25/2007. (IX. 12.) MeHVM rendelet

a Társadalmi Megújulás Operatív Program előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartozó támogatások felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. § (7) bekezdésében megállapított feladatkörömben - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában megállapított felelősségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a Társadalmi Megújulás Operatív Program előirányzatának, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatások felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
a) alapkutatás: olyan tevékenység, amelynek célja az ipari vagy kereskedelmi célkitűzésekhez nem kapcsolódó tudományos és műszaki ismeretek bővítése;
b) általános képzés: a 2006. december 20-i 1976/2006/EK rendelettel módosított, az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: a 68/2001/EK bizottsági rendelet) 2. cikkének e) pontjában meghatározott képzés;
c) állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] 1. §-ának 5. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás (a továbbiakban: támogatás);
d) hátrányos helyzetű munkavállaló a foglalkoztatási támogatások esetében: a 2006. december 20-i 1976/2006/EK rendelettel módosított, az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2204/2002/EK bizottsági rendelet) 2. cikkének f) pontjában meghatározott munkavállaló;
e) hátrányos helyzetű munkavállaló a képzési támogatások esetében: a 68/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározott munkavállaló;
f) ipari kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló megtervezett kutatás, illetve kritikai vizsgálat, amelynek célja, hogy ezek az ismeretek hasznosíthatók legyenek új termékek, eljárások, illetve szolgáltatások kifejlesztésénél vagy a meglévő termékek, eljárások, illetve szolgáltatások jelentős továbbfejlesztésénél;
g) kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendelettel és a 2006. december 20-ai 1976/2006/EK bizottsági rendelettel módosított, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 70/2001/EK bizottsági rendelet) I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének;
h) kísérleti fejlesztés: az ipari kutatás eredményeinek új, megváltoztatott vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, illetve szolgáltatások tervébe, vázlatába, illetve tervrajzába való beillesztése, függetlenül attól, hogy értékesítésre vagy felhasználásra szánják-e azokat, ideértve egy olyan kezdeti prototípus létrehozását, amely kereskedelmi célokra nem használható fel; azzal, hogy magában foglalhatja más termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi kidolgozását és megtervezését, valamint induló demonstrációs projekteket, illetve kísérleti projekteket is, feltéve, hogy ezek a projektek ipari alkalmazásokra, illetve kereskedelmi felhasználásra nem alakíthatók át, illetve nem alkalmazhatók; nem foglalja magában a termékeken, gyártósorokon, gyártási eljárásokon, meglévő szolgáltatásokon és egyéb, folyamatban lévő műveleteken végrehajtott szokásos, illetve időközönkénti változtatásokat, még akkor sem, ha ezek a változtatások továbbfejlesztést jelentenek;
i) létrehozott munkahely: a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében meghatározott munkahely;
j) megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározott munkavállaló;
k) nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az a társaság, amelynek a saját tőkéje veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelőző beszámoló óta eltelt idő alatt keletkezett [nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) 2.1 alpontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás];
l) referenciaráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet a 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg;
m) saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szerv esetében az ezen költségvetési szerv felügyeleti szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összege, valamint az Önkormányzati EU Önerő Alapból nyújtott támogatás;
n) speciális képzés: a 68/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott képzés;
o) támogatási intenzitás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő;
p) támogatástartalom: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő;
q) védett munkahely: a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 2. cikkének h) pontjában meghatározott munkahely.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program előirányzatok felhasználásának általános céljai

3. § (1) Az Áht., az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, valamint a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet rendelkezéseivel összhangban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által felügyelt Társadalmi Megújulás Operatív Program célja a gazdaság tartós növekedése által generált munkahelyek betöltéséhez szükséges munkaerő-kínálat növelése és minőségének javítása, hogy időben és elegendő mennyiségben rendelkezésre álljon a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan létrejövő új munkahelyek betöltésére alkalmas, megfelelő képzettségű munkaerő,
a) a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása,
b) az aktivitás területi különbségeinek csökkentése,
c) a változásokhoz való alkalmazkodás segítése,
d) az egész életen át tartó tanulás elősegítése,
e) az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása,
f) a társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása.
(2) Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, e rendelet által szabályozott támogatások a 4-19. § alapján nyújthatóak.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program előirányzatokból nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások

4. § A Társadalmi Megújulás Operatív Program előirányzatokból nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások az alábbi jogcímeken használhatók fel:
1. munkatapasztalat-szerzés támogatása;
2. munkahelyteremtéshez kapcsolódó foglalkoztatási támogatás;
3. hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatási támogatása;
4. megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási támogatása;
5. megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó többletköltségek megtérítése;
6. foglalkoztatási programok (munkaerő-piaci programok) támogatása;
7. munkavállalók képzése, átképzése;
8. menedzsment-szolgáltatások fejlesztése és menedzseri kompetenciák fejlesztését segítő képzések a felsőoktatásban;
9. innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása;
10. kutatási potenciál bővítéséhez szükséges felsőoktatási intézményi szolgáltatói- és ügyfélkapacitás bővítése, a tudás- és technológiatranszferrel összefüggő tevékenységek támogatása;
11. munkahelyi egészséggel és biztonsággal összefüggő tervek, valamint a munkahelyi egészségtervek létrehozásának és minőségbiztosításának támogatása;
12. szervezetek humánerőforrás-gazdálkodásával kapcsolatos fejlesztések támogatása;
13. munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának támogatása;
14. alapkutatás, alkalmazott kutatás támogatása;
15. kísérleti fejlesztés támogatása;
16. műszaki megvalósíthatósági tanulmányok készítésének támogatása;
17. szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzésének, érvényesítésének támogatása;
18. továbbképzési programok tervezése, akkreditálása és lebonyolítása;
19. belső intézményi, illetve intézmények közötti, partnerségben megvalósított képzések, továbbképzések megvalósítása;
20. együttnevelést támogató továbbképzési programok beszerzése, lebonyolítása, az integrált oktatás feltételei elterjesztésének támogatása;
21. intézményi érzékenyítő, felkészítő tréningek, programok megtartása;
22. utazó pedagógusi szolgáltatás kiépítése;
23. a kidolgozott egységes hazai, szakmai módszertani standardok kialakítása, intézményi adaptációja, valamint a szükséges eszközfejlesztés és adatfelvétel biztosítása;
24. többségi intézménybe való áthelyezési programokhoz kapcsolódó tevékenységek támogatása;
25. a szakiskolai lemorzsolódást megelőző pedagógiai és továbbképzési programok tervezése, akkreditálása;
26. pilot programok lebonyolítása;
27. komplex tartalom-, módszer- és kurrikulum-fejlesztés, tananyag- és kompetenciafejlesztés, adaptáció továbbfejlesztés, ehhez kapcsolódó honlap- és adatbázis-fejlesztés;
28. képzők képzése, a pedagógusképzést támogató hálózatok korszerűsítése;
29. a tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítása;
30. hátrányos helyzetű tanulók versenyképességének biztosítását elősegítő képzések, továbbképzések támogatása;
31. egészségfejlesztési programok;
32. közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatást nyújtók számára, hiányszakmákban foglalkoztatási bér- és járulék-kiegészítés;
33. minőségmenedzsment rendszerek bevezetése, terjesztése, tanúsítása és akkreditálása;
34. minőségmenedzsment rendszerek bevezetéséhez, terjesztéséhez, tanúsításához és akkreditálásához kapcsolódó szakértői, tanácsadási tevékenység;
35. beruházási, fejlesztési tervek, megvalósíthatósági tervek minőségbiztosításához kapcsolódó szakértői, tanácsadási tevékenység.

A támogatásban részesíthetők, kedvezményezettek köre

5. § E rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére nyújtható.

A támogatások formái

6. § Az előirányzat forrásaiból a 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére működési támogatásnak nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás nyújtható.

