95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet

a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről

A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a 35. § (2) bekezdése alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed mindazon veszélyes katonai objektumra, ahol a jelenlévő veszélyes anyag vagy anyagok mennyisége az 1. mellékletben meghatározott alsó küszöbértéket eléri vagy meghaladja.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:
a) anyagnem-felelős: a honvédelmi szervezetek veszélyes anyaggal történő ellátásának (tervezés, beszerzés, ellátás-biztosítás, selejtezés stb.) megszervezésére, koordinálására, szakmai irányítására, szakellenőrzésre kijelölt szakmai irányító szervezet;
b) alsó küszöbértékű veszélyes katonai objektum: ahol a jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja, de nem éri el a felső küszöbértéket;
c) belső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes katonai objektumon, objektumrészen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó honvédségi üzemeltetői okmány;
d) biztonsági elemzés: a honvédségi üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes katonai objektum honvédségi üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy a honvédségi üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági, szakhatósági döntésekhez;
e) biztonsági jelentés: a honvédségi üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző stratégiával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. Rendelkezik működőképes belső védelmi tervvel. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági, szakhatósági döntésekhez;
f) dominóhatás: a veszélyes katonai objektumban bekövetkező olyan baleset, amely a közelben lévő más veszélyes ipari üzemre vagy veszélyes katonai objektumra átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínűségét megnöveli, vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja;
g) építtető: a honvédelmi miniszter által építtetői feladatra feljogosított, veszélyes katonai objektumot létrehozó szervezet;
h) felső küszöbértékű veszélyes katonai objektum: ahol a jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja;
i) honvédségi üzemeltető: a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM), a minisztériumnak közvetlenül alárendelt szervezet, vagy olyan a Kormány, a HM által honvédelmi, katonai tevékenység végzése céljából létrehozott szervezet, amely alapszabály, alapító okirat alapján veszélyes katonai objektumot üzemeltet, vagy annak működésére döntő befolyást gyakorol, illetve olyan gazdálkodó szervezet, amely szerződésben vállalt kötelezettség alapján végzi e tevékenységet;
j) rendkívüli esemény: a veszélyes katonai objektumban a rendeltetésszerű működés során, illetőleg a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel, és magában hordozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségét;
k) veszélyes anyag: az 1. mellékletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék vagy hulladék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek;
l) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó rendkívüli esemény, amely a veszélyes katonai objektum működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az objektumon belül, illetőleg azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetőleg a környezetet;
m) veszélyes katonai objektum: egy adott honvédségi üzemeltető irányítása alatt álló, katonai célból üzemeltetett azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes katonai objektum-részben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen az 1. mellékletben meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben;
n) veszélyes tevékenység: a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § y) pontja szerinti tevékenység;
o) veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes katonai objektum környezetében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület.

Eljárási szabályok

3. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a határozatát és a szakhatóság az állásfoglalását kilencven nap alatt hozza meg.
(2) Az eljárásban csak olyan személyek vehetnek részt, akiknél a nemzetbiztonsági ellenőrzés megtörtént. E rendelkezés vonatkozik a szakhatósági eljárásban részt vevő személyekre is.

A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság feladatai

4. § (1) A veszélyes katonai objektumok tekintetében a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósági jogkört első fokon a HM illetékes hivatalába tartozó veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság, másodfokon a honvédelmi miniszter (a továbbiakban együtt: veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság) gyakorolja.
(2) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság hatósági tevékenysége körében az alábbi feladatokat végzi:
a) engedélyezés,
b) tiltás, korlátozás,
c) kötelezés (felhívás),
d) ellenőrzés,
e) nyilvántartások vezetése,
f) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, illetve rendkívüli események kivizsgálása.
(3) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság hatósági jogkörének gyakorlása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a hatósági ügyekben hozandó döntésében nem utasítható.
5. § (1) Veszélyes katonai objektum-részre, illetve veszélyes katonai objektumra építési és használatbavételi engedély csak a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság előzetes engedélyével adható.
(2) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság üzemeltetési engedélyt ad ki:
a) az új létesítésű veszélyes katonai objektumokban veszélyes tevékenység megkezdésére,
b) működő veszélyes katonai objektumban a veszélyes anyag mennyiségének 25%-os növekedése következtében módosított biztonsági elemzés vagy jelentés alapján a veszélyes tevékenység folytatására,
c) leállított veszélyes tevékenység újraindítására.

