273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 1-8., 10-18., 20-21., 25-29., 31-34., 36-37., valamint 39-40. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. alapvető eszközökkel való rendelkezés: kiterjed különösen
- az elosztói, az átviteli rendszerirányítói, az egyetemes szolgáltatói alapvető eszközök, valamint a termeléshez szükséges alapvető eszközök és vagyoni értékű jogok más személy részére történő átruházására (eladására, ajándékozására), használatba adására (bérbe adására), lízingbe adására, egyéb módon tartós használatba adására, megterhelésére vagy biztosítékul való lekötésére (zálogba, jelzálogba adására), valamint
- az előzőekben felsorolt eszközöket érintő bármely más teher vállalására, továbbá az eszközök vagy azok egy része üzemeltetésének jogáról való lemondásra, vagy az üzemeltetésük jogának átruházására;
2. erőműegység: villamos hálózati csatlakozással rendelkező, elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energia, illetve hővel kapcsolt villamos energia termelésére alkalmas technológiailag önálló egységet képező, műszakilag független berendezés (kazán vagy erőgép és generátor, a továbbiakban együtt: főberendezés) vagy berendezéscsoport;
3. kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;
4. kiegyenlítő szabályozás: az átviteli rendszerirányító azon tevékenysége, amely biztosítja a villamos energia valós idejű szállítása során a mindenkori betáplálás és vételezés egyensúlyát;
5. leágazási pont: a közcélú hálózatnak az a pontja ahol a csatlakozó vezeték a közcélú hálózatra csatlakozik;
6. lekötött teljesítmény: az a kW mértékegységben kifejezett hatásos teljesítmény, amely a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó között, a létrejött hálózathasználati szerződésben a csatlakozási pontra vonatkozóan rögzítésre került;
7. menetrend: egy adott naptári napra az elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos átlagteljesítmények adatsora;
8. méretlen magánvezeték: a magánvezeték azon része, amely a hálózati engedélyes által üzemeltetett közcélú hálózatot a fogyasztásmérő berendezéssel, annak kiegészítő készülékeivel köti össze;
9. mérlegkör felelős: olyan engedélyes, kiserőmű üzemeltetője vagy felhasználó, aki a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott mérlegköri feladatokat ellátja;
10. mért magánvezeték: a magánvezeték hálózati engedélyes által mért szakasza;
11. névleges csatlakozási teljesítmény: a hálózat használati szerződésben csatlakozási pontonként rögzített teljesítményérték, amelyet a hálózati engedélyes által ellenőrzött túláramvédelmi készülék (amely a mérő berendezés része) névleges vagy beállított áramerőssége határoz meg. A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét;
12. profil elszámolású felhasználó: olyan felhasználó, akinek az ellátása a kisfeszültségű hálózatról történik és nem rendelkezik terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő készülékkel;
13. profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált (1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott) éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;
14. rendelkezésre álló teljesítmény: az a kVA mértékegységben kifejezetett látszólagos teljesítőképesség-érték, amelynek mértékéig a hálózati engedélyes a hálózati teljesítőképességet az adott csatlakozási pontra a hálózati csatlakozási szerződésben foglaltak szerint biztosítja;
15. termelői engedély: a villamosenergia-termelői működési engedély és a kiserőművi összevont engedély;
16. üzemi esemény: a villamosenergia-rendszer üzemében bekövetkező állapotváltozás vagy beavatkozás.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-a szerint kell értelmezni.
(A VET 10. §-ához)

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése

2. § A VET 10. § (1) bekezdésében meghatározottak végrehajtása érdekében a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bekérheti a berendezések gyártási dokumentumait. Használtnak minősül az a berendezés melynek gyártási éve öt évnél régebbi, mint az engedélykérelem éve.
(A VET 11. §-ához)
3. § (1) Az a termelő, aki (amely) a megújuló energiaforrás, a hulladék mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről szóló külön jogszabályban meghatározott kötelező átvételi rendszer keretében kíván
a) megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból nyert energiával, vagy
b) egyéb elsődleges energiaforrás felhasználásával kapcsoltan termelt
villamos energiát értékesíteni, szabadon választhat, hogy azt a jogszabályi feltételek megléte esetén melyik kötelező átvételi rendszer keretében kérelmezi.
(2) Egy termelő egy erőműegység vonatkozásában az (1) bekezdés a)-b) pontjai közül csak egy kötelező átvételi rendszerben vehet részt.
(3) A kapcsolt villamosenergia-termelésből, a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított, kötelezően átveendő villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát a Hivatal az egyenlő bánásmód elvével összhangban a kötelező átvételre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően állapítja meg. Ennek megállapításakor a Hivatal figyelembe veszi:
a) az egyes villamosenergia-termelési eljárások átlagos megtérülési idejét,
b) a megújuló energiatermelésnek a nemzeti összenergia-termeléshez viszonyított aránya tekintetében a megújuló energiára vonatkozó európai közösségi jogi aktusokban a Magyar Köztársaságra nézve meghatározott értéket,
c) a kapcsolt villamos energia termelésből, a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia versenyképességét, az elsődleges energiaforrás-megtakarítás mértékét és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését,
d) az egyes elsődleges energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, az adott technológiának a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működésére gyakorolt hatását,
e) a villamosenergia-felhasználók teherviselő képességét.
(A VET 13. §-ához)

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai

4. § A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni.
5. § (1) A háztartási méretű kiserőmű rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erőművi teljesítőképességet kell érteni.
(2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretű kiserőművet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a VET 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerződés megfelelő módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet.
(3) A felhasználó a háztartási kiserőmű üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretű kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót.
(4) A felhasználó a háztartási méretű kiserőmű létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás műszaki jellemzőit ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani.
(5) Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.
(6) Amennyiben a vételezett és betáplált villamosenergia-szaldó alapján betáplálási többlet áll fenn, az elszámolás során betáplált villamosenergia-többletet a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló kereskedő által a részére - mint felhasználó részére - értékesített villamos energia szerződés szerinti átlagos termékára, valamint a háztartási kiserőmű üzemeltetője, mint felhasználó által fizetendő rendszerhasználati díj összegének 85%-ával kell elszámolni.
(7) A fogyasztásmérő berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az erőművekre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
(8) A háztartási kiserőművek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a kereskedők üzletszabályzatai tartalmazzák.
(A VET 16. §-ához)

Pénzügyi biztosíték

6. § (1) A mérlegköri rendszer működtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezésének pénzügyi - hitelezési és ár - kockázatainak csökkentése érdekében az átviteli rendszerirányító köteles olyan pénzügyi biztosítéki rendszert működtetni, amely kezeli az adott mérlegkör-felelős, villamosenergia-kereskedő, vagy egyetemes szolgáltató pénzügyi pozícióinak - teljesítési - kockázatát a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott elszámolási ciklus alatt.
(2) Az átviteli rendszerirányító köteles olyan módon kialakítani a pénzügyi kockázatkezelő rendszerét, hogy az számlapénzen kívül más, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti likvid eszközök befogadására is alkalmas legyen, elősegítse az átviteli rendszerirányító likviditását és csökkentse a piaci szereplők ez irányú költségeit, valamint a piaci szereplők nem teljesítése esetén minimalizálja a pénzügyi biztosíték nyilvántartott és valós piaci értéke közötti különbségből adódó pénzügyi kockázatot.
(3) Az átviteli rendszerirányító a pénzügyi biztosítékok befogadásának részletes szabályait az üzletszabályzatában határozza meg.
(A VET 18. és 20. §-ához)
7. § (1) Az átviteli rendszerirányító a VET 18. §-ában meghatározott állapotjelentésében külön köteles kitérni a keresletoldali szabályozás összehangolása érdekében tett intézkedéseire és annak eredményére. A keresletoldali szabályozásra vonatkozó részletes eljárásrendet, valamint az átviteli rendszerirányító ezzel kapcsolatos feladatait a Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(2) Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitások és energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását honlapján, valamint két országos napilapban közzéteszi, továbbá a termelői engedéllyel rendelkezőknek és a termelői engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkező kereskedőnek elektronikusan közvetlenül is megküldi.
(3) Az átviteli rendszerirányító ajánlati felhívása éves vagy a Kereskedelmi Szabályzatban rögzített egy évnél rövidebb időtávra vonatkozhat.
(4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, valamint azon követelményeket és műszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevőnek teljesítenie kell.
(5) Az átviteli rendszerirányító az éves ajánlati felhívása során az ajánlattételi határidő lejáratát, valamint a pályázat eredményhirdetésének időpontját a termelői engedélyesre és a termelői engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkező kereskedőre vonatkozóan a VET 106. §-ában előírt pályáztatási kötelezettség határidejének figyelembevételével határozza meg.
(6) Amennyiben az erőmű, illetve a termelői engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkező kereskedő az ajánlati felhívásban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, akkor köteles az átviteli rendszerirányító részére ajánlatot tenni.
(7) Amennyiben az ajánlattételre kötelezettek a (6) bekezdés szerinti kötelezettségüknek nem tesznek eleget, az átviteli rendszerirányító a Hivatalnak bejelentést tehet. A Hivatal a jogszabályi kötelezettség megszegésének megállapítása esetén a VET 96. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.
(8) Az átviteli rendszerirányító az ajánlatokat a Kereskedelmi Szabályzatban, illetve az ajánlati felhívásban közzétett szempontok szerint bírálja el. Az átviteli rendszerirányító a nyertes - hazai vagy külföldi - ajánlattevőkkel szerződést köt.
(A VET 24. §-ához)

Hálózat üzemeltetés

8. § (1) A hálózati engedélyes a működési engedélyében meghatározott területen a közcélú hálózat tulajdonjogától függetlenül köteles gondoskodni a közcélú hálózat üzemeltetéséről, karbantartásáról, fenntartásáról, javításáról, felújításáról és fejlesztéséről. A fejlesztésére vonatkozó kötelezettségének oly módon köteles eleget tenni, hogy a működési engedélyében meghatározott területen valamennyi rendszerhasználó közcélú hálózathoz való hozzáférése biztosítható legyen. A munkák elvégzését a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózati elemnek helyt adó ingatlan tulajdonosa köteles tűrni és a hálózati engedélyessel együttműködni.
(2) A hálózati engedélyes a hálózati elem tulajdonosával kötött megállapodásnak megfelelően az igénybevétellel arányos díjat fizet, ha a felhasználók ellátása érdekében a saját tulajdonú eszközök mellett idegen tulajdonban lévő hálózati elemet is igénybe vesz. Ezen összeget a rendszerhasználati díjakban történő elismerése érdekében a hálózati engedélyes által benyújtott kérelem alapján a Hivatal, mint indokolt költségként elismerhető összeget, a rendszerhasználati díjak szabályozása során figyelembe veszi. A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák azon kötelező tartalmi elemeket, amelyekben a hálózati engedélyes és a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni.
(3) A hálózati engedélyes a hálózathoz való hozzáférést befolyásoló tervezett karbantartási, javítási, felújítási munkákról vagy fejlesztésekről az érintett hálózati szakaszra csatlakozott termelői engedélyessel egyeztet.
(4) Az elosztó hálózati engedélyes (a továbbiakban: elosztó) évente jelentést küld a Hivatalnak, a hálózatára csatlakozott nem engedélyköteles kiserőművek számáról (a háztartási méretű kiserőműveket elkülönítve), fajtájáról, beépített teljesítményéről, a hálózatra adott és az onnan vételezett villamos energia mennyiségéről.
(A VET 25. §-ához)

Hálózatfejlesztési terv módosítása

9. § (1) Az átviteli rendszerirányító vagy az elosztó jogosult és köteles a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosítását kezdeményezni a Hivatalnál, ha a tervezési időszakban ismert körülmények lényegesen megváltoztak, a tervezés során figyelembe vett adatok eltérnek a hálózat tényleges adataitól vagy a hálózatfejlesztési tervben szereplő fejlesztés finanszírozása vagy létesítése ellehetetlenül.
(2) A hálózatfejlesztési terv módosítása iránti eljárása során a Hivatal mérlegeli a villamosenergia-ellátás biztonságát, a villamosenergia-piac hatékony működését, és elemzi a terv módosításának a hálózati engedélyesek fejlesztéseire gyakorolt hatását.
(A VET 32. §-ához)
10. § (1) Az elosztó az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges kapacitások és energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását a honlapján, és az Elosztói Szabályzatban meghatározattak szerint közzé teszi.
(2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok értékelésének szempontjait, valamint azon követelményeket és műszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevőnek teljesítenie kell.
(A VET 34. §-ához)

Közvilágítás

11. § A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket rendező szerződés (a továbbiakban: közcélú közvilágítási használati szerződés) kötelező tartalmi elemeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(A VET 38-39. §-ához és 66. §-ához)

Magánvezeték

12. § (1) A magánvezeték üzemeltetője köteles a magánvezetéket a VET, e rendelet és a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan üzemeltetni, valamint azt oly módon fenntartani, karbantartani és fejleszteni, hogy az a jogszabályokban, hatósági előírásokban és szabványokban rögzített minőségi elvárásoknak megfeleljen.
(2) A magánvezeték tulajdonosa és üzemeltetője közötti jogviszonyra, valamint a magánvezeték tulajdonosa vagy üzemeltetője és a magánvezetékről vételezők közötti jogviszonyra - jelen jogszabályban foglalt eltérésekkel - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései irányadók.
(3) A magánvezeték üzemeltetője hálózati naplót vezet a magánvezetékes szolgáltatását vételezőket és felhasználókat érintő üzemszünetekről, hálózati kiesésekről, üzemzavarokról és feszültségingadozásokról, továbbá a vezetékes szolgáltatását igénybevevőkkel folytatott levelezéséről.
(4) A hálózati engedélyes, a vételező és a felhasználó a hálózati napló rá vonatkozó adatot tartalmazó részeibe betekinthet, az érintett részekről másolatot vagy kivonatot kérhet, valamint a (3) bekezdésben meghatározott eseményekkel kapcsolatosan a magánvezeték üzemeltetőjétől tájékoztatást kérhet, továbbá a hálózati naplóban ellenvéleményét, állásfoglalását feltüntetheti. A magánvezeték üzemeltetője a naplóhoz való hozzáférést köteles biztosítani, valamint az igényelt tájékoztatást köteles írásban megadni.
(5) A magánvezeték üzemeltetője a hálózati naplót és a vezetékes szolgáltatását igénybevevőkkel folytatott levelezését - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - egy évre visszamenőleg köteles megőrizni.
(6) A magánvezeték üzemeltetője a vezetékes szolgáltatást a vételező és a felhasználó részére méltányos, költségalapú díj ellenében nyújtja. Ha a felek a vezetékes szolgáltatás díjában eltérően nem állapodnak meg, a díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei és az erre számított, a Hivatal által közétett - az üzemeltetett vezeték eszközértékére alkalmazott - tőkeköltség képezi.
(7) A magánvezeték üzemeltetője a villamos energia továbbadással és a (6) bekezdésben szabályozott vezetékes szolgáltatással, az engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője a (6) bekezdésben szabályozott vezetékes szolgáltatással kapcsolatosan köteles olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyéb tevékenységeivel szemben az átláthatóságot, a diszkrimináció-mentességet, és kizárja a keresztfinanszírozást. Amennyiben a magánvezeték üzemeltetője gazdasági társaság, akkor évente köteles e tevékenységével kapcsolatos működését külön összefoglalóan kiértékelni.
(8) Ha a magánvezeték üzemeltetője a vételezőnek a VET alapján továbbadással villamos energiát szolgáltat, úgy a nyújtott szolgáltatás után kiállított számlán megbontva köteles feltüntetni a villamos energia és az általa nyújtott vezetékes szolgáltatás díját, valamint a magánvezeték üzemeltetőjét a vételezőnek nyújtott szolgáltatás után terhelő és a közcélú hálózat használatáért általa fizetett rendszerhasználati díjakat. Ha a magánvezeték üzemeltetője számlaadásra külön jogszabály rendelkezése szerint nem köteles, a számla helyébe annak tartalmával megegyező bizonylat lép.
(9) A (4)-(6) bekezdésekben meghatározott vételezői, felhasználói jogokat a magánvezeték üzemeltetője nem korlátozhatja.
(10) Ha a továbbadással villamos energiát vételezők közösen a Hivataltól a magánvezeték engedélykötelessé nyilvánítását kérelmezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmet megalapozó iratokat, különös tekintettel a (4) bekezdés előírásaival összefüggésben keletkező iratokra.
(11) A Hivatal a VET 66. §-ának (8) bekezdése szerinti eljárásban az eljárás alá vont magánvezeték tulajdonosától és üzemeltetőjétől bekérhet minden olyan nyilatkozatot, iratot, egyéb bizonyítékot, amelyet a határozatának meghozatalához szükségesnek tart. A magánvezeték tulajdonosa, illetve üzemeltetője a Hivatal felhívásának köteles határidőben eleget tenni. Az eljárás akadályozása esetén a Hivatal az eljárás alá vont ügyféllel szemben a VET 96. § (1) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(12) A magánvezeték üzemeltetője az előre tervezhető éves rendes karbantartási, felújítási munkálatokról, az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett felhasználókat és vételezőket a szünetelés megkezdését megelőzően legalább 15 nappal írásban értesíti.
13. § (1) A vételezővel vagy felhasználóval kötött, a magánvezetékhez történő csatlakozásra, a magánvezeték hálózati szolgáltatására, valamint a vételezők esetében a villamos energia továbbadására vonatkozó szerződésnek rendelkeznie kell különösen
a) a kapcsolódási pont, illetve pontok helyének meghatározásáról;
b) a magánvezetékre történő kapcsolódási pont kapacitásáról (kVA) és műszaki jellemzőiről;
c) a vételező vagy felhasználó részére a kapcsolódási ponton rendelkezésre álló teljesítményről (kVA) annak megjelölésével, hogy a rendelkezésre álló teljesítmény időlegesen vagy véglegesen kerül-e a vételezőnek vagy felhasználónak átadásra;
d) a vételezői, illetve felhasználói berendezés műszaki jellemzőiről;
e) szükség esetén a vételezői vagy felhasználói berendezés hálózati visszahatásának megengedett legnagyobb mértékéről és a visszahatás csökkentésére szolgáló műszaki megoldásokról;
f) a magánvezetékhez történő csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről, a bekapcsolás szabályairól;
g) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőiről;
h) az üzemeltetői rendelkezésre állás szabályairól;
i) a magánvezetéken és az engedélyköteles magánvezetéken keresztül igénybe vett villamos energia mérésére vonatkozó rendelkezésekről, különös tekintettel a méréssel kapcsolatos üzemeltetői és vételezői, illetve felhasználói kötelezettségekre, a mérési időszakok meghatározására, a mérők tulajdonjogának, elhelyezésének, felszerelésének, karbantartásának, cseréjének szabályaira;
j) a számlázás és a számlakifogás szabályairól;
k) a díjfizetés részletes szabályairól;
l) a kölcsönös tájékoztatási kötelezettségről, valamint a felek közötti adatszolgáltatás szabályairól, különös tekintettel a 12. § (12) bekezdésében meghatározott értesítésre;
m) a vételezői, illetve felhasználói panaszok kezelésének rendjéről;
n) a hálózati naplóra vonatkozó rendelkezésekről;
o) az éves rendes karbantartás és az üzemzavar vagy egyéb üzemi esemény bekövetkezése esetén alkalmazandó korlátozás szabályairól;
p) a szerződésszegés eseteiről, különös tekintettel a szabálytalan vételezésre, valamint a vételezőnek, illetve felhasználónak a magánvezetékes szolgáltatásból történő időleges vagy végleges kizárásának eseteire;
q) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezésekről.
(2) A 12. § (3)-(12) bekezdések rendelkezéseit a nem engedélyköteles magánvezeték esetében csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a magánvezetékről annak tulajdonosától vagy üzemeltetőjétől jogilag, szervezetileg elkülönülő vételezőt látnak el.
(A VET 40-43. §-ához)

