254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet

az állami vagyonnal való gazdálkodásról

A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 71. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában foglaltak alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya az állami vagyonnal kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes és jogi személyekre (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó polgári jogi jogviszonyokra az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) előírásai irányadók.
(3) A rendeletnek a tulajdonjogra és annak tárgyaira vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a Vtv. hatálya alá tartozó további állami vagyonra, így a társasági részesedésekre és más vagyoni értékű jogokra is.
(4) A költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a honvédelmi, rendvédelmi szerveket és a nemzetbiztonsági szolgálatokat - állami vagyonnal való speciális gazdálkodási feladataira a rendeletben foglalt szabályokat a Vtv. 71. § (1) bekezdésének h) pontja alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) A rendelet előírásainak megsértésével kötött szerződés semmis.
(6) Állami vagyon hasznosítására, értékesítésére irányuló eljárásokban a kiíró valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében.
(7) A rendelet alkalmazásában:
a) állami vagyon használója: az a természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött szerződés alapján, bármely jogcímen (bérlet, haszonbérlet, vagyonkezelés, használat stb.) állami vagyont birtokol, használ, hasznosít;
b) vagyonkezelő: az a
ba) központi költségvetési szerv,
bb) központi költségvetési szervnek nem minősülő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: egyéb vagyonkezelő),
amellyel állami vagyon vagyonkezelésére az MNV Zrt. vagy annak jogelődje szerződést kötött, továbbá amely törvény alapján vagyonkezelőnek minősül;
c) értékesítés: állami vagyon tulajdonjogának bármely jogcímen történő, visszterhes átruházása;
d) ellenérték: az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződésben megállapított, az állami vagyon használata, hasznosítása fejében fizetendő pénzösszeg vagy pénzben kifejezett értékű tevékenység, illetve pénzben kifejezett értékű más ellenszolgáltatás;
e) piaci érték: az ügylet tárgyát képező állami vagyon feletti valamely jog - az adott feltételek és körülmények figyelembevételével történő - átengedéséért a szabad piacon, független felek között elérhető reális ellenérték;
f) gazdálkodó szervezet: a Ptk. 685. § c) pontjában megjelölt szervezet;
g) személy: a természetes személy, a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
h) ajánlattevő (pályázó): a pályázati felhívás alapján ajánlatot tevő személy, illetve az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított - a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges felelősségű - ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium).

II. Fejezet

ÁLLAMI VAGYON KELETKEZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

2. § (1) Amennyiben központi költségvetési szerv vagy más személy jogügylete a Vtv. 1. §-ának (2) bekezdése szerinti állami vagyon létrejöttét eredményezte, a jogügyletetben szerző félként részt vevő személy az e rendelet 14. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás során tájékoztatni köteles az MNV Zrt.-t az állami vagyon keletkezéséről. Amennyiben az érintett vagyontárgy ingatlan, a jogügyletről az abban eljáró személy nyolc napon belül köteles az MNV Zrt.-t tájékoztatni, az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően pedig az erről szóló határozat másolatát az MNV Zrt.-nek haladéktalanul megküldeni.
(2) A bejelentő a bejelentésben kezdeményezheti az adott vagyontárgyra vonatkozó vagyonkezelési, vagy a vagyon használatát biztosító más szerződés megkötését. Amennyiben az MNV Zrt. a kezdeményezéssel egyetért, a bejelentést követő hatvan napon belül megköti - meglévő szerződés esetén módosítja - a vagyon hasznosítására irányuló szerződést a bejelentővel. A szerződés megkötése nem tagadható meg, ha a bejelentő központi költségvetési szervnek a tulajdonszerzést eredményező jogügylet megkötését (eljárás megindítását) jogszabály írja elő.
(3) A (2) bekezdés szerinti szerződés megkötéséig a vagyontárgy nyilvántartásáról, állagmegóvásáról, őrzéséről, valamint védelméről a bejelentő gondoskodik, viseli továbbá a vagyontárggyal kapcsolatos közterheket.
(4) E szakasz rendelkezéseit a Vtv. 28. §-ának (3) bekezdésében megjelölt vagyontárgyakra nem kell alkalmazni.

III. Fejezet

AZ ÁLLAMI VAGYON HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

Állami vagyon hasznosítására vonatkozó szerződések

3. § (1) Az állami vagyon hasznosítására - a Vtv. 23. §-ának (1) bekezdése alapján - kötött szerződés célja az állami vagyon rendeltetésszerű és hatékony működtetése, állagának, állapotának védelme, értékének megőrzése, gyarapítása, illetve az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése, a központi költségvetési szervek működési feltételeinek biztosítása.
(2) Állami vagyonra vonatkozó vételi, elővásárlási, visszavásárlási jogot szerződéssel kizárólag az MNV Zrt. alapíthat.
(3) Az állami vagyonba tartozó vagyontárgyhoz kapcsolódó, de önállóan is forgalomképes vagyoni értékű jogok indokolt esetben az adott vagyontárgytól függetlenül is hasznosíthatók.
4. § (1) Az állami vagyon hasznosítására irányuló, a Vtv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti versenyeztetési eljárásban a pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és a tervezett hasznosítás egyéb körülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:
a) az érintett vagyonelem megjelölését,
b) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat,
c) a megkötendő szerződés típusát, a hasznosításra vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára vonatkozó előírásokat,
d) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,
e) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,
f) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.
(2) A pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a kiíró hozza meg. Az eljárásra egyebekben a 34. § (1) bekezdés, a 37. § (1) bekezdés, a 41. § (1) bekezdés és a 42-43. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
5. § (1) Az MNV Zrt. - a helyben kialakult értékviszonyokat alapul véve - nyilvános szabályzatban állapítja meg ingatlan-fajtánként azt a települési átlagértéket, amelyet a költségvetési szervekkel a Vtv. 28. §-ának (2) bekezdése alapján ingatlan használatára kötött, visszterhes szerződésekben az ellenérték meghatározása során érvényesít.
(2) Ha a település egyes részein jelentősen eltérnek az értékviszonyok, az MNV Zrt. értékövezeteket jelöl ki és az így elkülönített értékövezetekben településrészi átlagértékeket állapít meg ingatlanfajtánként.
(3) A települési, településrészi átlagértékeket és az értékövezeteket az MNV Zrt. a szabályzatalkotás évében kialakult értékviszonyokra figyelemmel két évre határozza meg.
(4) Az ellenértéket a szabályzatban foglalt települési, településrészi átlagértékek alapulvételével, az adott ingatlan állagát, komfortfokozatát és más lényeges jellemzőit is figyelembe véve az MNV Zrt. határozza meg.

Állami tulajdonú gazdálkodó szervezetekre vonatkozó speciális szabályok

6. § (1) Az MNV Zrt. központi költségvetési szervnek a Vtv. 29. §-ának (3) bekezdése szerinti - gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra jogosító - meghatalmazást az adott szerv kezdeményezése alapján adhat.
(2) A kezdeményezésben be kell mutatni a gazdálkodó szervezet alapításának indokait, más módon (szervezeti formában) történő feladatellátással szembeni előnyeit és azt, hogy a piacra lépés nem jár versenytorzító hatással. A kezdeményezéshez csatolni kell a központi költségvetési szerv irányítását (felügyeletét) ellátó szerv vezetője, valamint - amennyiben nem azonos az előzővel - az ágazati miniszter véleményét.
(3) A kezdeményezésről a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) hatvan napon belül dönt, amelybe az esetleges hiánypótlásra való felszólítás és annak teljesítése közötti idő nem számít be.
(4) Amennyiben állami tulajdonú gazdálkodó szervezet alapítása során a Vtv. 29. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján központi költségvetési szerv jár el, vagy a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján központi költségvetési szerv gyakorolja, köteles az MNV Zrt. előzetes jóváhagyását kérni állami vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként való szolgáltatásához, vagy más módon a gazdálkodó szervezet tulajdonába adásához. A jóváhagyás kezdeményezésére és kiadására az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) Állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorló személy az MNV Zrt. jóváhagyását köteles kérni tőkeemeléshez, tőkeleszállításhoz, a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a Kormány előzetes engedélyét írja elő az adott ügylethez.
(7) Állami tulajdonban lévő, egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társaság esetében a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorló személy - a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével - a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni. A vélemény (azt tartalmazó testületi határozat) vagy az ülésről készült jegyzőkönyv véleményt tartalmazó kivonata nyilvános, azt a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlójának határozatával együtt harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.

