289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet

a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról

A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (1) bekezdésének t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) háztartás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározottak;
b) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
ba) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,
bb) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.
Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Nem minősül jövedelemnek
1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;
c) havi jövedelem:
ca) havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett jövedelem,
cb) nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlaga; azon hónapok esetében, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani;
d) nagycsaládos háztartás: az a háztartás, amelyben
da) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 11. §-a (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában,
db) nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként a háztartás legalább három tagja után a Cst. 11. §-a (1) bekezdésének j) pontjában
meghatározott összegű családi pótlékban részesülő személy él;
e) gyermek:
ea) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,
eb) a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató,
ec) a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá
ed) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos
vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek;
f) háztartási cél: a távhőnek, továbbá a földgáz alapú hőnek (a továbbiakban együtt: távhő), illetve a vezetéken szolgáltatott földgáznak, a vezetéken szolgáltatott propán- és bután gáznak, valamint ezek elegyének (a továbbiakban együtt: gáz) főzés, sütés, vízmelegítés, fűtés, hűtés, valamint használati melegvíz céljára történő felhasználása;
g) társasház:
ga) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján társasháznak minősülő épületingatlan,
gb) a h) pont hb) alpontjában foglaltak szerint szolgáltatónak nem minősülő lakásszövetkezet,
gc) azon egyéb lakóépület, amely műszakilag, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásban megosztva legalább két önálló lakást tartalmaz, továbbá
gd) azon önálló ingatlan, amely műszakilag elkülönült lakást tartalmaz. Műszakilag önállónak kell tekinteni a lakást, ha az a lakás használatbavételi engedélyéből egyértelműen kiderül;
h) szolgáltató: a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló 231/2006. (XI. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), illetőleg az e rendelet alapján nyújtott támogatás érvényesítésére és elszámolására a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal (a továbbiakban: minisztérium) megállapodást kötött
ha) gázszolgáltató, gázkereskedő, távhőszolgáltató, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény hatálya alá nem tartozó központi hőellátó rendszert üzemben tartó gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: hőtermelő), továbbá
hb) azon lakásszövetkezet vagy ingatlankezelő gazdasági társaság, amely a fogyasztóknak közvetlenül hőt szolgáltat és erről számlát bocsát ki;
i) fogyasztó: az a természetes személy,
ia) aki a szolgáltatóval vagy annak megbízottjával gázfogyasztásra, illetve távhőfelhasználásra - háztartási (lakossági) árszabással - szolgáltatási szerződést kötött,
ib) akinek nevében a társasház, illetve annak közös képviselője a szolgáltatóval - háztartási (lakossági) árszabással - szerződést kötött, és a szolgáltatás díjának megfizetésére a társasház vagy a szolgáltató felé kötelezett;
j) fogyasztási hely:
ja) a gázfogyasztó által részben vagy egészben lakás céljára használt ingatlan, ahol a fogyasztói berendezés(ek), továbbá gázmérőhely van(nak), vagy
jb) a távhőszolgáltatás igénybevételének helye, vagy
jc) a szolgáltatás díját díj szétosztás nélkül fizető társasházi fogyasztói közösségek esetében az a közös tulajdonú helyiség, ahol a társasház fogyasztói berendezése, továbbá a gázmérőhely van;
k) fogyasztási időszak: a számlán feltüntetett hőmennyiség felhasználásának időszaka;
l) jogosultsági időszak: a 2008. január 1-je és december 31-e közötti időszak;
m) elszámolási időszak: havonta elszámolási céllal végzett fogyasztásmegállapítás (leolvasás) esetén a 2007. december 31-én vagy azt közvetlenül megelőzően történő leolvasástól a 2008. december 31-ét követő első leolvasás közötti időszak; évente egyszer végzett elszámolási célú fogyasztásmegállapítás (leolvasás) esetén az évente elvégzett leolvasási időpontok közötti időszak;
n) fogyasztási jelleggörbe: az éves gázfogyasztás naptári hónapokra eső részének százalékos arányát tartalmazó adatsor;
o) közös képviselő: a társasház szolgáltató felé történő képviseletével a társasház szervezeti-működési szabályzatában, alapszabályában, illetve megállapodás alapján feljogosított személy vagy szervezet.
2. § (1) E rendelet alapján a jogosultsági időszakban energiafelhasználási támogatásra (a továbbiakban: támogatás) jogosult a gáz-, illetve a távhőszolgáltatást háztartási célra igénybe vevő fogyasztó, feltéve, hogy háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj kérelem benyújtása időpontjában érvényes legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) három és félszeresét. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fogyasztási egységen a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszámát kell érteni. Az arányszámok a következők:
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(3) Ha a háztartás
a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (2) bekezdés d)-e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. Egyedülállónak kell tekinteni azt a személyt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és nincs élettársa.
(5) Nem jogosult támogatásra a fogyasztó a szabálytalanul vételezett gázfogyasztására vagy távhőfelhasználására tekintettel.
(6) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében - háztartási (lakossági) árszabással - igénybe vett gázfogyasztásra, illetve távhőfelhasználásra jár.
(7) A fogyasztó, valamint háztartásának tagja egyidejűleg csak egy lakóingatlan tekintetében jogosult támogatásra, de azonos lakóingatlan esetében a támogatás fogyasztási helyenként igénybe vehető. A fogyasztó, illetve a háztartásának tagja a támogatásra való jogosultság megállapításánál - kivéve, ha a fogyasztó támogatásra való jogosultsága a (8)-(9) bekezdésben foglalt okból szűnik meg - a jogosultsági időszakban csak egyszer vehető figyelembe.
(8) A támogatásra való jogosultság
a) a szolgáltatási szerződés, vagy
b) a gázszolgáltatást közös mérővel igénybevevő, illetve a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén a gáz- vagy távhőszolgáltatás igénybevétele megszűnésének napján megszűnik.
(9) A fogyasztó - írásban, a Magyar Államkincstár 4. § (1) bekezdése szerint illetékes Regionális Igazgatóságánál - a támogatásról lemondó nyilatkozatot tehet. A támogatásról való lemondás esetén a támogatásra való jogosultság a lemondó nyilatkozat megtételét követő hónap első napjától szűnik meg.
(10) Amennyiben a fogyasztó a jogosultsági időszakban támogatásban részesült, vagy háztartásának tagja a támogatásra való jogosultság megállapítása során figyelembevételre került, az azonos jogosultsági időszakra benyújtott új igény esetén igazolni kell - a szolgáltató erre vonatkozóan kiadott igazolásának csatolásával - a támogatás megszűnésének tényét.
3. § (1) A gázfogyasztás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege
a) 1,180 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,
b) 0,965 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét,
c) 0,648 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát,
d) 0,426 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét.
(2) A távhőfelhasználás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege
a) 1680 Ft/GJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,
b) 1380 Ft/GJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét,
c) 924 Ft/GJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát,
d) 609 Ft/GJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét.
(3) Gázfogyasztás esetén a támogatás a jogosultsági időszakban legfeljebb 68 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 136 000 MJ hőmennyiségre jár.
(4) Távhőfelhasználás esetén, amennyiben a (2) bekezdés szerinti fajlagos bruttó összeg a hőmennyiség egységárát meghaladja, úgy a támogatás a hőmennyiség egységárával egyezik meg.
(5) A jogosultat a jogosultsági időszakban megillető támogatás összege az (1)-(2) bekezdés szerinti fajlagos bruttó összeg, valamint a jogosultsági időszakban a jogosultság kezdő időpontjától - a (3) bekezdés szerinti felső határra figyelemmel - felhasznált hőmennyiség szorzata.