Mérés, leolvasás

14. § (1) A hálózati engedélyesek a szerződések teljesítésének elszámolása érdekében a VET és e rendelet keretei között az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidőre kötelesek gondoskodni a villamosenergia-fogyasztás méréséről.
(2) Amennyiben a felhasználó megváltoztatja felhasználási helyét, érvényes villamosenergia-vásárlásra vonatkozó szerződését más engedélyessel történő szerződéskötés vagy a villamosenergia-fogyasztással történő felhagyás érdekében felmondja, a hálózati engedélyes a felhasználó szándékának írásbeli bejelentését követő öt munkanapon belül köteles a felhasználó és a részére villamos energiát értékesítő engedélyes között végelszámolás alapjául szolgáló mérőállást az üzletszabályzat vagy a hálózat használati szerződés rendelkezései szerint rögzíteni.
(3) A villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint meghatározott mérési adatokat a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatformátumban és időpontig kell megküldeni az átviteli rendszerirányító részére. Ezen túlmenően a hálózati engedélyes a számlázás alapjául szolgáló adatokat köteles továbbítani az érintett felhasználóval jogviszonyban álló kereskedő és egyetemes szolgáltató részére, a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az ott meghatározott feldolgozásban.
(4) A rendszerszintű, ezen belül különösen az elszámoláshoz szükséges együttműködés érdekében valamennyi engedélyes - az engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője, a közvetlen vezetek és termelői vezetek üzemeltetője kivételével - az átviteli rendszerirányító által összehangolt adatforgalmi-kommunikációs rendszert működtet. A kommunikációs rendszerrel kapcsolatos alapkövetelményeket a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.
(5) Az átviteli rendszerirányító és az elosztók kötelesek az általuk összesített hiteles mérési, elszámolási adatokat, valamint a fogyasztásmérő berendezés hitelességére vonatkozó dokumentumokat - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hálózathasználati szerződésből eredő igények elévüléséig megőrizni és az érintett rendszerhasználó rendelkezésére bocsátani a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon és adatformátumban.
(6) Az adatforgalom biztosításához szükséges modemről, a távlehívható fogyasztásmérőről, elszámolást szolgáló áramkorlátozó és időprogram kapcsoló készülékekről, azok felszereléséről és karbantartásáról a hálózati engedélyes saját költségén gondoskodik.
(7) A fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére szolgáló mérőhelyet az elosztói szabályzatban meghatározott minimális követelmények és szabályok betartásával kell kialakítani. A mérőhelyet a felhasználó saját költségén alakítja ki.
(8) A távlehívható fogyasztásmérő távleolvasását lehetővé tevő adatátviteli kapcsolat felhasználási helyen belül történő kiépítésének költsége és az adatátviteli kapcsolat folyamatos biztosításának kötelezettsége és azok költségei, beleértve az előfizetési díjat is, a felhasználót terhelik.
15. § (1) Az átviteli hálózatra csatlakozó felhasználó villamosenergia-felhasználása a VET 40. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint az átviteli rendszerirányító feladatkörébe tartozó, és tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezés alapján számolható el.
(2) Az erőművek és kiserőművek részére szolgáltatott villamos energia a VET 40. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint az átviteli rendszerirányító feladatkörébe tartozó, a termelői engedélyes vagy a kiserőmű tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezés alapján számolható el.
16. § (1) Az elosztók a különböző felhasználói csoportok felhasználási szokásait figyelembe véve, a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülékkel nem rendelkező felhasználók villamosenergia-felhasználás mérése és számlázása érdekében egymással együttműködve országosan egységes, statisztikai elemzéssel készült felhasználói villamosteljesítmény-igény görbéket (a továbbiakban: profil-görbék) készítenek a VET 40. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően.
(2) Az elosztó - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - a felhasználó kérésére a 14. § (6)-(8) bekezdés szerinti költségviselési rendelkezések alkalmazásával távlehívható fogyasztásmérő készüléket szerel fel.
(3) Nem kötelezhető terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő készülék felszerelésére az elosztó azon, a kisfeszültségű hálózatról ellátott felhasználók tekintetében, akik (amelyek)
a) profil-görbén alapuló elszámolás alapján vételezik a villamos energiát,
b) közvilágítás vagy egyéb, a közvilágítási elosztó hálózatról ellátott vagy azzal együtt vezérelt világítás (telefonfülke, közlekedési jelzőtábla, reklámvilágítás stb.) céljára vételeznek.
17. § Az elosztó a profil-görbéket köteles a Hivatal megkeresésére, de legalább kétévente külön megkeresés nélkül is felülvizsgálni, a vizsgálat lezárását követő 30 napon belül a vizsgálat eredményéről a Hivatalt írásban tájékoztatni és amennyiben szükséges, a profil-görbék módosítását kezdeményezni.
18. § (1) A profil-görbén alapuló elszámolású felhasználót (a továbbiakban: profil elszámolású felhasználó) a felhasználási hely szerinti területen működési engedéllyel rendelkező elosztó köteles a profil-görbék alapján felhasználói terhelési profilba besorolni. Az elosztó a besorolást a felhasználó fogyasztási szokásainak figyelembevételével objektív módon, az elosztói szabályzatban és az üzletszabályzatában foglaltak szerint köteles végrehajtani.
(2) A 16. § (2) bekezdés b) pontja szerint vételező felhasználók profilját a fényforrásoknak az előtétekkel és egyéb tartozékokkal együtt számított hatásos névleges teljesítményfelvétele, a közvilágítási naptár vagy a tényleges kapcsolások alapján meghatározott világítási időtartam szerint kell meghatározni.
19. § A profil elszámolású felhasználó által fizetett rendszerhasználati díjak tartalmazzák a menetrend kiegyensúlyozásának költségeit is a rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint.
20. § (1) Az adott időszakra vonatkozó mért fogyasztás és az ugyanezen időszakra előre megbecsült fogyasztás különbségét (a továbbiakban: profil mennyiségi eltérés) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint évente kell a felhasználóval elszámolni.
(2) Amennyiben az elosztóval való pénzügyi elszámolások tekintetében a profil elszámolású felhasználó nevében villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató jár el, akkor a profil mennyiségi eltérés díját a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint a villamosenergia-kereskedővel vagy egyetemes szolgáltatóval kell elszámolni.
21. § (1) A felhasználói típuscsoportokra kidolgozott profil-görbéket az elosztói szabályzat tartalmazza.
(2) A mérlegkörök elszámolásához szükséges elszámolási mérési adatok képzésének, továbbításának kérdéseit a villamosenergia-ellátási szabályzatok fogalmazzák meg az elszámolásban részt vevők (elosztók, kereskedők/mérlegkör-felelősök, rendszerirányító) együttműködési szabályaiként.
(3) A profilozási és felhasználói elszámolási eljárás részletes szabályait, valamint a mérés kialakításának követelményeit az elosztói szabályzat tartalmazza.
(A VET 46. §-ához)

Villamosenergia-kereskedelem

22. § (1) A villamosenergia-kereskedő a működési engedélye alapján jogosult a villamos energia határon keresztül történő be-, illetve kiszállítására is.
(2) A villamosenergia-kereskedő a felhasználók hálózathasználati szerződéseinek bizományosi kezelése során az e rendelet 1. számú mellékletének a bizományosi kezeléssel összefüggő rendelkezéseit megfelelően alkalmazza.
(A VET 47. és 57. §-ához)

Ügyfélszolgálat

23. § (1) A villamosenergia-kereskedő és az egyetemes szolgáltató az általa ellátott lakossági fogyasztók kiszolgálása érdekében ügyfélszolgálati irodát létesít, amely
a) állandó ügyfélszolgálati iroda,
b) ügyfélszolgálati fiókiroda
(a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálati iroda) lehet.
(2) Az állandó ügyfélszolgálati iroda a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, és - 5 munkanapos hetet alapul véve - legalább heti 36 órás nyitvatartással üzemel. A hét legalább egy munkanapján legalább 20 óráig tart nyitva. Az állandó ügyfélszolgálati irodán kötelező az elektronikus ügyfélhívó rendszer alkalmazása, bankkártyás fizetési lehetőség biztosítása, valamint készpénzátutalási megbízás rendelkezésre tartása.
(3) Az ügyfélszolgálati fiókiroda legalább heti 8 órás nyitvatartással üzemel. A hét legalább egy munkanapján legalább 20 óráig tart nyitva. Az ügyfélszolgálati fiókiroda köteles a lakossági fogyasztók beadványait igazoltan átvenni, a helyben rendelkezésre álló információk alapján az üzletszabályzatban meghatározott ügytípusokba tartozó ügyeket helyben elintézni. Az ügyfélszolgálati fiókiroda elektronikus ügyfélhívó rendszer alkalmazására nem köteles.
(4) Állandó ügyfélszolgálati irodát kell fenntartani
a) Budapesten,
b) a megyei jogú városokban.
(5) Budapesten egy ügyfélszolgálati irodára legfeljebb 100 000 lakossági fogyasztó juthat.
(6) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény szerinti kistérségekben (a továbbiakban: kistérség) ügyfélszolgálati fiókirodát kell fenntartani, de a villamos energia kereskedő dönthet állandó ügyfélszolgálati iroda fenntartásáról.
(7) Azon kistérségekben, ahol e rendelet hatálybalépésekor ügyfélszolgálati iroda nem működik, ügyfélszolgálati fiókirodát kell létesíteni.
(8) Az ügyfélszolgálati fiókiroda működési területén lévő felhasználási hellyel rendelkező lakossági fogyasztó jogosult az állandó ügyfélszolgálati irodában történő ügyintézésre is.
(9) Nem köteles a kereskedő azokban a megyei jogú városokban, illetve kistérségekben ügyfélszolgálati irodát fenntartani, ahol nincs az általa ellátott lakossági fogyasztóknak nyilvántartott felhasználási helye.
(10) Az ügyfélszolgálatokon kötelezően végzendő tevékenységek körét, a nyitvatartási időre és a tevékenységek végzésére vonatkozó részletes minőségi követelményeket, a szolgáltatás elvárt színvonalát a Hivatal - az üzletszabályzatok keretei között - határozatban állapítja meg.
(11) A villamosenergia-kereskedő és az egyetemes szolgáltató a jogszabályi előírásokkal, valamint a Hivatal (9) bekezdés szerinti határozatával összhangban kérheti, hogy a Hivatal az állandó ügyfélszolgálati iroda működési követelményeinek megfelelő ügyfélszolgálati fiókirodát minősítse állandó ügyfélszolgálati irodának. Amennyiben az engedélyes az átminősített irodát a jövőben ismét a fiókirodára vonatkozó szabályok szerint kívánja működtetni, erről a Hivatalt legkésőbb a működés feltételeinek megváltoztatását megelőzően 30 nappal tájékoztatja. A Hivatal a tájékoztatás alapján az átminősített irodát fiókirodává minősíti.
(12) Az ügyfélforgalmi adatokat a villamosenergia-kereskedő köteles rögzíteni.
(13) Az elosztó a villamosenergia-kereskedőkre vonatkozó rendelkezések szerint köteles ügyfélszolgálati irodát létesíteni.
(14) Az elosztó és a villamosenergia-kereskedő megállapodása esetén az elosztó hálózati ügyfélszolgálat a kereskedelmi, illetve egyetemes szolgáltatói ügyfélszolgálattal egy közös helyiségben is működtethető.
(15) Közös helyiségben működtetett elosztó hálózati és kereskedelmi, illetve egyetemes szolgáltatói ügyfélszolgálat esetén az ügyfelek számára az egyes jogviszonyokkal összefüggő önálló ügyintézés lehetőségét biztosítani kell.

Lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő ki- és visszakapcsolás rendje

24. § (1) A VET 47. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vita esetén a villamosenergia-kereskedő köteles bizonyítani.
(2) Kikapcsolásra csak a villamos energia értékesítési szerződés szerinti szolgáltatások szüneteltetéséről szóló, a kikapcsolásra vonatkozó értesítéssel egyidejűleg megküldött írásbeli értesítés esetén kerülhet sor. A kikapcsolást és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetést tértivevényes levélben kell a lakossági fogyasztóval közölni.
(3) Ha az értesítés a villamosenergia-kereskedőhöz nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(4) A villamosenergia-értékesítési szerződés szerinti szolgáltatások szüneteltetésének időtartama legfeljebb 30 nap. Amennyiben a lakossági fogyasztó számlatartozását ezen időszak alatt nem egyenlíti ki, a villamosenergia-kereskedő a 30. napon a szerződést azonnali hatállyal felmondja. A szüneteltetésről szóló értesítésben az azonnali hatályú felmondásra és annak határidejére a lakossági fogyasztó figyelmét fel kell hívni.
25. § (1) A lakossági fogyasztónak a villamosenergia-kereskedő által kezdeményezett kikapcsolására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről az elosztó a lakossági fogyasztót előre értesítette. Az értesítésben az elosztó hálózati engedélyes köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a kikapcsolást végre kívánja hajtani. Az értesítésnek - a villamosenergia-kereskedő által szolgáltatott adatok alapján - tételesen tartalmaznia kell a lakossági fogyasztóval szemben fennálló teljes követelést jogcímenként összegszerűen, azok eredeti fizetési határidejével együtt.
(2) Amennyiben az elosztó a kikapcsolást a villamosenergia-kereskedő értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tudja végrehajtani, köteles erről a villamosenergia-kereskedőt értesíteni. A villamosenergia-kereskedő a kikapcsolás meghiúsulásáról szóló értesítést követően az elosztó egyidejű tájékoztatása mellett a villamosenergia-értékesítési szerződést felmondhatja.
(3) A villamosenergia-értékesítési szerződés felmondását követően az érintett lakossági fogyasztó kikapcsolásáig a fogyasztó által vételezett villamos energia tekintetében a szerződés nélküli vételezés szabályai szerint kell eljárni.
(4) A lakossági fogyasztó - amennyiben a villamos energia szolgáltatásra igényt tart - tartozásának rendezését a villamosenergia-kereskedő felé igazolni köteles.
(5) Az elosztó a villamosenergia-kereskedőnek a VET 64. §-ának (9) bekezdése szerinti kezdeményezése alapján a lakossági fogyasztót a villamosenergia-ellátásba 24 órán belül visszakapcsolja.
26. § A 24-25. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a lakossági fogyasztó magatartása a villamosenergia-rendszer biztonságos üzemelését veszélyezteti.
(A VET 53. §-ához)
27. § A szervezett villamosenergia-piacon azonnali és határidős, származékos, valamint opciós ügylet, illetve ezek kombinációja köthető.
(A VET 57. §-ához)

A felhasználói beadványok engedélyes általi kezelésére és a felhasználók, illetve a lakossági fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályok

28. § (1) Az engedélyes a felhasználói beadványok kezelése során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően az alábbi rendelkezések szerint jár el.
(2) Az engedélyes az ügyfélszolgálati irodában írásban benyújtott beadványokat igazolás ellenében veszi át. Az érintett engedélyes a felhasználó valamennyi beadványát köteles az elévülési határidő végéig, visszakereshetően megőrizni.
(3) A beadvány beérkezésétől számított 8 napon belül az engedélyesek kötelesek egymás között tisztázni, melyikük joga, illetve kötelessége az adott ügyben eljárni. Ennek megtörténtéről a felhasználót haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
(4) Ha a beadvány a villamosenergia-értékesítéssel és a hálózati szolgáltatással egyaránt összefügg és ennek következtében több engedélyest érint, az engedélyesek kötelesek egymás között a beadvány beérkezésétől számított 15 napon belül az intézkedési hatáskörök tisztázásához és a megfelelő intézkedés megtételéhez szükséges egyeztetéseket lefolytatni.
(5) Az engedélyes az ügy rendezését a felhasználóval történő közvetlen kapcsolatfelvétel útján kíséreli meg. Ennek során az üzletszabályzatban meghatározott határidőn belül érdemben választ kell adnia a felhasználó részére a (3) bekezdésben foglalt határidő figyelembevételével.
(6) Az engedélyes az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos ügyben beadvány nélküli, telefonon történő ügyintézés esetén is biztosítja az ügyintézés dokumentálhatóságát.
(7) Szabályzat a védendő fogyasztókra kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.
(8) Az engedélyesnek a felhasználó által nem elfogadható minőségben adott válasza, illetve érdemi válasz hiánya miatt a felhasználó által a lakossági fogyasztó esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, egyéb felhasználó esetén a Hivatal részére benyújtott kérelemnek (a továbbiakban: panasz) a következőket kell tartalmaznia:
a) a kérelmező neve, elérhetősége, az érintett felhasználási hely,
b) a kérelem tárgyának rövid leírása, a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen az engedélyesnek a felhasználói megkeresésére adott válaszlevelét,
c) a kért intézkedés megjelölése.
29. § Az engedélyes üzletszabályzatában köteles a felhasználói beadványok kezelésére, valamint a felhasználók panaszai benyújtására vonatkozó részletes szabályokat feltüntetni. A felhasználói beadványok engedélyes által történő érdemi elbírálásának határideje 30 napnál hosszabb nem lehet.
(A VET 64-65. §-ához)

Védendő fogyasztókra vonatkozó részletes szabályok

30. § (1) A törvény, illetve jelen kormányrendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 37/A. § szerinti rendszeres szociális segélyben;
b) a Szoctv. 40-44. § szerinti ápolási díjban;
c) a Szoctv. 32/B-E. § szerinti időskorúak járadékában;
d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben; illetve
e) a Gyvt. 25. § szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül;
f) a Gyvt. 54. § szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő aki saját háztartásában neveli a gondozásába elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.
(2) E cím alkalmazásában háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. E cím alkalmazásában közeli hozzátartozók: a Szoctv. 4. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyek.
(3) A szociálisan rászoruló fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójára tekintettel kéri felvételét a VET 65. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba, a közeli hozzátartozó sem jogosult egy másik felhasználási hely tekintetében nyilvántartásba vételét kérni.
(4) A szociálisan rászoruló fogyasztó az (1) bekezdésnek való megfelelését az elosztó felé köteles a támogatás folyósítását igazoló eredeti irat, illetve az otthonteremtési támogatás megállapításáról szóló jogerős gyámhivatali határozat eredeti példányának bemutatásával igazolni. Az elosztó az igazolás céljára bemutatott iratok másolatát a jogosultság megszűnését követő legalább 5 évig megőrzi.
(5) Az elosztó köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót a rászorultság igazolását követő 8 napon belül nyilvántartásba venni, és a nyilvántartásba vételről a fogyasztóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedőt a fogyasztóval egyidejűleg értesíteni.
(6) Amennyiben a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a fogyasztó nem igazolja, az igazoló iratban meghatározott véghatáridő lejártát követő 8 napon belül az elosztó az érintett fogyasztót törli a nyilvántartásból.
31. § (1) A szociálisan rászoruló fogyasztó a számla kibocsátását követően a kikapcsolásról szóló értesítést megalapozó utolsó számla fizetési határidejének lejártáig kérheti részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék alkalmazását. Az engedélyes a fogyasztó fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmét 15 napon belül érdemben köteles megválaszolni.
(2) Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék csak olyan szociálisan rászoruló fogyasztót illet meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott villamos energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét határidőben kiegyenlíti. Részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék 12 naptári hónapon belül egy alkalommal illeti meg a fogyasztót.
(3) Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a villamosenergia-kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató jogosult a részletfizetésre, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás azonnali hatályú felmondására. A részletfizetés, fizetési haladék időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti.
(4) A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb mint az igénylést megelőző 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított
a) egy havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén két hónap,
b) 3 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén öt hónap,
c) 3 havi átlagfogyasztást meghaladó tartozás esetén hat hónap.
(5) A fizetési haladék időtartama legfeljebb 30 nap.
(6) A részletfizetés, fizetési haladék tekintetében e rendelkezésektől csak a fogyasztó javára lehet eltérni.
(7) A részletfizetés, illetve a fizetési kedvezmény biztosítása mellett a villamosenergia-kereskedőnek, illetve az egyetemes szolgáltatónak - az elosztóval történő egyeztetés mellett - fel kell ajánlania az előre fizető mérő felszerelésének lehetőségét. Amennyiben a fogyasztó részletfizetési kedvezményben vagy fizetési haladékban részesült és annak feltételeit nem teljesíti, az engedélyes a további fogyasztást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Az előre fizető mérő felszerelése során a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell eljárni. Az előre fizető mérő költségeinek viselésére a fogyasztásmérő berendezésre vonatkozó általános költségviselési szabályok irányadók.
(8) Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a nyilvántartásba vételt követően kereskedőt, illetve egyetemes szolgáltatót vált, a korábbi villamosenergia-értékesítési szerződés megszűnésekor a korábbi kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató köteles igazolást adni arról, hogy a fogyasztó a megelőző 12 naptári hónap alatt részesült-e fizetési haladékban vagy részletfizetési kedvezményben és megállapodásait teljesítette-e.
32. § (1) Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó négy havi számlatartozást halmozott fel (késleltetett kikapcsolás) és a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás további jogszabályi feltételei is fennállnak, az elosztó a kikapcsolásról szóló értesítéssel egyidejűleg köteles értesíteni azt a szociális igazgatási szervet, amelynek igazolása alapján a fogyasztó a szociálisan rászorulók nyilvántartásba felvételre került. A szociális igazgatási szerv köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót tájékoztatni az igénybe vehető ellátásokról és szolgáltatásokról, azok jogosultsági feltételeiről, valamint megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az érintett fogyasztó, illetve vele együtt villamos energia ellátásban részesülő családtagjai életének, egészségének védelme érdekében szükségesek.
(2) Előre fizető mérőt kell biztosítani minden olyan szociálisan rászoruló fogyasztó számára, aki ezt - a 31. § (7) bekezdése szerinti ajánlat vagy a kikapcsolásról szóló értesítésben foglalt, a VET 47. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerinti tájékoztatás alapján - igényli. Az előre fizető mérő felszerelése során a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell eljárni. Az előre fizető mérő költségeinek viselésére a fogyasztásmérő berendezésre vonatkozó általános költségviselési szabályok irányadók.
(3) A villamosenergia-kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató - az elosztóval együttműködve - gondoskodik az előre fizető mérők működtetésének (feltöltésének) az ügyfélszolgálatain és elektronikus úton történő biztosításáról.
(4) Az elosztó köteles az előre fizető mérő felszerelésével egyidejűleg a szociálisan rászoruló fogyasztót írásban tájékoztatni az előre fizető mérő használatával kapcsolatos tudnivalókról, illetve az erre vonatkozó szerződési feltételekről.
(5) A felszerelt előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölése mellett a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradásának vagy a feltöltött összeg elfogyásának következtében fellépő szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes általi kikapcsolásnak.
(6) Amennyiben a részletfizetési vagy halasztott fizetési megállapodásban foglaltakat a szociálisan rászoruló fogyasztó nem tartja be, és nem igényli a villamosenergia-kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató kezdeményezésére az elosztó által felajánlott előre fizető mérő felszerelését sem, továbbá legalább négy havi számlatartozást felhalmozott, akkor a szociálisan rászoruló fogyasztó villamosenergia-ellátását az engedélyes megszüntetheti, a villamosenergia-értékesítésre vonatkozó szerződést felmondhatja.
33. § (1) A fogyatékos személy jogosultságát a VET 3. § 19. pontja szerinti támogatások folyósítását igazoló eredeti irat bemutatásával igazolja. Az irat másolatát az engedélyes a jogosultság megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni.
(2) A fogyatékosság jellegét a kezelőorvos állapítja meg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményével összhangban, és az e rendelet 23. számú melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével igazolja abból a célból, hogy az érintett engedélyes azonosítani tudja a jogszabályok és az üzletszabályzata szerinti különleges eljárás jellegét, tartalmát. A fogyatékosság jellegét az alábbi csoportok egyikébe (vagy egyidejűleg több csoportba) sorolás révén kell megállapítani:
a) olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérő leolvasásra, mérőállás közlésre, a számlaolvasásra; a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére,
b) olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyasztó egészségét, életét veszélyezteti a fogyasztó szerződés-szegése alapján kezdeményezett kikapcsolása esetén,
c) olyan jellegű fogyatékosság, illetve olyan gyógykezelési mód, amely, illetve amelynek megszakadása a fogyasztó életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatás tervezett vagy üzemzavar jellegű szünetelése esetén.
34. § (1) A 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztót nem kell személyes körülményeinek megfelelő, különleges bánásmódban részesíteni, amennyiben háztartásában van olyan személy, aki nem fogyatékkal élőnek minősül.
(2) A fogyatékkal élő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja.
(3) Amennyiben a 33. § (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztó az erre vonatkozó jogosultságát nem saját maga, hanem a vele egy háztartásban élő, fogyatékkal élőnek nem minősülő személy érvényesíti, a jogosult személy is csak ezen a felhasználási helyen szerepelhet a nyilvántartásban védettségi jogalapként.
(4) A 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztót megillető különleges bánásmód lehet:
a) havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,
b) rendkívüli, ingyenes mérőfelülvizsgálat 12 naptári hónapban egyszer,
c) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,
d) az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás,
e) a számla értelmezéséhez az engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség (helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás stb.),
f) az engedélyes üzletszabályzatában meghatározott, a fogyatékkal élők villamosenergia-ellátásban való részvételét megkönnyítő egyéb szolgáltatás.
(5) A 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztó a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor nyilatkozik arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott, illetve az engedélyes által nyújtott egyéb szolgáltatások közül melyekre tart igényt. Az igényelt szolgáltatást a fogyasztó részére a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól kell biztosítani.
35. § (1) A 33. § (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztóra vonatkozóan az e rendelet 23. számú melléklete szerint kiállított igazolás tartalmazza azon értesítendő személy elérhetőségét, akit a villamosenergia-ellátás szüneteltetésének vagy szünetelésének esetén értesíteni kell. A szolgáltatás szünetelése vagy a tervezett szüneteltetés esetén az értesítés időpontjára a lakossági fogyasztókra vonatkozó tervezett szüneteltetés miatti kiértesítési szabályok az irányadók.
(2) A tervezett üzemszünet idejére a 33. § (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztó, vagy az értesítendő személy kérésére legkésőbb a tervezett üzemszünet kezdetét megelőző naptól a fogyasztó gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményű szükségáramforrást köteles biztosítani az elosztó.
(3) Váratlan üzemzavar következményeinek megelőzése céljából, a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól az elosztó köteles a 33. § (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztóval vagy az általa megadott értesítendő személlyel, illetve szükség esetén az egészségügyi ellátást biztosító szervezettel egyeztetett feltételeknek megfelelő, a fogyasztó gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményű szünetmentes áramforrást időben kihelyezni az igénylésben megadott felhasználási helyen.
(4) Az elosztó nem felel a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás általa fel nem ismerhető, rejtett hibájából adódó következményekért, nem köteles továbbá a szükségáramforrás, szünetmentes áramforrás üzemeltetésére, karbantartására és javítására.
(5) Az elosztó a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás kihelyezésekor köteles átadás-átvételi jegyzőkönyvet felvenni és aláíratni a fogyatékkal élő fogyasztóval vagy képviselőjével. A jegyzőkönyvnek az elosztó üzletszabályzatában meghatározott keretek között - a legkisebb költség elvével összhangban - rendelkeznie kell a kihelyezésre, üzemeltetésre, karbantartásra és javításra vonatkozó részletes megállapodásról.
36. § (1) A 33. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztó nyilatkozatát évente legfeljebb két alkalommal módosíthatja. Ha a fogyasztó korábbi nyilatkozatát módosítja, az igénybe venni kívánt szolgáltatást a módosítási igény beérkezését követő legkésőbb 30. naptól biztosítani kell a fogyasztó számára. A módosítást a nyilvántartásban fel kell tüntetni. A fogyasztó olyan módosítási igényét, melyet a benyújtott iratok nem támasztanak alá, az engedélyes nem köteles teljesíteni.
(2) Az engedélyes által nyújtott különleges bánásmódért ellenérték kikötése semmis.
(3) A fogyasztó köteles a fogyatékkal élőkre vonatkozó különleges bánásmódra jogosultságot adó körülmény megszűnését 15 napon belül írásban bejelenteni az elosztónál.
37. § A védendő fogyasztók - jelen rendelet szerint - megvalósult védelme, a részükre biztosított különleges bánásmód kapcsán felmerült - máshonnan meg nem térülő - indokolt, arányos, igazolható költségeket a hatósági árszabályozás körébe tartozó tevékenységek esetében a Hivatal az árszabályozás során figyelembe veszi.
(A VET 66. §-ához)

A villamos energia továbbadása

38. § (1) A felhasználó a saját vagy az általa üzemeltetett magánvezetéken keresztül, a felhasználási helyen belül, az általa vásárolt villamos energiát harmadik személynek továbbadhatja.
(2) A felhasználó köteles a továbbadásról az őt ellátó villamosenergia-kereskedőt legkésőbb a továbbadás megkezdését megelőzően 15 nappal írásban tájékoztatni. A tájékoztatás elmulasztása esetén a villamosenergia-kereskedő nem köteles a VET 66. § (11) bekezdésében előírt szabályokat a felhasználó kikapcsolása során betartani.
(3) Ha a felhasználó és az általa végzett villamosenergia-továbbadással vételező vételezési szokásai lényegesen eltérnek, vagy a továbbadás nem a vételezés feszültségszintjén történik, és ez többletköltséget okoz, a továbbadó a felhasználóval szemben az ebből adódó többletköltségeit - a 13. § (1) bekezdés szerinti szerződésben rögzített megállapodásuk szerint - a 12. § (6) bekezdés szabályai szerint elszámolhatja.
(4) A felhasználó az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a VET 168. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az eljárás akadályozása esetén a Hivatal az eljárás alá vont ügyféllel szemben a VET 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(5) A felhasználó a vételezett villamos energiát a felhasználási helyen kívüli más vételező részére nem adhatja tovább.
39. § A Hivatal a magánvezeték üzemeltetőjével szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén - különösen a VET 66. § (4) bekezdésben foglaltak megszegése esetén - a VET 96. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától.
(A VET 66., 85. és 86. §-ához)

