26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet

a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről

A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a (6) bekezdésének b) pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a (4) bekezdésének a) pontjában foglalt feladatkörünkben eljárva a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. §-ának n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

I. Fejezet

A LÉGTÉR SZERKEZETE ÉS OSZTÁLYOZÁSA

A légtér szerkezete

1. § (1) A Magyar Köztársaság államhatára által körbezárt terület feletti, légiközlekedési célra kijelölt légtér meghatározott kiterjedésű légiforgalmi légtérre, időszakosan korlátozott, korlátozott, veszélyes és tiltott légterekre oszlik.
(2) A légiforgalmi légterek és az időszakosan korlátozott légterek térbeli kiterjedését (oldal- és magassági határait) a 2. melléklet, a korlátozott, veszélyes és tiltott légterek térbeli kiterjedését (oldal- és magassági határait) a 3. melléklet tartalmazza.

A légiforgalmi légtér

2. § (1) A légiforgalmi légtér a légtérben nyújtott légiforgalmi szolgáltatás fajtája alapján ellenőrzött vagy nem ellenőrzött légtérre oszlik.
(2) Ellenőrzött légtér:
a) a repülőtéri irányító körzet, amely polgári (CTR) vagy katonai (MCTR) körzet;
b) a közelkörzeti irányítói körzet, amely polgári (TMA) vagy katonai (MTMA) körzet;
c) egyéb polgári irányítói körzet (CTA);
d) közös felhasználású légtér (RCA/PCA).
(3) Nem ellenőrzött légtér a légiforgalmi légtér ellenőrzött légtéren kívüli része.
(4) A légiforgalmi légtérben a nyújtott légiforgalmi szolgáltatást és a repülési szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.
3. § (1) Azokat az állami repüléseket, amelyek jellegüket tekintve nem igényelnek időszakosan korlátozott légteret és beilleszthetőek az ellenőrzött légtér működésébe, ugyanakkor nem hajthatóak végre GAT-szabályok szerint, a légtér rugalmas felhasználásnak biztosítása és a polgári légiforgalom zavartalansága érdekében közös felhasználású légtérben kell végrehajtani.
(2) A közös felhasználású légtér lehet
a) előzetes koordinációs légtér (PCA), vagy
b) csökkentett koordinációs légtér (RCA).
(3) A közös felhasználású légtérben gyakorló légiharc és műrepülés nem hajtható végre.
(4) A közös felhasználású légtér kizárólag ellenőrzött légtérben jelölhető ki.
(5) A közös felhasználású légtérben, az igénybevétel és a szolgálatok közötti adatcsere rendjét az illetékes polgári légiforgalmi irányító szolgálat vezetője és a katonai légvédelmi irányító szolgálat ellátásáért felelős katonai szervezet vezetője együttműködési megállapodásban rögzíti.
(6) Az egyes OAT-szabályok szerint végrehajtott állami repülések és a GAT-szabályok szerint végrehajtott polgári repülések egyidejű végrehajtására kijelölt, közös felhasználású légterek külön jogszabályban meghatározott feltételekkel működtethetők.

Az időszakosan korlátozott légtér

4. § (1) Időszakosan korlátozott légteret (TRA) kell kijelölni állami légijárművek által végrehajtott azon repülések számára, amelyek
a) jellegüknél fogva szükségessé teszik a feladatban részt nem vevő légiforgalomtól történő védettséget, vagy
b) kiszámíthatatlan, intenzív, a feladatban nem érintett egyéb légiforgalom biztonságára veszélyt jelentő manőverek alkalmazásával járhatnak együtt.
(2) Az időszakosan korlátozott légtérben katonai repülésirányító szolgálat működik. A légteret, az abban tervszerűen feladatot végrehajtó állami légijárműveken kívül, egyéb légijármű a légtérben illetékes katonai repülésirányító szolgálat engedélyével veheti igénybe.
(3) Amennyiben az időszakosan korlátozott légtérben folytatott állami repülési feladat jellege azt lehetővé teszi, az illetékes katonai repülésirányító szolgálat - a légiforgalom folyamatosságának elősegítése érdekében - esetenként, illetve időszakosan, az (5) bekezdés figyelembevételével engedélyezheti a GAT-szabályok szerint működő, a polgári légiforgalmi szolgálat kezelésében lévő légijárművek áthaladását.
(4) Az illetékes katonai repülésirányító szolgálat az irányítása alatt álló állami légijárműveket elkülöníti az időszakosan korlátozott légtereket engedéllyel átrepülő, GAT-szabályok szerint működő légijárművektől. Az elkülönítést úgy hozza létre, hogy az irányítása alatt álló állami légijárműveknek az azok repülési irányára és magasságára vonatkozó olyan utasításokat, engedélyeket ad, amelyek biztosítják, hogy az engedéllyel átrepülő, GAT-szabályok szerint működő légijárművektől az állami légijárművek legalább 2000 láb (600 m) függőleges, vagy 5 NM (10 km) oldalirányú távolságnál közelebb ne kerülhessenek.
(5) Az időszakosan korlátozott légtérben biztosítani kell a kényszerhelyzetben lévő, kutató-mentő és a betegek, illetve humán-transzplantációs anyagok szállítását végző repülések elsőbbségét.