(6) A fogyasztó által a jogosultsági időszakban felhasznált hőmennyiséget - a (7) és (8) bekezdésekben foglaltak kivételével - a szolgáltató havonta vagy az elszámolási időszak végén a fogyasztási helyen mért adatok alapján állapítja meg.
(7) Amennyiben a hőtermelő hiteles mérés nélkül szolgáltat hőt a fogyasztónak, az érvényesítendő támogatás alapja a hőszolgáltatás átlagos hatásfokának, valamint a tárgyidőszakban a hőtermelő által felhasznált földgáz hőmennyiségének szorzata. A hőszolgáltatás - a kazánházból kiadott hőmennyiség és az ahhoz felhasznált földgáz hőtartalmának arányát meghatározó - átlagos hatásfokát a Magyar Államkincstár központi szerve állapítja meg.
(8) Az önálló gázmérővel nem mért, csak főzési célra szolgáló gázfogyasztás esetében a támogatás alapja a számlázott hőmennyiség.
(9) Közös mérővel rendelkező társasházi lakás esetén az elszámolási időszak végén a közös mérőn mért fogyasztás fogyasztónkénti megosztását a szolgáltató
a) a szolgáltatás díját díj szétosztás nélkül fizető társasház esetén a közös képviselő 4. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján,
b) a távhőszolgáltatás díját közvetlen számlázás alapján fizető fogyasztók esetén a közös képviselő szerződésben foglalt nyilatkozata alapján, vagy ennek hiányában az épületben lévő épületrészek légtérfogat-arányának megfelelően
végzi el.
(10) Az elszámolási időszakra megállapított fogyasztásból a támogatás alapját képező, jogosultsági időszakra eső fogyasztást a 8. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
4. § (1) A támogatásra való jogosultságot - a fogyasztó kérelmére, a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló tények alapján - a Magyar Államkincstárnak a fogyasztó lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) egyszerűsített határozattal állapítja meg.
(2) A háztartásban élő személyek meghatározásánál a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
(3) A jogosultsági időszakra eső támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti igénylőlapon lehet benyújtani.
(4) A kérelemhez mellékelni kell
a) a kérelem benyújtásának hónapjában - amennyiben még nem került kibocsátásra, a kérelem benyújtását megelőző hónapban - (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelőző fogyasztási időszakban) kiállított gáz-, illetve távhő-szolgáltatási számla (részszámla) másolatát,
b) közös mérővel rendelkező társasházi lakásban lakó, gázszolgáltatást igénybe vevő fogyasztó, valamint a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díj szétosztás nélkül fizető társasház esetén a közös képviselő (5) bekezdés szerinti nyilatkozatát, továbbá a társasház részére a kérelem benyújtásának hónapjában - amennyiben az még nem került kibocsátásra, a kérelem benyújtását megelőző hónapban - (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelőző fogyasztási időszakban) kiállított gáz-, illetve távhő-szolgáltatási számla másolatát,
c) a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt fogyasztási hely esetén a szerződés másolatát.
(5) A közös képviselő - 2. számú melléklet „A” nyilatkozat szerinti formában kiállított - nyilatkozata tartalmazza:
a) annak igazolását, hogy a fogyasztó a gáz-, illetve távhőszolgáltatást igénybe veszi,
b) a lakás fogyasztásának a társasház fogyasztására jutó, négy tizedesjegy pontossággal megadott hányadát,
c) a számlán feltüntetett fogyasztási hely-, ügyfél-, illetve mérőazonosítót.
(6) A fogyasztó lakására eső fogyasztási hányadot - a társasház szervezeti-működési szabályzata, alapszabálya vagy a fogyasztók közötti megállapodás eltérő szabályozásának hiányában - a helyiségek légköbméterben mért térfogata alapján kell megállapítani.
