18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet

a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 35. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentését - a Kr. 16-18. §-ában meghatározottak figyelembevételével - a FAVI Engedélyköteles tevékenységek információs alrendszerében (a továbbiakban: FAVI-ENG) e rendelet
a) 1. melléklete szerinti „Alap- és részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről”;
b) 2. melléklete szerinti „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű adatlapon kell teljesíteni.
(2) Amennyiben a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló külön jogszabály szerint adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatását az ott meghatározottak szerint, e rendelet az (1) bekezdés b) pontjával azonos tartalommal teljesíti, az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás alól mentesül.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatást nem kell alkalmazni
a) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelésre, továbbá egyes anyagok felhasználásából származó terhelés,
b) a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységek
esetében.
2. § A Kr. 35. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a szennyezett területek, szennyezőforrások, kármentesítések országos számbavételét szolgáló adatszolgáltatást a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) részére, az általa határozatban megjelölt határidőre a FAVI Kármentesítési információs alrendszerében (a továbbiakban: FAVI-KÁR-INFO) e rendelet
a) 3. melléklete szerinti „Tényfeltárás előtti adatok adatlapja” (a továbbiakban: B1 adatlap),
b) 4. melléklete szerinti „Tényfeltárás utáni adatok adatlapja” (a továbbiakban: B2 adatlap),
c) 5. melléklete szerinti „Műszaki beavatkozás utáni adatok adatlapja” (a továbbiakban: B3 adatlap)
megnevezésű adatlapon kell benyújtani.
3. § A Kr. 35. § (1) bekezdés c) pontja szerinti környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatását a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_1]  szerinti környezethasználati monitorozást végző a felügyelőség részére, az általa határozatban - a környezeti állapot figyelembevételével - megjelölt határidőre a FAVI Monitoring információs alrendszerben e rendelet 6. melléklete szerinti „Monitoring információs rendszer, környezethasználati monitoring” megnevezésű adatlapon nyújtja be.
4. § (1) Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus adathordozón (így például: CD, floppy lemez) vagy a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_2]  meghatározottak szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum útján, valamint a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_3]  szerinti ügyfélkapu igénybevételével teljesíthető. A nyomtatványon és az elektronikus adathordozón benyújtott adatszolgáltatás hitelesítése az 1. § esetében az 1., a 2. § esetében a 3., valamint a 3. § esetében a 6. melléklet szerinti borítólap aláírásával történik.
(2) Az e rendeletben előírt alaki és tartalmi előírásoknak nem megfelelő adatot szolgáltató, illetve az adatszolgáltatást elmulasztó kötelezettet a felügyelőség az adatszolgáltatás legfeljebb harminc napon belüli helyesbítésére, illetve az adatszolgáltatás teljesítésére szólítja fel.
(3) Az (1) bekezdés szerinti dokumentáció 5 évig nem selejtezhető.
5. § (1) A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[6. § A vízjogi üzemeltetés iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:]
„k) felszín alatti vízre települt vízilétesítmény esetén műszaki dokumentációt, ezen belül
ka) a kataszteri számmal ellátott vízföldtani naplót fúrt vízkutak esetén, ha
kaa) a feltárt vízkészlet réteg-, karszt- és hasadékvíz, valamint a tervezett vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) meghaladja az 1,5 m3/napot, vagy észlelő létesítmény,
kab) feltárt vízkészlet talajvíz és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m3/napot, vagy az egyéb vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) eléri az 50 m3/napot, vagy a felszín alatti víztest állapota szempontjából reprezentatív és a területi monitoring részét képező észlelő létesítmény,
kac) a feltárt vízkészlet parti szűrésű víz és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m3/napot, vagy az egyéb vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) eléri a 100 m3/napot, vagy a felszín alatti víztest állapota szempontjából reprezentatív és a területi monitoring részét képező észlelő létesítmény,
kad) vagy egyéb, különösen jelentős esetekben, amennyiben a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben indoklással előírta,
kb) a ka) pontban nem említett esetekben a 2. számú melléklet I. 1. a)-d) pontjai szerinti adatokat tartalmazó megvalósulási dokumentációt.”
6. § (1) Az R. 2. számú melléklete I. pontjának felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„I. Felszín alatti vizek feltárására, használatára (igénybevételére, illetve külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_4]  szerinti engedélyezhető közvetlen bevezetésre vonatkozó engedélyezési tervdokumentáció esetén”
(2) Az R. 2. számú mellékletének I/1. a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. műszaki leírás]
„a) a felszín alatti vízhasználat; a vízigénybevételt, illetve a vízbesajtolást szolgáló vízilétesítmény típusa, a vízhasználat minősítése (így például: köz-, magán) a vízhasználat célja (így például: ivó-, ipari-, öntözési-, egyéb mezőgazdasági-, fürdővízellátási, illetve energetikai-, kárfelszámolási-, bányászati hasznosítás) a vízilétesítmény típusa (így például: fúrt-, ásott-, csápos-, sírkút, vagy galéria, vagy forrás), a felszín alatti víz típusa (így például: partiszűrésű-, talaj-, réteg-, karszt-, hasadékvíz), továbbá a felszín alatti víz hőmérséklete (hideg- vagy termál) helye [így például: közigazgatási egység, helyrajzi szám, EOV koordináták, terepszint feletti magasság (m Bf.)];
b) a vízhasználat mértékadó kapacitása (mennyiségi, minőségi bontás, maximális vízhozam, vízminőség-változás) l/percben és m3/napban, a vízminőség, a vízkészlet és a vízhasználat szempontjából;
c) a vízhasználatra vonatkozó üzemi jellemzők (szakaszos, folyamatos);
d) a vízilétesítmény részletes műszaki leírása,
da) kutak esetében (a talpmélység, a béléscsövezés mélysége, átmérője, a szűrőzés mélysége, átmérője),
db) kapacitás (l/perc, m3/nap, m3/év),
dc) vízhasználat módja (szabad kifolyású vagy szivattyús, ez utóbbi esetben a szivattyú típusa, elhelyezése, kapacitása és üzemi jellemzői),
dd) kapcsolódó műtárgyak és azok paraméterei (így például a kútfejakna),
de) vízmérési és mintavételi megoldások,
df) egyéb jellemző műszaki adatok, méretek és metszetek.”
7. § (1) E rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálja.

[LÁBJEGYZET_1] 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól.

[LÁBJEGYZET_2] 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról, 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről.

[LÁBJEGYZET_3] 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.

[LÁBJEGYZET_4] 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet.