21/2007. (III. 26.) OKM rendelet

a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdésének d) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § d) pontja szerinti feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet (a továbbiakban: vhr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet alkalmazásában
a) beruházás: bármely földmunkával együtt járó, az építésügyi jogszabályok hatálya alá eső építési munka, intézkedési terv kivitelezésére, továbbá létesítmény megvalósítására, üzembe helyezésére irányuló engedélyköteles tevékenység;
b) beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási terv engedélyezését kérelmező vagy végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
c) gyűjtőterületében illetékes múzeum: olyan régészeti gyűjtőkörrel rendelkező nyilvántartott múzeum, melynek a nagyberuházással érintett lelőhely a működési engedélyében meghatározott gyűjtőterületére esik;
d) illetékes múzeum: a területileg illetékes, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező megyei (a fővárosban: a Budapesti Történeti Múzeum) múzeum;
e) kivitelező: az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására - jogszabályban meghatározottak szerint - jogosult természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
f) nagyberuházás: minden nettó 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházás, továbbá a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., valamint a Vásárhelyi Terv koordinátor szerveinek kezelésében a nettó 100 millió forintos értékhatárt meghaladó beruházás;
g) régészeti leletek elsődleges feldolgozása: olyan mértékű feldolgozás, amely a leletek azonosítását, állapotának megőrzését, biztonságos tárolását, nyilvántartását és a szakmai közönség számára való hozzáférését biztosítja;
h) régészeti leletek befogadása: a nagyberuházás megelőző régészeti feltárása során előkerült régészeti leletanyag szakszerű elhelyezése a lelőhely tekintetében gyűjtőterületében illetékes múzeumban;
i) régészeti szakszolgálat: az e rendeletben meghatározott nagyberuházások tekintetében országos illetékességgel és feladatellátási kötelezettséggel működő, az oktatási és kulturális miniszter által felügyelt örökségvédelmi intézmény;
j) szakértő: a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről szóló 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet 1. §-a alapján szakértői névjegyzékbe felvett személy;
k) területátadás: a régészeti feltárást követően az építőipari munkaterület kivitelezési tevékenységre történő átadása az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 4. § (1) bekezdése szerint;
l) területátvétel: a régészeti feltárást megelőzően a földmunkával járó változtatással érintett beruházási területek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban történő, állapotrögzítő jegyzőkönyves átvétele a beruházótól;
m) történeti városmag: a mai városok területén található, az eredeti, történelmi városszerkezetet tükröző, maradandó emlékeket nagy mélységben és több rétegben megőrző, a település több évezredes múltját és folyamatosságát mutató jól lehatárolható, nagyobb összefüggő terület.”
2. § A vhr. a következő 14/B-14/J. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárás szabályai
14/B. § (1) A nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárásra az e rendelet megelőző feltárásra vonatkozó eltérő szabályok alcímében foglaltakat csak kifejezett rendelkezés esetén, az általános rendelkezéseiben foglaltakat pedig a következő eltérésekkel kell alkalmazni. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárás engedélyezése során a 4. § (2) bekezdésének c), f), h), i), j) pontjában, 7. § (1)-(2) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 12. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(2) A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett beruházás nagyberuházásnak számít-e. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete.
14/C. § A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken pedig megelőző feltárást kell végezni.
14/D. § (1) A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészítő munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el.
(2) A régészeti szakszolgálat feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében bevonhatja az adott nagyberuházással érintett területen régészeti feltárás végzésére feljogosított intézményeket. A történeti városmagok területét érintő nagyberuházások esetén a folyamatban lévő kutatási programokat végző intézményeknek elsőbbséget kell biztosítani.
14/E. § (1) A régészeti szakszolgálat köteles a teljes építési területen a tűzszerészeti átvizsgálási, valamint az azzal kapcsolatos előkészítési (bozót- és cserjeirtás), felderítési feladatok ellátásáról gondoskodni.
(2) A régészeti lelőhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történő megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés.
14/F. § (1) A beruházás, illetve a régészeti feltárás előkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelőhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerződést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történő bemutatásával egyidejűleg megkéri a feltárási engedélyt.
(2) A feltárási engedély iránti kérelem benyújtása előtt a régészeti szakszolgálat köteles egyeztetni a beruházás helyszínén található lelőhely tekintetében a gyűjtőterületében illetékes múzeumokkal a régészeti leletek befogadásáról és arról a nyilatkozatot a feltárási engedély kérelméhez csatolni.
(3) Más gyűjtőterületében illetékes múzeum befogadó nyilatkozatának hiányában a leletanyag elhelyezéséről a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik. A Magyar Nemzeti Múzeum a régészeti szakszolgálat felhívására 5 napon belül írásban nyilatkozatot tesz.
(4) A régészeti szakszolgálat és a beruházó között létrejött (1) bekezdés szerinti szerződésnek a Tv.-ben meghatározottakon és a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályain, valamint a 14. § (3) bekezdésének a) és g) pontjaiban foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) a régészeti feltárásért, továbbá a régészeti leletek elsődleges feldolgozásáért felelős vezető nevét, munkahelyét, valamint a szakirányú felsőfokú végzettségét igazoló okirat megnevezését, számát és kiállítóját,
b) a régészeti feltárásban és a régészeti leletek feldolgozásában részt vevő szakmai munkatársak nevét és szakterületét,
c) a munka tervezett kezdetét, várható időtartamát és ütemezését,
d) a régészeti leleteket befogadó múzeum nyilatkozatát,
e) olyan térképet, amelyen a feltárandó terület helyszíne és pontos kiterjedése egyértelműen azonosítható.
(5) A feltárási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 4. § (2) bekezdésének a), b), d), e) és g) pontjában foglaltakat.