(7) A közös képviselőnek - az e rendelet szerinti támogatás igényléséhez kiadott, (5) bekezdés szerinti nyilatkozatának első ízben történő megküldésével egyidejűleg - a nyilatkozathoz csatolnia kell
a) a társasház valamennyi lakásának számát, továbbá
b) az egyes - lépcsőház, emelet, ajtó megjelöléssel vagy más alkalmas módon egyértelműen azonosított - lakások fogyasztásának a társasház fogyasztására jutó, négy tizedesjegy pontossággal megadott hányadát
tartalmazó kimutatást. A b) pont szerinti fogyasztási hányadok összege nem lehet több mint 1,0000.
(8) Az e rendelet szerinti támogatással kapcsolatos közigazgatási eljárásban felettes szervként a Magyar Államkincstár központi szerve jár el.
5. § (1) Az Igazgatóság a támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtását követő hónap első napjától - de legkorábban 2008. január 1-jétől - kezdődően a jogosultsági időszak végéig állapítja meg. A jogosult részére a 3. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével jogerősen megállapított támogatás mértéke a jogosultsági időszakban nem változhat.
(2) A jogosultságot megállapító határozatban külön rendelkezni kell
a) a támogatás 3. § (1)-(2) bekezdése szerinti fajlagos összegéről,
b) a jogosultság időtartamáról, valamint
c) - a gázfogyasztás támogatása esetén - a támogatott gázfogyasztás 3. § (3) bekezdésében meghatározott felső határáról.
(3) Közös mérővel rendelkező, gázszolgáltatást igénybe vevő társasházi fogyasztó, valamint a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díj szétosztás nélkül fizető társasházban lakó fogyasztó esetében a határozatnak tartalmaznia kell a 4. § (5) bekezdésének b)-c) pontja szerinti adatokat is.
6. § (1) Az Igazgatóság a 3. számú melléklet szerinti adatok közlésével - a Magyar Államkincstár központi szerve által meghatározott és a honlapján közzétett formátumban - elektronikus úton értesíti a szolgáltatót és a 9. § (2) bekezdése szerinti közreműködőt a támogatás megállapításáról.
(2) A közös mérővel rendelkező, gázszolgáltatást igénybe vevő társasházi fogyasztó, valamint a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díj szétosztás nélkül fizető társasházban lakó fogyasztó esetében az Igazgatóság - a határozat megküldésével - a társasház közös képviselőjét is értesíti a támogatás megállapításáról.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értesítés hiányos vagy hibás adatokat tartalmaz, a szolgáltató felhívására az Igazgatóság soron kívül gondoskodik az adatok helyesbítéséről, illetve pótlásáról.
(4) A közös mérővel rendelkező, gázszolgáltatást igénybe vevő társasház, illetve a távhőszolgáltatás díját díj szétosztás nélkül fizető társasház közös képviselője - a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, a 2. számú melléklet „B” nyilatkozat szerinti formában kiállított nyilatkozatának megküldésével - értesíti az Igazgatóságot, ha a támogatásra jogosult fogyasztó esetében a gáz- vagy távhőszolgáltatás igénybevétele megszűnik.
7. § (1) A támogatás jogszerű igénybevételének ellenőrzésével összefüggő feladatokat - az Szt. 55/D. §-ában foglaltakra is figyelemmel - az Igazgatóság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bevonásával látja el.
(2) Ha a fogyasztó a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, az Igazgatóság a támogatást határozatban megszünteti, és a fogyasztót kötelezi a támogatás visszafizetésére. Ha a fogyasztó a támogatást jogosulatlanul és számára felróhatóan vette igénybe, az Igazgatóság a támogatást megszünteti, és a fogyasztót határozatban kötelezi a támogatás Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat kétszeresével megemelt összegben, a 9. § (1) bekezdése szerinti előirányzat javára történő visszafizetésére. A támogatás visszaköveteléséről az Igazgatóság a 9. § (2) bekezdése szerinti közreműködőt - a közreműködő által meghatározott formátumban - értesíti.
(3) A (2) bekezdés szerint visszafizetendő összeg megállapítása érdekében az Igazgatóság megkeresésére a szolgáltató tizenöt napon belül közli a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét.
