8/2006. (X. 20.) MeHVM-PM-FVM együttes rendelet

a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet módosításáról

Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 33. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel, a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint a szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük el:
1. § A strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az irányító hatóság és a közreműködő szervezet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés programja és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: lebonyolítási rendelet) 7. § (1) bekezdésében, 41. § c) pontjában, illetve 52. § (1) bekezdésében előírt eljárásrendeket e rendeletben foglaltak figyelembevételével alakítja ki.”
2. § Az R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a döntés előkészítése vagy meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján valamely pályázati kiírásra benyújtott dokumentum, illetőleg a Kohéziós Alaphoz benyújtott támogatási kérelem tervezet vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges dokumentum vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt köteles a bíráló bizottság elnökének, illetve - bíráló bizottság hiányában - az irányító hatóság vezetőjének haladéktalanul írásban bejelenteni. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni.”
3. § (1) Az R. 6. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vonatkozó jogszabályok szerinti tájékoztatási és nyilvánossági követelmények betartása során biztosítani kell, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, illetve Kohéziós Alap Keretstratégiával kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) által meghatározott embléma, illetőleg szöveg nyilvánosságot kapjon.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek, a lebonyolító testületek és kedvezményezettek az NFÜ által készített és rendelkezésre bocsátott arculati kézikönyvben meghatározott arculati elemeket használnak.”
(2) Az R. 6. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A lebonyolító testület és a kedvezményezett a Kohéziós Alap tekintetében a projekt honlapon köteles közzétenni a projekt leírását, költségvetését, továbbá köteles legalább havonta frissíteni a rendezvények és a médiamegjelenések listáját, valamint a pénzügyi és műszaki előrehaladásról szóló beszámolókat.”
4. § Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A strukturális alapokkal kapcsolatos pályázati felhívást (a továbbiakban: pályázati felhívás) az operatív program irányító hatóság hagyja jóvá, és az operatív program irányító hatóság, vagy - ha erre vonatkozó jogosultsággal rendelkezik - a közreműködő szervezet teszi közzé. Az új pályázati felhívások kiírását megelőzően a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos a pályázati kiírások tartalmának megállapítása érdekében a szakmailag felelős miniszterekkel egyeztetést folytat.”
5. § Az R. 10. §-ának (1) bekezdésében a bevezető szöveg első mondata, illetve a g) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„A támogatást igénylő a pályázat benyújtásakor mellékelni köteles a projekt megvalósításához - a pályázat tartalmától függően - szükséges jogerős hatósági engedélyeket, illetve a rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti hozzájárulást.
„g) amennyiben a támogatást igénylő lefolytatott közbeszerzési eljárást, a 29. § (5) bekezdésében meghatározott dokumentumok;”
6. § Az R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lebonyolító szervezet köteles megvizsgálni, hogy a beérkező pályázatok a pályázati kiírásban szereplő benyújtási feltételeknek (így különösen, hogy a benyújtási határidő lejárta előtt, a szükséges példányszámban, az előírt projekt adatlapon, zárt csomagolásban nyújtották-e be) megfelelnek-e.”
7. § Az R. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lebonyolító szervezet biztosítja, hogy az értékelést az intézkedés tárgyának megfelelő szakértelemmel és pénzügyi ismerettel rendelkező személyek végezzék. A lebonyolító szervezet köteles gondoskodni az értékelést végzőknek a program ismeretére történő felkészítéséről. Az értékelésben nem vehet részt az a személy, aki a felkészítésen nem vett részt.”
8. § (1) Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyes pályázatok támogatására vonatkozó döntési javaslat meghatározása érdekében az irányító hatóság vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - bíráló bizottságot állít fel.”
(2) Az R. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíráló bizottság elnökét és tagjait az (1) bekezdés szerinti személy jelöli ki.”
(3) Az R. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bíráló bizottságban az elnök mellett szavazati joggal vesz részt az (1) bekezdés szerinti személy által felkért legfeljebb kilenc személy. A bíráló bizottság elnökének szavazati jogáról az irányító hatóság vezetője dönt, a szabályozást az irányító hatóság működési kézikönyve alapján az ügyrend rögzíti.”
