323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet

az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdésének b)-e) és i) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 2. §-ának 8. pontja szerinti nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekben részt vevő jogi személyekre,
b) az Éhvt. 2. §-ának 15. pontja szerinti kibocsátás-csökkentési egységekkel és az Éhvt. 2. §-ának 17. pontja szerinti igazolt kibocsátás-csökkentési egységekkel történő kereskedelemben részt vevő jogi személyekre,
c) az Éhvt. 5. §-a szerinti nemzeti forgalmi jegyzékben szereplő számlák tulajdonosaira.
(2) Az e rendelet 3-6. és 20-21. §-ában nem szabályozott kérdésekben az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szabályait kell alkalmazni.
(3) Az e rendelet 20-35. §-ában nem szabályozott kérdésekben az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapfogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában:
1. alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül;
2. alkalmazott (ipari) kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban; magában foglalja az ipari kutatáshoz szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, kivéve a kereskedelmileg felhasználható prototípusokat;
3. állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) 1. §-ának 1. és 5. pontjai szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás (a továbbiakban: támogatás);
4. Átvevő: az 1995. évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (a továbbiakban: Keretegyezmény) I. mellékletében felsorolt azon részes állam, amely a Kiotói Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) megerősítette és a nemzetközi kötelezettségvállalások értelmében jogosult együttes végrehajtási projektekből származó hitelesített kibocsátás-csökkentési egységek átvételére, illetve az e részes állam által a kibocsátás-csökkentési egységek átvételére felhatalmazott jogalany;
5. független együttes végrehajtási projekt hitelesítő: az együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítési tevékenység végzésére külön jogszabály szerint feljogosított külföldi vagy belföldi székhellyel rendelkező jogi személy;
6. induló beruházás: tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékekkel történő diverzifikációjával vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos, illetve a felvásárlás;
7. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás;
8. kísérleti fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (idetartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is) azzal, hogy nem minősül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezi, de termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése szintén ebbe a körbe tartozik, amennyiben azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani ipari vagy kereskedelmi alkalmazás vagy hasznosítás céljából;
9. közvetlen kettős elszámolású kibocsátás-csökkentés: a Magyarországon megvalósított együttes végrehajtási projekt közvetlen kettős elszámolási hatással rendelkezik, ha a projekt az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek a kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 1. számú mellékletének a hatálya alá tartozó egy vagy több egyedileg azonosítható létesítmény kibocsátási alapszintjéhez képest a létesítményre meghatározott üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését vagy korlátozását eredményezi;
10. közvetett kettős elszámolású kibocsátás-csökkentés: a Magyarországon megvalósított együttes végrehajtási projekt közvetett elszámolási hatással rendelkezik, ha a projekt az Üht. 1. számú mellékletének a hatálya alá tartozó létesítmények egy egyedileg nem azonosítható létesítményekből álló csoportjára nézve az üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentését vagy korlátozását eredményezi;
11. kutatás-fejlesztés: a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 12. §-ának b) pontjában meghatározott kutatás-fejlesztés;
12. kutatás-fejlesztési projekt támogatás: alapkutatásra, alkalmazott (ipari) kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás;
13. nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg; ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközeire vonatkoznak. Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének időpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyek - a Korm. rendelet szerinti - egyedi bejelentése szükséges, a bejelentés időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó;
14. nemzetközi kötelezettségvállalások: a Keretegyezmény, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi IV. törvény által kihirdetett Jegyzőkönyv, valamint a Részes Felek által elfogadott nemzetközi megállapodásnak minősülő határozatok;
15. saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatást nem tartalmazó forrás;
16. Szállító: az a magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy, amely a Magyarországon megvalósuló együttes végrehajtási projektben a kibocsátás-csökkentési tevékenység végrehajtója, illetőleg több Szállító esetén az ezek által meghatalmazott jogi személy;
17. számlatulajdonos: a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2216/2004/EK rendelet) 15. és 19. cikke alapján létrehozott üzemeltetői számla, illetve személyi számla tulajdonosa;
18. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve;
19. támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a Korm. Rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke;
20. Vevő: a nemzetközi kibocsátás-kereskedelemben résztvevő állam, vagy a kibocsátható mennyiségi egységekkel való kereskedésre felhatalmazott jogi személy.

A kibocsátható mennyiségi egységek vagyonkezelése

3. § A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) az Éhvt. 9. §-ának (7) bekezdésében meghatározott tájékoztatástól számított 15 napon belül a környezetvédelemért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter), mint vagyonkezelővel az Ávr. szerinti vagyonkezelési szerződést köt.
4. § Az Ávr.-ben foglaltakon túl a vagyonkezelési szerződés - a kibocsátható mennyiségi egység sajátos jellegére tekintettel - tartalmazza különösen:
a) az adott kötelezettségvállalási időszak meghatározását;
b) a kötelezettségvállalási időszakra megállapított kibocsátható mennyiségi egységek teljes mennyiségét;
c) a kibocsátható mennyiségi egységekhez kapcsolódó azonosító kódokat;
d) a kibocsátható mennyiségi egységek, mint állami vagyonelemek keletkezésének időpontját;
e) a kiotói egységek állami vagyonból történő kikerüléséről szóló tájékoztatási kötelezettséget az MNV Zrt. irányába; és
f) az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát az 5. §-ban meghatározottak szerint.
5. § Az Ávr. szerinti adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát a felek a vagyonkezelési szerződésben oly módon határozzák meg, hogy
a) az állami vagyonba tartozó kibocsátható mennyiségi egységek mennyisége, illetve ennek változása megállapítható legyen,
b) a miniszter a Nemzeti Kibocsátási Leltárt és a Nemzeti Nyilvántartási Rendszernek adandó előrejelzések összegzését évente küldi meg az MNV Zrt.-nek,
c) az értékben történő nyilvántartás kötelezettségétől eltekintenek, továbbá
d) az állami vagyonba tartozó kibocsátható mennyiségi egységeket tartalmazó forgalmi számla tartalmát az MNV Zrt. a nemzeti forgalmi jegyzék kezelője útján megismerheti.
6. § (1) A kiotói egység mint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog az állami vagyonból történő kikerülést követően a továbbiakban is átruházható.
(2) A kiotói egység állami vagyonból való kikerülésének és az új jogosult rendelkezési joga megszerzésének időpontja a forgalmi jegyzékbe történő bejegyzés napja.

A nemzeti forgalmi jegyzék

7. § (1) Egy kiotói egység a nemzeti forgalmi jegyzéknek csak egy számláján szerepelhet.
(2) A számlatulajdonos jogosult kibocsátás-csökkentési egységeket és igazolt kibocsátás-csökkentési egységeket tartani az üzemeltetői számláján.
(3) Személyi számlán kibocsátás-csökkentési egységet és igazolt kibocsátás-csökkentési egységet a 17-18. § szerinti jóváhagyással rendelkező jogi személy tarthat.
(4) A személyi számla és az üzemeltetői számla tulajdonosa jogosult kibocsátási egységeket vásárolni, értékesíteni, illetve a nemzeti forgalmi jegyzékben levő számláján tartani.

Számlavezetési díj

8. § (1) A kiotói egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért az 1. mellékletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat (a továbbiakban: számlavezetési díj) kell fizetni.
(2) A számlavezetési díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287261-00000000 előirányzat-felhasználási keretszámlára kell befizetni. A számlavezetési díj a nemzeti forgalmi jegyzék kezelőjének a bevétele, amelyet a nemzeti forgalmi jegyzék működtetésére fordít.
(3) E rendeletben nem szabályozott, a számlavezetési díjat érintő kérdésekben - így a számlavezetési díj megfizetésére, illetve meg nem fizetés esetén alkalmazott jogkövetkezményekre vonatkozóan - az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL MEGVALÓSULÓ PROJEKTTEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

9. § Magyarországon megvalósuló együttes végrehajtási projekt támogatására, illetve jóváhagyására, valamint a Magyarország területén kívül megvalósuló együttes végrehajtási projektben, illetőleg tiszta fejlesztési mechanizmus projektben való részvétel jóváhagyására Magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek kérelmet nyújthatnak be.

A Magyar Köztársaság területén megvalósuló együttes végrehajtási projektek jóváhagyásának az eljárása

10. § (1) A Magyarországon megvalósuló együttes végrehajtási projekt támogatására irányuló kérelmet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium) a 2. mellékletben meghatározott projektleírás (a továbbiakban: Projektleírás) szerint elektronikus úton és írásban is be kell nyújtani. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az együttes végrehajtási projekt megvalósítása során nem a 2. § 9. pontjában meghatározott közvetlen vagy a 2. § 10. pontjában meghatározott közvetett kettős elszámolású kibocsátás-csökkentés jön létre, vagy a projekt szerepel a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervben található tartalékban.
(2) A minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott kérelem hiánytalan benyújtása esetén a benyújtásától számított 8 napon belül nyilvántartásba veszi az együttes végrehajtási projektet. Amennyiben a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a minisztérium 15 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
(3) A minisztérium a hivatalos honlapján közzéteszi a nyilvántartásba vett együttes végrehajtási projekt megnevezését, valamint a projekt 2. melléklet 1.1., 1.2. és 5-7. pontjaiban szereplő adatait.
(4) A miniszter a kérelem hiánytalan beérkezésétől számított 30 napon belül megküldi a Projektleírást a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a gazdasági és közlekedési, a külügy-, a Miniszterelnöki Hivatal irányításáért felelős, az önkormányzati és területfejlesztési, valamint a pénzügyminiszternek (a továbbiakban: az érintett miniszterek) 10 napos véleményezési határidővel. Amennyiben határidőben nem érkezik vélemény, azt megadottnak és egyetértőnek kell tekinteni.
(5) A miniszter - az érintett miniszterek véleményének figyelembevételével - a kérelem hiánytalan benyújtásától számított 45 napon belül a Projektleírás alapján támogató nyilatkozatot (a továbbiakban: Támogató Nyilatkozat) ad ki az együttes végrehajtási projektre, vagy elutasítja azt.
(6) A döntésről 8 napon belül írásban értesíteni kell a Szállítót. Elutasítás esetén a döntést indokolni kell.
(7) Az az együttes végrehajtási projekt támogatható:
a) amely hiánytalanul tartalmazza a 2. melléklet szerinti adatokat,
b) amely által csökkenteni kívánt üvegházhatású gáz kibocsátások a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerben szerepelnek, és a bemutatott előzetes üvegházhatású gáz számítások megfelelnek a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerben alkalmazott számítási módszereknek és emissziós tényezőknek,
c) amely megfelel a nemzetközi kötelezettségvállalásokban előírt követelményeknek,
d) amelynek keretében a bemutatott előzetes számítások szerint szén-dioxid egyenértékre átszámított, emberi tevékenységből származó kibocsátást érintő nettó kibocsátás-csökkentés keletkezik (környezetvédelmi addicionalitás),
e) amely a bemutatott előzetes számítások szerint a létrejövő kibocsátás-csökkentési egységek átruházása nélkül nem valósítható meg gazdaságosan (pénzügyi addicionalitás),
f) amelynek megvalósítása nem hatályos jogszabály alapján fennálló kötelezettség (jogi addicionalitás),
g) amely, ha 20 MW termelőkapacitást meghaladó teljesítményű vízierőművel végzett projekttevékenységet valósít meg, megfelel a vonatkozó nemzetközi követelményeknek és iránymutatásoknak (ideértve a Nagy Gátak Világbizottsága 2000-es, „Gátak és fejlődés. A döntéshozatal új kerete” című záróbeszámolóban foglaltakat),
h) amely tervezett kibocsátás-csökkentésének ellentételezése a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervben található tartalékból a Nemzeti Kiosztási Terv szabályainak és a 16. §-ban foglaltaknak megfelelően lehetséges,
i) amelynek Szállítója nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és nincsen 90 napot meghaladó köztartozása,
j) amely nem nukleáris energiát alkalmazó létesítmény létesítésére vagy fejlesztésére irányul,
k) amelynek során az erdőtelepítés az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvénynek és a Nemzetközi Erdőgazdálkodási Tanács által elfogadott elveknek és követelményeknek megfelelően, a terület ökológiai adottságainak figyelembevételével történik,
l) amely nem jár az Európai Unió kibocsátási egység kereskedelmi rendszerét érintő közvetett vagy közvetlen kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel, kivéve, ha az elszámolás a 16. §-nak megfelelően történik, és
m) amelynek kivitelezése a Támogató Nyilatkozat kiadásáig nem kezdődött meg, vagy bizonyítható, hogy a projekt a megvalósítás megkezdése óta felmerült lényeges körülmény következtében a projektből származó kiegészítő finanszírozási forrás hiányában nem fejeződne be.
(8) A miniszter az (5) bekezdésben meghatározott döntését:
a) a (7) bekezdésben foglaltakra,
b) a 20. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakra, és
c) a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, illetve az azzal összehangolt szakmai stratégiákkal való összhangra
alapítja.
11. § (1) A Szállító miniszteri jóváhagyás céljából a Támogató Nyilatkozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül elektronikus úton és írásban nyújthatja be az együttes végrehajtási projekt tervdokumentumát (a továbbiakban: Tervdokumentum) a 3. mellékletnek megfelelően a minisztériumnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti Tervdokumentumhoz csatolni kell a független együttes végrehajtás projekt hitelesítő által készített Hitelesítői Jelentést (a továbbiakban: Tervdokumentum Hitelesítői Jelentés), amely szerint a projekt a (8) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel.
(3) Amennyiben a Tervdokumentum nem felel meg az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak, a minisztérium 15 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel a Szállítót.
(4) A hiánytalan Tervdokumentumot a minisztérium a hivatalos honlapján közzéteszi.
(5) A miniszter a Tervdokumentumot a hiánytalan benyújtásától számított 90 napon belül értékeléssel együtt megküldi az érintett minisztereknek 30 napos véleményezési határidővel. Amennyiben határidőben nem érkezik vélemény, azt megadottnak és egyetértőnek kell tekinteni. Véleményeltérés esetén 5 napon belül szóbeli egyeztetést kell tartani valamennyi érintett miniszter bevonásával.
(6) A miniszter - az érintett miniszterek véleményének figyelembevételével - a hiánytalan beküldéstől számított 130 napon belül a Tervdokumentum alapján jóváhagyó nyilatkozatot (a továbbiakban: Jóváhagyó Nyilatkozat) ad ki az együttes végrehajtási projektre, vagy a Tervdokumentumot elutasítja.
(7) A Jóváhagyó Nyilatkozat kiadását vagy a Tervdokumentum elutasítását követő 8 napon belül írásban értesíteni kell a Szállítót. A Tervdokumentum elutasítása esetén a döntést indokolni kell.
(8) Az együttes végrehajtási projekt akkor hagyható jóvá, ha
a) a 10. § (7) bekezdésének c), f)-m) pontjaiban leírt követelményeknek,
b) a Tervdokumentumban bemutatott részletes számítások szerint a környezetvédelmi addicionalitás követelményének,
c) a Tervdokumentumban bemutatott pénzügyi számítások, illetve részletes pénzforgalmi adatok alapján megállapítható, hogy a projekt a miniszter által kiadott, a pénzügyi addicionalitásra vonatkozó tájékoztatónak, és
d) az általa csökkenteni kívánt üvegházhatású gáz kibocsátások a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerben szerepelnek, és a Tervdokumentumban bemutatott üvegházhatású gáz-számítás a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerben alkalmazott számítási módszereknek és emissziós tényezőknek
megfelel.
(9) A miniszter a Jóváhagyó Nyilatkozattal az együttes végrehajtás projektet a Jegyzőkönyv 6. cikkével összhangban levőnek ismeri el.
(10) A Jóváhagyó Nyilatkozatot a miniszter a kérelmező által kért időtartamra, legfeljebb azonban 2012. december 31-éig adja meg.
(11) A Jóváhagyó Nyilatkozat alapján kibocsátás-csökkentési egységek kizárólag a 2008. január 1-jét követően elért és hitelesített kibocsátás-csökkentésekre képezhetők.
(12) A Jóváhagyó Nyilatkozat nem mentesít az együttes végrehajtási projekt megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

A kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződés benyújtása

12. § (1) A Szállítónak a Jóváhagyó Nyilatkozat kézhezvételét követő 90 napon belül be kell nyújtania az Átvevővel kötött kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződést.
(2) A kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződésben a maximálisan átadandó kibocsátás-csökkentési egységek mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az átadott kibocsátás-csökkentési egységek mennyisége nem haladhatja meg az együttes végrehajtási projekt által elért, hitelesített nettó kibocsátás-csökkentés 90%-át, és az átadott kibocsátás-csökkentési egységek értéke nem haladhatja meg az együttes végrehajtási projekt teljes költségének 130%-át.