A korlátozott légtér

5. § (1) A korlátozott légtér igénybevételére - az államhatár menti korlátozott légtér kivételével és a 6. §-ban meghatározott eltéréssel - a légiközlekedési hatóság ad előzetes hatósági engedélyt. A tevékenységi engedéllyel végezhető tevékenységek esetében a hatóság a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 22. §-a szerinti engedéllyel rendelkező szervezetnek ad engedélyt. A természeti csapás, tömegszerencsétlenség vagy repülőbaleset következményeinek felszámolását szolgáló kutatás-mentés, továbbá életmentés, sürgős betegszállítás, valamint rendészeti vagy külön törvény alapján bűnüldözés feladata céljából végzett repülés esetén a korlátozott légtér igénybevételéhez előzetes engedély nem szükséges.
(2) A korlátozott légtérben végrehajtott repülésekre - a korlátozást figyelembe véve - azon szabályokat kell alkalmazni, amelyek a vele közös részt alkotó légiforgalmi légtérre vonatkoznak.
6. § (1) Környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér hajtóművel felszerelt légijárművel, valamint hőlégballonnal történő igénybevételének előzetes hatósági engedélyezési eljárásába a légiközlekedési hatóság szakhatóságként bevonja az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget (a továbbiakban: felügyelőség) az alábbi repülések esetén:
a) térképezés céljából történő repülés,
b) mérőkamerás légifényképezés vagy egyéb, távérzékelési célú repülés,
c) egyéb képrögzítés, illetve felvételkészítés céljából történő repülés,
d) szúnyogirtás, mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés céljából végzett repülés,
e) polgári célú légi felderítés és megfigyelés (például vezetékellenőrzés, vadszámlálás) céljából végzett repülés,
f) egyéb, közérdekű célból történő repülések.
(2) A felügyelőség azon környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek esetében, amelyeknél a 3. mellékletben a kijelölés indokaként „természetvédelem” szerepel, az (1) bekezdésben meghatározott szakhatósági állásfoglalást a természetvédelmi szempontok figyelembevételével adja meg. Természetvédelmi szempontként értékeli az engedélyezés tárgyát képező tevékenységnek a védett és a fokozottan védett, valamint a közösségi jelentőségű madárfajok egyedeire, populációira, élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyeire gyakorolt várható hatását, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. §-a, továbbá a veszélyeztetettség mértékének és jellegének figyelembevételével.
(3) A felügyelőség szakhatóságként eljárva a természeti értékek veszélyeztetésének elkerülése, illetve a veszélyeztetés mértékének csökkentése érdekében szakhatósági állásfoglalásában - külön-külön vagy együttesen - a repülési szabályok figyelembevételével
a) a repülési útvonalra és a repülési magasságra,
b) a repülés időtartamára
vonatkozó feltételeket határozhat meg.
(4) Környezetvédelmi szempontból korlátozott légtérben
a) nem létesíthető nem nyilvános fel- és leszállóhely, kivéve a külön jogszabályban szabályozott mező- és erdőgazdasági légi munkavégzéshez szükséges fel- és leszállóhelyet;
b) nem végezhető hajtóművel felszerelt és a hajtóművét használó légijárművel, valamint hőlégballonnal történő repülés, kivéve az (1) bekezdésben meghatározott célból végzett engedélyezett repüléseket.

A veszélyes légtér

7. § (1) A veszélyes légtérben, a közzétett üzemidő alatt, külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint és az illetékes szolgálat engedélyével lehet repülni. A veszélyes légtérben a közzétett üzemidő alatt légiközlekedés - a veszélyes légtérben folyó tevékenységben részt vevő légijárművek repüléseinek kivételével - nem tervezhető.
(2) Veszélyes légtérben annak közzétett üzemidején kívül légiközlekedésre veszélyes tevékenység nem folytatható.
(3) Ha egy veszélyes légtér közvetlenül határos valamely repülőtér illetékességi légterével (CTR, CTA, TMA), forgalmi körével, vagy a veszélyes légtér egésze vagy egy része a repülőtér illetékességi légterébe vagy forgalmi körébe tartozik, a légtérben illetékes légiforgalmi szolgálat, ennek hiányában a repülőtér üzemben tartója és a veszélyes légtér üzemben tartója az együttműködés rendjét megállapodásban állapíthatja meg.

Tiltott légtér

8. § A tiltott légtérben a légiközlekedés tilos.