9. § Az R. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Folyamatos elbírálás esetén az előre meghatározott - a pályázati útmutatóban közzétett, vagy ezt követően az összes pályázat, illetve az adott régió vonatkozásában magasabban megállapított - minimális pontszámot elérő pályázatokat kell támogatni. Amennyiben a rendelkezésre álló forrás már nem elég minden beérkezett, és a minimális pontszámot elérő pályázat támogatására, a legmagasabb pontszámot kapott pályázatokat kell támogatni a 8. § (10) bekezdése szerinti felfüggesztésről szóló döntés hatálybalépésének időpontjától. A döntés hatálybalépésének időpontját a közleményben közzé kell tenni. Szakaszos elbírálás esetén a legmagasabb pontszámot kapott pályázatokat kell támogatni.”
10. § (1) Az R. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) az összköltség költségkategóriák szerinti bontása, legalább a teljes támogatás értékének tíz százalékát meghaladó mértékben, a támogatási szerződésben szereplő bontáshoz képest (az összköltség változása nélkül);”
(2) Az R. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az irányító hatóság a szerződésmódosítást nem igénylő eltérésnek az (1) bekezdés b) pontban meghatározott mértékénél intézkedésenként magasabb - legfeljebb 20%-os - eltérési lehetőséget is meghatározhat. Az eltérésről a kedvezményezettet tájékoztatni kell.”
11. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A lebonyolító szervezet a strukturális alapokból származó forrásból támogatott közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó közbeszerzési eljárásokról tájékoztatja az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egységet (a továbbiakban: EKKE). Az EKKE, az irányító hatóság és a közreműködő szervezet értékhatártól függetlenül, bármely közbeszerzési eljárás során, az eljárás bármely szakaszában megfigyelőt delegálhat. Az EKKE megfigyelője minden esetben írásos független közbeszerzési szakértői jelentést készít a kedvezményezett részére, amelyet az irányító hatóság és a közreműködő szervezet részére is megküld.
(2) Amennyiben az EKKE, az irányító hatóság vagy a közreműködő szervezet megfigyelője bármilyen eljárási rendhez kapcsolódó szabálytalanságot észlel, akkor ezt a jelentésében jelzi a lebonyolító szervezet vezetőjének és a közbeszerzési bíráló bizottság elnökének.
(3) Az észrevételnek, illetve jelentésnek a közbeszerzési eljárás lefolytatására nincs halasztó hatálya.
(4) A szakértői jelentéssel kapcsolatban a kedvezményezett nyolc munkanapon belül köteles írásban kifejteni álláspontját az EKKE, az irányító hatóság vagy a közreműködő szervezet részére.
(5) A kedvezményezettnek - értékhatártól függetlenül - a projekt-előrehaladási jelentéshez csatolnia kell a közbeszerzési eljárást megindító felhívást, valamint az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített összegezést. Ha a közbeszerzési eljárásban hirdetményt tettek közzé, a kedvezményezett a projekt előrehaladási jelentésben tájékoztatja a lebonyolító szervezetet a hirdetmény megjelenésének helyéről és időpontjáról.
(6) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását nem a támogatást nyújtó kezdeményezi, a kedvezményezett köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárás megindításáról szóló értesítésének megküldésével az eljárásról a lebonyolító szervezetet értesíteni.
(7) A lebonyolító szervezet a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 327. § (1) bekezdés g) pontja alapján jogszabályba ütköző magatartás vagy mulasztás észlelése esetén jogosult a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezni.
(8) Az 1 milliárd feletti támogatással megvalósuló projektek közösségi értékhatárt meghaladó értékű közbeszerzései esetén az irányító hatóság döntése alapján 38. § (2)-(15) bekezdése szerint is el lehet járni.”
12. § (1) Az R. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A projekt-előrehaladási jelentéseket a támogatási szerződés megkötésétől számítva félévente kell benyújtani. Amennyiben a kedvezményezett ennél gyakrabban nyújt be kifizetési igénylést, egyszerűsített projekt-előrehaladási jelentést kell benyújtani.”
(2) Az R. 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A strukturális alapokból és a hazai társfinanszírozásból együttesen 10 millió forintot nem meghaladó mértékben támogatott vagy a 6 hónapot meg nem haladó időtartamú projektek esetében egyetlen projekt-előrehaladási jelentést kell benyújtani, a projekt megvalósításának befejezését követő 45 napon belül.”