A vagyonkezelés szabályai

7. § (1) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (2) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(2) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről - szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de időközben megszűnt kezelő (vagyonkezelő) törlésének kezdeményezésével együtt - a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül. A jogerős bejegyző határozatot a vagyonkezelő a kézhezvételt követően köteles haladéktalanul megküldeni az MNV Zrt.-nek.
8. § (1) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra - meghatározott eszmei hányadok szerint - több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.
(2) Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több állami tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről rendelkeztek, a szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének változása esetén kötelesek a szerződést hatvan napon belül a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalni.
(3) Központi költségvetési szervvel az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.
(4) Műemlék, továbbá a 15. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban védett természeti területként, illetve Natura 2000 területként nyilvántartott ingatlan vagyonkezelésbe adásához a védettség jellege szerint illetékes miniszter előzetes egyetértése szükséges.
(5) Az egyéb vagyonkezelő vagyonkezelési szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kell biztosítani.
(6) Amennyiben a vagyonkezelői jog létrejöttéről a Vtv. 27. §-ának (4) bekezdése alapján törvény rendelkezik, az MNV Zrt. és a vagyonkezelő e rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával vagyonkezelési szerződést kötnek (vagy a meglévő szerződést módosítják).

A felek jogai és kötelezettségei

9. § (1) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye.
(2) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, szakmai rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.
(3) Az MNV Zrt. ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az MNV Zrt. a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.
(4) A vagyonkezelő köteles teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az állami vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget, köteles továbbá a (3) bekezdés szerinti ellenőrzést tűrni, illetve annak lefolytatásában közreműködni.
(5) Az egyéb vagyonkezelő köteles továbbá:
a) a vagyonkezelésbe vett eszközöket a számviteli törvény előírásai szerint a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken állományba venni,
b) a számviteli politikájában meghatározott módon terv szerinti - szükség esetén terven felüli - értékcsökkenést elszámolni,
c) a vagyonkezelésbe vett eszközökről, az azokat érintő gazdasági eseményekről az e rendeletben, az MNV Zrt. vagyonnyilvántartási szabályzatában és a vagyonkezelési szerződésben előírt módon és időben adatokat szolgáltatni.
(6) Az (5) bekezdés a)-b) pontját a kulturális örökség ingó javaira nem kell alkalmazni.
(7) Ha a vagyonkezelő a kezelt vagyont más használatába adja, a használó magatartásáért mint sajátjáért felel.
(8) A vagyonkezelői jog harmadik személyre csak az MNV Zrt. hozzájárulásával ruházható át. Az eredeti vagyonkezelési jogviszony ilyen esetben megszűnik, az eredeti vagyonkezelő pedig köteles a kezelt vagyonnal az általános szabályok szerint elszámolni.
10. § (1) A vagyonkezelt eszközzel összefüggő közterhek viselése, az annak fenntartásához szükséges karbantartás és javítás a vagyonkezelőt terheli.
(2) A vagyonkezelt eszköz elszámolt értékcsökkenését meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz az egyéb vagyonkezelő az MNV Zrt. engedélyét köteles kérni. Az említett munkák értékét az egyéb vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal az MNV Zrt.-nek be kell számolnia.
11. § (1) A vagyonkezelői jog szerződésben rögzített, pénzben kifejezett - egy összegben meghatározott - ellenértékét a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, illetve a szerződés időtartama alatt kell az MNV Zrt.-nek megfizetni. Amennyiben a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a vagyon értékét növelő beruházást, felújítást, illetve új - állami vagyonba tartozó - eszköz létrehozását az egyéb vagyonkezelő végzi, annak a vagyonkezelési szerződésben előírt módon meghatározott és az MNV Zrt.-nek számlázott értékét az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelői jog ellenértéke miatt még fennálló, az MNV Zrt.-vel szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.
(2) Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján rendszeres díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén az MNV Zrt. - amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

A vagyonkezelési szerződés megszűnése

12. § (1) A szerződésben megállapított idő elteltével, a szerződésben meghatározott körülmény bekövetkeztével, a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy megsemmisülésével vagy a Magyar Állam tulajdonából való kikerülésével, továbbá a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével (halálával) a vagyonkezelési szerződés megszűnik.
(2) A határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződést - amennyiben a felek ennél hosszabb felmondási időben nem állapodtak meg - kilencven napos felmondási idővel, írásban fel lehet mondani. A felmondási idő alatt a feleknek el kell számolniuk egymással.
(3) A felmondás azonnali hatállyal történhet, ha
a) a vagyonkezelő a kezelt állami vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget,
b) a kezelt vagyon értékében a vagyonkezelési szerződésben megállapított értékhez képest a vagyonkezelőnek felróható okból lényeges csökkenés következik be,
c) a felek valamelyike jogszabályból vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróható módon megszegte,
d) a Vtv. 25. §-ának (2) bekezdésében említett esetben.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat határozott időre kötött vagyonkezelési szerződés esetén is alkalmazni kell.
(5) A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyontárgyra vonatkozó vagyonkezelői jogot - ingatlan esetében annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése időpontjában - megszünteti. A vagyonkezelő által a vagyon használatára harmadik személlyel kötött szerződésben a vagyonkezelő helyébe ilyen esetben az MNV Zrt. lép.
(6) Állami feladat ellátását szolgáló vagyontárgy esetében az MNV Zrt. felmondási jogát oly módon gyakorolhatja, hogy az adott állami feladat folyamatos ellátása biztosított legyen. Központi költségvetési szerv vagyonkezelési szerződésének rendes felmondással történő megszüntetése az adott szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével történhet.
(7) Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több állami tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről rendelkeztek, a vagyonkezelési szerződés felmondása, vagy más okból történő megszűnése csak egyes vagyontárgyakra nézve, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés a megszűnéssel (felmondással) nem érintett vagyontárgyakra nézve változatlan tartalommal hatályban marad, a 8. § (2) bekezdésének rendelkezéseit azonban ilyen esetben is alkalmazni kell.

IV. Fejezet

AZ ÁLLAMI VAGYON NYILVÁNTARTÁSA

13. § (1) Az MNV Zrt. saját vagyonát, illetve annak nyilvántartását el kell különíteni annak a vagyonnak a nyilvántartásától, amely felett a Magyar Állam nevében a Tanács az MNV Zrt. útján gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) Az MNV Zrt. az állami vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő - a Központi Statisztikai Hivatallal egyeztetett - módon, naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve tartja nyilván.
(3) Az értékben történő nyilvántartástól csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
14. § (1) Az állami vagyon használóját a vagyonnyilvántartás hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Ennek teljesítése érdekében a vagyon használója számviteli politikáját és nyilvántartásait köteles úgy kialakítani és vezetni, hogy azok biztosítsák az adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét. A nyilvántartás egységessége, pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében az érintettek kötelesek az MNV Zrt.-vel együttműködni.
(2) A vagyonnyilvántartás az állami vagyonhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében, a tényleges állapotnak megfelelően tartalmazza a vagyon használóinak, kezelőinek azonosító adatait, a vagyonelemek azonosító adatait, a kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, valamint a lényeges számviteli adatokat. A vagyonnyilvántartás a Vtv. 28. §-ának (3) bekezdése szerinti vagyonelemekről összevont - évente felülvizsgált - állományi adatokat tartalmaz.
(3) Az (1) bekezdés alapján szolgáltatandó adatok körére, az adatszolgáltatás gyakoriságára vonatkozó általános szabályait e rendelet melléklete tartalmazza. Az adatszolgáltatás részletes tartalmát, formáját (adatlapok tartalma, kitöltési segédlete, az adatszolgáltatás informatikai háttere stb.) az MNV Zrt. vagyonnyilvántartási szabályzatban határozza meg. A vagyon hasznosítására kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a szerződő partner az MNV Zrt. vagyonnyilvántartási szabályzatát megismerte és magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el.
(4) A különleges rendeltetésű (így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági célt szolgáló) vagyontárgyakkal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát a felek a vagyonkezelési - vagy a vagyon hasznosítására kötött más - szerződésben, illetőleg a 8. § (6) bekezdése szerinti szerződésben állapítják meg.
(5) Az állami vagyon értékesítését a 26. § (1) bekezdése alapján lebonyolító személy - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a vagyon értékesítését követő harminc napon belül tesz eleget az értékesítéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének.
(6) Az állami vagyont szerződés alapján használó személy harminc napon belül köteles bejelenteni az MNV Zrt.-nek, ha
a) a szerződés tartama alatt az annak tárgyát képező vagyontárgy az állam tulajdonából bármely módon (hatósági határozat, jogszabályi rendelkezés, káresemény miatti megsemmisülés stb.) kikerül,
b) a szerződés tárgyát képező ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatai bármely okból (művelési ág változás, telekmegosztás, területváltozás stb.) megváltoznak.
(7) Az állami vagyon használója a szerződés időtartama alatt haladéktalanul tájékoztatni köteles az MNV Zrt.-t a Vtv. 25. §-ának (1) bekezdése szerinti körülmény felmerüléséről.
(8) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett személy az (1)-(6) bekezdés szerinti kötelezettségének az MNV Zrt. az előírt határidőre nem tesz eleget, az MNV Zrt. tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére. E határidő elmulasztása a szerződés szempontjából a 12. § (3) bekezdésének c) pontjában említett lényeges kötelezettségszegésnek minősül.
(9) Központi költségvetési szerv esetén az MNV Zrt. a (8) bekezdés szerinti mulasztást jelzi az irányítást vagy felügyeletet ellátó szerv vezetőjének. Az irányító (felügyeleti) szerv vezetője a jelzés nyomán tett intézkedéseiről az MNV Zrt.-t tájékoztatni köteles.
(10) A megyei földhivatalok, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet kötelesek együttműködni az MNV Zrt.-vel és részére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában térítésmentesen - információt szolgáltatni az ingatlan-nyilvántartási és földhasználati nyilvántartási változásokkal kapcsolatos adatokról, a haszonbérleti díjadatokról, a kárpótlási alapba kijelölt földterületekről, az Országos Erdőállomány Adattár adatairól, valamint a termőföld értékbecsléséhez szükséges földérték adatokról.

A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld nyilvántartására vonatkozó speciális szabályok

15. § (1) A vagyonnyilvántartásnak elkülönítetten, jogi jelleg szerint kell tartalmaznia a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanokat, ezen belül az erdőt, az egyéb termőföldet és a művelés alól kivett területet. A vagyonnyilvántartáson belül elkülönítésre alkalmas módon, e jellegének feltüntetésével kell nyilvántartani a védett természeti területet, a védelemre tervezett területet, illetve a Natura 2000 területet.
(2) A vagyonnyilvántartás alapja az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás, erdő esetében az ingatlan-nyilvántartás és az Országos Erdőállomány Adattár adatállománya. A vagyonnyilvántartás számítógépes rendszerének az Országos Erdőállomány Adattárral, illetve az ingatlan-nyilvántartással való összekapcsolhatóságát biztosítani kell.
(3) A vagyonnyilvántartásnak - összhangban az agrárstatisztikai elemzés céljaival - a vagyon egészéről, valamint ezen belül a földrészletekről részletes adatokat kell tartalmaznia. A vagyonnyilvántartás tartalmazza a tulajdoni lapon szereplő valamennyi adatot, bejegyzett jogot, feljegyzett tényt, az egyes földrészletek adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó okiratokat, erdő esetében pedig az érvényben levő üzemtervi adatokat is.
(4) A vagyonnyilvántartásnak az ingatlan-nyilvántartási adatokon kívül az alábbi adatokat is tartalmaznia kell:
a) a haszonbérlő, használó, vagyonkezelő, illetve erdő esetében a nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó neve, székhelye (címe),
b) a haszonbérbe, használatba, illetve vagyonkezelésbe adás időpontja és időtartama,
c) a haszonbér, illetve egyéb használati ellenérték éves összege, fizetésének esedékessége, teljesítésének ideje,
d) a hasznosítást elősegítő gazdasági információk (így különösen: melioráció, értéknövelő beruházás, annak összege stb.),
e) hasznosítás módjára vonatkozó javaslat,
f) az ingatlan könyv szerinti értéke,
g) a tíz évre szóló erdőgazdálkodási üzemterv alapján az erdőrészlet - ideértve a rész erdőrészletet is - azonosítója és területe,
h) a tulajdonhoz kapcsolódó haszonvétel gyakorlásával összefüggő adatok,
i) az ingatlan tulajdonjogát, illetve használatát érintő hatósági határozatok, védettség vagy más körülmény miatti korlátozások.
(5) A Nemzeti Földalapról vezetett vagyonnyilvántartásban erdőként kell feltüntetni azt a földrészletet is, amely az ingatlan-nyilvántartásban nem erdőként van bejegyezve, de az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként szerepel. Ilyen esetben az MNV Zrt.-nek - amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak - haladéktalanul intézkednie kell - a kivett, állami területként nyilvántartott ingatlanok kivételével - a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt.
(6) A nyilvántartási feladatok teljesítése érdekében az MNV Zrt. megállapodást köthet a közigazgatási hatóságokkal, hogy az ügyfélként kapott határozatokról az eljáró közigazgatási hatóság elektronikus úton is tájékoztassa az alábbi ügyekben:
a) az állami tulajdonú termőföld tulajdonjogát, illetve használatát - ideértve az erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételt is - érintő hatósági határozatok meghozatala,
b) a földhasználóként történő nyilvántartásba vételről rendelkező határozat meghozatala, amennyiben a földhasználó állami tulajdonban levő termőföldet is használ,
c) a földhasználó, illetve erdőgazdálkodó által állami tulajdonú termőföldet érintő földhasználati tevékenységével összefüggésben elkövetett jogsértést, illetve e miatt marasztalást megállapító közigazgatási határozat meghozatala.

V. Fejezet

ELSZÁMOLÁS AZ ÁLLAMI VAGYONNAL

16. § Az állami vagyon használója az erre irányuló szerződéses jogviszony megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles az állami vagyon értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a szerződés szerint elszámolni.

A vagyonkezelésre vonatkozó elszámolási szabályok

17. § (1) Az egyéb vagyonkezelő az állami vagyon tárgyáról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegét és az értékben bekövetkezett egyéb változásokat.
(2) Amennyiben az egyéb vagyonkezelő legalább százmillió forint bruttó nyilvántartási értékű állami vagyont kezel, az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzését köteles független könyvvizsgálóval elvégeztetni. E rendelkezés nem vonatkozik arra az egyéb vagyonkezelőre, amely a számviteli jogszabályok alapján egyébként is könyvvizsgálatra kötelezett.
(3) Az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelői jog egy összegben megfizetett ellenértékét vagyoni értékű jogként mutatja ki, amely után a számviteli előírásoknak megfelelően - az MNV Zrt. által elfogadott számviteli politikájában meghatározott módon - értékcsökkenést számol el.
(4) A 11. § (1) bekezdése szerinti, a vagyonkezelői jog ellenében végzett tevékenységnek minősülhet (amennyiben a vagyonkezelési szerződés így rendelkezik) különösen a vagyonkezelésbe vett eszközökön végrehajtott értéknövelő beruházás, felújítás.
(5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét az egyéb vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes, tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról az e rendeletben, illetve a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal az MNV Zrt.-nek be kell számolnia. Az MNV Zrt. jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat bármikor tételesen ellenőrizni.
(6) A (4) bekezdés szerinti tevékenység elszámolásánál a 18. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
18. § (1) Az egyéb vagyonkezelővel kötött vagyonkezelési szerződést módosítani kell, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett eszközön - az MNV Zrt. előzetes hozzájárulásával - értéknövelő beruházást, felújítást hajt végre, illetve új - állami vagyonba tartozó - eszközt hoz létre
a) saját pénzeszközei, az általa igénybe vett kölcsön, hitel, vagy ezek körébe sorolható más külső forrás felhasználásával;
b) a vagyonkezelésbe vett állami vagyonba tartozó eszköz elszámolt értékcsökkenési leírásának visszaforgatásával;
c) elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrásból.
(2) A vagyonkezelési szerződés módosításához a ténylegesen megvalósított értéknövelő beruházásra, felújításra, illetve új eszköz létrehozására fordított összegeket (azok bekerülési értékét) eszközönként, továbbá az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt pénzügyi forrásonként részletezni kell.
(3) A vagyonkezelési szerződés módosításával egyidejűleg
a) a megvalósított értéknövelő beruházás, felújítás, illetve létrehozott új eszköz ellenértékét - műszaki átvételt követően - az egyéb vagyonkezelő az értékesítés általános előírásainak megfelelően számlázza az MNV Zrt. felé;
b) az MNV Zrt. megfizeti a megvalósított értéknövelő beruházás, felújítás, illetve létrehozott új eszköz értékét, vagy - az egyéb vagyonkezelővel kötött megállapodástól függően - azt más módon (így különösen a bekerülési értékkel megegyező értékben, vagyonkezelői jog ellenértékéről kiállított számla kibocsátásával) rendezi, majd az egyéb vagyonkezelő vagyonkezelésébe adja.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az MNV Zrt. az elszámolási kötelezettséggel átadott külső forrás beszámításával fizeti meg az értéknövelő beruházás, felújítás, illetve létrehozott új eszköz értékét.
19. § (1) A vagyonkezelési szerződés lejárat előtti megszűnésekor az MNV Zrt. a vagyonkezelési szerződésben rögzített módon megtéríti az egyéb vagyonkezelőnek a 17. § (3) bekezdése alapján kimutatott vagyonkezelői jog és - szükség esetén - a 18. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti vagyonkezelői jog még le nem írt összegét.
(2) Amennyiben az egyéb vagyonkezelő a 17. § (4) bekezdése alapján vállalt kötelezettségének nem vagy csak részben tett eleget, a vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a szerződésben rögzített ellenérték, illetve a ténylegesen elvégzett tevékenység értékének különbözetét az MNV Zrt.-nek - a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon - megtéríti.

VI. Fejezet

AZ ÁLLAMI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS TULAJDONOSI ELLENŐRZÉSE

20. § (1) Az állami vagyon kezelőjét, használóját megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Vtv. 17. §-ának d) pontja alapján az MNV Zrt. - szükség szerint a területi szervei útján - ellenőrzi. Ennek érdekében a vagyon kezelésére, hasznosítására kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a tulajdonosi ellenőrzés eljárásrendjét, a felek jogait, kötelezettségeit a felek a szerződés részének tekintik.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az állami vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a rendeltetésellenes, jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve a központi költségvetést hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.
(3) Az MNV Zrt. stratégiai és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket jóváhagyásra a Tanács elé terjeszt. Az éves ellenőrzési tapasztalatokról, az azok nyomán tett intézkedésekről az MNV Zrt. vezérigazgatója a tárgyévet követő év május 31-ig jelentést készít a Tanács részére.
(4) A szerződésben foglalt kötelezettségek ellenőrzése során az MNV Zrt. (területi szervezeti egysége) szükség szerint - az e szervekkel kötött megállapodás esetén - az illetékes szakhatóságok közreműködését igénybe veheti, együttműködik továbbá az érintett vagyontárgy védettsége vagy más jellemzője miatt érintett miniszterrel.
21. § (1) Az MNV Zrt. megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:
a) az ellenőrzött helyiségeibe, ingatlanaiba belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
c) az ellenőrzött vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást, információt, nyilatkozatot kérni,
d) szükség esetén az ellenőrzött vizsgálatát előzetes értesítés nélkül is - a megbízólevele bemutatásával - megkezdeni.
(2) Az MNV Zrt. megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy köteles:
a) jogait oly módon gyakorolni, hogy az ellenőrzött szervezet tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről - az (1) bekezdés d) pontjában foglalt kivétellel - az ellenőrzött vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal tájékoztatni, és megbízólevelét az ellenőrzés megkezdésekor bemutatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges - az el nem fogadott észrevételek indokait is tartalmazó - jelentést az ellenőrzött vezetőjének megküldeni.
(3) A honvédelmi szervek, rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzését tevékenységük sajátosságainak és a külön törvényekben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. Az ellenőrzés nem terjedhet ki e szervek titkos információgyűjtéssel, adatnyilvántartással, állam- és szolgálati titokkal kapcsolatos dokumentumaira, informatikai rendszereire és tevékenységére.
22. § (1) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult:
a) az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,
b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre - a megküldéstől számított tizenöt napon belül - észrevételt tenni.
(2) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy - az ellenőrzést végző kérésére - írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az MNV Zrt.-t tájékoztatni.
(3) A (2) bekezdés e) pontjában említett intézkedések végrehajtását, az ellenőrzés során tett megállapítások, javaslatok hasznosulását az MNV Zrt. szükség esetén utóellenőrzés keretében megvizsgálja.
23. § A tulajdonosi ellenőrzés nyomán az MNV Zrt. kezdeményezheti az ingatlan-nyilvántartási (vagyonnyilvántartási) állapot rendezését, illetőleg más intézkedés megtételét. Az MNV Zrt. a termőföldet érintő gazdálkodás-felügyeleti tevékenységével összefüggésben bármely jogellenes vagy szerződésszegő magatartás észlelése esetén - a 12. § (3) bekezdésének c) pontja alapján - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

VII. Fejezet

ÁLLAMI VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSE

24. § (1) Állami vagyont - törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivétellel - versenyeztetés útján, a Vtv. 34. §-a szerinti eljárással lehet értékesíteni.
(2) Az MNV Zrt. az állami vagyon elidegenítése előtt köteles megvizsgálni, hogy az adott vagyontárgyra szüksége van-e valamely központi költségvetési szervnek állami feladatai ellátásához. Ennek során az MNV Zrt. a Vtv. 28. §-ának (1) bekezdése alapján közölt igényeket áttekinti, szükség szerint a potenciálisan érintett központi költségvetési szerveket megkeresi.

Az értékesítés engedélyezése

25. § (1) Állami vagyon értékesítésére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Tanács, illetve - hatáskörébe tartozó ügyekben - az MNV Zrt. vezérigazgatója döntése alapján kerülhet sor.
(2) Az értékesítésre az a központi költségvetési szerv is javaslatot tehet, amely az adott vagyontárgy vagyonkezelője, vagy más jogcímen használója. A javaslatról az MNV Zrt. hatvan napon belül dönt.
(3) A (2) bekezdés szerinti írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni szükséges:
a) az értékesítést megalapozó szakmai érveket, indokokat, a költségvetési vagy egyéb kedvező irányú hatások, illetve esetleges hátrányok bemutatását, gazdaságossági számítást;
b) az értékesítendő vagyonelem megtartásának hosszú távú pénzügyi, illetve eredményhatásai összehasonlítását az értékesítésből származó - a tranzakció lebonyolítási költségével csökkentett - bevétellel;
c) ingatlan esetében egy hónapnál nem régebbi teljes tulajdoni lap másolatot (külföldi ingatlan esetében három hónapnál nem régebbi teljes tulajdoni lap másolatot vagy azzal egyenértékű, az ingatlan adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, valamint jogilag jelentős tényeket a helyi jogszabályok szerint közhitelesen tanúsító okiratot vagy nemzetközi szerződés másolatát).
(4) Az értékesítéshez a vagyonkezelő központi költségvetési szerv és az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértése szükséges, amennyiben a (2) bekezdés szerinti javaslatra nem került sor.
(5) A 15. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban védett természeti területként, illetve Natura 2000 területként nyilvántartott ingatlan értékesítéséhez a természetvédelemért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.
(6) Az értékesítésre vonatkozó döntés megalapozásához független szakértővel el kell végeztetni - a tőzsdén jegyzett részvény kivételével - az érintett vagyonelem forgalmi értékbecslését (vagyonértékelését). Az értékesítésre vonatkozó döntés a szakvéleményben rögzített érvényességi időn belül hozható meg.
(7) A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld esetén az MNV Zrt. a forgalmi értéket a (6) bekezdéstől eltérően, egyszerűsített értékbecsléssel is megállapíthatja. Ennek módszerét az MNV Zrt. külön szabályzatban teszi közzé.

Az értékesítés lebonyolítása

26. § (1) Állami vagyont - törvényben, valamint a (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - az MNV Zrt., illetve az általa megbízott olyan személy értékesítheti, aki az értékesítés lebonyolítására kiírt közbeszerzési pályázatot elnyeri.
(2) Az értékesítés lebonyolítására vonatkozó pályázat kiírása nélkül is értékesíthet az MNV Zrt. megbízása alapján, az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazásával
a) az a központi költségvetési szerv, amely az értékesítésre szánt vagyonnak vagyonkezelője,
b) a kizárólagos állami tulajdon vagyonkezelését is ellátó egyéb vagyonkezelő - koncessziós szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a vagyonkezelésében lévő olyan vagyontárgyakat, amelyek az országos közúti és vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódnak, de nem minősülnek kizárólagos állami tulajdonnak.
(3) Az MNV Zrt. és az értékesítő a vagyon értékesítésére vonatkozóan külön megállapodást köt, amely tartalmazza az értékesítési eljárás formáját, illetve az értékesítés lebonyolításáról és eredményéről történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettséget.
(4) Az értékesítést megelőzően az értékesítendő vagyonelemre vonatkozó vagyonkezelési szerződést meg kell szüntetni és a feleknek egymással a V. fejezet szabályai szerint el kell számolniuk.
27. § Állami vagyont - a Vtv. 34. §-ának (3) bekezdés a) és c) pontjában megjelölt, közvetett értékesítési módokat kivéve - nem lehet értékesíteni olyan ajánlattevő személy részére, amelynek/akinek az ajánlattétel időpontjában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása vagy az MNV Zrt.-vel szemben lejárt tartozása van.

Az értékesítési eljárás formái

Pályázat

28. § (1) Az állami vagyon értékesítésére irányuló pályázatot az MNV Zrt. vagy az értékesítéssel megbízott személy írja ki (a továbbiakban együtt: kiíró).
(2) A pályáztatást - a 29. §-ban meghatározott kivételektől eltekintve - nyilvános eljárással kell lebonyolítani.
(3) Állami vagyon értékesítésére irányuló nyilvános pályázatnak minősül az az építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési eljárás is, amelyben a megrendelendő beruházás, szolgáltatás ellenértékét részben vagy egészben állami vagyonba tartozó - a beruházással egyébként nem érintett - ingatlan tulajdonjogának átruházása képezi.
(4) A közbeszerzési eljárás megindítására akkor van lehetőség, ha az érintett, állami vagyonba tartozó ingatlan értékesítéséről az MNV Zrt. döntött, és annak lebonyolításával a közbeszerzési eljárás indítására jogosult központi költségvetési szervet a 26. § alapján megbízta.
(5) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben rögzíteni kell, hogy az ajánlattevő ajánlatában köteles megjelölni
a) az építési beruházás (szolgáltatásnyújtás) ellenszolgáltatásának teljes értékét, valamint
b) azt az összeget, amellyel az a) pontban szereplő értéket - az állami vagyonba tartozó ingatlan tulajdonjogának átruházása miatt - csökkenti (beszámítási érték).
(6) A közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatok - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 57. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti bírálati szempont alapján történő - elbírálása során az ellenszolgáltatás meghatározása az (5) bekezdés a) és b) pontjában szereplő értékek egyenlegét alapul véve történik. A nyertes ajánlattevővel kötött szerződésnek biztosítania kell, hogy az állami vagyonba tartozó ingatlan tulajdonjoga a beruházóra csak akkor száll át, ha a beruházás eredményeként létrejött épület birtokba adása és tulajdonjogának a Magyar Állam javára való jogerős bejegyzése megtörtént.
29. § Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen, indokolt esetben kerülhet sor, így különösen akkor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei meghaladnák a vagyontárgy forgalmi értékét, vagy a korábbi nyilvános pályázat - érdeklődés hiányában - két alkalommal eredménytelenül zárult.
30. § (1) A pályázatot kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második és azt követő fordulókban a megelőző fordulóban érvényes ajánlatot tett és a kiíró által - előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.
(2) Többfordulós pályázat esetén a részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.
(3) Az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett pályázók - amennyiben a pályázati kiírás erre lehetőséget ad - a második fordulóban közösen is nyújthatnak be ajánlatot (ajánlatok egyesítése). Az ily módon létrejövő konzorciumban - amennyiben erre a pályázati kiírás lehetőséget ad - részt vehet az a pályázó is, aki az első fordulóban érvényes ajánlatot tett, de a második fordulóban való részvételre nem szerzett jogot.
(4) Előminősítési eljárás esetén a kiíró olyan két- vagy többfordulós pályázatot ír ki, amelynek első fordulójában az ajánlattevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, illetve pénzügyi megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján határozza meg a második fordulóra részvételt nyert pályázók körét, akik a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételek szerint vehetnek részt a pályázat további részében. Az előminősítési eljárásban hozott döntést részletesen indokolni kell.
31. § (1) Az állami tulajdonú termőföldek értékesítésére irányuló pályázati felhívásra és az elbírálás szabályaira az MNV Zrt. által a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 15. §-a alapján kiadott szabályzat további, sajátos rendelkezéseket is megállapíthat.
(2) Állami tulajdonú termőföld a hasznosítására, értékesítésére vonatkozó nyilvános pályázat lezárásáig, egy gazdasági évre terjedő időszakra - a helyi birtokhasznosítási bizottságok véleményének figyelembevételével - ideiglenes földhasználatba adható. Az ideiglenes használat legfeljebb további egy évre meghosszabbítható. Az ideiglenes használat díját a helyben kialakult haszonbérleti díjak figyelembevételével kell meghatározni.

A pályázat kiírása

32. § (1) A pályázati felhívást és kiírást a Tanács, illetve az erre biztosított jogkörében eljárva az MNV Zrt. vezérigazgatója hagyja jóvá.
(2) A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles országosan és a vagyontárgy megtekintésének helyén oly módon - így különösen napi- vagy hetilapban, hirdetési lapban, internetes hirdetési adatbázisban, hazai és külföldi pénzügyi-gazdasági szaklap(ok)ban - közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.
(3) A nyilvános pályázati felhívást minden esetben közzé kell tenni legalább az MNV Zrt. honlapján, és
a) két országos terjesztésű napilapban, vagy
b) egy országos és egy, a vagyontárgy fekvése vagy az értékesítendő társasági részesedéssel érintett gazdasági társaság székhelye szerinti helyi lapban.
(4) A pályázat meghirdetési időpontjának az országos terjesztésű napilapban való közzététel napját, amennyiben a közzétételre több országos terjesztésű napilapban kerül sor, ezek közül a legkorábbi közzététel napját kell tekinteni.
(5) Termőföld értékesítése esetén a pályázati felhívást a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 14. §-ának (2) bekezdésében előírt módon kell közzétenni.
(6) Zártkörű pályázat esetén a kiíró köteles egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a részletes pályázati kiírás megküldésével - legalább három, egymástól független érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a - (3) bekezdésben meghatározott módon - nyilvánosságra hozni.
(7) A pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és az értékesítés egyéb körülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:
a) az értékesítendő vagyontárgy megjelölését, szükség szerint annak értékét,
b) a kiíró megnevezését, székhelyét, ha a pályázat kiírására az MNV Zrt. megbízásából kerül sor, az erre való utalást,
c) a pályázat célját, típusát (nyilvános vagy zártkörű), a fordulók számát,
d) az értékesítésre vonatkozó feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pályázati biztosítékokra vonatkozó előírásokat,
e) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét,
f) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,
g) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,
h) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot a 41. § (6) bekezdésében megjelölt okból eredménytelennek nyilvánítsa,
i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése vagy a 41. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön,
j) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.
(8) A pályázati felhívás a kiíró mérlegelésétől függően tartalmazhatja a részletes tájékoztató adatait is.
33. § (1) A részletes tájékoztató a pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül tartalmazza a pályázati kiírást és az eljárás szabályait, így különösen
a) az értékesítendő vagyonelemmel kapcsolatos lényeges információkat, az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket;
b) társasági részesedés, értékpapír esetén a névértéket vagy az árfolyamot;
c) szükség esetén a kiíró által elfogadhatónak tartott legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimálárat);
d) a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését;
e) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, valamint a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség főbb tartalmi kellékeit;
f) szükség esetén a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét;
g) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, időpontját, amennyiben a pályázatok bontása nyilvánosan történik, az erre való utalást;
h) a pályázatok elbírálására jogosult személy vagy testület megnevezését;
i) a pályázat elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat és a - kiíró döntésétől függő - pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert;
j) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját vagy határidejét;
k) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;
l) az ajánlattevők értesítésének módját és határidejét.
(2) Gazdasági társaság állami részesedésének értékesítése esetén a részletes kiírás tartalmazza a társaság bemutatását, ezen belül
a) a cégnevet, székhelyet, tevékenységi kört;
b) az alapítás időpontját, a működési időtartamot, az alapítókat megillető esetleges jogokat;
c) a jegyzett, illetve saját tőke összegét;
d) a Magyar Állam tulajdoni részesedését a társaságban;
e) átlagos statisztikai létszámot;
f) a vezető tisztségviselők és a magasabb vezető állású dolgozókra vonatkozó adatokat, a személyes adatok kivételével;
g) a cég üzleti tevékenységének az átfogó értékelést lehetővé tevő leírását, így különösen a termelési, értékesítési, kutatás-fejlesztési, beruházási információkat;
h) a könyvvizsgáló által hitelesített utolsó éves beszámoló szerinti mérleget és eredménykimutatást;
i) a társaságnál működő szakszervezetek ismertetését, tájékoztatást a hatályos kollektív szerződésről;
j) a társaságot érintő kötelező hatósági előírásokat;
k) a kulturális örökségvédelemmel, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos információkat.
(3) A kiíró a pályázati kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon.
(4) A részletes tájékoztató az ajánlattevőnek csak titoktartási nyilatkozat aláírása után adható ki.
(5) A pályázónak a részletes tájékoztatóban foglaltakon túl is adható információ, illetve biztosítható a helyszíni szemle lehetősége, oly módon és tartalommal, amely nem sérti a pályázók esélyegyenlőségét, az ajánlatok kezelésére vonatkozó előírásokat és az üzleti titkot. A felvilágosításról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet mind az ajánlattevőnek, mind a felvilágosítást nyújtónak alá kell írnia.
(6) A kiíró a pályázók bármelyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázó számára is ugyanolyan módon biztosítani.
34. § (1) A kiíró nyilvános pályázat esetében az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (a továbbiakban: ajánlattételi határidő) nem határozhatja meg a pályázati felhívás közzétételétől számított harminc napnál, zártkörű pályázat esetében a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napnál rövidebb időtartamban.
(2) A pályázati felhívásban foglalt feltételek csak kivételesen, indokolt esetben módosíthatók, legkésőbb a pályázat beadási határidejét megelőző tizedik napig. A módosítás közzétételére a 32. § (2)-(5) bekezdésének rendelkezései irányadók.
(3) A kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt visszavonni. Erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken és módon az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni, zártkörű pályázat esetén a visszavonásról az érdekelt pályázókat értesíteni. A felhívás visszavonása esetén - amennyiben a részletes dokumentációt a pályázó ellenérték fejében kapta meg - a kiíró köteles a részletes dokumentáció visszaszolgáltatása ellenében a dokumentáció ellenértékét visszafizetni.
(4) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát.
(5) Az ajánlattevő a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően, illetve a kiíró felhívására köteles a pályázatában foglaltakat igazolni.
35. § (1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a kiíró által megjelölt letéti számlára, a pályázati tájékoztatóban meghatározott időpontig és módon kell átutalni, illetve a kiírási feltételek szerinti más módon a kiíró rendelkezésére bocsátani.
(2) A kiíró a pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, továbbá - az ajánlatok elbírálását követően - a nem nyertes ajánlattevők részére köteles nyolc napon belül visszafizetni. A határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve az eredmény vagy eredménytelenség kihirdetésének napjától kell számítani.
(3) Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázó ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
(4) A nyertes ajánlattevő esetében a pályázati biztosíték - amennyiben a beszámításra alkalmas - a vételárba beszámít.

A pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség

36. § (1) Az ajánlattevők ajánlataikat cégjelzés nélküli, zárt borítékban, legalább öt példányban - ebből egy példányt minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva - kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.
(2) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal - ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazás esetén közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal - igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.
(3) Ha a kiírás másként nem rendelkezik, egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, illetve egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként. Zártkörű pályázat esetén e rendelkezéstől a kiírás sem térhet el.
(4) Az ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő nyilatkozatát különösen:
a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására,
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan.
(5) Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.
(6) A pályázó ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
(7) A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított hatvan napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt, a pályázati felhívást a 34. § (3) bekezdése szerint visszavonja vagy a pályázatot eredménytelennek minősíti.
(8) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban és a jogszabályokban foglaltaknak. Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt.
(9) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek - az ajánlat érvényességétől, illetve eredményességétől függetlenül - az ajánlattevőt terhelik.

A pályázati ajánlatok felbontása és értékelése

37. § (1) A pályázatok beérkezése során a kiíró képviselője az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, s egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni. Amennyiben a pályázatok érkeztetésére meghatározott időpontban kerül sor, azt közjegyző részvételével kell lebonyolítani.
(2) A határidőben beérkezett pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a kiíró a pályázati felhívásban megjelölt időpontban, közjegyző jelenlétében bontja fel. A bontáson az MNV Zrt. képviselője is jelen lehet. Amennyiben a pályázati felhívás értelmében a bontás nyilvánosan történik, a kiíró és az MNV Zrt. által meghívott személyek, valamint az ajánlattevők és meghatalmazottaik is jelen lehetnek.
(3) Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek azonban nem hozhatók nyilvánosságra.
(4) A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a kiíró közjegyzői okiratot köteles készíttetni, amelyben a közjegyző
a) tanúsítja a pályázatok felbontásának szabályos menetét,
b) rögzíti, hogy az ajánlatok megfeleltek-e a kiírás szerinti alaki követelményeknek,
c) rögzíti az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát,
d) rögzíti a pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett kifogásokat, észrevételeket,
e) a kiíró kérésére rögzítheti, hogy a pályázat anyagából megőrzésre egy példányt átvett.
38. § (1) A benyújtott ajánlatokat a kiíró által kijelölt Értékelő Bizottság véleményezi, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indokolással együtt az MNV Zrt.-nek döntésre előterjeszti.
(2) Az Értékelő Bizottság az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Az Értékelő Bizottság kérdéseit, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni.
(3) Az Értékelő Bizottság és a kiíró köteles a pályázati kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét ellenőrizheti.
(4) Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyozás alapján végzi. Az Értékelő Bizottság speciális szakkérdés eldöntése érdekében független szakértőt kérhet fel a közreműködésre, véleményadásra.
(5) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,
b) a beérkezett ajánlatoknak a pályázati felhívásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelését,
c) az Értékelő Bizottságnak a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslata indokait,
d) a vételár, illetve az ajánlat egésze értékelésének szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat is),
e) a pályázók által ajánlott biztosítékok értékelését,
f) a pályázati eljárás összefoglaló értékelését, a pályázók rangsorolására vonatkozó javaslatot.
(6) Az értékelési jegyzőkönyvet a bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti, és azt a pályázatok bontásától, illetve szükség esetén a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő lejártától számított tizenöt napon belül megküldi az MNV Zrt.-nek. Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívást, a részletes dokumentációt, valamint a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv és a beérkezett ajánlatok egy-egy eredeti példányát, továbbá az Értékelő Bizottság tagja esetleges különvéleményét.