Támogatási kategóriák

7. § A 4. §-ban megjelölt jogcímek alapján a következő típusú támogatás nyújtható:
a) csekély összegű (de minimis) támogatás nyújtható a 4. § 11-13., 20-27., 29., 31., 33. pontja alapján, a 4. § 6., 8., 18., 28., 30., 32. és 35. pontja alapján csekély összegű támogatás is nyújtható, a 4. § 9., 10. pontja alapján kis- és középvállalkozások részére előkészítő tanulmány elkészítésére csekély összegű támogatás nyújtható, amelyekre a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet), valamint e rendelet 8. §-ában foglaltak az irányadók;
b) képzési célú támogatás nyújtható a 4. § 7. és 19. pontjában megjelölt jogcímek alapján, a 4. § 6., 18., 28., 30. pontja alapján képzési célú támogatás is nyújtható, amelyekre a 68/2001/EK bizottsági rendelet rendelkezései, valamint e rendelet 9-10. §-ában foglaltak az irányadók;
c) foglalkoztatási célú támogatás a 4. § 1., 3., 4. pontjában megjelölt jogcímek alapján a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 5. cikkében foglaltak szerint, a 4. § 32. pontjában megjelölt jogcím alapján a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 5. cikkében foglaltak szerint is, a 4. § 2. pontjában megjelölt jogcím alapján a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 4. cikkében foglaltak szerint, a 4. § 32. pontjában megjelölt jogcím alapján a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 4. cikkében foglaltak szerint is, a 4. § 5. pontjában megjelölt jogcím alapján a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 6. cikkében foglaltak szerint nyújtható, a 4. § 6. pontjában megjelölt jogcím alapján foglalkoztatási célú támogatás is nyújtható, amelyre a 2204/2002/EK bizottsági rendelet rendelkezései, valamint e rendelet 11-12. §-ában foglaltak az irányadók;
d) kis- és középvállalkozások részére kutatás-fejlesztési támogatás (a továbbiakban: KKV K+F támogatás) nyújtható a 4. § 14., 15. pontjában megjelölt jogcímek alapján, melyre a 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések, valamint e rendelet 13. §-a, 14. § (1)-(2) bekezdése és 15. § (1) bekezdése alkalmazandó, nyújtható a 4. § 16. pontjában megjelölt jogcím alapján, melyre a 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések, valamint e rendelet 13. §-a, 14. § (3) bekezdése és 15. § (2) bekezdése alkalmazandó, nyújtható a 4. § 17. pontjában megjelölt jogcím alapján, melyre a 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések, valamint e rendelet 13. §-a, 14. § (4) bekezdése és 15. § (3) bekezdése alkalmazandó, valamint a 4. § 9., 10. pontjában megjelölt jogcímek alapján kis- és középvállalkozások részére kutatás-fejlesztési támogatás is nyújtható, amelyekre a 70/2001/EK bizottsági rendelet, valamint e rendelet 13-15. §-ában foglaltak az irányadók;
e) kis- és középvállalkozások részére támogatás tanácsadásra (a továbbiakban: KKV támogatás tanácsadás) a 4. § 34. pontjában megjelölt jogcímek alapján nyújtható, KKV-k részére támogatás tanácsadásra a 4. § 8-10., 16., valamint 35. pontjában megjelölt jogcímek alapján is nyújtható, amelyre a 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések, valamint e rendelet 16. §-ában foglaltak az irányadók.

A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok

8. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.
(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.
(4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

A KÉPZÉSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A támogatás célja

9. § Képzési támogatást általános és speciális képzéshez lehet nyújtani.

A képzési támogatás igénybevételének alapvető feltételei és a támogatás mértéke

10. § (1) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható.
(2) Elszámolható költségek:
a) az oktatók költségei,
b) az oktatók és a képzésben részt vevők utazási költségei,
c) egyéb folyó költségek, úgymint anyagok, ellátmány,
d) az eszközök és berendezések amortizációja, olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,
e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei,
f) a képzésben részt vevők személyes költségei az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után.
(3) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.
(4) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg az (5)-(7) bekezdésben meghatározott mértékeket.
(5) A maximális támogatási intenzitás
a) általános képzéshez:
aa) KKV-k esetében 70%,
ab) nagyvállalkozások esetében 50%;
b) speciális képzéshez:
ba) KKV-k esetében 35%,
bb) nagyvállalkozások esetében 25%.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitásokat 10 százalékponttal növelni lehet a hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitásokat 5 százalékponttal növelni lehet a Pest megyében és Budapesten működő kedvezményezettek esetében, és 10 százalékponttal növelni lehet a Pest megyén és Budapesten kívül működő kedvezményezettek esetében.

A FOGLALKOZTATÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A foglalkoztatási támogatás célja

11. § Foglalkoztatási támogatást munkahelyteremtéshez, hátrányos vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló felvételéhez és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának többletköltségeihez lehet nyújtani.

