10/2007. (III. 6.) IRM rendelet

az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 42/A. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az anyakönyvezés”
(2) Az R. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hazai anyakönyvezést végző kijelölt hatóság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: hazai anyakönyvezést végző hatóság).”
2. § (1) Az R. a 2. §-t megelőző alcímmel egészül ki:
„Az anyakönyv”
(2) Az R. 2. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) Külön-külön házassági anyakönyvet kell vezetni abban a községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületben, ahol több házasságkötő terem is működik, továbbá, ha az anyakönyvvezető a hivatali helyiségén kívül is rendszeresen közreműködik házasságkötésnél.”
3. § Az R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok az anyakönyvvezető akadályoztatása miatt nem láthatóak el, a jegyző kérésére a helyettesítésről a felügyeletet ellátó közigazgatási hivatal az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak anyakönyvvezetői közül történő kijelöléssel gondoskodik. A helyettesítés eseti vagy legfeljebb hat hónap időtartamra szól, amely egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Az anyakönyvi bejegyzést a helyettesítő anyakönyvvezető e minőségének feltüntetésével írja alá.”
4. § (1) Az R. 10. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az anyakönyvvezető hivatali felszerelése]
„f) az anyakönyv vezetésére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal) által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz;”
(2) Az R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Anyakönyvi bejegyzés teljesítésére és anyakönyvi kivonat kiállítására csak a Központi Hivatal által rendszeresített, központilag előállított anyakönyv és anyakönyvi kivonat nyomtatvány használható.”
5. § Az R. 12. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A halál tényének bírósági megállapítása esetén az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek a működési területén a bíróság döntése szerint a haláleset bekövetkezett, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye.
(4) Ha a bíróság holttá nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető anyakönyvezi, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye.”
6. § (1) Az R. 14. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Engedély nélkül iratbetekintési joga van]
„b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladata ellátásához szükséges adatszolgáltatással összefüggésben a jegyzőnek és a Központi Hivatal köztisztviselőjének;
c) az anyakönyvi és névváltoztatási ügyekben eljáró Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: központi anyakönyvi szerv), valamint az állampolgársági ügyekben eljáró Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: állampolgársági ügyekben eljáró szerv) köztisztviselőjének;”
(2) Az R. 14. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Engedély nélkül iratbetekintési joga van]
„e) az adatvédelmi biztosnak, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének.”
7. § Az R. 18. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha az anyakönyvi eljárásban - ideértve a felettes szerv eljárását is - a kérelmező magyar állampolgársága nem igazolt, de a kérelemhez mellékelt iratok alapján az állampolgárság megállapításához szükséges - a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott - adatok rendelkezésre állnak, az állampolgárság igazolása céljából az iratokat mellékleteikkel együtt az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek kell felterjeszteni.
(3) Az a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló, magyar állampolgársággal nem rendelkező személy, akinek bevándorlási, illetve letelepedési engedélye van, vagy aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, kérheti, hogy a magyar anyakönyvi bejegyzéseiben az utónevének megfelelő magyar utónév szerepeljen.
(4) A magyar állampolgárságot abban az esetben kell a születési anyakönyvbe feljegyezni, ha a magyar állampolgárságú gyermeket nem magyar állampolgárságú szülők fogadják örökbe, vagy ha a hontalan szülők Magyarországon született gyermekéről az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy magyar állampolgárnak kell tekinteni.”
8. § Az R. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az anyakönyvvezető a külföldi bírósági határozatot és a házassági bejegyzésről kiállított anyakönyvi másolatot felterjeszti az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz, amely az iratokat elbírálás után továbbítja bejegyzés elrendelése céljából az illetékes közigazgatási hivatalhoz, illetve bejegyzés céljából a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőhöz.”
9. § Az R. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az anyakönyvvezető az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nyilatkozatát kéri, ha a magyar állampolgár a házasságának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását külföldi bíróság határozatával igazolja, kivéve, ha a külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet az irányadó.”
10. § Az R. 41/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az At. 23. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a tanúsítvány kiadására a kérelem előterjesztésének helye szerinti közigazgatási hivatal az illetékes.”
11. § Az R. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az anyakönyvvezető, a központi anyakönyvi szerv vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv eljárásában megállapítja, hogy az a személy, akit a bíróság jogerős döntésével holtnak nyilvánított, vagy akinek a halála tényét jogerősen megállapította, ténylegesen meghalt, a bírósági döntés hatályon kívül helyezésére irányuló eljárás megindítása érdekében értesíti a bíróság székhelye szerint illetékes ügyészt.”