II. Fejezet

A LÉGTEREK IGÉNYLÉSE ÉS IGÉNYBEVÉTELE

Az időszakosan korlátozott légtér igénylése

9. § (1) Az időszakosan korlátozott légteret az érintett katonai szervezetek, a repülési feladatok igényei szerint a Magyar Honvédség szervezetén belül, az üzemben tartói feladatokat ellátó parancsnok által felhatalmazott szervezetnél igényelhetik.
(2) Az időszakosan korlátozott légtér igénylésének tartalmaznia kell:
a) a légtér azonosító jelét;
b) az igénybevétel kezdési és befejezési időpontjait UTC-ben;
c) a légtér igényelt alsó és felső határát;
d) a légtérben tervezett feladat jellegét;
e) a légtérben tervezetten illetékes katonai repülésirányító szolgálat megnevezését.
(3) Az időszakosan korlátozott légterek igénybevételére vonatkozó, összesített napi terveket, a tervezett igénybevételt megelőző napon, helyi idő szerint 12.00 óráig az (1) bekezdésben meghatározott szervezet továbbítja Budapest ATS Központ számára.
(4) Budapest ATS Központ a beérkező igények feldolgozása után - a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: NLKB) légtérfelhasználásra vonatkozó stratégiai elvei alapján - dönt az igények elfogadásáról, illetve korlátozásáról, tiltásáról, és arról az igénylő katonai szervezetet értesíti.
(5) Az elfogadott légtérigényt késedelem nélkül törölni kell, ha bizonyossá válik, hogy a tervezett feladat végrehajtására nem kerül sor.

Az időszakosan korlátozott légtér igénybevétele

10. § (1) Az időszakosan korlátozott légtérben illetékes katonai repülésirányító egység és a TRA-val határos légtérben illetékes polgári légiforgalmi irányító egység között együttműködési megállapodást kell kötni a légtér-igénybevétel biztosítása érdekében. Az együttműködési megállapodás az adatcsere módjára és a GAT-szabályok szerint működő légijárművek működő TRA-n engedéllyel történő áthaladásával kapcsolatos eljárásokra terjed ki.
(2) Az időszakosan korlátozott légtér igényelt kezdési időpontja előtt legalább 30 perccel az igénylő katonai szervezet köteles a tényleges kezdés időpontját a Budapest ATS központtal egyeztetni.
(3) Ha a Budapest ATS Központtal egyeztetett kezdési időpontot követő 30 percen belül a légtér igénybevételét nem kezdik meg, az igénylő katonai szervezetnek új kezdési időpontot kell egyeztetnie.
(4) Az időszakosan korlátozott légteret az engedélyezett kezdési időpont előtt, illetve az engedélyezett befejezési időponton túl igénybe venni tilos.
(5) Amennyiben az igényelt időszakosan korlátozott légtérben - az engedélyezett kezdési és befejezési időpont között - az igénybevétel legalább 30 percig szünetel, az igénylő katonai szervezet az alábbi információkat köteles továbbítani Budapest ATS Központ számára:
a) az újrakezdés tervezett időpontja;
b) az engedélyezett légtér méretének (magasságtartományának) csökkentése a tényleges feladat függvényében.
(6) Az időszakosan korlátozott légtér igénybevételének az engedélyezett befejezési idő előtti megszűnését és a további légtérigény törlését az igénylő katonai szervezet kéri a Budapest ATS Központtól.

A koordinált légtér igénylése

11. § (1) Koordinált légteret a 2. mellékletben meghatározott szervezet igényelhet.
(2) A koordinált légtér igénylési rendjét a Budapest ATS Központ és az igénylő szervezet közötti együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. Amennyiben a koordinált légteret igénylő szervezet megegyezik a koordinációs feladatokat ellátó szervezettel, úgy az igénylési rendet a 12. § (5) bekezdésében előírt együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

A koordinációs feladatokat ellátó szervezet

12. § (1) A koordinált légtérben a koordinációs feladatokat a 2. melléklet II. fejezetében meghatározott szervezet a légiközlekedési hatóság engedélyével láthatja el.
(2) A koordinált légtér működési ideje alatt a koordinációs feladatokat ellátó szervezet felelős a légtérben a légtérhasználat koordinációs feladatainak ellátásáért.
(3) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet gondoskodik arról, hogy megfelelően képzett és rádió-távbeszélő kezelői jogosítással rendelkező személy lássa el a földi telepítésű rádióállomás működtetését.
(4) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet feladata:
a) hangrögzítéssel ellátott rádióállomás működtetése és kétoldalú rádióösszeköttetés tartása azokkal a légijárművekkel, amelyek - a siklórepülés céljára igényelhető koordinált légtér kivételével - koordinált légtérben működnek;
b) a Budapest ATS Központtól telefonon kapott - a légtér engedélyezett kezdő és befejező időpontjára, valamint az igénybe vehető magasságra vonatkozó - tájékoztatások továbbítása a koordinált légteret igénybe vevő légijárművek részére;
c) a Budapest ATS Központ telefonon történő tájékoztatása arról, hogy
ca) minden - a koordinációs feladatokat ellátó szervezet által ismert - forgalom elhagyta a koordinált légteret, vagy
cb) van olyan általa ismert forgalom, amellyel kapcsolatban nem tudott meggyőződni a koordinált légtér elhagyásáról;
d) a siklórepülés céljára igényelhető koordinált légtér esetén a légijárművek megfelelő módszerrel történő előzetes tájékoztatása a koordinált légtér engedélyezett kezdési és befejezési időpontjáról és az igénybe vehető magasságról;
e) valamennyi, a Budapest ATS Központtól kapott tájékoztatás és megtett intézkedés bejegyzése az erre a célra rendszeresített naplóba, illetve a koordinációs feladatok légiforgalmi szolgáltató által történő ellátása esetén a belső szabályzatában meghatározott módon.
(5) A Budapest ATS Központ és a koordinációs feladatokat ellátó szervezet közötti tájékoztatás cseréjére vonatkozó eljárásokat a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
13. § (1) A 12. § (1) bekezdése szerinti engedélyt a légiközlekedési hatóság kérelem alapján, 2 éves időtartamra adja ki.
(2) A hatósági engedélyt a légiközlekedési hatóság
a) jogszabálysértés vagy az engedélyben foglaltak megsértése esetén határidő megjelölése mellett felfüggeszti,
b) amennyiben a jogszabálysértés vagy az engedélyben foglaltak megsértése a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, visszavonja.
(3) A légiközlekedési hatóság a koordinációs feladatokat ellátó szervezet munkáját rendszeresen ellenőrzi.