13. § Az R. 31. §-ának (2) bekezdést helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jelentéshez csatolni kell az előrehaladást, valamint a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat. A kedvezményezett a dokumentumok benyújtása helyett azok meglétéről nyilatkozatot is tehet, amennyiben az irányító hatóság azt lehetővé tette.”
14. § Az R. 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kedvezményezett a támogatásból beszerzett áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítéséről - a megfelelő teljesítést követően - teljesítési igazolást köteles kiállítani. Az eredeti számlán fel kell tüntetni a projekt regisztrációs számát, valamint azt, hogy a számla „támogatás elszámolására benyújtásra került”.
(2) A támogatás kifizetésének igényléséhez az Ámr. 91. § (5) bekezdés b)-d) pontja szerint kell eljárni. Az irányító hatóság előírhatja, hogy a támogatás kifizetésének igénylését mérlegképes könyvelőnek vagy könyvvizsgálónak kell ellenjegyeznie annak igazolására, hogy a felmerült költségekről kiállított számlák vagy más bizonylatok a számviteli jogszabályoknak megfelelnek.”
15. § Az R. a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § Az új pályázati felhívások kiírását megelőzően a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos a pályázati kiírások tartalmának megállapítása érdekében a szakmailag felelős miniszterekkel egyeztetést folytat.”
16. § (1) Az R. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatási kérelem tervezetéhez csatolni kell mindazon dokumentumokat, melyekből megállapítható, hogy a projekt megvalósítható, így a szükséges források biztosításának módjára vonatkozó adatokat, illetve igazolásokat, hatástanulmányokat, terveket, továbbá
a) a helyi önkormányzatok támogatási igénye esetében
aa) testületi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát,
ab) a helyi önkormányzatok d) pont szerinti társulásai esetén a társulási tanács határozatát a saját forrás biztosításáról, valamint
ac) EU Önerő Alap támogatás igénylése esetében, annak megjelölését;
b) a 35. § szerinti támogatási szerződést;
c) a lefolytatott lakossági konzultációk jegyzőkönyvét, illetve népszavazás eredményét;
d) amennyiben a projekt kedvezményezettje egynél több önkormányzat, a projekt megvalósítására létrehozott, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás, vagy a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerint megalakult többcélú kistérségi társulás megállapodását, amelynek a vonatkozó külön jogszabályokban előírtak mellett tartalmaznia kell
da) a vállalt költségviselés nem teljesítésének következményeit,
db) a társult önkormányzatok nyilatkozatát arról, hogy átvállalják a projekt közös megvalósításából kiváló önkormányzat(ok) saját forrás részének finanszírozását;
e) a projekt, illetve a projekt hasznosítása szempontjából elengedhetetlen és a projekthez műszakilag kapcsolódó beruházások a benyújtás pillanatában meglévő valamennyi szükséges engedélyének hiteles másolatát és a még meg nem szerzett engedélyek teljes listáját;
f) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti előzetes nyilatkozatát;
g) tájékoztatást a beruházással létrejövő rendszer üzemeltetését érintő hatályban lévő, illetve tervezett szerződésekről, a 40. §-ban foglaltaknak megfelelően.”
(2) Az R. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a támogatási kérelem tervezete az ellenőrzés szerint megfelelő, azt a közreműködő szervezet a (2) bekezdés szerinti mellékletekkel együtt támogatási kérelemként aláírásra átadja az irányító hatóságnak az Európai Bizottság által meghatározottnál eggyel több példányszámban, további egy eredeti példány megtartása mellett.”
17. § Az R. 37. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (6)-(7) bekezdések jelölése (7)-(8) bekezdésre változik:
„(6) Jogszabályváltozásból eredő költségtúllépés esetén a Kormány döntése alapján a központi költségvetés finanszírozási aránya az (5) bekezdés szerinti aránynál magasabban is meghatározható.”
18. § Az R. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A Kbt.-ben meghatározott közösségi értékhatárok alatti közbeszerzési eljárások esetén a rendelet 29. §-a követendő, a közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó közbeszerzési eljárások esetén a (2)-(15) bekezdés szerint részletezett eljárásrend irányadó.
