271/2007. (X. 19.) Korm. rendelet

a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról

A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet meghatározza a Magyar Köztársaság területén vasúti közlekedési tevékenységet végző, továbbá a Magyarországon bejegyzett vasúti társaság (a továbbiakban: vasúti társaság) által a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatosan teljesítendő követelményeket, és a teljesítés igazolásának módját.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) fedezeti összeghatár: a vagyoni biztosíték [5. § (1) bek.] értékének kötelező legkisebb mértéke, amivel a vasúti társaságnak rendelkeznie kell;
b) férőhely-kilométer: az egyes vasúti járművek (szerelvények) hatósági férőhelyének és hasznos kilométerének szorzata, több vasúti jármű közlekedtetése esetén az előzőek szerint járművenként számított értékek összege;
c) hatósági férőhely: a vasúti járművel - a megengedhető terhelés alapján - a forgalmi engedélye szerint szállítható személyek számaként bejegyzett férőhely (az utazószemélyzet leszámításával);
d) vasúti baleset: a vasúti közlekedés során bekövetkező - a vasutat, mint személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszert és annak tartozékait, a vasúti pályát és annak tartozékait, az üzemi létesítményeket és a vasúti járműveket érintő - személyi sérüléssel vagy anyagi kárral járó esemény;
e) veszélyes áru: a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF), B Függelék I. Mellékletét képező, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) által ilyenként meghatározott áru.

Kárfedezeti képesség

3. § (1) A vasúti társaság e rendeletben előírt kötelező kárfedezeti képessége annak biztosítására szolgál, hogy a vasúti társaság a fedezeti összeghatárig terjedő értékben képes legyen a vasúti balesettel összefüggésben a felelősségi körébe tartozóan az utasoknak és a harmadik személyeknek - különösen a személyek életében, testi épségében és egészségében, a poggyászban, a vasúti pályában, a vasúti pálya tartozékaiban, a vasúti üzemi létesítményben, a vasúti járműben, a szállított áruban, a postaküldeményekben, valamint a környezetben - általa e minőségében, vagy a vasúti közlekedési tevékenység végzéséhez igénybe vett közreműködő személyek által okozott károk megtérítésére.
(2) A vasúti társaság a vasúti közlekedési tevékenységhez szükséges megfelelő kárfedezeti képességgel rendelkezik, amennyiben a 4. § szerint rá irányadó fedezeti összeghatárt elérő értékben - az 5. § (1) bekezdésében meghatározott, és a 6. § rendelkezéseinek megfelelő - egy vagy több vagyoni biztosítékkal rendelkezik.

A fedezeti összeghatár

4. § (1) A vasúti társaságra irányadó fedezeti összeghatárt az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani
a) a nagyobb gyakorisággal (1-3 évente) előforduló vasúti balesetek (a továbbiakban: általános vasúti balesetek), valamint
b) a nagyon ritkán előforduló, de a lehetséges legnagyobb kárral járó vasúti balesetek (a továbbiakban: katasztrófa-balesetek)
vonatkozásában.
(2) A fedezeti összeghatárt az általános vasúti balesetek vonatkozásában működési engedélyenként, míg a katasztrófa-balesetek vonatkozásában a legnagyobb fedezeti összeghatárral járó működési engedély értékének alapulvételével kell megállapítani.
(3) A működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az adott vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozóan a 2-5. melléklet szerint kitöltött kockázatfelmérési adatlapot.