(4) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az Igazgatósággal köteles együttműködni. Az együttműködési kötelezettség ismételt és súlyos megszegése esetén, így különösen, ha a fogyasztó az adatszolgáltatási, illetve megjelenési kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tesz eleget, az Igazgatóság a támogatást - az erről szóló határozatának kiadását követő hónap első napjától - megszünteti.
(5) A (2), illetve (4) bekezdésben meghatározott esetekben az Igazgatóság - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 61. §-ában foglaltak szerint - a fogyasztóra eljárási bírságot szabhat ki.
8. § (1) A szolgáltató a támogatást - az Igazgatóság határozatában megállapított fajlagos összegre, valamint a 3. § (3) bekezdésében meghatározott felső határra figyelemmel - az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátási gyakorisághoz igazodóan külön soron, a számlán feltüntetett hőmennyiség díjának a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.
(2) Ha a jogosult - gázszolgáltatás esetén - közös mérővel rendelkező társasházi fogyasztó, vagy a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díj szétosztás nélkül fizető társasházban lakó fogyasztó, a szolgáltató a támogatást a társasház részére kiállított számlában (részszámlában) érvényesíti. A szolgáltató a társasház részére kiállított számlán a jóváírt támogatás összegét a jogosultságot megállapító határozat figyelembevételével, a 3. § (1)-(2) bekezdése szerint csoportosítva tünteti fel. A szolgáltatónak a számlán vagy annak mellékletében - a 3. § (1)-(2) bekezdése szerint csoportosítva - a jogosultságot megállapító határozatok számát is fel kell tüntetnie. A gáz- vagy távhőszolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával - a jogosultságot megállapító határozat figyelembevételével - a közös képviselő állapítja meg. Amennyiben a közös képviselő a társasház részére kiállított számlában érvényesített támogatást a fogyasztó részére nem állapítja meg, az Igazgatóság erre határozatban kötelezi.
(3) A támogatást első ízben a 6. § (1) bekezdése szerinti értesítésnek a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő, a jogosultsági időszakra eső első számlában érvényesíti a szolgáltató. Ha a támogatás első ízben történő érvényesítésére nem a jogosultság kezdő időpontjától kerül sor, a korábbi jogosultsági hónap(ok)ra járó összeget az első számlában kell jóváírni.
(4) A jogosultsági időszak kezdetének naptári napját (a továbbiakban: kezdőnap) magában foglaló fogyasztási időszakra kiadott számlában (részszámlában) támogatás csak a jogosultsági időszakra érvényesíthető. Ha a kezdőnapon a mérőállás leolvasással nem állapítható meg, a szolgáltató vagy megbízottja a kezdőnapot megelőző utolsó leolvasás és az azt követő első leolvasás alapján megállapított fogyasztásmennyiséget jogosult
a) gázszolgáltatás esetében az Üzletszabályzatában meghatározottak szerint, az Üzletszabályzat rendelkezése hiányában a 4. számú melléklet szerinti fogyasztási jelleggörbe alkalmazásával, lineárisan napokra bontva,
b) távhőszolgáltatás esetében az Üzletszabályzatában meghatározottak szerint, az Üzletszabályzat rendelkezése hiányában lineárisan napokra bontva
megosztani.
(5) A jogosultsági időszak lezárultának naptári napját magában foglaló fogyasztási időszakra kiadott számla (részszámla) esetében, valamint ha a jogosultság kezdetének időpontja eltér a jogosultsági időszak kezdetétől, továbbá ha az elszámolási időszak több jogosultsági időszakot érint, a (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(6) Ha a szolgáltató - ideértve a (4)-(5) bekezdés szerinti esetet - becsült fogyasztásról bocsát ki számlát, a támogatást a becsült mennyiségre tekintettel érvényesíti, azonban a becsléssel készült számla kibocsátását követő első leolvasásból vagy fogyasztói közlésből származó mérőállás alapján készült számlában - a korrekció előjelének feltüntetésével - a támogatást a ténylegesen felhasznált hőmennyiség alapján korrigálva kell érvényesíteni.