A foglalkoztatási támogatás igénybevételének alapvető feltételei

12. § (1) Amennyiben a támogatás munkahely létesítéséhez kapcsolódik:
a) a támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott mértéket;
b) a kedvezményezettnek legalább 25%-ban hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz;
c) az elszámolható költségek köre az új munkavállalók kétéves időszakra vonatkozó bérköltsége és annak járulékai;
d) a létrehozott munkahely az utolsó 12 hónap átlagával összehasonlítva nettó növekedést kell, hogy jelentsen mind a munkavállalói létszámban, mind az érintett létesítményben, mind az érintett vállalkozásban;
e) a létrehozott munkahelyet a támogatásra jogosult régióban legalább három évig - KKV-k esetében két évig - fenn kell tartani;
f) a létrehozott munkahelyekre olyan munkavállalókat kell felvenni, akik korábban még nem álltak alkalmazásban, előző munkahelyüket elvesztették, vagy ennek veszélye közvetlenül fenyegeti őket;
g) az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg;
h) a támogatás csak akkor nyújtható, amennyiben a támogatás iránti kérelem a munkahelyteremtés előtt benyújtásra került a támogatási kérelem elbírálójának;
i) a támogatás csak akkor nyújtható, amennyiben a létrehozott munkahely tárgyi eszköz vagy immateriális javak beruházását célzó projekt végrehajtásához kapcsolódik, és a munkahelyet a beruházás befejezésétől számított három éven belül hozzák létre.
(2) Amennyiben a támogatás hátrányos vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló felvételéhez kapcsolódik, az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
a) az érintett hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó összes támogatás bruttó támogatási intenzitása - a felvételt követő egy év bérköltségeinek százalékában kifejezve - nem haladhatja meg a hátrányos helyzetű munkavállalók esetében az 50%-ot, illetve megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében a 60%-ot;
b) a kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás esetét kivéve a munkavállalót vagy munkavállalókat legalább 12 hónapig folyamatosan foglalkoztatni kell;
c) ha a felvétel nem eredményezi az érintett létesítmény munkavállalói létszámának nettó növekedését, egy vagy több munkahely megüresedése önkéntes kilépés, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt.
(3) Amennyiben a támogatást a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának többletköltségeihez nyújtják:
a) a támogatás a (2) bekezdés alapján nyújtott támogatással együtt nem haladhatja meg a munkavállaló vagy munkavállalók megváltozott munkaképességéből következő alacsonyabb termelékenység, valamint a b) pontban meghatározott költségek bármelyikének kompenzálásához szükséges mértéket;
b) a létesítmények átalakításának költségei, a kizárólag a megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy munkavállalók segítésére alkalmazott munkavállalók munkaerőköltségei, az általuk használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének költségei; amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatna, bármely olyan időszakban, amelyben a megváltozott munkaképességű munkavállalót vagy munkavállalókat ténylegesen foglalkoztatta;
c) ha a kedvezményezett védett munkahelyet biztosít, a támogatás ezen túlmenően fedezheti - de nem haladhatja meg - az érintett létesítmény építési, üzembe helyezéssel kapcsolatos vagy bővítési költségeit, valamint bármely, a fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásából eredő adminisztrációs és szállítási költséget;
d) az e bekezdés értelmében mentesülő támogatási programok mentességének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilvántartást vezessen, amely lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a nyújtott támogatás megfelel az e bekezdésben és a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 8. cikk (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A támogatás célja

13. § E rendelet alapján kutatás-fejlesztési támogatás alapkutatáshoz, ipari kutatáshoz és kísérleti fejlesztéshez, műszaki megvalósíthatósági tanulmányok készítéséhez, szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtható, kizárólag kis- és középvállalkozások számára.

A támogatás mértéke

14. § (1) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg az (1)-(2) bekezdésben meghatározott mértékeket:
a) a 100%-ot alapkutatás esetén;
b) a 60%-ot ipari kutatás esetén;
c) a 35%-ot kísérleti fejlesztés esetén.
Amennyiben egy projekt a kutatás-fejlesztés különböző szakaszait foglalja magában, a támogatási intenzitást a megengedhető támogatási intenzitások súlyozott átlaga alapján kell megállapítani. Együttműködésen alapuló projektek esetében az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg az érintett kedvezményezettek részéről felmerülő elszámolható költségek alapján számított megengedett támogatási intenzitást.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő felső határok az ipari kutatás esetében legfeljebb 75%-os támogatási intenzitásig, a kísérleti fejlesztés esetében pedig 50%-ig növelhetők a következők szerint:
a) amennyiben a projektre Pest megyén és Budapesten kívül kerül sor, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető, amennyiben a projektre Pest megyében vagy Budapesten kerül sor, a támogatási intenzitás 5 százalékponttal növelhető;
b) az Európai Közösség kutatás-fejlesztési keretprogramjához kapcsolódó programok esetében 15 százalékponttal növelhető;
c) a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:
ca) a projekt két tagállamban legalább két független partner közötti, határokon átnyúló hatékony együttműködést von maga után, különösen a nemzeti K+F politikák összehangolásával összefüggésben; a támogatást nyújtó tagállamban egyetlen társaság sem viselhet az elszámolható költségek 70%-ánál többet; vagy
cb) a projekt egy társaság és egy állami kutatóintézet hatékony együttműködését vonja maga után, különösen a nemzeti K+F politikák összehangolásával összefüggésben, amikor is az állami kutatóintézet a projekt elszámolható költségeinek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni az eredményeket, amennyiben azok az adott intézet által végrehajtott kutatásból erednek; vagy
cc) a projekt eredményeit műszaki és tudományos konferenciák révén széles körben terjesztik, illetve tudományos és műszaki folyóiratokban közzéteszik azokat.
(3) Ipari kutatási tevékenységeket, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 75%-ot.
(4) A szabadalmak és iparjogvédelmi oltalom megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtott támogatások esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (1)-(2) bekezdésben meghatározott mértéket, azzal, hogy azt a támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely az érintett szabadalom vagy más iparjogvédelmi oltalom tárgyához elsőként vezető kutatási tevékenységhez tartozik.