12. § Az R. 60. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az anyakönyvvezető a születési anyakönyv „ Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be]
„a) az állampolgársági eljárásban történt névmódosítást az anyakönyvvezető értesítése alapján, az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által engedélyezett születési családi vagy utónév megváltoztatását a központi anyakönyvi szerv értesítése alapján;”
13. § Az R. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) Az anyakönyvvezető a magyar állampolgárság megszerzését a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába más anyakönyvvezető - ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv - értesítése alapján jegyzi be.
(2) A magyar állampolgárság megszűnését az anyakönyvvezető a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján jegyzi be.”
14. § Az R. 67. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a házastársak vagy azok egyike a magyar állampolgárságot megszerezte, e tényt az anyakönyvvezető - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerinti anyakönyvvezető, ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján - a házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be.
(2) A magyar állampolgárság megszűnésének tényét az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján kell a házassági anyakönyvbe bejegyezni.”
15. § Az R. 68. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A halotti anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be az anyakönyvvezető]
„c) a magyar állampolgárság megszerzését az állampolgársági ügyekben eljáró szerv vagy más anyakönyvvezető értesítése alapján;”
16. § Az R. 81. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A hazai anyakönyv
81. § (1) A hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető a születés, a házasságkötés és a haláleset adatait, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat előre bekötött, harminc vagy háromszáz számozott lapot tartalmazó hitelesített és egyedi azonosítóval ellátott anyakönyvekben (a továbbiakban: hazai anyakönyv) vezeti.
(2) A hazai anyakönyv fedőtáblájának első oldala tartalmazza a hazai anyakönyvezést végző hatóság elnevezését, az anyakönyv típusát, azt az időpontot, amelytől kezdve az anyakönyvbe az adatokat bejegyzik, az anyakönyv lezárása után az utolsó bejegyzés időpontját.
(3) A hazai anyakönyvet hitelesíteni kell. A hitelesítést a hazai anyakönyvezést végző hatóság vezetője végzi el. A hitelesítési záradékot az anyakönyv első, számozatlan oldala tartalmazza. A hitelesítéskor az anyakönyv lapjainak számát számmal és betűvel is fel kell tüntetni. A hitelesítés időpontját a hitelesítő feltünteti, a záradékot aláírja, és bélyegzőlenyomatával látja el.
(4) A hazai anyakönyvet a 4. §-ban foglaltak szerint kell lezárni.
(5) A hazai anyakönyvbe a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető jegyezhet be, helyettes anyakönyvvezető nem járhat el.
(6) A hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető hivatali felszerelésére - a nemzeti színű vállszalag kivételével - a 10. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak. A körbélyegző tartalmazza a hazai anyakönyvezést végző hatóság elnevezését, az anyakönyvvezető megjelölést, továbbá a Magyar Köztársaság címerét.
(7) A hazai anyakönyv pótlására a 90. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy felettes szervként a hazai anyakönyvezést végző hatóság vezetője jár el.”
17. § Az R. a következő alcímmel és 81/A. §-sal és 81/B. §-sal egészül ki:
„A hazai anyakönyvezés általános szabályai
81/A. § (1) Hazai anyakönyvezésnek van helye, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van.
(2) Ha a hivatalból történő hazai anyakönyvezés során valamely adat pontosan nem állapítható meg, és a hiányzó adat később feltételezhetően pótolható, az anyakönyvvezető a hiányzó adat rovatát üresen hagyja. A hiányzó adat megállapítását követően azt - helyesbítés és kijavítás mellőzésével - bejegyzi, egyidejűleg az adatok kiegészítésének tényét az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába feljegyzi.
(3) Ha az anya lakóhelye nem ismert, a hazai anyakönyvezési eljárásban származási helyként a születési helyet kell bejegyezni.
(4) Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születési bejegyzésekre, valamint az azokról vezetett nyilvántartásra, az újból való anyakönyvezésre, az örökbefogadás anyakönyvezésére, továbbá a hatálytalanná vált, megszűnt örökbefogadás anyakönyvezésére, a névmutató vezetésére, az iratnyilvántartásra, az anyakönyvi irattárra, az iratkiadásra és az iratselejtezésre, valamint az adatszolgáltatásra az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A vér szerinti, illetve a képzelt szülők adatainak megváltozása esetén a 79-80. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
81/B. § (1) A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet az anyakönyvvezető a kérelem benyújtásától számított öt napon belül, illetőleg az illetékes konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával küldi meg a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőnek.
(2) A kérelem tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a hazai anyakönyvbe be kell jegyezni. A kérelemhez mellékelni kell a külföldi anyakönyvi okiratot, valamint a hazai anyakönyvezéshez szükséges egyéb okiratokat, így különösen a családi jogállás rendezésére vonatkozó okiratot. Az idegen nyelvű okiratokat - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell benyújtani. Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a külföldi okiratokat diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell benyújtani, ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs.