(6) A szerződés jóváhagyása érdekében a Hivatal döntéshozatalában közreműködik az Ásatási Bizottság. A Hivatal a feltárást engedélyező határozatában köteles feltüntetni:
a) a feltárást szükségessé tevő nagyberuházás megnevezését;
b) feltárást végző intézmény nevét, címét;
c) a feltárás felelős vezetőjének nevét;
d) a feltárás pontos helyét;
e) a feltárás várható időtartamát.
(7) A feltárási engedély a szerződés időtartamára, de legfeljebb a területátadás idejéig szól.
14/G. § Az Ásatási Bizottság véleményezheti a feltárás és a feldolgozás vezetőinek szakmai felkészültségét, meghatározhatja a munkák szakmai követelményeit és közreműködhet azok ellenőrzésében.
14/H. § (1) A régészeti feltárást csak szakirányú mesterképzésben szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező régész, illetve a tárgyban doktori fokozatot szerzett személy vezetheti, aki a feltárást végző intézménnyel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll.
(2) Azok, akik szakirányú alapképzésben szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkeznek, vagy kiegészítő régészeti speciális képzés elvégzését igazolják, szakmai munkatársként vonhatók be a feladatok ellátásába.
14/I. § (1) A feltárási munka a területátvételt követően kezdhető meg. Amennyiben a feltárás beépített ingatlanon vagy azzal közvetlenül szomszédos területen kerül lefolytatásra, akkor a jegyzőkönyvnek ki kell térnie a meglévő épületrészek megőrzésének szempontjaira is.
(2) A régészeti szakszolgálat és a beruházó között létrejött szerződés rögzíti az elszámolás rendjét, így különösen az ütemezés, az előleg, a részszámlák és a végszámla kérdéseit.
(3) A feltárási munka lezárása után a feltárás vezetője, vagy az intézmény vezetője teljesítési nyilatkozatot tesz. A feltárási munka szerződésben rögzített ellenszolgáltatásának beérkezése után a területátadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a régészeti szakszolgálat részéről a feltárás vezetője vagy az intézmény vezetője írhat alá. A területátadás - a szerződésben meghatározottak szerint - szakaszosan is történhet. Kivitelezői tevékenység csak a területátadás után végezhető.
(4) A befogadó múzeum és a régészeti szakszolgálat közötti elszámolás az átadásra kerülő régészeti leletanyag raktározásához szükséges térfogat egysége alapján kerül meghatározásra.
14/J. § (1) Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elő, erről a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetője 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak.
(2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett régészeti emlékek kezeléséről - ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megőrzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó előírásokat - a bejelentő véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt.
(3) A beruházás megvalósulása esetén a feltárás végeztével a terület beruházásra való alkalmassá tételéről, így különösen a gödrök szakszerű tömedékeléséről, a felületi szintek kialakításáról a beruházó köteles gondoskodni.
(4) Ha a munkálatok szünetelésére a feltárást végzőnek fel nem róható okból kerül sor, a feltárt részek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról a régészeti szakszolgálat a beruházó költségére köteles gondoskodni. Amennyiben a tervezett beruházás nem valósul meg, a feltárás befejezésével az ingatlan korábbi használatának megfelelő tereprendezési, helyreállítási munkák elvégzéséről a beruházó köteles gondoskodni.”
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
(2) 2008. április l-jén a vhr. 1. § f) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„f) nagyberuházás: beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétől vagy helyszínétől;”
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a vhr. 2. § (1) bekezdésében „a nemzeti kulturális örökség minisztere” szövegrész helyébe „az oktatási és kulturális miniszter” szövegrész lép,
b) a vhr. 14. § (5) bekezdésében a „hivatal” szövegrész helyébe a „Hivatal” szövegrész lép,
c) a vhr. 14/A. §-a hatályát veszti,
d) az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. §-ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni.”
e) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet:
ea) 5. § (2) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:
[A tervezett beavatkozás mértékétől és jellegétől függően a Hivatal az engedély iránti kérelemhez egyéb mellékleteket is előírhat, így különösen]
„h) örökségvédelmi hatástanulmányt,
i) beruházói nyilatkozatot arról, hogy a tervezett beruházás a nagyberuházások körébe tartozik-e.”
eb) 8. § (2) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:
[A kérelemhez mellékelni kell:]
„d) örökségvédelmi hatástanulmányt,
e) beruházói nyilatkozatot arról, hogy a tervezett beruházás a nagyberuházások körébe tartozik-e.”
ec) 9. § (5) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:
[A tervezett beavatkozás mértékétől és jellegétől függően a Hivatal az engedély iránti kérelemhez egyéb mellékleteket is előírhat, így különösen]
„d) örökségvédelmi hatástanulmányt,
e) beruházói nyilatkozatot arról, hogy a tervezett beruházás a nagyberuházások körébe tartozik-e.”
ed) 12. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A tervezett beavatkozás mértékétől és jellegétől függően a Hivatal az engedély iránti kérelemhez egyéb mellékleteket is előírhat, így különösen örökségvédelmi hatástanulmányt, illetve beruházói nyilatkozatot arról, hogy a tervezett beruházás a nagyberuházások körébe tartozik-e.”
ee) 20. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A Tv. 65. §-a szerinti előzetes nyilatkozat iránti kérelemhez csatolni kell:]
„c) a tervezett beavatkozás mértékétől és jellegétől függően
ca) örökségvédelmi hatástanulmányt,
cb) beruházói nyilatkozatot arról, hogy a tervezett beruházás a nagyberuházások körébe tartozik-e.”
f) hatályát veszti a felügyeleti jogok átruházásáról szóló 16/2002. (V. 14.) NKÖM rendelet.