202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a közoktatásról szóló törvény 8/A. §-ának és a 45. §-ának (2) bekezdésében foglaltak végrehajtására a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie.”
2. § Az R. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető.”
3. § Az R. a következő címmel és 9/A-9/G. §-sal egészül ki:
„Az iskolai oktatásszervezés egyes feladatai
Az angol nyelvre történő felkészülés
9/A. § A középiskola a tanulói részére az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetőségét biztosíthatja tanórai foglalkozás megszervezésével, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésével, másik középiskolával kötött megállapodás keretében, egyéni felkészülés megszervezésével és ahhoz kapcsolódó feltételek és konzultáció biztosításával.
A kiegészítő kisebbségi oktatás
9/B. § A kiegészítő kisebbségi oktatás a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.
Az iskolaotthonos nevelés és oktatás
9/C. § Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét.
A képesség-kibontakoztató felkészítés
9/D. § A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával.
Az alapfokú művészetoktatást folytató egységes iskola
9/E. § Az alapfokú művészetoktatás követelményeit feldolgozó egységes iskola a művészetoktatás követelményeire történő felkészítéssel segíti az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakulását, megszilárdulását.
A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Programja
9/F. § (1) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Program célja, hogy a kollégium és az iskola összehangolt pedagógiai tevékenység keretében, a kulcskompetenciák fejlesztésével felkészítse a hátrányos helyzetű tanulót a középiskola, a szakiskola megkezdésére, és segítse a tanulmányok sikeres befejezését.
(2) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program célja, hogy az iskola és a kollégium összehangolt pedagógiai tevékenység keretében - a tehetséggondozás és a tanulók tudásbeli, valamint kulturális különbségének megszüntetését szolgáló program alkalmazásával - esélyt teremtsen a hátrányos helyzetű tanulóknak a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez és kibontakoztassa képességeiket.
A közoktatási típusú sportiskolai nevelés és oktatás
9/G. § A közoktatási típusú sportiskola pedagógiai tevékenysége biztosítja a rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítását olyan tudásrendszer közvetítésével, amely segíti a sportoló tanulókat a természetben, a társadalomban és a sport világában való eligazodásban, önmaguk megismerésében, sportspecifikus tudáselemek közvetítésével pedig megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló élsportolóvá váljon.”
4. § Az R. a következő címmel és 9/H. §-sal egészül ki:
„Az oktatási program (pedagógiai rendszer) kiadása
9/H. § Az oktatási és kulturális miniszter a közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján az oktatási program (pedagógiai rendszer) kiadása előtt beszerzi az Országos Köznevelési Tanács javaslatát. Az Országos Köznevelési Tanács abban a kérdésben foglal állást, hogy az oktatási program (pedagógiai rendszer) egyes elemei összhangban állnak-e - a külön jogszabály alapján akkreditált -, az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként benyújtott kerettantervvel.”
5. § Az R. a következő 11/A-11/B. §-sal egészül ki:
„11/A. § A 9/B-9/G. §-ban szabályozott nevelő és oktató munka kerettanterv alapján szervezhető meg.
11/B. § A 9/B-9/G. §-ban szabályozott nevelő és oktató munkát az oktatási és kulturális miniszter által kiadott rendelet szerint lehet megszervezni.”
6. § Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2) Addig az időpontig, míg a kerettanterv nem került kiadásra, a 9/B-9/G. §-ban szabályozott nevelő és oktató munkát a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (II. 8.) MKM rendelet 39/B-39/F. §-ában meghatározottak szerint lehet megszervezni.
(3) Az iskolák az e rendelet melléklete alapján 2007. december 31-éig áttekintik pedagógiai programjukat, és a szükséges változtatásokat átvezetik. Az átvezetés tekintetében a pedagógiai program jóváhagyására vonatkozó eljárást csak akkor kell alkalmazni, ha azt a fenntartó az e rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül az iskola igazgatójától kéri, továbbá akkor is, ha az iskola a mellékletből levezethető változásokon kívül módosítja a pedagógiai programját.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 2. § (1) és (8) bekezdésében az „oktatási miniszter” szöveg helyébe „oktatási és kulturális miniszter” szöveg lép.