11/2007. (III. 14.) OKM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról, valamint a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) és f) pontjában, továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvpiac rendjéről szóló törvény) 29. §-ának (1) bekezdésében - figyelemmel a 8. § (4) bekezdésére -, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a szociális és munkaügyi miniszterrel, valamint az egészségügyi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a gazdasági és közlekedési miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, az igazságügyi és rendészeti miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, mint a szakképesítésért felelős miniszterekkel, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 39/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjában felsorolt intézmény a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.”
(2) Az R. 39/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatási és kulturális miniszter által - a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján - kiadott program alkalmazásával történik.”
(3) Az R. 39/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A képesség-kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámát is.”
(4) Az R. 39/D. § (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A szakmai támogatás kiterjed a fenntartó számára nyújtott, a közoktatási törvény 85. § (4) bekezdésében szereplő önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi programjának elkészítésére is.”
(5) Az R. 39/D. §-a a következő (9)-(10) bekezdésekkel egészül ki:
„(9) Nem indítható képesség-kibontakoztató felkészítés, ha az általános iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés bármely két osztály között meghaladja a huszonöt százalékot.
(10) Képesség-kibontakoztató felkészítés az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában indítható.”
2. § Az R. 39/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39/E. § (1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók összevonásával. E rendelkezések alkalmazásában a tanulók összevonását jelenti, ha
a) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályon, osztálybontás esetén csoporton belüli aránya az iskola bármely osztályában, osztálybontás esetén csoportjában meghaladja az ötven százalékot.
b) a településen több iskola működik, és azok bármelyikében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az iskolába járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya és az összes iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az összes iskolába járó tanulók létszámához viszonyított aránya közötti eltérés több, mint huszonöt százalék,
c) az iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés bármely két osztály között meghaladja a huszonöt százalékot.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén nem minősül összevonásnak, ha az iskolában csak egyetlen olyan osztály van, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályon belüli aránya meghaladja az ötven százalékot, de nem éri el a hetven százalékot.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a települési arány megállapításához a nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni kell, ha közoktatási megállapodás alapján, vagy a közoktatási törvény 81. § (11) bekezdése szerinti egyoldalú nyilatkozattal közreműködik az önkormányzati feladatellátásban. A nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák esetében az arányszámítást a helyben élő tanulókra kell vonatkoztatni.
(4) Ha az intézmény tagiskolával rendelkezik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát valamennyi feladatellátási helyen figyelembe kell venni. Amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály működik, az (1) bekezdés c) pontja esetében az összevont osztály halmozottan hátrányos helyzetű tanulói arányszámát az összevonásnak megfelelő évfolyamok halmozottan hátrányos helyzetű tanulói arányszámának átlagával kell összehasonlítani.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában iskolán mindig az azonos típusú iskolát kell érteni, beleértve a többcélú intézménynek az iskola típusának megfelelő intézményegységét is.
(6) Az integrációs felkészítés az általános iskolában indítható és valamennyi osztályra ki kell terjednie.
(7) Az integrációs felkészítésre az e §-ban nem szabályozott esetekben a 39/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(8) Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 12. § (2) bekezdése alapján kezdeményezett, illetve 20. § (4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat eredményeként megszűnt, a kötelező felvételt biztosító, vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. § (4) bekezdésében foglalt pedagógiai programot kell alapul venni.
(9) Ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabályban meghatározottak szerint - nyilvános pályázat útján - e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik.”
3. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) A Rendelet 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
(3) A Rendelet 8. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
4. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 3. § (1) bekezdése e rendelet kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 54. § (7)-(9) bekezdése.