A vagyoni biztosíték

5. § (1) Vagyoni biztosíték lehet:
a) bankgarancia,
b) a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval kötött felelősségbiztosítás (a továbbiakban: biztosítás).
(2) Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön és együttesen is alkalmazhatók.
6. § (1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés akkor felel meg e rendelet rendelkezéseinek, ha
a) a vagyoni biztosíték a 3. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kárigény kielégítésére felhasználható,
b) vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedély esetén a vagyoni biztosíték területi hatálya valamennyi, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területére kiterjed,
c) rendelkezik arról, hogy a szerződés bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a hitelintézet vagy a biztosító a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul írásban tájékoztatja, továbbá
d) biztosítás esetén a biztosító az esetlegesen előírt önrésztől függetlenül a biztosítási összeg erejéig a teljes kárt megtéríti.
(2) A vagyoni biztosítékra kötött szerződésnek legalább a tárgyévet követő év végéig kell szólnia.
(3) A bankgarancia és a biztosítási összeg pénzneme forint vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza lehet. A devizában meghatározott összeget a fedezeti összeghatár megállapításakor a tárgyévet megelőző évben a Magyar Nemzeti Bank által közzétett utolsó devizaárfolyam szerinti értéken kell figyelembe venni.
(4) Ha a vagyoni biztosíték a felhasználás következtében a fedezeti összeghatár alá csökkent, a vasúti társaság - amennyiben a vasúti balesettel érintett vasúti közlekedési tevékenységét tovább folytatja - a vagyoni biztosítékot legalább a fedezeti összeghatár mértékéig haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül pótolja, és ennek megtörténtéről a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul értesíti.
7. § (1) A bankgaranciára vonatkozó szerződésben rögzíteni kell, hogy a hitelintézet bármely olyan személynek kifizetést teljesít a vagyoni biztosíték terhére, aki a vasúti társaság felelősségi körébe tartozóan elszenvedett kárának jogalapját és összegét
a) a vasúti társaság írásbeli elismerő nyilatkozatával, vagy
b) a bíróság végrehajtható határozatával
igazolja.
(2) A vasúti társaság a bankgarancia hatályát a működési engedélye visszavonása esetén azt követően szüntetheti meg, hogy a vasúti igazgatási szerv felé igazolta:
a) valamennyi, vele szemben bejelentett, nem vitatott vagy a bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt kielégített, valamint
b) az egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények vonatkozásában az eljárás a vasúti társaság marasztalása nélkül jogerősen befejeződött.

A kárfedezeti képesség igazolása, adatszolgáltatás

8. § (1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását
a) a biztosítási kötvény és a biztosítási díjjal rendezett időszakról (ideértve a díjhalasztást is) a biztosító által kiállított igazolás, vagy
b) a bankgarancia eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya
tanúsítja.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási kötvénynek tartalmaznia kell
a) a szerződés azonosítóját (szerződésszám, kötvényszám),
b) a biztosító nevét, székhelyét és elérhetőségeit,
c) a szerződő biztosított nevét és elérhetőségeit,
d) a kockázatviselés kezdetét és a biztosítási időszakot,
e) a biztosítási eseményt,
f) a vállalt kockázatot, annak mértékét és területi hatályát;
g) az önrészt,
h) a mentesüléseket, kizárásokat és záradékokat,
i) a kárrendezés és a kifizetés módját,
j) a szerződés keltét, valamint
k) a kötvényfeltételeket.
9. § A vasúti társaság évente május 31-éig benyújtja a vasúti igazgatási szerv részére
a) a vagyoni biztosíték rendelkezésre állásának 8. § szerinti igazolását, valamint
b) a vasúti társaság által végzett valamennyi vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozó, a 2-5. melléklet szerinti kockázatfelmérési adatlap megfelelően kitöltött példányát.

Záró és átmeneti rendelkezések

10. § Ez a rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő működési engedély kiadása iránti eljárásokban is alkalmazni kell.
11. § Az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság 2008. július 1. napjáig köteles a kárfedezeti képességének meglétét az e rendelet által előírt módon igazolni a vasúti igazgatási szerv részére. A vasúti társaság e kötelezettségének teljesítéséig köteles a kárfedezeti képességét legalább a működési engedélye iránti kérelmében vagy a vasúti igazgatási szerv részére későbbi időpontban igazolt szinten fenntartani.
12. § Ez a rendelet - a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt - a 2001/12/EK és a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-i 95/18/EK tanácsi irányelv 9. cikkének és 12. cikk (1) bekezdése a) pontjának való megfelelést szolgálja.