(3) A hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei a hazai anyakönyvezés szabályainak megfelelnek-e, szükség esetén a kérelmezőt, illetőleg a felterjesztőt hiánypótlásra felhívja.
(4) Ha a felterjesztett kérelem mellékletei közül valamely magyar anyakönyvi okirat hiányzik, a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető szerzi be, ha a kérelmező az érintett anyakönyvi bejegyzés helyét és idejét pontosan közli.
(5) A hazai anyakönyvezés és az utólagos hazai anyakönyvezés során a születés, a házasságkötés és a haláleset időpontjának megfelelő állapot szerint kell anyakönyvezni.
(6) A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplő valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettőt kíván viselni, a nyilatkozat alapján az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatában a két utónevet kell szerepeltetni.”
18. § Az R. a következő alcímmel és 81/C. §-sal és 81/D. §-sal egészül ki:
„A hazai anyakönyvezésre vonatkozó különös szabályok
81/C. § (1) A hazai anyakönyvezési eljárásban az anyakönyvi bejegyzés és irat megtekintésére, valamint az állampolgárság anyakönyvezésére, az alapbejegyzésre, a helyesbítésre, az adatpótlásra és kiegészítésre, az anyakönyvezett adat kijavítására, az anyakönyvi folyószámra, a helységnév és a külföldi helységnév bejegyzésére, a lakóhely és a családi állapot anyakönyvezésére, az anyakönyvezett adatok összehasonlítására, az üres lapokra, rovatokra és megkezdett bejegyzésekre, valamint a családi állapot és a korábbi házasság megszűnésének igazolására az e rendeletben meghatározott szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a külföldi születési anyakönyvi okirat a szülők születési neve helyett a házassági nevet tartalmazza, a hazai anyakönyvezésre irányuló eljárásban a nagykorú gyermek a szülők születési nevéről személyes nyilatkozatot tehet.
81/D. § (1) Születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi neveként a külföldi okiratban szereplő családi nevet kell feltüntetni, feltéve, hogy az a Csjt. szabályainak megfelel. Ha a külföldi okiratban szereplő családi név nem felel meg a Csjt. szabályainak, a szülők nyilatkozata - nagykorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése során az érintett nyilatkozata - alapján kell a családi nevet feltüntetni.
(2) Házasság hazai anyakönyvezése során a felek házassági neveként a külföldi házassági anyakönyvi kivonatban szereplő nevet kell az anyakönyvben házassági névként feltüntetni.
(3) Ha a külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a magyar állampolgárságú fél a Csjt.-ben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat. Amennyiben a nyilatkozata nem beszerezhető, a házassági név rovatot a hazai anyakönyvben és az abból kiállított anyakönyvi kivonaton ki kell húzni. Az érintett később tett nyilatkozata alapján a választott házassági nevet az „Utólagos bejegyzések” rovatba kell feljegyezni.
(4) A külföldi fél házassági nevét a rendelkezésre álló külföldi okirat alapján kell a hazai anyakönyvbe bejegyezni, ennek hiányában a rovatot ki kell húzni.”
19. § Az R. 83. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az anyakönyvi másolaton és értesítésen fel kell tüntetni]
„a) a község, város vagy megyei jogú város és a megye nevét, illetve a főváros nevét a fővárosi kerület számával, a hazai anyakönyvből kiállított anyakönyvi okiratok esetén a hazai anyakönyvezést végző hatóság nevét;”
20. § Az R. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Anyakönyvi kivonat kizárólag az anyakönyvi ügyintézést támogató informatikai rendszer alkalmazásával, a Központi Hivatal által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával, elektronikus úton tölthető ki.”
21. § Az R. a következő 89/B. §-sal egészül ki:
„89/B. § (1) Az anyakönyvvezetők, a közigazgatási hivatalok, a Központi Hivatal, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a központi anyakönyvi szerv az anyakönyvi okirat kiállítására irányuló belföldi jogsegély iránti megkereséseket az ASZA rendszeren keresztül juttatják el egymásnak.
(2) A jogsegély iránti megkeresés alapján kiállított anyakönyvi okiratot postai úton kell a megkereső szerv részére megküldeni. A jogsegélykérelemre adott nemleges választ az ASZA rendszeren keresztül kell továbbítani.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő elektronikus okirat - amennyiben tartalmazza a küldő szerv megjelölését, a kiadmányozásra jogosult nevét és a kiadmányozás időpontját - közokiratnak minősül, azt papír alapon nem kell megküldeni a megkeresett szervnek. Az okiratot a címzettnek - az iratok között történő elhelyezés céljából - ki kell nyomtatnia. A kinyomtatott példányt el kell látni a fogadó szerv körbélyegzőjével, és az ügyintéző aláírásával igazolni kell az irat hitelességét.
(4) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek kötelesek naponta legalább egyszer az ASZA rendszer levelező alrendszerét megnyitni.”
22. § Az R. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés esetén a gyermek családi nevét az anya születési családi neve szerint jegyzi be a névmutatóba az anyakönyvvezető, kivéve, ha a gyermek névviselésére a 48. § (1) bekezdése, továbbá a 49. § (2) bekezdése az irányadó.”
23. § (1) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
(3) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.
24. § (1) Az R. 7. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Hozzáférési jogosultság az illetékes anyakönyvvezető, a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető, továbbá a közigazgatási hivatal, a Központi Hivatal, valamint a központi anyakönyvi szerv erre feljogosított köztisztviselője (a továbbiakban együtt: jogosult vagy felhasználó) részére biztosítható.”
(2) Az R. 7. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A hozzáférési jogosultság biztosítását, módosítását, illetve visszavonását írásban, az erre kialakított „ASZA jogosultság bejelentőlap”-on kell kérni, és azt a Központi Hivatal vezetője engedélyezi.”
(3) Az R. 7. számú melléklete 3.3. pontjának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„3.3. A jegyző, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság vezetője részére igényelhető jogosultságok:”
(4) Az R. 7. számú melléklete 3.5. pontjának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„3.5. A Központi Hivatal, valamint a központi anyakönyvi szerv köztisztviselője részére bejelenthető jogosultságok:”
(5) Az R. 7. számú melléklete a következő 5.5. ponttal egészül ki:
„5.5. A hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető, továbbá a hazai anyakönyvezést végző hatóság vezetője a jogosultság és felhasználói kártya bejelentő lapját, valamint a központi anyakönyvi szerv hozzáférésre jogosult köztisztviselője a jogosultság bejelentő lapját közvetlenül a Központi Hivatalnak küldi meg.”
(6) Az R. 7. számú melléklete 7.5. pontjának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„7.5. A jegyző, a közigazgatási hivatal vezetője, a központi anyakönyvi szerv vezetője, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság vezetője a helyi jogosultságokról nyilvántartást vezet, melynek tartalmaznia kell:”
25. § (1) Ez a rendelet 2007. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő anyakönyvi eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.
a) 63. § (1) bekezdés a) pontjában a „Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „központi anyakönyvi szerv”,
b) 64. § (2) bekezdésében a „fővárosi főjegyző” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető”,
c) 72. § (1) bekezdésében a „fővárosi főjegyző” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető”,
d) 87. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium anyakönyvi, névváltoztatási és állampolgársági ügyekben eljáró szerve” szövegrész helyébe a „központi anyakönyvi szerv és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv”,
e) 89. § (4) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal)” szövegrész helyébe a „Központi Hivatal”,
f) 89/A. § (5) bekezdésében a „belügyminiszter” szövegrész helyébe a „Központi Hivatal” szöveg, az „a települési önkormányzatok” szövegrész helyébe „az anyakönyvvezetők”,
g) 102. § második mondatában a „szerint illetékes idegen állam” szövegrész helyébe a „szerinti idegen állam illetékes”,
h) a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 21. § (1) bekezdés b) pontjában a „budapesti V. kerületi anyakönyvvezetőnek” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőnek”,
i) az IM rendelet 12. § (3) bekezdésében a „szükségesek” szövegrész helyébe a „szükségesek, és az adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban is ellenőrizheti”
szöveg lép.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R.
a) 2. § (2) bekezdésének első mondatában a „főváros,” szövegrész,
b) 7. § (2) bekezdésében a „fővárosban” szövegrész,
c) 22. §-a,
d) 31. §(3) bekezdése,
e) 61/A. § (2) bekezdése,
f) 72. § (3) bekezdése,
g) 78. § (3) bekezdése,
h) 89. § (5) bekezdésében a „vezetője” szövegrész,
i) az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról szóló 2/2006. (I. 13.) BM rendelet, a 37. § (1)-(4) bekezdése kivételével.
26. § (1) A fővárosi főjegyző által vezetett hazai anyakönyveket le kell zárni.
(2) A fővárosi főjegyző az őrizetében lévő anyakönyveket, anyakönyvi névmutatókat, anyakönyvi alapiratokat, egyéb anyakönyvi iratokat a hazai anyakönyvezést végző szerv részére a rendelet hatálybalépését követő tizenötödik napig átadja.