(2) A Kohéziós Alapból származó forrásból támogatott közbeszerzések során (amennyiben készült), a Kbt.-ben meghatározott előzetes összesített tájékoztatót, közbeszerzési eljárást megindító felhívást, dokumentációt (két szakaszból álló eljárás esetén mindkét dokumentációt) a kedvezményezett, illetőleg lebonyolító testület a hirdetmények közzétételére irányuló kérelemnek a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságához történő benyújtását megelőzően jóváhagyás céljából megküldi a közreműködő szervezetnek, amely a jóváhagyásról tájékoztatja az Irányító Hatóságot. A kedvezményezett, illetve lebonyolító testület a közbeszerzési eljárás során készített kiegészítő tájékoztatást az ajánlattevőknek történő megküldést megelőzően jóváhagyás céljából megküldi a közreműködő szervezetnek.
(3) Amennyiben a kedvezményezett központi költségvetési szerv, vagy 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy 100%-os állami tulajdonban lévő nonprofit szervezet, a közreműködő szervezet a (2) bekezdés szerinti jóváhagyást a kiegészítő tájékoztatás kivételével, egyszeri 30 napos határidővel végzi el oly módon, hogy a határidőn belül a jóváhagyáshoz esetleg szükséges egyeztetésekre is sor kerüljön. Ha a közreműködő szervezet 30 napon belül nem tesz észrevételt, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
(4) A közreműködő szervezet köteles a (2) és (5) bekezdésben meghatározott dokumentumokat olyan független szakértővel megvizsgáltatni, aki alkalmas az adott dokumentumok teljes körű elbírálására, továbbá az adott dokumentumok előkészítésében semmilyen formában nem vett részt. A minőség-ellenőrzést végző független szakértő jelentést készít, azt a közreműködő szervezet vezetője és az EKKE részére megküldi. A közreműködő szervezet vezetője a (2) bekezdés szerinti jóváhagyást megelőzően gondoskodik a kedvezményezett, illetve lebonyolító testület és az EKKE bevonásával a közbeszerzési dokumentáció egyeztetéséről. Az egyeztetést követő 5 napon belül az EKKE minőségbiztosítási összefoglaló jelentést készít, és azt a közreműködő szervezet vezetője és a kedvezményezett, illetve lebonyolító testület részére megküldi.
(5) A kedvezményezett, illetőleg a lebonyolító testület közbeszerzési eljárást csak a projekt 12 hónapnál nem régebbi pénzügyi megvalósítási terve birtokában indíthat. A kedvezményezett, illetve lebonyolító testület e pénzügyi megvalósítási tervet a közreműködő szervezetnek megküldi. Amennyiben e pénzügyi megvalósítási terv szerint a beszerzés értéke a projektben a beszerzésre meghatározott pénzügyi tartalék nagyságánál nagyobb mértékében meghaladja a beszerzési tervben megállapított összeget, a közreműködő szervezet tájékoztatja az irányító hatóságot. Amennyiben a költségtúllépés várható mértéke meghaladja a beszerzési tervben a beszerzésre megállapított összeg 10%-át és az 1 milliárd forintot, a közreműködő szervezet a pénzügyminisztert is tájékoztatja.
(6) Az ajánlatok elbírálását a közreműködő szervezet által jóváhagyott páratlan számú, legalább három tagú bíráló bizottság végzi. A bíráló bizottság elnökét és titkárát a közreműködő szervezet jelöli, a bíráló bizottságban a szavazati joggal nem rendelkező elnökön és titkáron kívül szavazati joggal részt vesz a közreműködő szervezet és a kedvezményezett, illetőleg lebonyolító testület által delegált legalább egy-egy személy (legalább három, de páratlan számú szavazó tag). Az irányító hatóság jogosult a bíráló bizottságba szavazati joggal rendelkező tagot és megfigyelőt jelölni.
(7) A közreműködő szervezet köteles biztosítani, hogy az EKKE az elbírálásban megfigyelőként részt vehessen, illetőleg megfigyelőt delegálhasson. Amennyiben az EKKE megfigyelője bármilyen, az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatos szabálytalanságot észlel, ezt jelzi a bíráló bizottság elnökének. Az EKKE megfigyelője - a bíráló bizottság döntési javaslatának meghozatalát követően - minden esetben írásos független közbeszerzési, szakértői jelentést készít, amelyet megküld a közreműködő szervezet vezetője, az irányító hatóság vezetője és a bíráló bizottság elnöke részére. Az észrevételnek, illetve jelentésnek a közbeszerzési eljárás lefolytatására nincs halasztó hatálya. Amennyiben a közreműködő szervezet vezetője nem ért egyet a szakértői jelentéssel, nyolc munkanapon belül köteles írásban kifejteni álláspontját a jelentéssel kapcsolatban, és azt eljuttatni az EKKE és az irányító hatóság részére.
(8) A bíráló bizottságban bármely szervezet által jelölt résztvevőket az eredményhirdetésig titoktartási kötelezettség terheli a bíráló bizottság tevékenységével és döntésével kapcsolatban, továbbá az eredményhirdetést követően sem jogosultak tájékoztatást adni a Kbt. 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben foglaltakon túli adatokról.
(9) Amennyiben az ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás mértéke a projektben a beszerzésre meghatározott pénzügyi tartalék nagyságánál nagyobb mértékben meghaladja a beszerzési tervben megállapított összeget, és ezt a mértéket a (4) bekezdésben előírt 12 hónapnál nem régebbi pénzügyi megvalósítási terv nem támasztja alá, a közreműködő szervezet gondoskodik a pályázati dokumentáció felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat során elkészült jelentést a közreműködő szervezet az irányító hatóság részére tájékoztatásul megküldi.
(10) A közbeszerzési eljárás alapján a szerződést akkor lehet megkötni, ha a szerződést a közreműködő szervezet vezetője előzetesen ellenjegyezte, továbbá a (9) bekezdésben említett körülmények esetén a közreműködő szervezet működtetéséért felelős miniszter a szerződés megkötéséhez a költségtúllépés jogosságát és elkerülhetetlenségét megvizsgálva a szerződéskötéshez az indoklás bemutatásával írásban hozzájárul, a költségtúllépés jogosságának és elkerülhetetlenségének megállapításáról írásban tájékoztatja az irányító hatóság vezetőjét, és ez ellen az irányító hatóság vezetője nem emel kifogást. Építési beruházások esetében, amennyiben a költségtúllépés mértéke meghaladja a beszerzési tervben a beszerzésre megállapított összeg 10%-át és az 1 milliárd forintot, a közreműködő szervezet működtetéséért felelős miniszternek a szerződéskötéshez való hozzájáruláshoz a pénzügyminiszter egyetértését is meg kell szereznie. Ha a pénzügyminiszter 10 munkanapon belül nem tesz észrevételt, azt akként kell értékelni, hogy a szerződéskötéssel egyetért.
(11) Amennyiben a kedvezményezett, illetve lebonyolító testület, mint ajánlatkérő, nem ért egyet a bíráló bizottság javaslatával, erről részletes indoklást készít, amelyet a közreműködő szervezet és az EKKE részére megküld.
(12) A kedvezményezett és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződések módosítását megelőzően a közreműködő szervezet köteles az EKKE írásbeli véleményét kikérni.
(13) A támogatást nyújtó a Kbt. 327. § (1) bekezdés g) pontja alapján jogszabályba ütköző magatartás vagy mulasztás észlelése esetén jogosult a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezni.
(14) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását nem a támogatást nyújtó kezdeményezi, a kedvezményezett köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárás megindításáról szóló értesítésének megküldésével az eljárásról a közreműködő szervezetet és az EKKÉ-t értesíteni.
(15) A kedvezményezett, illetve lebonyolító testület közbeszerzési szabályzatát köteles a Kbt.-ben és az e rendeletben foglaltaknak megfelelően meghatározni, és a közreműködő szervezetnek bemutatni.
(16) A (2)-(15) bekezdés szabályait a központi költségvetésből társfinanszírozott, Kohéziós Alap támogatási kérelem előkészítését célzó projektek esetében is alkalmazni kell.”
19. § Az R. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közreműködő szervezet a (2) bekezdés szerinti, ténylegesen kifizetésre került számlák alapján összeállítja az időközi átutalási igényléseket és azokat projektenként február 1-jéig, június 1-jéig, október 1-jéig, valamint november 1-jéig eljuttatja az irányító hatóság részére.”