Közcélúvá nyilvánítás

40. § (1) A Hivatal valamennyi nagyfeszültségű vezeték közcélúságát vizsgálja.
(2) A vezetékek átviteli vagy elosztó vezetékké, illetve közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti eljárás a hálózati engedélyes kérelemére, valamint villamosenergia-rendszer üzembiztonsága biztosítása érdekében hivatalból indulhat.
(3) Az engedélyköteles magánvezeték, valamint a VET 74. §-ának (3) bekezdése szerinti termelői vezeték átviteli vagy elosztó vezetékké, illetve közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti eljárás a vezeték tulajdonos, illetve üzemeltető kérelmére, valamint a VET 85. §-ának (4) bekezdésében, 86. §-ának (5) bekezdésében és 66. §-ának (9) bekezdésében meghatározott esetekben hivatalból indulhat.
41. § (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztók a közép- és kisfeszültségű vezetékek közcélúvá, ezen belül elosztó vezetékké történő minősítésére és átminősítésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatos véleményükről a Hivatalt - annak kezdeményezésére - a beérkezéstől számított 30 napon belül tájékoztatják.
(2) Az átviteli rendszerirányító javaslatot tesz a közcélú hálózattal kapcsolatosan a Hivatal részére a nagyfeszültségű vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké történő minősítése és átminősítése vonatkozásában.
42. § A Hivatal által a VET 37. §-ának (1) bekezdése szerinti hatáskörben folytatott eljárás során az átviteli rendszerirányító kötelezettsége a közcélú hálózattal kapcsolatosan a véleménynyilvánítás a Hivatal részére a rendszerösszekötő vezetékre vonatkozó mentesítési kérelem elbírálás elősegítése céljából.
43. § (1) A hálózati engedélyes, illetve a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy az engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője a minősítési, illetőleg átminősítési kérelemhez köteles mellékelten benyújtani
a) a vezeték, hálózati berendezés üzemi, illetve elosztói szabályzatban meghatározottak szerinti megnevezését,
b) a vezeték, hálózati berendezés névleges feszültségének megjelölését,
c) a villamosenergia-rendszerben betöltött szerepének ismertetését,
d) a csatlakozó felhasználók és vételezők számának és felhasználásuk mértékének ismertetését,
e) nagyfeszültségű vezeték esetén az átviteli rendszerirányító javaslatát.
(2) A közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték üzemeltetője az általa üzemeltetett vezeték közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztói vezetékké való átminősítésére vonatkozó kérelméhez köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően mellékelni
a) a vezeték műszaki állapotának leírását,
b) az érintett területre működési engedéllyel rendelkező hálózati engedélyes nyilatkozatát a közcélú hálózat kiépítésének becsült költségeiről és időigényéről a vezetéken keresztül ellátott, vagy ellátni kívánt vételezők, illetve felhasználók ellátása céljából,
c) az érintett területre működési engedéllyel rendelkező hálózati engedélyes nyilatkozatát a vezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes által a jogszabályoknak megfelelően történő üzemeltetésnek az előre látható költségeiről és a vezetéknek a hálózati engedélyes által szükségesnek tartott fejlesztéséről, annak becsült költségeiről,
d) a közvetlen vezetéken, a termelői vezetéken vagy magánvezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételező nyilatkozatát arról, hogy a vezeték közcélúvá nyilvánítását követően villamos energia vásárlására vonatkozó érvényes szerződéssel vagy előszerződéssel rendelkezik,
e) a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték üzemeltetőjének, illetve - ha az üzemeltető és a vezeték tulajdonosának személye nem azonos - a vezeték tulajdonosának az érintett területre működési engedéllyel rendelkező hálózati engedélyessel kötött szerződését vagy előszerződését, amelyben a felek a közcélúvá nyilvánítás időpontjától kezdődő hatállyal rendezik a kérelemre közcélúvá minősített vezeték tulajdonjogi, vezetékjogi helyzetét, illetve üzemeltetésének szabályait.
(3) Hivatalból indult eljárás esetén a Hivatal az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdésben foglaltakról beszerzi a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték üzemeltetője, illetve az érintett területre működési engedéllyel rendelkező hálózati engedélyes nyilatkozatát.
(4) Az érintett területre működési engedéllyel rendelkező hálózati engedélyes köteles a közvetlen vezeték, a termelői vezeték és a magánvezeték üzemeltetőjével a közcélúvá minősítési eljárás során együttműködni, kötelesek továbbá a Hivatal (3) bekezdés szerinti eljárásában szükséges nyilatkozatokat a Hivatal által kitűzött határidőre rendelkezésre bocsátani. Az eljárás akadályozása esetén a Hivatal a vétkes féllel szemben a VET 96. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(5) A Hivatal a közvetlen vezeték, a termelői vezeték, illetve a magánvezeték közcélúvá minősítése tárgyában hivatalból indított eljárása során beszerzi az érintett területre működési engedéllyel rendelkező hálózati engedélyes, valamint - ha az eljárásban ügyfélként más módon nem vesz részt - a közvetlen, illetve a magánvezeték tulajdonosa, illetőleg üzemeltetője nyilatkozatát a közcélúvá minősítésről.
(6) A Hivatal megkísérli a (2) bekezdés e) pontjában foglalt szerződés megkötése érdekében a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték üzemeltetője közötti egyezség létrehozását. Ennek eredménytelensége esetén a Hivatal a (3) és (5) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával jár el, és határozatban rendelkezik a közcélúvá nyilvánított vezetékre jutó arányos elosztói díjról, valamint az üzemeltetés költségeinek a hálózati engedélyes és a vezeték tulajdonosa, illetve üzemeltetője közötti elszámolásáról.
44. § (1) A Hivatal a vezetékek átviteli vagy elosztó vezetékké, illetve közcélúvá minősítéséről, valamint átminősítéséről a villamosenergia-rendszer együttműködése, az ellátásbiztonság, a hatékony és folyamatos villamosenergia-ellátás, az adott vezetékhez csatlakozó felhasználók, vagy vételezők száma és azok fogyasztásának mértéke, a villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve, valamint az adott esetben jelentős egyéb körülmények mérlegelésével dönt.
(2) A Hivatal nem tagadhatja meg a vezetékek közcélúvá minősítését, illetve az átminősítését, ha azok szerepelnek a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervében.
(3) A Hivatal a nagyfeszültségű közvetlen vezeték, a termelői vezeték, illetve a magánvezeték közcélúvá minősítésével egyidejűleg hivatalból módosítja az érintett területre működési engedéllyel rendelkező hálózati engedélyes működési engedélyét. A Hivatal egyidejűleg az engedélyköteles magánvezeték üzemeltetőjének működési engedélyét visszavonja.
(4) A közvetlen vezeték, a termelői vezeték, illetve az engedélyköteles magánvezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes a közvetlen vezetéken, a termelői vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételezővel, illetve az engedélyköteles magánvezetéken keresztül ellátott felhasználóval, annak kezdeményezése esetén köteles hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést kötni. Amennyiben a meglévő hálózati csatlakozás a műszaki feltételekben és a rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást, a közvetlen vezetéken, a termelői vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételezőt, illetve az engedélyköteles magánvezetéken keresztül ellátott felhasználót külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilletik a közvetlen vezetéken, a termelői vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételezőként, illetve az engedélyköteles magánvezetéken keresztül ellátott felhasználóként megszerzett csatlakozási jogok.
(5) A közvetlen, a termelői vezeték, illetőleg engedélyköteles magánvezeték közcélúvá minősítésének megtagadása esetén a Hivatal megfelelő határidő megállapítása mellett kötelezheti az érintett területre működési engedéllyel rendelkező elosztót közcélú hálózat kiépítésére a közvetlen vezetéken, a termelői vezetéken, vagy az engedélyköteles magánvezetéken keresztül ellátott vételezők, illetőleg felhasználók villamos energia ellátása céljából.
(6) A Hivatal határozata alapján kiépítendő közcélú hálózat létesítése és a hálózatra történő csatlakozás felhasználói igénybejelentés alapján, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek szerint történik.
(7) A közvetlen vezeték, a termelői vezeték és az engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője köteles a közcélú hálózatra kapcsolásig a közvetlen vezetékhez, a termelői vezetékhez, illetve az engedélyköteles magánvezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani. A közvetlen vezeték, a termelői vezeték és engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője köteles továbbá a vezetéket engedélye, a VET, e rendelet, valamint a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint üzemeltetni és fenntartani, ellenkező esetben vele szemben a Hivatal a VET 96. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogosult eljárni.
45. § A Hivatal által közcélúnak nyilvánított vezeték átminősítésére csak a 43. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban meghatározott adatok vagy a vezeték átviteli-elosztói jellegének megváltozása esetén kerülhet sor.
(A VET 67-72. §-ához)

Villamosenergia-ellátási szabályzatok

46. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok - a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac működése, a piaci szereplők megfelelő tájékoztatása érdekében - különösen az alábbi alapvető tárgyköröket szabályozzák:
a) a villamosenergia-ellátási szabályzatok tárgyát és azok hatályát,
b) az alkalmazásra előírt szabványok esetén annak azonosítási adatait,
c) a szabályzatban használt egyedi fogalmi meghatározások felsorolását,
d) a minőségre, minőségbiztosításra vonatkozó általános szabályokat,
e) az engedélyesek és a villamosenergia-ellátási szabályzat hatálya alá nem tartozó rendszerhasználók kapcsolatára vonatkozó azon ajánlásokat, amelyeket az engedélyesek üzletszabályzatainak kell tartalmaznia,
f) a villamosenergia-ellátási szabályzat alanyai közötti kapcsolattartás, információcsere rendszerét, szabályait, az egyeztetési mechanizmust,
g) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt előírásokkal kapcsolatos felszólamlási lehetőségeket, a módosítási igények egyeztetésének, a Hivatal számára való előterjesztésének módját,
h) a mellékletek, irányelvek jegyzékét, a változásregisztert.
(2) A felhasználók biztonságos, zavartalan és megfelelő minőségű ellátása érdekében a villamosenergia-ellátási szabályzatok az alapvető tárgykörökön belül rendelkeznek különösen az alábbiakról:
a) a villamosenergia-rendszer engedélyeseire és a kiserőművek üzemeltetőire - a rendszerhez csatlakozottakra és a csatlakozásra kötelezettekre vagy csatlakozni szándékozókra - vonatkozó előírásokról,
b) az együttműködő villamosenergia-rendszer szakterületenként kidolgozott alapkövetelményeiről,
c) a szervezeti, irányítási jogosultságokról és e kapcsolatoknak a bemutatásáról,
d) jogszabályban nem meghatározott fogalmakról és azok alkalmazásáról,
e) mérés-elszámolás keretében:
ea) elvégzendő mérésekről, a szerződések teljesítése hiteles számlázásának részleteiről, a mérési adatok összesítéséről, az átviteli rendszerirányítónak történő továbbításáról,
eb) a villamos energia forgalom és termelés elszámolási mérésre alkalmas készülékeinek műszaki meghatározásáról,
f) hálózathoz való hozzáférés keretében:
fa) a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés részletes technikai-műszaki szabályairól, a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitás közzétételének rendjéről,
fb) a közcélú hálózathoz való hozzáférés szabályainak alkalmazása során szükséges tevékenységek ütemezéséről,
fc) a közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, az átvitel és elosztás korlátozásának, szünetelésének részletes szabályairól,
fd) a felhasználói termelő berendezések hálózattal való összekapcsolásának feltételeiről,
g) az engedélyköteles magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának általános műszaki feltételeiről,
h) átviteli és elosztó hálózatok üzeme, valamint azok fejlesztése keretében:
ha) az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának szabályairól,
hb) a hálózatfejlesztési tervben, illetve ajánlatban nem szereplő, de bejelentés kötelezett vezetékek létesítésének, közlésének rendjéről,
hc) közvetlen vezetékek, hálózati elemek létesítésének az átviteli rendszerirányító részére történő bejelentése módjáról,
hd) az átviteli hálózat és az annak üzemét befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának részletes szabályairól,
he) azon tárgykörökről, amelyekben a hálózati engedélyes és az idegen tulajdonú hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni,
i) adatszolgáltatások és tájékoztatások keretében:
ia) a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetését elősegítő, a hálózati engedélyeseknek egymás között és az átviteli rendszerirányítónak szolgáltatandó adatok és információk szolgáltatásának rendjéről,
ib) a felhasználóknak és engedélyeseknek az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról történő tájékoztatása módjáról,
ic) a rendszerszintű teljesítmény és villamos energia mérleg elkészítésének rendjéről, továbbá az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatal tájékoztatásának módjáról a mérleg, az erőművi teljesítmény, a közcélú hálózatok, valamint a fogyasztás várható jövőbeli alakulásáról,
j) üzemzavarok és korlátozások keretében:
ja) a villamosenergia-rendszer üzemzavara, ellátás szüneteltetése, korlátozása esetén szükséges rendelkezésekről,
jb) a villamos energia válsághelyzetet el nem érő ellátási zavar során szükséges teendőkről,
k) a termelő berendezés - átviteli rendszerirányító által a VET 5. § (3) bekezdés szerinti - igénybevétele esetén felmerülő indítási és üzemeltetési költségek meghatározásának módjáról.
(3) A Hivatal az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat jóváhagyása vagy felülvizsgálata és módosítása tárgyában hozott határozatát közvetlenül az átviteli rendszerirányítónak, a villamosenergia-elosztói szabályzat jóváhagyása vagy felülvizsgálata és módosítása tárgyában hozott határozatát közvetlenül az elosztónak kézbesíti.
(4) Az Üzemi és a Kereskedelmi Szabályzatot az átviteli rendszerirányító, a villamosenergia-elosztói szabályzatot pedig az elosztók - a mindenkor érvényes egységes szerkezetbe foglalt szöveggel - a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt teszik közzé saját honlapjukon. A jóváhagyott szabályzatot az engedélyes elektronikus formában a Hivatalnak megküldi, ezt követően a szabályzatot a Hivatal is közzéteszi honlapján.
47. § (1) Az Üzemi Szabályzat előírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki:
a) a villamosenergia-rendszer együttműködésében részt vevő termelők és az átviteli rendszerirányító technikai és műszaki működésére, ennek fogalmi megalapozására, tervezésére,
b) a rendszerszintű szolgáltatások körének meghatározására,
c) az átviteli hálózat üzemirányítására, üzemzavarainak kezelésére,
d) az üzemi események nyilvántartására,
e) az üzemzavarokkal, üzemi eseményekkel összefüggő adat- és információszolgáltatás rendjére,
f) a villamosenergia szolgáltatásának mennyiségi elszámolására, beleértve a működéshez szükséges infrastrukturális rendszereket is,
g) a hálózati engedélyesek által készítendő hálózatfejlesztési tervek formájára, kötelező tartalmi elemeire, valamint
h) a villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervének készítése során a hálózati engedélyesek együttműködésének szabályaira.
(2) A Kereskedelmi Szabályzat előírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki:
a) a villamosenergia-kereskedelem részletes szabályaira,
b) a keresletoldali szabályozási intézkedések összehangolására vonatkozó részletes eljárásrendre, valamint az átviteli rendszerirányító ezzel kapcsolatos feladataira,
c) a mérlegköri elszámolás részletes szabályaira,
d) a rendszerszintű szolgáltatásokhoz szükséges tartalékkapacitások beszerzési rendjére,
e) az erőművek indítási és üzemelési költségei meghatározásának szabályaira,
f) a kiegyenlítő energia ára képzésének szabályaira,
g) a szervezett villamosenergia-piac és az átviteli rendszerirányító kapcsolatára,
h) a villamos energia határt keresztező be- vagy kiszállítására vonatkozó szabályokra, beleértve a határt keresztező szállításokkal kapcsolatos - egyes határokat érintő - megállapodásokat.
(3) Az Elosztói Szabályzat előírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki:
a) az elosztó technikai és műszaki működésére,
b) az elosztó hálózathoz csatlakozó erőművek csatlakozási feltételeire,
c) a profilos fogyasztás és elszámolás szabályaira.
(4) A villamosenergia ellátási szabályzatokat egymással összhangban kell elkészíteni.

A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásának általános szabályai

48. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával, karbantartásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az e rendelet 49-50. §-ai szerint létrehozandó szabályzati bizottságoknak kell ellátnia.
(2) Az átviteli rendszerirányító köteles az Üzemi és a Kereskedelmi Szabályzat, az elosztók az Elosztói Szabályzat kidolgozásáról oly módon gondoskodni, hogy az ellátás biztonságát és minőségi követelményeit, a versenysemlegességet, a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférést, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételét biztosítsa.
(3) A villamosenergia-ellátási szabályzatok módosításának, felülvizsgálatának rendjét, valamint a szabályzati bizottságok működésének és összetételének részletes szabályait e rendelet keretei között a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat tartalmazza.
(4) Az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztók kötelesek az eredményes egyeztetési eljáráshoz szükséges minden információt és dokumentumot megfelelő, az érdemi állásfoglalás kialakítását lehetővé tevő időben a szabályzati bizottságok tagjainak rendelkezésére bocsátani, a szabályzati bizottságokkal együttműködni, résztvevőikkel igény szerint konzultálni.
(5) Az engedélyesek és rendszerhasználók közötti - a villamosenergia-rendszer zavartalan üzemeltetéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások részletes tartalma a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kerül meghatározásra.