A pályázati ajánlatok elbírálása

39. § (1) Ha a kiíró megállapítása szerint a pályázó az ajánlata lényegét nem érintő, formai okból hibás (hiányos) ajánlatot nyújtott be, önként vagy a kiíró felhívására legfeljebb öt napon belül pótolhatja a hiányokat. Az ajánlat lényegét nem érintő formai okokat, a pótolható hiányokat, valamint a hiánypótlás határidejét a pályázat kiírásnak kell tartalmaznia. Az ajánlat érvényességét a kiíró a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő leteltét követően állapítja meg.
(2) Az ajánlatok felbontását követően, a pályázat lezárása előtt a kiíró döntése alapján lehetőség van ártárgyalás tartására, amelyre minden érvényes pályázatot benyújtó ajánlattevőt meg kell hívni. Amennyiben csak egy érvényes ajánlat érkezett, ártárgyalás helyett az ajánlattevő felhívható ajánlata módosítására.
(3) Az ártárgyalás során a pályázók ajánlataikat módosíthatják azzal, hogy a korábban megajánlott vételár nem csökkenthető, és a módosított ajánlatnak is meg kell felelnie a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek. A tárgyalás lezárását követően a kiíró ismételten elvégzi az ajánlatok rangsorolását.
40. § (1) A pályázati ajánlatok elbírálásáról az Értékelő Bizottság javaslatának mérlegelésével a Tanács vagy - a Vtv. alapján erre biztosított jogkörében eljárva - az MNV Zrt. vezérigazgatója dönt. Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. A pályázati felhívásban közölt bírálati szempontokkal ellentétes döntés nem hozható.
(2) Amennyiben az értékesítésre irányuló pályázat lefolytatására valamely koncessziós pályázattal együtt kerül sor, az ajánlatokról - figyelemmel a koncessziós törvényben foglaltakra - az (1) bekezdéstől eltérően a koncessziós pályázat kiírója dönt az MNV Zrt.-vel egyetértésben.
(3) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidő lejártától számított harminc napon belül kell elbírálni.
(4) Az elbírálási határidőt a kiíró egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, melyről az érintetteket tájékoztatni kell. A pályázati kiírásban a (3) bekezdéstől eltérően megállapított elbírálási határidő sem haladhatja meg - annak meghosszabbítása esetén sem - a kilencven napot.
41. § (1) A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel. Koncessziós pályázathoz kapcsolódóan kiírt értékesítési pályázat esetében a két pályázat eredményét a koncessziós pályázatot kiíró közli valamennyi ajánlattevővel. A kiíró a pályázat eredményét a 32. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt módon közzéteszi.
(2) A kiíró a szerződést a pályázat nyertesével köti meg. Koncesszióköteles tevékenységet végző társaság értékesítésekor a pályázat nyertese az, aki a koncessziós és az értékesítési pályázat feltételeinek megfelel, és egyben mindkét pályázatra összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.
(3) A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értesítést követően a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb hatvan napon belül kell megkötni.
(4) Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a felek megszüntették vagy felbontották azt, úgy a kiíró - korábbi döntése alapján - jogosult a soron következő ajánlattevővel szerződést kötni vagy az ajánlati kötöttség lejárta után új pályázatot kiírni.
(5) A Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok pályázat útján történő értékesítése során az elővásárlásra jogosult személy a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelően, a nyertes pályázattal azonos tartalmú elfogadó, illetve az elővásárlási jogáról lemondó nyilatkozatot tehet. A nyertes pályázat tartalmáról, valamint a jognyilatkozat megtételének határidejéről az MNV Zrt. tájékoztatja az elővásárlásra jogosultakat.
(6) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) nem érkezett érvényes pályázati ajánlat,
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,
c) a kiíró a 42. § (4) bekezdésében megjelölt okból az eljárás érvénytelenítéséről döntött,
d) a legjobb érvényes ajánlat elfogadása jelentős vagyonvesztéssel járna.
(7) A kiíró a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles öt évig megőrizni.

Összeférhetetlenségi és titokvédelmi szabályok

42. § (1) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt
a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,
b) a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,
c) annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja,
d) az a)-c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],
e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (elfogultság).
(2) A pályázat elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén az a személy vagy testület dönt, aki, illetve amely a pályázat kiírásáról döntött. Ha az összeférhetetlenségi ok a kiíró szerv vezetőjének személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a kiíró szerv vezetőjének felettese, a vagyon értékesítésével megbízott személy esetében pedig az MNV Zrt. dönt. Ha az összeférhetetlenségi ok az MNV Zrt. mint kiíró vezetőjének személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a Tanács dönt.
(4) Érvénytelen és ezáltal eredménytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, illetve ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.
43. § (1) Az ajánlattevő a szerződéskötésig - illetőleg a 39. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt tárgyalás megkezdéséig - köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni a kiíró által a rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem zárja ki a finanszírozó bankokkal, konzorcionális ajánlat esetén a konzorciumi résztvevőkkel, valamint az ajánlattevő meghatalmazott jogi képviselőjével, illetve az ajánlat elkészítéséhez az ajánlattevő által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való kapcsolattartást, a titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed.
(2) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a kiíró az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthatja.
(3) A kiíró a pályázók számát a pályázatok bontásáig, az ajánlatok tartalmát a döntéshozatalig -, illetve a 39. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt tárgyalás megkezdéséig - köteles titkosan kezelni, arról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem adhat.

Árverés

44. § (1) Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogát licitálás útján a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerzi meg. Az árverést mindaddig folytatnia kell, amíg az árverezők újabb ajánlatot tesznek.
(2) Ingó dolog árverése során - lehetőség szerint - biztosítani kell annak az árverés helyszínén való bemutatását.
(3) Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.
(4) Az árverési biztosíték az MNV Zrt. (megbízott árvereztető) által megállapított összeg, amit az árverésen való részvétel feltételeként az árverezőnek az árverés helyszínén készpénzben be kell fizetni vagy a felhívásban megjelölt letéti számlára az árverés megkezdésének időpontjáig át kell utalni oly módon, hogy az említett időpontig a jóváírás megtörténjen.
(5) A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők részére az árverés napján vissza kell fizetni.
45. § (1) Az árverési hirdetmény közzétételének legalább tizenöt nappal meg kell előznie a hirdetményben megjelölt árverési időpontot. A hirdetményt a 32. § (2)-(5) bekezdésében megjelölt módon kell közzétenni, továbbá az árverés helyszínén, ingatlan esetében - termőföld, illetve más, felépítmény nélküli ingatlan kivételével - az ingatlanon is ki kell függeszteni.
(2) A hirdetményben fel kell tüntetni
a) az árverést kiíró megnevezését;
b) az árverés helyét és idejét;
c) az árverésre kerülő vagyontárgyak megnevezését és kikiáltási árukat, valamint a vagyontárgyakra vonatkozó esetleges korlátozásokat (pl. elővásárlási jog);
d) a vételár megfizetésének határidejét és módját;
e) az árverési biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét;
f) az árverésen történő részvétel feltételeit;
g) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét;
h) szükséges esetén az arra vonatkozó információt, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve azokról hogyan lehet további információhoz jutni;
i) mindazon további információt, amit az árverés kiírója szükségesnek tart.
(3) Az MNV Zrt. (megbízott árvereztető) az árverés időpontjáról és a kikiáltási árról az árverési hirdetmény megjelenésével egyidejűleg köteles értesíteni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
a) haszonélvezeti, használói, földhasználati, telki szolgalmi jog,
b) tartási és életjáradéki jog,
c) elővásárlási jog,
d) vagyonkezelői jog,
e) jelzálogjog
jogosultjait.
46. § (1) Az árverés nyilvános, és azt közjegyző részvételével kell lebonyolítani. Az árverést a kiíró alkalmazottja vagy megbízottja folytatja le. Az árverésről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a licitálásban kialakult végső sorrendet, valamint az árveréssel kapcsolatos minden lényeges adatot, információt. A jegyzőkönyvet az árverést lefolytató személy, a jegyzőkönyvvezető és az árverési vevő is aláírja.
(2) Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba - ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba - kell foglalni.
(3) Az árverésen - az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén - az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.
(4) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy becsértékét (kikiáltási árát), és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére.
(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.
(6) Termőföld árverés útján történő értékesítése során az arra jogosult elővásárlási jogát az árverés lezárása előtt gyakorolhatja.
(7) Az árverési vevő az árverésre bocsátott vagyontárgyon - az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén - a vételár megfizetésével szerezhet tulajdonjogot.
47. § (1) Amennyiben a nyertes árverező a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az árvereztetőt ért károkért, továbbá viselni köteles az árvereztető ebből fakadó költségeit.
(2) Az árverésen történő értékesítésre a 28. § (1) bekezdése, a 32. § (1) bekezdése, a 34. § (3) bekezdése, a 41. § (6) bekezdése és a 42. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az összeférhetetlenségi szabályokat az MNV Zrt. vagy a megbízott árvereztető részéről az árverés lebonyolítását végző személyek és az árverező személyek viszonyában kell alkalmazni.

Versenyeztetés nélküli értékesítés

48. § A versenyeztetés nélküli értékesítés a Vtv. 35. §-ának (2) bekezdése szerinti esetekben alkalmazható kivételes értékesítési eljárás, amelynek során az értékesítés lebonyolítója az állami vagyonba tartozó vagyontárgyat - törvény eltérő rendelkezése hiányában - legalább a becsült forgalmi értéken, a versenyeztetési eljárás mellőzésével kiválasztott személy javára idegeníti el. A forgalmi érték megállapítására erre jogosult szakértőt kell felkérni, és a szakvéleményt az ügy irataihoz kell csatolni.
49. § A Vtv. 28. §-ának (4) bekezdése és 33. §-ának (2) bekezdése alapján történő értékesítésre e fejezet 24. §-ának (2) bekezdését, 25-26. §-át, 28. §-ának (1) bekezdését, 32. §-ának (1), (3) és (7) bekezdését, 33. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, valamint 37. §-át nem kell alkalmazni. Ilyen esetben a 44. § (4) bekezdésében és a 45. § (3) bekezdésében foglaltak során az MNV Zrt. helyett az értékesítő központi költségvetési szerv jár el.