A szakhatósági közreműködés

6. § (1) Az e rendeletben szabályozott engedélyezési eljárások során szakhatóságként közreműködik első fokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: szakhatóság) illetékes szervezeti egysége, másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatója.
(2) A szakhatósági közreműködés során a minősített dokumentáció védelméhez szükséges fizikai biztonsági feltételek hiányában a minősített dokumentumok feldolgozása az elsőfokú katonai építésügyi hatóság hivatalos helyiségében történik.

Az anyagnem-felelős feladatai

7. § Az anyagnem-felelős köteles:
a) adatot szolgáltatni az üzemeltető részére a veszélyes katonai objektum tekintetében a biztonsági elemzés és biztonsági jelentés, illetve a belső védelmi terv elkészítéséhez,
b) nyilvántartásba venni és szakmailag felügyelni a veszélyes katonai objektumot (technológiát),
c) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, katasztrófák, katasztrófahelyzetek, veszélyhelyzetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és az okozott környezeti károk helyreállítására,
d) együttműködni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálásában a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósággal,
e) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követően a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást adni a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hasonló balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéséről.

Az építtető feladatai

8. § Az építtető köteles:
a) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, katasztrófák, katasztrófahelyzetek, veszélyhelyzetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és az okozott környezeti károk helyreállítására,
b) együttműködni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálásában a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósággal.

A HONVÉDSÉGI ÜZEMELTETŐ FELADATAI

A biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés

9. § (1) A honvédségi üzemeltető az 5. §-ban felsorolt engedélyek megszerzéséhez az 1. melléklet alapján azonosítja a veszélyes katonai objektumot, majd biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést készít és nyújt be a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósághoz.
(2) A biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés elektronikus úton - annak műszaki tartalma és terjedelme miatt - nem nyújtható be.
(3) A biztonsági jelentést a 2. melléklet, a biztonsági elemzést a 3. mellékletben meghatározottak szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(4) Amennyiben a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés minősített adatot is tartalmaz, a honvédségi üzemeltető egyidejűleg minősített adatot nem tartalmazó biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést is köteles elkészíteni és benyújtani.
(5) A felső küszöbértékű veszélyes katonai objektum honvédségi üzemeltetője a lakossági tájékoztató kiadványhoz szükséges tartalommal elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát. A biztonsági jelentés kivonata legalább a következőket tartalmazza:
a) a veszélyes katonai objektumra vonatkozó információk:
aa) a honvédségi üzemeltető neve, a veszélyes katonai objektum címe,
ab) a veszélyes katonai objektum tájékoztatásért felelős személy neve, beosztása, elérhetősége,
ac) tájékoztatás arról, hogy a veszélyes katonai objektum e jogszabály alapján felső küszöbértékű,
ad) annak kinyilatkoztatása, hogy a honvédségi üzemeltető minden tőle elvárhatót megtett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére, és a kialakult balesetek hatásainak mérséklésére;
b) a veszélyes tevékenységre és a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekre vonatkozó információk:
ba) a veszélyes katonai objektumban jelenlévő veszélyes anyagok tulajdonságai, veszélyességi osztályuk, az esetleges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek során kialakuló egészség-, esetleg környezetkárosító hatások,
bb) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulása, a károsító hatások lehetséges területi eloszlása,
bc) a veszélyes katonai objektum veszélyhelyzeti tevékenysége és az elhárításban érintett felelős személyek, szervezetek, azok felkészültsége és felszereltsége.