A Magyar Köztársaság területén megvalósuló együttes végrehajtási projektek nyomon követése

13. § (1) A jóváhagyott együttes végrehajtási projektek megvalósításáról és működtetéséről a Szállító minden év március 31-éig jelentést készít, továbbá rendkívüli esetben, a miniszter felhívására 30 napon belül rendkívüli jelentés benyújtására köteles. A jelentés tartalmát a 4. melléklet határozza meg. A jelentést elektronikus úton és írásban kell benyújtani.
(2) Az éves jelentéshez csatolni kell a független együttes végrehajtás projekt hitelesítő által készített, a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelő tartalmú Hitelesítői Jelentést (a továbbiakban: Együttes Végrehajtási Projekt Hitelesítői Jelentés), amely megerősíti a projekt által a tárgyidőszakban elért kibocsátás-csökkenést, és alátámasztja, hogy a projekt a Tervdokumentumnak megfelelően került megvalósításra.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a miniszter 15 napos határidővel felhívja a Szállítót a jelentéstételi kötelezettségének teljesítésére.
(4) A miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően évente jelentést készít a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekről.
(5) A Szállító a jóváhagyásra irányuló eljárás során szolgáltatott adatok megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 10 napon belül köteles bejelenteni a miniszternek.
(6) Az (1) bekezdés szerinti jelentést - a pénzügyi beszámolót, valamint a belső auditok eredményeit tartalmazó rész kivételével - és a (2) bekezdés szerinti Együttes Végrehajtási Projekt Hitelesítői Jelentést a minisztérium a hivatalos honlapján közzéteszi.

A Jóváhagyó Nyilatkozat visszavonása

14. § A miniszter visszavonja a Jóváhagyó Nyilatkozatot, ha a Szállító
a) a 10-11. § szerinti eljárás során a Támogató Nyilatkozat vagy a Jóváhagyó Nyilatkozat megszerzése érdekében fontos tényt, adatot, körülményt elhallgat, valótlan tényt közöl vagy valótlan adatot szolgáltat, az ennek tudomására jutásától számított 8 napon belül;
b) a Jóváhagyó Nyilatkozat kézhezvételét követő 90 napon belül nem nyújtja be az Átvevővel kötött kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződést a minisztériumnak, továbbá ha a szerződés nem felel meg a 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek;
c) a 13. § szerinti jelentéstételi kötelezettségének a felhívás ellenére határidőben nem tesz eleget;
d) az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj megfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározottak szerint határidőben nem tesz eleget.

A Magyar Köztársaság területén megvalósuló együttes végrehajtási projektek révén keletkezett kibocsátás-csökkentési egységek átadása

15. § (1) Az együttes végrehajtási projekt eredményeként a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban a megvalósult, hitelesített kibocsátás-csökkentésnek megfelelő, a 12. § (2) bekezdésében megadott értéket meg nem haladó mennyiségű kibocsátás-csökkentési egység jön létre.
(2) A kibocsátás-csökkentési egységek átadásának feltétele:
a) érvényes Jóváhagyó Nyilatkozat,
b) érvényes kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződés, és
c) a 13. § (1) bekezdése szerinti éves jelentéshez csatolt, a 13. § (2) bekezdés szerinti, nem negatív hitelesítői záradékkal ellátott Együttes Végrehajtási Projekt Hitelesítői Jelentés bemutatása, valamint
d) amennyiben Átvevőként nem a Keretegyezmény I. mellékletében felsorolt részes állam jár el, csatolni kell az Átvevőnek a részes állam által kiállított érvényes felhatalmazását.
(3) A Szállító a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kibocsátás-csökkentési egységek átadására irányuló kérelem benyújtásával kezdeményezi a kibocsátás-csökkentési egységek átadását a minisztériumnál.
(4) A kibocsátás-csökkentési egységek átadásáról a miniszter a benyújtástól számított 30 napon belül írásban dönt. A (2) bekezdésben foglaltaknak nem megfelelő tartalommal benyújtott kibocsátás-csökkentési egységek átadására irányuló kérelmet a miniszter elutasítja. Az elutasítást indokolni kell.
(5) A 12. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő mennyiségű kibocsátás-csökkentési egységet a nemzeti forgalmi jegyzék kezelője a miniszter döntése alapján a kötelezettségvállalási időszak minden évét követő május 31-éig, a kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződésnek megfelelően vezeti át az Átvevő részes állam számlájára, illetve megfelelő felhatalmazással rendelkező Átvevő esetében az Átvevő által megnevezett számlára.