Szabályzati bizottságok

49. § (1) Az átviteli rendszerirányító az Üzemi és a Kereskedelmi Szabályzat kidolgozásával, illetve e szabályzatok mindenkori módosításával és felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetés céljából köteles szabályzati bizottságokat létrehozni.
(2) Az engedélyesek, a nem engedélyköteles kiserőművek üzemeltetői és a felhasználók reprezentatív érdek-képviseleti szervezetei képviselőik útján jogosultak tagként részt venni a szabályzati bizottság ülésein, a szabályzati bizottság működési rendjében foglalt rendelkezések szerint.
(3) Az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon a honlapjukon legalább az ülést megelőzően 5 munkanappal köteles közzétenni a szabályzati bizottság ülésének időpontját, továbbá a szabályzati bizottság mindenkor érvényes működési rendjét.
(4) Az átviteli rendszerirányító köteles a szabályzati bizottságok, illetve azok bármely résztvevőjének megjegyzéseit és véleményét döntéshozatal során megfontolni, azok esetleges elutasítását indokolással alátámasztani.
(5) A szabályzati bizottságok kötelesek az átviteli rendszerirányító által véglegesnek nyilvánított tervezetről egy közös állásfoglalást kialakítani.
50. § (1) Az Elosztói Szabályzattal kapcsolatos egyeztetésért és a szabályzat felülvizsgálatáért felelős szabályzati bizottság működésére a 49. § rendelkezései megfelelően irányadók a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
(2) A 49. § (1) és (3) bekezdéseiben előírt kötelezettségek az Elosztói Szabályzat tekintetében az elosztókat terhelik.
(3) A szabályzati bizottság létrehozása az elosztók közös Elosztói Szabályzat kidolgozásáért való egyetemleges felelősségét nem érinti.
(A VET 72. §-ához)

Üzletszabályzat

51. § (1) Az engedélyesek az üzletszabályzataik tervezetét kötelesek honlapjukon közzétenni. Az üzletszabályzatot az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsnál regisztrált energetikai felhasználói érdekképviseletekkel egyeztetve, a honlapon keresztül érkezett észrevételekkel együtt nyújtják be a Hivatal részére jóváhagyásra. Az engedélyes a honlapon, valamint a regisztrált energetikai felhasználói érdekképviseletek részére az érdemi észrevételek megtételére legalább 20 napos határidőt köteles biztosítani.
(2) Az egyeztetés során a felek véleményét rögzíteni kell. Amennyiben az érdekképviseletek véleménye az üzletszabályzatokba nem kerül beépítésre, és a felek közötti érdekellentét feloldhatatlan, vagy az észrevételt tevő ezt kéri, a tett észrevételeket véleményeltéréssel kell a jóváhagyásra beterjesztett üzletszabályzat mellékleteként benyújtani.
(3) A Hivatal a jóváhagyási eljárás keretében az érdekképviseletek és az engedélyes között fennmaradt vitás kérdésekben dönt, és az üzletszabályzatot jóváhagyja, a jóváhagyást feltételekhez kötheti, vagy a jóváhagyást megtagadja.
(4) Az üzletszabályzat készítése alól a VET 72. § (5) bekezdésével összhangban történő felmentésre vonatkozó kérelemhez a mentesítés jogszabályi feltételeinek megítélhetősége érdekében mellékelni kell az engedélyes által alkalmazott szerződésmintát.
(A VET 74-75. §-ához)

Az engedélyezés általános szabályai

52. § (1) A Hivatal a VET 74. §-ában meghatározott engedélyesi tevékenységek folytatásának feltételeit - a 84. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - az engedélyben állapítja meg, a feltételek nem teljesülése esetén a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.
(2) Az engedélyes köteles az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek folyamatosan megfelelni, továbbá köteles a Hivatal adott engedélyesre irányadó mindenkori határozatainak megfelelni, azokat betartani és végrehajtani.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély, a Hivatal egyéb határozatai és a határozatokban foglalt egyéb jogosultságok sem egészben, sem részben nem ruházhatók át.
53. § (1) Az engedély, illetve jóváhagyás iránti kérelmet az e rendeletben meghatározott tartalommal, a Hivatal által meghatározott és a honlapján elektronikusan letölthető formátumban nyilvánosságra hozott formában írásban, valamint elektronikusan szerkeszthető formában is el kell juttatni a Hivatalhoz.
(2) Az engedélyért folyamodó kérelmezőnek kérelmében az e rendeletnek az adott kérelemre vonatkozó melléklete szerinti dokumentumokkal és adatokkal alá kell támasztania az engedélyesi tevékenység végzésére való alkalmasságát.
(3) Az engedélyért folyamodó kérelmezőnek rendelkeznie kell az adott tevékenység folytatásához szükséges pénzügyi-műszaki feltételekkel és eszközökkel.
(4) A Hivatal az engedélyezési eljárás és az engedélyköteles tevékenység végzése során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.
54. § A VET 74. §-ának (1) bekezdésében meghatározott valamennyi engedély iránti kérelemhez az e rendelet egyes engedélytípusokra vonatkozó mellékleteiben meghatározottakon kívül a következő dokumentumokat kell csatolni:
a) az engedély iránt folyamodó gazdasági társaság társasági szerződését, alapító okiratát vagy alapszabályát (a továbbiakban: társasági szerződés),
b) 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, ha változás van folyamatban a változás alapjául szolgáló okiratot és a cégbírósági érkeztető pecséttel ellátott változásbejegyzési kérelmet, vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. §-ának (1) bekezdése szerinti elektronikus tanúsítványt, illetve igazolást,
c) a VET 74. §-ának (1) bekezdés b)-g) pontjaiban meghatározott engedély iránti kérelemhez csatolni kell a megfelelő létszámú és megfelelően szakképzett személyzet rendelkezésre állásának bemutatását, illetve az ezt biztosító terveket,
d) nyilatkozatokat a VET 75. § (3) bekezdésének d)-e) pontjaiban foglaltakról,
e) az engedély iránt folyamodó gazdasági társaságnak és képviselőjének elérhetőségét,
f) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj Hivatal részére történő befizetésének pénzintézeti igazolását.
55. § (1) A VET 74. §-ában meghatározott engedélyköteles tevékenységet - a VET 74. §-ának (1) bekezdés a), e)-f), és h)-i) pontjai kivételével - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozó, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság végezhet, ha megfelel a VET-ben, e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) A VET 74. §-ának (1) bekezdés a), h) és i) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet folytathat.
56. § Az átviteli rendszerirányító, az elosztó és az egyetemes szolgáltató az engedélye szerinti engedélyköteles tevékenysége vonatkozásban köteles saját alkalmazásban lévő munkavállalókkal az engedélyben meghatározott működési területén folyamatosan gyakorolni a jogait, valamint folyamatosan eleget tenni kötelezettségeinek, különös tekintettel az alábbiakra:
a) átviteli rendszerirányító esetén:
aa) a villamosenergia-rendszer üzem-előkészítése, operatív üzemirányítása, üzemértékelése,
ab) a rendszerszintű mérleg elkészítése,
ac) a villamos energia értékesítések végrehajtásának összehangolása,
ad) a rendszerszintű szolgáltatások tervezése, valamint az igénybevételéhez kapcsolódó elszámolás,
ae) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés,
af) a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések elrendelése,
b) elosztó hálózati engedélyes esetén
ba) a nagyfeszültségű, a közép- és kisfeszültségű közcélú hálózat üzemirányítása,
bb) az átviteli rendszerirányító által közvetlenül saját üzemirányításába be nem vont erőművek üzemirányítása,
bc) a teljesítmény-szabályozó feladatok ellátása,
bd) az üzemvitel, az üzemirányítás és az ügyfélszolgálat területén az engedélyes szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó döntési és irányítási jogok, kötelezettségek,
c) egyetemes szolgáltató esetén az egyetemes szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó döntési és irányítási jogok, kötelezettségek.
57. § Az engedélyek érvényességi időtartamának meghosszabbítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai az irányadók.
(A VET 80-83. §-ához)

Az erőművi engedélyezés közös szabályai

58. § Az erőművi engedélyezés szempontjából - kivéve a szélerőmű parkok esetét - a 0,5 MW-os, illetve az 50 MW-os erőművi teljesítményhatárt az erőművi teljesítőképesség nagyság megállapítása során úgy kell alkalmazni, hogy az engedélyt kérelmező tulajdonában lévő, egy telephelyen üzemeltetett valamennyi erőműegységet, amely villamos energia előállítására alkalmas, együttesen kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában telephely alatt a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 33. pontjában meghatározott telephelyet kell érteni. A szélerőmű-park az engedélyezés szempontjából egy erőműnek tekintendő.
59. § (1) Az erőművekkel kapcsolatos engedélyezés során a Hivatalnak a következő energetikai szempontokat kell érvényesítenie:
a) az elsődleges energiaforrás-felhasználás mérséklése érdekében a legjobb elérhető technológiának megfelelő hatásfokot elérő erőművek létesüljenek,
b) a decentralizált villamosenergia-termelés elősegítése,
c) a villamosenergia-termelés megszüntetése oly módon legyen ütemezve, hogy ne veszélyeztesse a villamosenergia-versenypiac működését, egyes területek villamosenergia-ellátását,
d) a VET 79. §-a alapján kiadott miniszteri rendelet előírásait,
e) az elsődleges energiaforrás összetételére kitűzött energiapolitikai célokat.
(2) Az 50 MW és azt meghaladó teljesítőképességű új földgáztüzelésű erőműre termelői működési engedély, vagy 50 MW és azt meghaladó teljesítőképességű erőműre bővítési engedély akkor adható, ha az erőmű földgázellátását alternatív energiahordozó [fűtőolaj, gázturbina olaj, pb-gáz, folyékony (föld)gáz stb.] tüzeléssel a VET 170. § (2) bekezdésének 4. pontja alapján kiadott, az 50 MW és azt meghaladó teljesítőképességű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet által előírt mértékben és eszközökkel ki tudja váltani, vagy a VET 6. § (2) bekezdése által előírt feltételeket tudja teljesíteni.
60. § A kiserőművi összevont engedély, vagy az 50 MW vagy az azt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítési engedélyének kiadása tárgyában, továbbá termelői engedélyesek közigazgatási hatósági ügyeiben folytatott eljárás során a Hivatal a rendszerirányítással összefüggő kérdésekre vonatkozóan jogosult kikérni az átviteli rendszerirányító véleményét, amelyet az 30 napon belül köteles megadni.
61. § (1) A Hivatal az atomerőműre vonatkozó engedélyeit az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben előírt engedélyek megléte esetén adja ki.
(2) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerinti engedélyezési eljárásban az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet a Hivatal nyilvántartása az e rendelet szerinti engedélyezési eljárással összefüggésben már tartalmaz.
(A VET 80. §-ához)

Kiserőművi összevont engedély

62. § (1) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 4. számú mellékletben előírtakat.
(2) A kiserőművi összevont engedélyt a Hivatal abban az esetben adhatja meg, ha a kiserőmű megfelel a külön jogszabályban meghatározott energetikai hatásfokra vonatkozó minimális követelményeknek.
(A VET 81. §-ához)

50 MW vagy ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély

63. § (1) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 5. számú mellékletben előírtakat.
(2) A Hivatal a létesítési engedélyben meghatározza az erőmű elsődleges energiaforrását a 7. számú mellékletnek megfelelően.
(3) Az 50 MW vagy ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó működési engedélyt a Hivatal abban az esetben adhatja meg, ha az erőmű megfelel a külön jogszabályban meghatározott minimális energetikai hatásfokra vonatkozó követelményeknek.
(A VET 82. §-ához)

Az erőmű-bővítési engedély

64. § (1) Erőmű bővítésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség további új főberendezéssel történő legalább 10%-os növelése. Erőmű bővítésének minősül a kiserőmű névleges teljesítőképességének új berendezéssel történő növelése is, ha a kiserőmű névleges teljesítőképessége a bővítéssel együtt eléri, vagy meghaladja az 50 MW-t.
(2) A bővítendő erőmű meg kell feleljen a külön jogszabályban meghatározott minimális energetikai hatásfokra vonatkozó követelményeknek.
(3) Az erőmű bővítési engedély iránti kérelemhez e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.
(4) A bővítés megvalósulása után a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül az engedélyes köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetében a villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély kiadását.

Erőmű teljesítményének növelésére vonatkozó engedély

65. § (1) Erőmű teljesítménynövelésnek minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség vagy a kiserőmű névleges teljesítőképességének átalakítással, javítással történő növelése, ha bármelyik meglévő berendezés (erőműegység vagy turbógépcsoport), vagy azok együttes teljesítménynövekménye meghaladja a működési engedélyben meghatározott névleges teljesítőképesség 10%-át, vagy kiserőmű esetében annak teljesítménye a növeléssel együtt eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot.
(2) Az erőmű teljesítményének növelésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.
(3) A teljesítménynövelés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetén a villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély kiadását.

50 MW vagy ezt meghaladó teljesítőképességű erőművek teljesítményének csökkentésére vonatkozó engedély

66. § (1) Az erőmű teljesítménycsökkentésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi teljesítmény több, mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni) történő csökkentése, akár egy alkalommal, akár több csökkentés eredményeként összességében, amennyiben a csökkentés időtartama az 1 évet meghaladja.
(2) Az erőmű teljesítményének csökkentésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.
(3) Teljesítménycsökkenésnek kell tekinteni az erőmű működési engedélyben meghatározott erőművi teljesítmény több, mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni) történő - nem tervezett - 1 évet meghaladó - csökkentését is.
(4) A teljesítménycsökkentés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetén a kiserőművi összevont engedély kiadását.
(A VET 83. §-ához)

50 MW vagy ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű villamosenergia-termelésére vonatkozó működési engedély

67. § (1) A Hivatal 50 MW vagy ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű villamosenergia-termelésére vonatkozó működési engedélyt (a továbbiakban: termelői működési engedély) ad ki erőműlétesítési, illetve kiserőmű esetén teljesítménynövelési vagy bővítési engedély alapján, ha
a) az eredményes üzembe helyezési eljárást követően az erőmű megfelel a létesítési (teljesítménynövelési, bővítési) engedélyben meghatározott műszaki adatoknak,
b) a kérelmező rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges alapvető eszközökkel, valamint
c) megfelel a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.
(2) A kérelmezőnek a termelői működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.
(3) A működési engedély érvényességi idejének meghosszabbítását kérelmezőnek a benyújtott engedélykérelemmel együtt az e rendelet 6. számú mellékletében előírt iratokat és adatokat kell benyújtania.
(4) A Hivatal a termelői működési engedélyben meghatározza az engedélyes alapvető eszközeinek a körét, amelyek az engedélyezett tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükségesek.
(5) Ha a kérelmező az energiaforrás-készletet a VET 6. §-ának (2) bekezdése szerint az erőmű elsődleges energiaforrásából földgáztárolóban történő lekötéssel kívánja biztosítani, akkor mellékelnie kell az igénybe vett földgáztároló tulajdonosával vagy üzemeltetőjével kötött szerződés hiteles másolatát, amelyben a szerződő felek megállapodnak, hogy:
a) a lekötött, illetve a szerződésben meghatározott mennyiségű földgáz igénybevételéről az erőmű üzemeltetője kizárólagosan jogosult rendelkezni, és az semmilyen formában nem korlátozható,
b) a készlet igénybevételét a földgáztároló tulajdonosa vagy üzemeltetője oly módon biztosítja, hogy az a földgáznak a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott szállítását, elosztását, az ország földgázellátásának biztonságát, valamint a földgázszállítás és -elosztás szüneteltetésének, korlátozásának és a külön jogszabályban meghatározott válsághelyzeti intézkedéseknek a végrehajtását semmilyen formában nem akadályozza, vagy korlátozza.

0,5 MW vagy ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű villamosenergia-termelésének szüneteltetésére vonatkozó engedély és a termelő tevékenység újbóli folytatásának feltételei

68. § Az engedélyes írásbeli kérelmére a Hivatal határozatában engedélyezheti az engedélyes villamosenergia-termelési tevékenységének határozott időtartamra való szüneteltetését, amennyiben az a villamosenergia-rendszer működését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti. Az engedélyes kérelmét a tervezett szüneteltetés kezdő időpontja előtt legkésőbb 90 nappal köteles a Hivatalhoz benyújtani.
69. § (1) Szüneteltetés jóváhagyása iránti kérelemhez az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(2) A szüneteltetés időtartama nem lehet rövidebb harminc napnál és meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három évet.
70. § Amennyiben az engedélyes a szüneteltetett tevékenységet folytatni kívánja, köteles erre vonatkozóan a Hivatal jóváhagyó határozatát kérni és kérelméhez a rendelet 9. számú mellékletében meghatározott dokumentumokat benyújtani. A szüneteltetés időtartamának figyelembevételével a Hivatal egyes dokumentumok benyújtásától eltekinthet.

Villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély

71. § Villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély alapján a termelői engedélyes köteles a villamosenergia-termelést a Hivatal által az engedélyben meghatározott feltételekkel megszüntetni. A Hivatal a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedélyt akkor adhatja meg, ha az a villamosenergia-rendszer működését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti.
72. § (1) A termelői engedélyesnek a következő esetekben kell a villamos energia termelés megszüntetésére engedélyt kérnie:
a) a termelői engedély érvényessége lejártáig 180 nap van hátra, és nem kérelmezte az engedély meghosszabbítását,
b) az engedélyezett tevékenység folytatására a termelői engedélyével összhangban nem képes,
c) a termelői engedélyes az engedély érvényességi ideje alatt a termelést meg kívánja szüntetni,
d) amennyiben a villamosenergia-termelés szüneteltetésének Hivatal által jóváhagyott időtartama lejár, és az engedélyes nem kéri a termelő tevékenység folytatásának jóváhagyását, vagy a szünetelés maximális jóváhagyható időtartamát elérte.
(2) A villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(3) Ha a termelői engedélyes a villamosenergia-termelést úgy szünteti meg, hogy ehhez a Hivataltól engedélyt nem kér, a Hivatal a VET 96. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.
(A VET 84. §-ához)

Villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély

73. § (1) Az elosztó működési területét a Hivatal a villamos energia elosztására vonatkozó működési engedélyben (a továbbiakban: elosztói engedély) állapítja meg úgy, hogy az ország területének elosztó hálózattal való lefedettsége biztosított legyen.
(2) A Hivatal a működési területet úgy állapítja meg, hogy az ellátás biztonságának, a szolgáltatás színvonalának és az elszámolás mérési lehetőségeinek szempontjai érvényesüljenek. Az elbírálásnál a Hivatal kikérheti az átviteli rendszerirányító véleményét.
(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:
a) a működési területen a felhasználók jogszabályokban és szabványokban meghatározott üzembiztonságú és minőségű villamos energia ellátására alkalmas elosztó hálózattal, beleértve a szükséges vezetékeket, kapcsoló és transzformátorállomásokat, valamint a hálózat üzemben tartásához és a hálózatra csatlakozó felhasználók kiszolgálásához szükséges kiszolgáló berendezésekkel, létesítményekkel és szakszemélyzettel;
b) az elosztó hálózatról ellátandó felhasználók villamos teljesítményigényének ellátásához szükséges kapacitású betáplálási pontokkal és a betáplálási pontokon rendelkezésre álló hálózati kapacitásra vonatkozó és egyéb kapcsolódó szerződésekkel.
(4) A nagyfeszültségű elosztó vezeték létesítését, átalakítását, megszüntetését megelőzően az engedélyes köteles a Hivatalnál kérelmezni működési engedélye módosítását.
(5) Az elosztói engedély iránti kérelemhez e rendelet 11. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(A VET 85. §-ához)

Magánvezeték engedélyezése

74. § (1) A Hivatal a magánvezeték létesítésére és működtetésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban, összevontan adja ki (továbbiakban: magánvezetéki összevont engedély).
(2) A VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedély iránti kérelmet a magánvezeték tulajdonosa nyújthatja be.
(3) Amennyiben a tulajdonos és az üzemeltető nem azonos személy, úgy az engedélyes úgy felel a magánvezeték üzemeltetéséért, mintha azt maga végezte volna.
(4) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 13. számú mellékletben előírtakat.
75. § A VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedélyezés szempontjából a kapacitás megváltoztatásának minősül a magánvezeték csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény növekedése.
76. § (1) A magánvezetéki összevont engedélyes esetében a magánvezeték működésének szüneteltetése legfeljebb öt évre engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti magánvezeték működésének szüneteltetésére engedély akkor adható, ha
a) az (1) bekezdés szerinti magánvezetékre felhasználó nem kapcsolódik,
b) a működés szüneteltetése alatt is gondoskodnak a vezeték állagmegőrzéséről.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti magánvezeték működése szünetelésének időtartama alatt az új igénybejelentést tevő vételezni kívánó felhasználók vételezése más módon nem biztosítható, vagy a vezeték állagmegőrzése nem biztosított, a Hivatal a vezetéket közcélúvá nyilváníthatja és az engedélyt visszavonhatja.
(A VET 86. §-ához)

Közvetlen vezeték engedélyezése

77. § A közvetlen vezeték létesítésére vagy megszüntetésére vonatkozó engedélykérelemhez mellékelni kell a 14. számú mellékletben előírtakat.
(A VET 87. §-ához)

Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély

78. § (1) Átviteli rendszerirányításra vonatkozó engedélyt az állam közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló részvénytársaság kaphat, ha megfelel a VET-ben és e rendeletben meghatározott feltételeknek, és jegyzett tőkéje legalább 100 milliárd forint, amelyet teljes egészében befizettek vagy rendelkezésre bocsátottak. A közvetlen vagy közvetett irányítás megítélése szempontjából a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései az irányadóak.
(2) A kérelmezőnek tulajdonolnia kell:
a) a VET-ben, más jogszabályban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, üzletszabályzatban előírt, a tevékenysége folytatásához szükséges - a működési engedélyben részletesen meghatározott - hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöket,
b) jogszabályokban és szabványokban meghatározott üzembiztonságú és minőségű villamos energia ellátására alkalmas átviteli hálózatot, beleértve a szükséges vezetékeket, kapcsoló és transzformátorállomásokat, valamint a hálózat üzemben tartásához és a hálózatra csatlakozó felhasználók kiszolgálásához szükséges kiszolgáló berendezéseket, létesítményeket.
(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a VET-ben, más jogszabályban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, üzletszabályzatban előírt feladatai ellátásához szükséges, a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó rendszerirányítási, informatikai, adatátviteli, folyamatszabályozási, távközlési, mérési és egyéb szükséges eszközökkel, valamint ezen eszközök, rendszerek, eljárások megfelelő működtetését biztosító jogokkal (tulajdonjog vagy egyéb használati jog).
(4) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 12. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(A VET 88. §-ához)

A villamosenergia-kereskedelemre, a korlátozott villamosenergia-kereskedelemre és az egyszerűsített villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély

79. § (1) A villamosenergia-kereskedelemre, a korlátozott villamosenergia-kereskedelemre és az egyszerűsített villamos-energia kereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez a 15. számú mellékletben előírtakat kell csatolni.
(2) A VET 88. § (3) bekezdés d) pontjában előírt feltételeknek a külföldi gazdálkodó szervezet bármely magyarországi irodája vagy jogi képviselője útján is eleget tehet. A kérelmező és a magyarországi iroda, illetve jogi képviselő közötti jogviszonyt, valamint a jogszerű irodahasználatot a kérelem benyújtásakor hitelt érdemlően igazolni kell.
(A VET 89. §-ához)

A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély

80. § (1) A szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó kérelemhez a 16. számú mellékletben előírtakat kell csatolni.
(2) A VET 53. §-ának (2) bekezdése szerinti fióktelep működésére vonatkozó kérelmet az anyavállalat nyújtja be.
(A VET 90. §-ához)

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély

81. § (1) Az egyetemes szolgáltató engedélykérelmében feltüntethető legkisebb szolgáltatási terület a megye, az adott megyébe beleértve a területén fekvő megyei jogú várost is.
(2) Az egyetemes szolgáltató a működési engedélye alapján jogosult a villamos energia határon keresztül történő be-, illetve kiszállítására is.
(3) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 17. számú mellékletben előírtakat.
(A VET 91. §-ához)

Az engedély módosítása

82. § (1) Az engedélyes az engedély módosítására okot adó körülmények - különösen az engedély mellékleteinek tartalmában bekövetkezett változások - bekövetkezése esetén köteles a Hivatalt a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíteni és az engedély módosítását kérelmezni.
(2) Az engedély módosítására az engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(A VET 92-95. §-ához)

Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok

83. § (1) A VET 92. § (1) bekezdésében meghatározott cégjogi események esetén a kérelmet a cégjogi eseménnyel érintett engedélyes (több érintett engedélyes esetén egyenként) köteles benyújtani a Hivatalhoz.
(2) A VET 93. § (1) bekezdésében meghatározott befolyásszerzés esetén a kérelmet a közvetlen módon befolyást szerezni kívánó köteles a Hivatalnak benyújtani.
(3) A VET 94. § (1) bekezdésében meghatározott ügyletek esetén a kérelmet az érintett engedélyes köteles benyújtani a Hivatalhoz.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell:
a) a - változással, kérelemmel - érintett engedélyes megnevezése (teljes cégnév), képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
b) az engedélyesre vonatkozó harminc napnál nem régebbi eredeti cégkivonat vagy hiteles másolata,
c) annak igazolása, hogy az e rendeletben előírt vagyoni-működési feltételek továbbra is fennállnak,
d) az engedélyes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy VET 75. §-ának (3) bekezdésének c)-e) pontjaiban meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn,
e) a hatósági jóváhagyásra irányuló kérelem megnevezése, a hatósági jóváhagyást igénylő ügylet részletes bemutatása,
f) az eljárási díj befizetését tanúsító dokumentum (kérelmezőnként),
g) amennyiben a kérelem benyújtása során jogi képviselő útján jár el, úgy a képviseleti meghatalmazás,
h) mindazon személyek aláírási címpéldánya vagy annak hiteles másolata, akik a kérelemhez csatolt iratokat aláírták.
(5) A (2) bekezdés szerinti kérelemhez - a (4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - mellékelni kell továbbá:
a) a befolyást szerezni kívánó kérelmező megnevezése (teljes cégnév), képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
b) a befolyást szerezni kívánó kérelmezőre vonatkozó harminc napnál nem régebbi eredeti cégkivonat vagy hiteles másolata; külföldi vállalkozás esetén annak cégkivonata és hiteles magyar nyelvű fordítása, vagy cégbejegyzésről szóló igazolás és hiteles magyar nyelvű fordítása (ennek hiánya esetén annak igazolása, hogy a külföldi vállalkozást saját joga szerint a vállalati, gazdasági, kamarai vagy cégnyilvántartásba bejegyezték),
c) a befolyást szerezni kívánó kérelmező és kapcsolt vállalkozásai magyarországi energiaipari befektetéseinek és részesedéseinek bemutatása a VET és a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyesekben,
d) a befolyást szerezni kívánó kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a kérelemhez mellékelt irat(ok)ban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,
e) a befolyásszerzésre irányuló ügyletet megelőző, valamint az ügylet zárása után kialakuló társasági (engedélyesi) struktúrát mutató ábra, feltüntetve a közvetlen és közvetett tulajdoni és irányítási viszonyokat.

Engedélyköteles tevékenységek más személy általi végzésére vonatkozó közös szabályok

84. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó és az egyetemes szolgáltató az 56. § alá nem tartozó tevékenységek tekintetében jogosult
a) bármely személyt felhatalmazni arra, hogy az engedélyében meghatározott tevékenységeket a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata alapján,
b) bármely személyt felhatalmazni arra, hogy az engedélyében az a) pont szerint meg nem határozott tevékenységeket a Hivatal előzetes értesítése mellett szerződés alapján lássák el (a továbbiakban: kiszervezés).
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kiszervezéshez történő hozzájárulásra irányuló, a 83. § (3)-(4) bekezdése szerinti kérelem alapján induló eljárás során a Hivatal VET 95. § (1) bekezdésében foglaltakon belül különösen a legkisebb költség elvének való megfelelést is vizsgálja, ezért a jóváhagyáshoz az engedélyesnek igazolnia kell, hogy a tevékenység kiszervezett formában történő végzése a rögzített időtávon belül és pénzügyi feltételek mellett inkább megfelel a legkisebb költség elvének és a felhasználói érdekeknek, mint ha saját maga végezné azokat.
85. § A Hivatal az 52. § (1) bekezdésének és a 84. § (1) bekezdésének megfelelően az átviteli rendszerirányító, az elosztó és az egyetemes szolgáltató engedélyében meghatározhatja az engedélyes engedélyköteles tevékenységének kapcsolódó tevékenységnek minősülő jelentős - más által a Hivatal előzetes hozzájárulása alapján végezhető - részét az 56. §-sal összhangban, valamint a más személyekkel történő végzés feltételeit, továbbá a hozzájárulás nélkül kiszervezhető másodlagos tevékenységek körét.
86. § (1) Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a Hivatal engedélye alapján az engedélyköteles tevékenység egyes elemeinek más személy által történő végzése a VET és a végrehajtására kiadott jogszabályok, az engedély, a villamosenergia-ellátási szabályzatok, az engedélyes üzletszabályzata és a Hivatal engedélyesre vonatkozó határozatai rendelkezéseivel összhangban történjen.
(2) Az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végző más személy (a továbbiakban: közreműködő) köteles az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi előírás megismerésére, betartására.
(3) Az engedélyes a közreműködő által végzett tevékenységért úgy felel, mintha azt maga végezte volna.
(4) Ha a közreműködő a (1) bekezdésben meghatározott valamely előírást megszegi, a Hivatal
a) az engedélyessel, vagy az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak a kiszervezett tevékenységet végző, e törvény szerint nem engedélyköteles tagjával szemben a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, valamint egyidejűleg
b) a jogsértés súlyára tekintettel visszavonhatja a közreműködő bevonásához történő hozzájáruló határozatát, valamint kötelezheti az engedélyest a határozattal érintett tevékenységek összességének, illetve egy részének a saját személyzettel és/vagy eszközökkel történő folytatólagos végzésére, vagy a tevékenység(ek) végzésének újra pályáztatására.
87. § A 84-85. § előírásaival összefüggésben a jóváhagyáshoz az engedélyes köteles benyújtani a szolgáltatási szerződést, vagy annak tervezetét, melynek minden egyes kiszervezett szolgáltatás esetében tartalmaznia kell a következőket:
a) a szolgáltatás tartalma, beleértve annak nyújtásának helye és ideje,
b) a szolgáltatás színvonalának mérésére szolgáló paraméterek,
c) a paraméterek elvárt értékei,
d) a szolgáltatási színvonal be nem tartásának következményei,
e) a költségelszámolás módja,
f) az üzemzavarok elhárítása, mint kiemelt fontosságú szolgáltatás vonatkozásában az adatáramlást tartalmazó előírások, az üzemzavar elhárítás időtartamára megállapított normatívák és a tényadatok archiválásának rendszere,
g) a szerződés felmondásának esetei, módja és jogkövetkezményei.
88. § Amennyiben az engedélyes engedélyköteles tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységek egyes elemeit - a Hivatal hozzájáruló határozata alapján - kapcsolt vállalkozás végzi, úgy e kapcsolt vállalkozás a kiszervezéssel érintett kapcsolódó tevékenység végzésére - sem részben sem egészben - nem jogosíthat fel más vállalkozást.
89. § (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a kiszervezéssel összefüggő kiválasztásra és megbízásra vonatkozóan - amennyiben az nem tartozik a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá - a VET 24. § (2) bekezdésében meghatározott saját belső kiválasztási szabályzatában foglaltak szerint jár el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti belső kiválasztási szabályzatukban az engedélyesek a kiválasztással és megbízással történő szolgáltatás beszerzéseikre vonatkozóan - és a Hivatal hozzájáruló határozata alapján kiszervezett formában történő tevékenységekre értelmezetten - a pályáztatás, illetve a versenyeztetés körülményeit szabályozzák. A kiválasztási szabályzat legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) a szempontok meghatározását, melyek alapján a hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival, valamint fejlesztésével, illetve ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggésbe hozható beszerzések esetén az engedélyes a Kbt. előírásait tartja irányadónak, ha az engedélyesnek ilyen beszerzései nem lesznek, akkor ennek a rögzítését;
b) a szempontok meghatározását, melyek alapján a hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival, valamint fejlesztésével, illetve ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggésbe hozható beszerzések esetén az engedélyes a saját belső kiválasztási szabályzatában meghatározott feltételeit és eljárásait tartja irányadónak;
c) a pályáztatási és/vagy versenyeztetési eljárásrendet, illetve az ezek során alkalmazott szabályrendszer ismertetését;
d) az eljárásrendet és a feltételeket, amelyek szerint a természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet kiválasztására és megbízására vonatkozóan pályázatot nyújthat be.
(3) A kiválasztási szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá. A szabályzat módosításainak jóváhagyását az engedélyesek a módosítás bevezetését megelőzően a VET 168. §-ában meghatározott eljárási határidő figyelembevételével kötelesek kérni.
(4) Az engedélyesek kötelesek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt belső kiválasztási szabályzataikat honlapjukon közzétenni.

Alapvető eszközökkel való rendelkezés közös szabályai

90. § (1) A Hivatal az átviteli rendszerirányító, az elosztó és az egyetemes szolgáltató működési engedélyében meghatározza az engedélyes alapvető eszközeinek azon körét, amelyekkel való rendelkezéshez (alapvető eszközökkel való rendelkezés) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges, valamint meghatározza ezen eszközökkel való rendelkezés feltételeit.
(2) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó és az egyetemes szolgáltató köteles saját tulajdonban lévő eszközökkel végezni engedélyköteles tevékenysége működési engedélyben meghatározott elemeit, különös tekintettel az alábbi eszközökre:
a) a nagyfeszültségű, a közép- és kisfeszültségű közcélú hálózat, valamint
b) rendszer- és üzemirányítási, továbbá a teljesítményszabályozó eszközök, valamint a mérési és elszámolási és a rendszerirányításhoz, valamint mérés-elszámoláshoz szükséges informatikai eszközök.
(A VET 96-98. §-ához)

Az engedély megszegése, bírság kiszabása

91. § (1) A Hivatal a VET 96. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontjaiban foglalt jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
(2) A VET 96-97. §-a szerint kiszabható bírság felső határa a következő összegek közül a magasabb
a) az engedélyes engedélyköteles tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a, vagy
b) százmillió forint.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A bírságot készpénzátutalási megbízással vagy a Hivatal - a bírságot kiszabó határozatban megjelölt - bankszámlájára történő átutalással lehet megfizetni.
(A VET 100-102. §-ához)