A belső védelmi terv

10. § (1) A honvédségi üzemeltető a biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít.
(2) A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket a honvédségi üzemeltető biztosítja.
(3) A belső védelmi tervben foglaltakat a honvédségi üzemeltető valamennyi, a veszélyes katonai objektum területén dolgozó személlyel megismerteti, és annak alkalmazására a dolgozókat felkészíti.
11. § (1) A belső védelmi terv a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés melléklete, elkészítésére ezekkel egyidőben kerül sor.
(2) A honvédségi üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.
(3) A honvédségi üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente olyan gyakorlatot tart, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. A honvédségi üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot a gyakorlat előtt legalább 15 nappal értesíti, valamint a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti.
(4) A honvédségi üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

Az engedélykérelem

12. § A hatósági engedély iránti kérelmet az elsőfokú veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság részére az 5. melléklet szerinti nyomtatványon, egy példányban kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell a következő iratokat:
a) a biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés teljes és minősített adatot nem tartalmazó változatának két-két írásos és egy-egy elektronikus példányát,
b) üzemeltetési engedélykérelem esetén a veszélyes katonai objektum jogerős és érvényes használatbavételi engedélyét, valamint a hivatkozott melléklet 7. pontjában felsorolt dokumentumokat,
c) környezeti hatásvizsgálat-köteles építmény és tevékenység esetén a környezetvédelmi engedélyt.

Az engedélyezési eljárás

13. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság és a szakhatóság a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés valóságtartalmát a 6. mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján - szükség szerint helyszíni vizsgálattal - ellenőrzi.
(2) Ha az üzemeltető nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget a veszélyes katonai objektumra vonatkozó biztonsági jelentéssel, illetve biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak és a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az engedélyét nem adja ki, illetve az üzemeltetési engedélyezési eljárásban az engedély kiadását megtagadja, a tevékenység végzését korlátozza vagy felfüggeszti.
14. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az engedélyét nem adja ki:
a) ha a biztonságos üzemeltetés a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés által nem igazolt,
b) a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés valóságtartalmának helyszíni szemle során megállapított elégtelensége esetén,
c) amennyiben a kockázat szintje meghaladja az elfogadható szintet, és a honvédségi üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a súlyos balesetek megelőzéséhez és hatásaik mérsékléséhez,
d) amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre.
(2) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az üzemeltetési engedélyt visszavonja:
a) e rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén,
b) amennyiben a kötelezően felülvizsgált biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés nem igazolja az elégséges biztonságot,
c) amennyiben megváltozott körülmények esetén a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható mértékűre,
d) amennyiben a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik.
15. § A működő veszélyes katonai objektum üzemeltetője által háromévenként elvégzett felülvizsgálat eredményeként módosított, illetve kiegészített biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés alapján a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az üzemeltetési engedélyt meghosszabbítja, illetve meghatározza a meghosszabbítás feltételeit.
16. § (1) Amennyiben a kockázat szintje meghaladja a 6. mellékletben meghatározott elfogadható szintet, vagy a honvédségi üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a súlyos balesetek, katasztrófák, katasztrófahelyzetek, veszélyhelyzetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a honvédségi üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés tartalmát, illetve az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.
(2) Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a tevékenységet korlátozza vagy megtiltja, illetve az üzemeltetési engedélyezésre vonatkozó kérelmet elutasítja.
17. § A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a jogerős hatósági határozatait, valamint az elfogadott, minősített adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentéseket, illetve biztonsági elemzéseket a BM OKF részére megküldi.

Ellenőrzés

18. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, katasztrófák, katasztrófahelyzetek, veszélyhelyzetek megelőzése, valamint a jogszabályokban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében évente hatósági ellenőrzést tart.
(2) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság jegyzőkönyvet készít az ellenőrzésről, amelyet a honvédségi üzemeltető és az anyagnem-felelős számára az ellenőrzés időpontjától számított öt napon belül megküld.
(3) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az ellenőrzés során feltárt súlyos hiányosság esetén fegyelmi eljárást is kezdeményezhet.