A Magyar Köztársaság területén megvalósuló, közvetlen vagy közvetett kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó együttes végrehajtási projektek által elért kibocsátás-csökkentésnek az Európai Unió kibocsátási egység kereskedelmi rendszerében történő elszámolása

16. § (1) A 2008. január 1. és 2012. december 31. között a Magyar Köztársaság területén megvalósult közvetlen vagy közvetett kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó együttes végrehajtási projekt után kibocsátás-csökkentési egység csak úgy adható ki, hogy ezzel egyidejűleg megegyező számú, az Üht. szerinti kibocsátási egység kerül törlésre külön jogszabály szerint az együttes végrehajtási projektek számára elkülönített tartalékból. A kibocsátási egységek kiadásáról és törléséről a miniszter dönt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés alapján a nemzeti forgalmi jegyzék kezelője a kibocsátás-csökkentési egységeknek az Átvevő által megnevezett számlára történő átvezetésével egyidejűleg az átvezetett kibocsátás-csökkentési egységek számának megfelelő számú kibocsátási egységet töröl az (1) bekezdés szerinti tartalékból.

A Magyar Köztársaság területén kívül megvalósuló együttes végrehajtási projektek és tiszta fejlesztési mechanizmus projektekre vonatkozó szabályok

17. § (1) Magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek nemzetközi együttműködési projekt jóváhagyása iránti kérelmet nyújthatnak be annak miniszteri jóváhagyására, hogy Magyar Köztársaság területén kívül megvalósuló együttes végrehajtási projektben, illetőleg tiszta fejlesztési mechanizmus projektben Átvevőként vegyenek részt, és az e projektek által létrehozott kibocsátás-csökkentési egységek, illetőleg igazolt kibocsátás-csökkentések - a szerződő felek által a külföldi állam szabályai szerint - meghatározott százalékát átvehessék.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet a 2. melléklet szerinti tartalommal, a minisztériumnak elektronikus úton és írásban kell benyújtani, és mellékelni kell annak igazolását, hogy a kérelmező nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és nincsen 90 napot meghaladó köztartozása.
(3) A minisztérium a hiánytalanul benyújtott kérelem esetén a benyújtásától számított 8 napon belül nyilvántartásba veszi a projektet. Amennyiben a kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a minisztérium 15 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
(4) A minisztérium a hivatalos honlapján közzéteszi a nyilvántartásba vett projekt megnevezését, valamint a projekt 2. melléklet 1.1., 1.2. és 5-7. pontjaiban szereplő adatait.
(5) Amennyiben a projekt megfelel a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, a miniszter a kérelem hiánytalan benyújtásától számított 45 napon belül az együttes végrehajtási projektben, illetőleg tiszta fejlesztési mechanizmus projektben való részvételt jóváhagyja, ellenkező esetben elutasítja.
(6) A döntésről 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt. Elutasítás esetén a döntést indokolni kell.

A kibocsátás-csökkentési egységekkel és igazolt kibocsátás-csökkentési egységekkel történő kereskedés jóváhagyása

18. § (1) Magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek nemzetközi kibocsátás-kereskedelem jóváhagyása iránti kérelmet nyújthatnak be annak miniszteri jóváhagyására, hogy kibocsátás-csökkentési egységeket, igazolt kibocsátás-csökkentési egységeket vásároljanak, értékesítsenek, illetve a nemzeti forgalmi jegyzékben személyi számlán tartsanak. A 17. § szerinti felhatalmazással rendelkező jogosultak a kérelmet a 19. § szerint nyújtják be.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet a minisztériumnak elektronikus úton és írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, székhelyét, címét, telefonszámát és elektronikus levélcímét, illetve
b) a kérelmező által kijelölt kapcsolattartó nevét, címét, telefonszámát és elektronikus levélcímét,
valamint mellékelni kell annak igazolását, hogy a kérelmező nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és nincsen 90 napot meghaladó köztartozása.
(3) A minisztérium a hiánytalanul benyújtott kérelem esetén a benyújtásától számított 8 napon belül nyilvántartásba veszi azt. Amennyiben a kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a minisztérium 15 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
(4) A hiánytalan benyújtástól számított 30 napon belül a miniszter a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja. A jóváhagyás első alkalommal egy évre szól.
(5) A döntésről 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt. Elutasítás esetén a döntést indokolni kell.
(6) A minisztérium a nyilvántartásba vett kérelmezők nevét, illetve a kérelem jóváhagyásának vagy elutasításának tényét hivatalos honlapján közzéteszi.
(7) Az a jogi személy, amelynek a kérelmét a (4) bekezdés szerint jóváhagyták, az 5. melléklet szerinti tartalommal évente jelentést nyújt be a Minisztériumnak. A jelentést elektronikus úton és írásban kell benyújtani.
(8) A jogi személy a (7) bekezdés szerinti jelentés benyújtásával egyidejűleg kérheti a (4) bekezdésben meghatározott jogosultsági időtartamnak 2012. december 31-éig történő meghosszabbítását. A meghosszabbításra irányuló kérelem elbírálására a (3)-(6) bekezdés szerinti eljárás az irányadó.
19. § (1) A 17. § szerinti jóváhagyással rendelkező jogi személy nemzetközi együttműködési projektből származó egységekkel való kereskedelem jóváhagyása iránti kérelmet nyújthat be a megvalósított projektből származó kibocsátás-csökkentési egységeknek vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egységeknek a nemzeti forgalmi jegyzékben történő tartására és értékesítésére. A kérelmet a 6. melléklet szerint, a minisztériumnak elektronikus úton és írásban kell benyújtani.
(2) Tiszta fejlesztési mechanizmus projekt esetében az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell továbbá
a) a 2. melléklet szerinti tartalmi elemeket magában foglaló Tervdokumentumot magyar vagy angol nyelven,
b) a fogadó ország jóváhagyó nyilatkozatát, és
c) a Jegyzőkönyv 12. cikk (5) bekezdése szerinti Kijelölt Operatív Intézmény által készített Ellenőrző Jelentést.
(3) A kérelem elbírálására a 17. § (3)-(6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eljárási határidő indokolt esetben 15 nappal meghosszabbítható, és a miniszteri jóváhagyás 2012. december 31-éig érvényes.