9. § (1) A támogatás pénzügyi forrását a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényben a minisztérium fejezetében tervezett, „Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez” elnevezésű előirányzat biztosítja. Az előirányzat felhasználására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakat az e rendelet szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az előirányzat kezelésével kapcsolatos közreműködői feladatokat - így különösen a nyilvántartási, pénzügyi és számviteli, valamint ellenőrzési feladatokat - a Magyar Államkincstár központi szerve (a továbbiakban: közreműködő) látja el.
10. § (1) A szolgáltató az általa a jogosultsági időszakra érvényesített támogatás visszaigénylése érdekében az 5. számú melléklet szerinti kimutatást küldi meg a közreműködőnek (igénylés).
(2) A szolgáltató az igénylést havonta két alkalommal, a hónap 5. és 20. napjáig küldheti meg elektronikusan és - a közreműködőnél rendelkezésre álló aláírásbejelentőn szereplő személy(ek) aláírásával ellátott - papír alapon a közreműködőnek. Az igénylésben azon számlákon jóváírt támogatás tüntethető fel, amelyeken a feltüntetett fogyasztási időszak zárónapja korábbi, mint az igénylés megküldésének időpontja. Ugyanazon számlára és támogatási összegre igénylés csak egyszer nyújtható be.
(3) A közreműködő a (2) bekezdés szerinti igénylés elektronikus formában való beérkezését követő 14 napon belül - feltéve, hogy az igénylés papír alapon is beérkezik - gondoskodik a kimutatásban szereplő támogatás szolgáltatónak történő megtérítéséről (elszámolás).
(4) A szolgáltatónak a neki felróható okból jogosulatlanul elszámolt összeget a Ptk. 232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamattal növelt összegben a 9. § (1) bekezdése szerinti előirányzat javára vissza kell fizetnie.
11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - 2007. november 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 8-10. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az R. 2007. október 31-én hatályos rendelkezései szerint 2007. november 1-jén támogatásban részesülő fogyasztók részére a 2008. évi támogatás igénylésére szolgáló igénylőlapot a Magyar Államkincstár 2007. november 20-áig eljuttatja.
(4) Az R. 2007. október 31-én hatályos rendelkezései alapján 2007. december 31-éig járó támogatás megállapítására 2007. november 30-át követően kérelmet nem lehet benyújtani.
(5) Az e rendelet hatálybalépését követően - a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a 2007. december 31-éig járó támogatás megállapítására benyújtott kérelmekre, illetőleg a 2007. november 1-jén folyamatban lévő ügyekre az R. 2007. október 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Az R. 2007. október 31-én hatályos rendelkezései alapján járó, illetve megállapított támogatások érvényesítésére és elszámolására az R. 2007. október 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Az R. rendelkezései alapján 2006. december 22-én vagy azt követően megkötött együttműködési megállapodásokat az e rendelet szerinti támogatások érvényesítésére és elszámolására is alkalmazni kell.
(8) Az R. 2007. október 31-én hatályos 11. §-a (3) bekezdésének a), illetve c) pontjával hatályon kívül helyezett, a kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet, illetve az egyes szociálisan rászorult családok 2006. évi gázár- és távhő-szolgáltatási támogatásáról szóló 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján 2006. december 31-éig járó, illetve megállapított támogatásokkal való elszámolásra és az elszámolások lezárására vonatkozó - az R. 2007. október 31-én hatályos 11. §-ának (5)-(6) bekezdésében foglalt - rendelkezéseket alkalmazni kell.
12. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az R.,
b) az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 9/2007. (II. 6.) Korm. rendelet
hatályát veszti.
(2) Az (1) bekezdés 2007. november 2-án hatályát veszti. E rendelkezés 2007. november 3-án hatályát veszti.