Az elszámolható költségek

15. § (1) A KKV-k alapkutatási, ipari kutatási és kísérleti fejlesztési célú támogatásai alkalmazásában elszámolható költségek a következők:
a) személyzeti költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet a kutatási projektnél való alkalmazásuk mértékéig);
b) a kutatási projekt mértékéig és időtartamára felhasznált eszközök és felszerelések költségei, amennyiben ezeket az eszközöket és felszereléseket a kutatási projektnél nem használják fel teljes élettartamukra, csak a kutatási projekt élettartamának megfelelő amortizációs költségek számolhatóak el;
c) a kutatási projekt mértékéig és időtartamára igénybe vett épületek és földterület költségei, azzal, hogy az épületek tekintetében csak a kutatási projekt élettartamának megfelelő amortizációs költségek számolhatóak el, a földterület esetében a kereskedelmi célú átruházás, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek elszámolhatók;
d) a kizárólag a kutatási tevékenységhez igénybe vett tanácsadás és egyenértékű szolgáltatások költségei, ideértve a kutatást, műszaki ismereteket és a külső forrásokból
piaci áron megvásárolt, illetve licencia tárgyát képező szabadalmakat, amennyiben a tranzakciót független felek között hajtották végre, és nincsenek összejátszásra utaló jelek, azzal, hogy ezek a költségek a projekt összes elszámolható költségeinek csak 70%-áig minősülnek elszámolhatónak;
e) kiegészítő általános költségek, amelyek a kutatási projekt eredményeként közvetlenül merülnek fel;
f) egyéb működési kiadások, ideértve az anyagok, felszerelések és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel.
(2) Megvalósíthatósági tanulmányok támogatása alkalmazásában a tanulmány készítésének költségei számolhatóak el.
(3) A szabadalmak és iparjogvédelmi oltalom megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtott támogatások esetében a következő költségek számolhatók el:
a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megadását megelőzően felmerülő valamennyi költség, ideértve a bejelentés előkészítésével, benyújtásával és vizsgálatával kapcsolatos költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket;
b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak - az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő - másik iparjogvédelmi hatóság előtt, az oltalom megszerzésével vagy hatályosításával kapcsolatban merülnek fel;
c) az oltalom megadása iránti eljárásban, illetve a felszólalási eljárás során az oltalomképességi feltételek fennállásának bizonyítása, illetve az oltalom érvényességének védelme kapcsán felmerülő költségek, akkor is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merültek fel.

Kis- és középvállalkozások részére nyújtható támogatás tanácsadásra

16. § (1) E rendelet alapján tanácsadásra támogatás KKV-k számára nyújtható.
(2) A külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások esetében a bruttó támogatás nem haladhatja meg az ilyen szolgáltatások költségének az 50%-át. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés.

Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok

17. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.
18. § (1) Nem nyújtható támogatás
a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben;
b) csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek és a nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak;
c) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét;
d) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adó vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;
e) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett;
f) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;
g) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent;
h) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja; illetőleg ha bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére;
i) azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok - az Áht. 15. §-ában meghatározott - feltételeinek, illetőleg ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják.
19. § Egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásokra irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában meghatározott támogatási intenzitást.

Átmeneti és záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2015. december 31-én hatályát veszti.
(2) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű támogatások tekintetében 2013. december 31-éig lehet hozni.
(3) E rendelet alapján támogatási döntést foglalkoztatási, képzési, tanácsadási és KKV K+F támogatás tekintetében 2008. június 30-áig lehet hozni.
(4) Ez a rendelet
a) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379. 2006.12.28. 5. o.);
b) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10. 2001.1.13. 20. o.);
c) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i, 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10. 2001.1.13. 33. o.); valamint
d) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 337. 2001.12.13. 3. o.)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.