III. A MAGYAR ÁLLAM ÁLTAL FOLYTATOTT NEMZETKÖZI KIBOCSÁTÁS-KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A kibocsátható mennyiségi egység értékesítésének feltételei

20. § (1) A miniszter a kibocsátható mennyiségi egységek értékesítésével, illetve vételével kapcsolatos döntési javaslatát:
a) az Éhvt. 9. §-ának (6) bekezdése alapján közzétett közleményre,
b) a Nemzeti Kibocsátási Leltárra,
c) az Éhvt. 4. §-ának (3) bekezdése alapján készített előrejelzések összesítésére,
d) a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségek - ideértve az Éhvt. 9. §-ának (4) bekezdése szerinti kötelezettséget - várható teljesülésére,
e) a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem területén kialakuló piaci mechanizmusokra és árviszonyokra, és
f) a kibocsátás-csökkentés költséghatékony megvalósításának elvére
alapítja.
(2) A kibocsátható mennyiségi egységeket a miniszter az általa kidolgozott javaslat alapján, a pénzügyminiszter egyetértésével értékesíti.
(3) A pénzügyminiszter a (2) bekezdésben foglalt javaslattal kapcsolatos egyetértését 15 napon belül adja meg. A pénzügyminiszter egyetértését megadottnak kell tekinteni, amennyiben a részére megküldött javaslat szakmai szempontból történő módosítását a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem kezdeményezi.

A kibocsátható mennyiségi egység értékesítésére kötött szerződés

21. § (1) Amennyiben a miniszter a Vevő vételi ajánlatát az adott piaci viszonyok között elérhető legmagasabb ár és a 20. § (1) bekezdésében foglalt szempontok alapján elfogadja, a pénzügyminiszter egyetértése esetén megköti a kibocsátható mennyiségi egység átruházására vonatkozó szerződést.
(2) A kibocsátható mennyiségi egység az ellenértékének pénzügyi teljesítése időpontjával ruházható át a Vevőre.
(3) A pénzügyi teljesítést követő 30 napon belül a miniszter tájékoztatja a pénzügyminisztert:
a) az értékesítés tényéről,
b) az értékesített kibocsátható mennyiségi egységek mennyiségéről,
c) a kibocsátható mennyiségi egység vételáráról, és
d) az Éhvt. 10. §-ának (3) bekezdésével összhangban az értékesítésből befolyt vételár felhasználásával kapcsolatosan kidolgozott javaslatáról.

IV. ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER

A Zöld Beruházási Rendszer célja

22. § (1) A kibocsátható mennyiségi egységeknek a 20. § alapján történt értékesítéséből származó, pénzügyileg teljesített ellenérték terhére Zöld Beruházási Rendszer működtet a minisztérium.
(2) A Zöld Beruházási Rendszer keretében az e rendeletben foglaltaknak megfelelő pályázati kiírás alapján támogatás nyújtható az Éhvt. 10. §-ának (3) bekezdésében meghatározott célra.
(3) A rendelkezésre álló forrás legfeljebb 5%-ának erejéig a miniszter döntése alapján a Zöld Beruházási Rendszerrel kapcsolatos működési költségek számolhatók el.
(4) Az e rendelet szerinti támogatásokkal összefüggő pályázatkezelési, lebonyolítási, döntés-előkészítési és ellenőrzési feladatok ellátásáról a minisztérium gondoskodik.

Támogatási feltételek

23. § (1) E rendelet alapján az EK-Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó
a) csekély összegű,
b) képzési,
c) kutatás-fejlesztési, valamint
d) regionális beruházási
támogatás nyújtható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás
a) vissza nem térítendő támogatás, ezen belül
aa) támogatás,
ab) kamattámogatás,
b) visszatérítendő támogatás,
c) egyéb kifizetés
formájában nyújtható.
(3) A Zöld Beruházási Rendszer keretében támogatást - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - belföldi székhelyű jogi személyi, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, egyéni vállalkozó, valamint természetes személy kaphat.
(4) Kamattámogatás a támogatást igénylő és a pénzintézet között létrejött hitelszerződésben meghatározott futamidőre, de legfeljebb a tárgyévet követő két évre nyújtható. A kamattámogatás mértéke a fizetendő kamat 100%-át is elérheti, figyelemmel a Korm. rendeletben meghatározott támogatási intenzitásra.
(5) A támogatott cél jellegétől függően - a pályázati felhívásban meghatározott feltételek szerint - előleg nyújtható.
(6) A miniszter köteles a pályázati felhívásban feltüntetni, valamint a támogatási szerződésben a támogatásban részesülőt (a továbbiakban: kedvezményezett) írásban tájékoztatni arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik támogatási fajtában részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a támogatási fajtára vonatkozó európai bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

Csekély összegű támogatás

24. § (1) A 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján nyújtható támogatás az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (ún. de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006. 12. 28.) hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.
(2) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

Képzési támogatás

25. § (1) A 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján nyújtható támogatás az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10/20. 2001. 1. 13.) hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.
(2) Képzési támogatást általános és szakosított képzéshez lehet nyújtani.
(3) A képzési támogatás nyújtásának részletes feltételeit a 7. melléklet tartalmazza.
(4) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás - beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is - intenzitása nem haladhatja meg a 7. mellékletben meghatározott mértékeket.

Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás

26. § (1) A 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján a kutatás-fejlesztési (a továbbiakban: K+F) projektekhez, műszaki megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséhez, valamint szabadalmazási költségekhez nyújtható támogatás az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra való alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10/33. 2001. 1. 13.) hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.
(2) A K+F támogatás nyújtásának részletes feltételeit a 8. melléklet tartalmazza.
(3) A K+F projekteknek nyújtható, ugyanazon elszámolható költségekre vonatkozó bármely támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a 8. mellékletben meghatározott mértéket.

Regionális beruházási támogatás

27. § (1) A 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján regionális beruházási támogatás az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302/29. 2006. 11. 01.) hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.
(2) Beruházási támogatás csak olyan induló beruházáshoz nyújtható, amely a kedvezményezett általi üvegházhatású gáz nettó kibocsátás csökkentésével jár.
(3) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a minisztérium írásban megerősíti, hogy a - további részletes vizsgálat tárgyát képező - projekt elvben megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek.
(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig - KKV-k esetében legalább három évig - fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz és cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.
(6) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzőkönyv felvételéig (a fenntartási időszak végéig) kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába kerül, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a miniszter előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a miniszter hozzájárult, a kedvezményezett mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a kedvezményezett köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatást a folyósítás(ok) időpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni.
(7) Beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján:
a) azon projektekhez, amelyek esetében (az előkészítő tanulmányok kivételével) a programnak a minisztérium internetes honlapján történő, a 28. § (1) bekezdése szerinti közzététele előtt merültek fel költségek;
b) acélipari tevékenységhez;
c) hajók gyártásához, javításához vagy átalakításához;
d) a szén bányászatához;
e) szintetikusszál-ipari tevékenységhez;
f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz;
g) a szállítási ágazatban gördülőeszköz vásárlásához;
h) a mezőgazdasági termékek előállításához;
i) csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek; és
j) az alábbi feltételek valamelyikének megfelelő nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak:
ja) olyan társaság, amelynek a saját tőkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét,
jb) olyan korlátolt felelősségi alapon működő társaság, amelynek törzstőkéje kevesebb mint a felére csökkent, és a csökkenés több mint egynegyede az előző 12 hónap során történt,
jc) olyan társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, és a társaság könyveiben kimutatott tőke kevesebb mint a felére csökkent, és a csökkenés több mint egynegyede az előző 12 hónap során történt,
jd) a társaság megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás külön jogszabályban foglalt kritériumainak, vagy
je) a társaság fizetésképtelenné vált, vagy külön jogszabály szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárást indítottak ellene.
(8) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:
a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:
aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),
ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;
b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése;
c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;
d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.
(9) A projekt előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (8) bekezdésben meghatározott megkezdésének.
(10) A regionális beruházási támogatás nyújtásának részletes feltételeit a 9. melléklet tartalmazza.
(11) A regionális beruházási támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a 9. mellékletben meghatározott mértéket.

Pályázati feltételek

28. § (1) A miniszter pályázati felhívást tesz közzé a minisztérium internetes honlapján, valamint a minisztérium hivatalos lapjában. A megjelenés tényét - a megjelenési hely megjelölésével - két országos terjesztésű napilapban is közölni kell.
(2) A pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, tartalommal, formában és nyomtatványon a minisztériumhoz kell benyújtani.
(3) A pályázónak a pályázati felhívásban meghatározott mértékű saját forrással kell rendelkeznie és a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kell azt biztosítania.
29. § (1) A pályázónak - ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik - a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, amely
a) 1 000 000 forint és ez alatti támogatási igény esetén 5000 forint,
b) 1 000 001-5 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 10 000 forint,
c) 5 000 001-10 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 25 000 forint,
d) 10 000 001-50 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 50 000 forint,
e) 50 000 001 forint és ez feletti támogatási igény esetén 100 000 forint.
(2) A pályázati díj megfizetésének módját a pályázati felhívás tartalmazza.
(3) Nem kell az (1) bekezdés szerinti pályázati díjat ismételten megfizetni, amennyiben a pályázó az előírt feltételeknek meg nem felelő pályázatát a pályázat kézhezvételét követő 10 munkanapon belül újra benyújtja.

Döntés a pályázatokról

30. § (1) A minisztérium a beérkezett pályázatokat folyamatosan érkezteti. A pályázat befogadásáról a pályázót tájékoztatni kell.
(2) A minisztérium 15 munkanapon belül a pályázat előírt feltételeknek való megfelelését - a beérkezett pályázatok felbontásával - ellenőrzi, az előírt feltételeknek meg nem felelő pályázatokat a pályázó részére visszaküldi, egyidejűleg az előírt feltételeknek megfelelő pályázatokat nyilvántartásba veszi.
(3) A minisztérium a benyújtott, a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelő pályázatokat a pályázat céljára tekintettel, szükség esetén külső szakértő bevonásával a (2) bekezdés szerinti határidőt követő 20 munkanapon belül értékeli. A pályázati felhívás alapján komplexnek minősülő pályázatok esetén az értékelés időtartama a miniszter döntése alapján 30 nappal meghosszabbítható. Az értékelés részeként helyszíni vizsgálat is tartható.
(4) A minisztérium az értékelt pályázatokat rangsorolja.
31. § (1) A benyújtott pályázatokról a miniszter írásban dönt.
(2) A miniszter a támogatásról szóló döntésre vonatkozó javaslatát 8 napos véleményezési határidővel megküldi az érintett minisztereknek.
(3) A miniszter az (1) bekezdés szerinti döntését az érintett miniszterek véleményének ismeretében, a pályázat hiánytalan benyújtásától számított 90 munkanapon belül hozza meg.
32. § (1) A Zöld Beruházási Rendszer keretében hozott döntésekről a minisztérium rendszeresen tájékoztatót készít, amelyet a döntést követő 10 munkanapon belül internetes honlapján, illetve hivatalos lapjának a döntést követően megjelenő számában közzétesz.
(2) A tájékoztató tartalmazza a támogatás kedvezményezettjének, tárgyának megnevezését, megvalósításának helyét, valamint a támogatás összegét.