20. § Az R. a következő 39/A. §-sal és alcímmel egészül ki:
„Üzemeltetés, vagyonkezelés
39/A. § (1) A Kohéziós Alap támogatás feltétele, hogy - a (4) bekezdés kivételével - a Kohéziós Alap társfinanszírozásában megvalósuló, hulladékkezelő létesítmények, eszközök működtetésével (a továbbiakban: működtetés) történő, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) szerinti hulladékkezelési közszolgáltatást olyan gazdálkodó szervezet végezze, amelyet a támogatás kedvezményezettje közbeszerzési eljárás lefolytatásával választ ki, vagy amellyel a közszolgáltatási szerződés megkötésére a Kbt. 2/A. §-a alapján kerül sor.
(2) A Kohéziós Alap támogatás feltétele, hogy - a (3) és a (4) bekezdés kivételével - a helyi önkormányzati államháztartási alrendszert érintő, Kohéziós Alap társfinanszírozásában megvalósuló víziközmű vagyon koncesszióköteles tevékenységnek minősülő működtetésére irányuló tevékenység gyakorlásának időleges jogát a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Koncessziós törvény) és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) alapján kiírt, koncessziós pályázati - építési koncesszió esetében, a Kbt. alapján közbeszerzési - eljárás lefolytatásával, koncessziós szerződésben engedjék át.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a víziközmű vagyon működtetésével - ide nem értve az építési koncessziót - a Koncessziós törvény és a Vgtv. keretei között, költségvetési, önkormányzati intézmény, valamint a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett és más önkormányzatok által, vagy ezen önkormányzatok és az állam által közösen alapított gazdálkodó szervezet koncessziós pályázat lefolytatása nélkül is megbízható mindaddig, amíg a gazdálkodó szervezetben kizárólag az állam vagy önkormányzat rendelkezik tulajdoni részesedéssel.
(4) Ha a támogatott projekt részben vagy egészben a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában már üzemelő hulladékkezelő létesítmények, eszközök, víziközművek (a továbbiakban együtt: közszolgáltatási célú eszközrendszer) értéknövelő felújítását, rekonstrukcióját és bővítését, valamint a meglévő eszközrendszerrel nyújtott közszolgáltatás minőségének javítását (a továbbiakban együtt: korszerűsítés) célozza meg, vagy ha a támogatásból megvalósuló, műszakilag önállóan működtethető közszolgáltatási célú eszközrendszer kizárólagos működtetésére a kedvezményezett és a közszolgáltató között jelen rendelet hatálybalépéséig létrejött közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés kiterjed, az adott közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésével - a jelen rendelet hatálybalépésekor hatályban lévő közszolgáltatási, üzemeltetői szerződés lejártáig, de legfeljebb a beruházások aktiválásától számított 15 évre -, az (1)-(2) bekezdésben előírtaknak meg nem felelő közszolgáltató is megbízható, feltéve, hogy a közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés az alábbi követelményeknek megfelel:
a) az eszközök működtetésével általa megbízott vagy megbízni kívánt közszolgáltató kiválasztása, továbbá a vele kötött, a nyilatkozat benyújtásának időpontjában hatályban lévő, közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés tartalma, a kiválasztás, illetve a benyújtott szerződés létrejöttének és legutolsó módosításának időpontjában hatályos jogszabályokkal összhangban áll,
b) az így létrejött közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés tartalmazza a kedvezményezett saját vagy állami, illetve EU forrásokból megvalósítani tervezett beruházásainak működtetésével összefüggő szerződéses feltételeket is (ideértve a működtetni kívánt és a kedvezményezett tulajdonába kerülő eszközök használatáért a közszolgáltatót terhelő vagyonbérleti, eszközhasználati díjra vonatkozó, a közszolgáltatási célú eszközrendszer fenntartható fejlődését biztosító rendelkezéseket), és
c) hulladékkezelési közszolgáltatás esetén a támogatási kérelem benyújtásakor meglévő vagy azt követően alapított, a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett és más önkormányzatok kizárólagos tulajdonában lévő közszolgáltató gazdálkodó szervezetben, a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet hatálybalépését követően természetes személy, államháztartáson kívüli jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonosi részesedést nem szerzett.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak ellenőrzése érdekében a kedvezményezett a közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos dokumentumokat és az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az abban foglalt adatok teljesek és a valóságnak megfelelnek, a közreműködő szervezet részére megküldi.
