, a mozgást tartósan és jelentősen gátló csont-ízületi elváltozás, nagy kiterjedésű - látható - torzító heg vagy egyéb bőrelváltozás;
c) a nagyfokú, nem befolyásolható, illetve nem javítható látás- vagy halláscsökkenés;
d) az idült alkoholizmus és bármely narkománia;
e) a kóros elhízás, illetve a kóros soványság.
(2) Olyan esetben, ha a szolgálatot teljesítő hivatásos katonánál nem állandósult járászavar, testtartási rendellenesség vagy torzító bőrbetegség alakult ki, de a katonai szolgálat teljesítésére nem vált alkalmatlanná, a saját kérésére állományilletékes parancsnokának egyetértésével részére az egészségi alkalmasság kérdésében döntést hozó FÜV Bizottság polgári ruha viselését legfeljebb egy év időtartamra engedélyezheti.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIII. Fejezet

A RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE, ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

49. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról szóló 9/2002. (II. 28.) HM-EüM együttes rendelet alapján kell megállapítani
a) azon katonai felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató ösztöndíjas hallgatók alkalmasságát, akik tanulmányaikat a katonai felsőoktatási intézményben e rendelet hatálybalépése előtt kezdték meg, továbbá
b) azon nem katonai oktatási intézményekben tanulmányokat folytató honvédségi ösztöndíjas hallgatók alkalmasságát a hivatásos vagy szerződéses állományba vételük előtt, akik esetében a honvédségi ösztöndíjas hallgatói jogviszonyt létrehozó tanulmányi szerződés megkötésére e rendelet hatálybalépése előtt került sor.
(3) A 2006. szeptember 1-je előtt katonai felsőoktatási intézménybe honvédtiszt képzésre ösztöndíjas hallgatónak jelentkezők fizikai alkalmasságát - a szerződéskötés előtt - a hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról szóló 9/2002. (II. 28.) HM-EüM együttes rendelet alapján kell megállapítani.
50. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról szóló 9/2002. (II. 28.) HM-EüM együttes rendelet, valamint az azt módosító 24/2003. (VII. 7.) HM-ESzCsM együttes rendelet, valamint
b) a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről szóló 4/2003. (I. 31.) HM rendelet.