A koordinált légtér igénybevétele

14. § (1) A koordinált légteret csak a látvarepülési szabályok (VFR) szerint működő légijárművek vehetik igénybe, a Budapest ATS Központtól kapott, a koordinációs feladatokat ellátó szervezet által továbbított engedélyezett kezdő és befejező időpont között, a meghatározott magasságig.
(2) A koordinált légtérben légiforgalmi szolgáltatást nem nyújtanak.
(3) A légijárműveknek - a siklórepülés céljára igényelhető koordinált légtér kivételével - a közzétett frekvencián kétoldalú rádióösszeköttetést kell tartani a koordinációs feladatokat ellátó szervezettel és meg kell adniuk a repülésükre vonatkozó adatokat (lajstromjel vagy egyéb azonosító jelzés, indulási repülőtér). Kétoldalú rádióösszeköttetés megszakadása esetén a koordinált légteret a legrövidebb időn belül el kell hagyni, és erről késedelem nélkül tájékoztatni kell a koordinációs feladatokat ellátó szervezetet.
(4) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet a koordinált légtérben működő légijárműveket rádión tájékoztatja a koordinált légtér igénybevételének befejező időpontjáról, illetve a koordinált légtér egyéb korlátozásáról. Valamennyi légijármű a koordinációs feladatokat ellátó szervezet tájékoztatásának megfelelően - a tájékoztatást követő 15 percen belül - köteles elhagyni a koordinált légteret, illetve lesüllyedni a megadott magasságra, és erről köteles rádión keresztül tájékoztatni a koordinációs feladatokat ellátó szervezetet.
(5) A hullámrepülés céljára kijelölt koordinált légtérben a külön jogszabályban meghatározott magasságmérő beállítást kell alkalmazni.

Az eseti légtér igénylése

15. § (1) A külön jogszabályban meghatározott eseti légtér kijelölése iránti kérelmet a (3) bekezdésben foglalt adatok megadásával, legalább tíz munkanappal a tervezett igénybevétel előtt a katonai légügyi hatósághoz kell benyújtani.
(2) Eseti légteret a légiközlekedés biztonságának védelme érdekében kell igényelni:
a) kijelölt veszélyes légtereken kívül, különböző lövedékek, rakéták tervezett fellövése, valamint olyan eszközök légtérbe juttatása esetén, amelyek tömegüknél, kisugárzott energiájuknál vagy egyéb tulajdonságaiknál fogva a repülés biztonságára, vagy az élet- és vagyonbiztonságra veszélyt jelenthetnek;
b) a légi bemutatókhoz, repülősport-rendezvényekhez, ejtőernyős ugráshoz;
c) a külön légtér-igénybevétellel járó katonai gyakorlatokhoz, amennyiben azok időszakosan korlátozott és veszélyes légterekben nem hajthatók végre;
d) minden olyan esetben, amikor az élet- és vagyonbiztonság, valamint a légiközlekedés biztonságának védelme érdekében szükséges.
(3) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a légtér oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint;
b) a légtér-igénybevétel dátumát, a kezdés és befejezés időpontját (UTC-ben);
c) a légtér igényelt alsó és felső határát;
d) a légtérigénylés indokát;
e) a légtérben a légiforgalom szervezéséért felelős személy vagy szolgálat megnevezését és elérhetőségét;
f) a légtérigénylő - a tevékenység szervezéséért - felelős személy nevét és elérhetőségét.
(4) Az engedélyt a katonai légügyi hatóság a légiközlekedési hatóság szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével adja ki, legfeljebb harminc naptári nap időtartamra. Amennyiben az eseti légteret részben vagy egészben ellenőrzött légiforgalmi légtéren belül tervezik kijelölni, a légiközlekedési hatóság szakhatósági állásfoglalásának kialakítása érdekében beszerzi az illetékes légiforgalmi szolgáltató véleményét.
(5) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell:
a) a légtér oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint;
b) a légtér-igénybevétel dátumát, a kezdés és befejezés időpontját (UTC-ben);
c) az igényelt légtér alsó és felső határát;
d) a légtérben a légiforgalom szervezéséért felelős személy vagy szolgálat megnevezését és elérhetőségét.
(6) A katonai légügyi hatóság az (5) bekezdésben foglalt adatokat - közzététel céljából - megküldi a légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak.

Az eseti légtér igénybevétele

16. § (1) Az eseti légtér igénybevételének megkezdését - legalább 30 perccel annak engedélyezett időpontja előtt - a 15. § (3) bekezdésének f) pontjában meghatározott személy köteles a Budapest ATS Központtal egyeztetni és az alábbi információkat megadni:
a) ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel, az újrakezdés tervezett időpontját,
b) az engedélyezett eseti légtér méretének (magasságának) csökkentését a tényleges feladat függvényében,
c) a légtér eseti igénybevételének várható befejezését, ha az korábbi az engedélyezett időpontnál.
(2) Ha a Budapest ATS Központtal egyeztetett kezdési időpontot követő 30 percen belül a légtér igénybevételét nem kezdik meg, a 15. § (3) bekezdésének f) pontjában meghatározott személynek új kezdési időpontot kell egyeztetnie, illetve ha a tevékenységet az engedélyezett befejezési időpont előtt befejezik, erről azonnal tájékoztatnia kell a Budapest ATS Központot.
(3) Az eseti légteret az engedélyezett időpont előtt és az engedélyezett időponton túl igénybe venni tilos.

A veszélyes légtér igénylése

17. § (1) A katonai, a rendvédelmi és az egyéb jogosult szervek a veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó terveiket a szolgálati út betartásával legalább tíz munkanappal az igénybevétel tervezett időpontját megelőzően küldik meg a Budapest ATS Központnak.
(2) Az előre nem tervezett feladatok végrehajtásához veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó pótigényt csak a Magyar Honvédség Összhaderőnemi parancsnok, illetve az egyéb igénybevételre jogosult szervek esetében azok felügyeletét végző szervek vezetőjének jóváhagyásával lehet benyújtani a Budapest ATS Központhoz, legkésőbb 5 munkanappal a feladat tervezett végrehajtását megelőzően.
(3) A veszélyes légterek hétfő 06.00 órától péntek 22.00 óra helyi időpontok közötti időszakra igényelhetők.
(4) A veszélyes légtér igénylésének tartalmaznia kell:
a) a veszélyes légtér azonosítóját;
b) a repülésre veszélyes magasságot;
c) a működés dátumát, a kezdés és a befejezés időpontjának helyi időben történő megjelölésével;
d) a végrehajtandó feladat megnevezését;
e) lövészeti tevékenység esetén a lövészetvezető, lőtéri repülésvezető elérhetőségét.
(5) A Budapest ATS Központ a szükséges igénylési adatok összesítése után gondoskodik a veszélyes légterek NOTAM-ban történő közzétételéről.
(6) A tervben szereplő veszélyes légtérre vonatkozó igényt törölni kell, ha bizonyossá válik, hogy a tervezett feladat végrehajtására a tervezett időszakban nem kerül sor.

A veszélyes légtér igénybevétele

18. § (1) A veszélyes légtér igénybevételének megkezdését - annak időpontja előtt legalább 30 perccel - az igénybevevő köteles a Budapest ATS Központtal egyeztetni. Az egyeztetés során lövészeti tevékenység esetén meg kell adni a lövészetvezető és a lőtéri repülésvezető elérhetőségét (telefonszámát) is.
(2) Az igénylő szervezet az alábbi információkat továbbítja a Budapest ATS Központ számára:
a) az újrakezdés tervezett időpontját, ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel,
b) az engedélyezett veszélyes légtér méretének (magasságának) csökkentését a tényleges feladat függvényében,
c) a veszélyes légtér igénybevételének várható befejezését.
(3) Ha a Budapest ATS Központtal egyeztetett kezdési időpontot követő 30 percen belül a veszélyes légtér igénybevételét nem kezdik meg, az igénylő szervezetnek új kezdési időpontot kell egyeztetnie.
(4) Ha a veszélyes légtér igénybevételét az igényelt befejezési időpont előtt befejezik, erről a Budapest ATS Központot azonnal tájékoztatni kell.
(5) A veszélyes légteret az igényelt kezdési időpont előtt és az igényelt befejezési időponton túl igénybe venni tilos.

III. Fejezet

LÉGI ÚTVONALAK

A légi útvonalak

19. § A repülések tervezhetősége és a végrehajtásuk ellenőrizhetősége céljából - különös figyelemmel a nemzetközi tranzitrepülésekre - az NLKB a nemzetközi egyeztetéseknek megfelelően ATS útvonalakat és jelentőpontokat jelöl ki.

Katonai légifolyosók

20. § (1) A katonai légijárművek földközeli és kis magasságú, 250 kt (460 km/h) IAS-nél nagyobb sebességű harcászati jellegű útvonalrepüléseinek végrehajtása céljából az NLKB katonai légi folyosókat jelöl ki, azok működési idejének meghatározásával a (2) bekezdésben meghatározott szempontok alapján.
(2) A katonai légi folyosók:
a) a föld és a víz felszínétől - a környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek felett a korlátozás felső magasságától - 3000 láb (900 m) AGL magasságig terjednek,
b) be-, illetve kilépő pontokból, útvonal szakaszokból és fordulópontokból állnak,
c) a nem ellenőrzött, „G” osztályú légtérben jelölhetők ki az a) pontban meghatározottak figyelembevételével,
d) oldalirányú kiterjedésük 5 NM (10 km), és
e) oldalirányban legalább 2 NM (4 km) távolságra elkerülik a működő repülőtereket.
21. § (1) A katonai légi folyosókat a Magyar Honvédség és a szövetséges államok fegyveres erőinek katonai légijárművei vehetik igénybe.
(2) A katonai légi folyosót igénybe vevő légijárművek a légi folyosó felső magassági határát 500 láb (150 m) függőleges, oldalhatárait 1 NM (2 km) vízszintes távolságnál jobban nem közelíthetik meg.
(3) A katonai légi folyosót igénybe vevő légijárművek részére a radar-elkülönítés nem biztosított, a katonai légvédelmi irányító szolgálat - a radar- és rádiólefedettség függvényében - tájékoztató és riasztó szolgáltatást nyújt.
(4) Az igénybevevő a katonai légi folyosók igénybevételének - az NLKB légtérfelhasználásra vonatkozó stratégiai elvei alapján összeállított - előzetes tervét az igénybevétel napját megelőző munkanap helyi idő szerint 16.00 óráig a Budapest ATS Központ számára megküldi.
(5) Az igénybevétel tényleges idejét a katonai légvédelmi irányító szolgálat legkésőbb 15 perccel az igénybevétel megkezdése előtt bejelenti, valamint folyamatos tájékoztatást nyújt az egyes légifolyosó-szakaszok aktív, illetve nem aktív állapotáról a Budapest ATS Központ számára.
(6) Az igényelt időszakokon belül a katonai légi folyosók nem aktív állapotú szakaszait a GAT-szabályok szerint működő légijárművek külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint átrepülhetik.

A hangsebesség feletti repülés

22. § (1) A magyar légtérben polgári légijárművel nem hajtható végre a hangsebességet elérő, illetve azt meghaladó sebességű repülés.
(2) A magyar légtérben állami légijárművel - a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó légijárműveknek a légtérszuverenitás megóvása céljából végzett repüléseinek kivételével - nem hajtható végre FL 360 (10 950 m STD) alatt hangsebességet meghaladó sebességű repülés.
(3) Állami légijárművel nem hajtható végre a budapesti Lánchíd budai hídfőjétől mért 30 km sugarú kör által határolt terület felett a hangsebességnél nagyobb sebességű repülés.

IV. Fejezet

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A légtéradatok közzététele

23. § A légtér szerkezetére és osztályozására, a légi útvonalakra, a katonai légi folyosókra és a koordinált légtérben használt frekvenciákra vonatkozó adatokat a légiközlekedési hatóság az AIP-ben (a Magyar Köztársaság légiforgalmi tájékoztató kiadványában) teszi közzé.

Fogalmak, meghatározások

24. § E rendelet alkalmazásában:
1. AIS (Aeronautical Information Service): légiforgalmi tájékoztató szolgálat, a légiforgalom biztonsága, rendszeressége és hatékonysága szempontjából szükséges tájékoztatások nyújtása;
2. AMSL (Above Mean Sea Level): a közepes tengerszint feletti magasság jelölésére használt rövidítés;
3. ARP (Aerodrome Reference Point): repülőtér vonatkozási pont jelölésére használt rövidítés;
4. ATC (Air Traffic Control): gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányító szolgálatot vagy légiforgalmi irányító egységet;
5. ATS (Air Traffic Services): légiforgalmi szolgálat; gyűjtőfogalom, amely jelenthet repüléstájékoztató szolgálatot, repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot, riasztó szolgálatot, légiforgalmi irányító szolgálatot, körzeti irányító szolgálatot, bevezető irányító szolgálatot és repülőtéri irányító szolgálatot;
6. ATS jelentőpont: meghatározott földrajzi hely, amelyhez viszonyítva a légijármű helyzetét jelenteni lehet;
7. ATS útvonal: a légiforgalom lebonyolítására kijelölt útvonal, amelyet a légiforgalmi szolgálatok ellátása érdekében határoztak meg. Az „ATS útvonal” kifejezés légi folyosó, ellenőrzött vagy nem ellenőrzött útvonal, érkezési vagy indulási útvonal stb. jelzésére egyaránt használható;
8. ATZ (Aerodrome Traffic Zone): repülőtéri forgalmi körzet, nem ellenőrzött repülőtér körül a repülőtéri forgalom védelme érdekében kijelölt meghatározott kiterjedésű légtér;
9. Budapest ATS Központ: a közlekedésért felelős miniszter által a légiforgalom irányítására kijelölt szervezeten belül működő integrált, polgári-katonai operatív egység, amely továbbá jelenti a légtérgazdálkodó egységet (AMC) is;
10. Budapest FIR (Budapest Repüléstájékoztató Körzet): a Magyar Köztársaság államhatára által körbezárt terület, amelyen belül a légiközlekedés számára FL660 (20 100 m STD) magasságig légiforgalmi szolgálatot biztosítanak;
11. CTA (Control Area): polgári irányítói körzet, a földfelszín felett meghatározott magasságtól kezdődő térbeli kiterjedéssel rendelkező ellenőrzött légtér;
12. CTR (Aerodrome Control Zone): a polgári repülőtéri irányító körzet jelölésére használt rövidítés. Repülőtéri irányító körzet a föld vagy a víz felszínétől kezdődő térbeli kiterjedéssel rendelkező ellenőrzött légtér. Felső határa megegyezik az adott repülőtéri irányító körzet feletti ellenőrzött légtér alsó határával;
13. FIR (Flight Information Region): a repüléstájékoztató körzet jelölésére használt rövidítés;
14. FIS (Flight Information Service): a repüléstájékoztató szolgálat jelölésére használt rövidítés;
15. GAT (General Air Traffic): a polgári légijárművek, valamint az állami légijárművek mozgásának összessége, amelyeket az ICAO eljárásainak megfelelően hajtanak végre;
16. GND: földfelszín jelölésére használatos rövidítés;
17. IAS (Indicated Air Speed): műszer szerinti sebesség jelölésére használt rövidítés;
18. ICAO (International Civil Aviation Organization): Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, az ENSZ szakosított intézménye jelölésére használt rövidítés;
19. IFR (Instrument Flight Rules): a műszeres repülési szabályok jelölésére használt rövidítés;
20. illetékes légiforgalmi szolgálati egység: kijelölt légtérben légiforgalmi szolgálatok ellátására kijelölt egység;
21. katonai légiforgalmi irányító szolgálat: a légijárművek között, a munkaterületen a légijárművek és akadályok között az összeütközések megelőzésére, valamint a légiforgalom rendszerességének elősegítésére és fenntartására a katonai repülőtereken létrehozott, valamint működtetett szolgálat;
22. katonai repülésirányító szolgálat: gyűjtőfogalom, amely jelenthet katonai légiforgalmi irányító, valamint légvédelmi irányító szolgálatot;
23. koordinált légtér: a vitorlázó légtérnek az ellenőrzött légtérben lévő azon magasságtartománya, amelyben repülések az ellenőrzött légtérben illetékes légiforgalmi szolgálati egység engedélye alapján, koordinációs feladatokat ellátó szervezet közreműködésével hajthatók végre;
24. légiforgalmi légtér - légiforgalmi szolgálati (ATS) légtér (ATS airspaces): Meghatározott kiterjedésű, az ABC betűivel azonosított légterek, amelyeken belül olyan meghatározott fajtájú repülések hajthatók végre, amelyek számára a légiforgalmi szolgálatok és a működés szabályai meghatározottak;
25. légiforgalmi szolgálati egység: gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányító, légiforgalmi tanácsadó, repüléstájékoztató és riasztó egységet vagy a légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodáját;
26. légvédelmi irányító szolgálat: a Magyar Honvédség és a NATO-államok fegyveres erőinek kötelékébe tartozó légijárművek számára a harcfeladat (illetve harckiképzési vagy műveleti repülés) sikeres végrehajtása érdekében - alapvetően légtérmegfigyelő és irányító rendszer által biztosított radar, illetve légihelyzet-információk felhasználására épülő - speciális katonai repülésirányítói szolgáltatás biztosítása érdekében létrehozott és működtetett szolgálat;
27. MCTR (Military Aerodrome Control Zone): a katonai repülőtéri irányító körzet jelölésére használt rövidítés. A repülőtéri irányító körzet ellenőrzött légtere a föld vagy a víz felszínétől egy meghatározott felső magasságig terjed. Felső határa megegyezik az adott repülőtéri irányító körzet feletti ellenőrzött légtér alsó határával;
28. MAC (Military Air Corridor): katonai légi folyosó, a G osztályú légtérben a katonai légijárművek, 250 kt (460 km/h) IAS-nál nagyobb sebességgel végrehajtott földközeli és kis magasságú gyakorló útvonalrepüléseinek végrehajtására, a nem ellenőrzött légtérben GAT szerint működő légijárművekkel történő összeütközések megelőzése céljából kijelölt be-, illetve kilépő pontokból, útvonal-szakaszokból és fordulópontokból álló légi folyosó;
29. MTMA (Military Terminal Control Area): a katonai közelkörzeti irányítói körzet jelölésére használt rövidítés. A közelkörzeti irányító körzet alsó határa a földrajzi viszonyoknak és a légiforgalomnak megfelelően változik, de sehol sem alacsonyabb 600 lábnál (200 m) a terep felszíne felett;
30. műrepülő légtér: meghatározott kiterjedésű, a műrepülést végző légijárművek védelme céljából kijelölt légtér (azonosító jelölése: LHSA..);
31. NOTAM: bármely légiforgalmi berendezés, szolgálat, eljárás létesítéséről, állapotáról, változásáról vagy veszély fennállásáról szóló értesítés, amelynek idejében történő megismerése elengedhetetlenül szükséges a repülésben érdekelt személyzet részére;
32. OAT (Operational Air Traffic): azon repülések, amelyek végrehajtása GAT-szabályoktól eltérő szabályok és eljárások szerint történik. Ezek a repülések rendszerint a katonai ATC szervezet irányítása vagy fennhatósága alatt működnek;
33. PCA (Prior Co-ordination Airspace): előzetes koordinációs légtér, olyan meghatározott kiterjedésű ellenőrzött légtér, amelyen belül a katonai repülések végrehajtására előzetes igénylés nélkül, az érintett polgári légiforgalmi irányító és légvédelmi irányító szolgálatok közötti együttműködési megállapodásban meghatározott eljárások szerint, bejelentés alapján kerülhet sor. Az egyes GAT-repülések számára a légtéren történő áthaladás az illetékes irányító szolgálatok közötti előzetes koordináció során meghatározott feltételek mellett biztosított;
34. RCA (Reduced Co-ordination Airspace): csökkentett koordinációs légtér, olyan meghatározott kiterjedésű ellenőrzött légtér, amelyen belül a katonai repülések végrehajtására előzetes igénylés nélkül, az érintett polgári légiforgalmi irányító és légvédelmi irányító szolgálatok közötti együttműködési megállapodásban meghatározott eljárások szerint, bejelentés alapján kerülhet sor. A GAT-repülések számára a légtéren történő áthaladás az illetékes irányító szolgálatok közötti előzetes koordináció nélkül, az együttműködési megállapodásban foglalt eljárások betartása mellett biztosított;
35. STD (Standard): az 1013,25 hPa légnyomásszint szerinti repülési magasság jelölésére használt rövidítés;
36. TIZ (Traffic Information Zone): forgalmi tájékoztató körzet, az a nem ellenőrzött repülőterek körül kijelölt meghatározott térbeli kiterjedésű légtér, amelyben a repülések számára a repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot az érintett repülőtér repülőtéri repüléstájékoztató szolgálata nyújtja;
37. TMA (Terminal Control Area): közelkörzeti irányítói körzet, amelyet egy vagy több nagyobb repülőtér közelében, rendszerint ATS útvonalak találkozásánál létesítettek. A közelkörzeti irányító körzet alsó határa a földrajzi viszonyoknak és a légiforgalomnak megfelelően változik, de sehol sem alacsonyabb 600 lábnál (200 m) a terep felszíne felett;
38. TRA (Temporary Reserved Area): időszakosan korlátozott légtér: meghatározott kiterjedésű légtér, amelyben állami légijárművel olyan repülési tevékenység zajlik, amely veszélyt jelenthet az adott tevékenységben részt nem vevő légijárművek számára (megegyezik a TSA - Temporary Segregated Area fogalmával);
39. UTC (Coordinated Universal Time): az egyeztetett egyetemes világidő jelölésére használt rövidítés;
40. VFR (Visual Flight Rules): a látvarepülési szabályok jelölésére használt rövidítés;
41. vitorlázó légtér: meghatározott kiterjedésű, a vitorlázó repülés védelme céljából kijelölt légtér (azonosító jelölése: LHSG..);
42. WGS-84 (World Geodetic System ’84): az 1984-ben elfogadott világméretű geodéziai referenciarendszer jelölésére használt rövidítés.

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet 2007. május 10-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet,
b) a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet módosításáról rendelkező 4/2000. (VIII. 17.) KöViM-HM-KöM együttes rendelet,
c) a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet módosításáról rendelkező 25/2003. (IV. 25.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet,
d) a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet módosításáról rendelkező 9/2004. (II. 12.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet,
e) a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet módosításáról rendelkező 27/2005. (V. 5.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet,
f) a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet módosításáról rendelkező 17/2006. (IV. 14.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet,
g) a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó és a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző szervezetről szóló 83/2006. (XII. 13.) GKM rendelet 5. §-ának (6) bekezdése.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet 1. melléklete 1. Fejezetének 1.1.1. pontjához tartozó Megjegyzésben, 1. melléklete 1. Függelékének 3.1.4. pontjához tartozó Megjegyzésben, 2. melléklete 3. Fejezetének 3.1.5.1. pontjában és 4. Fejezetének 4.3.1.1. pontjában „a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet” szövegrész helyébe „a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet” szöveg,
b) a légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet 1. melléklete 1. Fejezetének 1.6.1. pontjához tartozó 2. Megjegyzésben, 2. Fejezetének 2.1. pontjához tartozó Megjegyzésben, 1. melléklete 4. Függelékének Megjegyzésében „a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet 1. számú melléklete” szövegrész helyébe „a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet 1. melléklete” szöveg
lép.
(4) A 6. § (4) bekezdésében meghatározott korlátozások a rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedéllyel rendelkező nem nyilvános fel- és leszállóhelyek esetében nem alkalmazhatók az engedély érvényességi idejének lejártáig.
(5) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) a Bizottság 2150/2005/EK rendelete (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról, 3. cikk c) és e) pontja, 5. cikk (3) bekezdése, 6. cikk (1) bekezdése;
b) a Bizottság 730/2006/EK rendelete (2006. május 11.) a légtér 195-ös repülési szint fölötti osztályozásáról és a látvarepülési szabályok szerinti járatok e szint fölötti útvonaláról, 3. cikk és 4. cikk.