(6) A (4) bekezdés alkalmazása esetén a kedvezményezett a közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetben esetlegesen fennálló tulajdonosi részesedését a Kohéziós Alap társfinanszírozásában megvalósuló közszolgáltatási célú eszközrendszer üzembe helyezésétől számított 10 évig nem idegenítheti el.
(7) Ha a kedvezményezett döntése alapján, a Kohéziós Alapból megvalósuló (ideértve a korszerűsítést is) közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésére irányuló önkormányzati közfeladat átadására a hozzá kapcsolódó vagyonkezelői jog egyidejű átengedésével (a továbbiakban együtt: vagyonkezelés) kerül sor, a Kohéziós Alap támogatás feltétele, hogy a vagyonkezelő kiválasztására
a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80/A. § (4) bekezdése szerint, nyílt pályázati eljárás lefolytatásával,
b) más helyi önkormányzat vagy helyi önkormányzatok társulása (ideértve a többcélú kistérségi társulást is) kijelölésével, vagy
c) a kedvezményezett önkormányzat (önkormányzatok) kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, közhasznú társaság kijelölésével, a kizárólagos önkormányzati tulajdon fennállásáig
kerüljön sor.
(8) A (7) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog átengedésére egyebekben az Ötv. 80/A-80/B. §-ai, az Áht. 105/A-105/D. §-ai és az Áht. 108. §-a az irányadók.
(9) A Kohéziós Alap támogatás feltétele, hogy a kedvezményezett a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló beruházások (ideértve a korszerűsítést is) eredményeként létrejövő közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésével vagy vagyonkezelésével együtt végzett közszolgáltatások árát, hulladékkezelési közszolgáltatás esetén a Hgt.-ben és a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben, víziközművek működtetése esetén az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényben meghatározott keretek között - a közszolgáltató szakmai javaslatait is figyelembe véve - úgy állapítsa meg, hogy az (legalább az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben, a mindenkori inflációs hatásokkal korrigálva) fedezetet nyújtson a Kohéziós Alapból megvalósuló vagyontárgyak fenntartására, felújítására és újrapótlására is.
(10) A közreműködő szervezet jogosult a koncessziós és vagyonkezelési pályázatokat értékelő testületbe, valamint az üzemeltető kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás bíráló bizottságába megfigyelőt delegálni.
(11) A Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésére, vagyonkezelésére irányuló közszolgáltatási, üzemeltetési, vagyonkezelési szerződések és/vagy - a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő - módosításuk érvényességéhez, Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló eszközrendszer üzembe helyezésétől számított 10 évig a közreműködő szervezet hozzájárulása is szükséges.”

Záró rendelkezések

21. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdés c) pontjában, a 25. § (1) bekezdésében és a 26. § (1)-(2) bekezdésében az „egy alkalommal történő elbírálás” szövegrész helyébe „szakaszos elbírálás” szövegrész lép. Az R. 9. § (4) bekezdés f) pontjában az „egy alkalommal” szövegrész helyébe „szakaszosan” szövegrész lép.
(2) Az R. 19. § (3) bekezdésében a „(8)” bekezdésre történő utalás helyébe „(9)” bekezdésre történő utalás lép.
(3) Ahol az R. Nemzeti Fejlesztési Hivatalt vagy NFH-t említ, azon Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, illetve NFÜ-t kell érteni.
22. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárások, valamint a hatálybalépését követően
a) indult közbeszerzési eljárások és közbeszerzési jogorvoslati eljárások,
b) benyújtott projekt előrehaladási jelentések, egyszerűsített projekt előrehaladási jelentések és kifizetési kérelmek
esetében is alkalmazni kell.
(2) Az R. e rendelet 18. §-ával beiktatott 39/A. § (7) és (8) bekezdése, valamint a (9), (10) és (11) bekezdésének vagyonkezelésre vonatkozó részei 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 9. §-ának (7)-(8) bekezdése, 30. §-ának (3) bekezdése, 33. §-ának (3) bekezdése és (4) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.