A dominóhatás vizsgálata

19. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés alapján megállapítja
a) a dominóhatásban érintett veszélyes katonai objektumok körét,
b) a BM OKF-al együttműködésben azon veszélyes katonai objektumok körét, amelyek dominóhatásban érintettek a külön jogszabály szerint azonosított veszélyes ipari üzemekkel.
(2) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a dominóhatásban érintett veszélyes katonai objektumok irányába intézkedik azok veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapított dominóhatás esetén a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság és a BM OKF saját hatáskörében a (2) bekezdésben meghatározottak szerint intézkedik, illetve az intézkedésekről egymást kölcsönösen tájékoztatják.

A veszélyességi övezet

20. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés alapján javaslatot tesz a veszélyes katonai objektum körüli veszélyességi övezet határainak kijelölésére, melyet a BM OKF számára megküld.
(2) A BM OKF a 17. § szerint részére megküldött biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés kézhezvételét követően megvizsgálja a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság javaslatát és - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 25. § (1)-(3) bekezdésekben szabályozottaknak megfelelően - ellátja a veszélyes katonai objektum körüli veszélyességi övezet kijelölésével kapcsolatos feladatokat. A veszélyességi övezet kijelöléséről a BM OKF tájékoztatja a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot.
(3) A veszélyes katonai objektumok körüli veszélyességi övezet határait fel kell tüntetni a külön jogszabályok szerinti településrendezési terveken.
(4) A veszélyes katonai objektumok körül kijelölt veszélyességi övezet határain belül történő fejlesztések során a BM OKF az R. 25. § (4)-(6) bekezdéseiben szabályozottak szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalások kialakításához be kell vonni a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság képviselőjét is.

A külső védelmi tervezés és a lakosság tájékoztatása

21. § A külső védelmi tervezési és lakosságtájékoztatási feladatokat a 17. § szerint megküldött biztonsági jelentés kézhezvételét követően a BM OKF és területi, illetve helyi szervei végzik az R. 20-24. § rendelkezéseinek megfelelően, azzal az eltéréssel, hogy az R. 20. § (6) bekezdés második mondata nem alkalmazandó.

A jelentési, tájékoztatási rendszer

22. § (1) A honvédségi üzemeltető köteles a Magyar Honvédség Központi Ügyeleti Szolgálata útján a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot, továbbá az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot), az illetékes védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések polgármestereit haladéktalanul tájékoztatni:
a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, rendkívüli esemény körülményeiről,
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, rendkívüli eseményben szereplő veszélyes anyagokról,
c) a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról,
d) a megtett intézkedésekről.
(2) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a kivizsgálás lezárását követő 8 napon belül a veszélyes katonai objektumban bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, illetve a rendkívüli eseményről összefoglaló jelentés megküldésével a BM OKF-t tájékoztatja.
(3) A honvédségi üzemeltető tájékoztatást küld a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságnak abban az esetben, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését szükségessé teszik.

Záró és vegyes rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a (2) bekezdés kivételével a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésekor már üzemelő vagy építés alatt álló veszélyes katonai objektumok esetében a honvédségi üzemeltető az anyagnem-felelős bevonásával:
a) e rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság számára bejelentést tesz az alábbi tartalommal:
aa) a honvédségi üzemeltető neve, székhelyének, telephelyének címe, a veszélyes katonai objektum tevékenységi köre, valamint a honvédségi üzemeltető képviseletére jogosult személy neve és beosztása,
ab) a veszélyes katonai objektum 1. melléklet szerinti azonosítása,
ac) a veszélyes katonai objektum területén jelenlévő veszélyes anyag(ok) fajtája és mennyisége a 2. melléklet 1.3.3. a), valamint d) alpontjainak megfelelően,
ad) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó adatokat a 2. melléklet 1.1. pontjának megfelelően;
b) e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést nyújt be a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósághoz.
(3) Az e rendeletben szabályozott szakhatósági közreműködés során a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről szóló 128/2005. (XII. 29.) GKM rendelet alkalmazandó.