A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó szétválasztási szabályok

92. § (1) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaság vezető állású munkavállalójának, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egység vezetőjének munkaszerződésében, illetőleg megbízási szerződésében rögzíteni kell a felmondásra vonatkozó szabályokat. Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaság vezető állású munkavállalójának, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egység vezetőjének felmondásáról, a felmondás indokairól és körülményeiről az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes a felmondást megelőzően köteles tájékoztatni a Magyar Energia Hivatalt.
(2) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető állású munkavállalója a tisztsége, illetve munkaviszonya megszűnését követő egy éven belül köteles a Hivatalnak jelenteni, ha más engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy vezető állású munkavállalója kíván lenni. A Hivatal írásbeli jóváhagyása nélkül a munkaviszony megszűnést követő egy év elteltéig az említett tisztségek nem tölthetők be.
(3) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes korábbi vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető állású munkavállalója a tisztsége, illetve munkaviszonya megszűnését követően köteles üzleti titokként kezelni az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyesnél tudomására jutott mindazon információkat, amelyek a piaci szereplők számára nyilvánosan nem hozzáférhetőek.
93. § Az információhoz való hozzáférés tekintetében az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes köteles biztosítani, hogy a villamosenergia-ipari vállalkozások és a felhasználók egyenlő bánásmódban részesüljenek, tekintet nélkül arra, hogy azok az integrált vállalkozás részei, az integrált vállalkozás vállalati körébe tartozó termelői engedéllyel, villamos-energia kereskedelemre vonatkozó vagy egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkező gazdasági társasággal jogviszonyban álló felhasználók, vagy más, önálló vállalkozások, illetve felhasználók.
94. § Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes gazdasági társaság saját éves üzleti tervére és az eladósodás mértékére javaslatot tesz. Amennyiben az anyavállalat az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes javaslatát nem hagyja jóvá, az elutasítás, illetve módosítás indokait és körülményeit jelenteni kell a Hivatalnak.
95. § (1) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes köteles olyan szervezeti egységekről, és ahhoz tartozó szakszemélyzetről gondoskodni, amelyek képesek meghozni a VET 101. §-ának l) pontjában foglalt - a 84. § (1) bekezdése szerinti - tevékenységre vonatkozó önálló döntéseket.
(2) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes köteles olyan szervezeti egységekről, és ahhoz tartozó szakszemélyzetről gondoskodni, amelyek képesek meghozni a működési engedélyek alapján, a Hivatal jóváhagyásával a 84-89. § rendelkezéseivel összhangban kiszervezett tevékenységekre vonatkozó önálló döntéseket.
(3) A Hivatal által küldött írásbeli küldemények (levelek, értesítések, meghívók, határozatok stb.) kézbesítése az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyben rögzített elérhetőségekre történik, függetlenül attól, hogy a küldemény tárgyát képező átviteli rendszerirányítási, hálózati vagy támogató tevékenységet az engedélyes vállalkozás keretében végzik-e.
96. § (1) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes köteles a VET 101. § p) pontja szerinti megfelelési programot kidolgozni, és a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani.
(2) A megfelelési programot az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes legalább négyévenként aktualizálja, és jóváhagyásra benyújtja a Hivatalnak.
(3) Az aktualizált megfelelési programot az adott évi megfelelési jelentéssel együtt kell a Hivatalhoz benyújtani.
(4) A jóváhagyott megfelelési programot, valamint a Hivatal jóváhagyó határozatát az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes nyilvánosságra hozza.
(5) A megfelelési program kötelező tartalmi elemei:
1. Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes belső és külső üzleti folyamatainak tevékenység szintű bemutatása, amely bizonyítja az engedélyes önálló működését és önálló döntéshozatali lehetőségeit.
2. A vertikálisan integrált vállalkozás szervezeti felépítéséből, illetve a vállalkozáshoz kapcsolódó jogi személyek alapító okirataiból következő, különböző vezetői szintekhez kapcsolódó hatáskörök, információáramlási és beszámolási útvonalak.
3. A vertikálisan integrált vállalkozás fő döntéshozó szerveinek összetétele.
4. Az engedélyes tevékenység független működéséhez szükséges erőforrások (személyi, tárgyi, pénzügyi) biztosítottsága.
5. Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati tevékenység vezetéséért felelős személy munkavégzésre irányuló jogviszonya felmondásának, vagy vezető tisztségéből, illetve a felügyelő bizottságból történő visszahívásának lehetséges indokai.
6. A vezetők díjazásának elemei (részvényjuttatás, teljesítményarányos díjazás stb.).
7. Az ügyfélkapcsolat-kezelés folyamatainak ismertetése.
8. A szakszemélyzetre vonatkozó, az egyenlő bánásmódot biztosító részletes magatartási szabályok.
9. A szakszemélyzetre vonatkozó, a tevékenységek szétválasztását bemutató oktatási rendszer és annak tematikája.
10. Adatkezelési eljárások és azok megvalósítása az informatikai rendszerekben, különös tekintettel a különböző adattípusok kategorizálására és a bizalmas információk kezelésére.
11. A kiszervezett tevékenységek esetén előírt adatkezelési szabályok és eljárások.
12. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok alkalmazásának felügyelete és ellenőrzése.
13. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszere.
14. Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes tevékenységhez tartozó kiszervezett tevékenységek végzésének körülményei, szerződéses feltételei, különös tekintettel az árazásra és a szolgáltatás minőségi elemeire.
15. A támogató tevékenységek végzésének körülményei, szerződési feltételei, különös tekintettel az árazásra és szolgáltatás minőségi elemeire.
16. Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati tevékenység fizikai elkülönítésére, valamint az önálló arculat kialakítására vonatkozó törekvések és elképzelések.
17. A programban lefektetett előírások megvalósításának időbeli ütemezése, az elért eredmények és a jelenlegi állapot mellett a jövőbeli elvárások bemutatása.
18. A megfelelési program és a megfelelési jelentés összeállításáért felelős, az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyesnél található vezető (szervezeti egység) kijelölése.
97. § (1) A tevékenység-szétválasztási szabályok betartásáról és a megfelelési program végrehajtásáról az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes éves megfelelési jelentést készít.
(2) A megfelelési jelentést minden év március 1-jéig kell jóváhagyásra benyújtani a Hivatalnak.
(3) A megfelelési jelentést a megfelelési programban megjelölt felelős vezető (szervezeti egység) készíti el. A megfelelési jelentés a vertikálisan integrált vállalaton belül nem képezheti jóváhagyás tárgyát.
(4) A jóváhagyott megfelelési jelentést, valamint a Hivatal jóváhagyó határozatát az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes nyilvánosságra hozza.
(5) A megfelelési jelentés kötelező tartalmi elemei:
a) A tevékenységek szétválasztására vonatkozó megfelelési program végrehajtásának éves tapasztalatai és értékelése a megfelelési program kötelező tartalmi elemeit követve.
b) A jóváhagyott megfelelési programhoz képest bekövetkezett változások leírása és indoklása, különös tekintettel az üzleti folyamatokra, a szervezeti felépítésre, a hatáskörökre, információáramlási és beszámolási útvonalakra.
c) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes vezetésében bekövetkezett változások, és azok indoklása.
d) A megfelelési program alapján végrehajtott oktatások.
e) A megfelelési program alapján végrehajtott informatikai és ügyvitel-szervezési változások bemutatása.
f) A következő megfelelési évre tervezett, a tevékenységek szétválasztásával kapcsolatos intézkedések.
g) A megfelelési programtól való eltérés, és annak indoklása.
h) A tevékenységek szétválasztásához kapcsolódó vitás vagy peres ügyek bemutatása, különösen a hálózathoz való hozzáférés, és az információkezelés vitás esetei.
i) A támogató funkciók és a kiszervezett tevékenységek végzésének részletes értékelése, különös tekintettel a piaci alapú árazás kialakítására, valamint a minőségi követelmények felügyeletére.
j) Az önálló vállalati arculat kialakítására tett intézkedések.
(6) Megtévesztő vagy valótlan információk közlése esetén a Hivatal az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyessel szemben a VET 96. §-ának (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.
98. § Bizalmas információk esetén az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes a megfelelési program, illetve a megfelelési jelentés Hivatalhoz történő benyújtása során kérheti a megfelelési program és a megfelelési jelentés egyes részeinek bizalmas kezelését. A Hivatal egyetértése esetén a bizalmasnak minősített részeket nem kell nyilvánosságra hozni.
99. § (1) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes gazdasági társaság az éves megfelelési jelentésben nyilatkozik arról, hogy nincs tulajdonosi részesedése más, e törvény szerint engedélyköteles, nem átviteli rendszerirányítói, illetve nem elosztói engedélyes tevékenységet végző gazdasági társaságban.
(2) Amennyiben az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes gazdasági társaság tulajdonrésszel rendelkezik a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesben, az éves megfelelési jelentésben köteles nyilatkozni a VET 54. és 177. §-ában meghatározott tulajdoni korlátok betartásáról.
(3) Az átviteli rendszerirányítási és az elosztó engedélyes társaság VET 101. § c) pontja szerinti munkavállalója az éves megfelelési jelentésben nyilatkozik arról, hogy nem szerzett részesedést a rendszerirányítási, illetőleg elosztói engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaságon kívül e törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban, vagy annak kapcsolt vállalkozásában; nem vezető tisztségviselője ilyen gazdasági társaságnak, továbbá nem létesített munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt ilyen gazdasági társasággal.
(A VET 103-105. §-ához)

Számviteli szétválasztás

100. § A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, amennyiben éves árbevételének legfeljebb 1%-a származik a nem engedélyköteles tevékenység(ek)ből, nem köteles ezen tevékenységekre önálló mérleget és eredménykimutatást készíteni. Ettől függetlenül a nem engedélyköteles tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat, valamint a tevékenységhez kapcsolódó eszközöket a számviteli éves beszámoló kiegészítő mellékletében részletezni kell.
101. § (1) Az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, vertikálisan integrált vállalkozás az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozás keretében végzett engedélyes tevékenység elkülönített bemutatására.
(2) Az elkülönített bemutatás legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.
102. § (1) Amennyiben az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedői engedéllyel is rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatóként és villamosenergia-kereskedőként vásárolni kívánt villamos energia elkülönített elszámolására és nyilvántartására általa kidolgozott részletes szabályokat előzetes jóváhagyásra be kell nyújtania a Hivatalhoz.
(2) Az engedélyes tevékenységek önálló bemutatására kötelezett horizontálisan és vertikálisan integrált vállalkozások a tevékenységek önálló bemutatása során kötelesek az önálló mérleg és eredménykimutatásban feltüntetett adatok hátterére vonatkozó írásbeli szöveges magyarázatot adni.
(3) A Hivatal feladatainak ellátásához az engedélyesek kötelesek információt beszerezni és szolgáltatni a nem az engedélyes társaság által végzett támogató, illetve kiszervezett engedélyes tevékenységek ráfordításairól, illetve költségeiről.
103. § A számviteli szétválasztásra vonatkozó fő követelményeket és alapelveket e rendelet 20. számú melléklete tartalmazza.
(A VET 107-114. §-ához)

A villamosenergia-piaci verseny elősegítése

104. § (1) A VET 107. §-ának (1) bekezdésében meghatározott piacokon a Hivatal a keresleti és kínálati helyettesíthetőség alapján azonosítja az érintett piacokat. A Hivatal az érintett piacok azonosítását, a piaci verseny hatékonyságának elemzését, a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítását, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírását a versenyjog vonatkozó szabályaival összhangban, illetve a magyar villamos-energiapiac sajátosságainak figyelembevételével végzi el.
(2) E cím alkalmazásában érintett piac a Hivatal által - a versenyjog szabályaival összhangban - meghatározott, keresleti és kínálati helyettesíthetőséggel jellemezhető, területileg elhatárolható termék- és szolgáltatási piac, amelyen a verseny hatékonyságának elemzése és az engedélyesek piaci erejének vizsgálata történik.
(3) Az érintett piacok területi meghatározása során a Hivatal figyelembe veszi
a) a vizsgált termék- és szolgáltatási piacon értékesített villamos energia árában megfigyelhető területi eltéréseket,
b) a villamos energia beszerzésének, illetve értékesítésének lehetőségeit, korlátait, figyelemmel a Tpvt. 14. §-ának (3) bekezdésében foglalt szempontokra,
c) a hálózati szűk keresztmetszeteket, az egyes földrajzi területeken érvényesülő szabályozási gyakorlatban megnyilvánuló különbségeket,
d) egyéb, a piaci versenyfeltételek homogenitását befolyásoló tényezőket.
105. § A piaci verseny hatékonyságának elemzésekor a Hivatal figyelembe veszi:
a) az érintett piacon működő három legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező engedélyes együttes piaci részesedését, alkalmazva e rendelet 106. §-ának a) pontjában az engedélyes piaci erejének megítélésére vonatkozó szabályokat,
b) az érintett piac likviditását, azaz az áruk és szolgáltatások gyors és alacsony költségek melletti értékesíthetőségét, illetve beszerezhetőségét,
c) az érintett piacon értékesített áruk és szolgáltatások árának alakulását és a piacon tevékenykedő vállalkozások árképzési gyakorlatát,
d) a kiegyenlítő energiapiac működésével összefüggésben különösen a felszabályozási és leszabályozási elszámolási ár közti különbséget,
e) a felhasználók szolgáltató váltásának mértékét, azaz a vizsgált időszakban bekövetkezett összes szolgáltató váltásnak a felhasználókkal kötött összes villamosenergia-vásárlási szerződésen belüli arányát,
f) az érintett piacon megfigyelhető verseny többi piacra gyakorolt hatását.
106. § A jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása során a Hivatal a következők szerint jár el:
a) az engedélyes, illetve az általa a Tpvt. szerint irányított vállalatok, valamint az őt irányító vállalat, illetőleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok piaci részesedését az engedélyes piaci erejének megítélésekor az azonos termékpiacok tekintetében együtt kezeli, a kapcsolódó piacok tekintetében pedig fokozottan figyelembe veszi,
b) a piaci részesedések számításakor a termelési- vagy kapacitásértékeket, az árbevételt és egyéb gazdasági mutatókat vagy a vonatkozó piac minőségét alapvetően befolyásoló számszerűsíthető jellemzőket veszi figyelembe, amennyiben az érintett termékpiac sajátosságai ezt indokolttá teszik,
c) amennyiben két vagy több engedélyes az érintett piac sajátosságaiból kifolyólag képes piaci magatartásának összehangolására, a Hivatal a két vagy több engedélyest külön-külön jelentős piaci erővel rendelkezőnek azonosíthatja.
107. § (1) A piaci verseny előmozdítása érdekében szükséges átláthatóság biztosítása érdekében a Hivatal különösen az alábbi információknak legalább az engedélyes honlapján történő nyilvánosságra hozatalára kötelezheti a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyest:
a) a lekötött, illetve tulajdonolt erőművi kapacitások és az erőműből átvett, illetve az erőműből az érintett részére értékesített energia nagysága erőműegységenként, illetve erőművenként,
b) a lekötött, illetve tulajdonolt kapacitások főbb műszaki és gazdasági jellemzői, a kapacitáslekötési vagy értékesítési szerződések lejárata erőműegységenként vagy erőművenként,
c) az 50 MW feletti érintett blokkok és az összes lekötött erőművi, illetve tulajdonolt erőművi kapacitások rendelkezésre állási, illetve értékesítési mennyiségének közzététele az értékesítés napját követően legalább napi, amennyiben lehetséges órás bontásban,
d) az érintett erőműegységek, illetve erőművek tervezett karbantartásainak és a karbantartások időpontjának bejelentése legalább két hónappal a tervezett megelőző karbantartás megkezdését megelőzően, az egyéb leállások azonnali közzététele, továbbá a kényszerkiesések, illetve a nem tervezett kiesések okainak mielőbbi feltárása és részletes bemutatása, a kiesés várható időtartama,
e) határkeresztező kapacitások feletti rendelkezések nagysága, illetve azok kihasználtságára vonatkozó információ határkeresztező metszékenként,
f) a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes adott piaci szegmensben alkalmazott értékesítési szerződéseinek mintapéldánya vagy értékesítési szerződéseinek kondíciós listája, különös tekintettel a szerződés időtartamára, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire, a szerződés tárgyát képező termékek és szolgáltatás tartalmának és árának meghatározására.
(2) A Hivatal honlapján közzéteszi a nyilvánosságra hozatalra kötelezett engedélyesek listáját, az engedélyesekre vonatkozóan előírt kötelezettséget, valamint az engedélyes honlapjának elérhetőségét.
(3) Amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalra kötelezi a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyest, úgy az engedélyes a közzétett információkban bekövetkezett változást is - a változás bekövetkeztét követően haladéktalanul - köteles nyilvánosságra hozni.
108. § A Hivatal az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében előírhatja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára, hogy az e kötelezettséggel érintett villamosenergia-beszerzési vagy értékesítési szerződéseit azok megkötését követő 8 napon belül nyújtsa be a Hivatal részére. A Hivatal megvizsgálja, hogy a benyújtott szerződések megfelelnek-e az egyenlő bánásmód elvének. Amennyiben az érintett - teljesedésbe még nem ment - szerződéseket a Hivatal az egyes szerződő feleket indokolatlanul megkülönböztetőnek ítéli, az engedélyest határozatban kötelezi a szóban forgó szerződések olyan irányú módosítására, hogy azok megfeleljenek az egyenlő bánásmód elvének. A Hivatal az engedélyes részére előírhat továbbá olyan, egyenlő bánásmódra vonatkozó kötelezettségeket, amelyeket az engedélyes villamosenergia-beszerzési vagy -értékesítési szerződéseinek megkötésekor köteles alkalmazni.
109. § Az árkorlát, vagy a költségalapú árképzésre vonatkozó kötelezettség kiszabása esetén az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségek indokoltságát a Hivatal vizsgálja meg, és az engedélyestől bekért gazdasági és műszaki adatok, összehasonlító (benchmark) adatok, valamint piaci modellezés alapján megállapítja, hogy a felmerült költségek mennyiben ismerhetők el indokolt költségnek. A méltányos megtérülés az engedélyesi tevékenység végzésével felmerült indokolt költségek, illetve befektetések alapján határozható meg. Árkorlát az indokolt költségek, illetve az indokolt költségek és befektetések méltányos megtérülése, valamint az érintett piacon várható piaci árak figyelembevételével alkalmazható.
110. § (1) A VET 107. §-a (1) bekezdésének 1. pontja szerinti piacokon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal átlátható értékesítési kötelezettség keretében megszabott időközönként megtartandó nyilvános kapacitásaukció megtartását írhatja elő, amennyiben
a) a VET 106. §-ának hatálya alá tartozó engedélyes az ott meghatározott jogszabályi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy
b) az engedélyes nem kötelezett a VET 106. §-a szerinti értékesítésre.
(2) A Hivatal - legkésőbb június 30. napjáig meghozott - kapacitásaukciót előíró határozatában rendelkezik az aukción felajánlásra kerülő termékek köréről, illetve a kapacitásaukció gyakoriságáról és megtartásának határidejéről, valamint kötelezi az engedélyest, hogy jóváhagyás céljából a Hivatal számára
a) jelentse be az aukción felajánlásra kerülő kapacitás mennyiségét és forrásösszetételét, továbbá
b) nyújtsa be az aukció lebonyolítására vonatkozó szabályzatát.
(3) Az aukción felajánlásra kerülő kapacitás mennyiségének és forrásösszetételének meghatározása során az engedélyes az alábbiak szerint köteles eljárni:
a) az aukció során értékesítésre kerülő kapacitás mennyisége nem lehet alacsonyabb annál, mint ami ahhoz szükséges, hogy az aukcióra kerülő kapacitások, illetve az ebből származó villamosenergia-értékesítés nélkül számított piaci részesedése 40% alá csökkenjen,
b) az értékesítésre kerülő kapacitások forrásösszetételének meghatározásakor az engedélyesnek a portfolió elemeket arányosan figyelembe véve a portfoliója optimális teherkiosztását kell megvalósítania,
c) a kapacitásaukció során elszenvedett veszteség nem nyújt jogalapot állami támogatás vagy kompenzáció igénybevételére.
(4) Az aukciós szabályzat rendelkezéseit úgy kell megállapítani, hogy az aukció feltételei, lebonyolítása minden szereplő számára átlátható legyen, a nyertes ajánlat megállapítása egyértelmű feltételek alapján történjen és mindenkinek biztosítani kell, hogy egyenlő esélyekkel indulhasson. Az aukción értékesített termékek mennyiségét és az aukción kialakuló árat az engedélyes az aukció lezárását követő 3 napon belül köteles nyilvánosságra hozni.
(5) Az aukción értékesített kapacitások mennyiségét és forrásösszetételét, illetve az aukciós szabályzatot a Hivatal jóváhagyja, a jóváhagyást feltételekhez köti, vagy megtagadja.
(6) A Hivatal a határozatában az engedélyes számára előírt kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidőt úgy állapítja meg, hogy ésszerű idő álljon az engedélyes rendelkezésére a jóváhagyásra benyújtandó dokumentáció elkészítéséhez, a Hivatal jóváhagyását feltételekhez kötő, illetve megtagadó határozata esetén a dokumentáció szükséges módosításához és az aukció is megtartható legyen legkésőbb a határozatban meghatározott, időpontig. A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a Hivatal által előírt határidő 30 napnál nem lehet rövidebb.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyes - a Hivatal további határozata nélkül - mindaddig nyilvános kapacitásaukció formájában köteles kapacitásait értékesíteni, amíg a VET 109. §-a szerinti újabb piacelemzési eljárás eredményeként a Hivatal határozata szerint már nem minősül jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek.
111. § A Hivatal előírhatja, hogy a kiskereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére értékesített szolgáltatási csomagjaira vonatkozó szerződéses kondíciókat a Hivatal határozata szerinti bontásban és részletezettségben, üzletszabályzatában és honlapján tegye közzé. A közzétett szerződéses kondíciók az engedélyest minden egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó irányában kötik, azoktól egyetlen szolgáltatási csomag esetén sem térhet el.
112. § A rendszerszintű szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmények és energia piacán jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes által az ajánlatban érvényesített költségek indokoltságát a Hivatal vizsgálja meg, és az engedélyestől bekért gazdasági és műszaki adatok, összehasonlító (benchmark) adatok, valamint piaci modellezés alapján megállapítja, hogy a felmerült költségek mennyiben ismerhetők el indokolt költségnek. A költségek indokoltsági vizsgálatánál a Hivatal figyelembe veszi a felajánlott szolgáltatáshoz egyértelműen kapcsolódó közvetett költségeket, a felajánlott szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek okozathelyes érvényesítését, továbbá a méltányos megtérülést.
(A VET 145. §-ához)