A támogatási szerződés és annak módosítása

33. § A kedvezményezettel a szerződéskötéshez szükséges valamennyi feltétel teljesülése esetén a támogatási szerződést a miniszter, illetve a miniszter nevében az általa megbízott személy köti meg. A kedvezményezettnek a támogatási szerződés megkötésére a minisztérium által meghatározott időtartam, de legfeljebb a döntés kézhezvételétől számított 270 nap áll a rendelkezésére.
34. § (1) A támogatási szerződés módosítására a kedvezményezettnek fel nem róható okból, vis maior, illetve adatváltozás miatt kerülhet sor, vagy ha olyan új tény merül fel, mely a pályázat elbírálásakor nem volt ismert és a támogatást alapjaiban érinti.
(2) A támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani.
(3) A miniszter a szerződésmódosításra irányuló kérelmet értékeli és javaslatával együtt - az adatváltozás miatt szükséges szerződésmódosítás, illetve a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - 15 napos véleményezési határidővel megküldi az érintett minisztereknek. A vélemények figyelembevételével a módosításról a miniszter, illetve a miniszter nevében az általa kijelölt személy 10 napon belül dönt.
(4) A támogatási szerződés módosítására az érintett miniszterek véleményének kikérése nélkül is sor kerülhet a támogatási szerződésben meghatározott befejezési határidőnek egyszeri alkalommal, és legfeljebb 120 nappal történő meghosszabbítása esetén. A kérelem benyújtásának határideje a befejezési határidő utolsó napját megelőző 30. nap.

A támogatások ellenőrzése

35. § (1) A Zöld Beruházási Rendszer keretében nyújtott támogatások ellenőrzésének célja
a) a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának elősegítése,
b) a Zöld Beruházási Rendszer működési problémáinak feltárása és a tapasztalatok alapján a szükséges intézkedések megtétele,
c) a támogatott beruházás végrehajtása során létrejött kibocsátás-csökkentés ellenőrzése a pályázati feltételekben meghatározott módon.
(2) A támogatások felhasználását a minisztérium, továbbá a külön jogszabályokban, illetve a támogatási szerződésben meghatározott szervezetek ellenőrzik. A minisztérium megbízásából az ellenőrzést szükség esetén külső szakértők, illetve szakértő szervezetek is végezhetik.
(3) Az ellenőrzésre a támogatás folyósításakor, a támogatás felhasználása során, valamint a támogatás befejezését követően is sor kerül. Az ellenőrzés része lehet a helyszíni ellenőrzés is.
(4) A támogatás nem rendeltetésszerű, a szerződéssel ellentétes, illetve attól eltérő felhasználását az ellenőrző szerv jegyzőkönyvben rögzíti, és haladéktalanul javaslatot tesz a minisztérium részére a szükséges intézkedések megtételére. A kedvezményezett a jegyzőkönyvet aláírásával látja el, illetve az aláírás megtagadásának tényét az ellenőrző szerv a jegyzőkönyvben rögzíti.
(5) A minisztérium a támogatások felhasználását teljes körű eredményességi, hatékonysági és célszerűségi elemzéssel zárja. Az elemzést - amennyiben az erre vonatkozó igényt a kibocsátható mennyiségi egység átruházása tárgyában létrejött szerződésben kikötötték - az elkészültét követő 60 napon belül meg kell küldeni a Vevő által kijelölt személynek.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. § (1) Ez a rendelet - a 11. §-a (2) bekezdésének, valamint a 13. §-a (2) bekezdésének a kivételével - 2008. január 1-jén lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet 11. §-ának (2) bekezdése, valamint 13. §-ának (2) bekezdése a Magyar Köztársaság területén megvalósuló együttes végrehajtás hitelesítőire vonatkozó jogszabály hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott Jóváhagyó Nyilatkozattal rendelkező Szállítónak a rendelet hatálybalépését követő két hónapon belül be kell nyújtania az Átvevővel kötött kibocsátás-csökkentés értékesítési szerződést. Ennek elmaradása esetén, továbbá ha a rendelet hatálybalépése után kötött szerződés nem felel meg a 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek, a Jóváhagyó Nyilatkozatot a miniszter visszavonja.
(4) 2012-ben a jóváhagyott együttes végrehajtási projektek megvalósításáról és működtetéséről a Szállítónak a 13. § (1) bekezdésében meghatározott jelentéstételi kötelezettségét 2012. december 15-éig kell teljesítenie. A kibocsátás-csökkentési egységeket a 14. § (6) bekezdése szerint a nemzeti forgalmi jegyzék kezelője 2012. december 31-éig vezeti át.
(5) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projektmechanizmusaira tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1-2. cikkei,
b) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a kiotói jegyzőkönyvben meghatározott projekttevékenységek esetében a kibocsátási egységek Közösségen belüli kereskedelmi rendszere szerint történő üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentések kétszeres elszámolásának elkerüléséről szóló, 2006. november 13-i 2006/780/EK bizottsági határozat 1., 2. és 5. cikkei,
c) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet 2., 15. és 19. cikkei.