VIII. Fejezet

ÁLLAMI VAGYON INGYENES ÁTRUHÁZÁSÁNAK SZABÁLYAI

50. § (1) A Vtv. 36. § (2) bekezdésének a)-e) pontja szerinti tulajdonba adásra vonatkozó kezdeményezést az MNV Zrt.-hez vagy az érintett vagyonelem vagyonkezelőjéhez (használójához) kell benyújtani. Utóbbi esetben a vagyonkezelő a hozzá benyújtott kérelmet véleményével, javaslatával együtt az MNV Zrt.-nek tizenöt napon belül döntésre megküldi.
(2) A benyújtott dokumentumoknak tartalmazniuk kell, illetve azokhoz csatolni szükséges:
a) a tulajdonba adásra vonatkozó igényt, megjelölve a felhasználási célt, valamint a segítendő feladatot és az azt előíró jogszabályi rendelkezést,
b) a kezdeményező nyilatkozatát arról, hogy vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek - ideértve a művelési ág szükséges megváltoztatásának költségét - megtérítését,
c) helyi önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás kezdeményezése esetén a képviselőtestület (közgyűlés), illetve a többcélú kistérségi társulás tanácsa határozatát, amely az állami vagyon igényléséről hozott döntést tartalmazza.
51. § (1) A kezdeményezés beérkezését követően az MNV Zrt. hatvan napon belül - a Vtv. 36. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt esetben haladéktalanul - megvizsgálja, hogy az igénylés megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ennek keretében
a) ellenőrzi annak alaki megfelelőségét, az előírt mellékletek meglétét,
b) megvizsgálja, hogy az igényelt vagyonelem állami tulajdonba tartozik-e,
c) ingatlan esetében megvizsgálja, hogy tulajdoni és vagyonkezelői viszonyai rendezettek-e, és azt az ingatlan-nyilvántartás a valóságos helyzetnek megfelelően tünteti-e fel,
d) megvizsgálja a kezdeményezésben megjelölt feladat, illetve célkitűzés jogszabályokkal való összhangját.
(2) Nem adható ingyenesen tulajdonba az olyan vagyonelem, amely valamely állami feladat ellátásához vagy - értékesítése esetén - a feladat finanszírozási forrásának biztosításához, illetve a költségvetési bevételi előirányzatok teljesítéséhez szükséges.
(3) Nem adható ingyenesen tulajdonba az a vagyonelem sem, amelyre az MNV Zrt. és más személy között a Vtv. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti szerződés van hatályban, és a szerződő partner a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez nem járul hozzá.
(4) A 15. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban védett természeti területként, illetve Natura 2000 területként nyilvántartott ingatlan ingyenes átruházásához a természetvédelemért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.
(5) Amennyiben a kért ingatlan tulajdonjoga valamely jogszabályi feltétel hiánya miatt - ideértve a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat is - nem ruházható át, az MNV Zrt. erről az igénylőt értesíti.
(6) Amennyiben a kezdeményezés hiányossága orvosolható, az MNV Zrt. annak kiegészítésére hívja fel az igénylőt.
(7) Ha az ingyenes átruházásról való döntés a Vtv. 36. §-ának (3) bekezdése értelmében a Kormány hatáskörébe tartozik, az MNV Zrt. által megküldött javaslat alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter nyújtja be a szükséges előterjesztést.
(8) Az állami vagyonba tartozó régészeti leletek ingyenes átruházásának jogát - külön jogszabályban meghatározott módon - a kulturális örökségért felelős miniszter gyakorolja.

IX. Fejezet

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELHELYEZÉSE

52. § (1) A központi költségvetési szervek elhelyezésének biztosítása és koordinálása az MNV Zrt. feladata.
(2) A kormányzati elhelyezés megszervezése érdekében a központi költségvetési szervek által használt ingatlanok használatának, hasznosításának gazdaságosságát, célszerűségét az MNV Zrt. jogosult ellenőrizni.
53. § (1) Központi költségvetési szerv az 52. § (1) bekezdésében meghatározott körben (elhelyezési céllal) kizárólag az MNV Zrt. előzetes jóváhagyásával
a) indíthat ingatlan tulajdonjogának a Magyar Állam javára történő megszerzésére irányuló közbeszerzési vagy más (pl. kisajátítási) eljárást,
b) köthet ingatlanra vonatkozó olyan jogügyletet, amely a Magyar Állam tulajdonszerzését eredményezi (pl. adásvétel, csere, ajándékozás stb.),
c) indíthat ingatlanra vonatkozó használati jogosultság bármely jogcímen történő megszerzésére irányuló eljárást (pl. bérleti, használati, haszonélvezeti, haszonbérleti, haszonkölcsön stb.),
d) köthet saját maga vagy más központi költségvetési szerv javára ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező (pl. bérleti, használati, haszonélvezeti, haszonbérleti, haszonkölcsön stb.) megállapodást.
(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban foglaltakat nem kell alkalmazni, amennyiben
a) a használati jogosultság hatvan napot meg nem haladó időtartamra szól, vagy
b) az ingatlan egyedi bruttó nyilvántartási értéke az ötmillió forintot nem haladja meg, vagy
c) önálló ingatlanonként legfeljebb 25 m2-t meg nem haladó területrészre vonatkozik, vagy
d) a jogügyletben várható, illetve meghatározott - egyszeri vagy időszakonként megállapított díj esetén az egy évre vonatkozó - ellenszolgáltatás értéke a bruttó egymillió forintot nem haladja meg, vagy
e) a jogügylet külföldön lévő ingatlanra vonatkozik.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon szerződő féllel újabb használati jogosultságra vonatkozó szerződést kötni kizárólag az MNV Zrt. előzetes jóváhagyásával lehet.
(4) A központi költségvetési szerv az MNV Zrt. (1) és (3) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyása iránti kérelmét - amennyiben az előzetesen ismert - az ingatlan(rész) és a jogcím pontos megjelölésével, részletes indokolással az irányítást vagy felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének útján, annak egyetértésével terjesztheti elő. Az MNV Zrt. harminc napon belül dönt a kérelemről, amely határidőbe az esetleges hiánypótlás időtartama nem számít bele.

X. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet, és az annak módosításáról szóló 175/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet, 272/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet és 6/2007. (I. 24.) Korm. rendelet, valamint az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól szóló 109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése,
b) a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet, az annak módosításáról szóló 68/2005. (IV. 13.) Korm. rendelet, a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 16/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvénnyel, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 115/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 17. §-a.
(3) 2008. január 1-jével hatályát veszti
a) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet, és a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. §-a,
b) a Kincstári Vagyoni Igazgatóságról szóló 313/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,
c) a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv kijelöléséről szóló 336/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.
(4) A 14. § (3) bekezdésében megjelölt szabályzatot az MNV Zrt. e rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül teszi közzé a Magyar Közlönyben.
(5) Az MNV Zrt. jogelődei által állami tulajdonú termőföldre kötött haszonbérleti szerződéseket - figyelemmel a külön jogszabályok szerinti védettségi szempontokra is - 2008. december 31-ig kell felülvizsgálni és e rendelet szabályainak megfelelő módosításukat kezdeményezni. A felülvizsgálat alapján azon szerződéseknél, ahol a haszonbérleti díj mértéke nem éri el a helyben kialakult díjtételt, illetve amelyek nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek, az MNV Zrt. a szerződés módosítását haladéktalanul köteles kezdeményezni.
(6) A központi költségvetési szervekkel kötött vagyonkezelési szerződéseknek a Vtv. 59. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálata során - az ágazati, szakmai szempontok érvényesítése érdekében - a vagyonkezelési szerződéssel kapcsolatos döntés meghozatalához az adott központi költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértése szükséges.
(7) A Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanokra vonatkozó ideiglenes vagyonkezelési szerződések megszüntetését jelen rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül kezdeményezni kell, a megszüntetést követően hasznosításukról a Vtv., illetve e rendelet szabályainak megfelelő szerződésekkel kell gondoskodni.