Árszabályozás

113. § (1) A Hivatal az árakra vonatkozó rendelkezések betartását kérelemre vagy hivatalból megvizsgálja, és szükség esetén hatósági ellenőrzést tart.
(2) Amennyiben a Hivatal a hatósági ellenőrzés eredményeként jogsértést állapít meg, a VET 98. §-ában, valamint 145. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.
(A VET 147-149. §-ához)

Egyéb pénzügyi rendelkezések

114. § (1) A rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítő egyetemes szolgáltató, kereskedő, termelői engedélyes, valamint közvetlenül szervezett piacról, vagy külföldről villamos energiát vásárló rendszerhasználó köteles együttműködni az átviteli rendszerirányítóval a tárgyhónapra vonatkozó hiteles mennyiségi adatok előállítása, szükség szerinti átadása érdekében.
(2) Az átviteli rendszerirányító havonta két alkalommal számlát állít ki, és nyújt be a VET 147. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettek felé.
(3) Az első számla a megelőző hónapra vonatkozó számlázott érték 50%-át tartalmazza. Az első számlában foglalt fizetési kötelezettséget a kötelezettek a tárgyhónap 20. napjáig (ha ez nem banki nap, akkor a tárgyhónap 20. napját követő első banki napon) kötelesek teljesíteni.
(4) A második számla a tárgyhónapra vonatkozó hiteles adatokon alapul. A számla tartalmazza
a) a kötelezett teljes tárgyhavi fizetési kötelezettségét, a VET 147. §-ának (1) bekezdésében előírt jogcímek szerinti részletezésben,
b) a kötelezett által ténylegesen fizetendő díjösszegeket jogcímek szerinti bontásban, amelyeket az a) pontban meghatározott tárgyhavi díjösszegeknek az első számla alapján már kiegyenlített díjösszegei csökkentésével, jogcímek szerint képzett részletezéssel kell meghatározni.
(5) Az átviteli rendszerirányító a számlákat úgy állítja ki, hogy a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség időpontját legalább öt munkanappal megelőzően kézhez vehesse. A fizetés esedékessége a számla kézhezvételétől számított 5 munkanap.
(6) A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított 4 munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.
115. § (1) A VET 147. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célra kifizetést teljesíteni kizárólag a szénipari szerkezetátalakítási támogatásról szóló kormányrendelet alapján kiadott határozat alapján lehetséges.
(2) A VET 147. § (1) bekezdés b) pontja szerinti célra kifizetést teljesíteni az egyetemes szolgáltató által a villamosenergia-iparban eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben nyújtott kedvezményes villamos energia ellátásról szóló külön jogszabály szerint nyújtott kedvezmény összegének megfelelő mértékben, havi rendszerességgel az egyetemes szolgáltató által kiállított, bizonylatolt számla alapján lehet. Ezen kifizetésekről az átviteli rendszerirányító köteles a Hivatalt tájékoztatni.
(3) A VET 147. § (1) bekezdés c) pontja szerinti célra kifizetést teljesíteni kizárólag az átállási költségről szóló külön törvény alapján megállapított indokolt mértékben, a Hivatal előzetes jóváhagyása alapján lehetséges.
(A VET 154-155. §-ához és 164. §-ához)

Nemzetközi együttműködés és kapcsolat az Európai Unió szerveivel

116. § (1) A Hivatal az Európai Szabályozó Hatóságok Szövetségének (a továbbiakban: CEER) és az Európai Szabályozó Hatóságok Csoportjának (a továbbiakban: ERGEG) tagjai esetében, a nemzetközi együttműködés keretében a VET 159. § szerinti hatáskörébe tartozó személyesnek nem minősülő adatot adhat át, illetve használhat fel.
(2) A villamos energia piac regionális és európai szintű harmonizációja érdekében az Európai Parlament és a Tanács a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/54/EK irányelve (2003. június 26.) alapján évente benyújtandó nemzeti jelentést a Hivatal az ERGEG szervezésében, egységes keretek alapján készíti.
(3) Az Európai Bizottság részére teljesítendő, az egyes energetikai tárgyú közösségi jogi aktusokban meghatározott jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket az e rendelet 24. számú mellékletében megjelölt szervezet teljesíti az e rendelet 24. számú mellékletében meghatározott határidők betartásával.
(A VET 159. §-ához)
117. § (1) A Hivatal a felhasználók érdekében határozatban az engedélyesek tevékenységi körének megfelelő - általános, továbbá egyedi felhasználókat érintő - minőségi mutatókat (minimális minőségi követelmények, valamint elvárt színvonal) állapít meg. A Hivatal jogosult az engedélyes működési területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes engedélyesektől elvárt színvonal, valamint a villamos energia minőségi jellemzői felmérésének független szakértő általi elvégeztetésére.
(2) A minőségi mutatók köre különösen az alábbiakra terjed ki:
a) az ellátás megbízhatósága,
b) folyamatosság,
c) üzembiztonság,
d) felhasználói kapcsolatok,
e) feszültség-minőség mérhető és ellenőrizhető jellemzői.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza az engedélyesek adatszolgáltatásának kötelező határidejét, valamint az adatok tartalmára és megbízhatóságára vonatkozó követelményeket.
(4) A Hivatal honlapján közzéteszi a minimális minőségi követelményekre, valamint az elvárt színvonal megállapítására vonatkozó ajánlását (a továbbiakban: szabályozási irányok), figyelembe véve a hazai és nemzetközi tapasztalatokat.
A szabályozási irányokra vonatkozóan bárki 30 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételek és a szabályozási irányok alapján a Hivatal szükség szerint kezdeményez további egyeztetést az engedélyesekkel, illetve az észrevételt tett azon energetikai felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel, melyek az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsnál regisztráltatták magukat.
(5) Az (1) bekezdés szerinti határozatok kiadására a (4) bekezdés szerinti egyeztetést követően hivatalból indított hatósági eljárás keretében van mód.
(6) Az (5) bekezdés szerinti hatósági eljárásban ügyfélként az egyes engedélyesek vesznek részt.
(A VET 168. §-hoz)

A Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályok

118. § (1) A Hivatal határozatai közérdekből nyilvánosak, azokat a honlapján közzéteszi.
(2) A Hivatal határozatainak közzététele során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, valamint az állam- és a szolgálati titokról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével jár el, a személyes vagy üzleti titkot képező adatokat a közzététel előtt a határozat szövegében felismerhetetlenné teszi.
(A VET 176. §-ához)
119. § (1) A VET 176. §-ának (3) bekezdésben előírtak célja kizárólag a meglévő közüzemi szerződéseknek a VET és jelen rendelet szabályainak megfelelő fokozatos átalakítása, megfeleltetése.
(2) A VET 176. §-ának (3) bekezdése alapján történő szerződéskötés, módosítás, illetve megszüntetés nem érinti a VET 50. § (3) és a VET 176. § (6) bekezdésében szabályozott egyetemes szolgáltatás igénybevételére való jogosultság szabályait.

Átmeneti rendelkezések

120. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor közüzemi szerződés alapján vételező felhasználókat az őket ellátó, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi engedélyes 2008. január 5-ig köteles írásban tájékoztatni a villamosenergia-ellátást érintő jogszabályváltozásról, valamint a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó lényeges adatokról. A tájékoztatást csatlakozási pontonként kell a felhasználó részére megadni.
(2) A tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a villamos energiára vonatkozó jogszabályi környezet változása, az ennek következtében a felhasználót érintő lényeges kérdések - különösen a villamosenergia-ellátásban történő részesüléshez szükséges szerződések, valamint a közüzemi szerződésekhez kapcsolódó törvényes jogutódlás - bemutatása,
b) a felhasználó adott csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény,
c) az adott csatlakozási pontot ellátó elosztó neve, székhelye, elérhetősége (ügyfélszolgálat, telefon, internet),
d) az adott csatlakozási pont tekintetében jogosult-e és meddig a felhasználó egyetemes szolgáltatás igénybevételére,
e) egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók esetén azt, hogy a közüzemi engedélyes kérelmezte-e a VET 176. §-ának (2) bekezdése szerinti törvényes jogutódláshoz szükséges, villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt.
(3) Az elosztó köteles 2008. június 30-ig minden, a hálózatára csatlakozott, külön hálózathasználati szerződéssel még nem rendelkező felhasználót tájékoztatni legalább a következőkről:
a) milyen szerződési feltételekkel köthetnek hálózathasználati szerződést,
b) a hálózathasználati szerződés megkötéséhez szükséges iratok, adatok,
c) amennyiben a felhasználó egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult, a hálózathasználati szerződés VET 63. § szerinti kezelését kérheti a csatlakozási pont ellátására jogot szerzett egyetemes szolgáltatótól,
d) utalni kell arra, hogy a felhasználóval korábban kötött szerződés 2009. december 31-ig marad hatályban.
(4) Az egyetemes szolgáltatásra jogot szerzett kereskedő 2008. december 31-ig köteles minden általa ellátható, egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználót írásban tájékoztatni:
a) az egyetemes szolgáltatás általános szerződési feltételeiről,
b) az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötéséhez szükséges iratokról, adatokról,
c) saját elérhetőségeiről (székhely, ügyfélszolgálatok, telefon, internet),
d) a más kereskedőtől vagy egyetemes szolgáltatótól történő villamosenergia-vásárlás lehetőségéről,
e) a felhasználó csatlakozási pontjaira vonatkozó hálózathasználati szerződés megkötésének szükségességéről, a hálózathasználati szerződés VET 63. § szerinti kezelésének szabályairól,
f) arról, hogy a korábban megkötött szerződés hatálya 2009. december 31-én megszűnik.
(5) A tájékoztatók szövegét a Hivatal részére előzetesen be kell mutatni. A Hivatal elrendeli az e § rendelkezéseinek nem megfelelő tájékoztató módosítását.
(6) Az írásbeli közüzemi szerződéssel rendelkező azon felhasználók részére, akik (amelyek) a VET 176. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti törvényes jogutódlás alapján vételeznek villamos energiát, az elosztó és a felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató 2009. március 31-ig megküldi szerződéskötésre vonatkozó ajánlatát, valamint az ajánlatnak megfelelő, az engedélyes által aláírt szerződéstervezetet.
(7) A közüzemi szerződést ráutaló magatartással kötött - írásbeli szerződéssel nem rendelkező - azon felhasználók részére, akik (amelyek) a VET 176. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti törvényes jogutódlás alapján vételeznek villamos energiát, az elosztó és a felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató 2009. június 30-ig megküldi szerződéskötésre vonatkozó ajánlatát, valamint az ajánlatnak megfelelő, az engedélyes által aláírt szerződéstervezetet.
(8) Az elosztó a (6)-(7) bekezdés szerinti ajánlatában felhívja a felhasználó figyelmét a hálózathasználati szerződés villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató általi bizományosi kezelésének lehetőségére.
(9) A villamosenergia-kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató (6)-(7) bekezdés szerinti ajánlata kiterjed a hálózathasználati szerződés bizományosi kezelésének lehetőségére is, és tartalmazza az ennek igénybevételéhez szükséges felhasználói nyilatkozat tervezetét.
121. § (1) A 16. §-ban meghatározott profil-görbéket az elosztók első alkalommal 2008. június 30-ig készítik él.
(2) A 16. §-ban meghatározott profil-görbék elkészítéséig az elosztók a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szerinti engedélyesi működés során kidolgozott profil-görbéket alkalmazzák.
122. § Az e rendelet hatálybelépését megelőzően továbbadást folytató felhasználó a 38. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül eleget tesz.
123. § (1) A VET szerinti Üzemi Szabályzat, Kereskedelmi Szabályzat, Elosztói Szabályzat, valamint az üzletszabályzatok Hivatal általi jóváhagyásáig a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályoknak megfelelően jóváhagyott szabályzatokat kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a VET és e rendelet hatálybalépését követően az érvényben lévő szabályzatok egyes rendelkezései a VET, vagy e rendelet rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a szabályzatok érintett rendelkezése helyett a VET, e rendelet, illetve a VET felhatalmazása alapján kiadott további jogszabályok rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
124. § Amennyiben a 78. § (2) bekezdése szerinti eszközök az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély benyújtásakor nem képezik a kérelmező tulajdonát, az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély a tulajdonjognak a Hivatal által előírt határidőn belül történő megszerzése feltételével adható meg.
125. § A VET 178. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint egyetemes szolgáltatói engedély beadására kötelezettek az ezen kötelezettségük teljesítése céljából benyújtott kérelemben a 81. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási területtől eltérően a kérelmező gazdasági társaság korábbi - a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti - közüzemi engedélyében meghatározott szolgáltatási területet (a továbbiakban: korábbi szolgáltatási terület) is megjelölhetik. A korábbi szolgáltatási területtől eltérő szolgáltatási terület megjelölése esetén az eltéréssel érintett területre a 81. § (1) bekezdése szerinti rendelkezés alkalmazandó.
126. § A 89. § (1) bekezdése szerinti belső kiválasztási szabályzatot az engedélyesek első alkalommal 2008. január 15-ig nyújtják be a Hivatalhoz jóváhagyásra.
127. § A 97. § szerinti megfelelési jelentést először a 2009. évben kell benyújtani.
128. § A 114. § szerinti elszámolás keretében 2008 januárjára vonatkozóan az átviteli rendszerirányító egy számlát állít ki, és nyújt be a VET 147. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettek felé.

Záró rendelkezések

129. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 23. §-ának (12) bekezdése 2008. május 1-jén lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

130. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve (2003. június 26.) a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról.
(2) Ez a rendelet a villamos energia határokon keresztül történő szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.