364/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány e rendelet 1. §-ának vonatkozásában a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. § (2) bekezdésének zs) pontjában, a 2. § vonatkozásában az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének g) pontjában, a 3-15. § és a 16. § (4)-(12) és (14)-(20) bekezdésének vonatkozásában az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint e rendelet 16. §-ának (13) és (21) bekezdése vonatkozásában a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 61. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:
1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosítottat MRI (mágneses magrezonancia), CT (komputertomográfia), DSA (digitális szubsztrakciós angiográfia) vizsgálatra kizárólag a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa utalhatja be. A PET-CT (pozitronemisszós tomográfia- komputertomográfia) vizsgálat várólistájára való felvételre a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-gyógyintézet klinikai onkológiai szakorvosa, idegsebész szakorvosa, valamint neurológus szakorvosa tehet javaslatot a külön jogszabály szerinti indikáció esetén.”
2. § (1) A Vhr. 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott - a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely- és pótjegyek árához, nem jár utazási költségtérítés. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút magyar vonalán, továbbá a BKV-HÉV vonalain Budapest közigazgatási határain kívül történő utazás esetén is jár az utazási támogatás.
(2) Az utazási támogatás igénybe vehető a (4) bekezdés szerinti utazási utalvánnyal, gépkocsival történő utazás esetén az (5) bekezdésben meghatározottak szerint, illetve a (14) bekezdés szerinti utazási költségtérítési utalvánnyal. Az utazási költségtérítési utalvány az OEP által rendszeresített olyan szigorú számadású nyomtatvány, amely két pénztári és egy ellenőrző szelvényből áll.”
(2) A Vhr. 11. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén legfeljebb egy kísérő jogosult az (1)-(4), (6)-(10) és (14)-(20) bekezdésben foglaltak szerint a kísérettel kapcsolatban felmerült utazási költségei (oda- és visszaút) megtérítésére, amennyiben az egészségügyi szolgáltatás beutalás szerinti igénybevételének helyén az orvos a kijelölt személy megjelenését igazolja: Több biztosított egyidejű kísérete során csak egyszeri utazási költség téríthető meg a kísérő részére.”
(3) A Vhr. 11. §-a a következő (14)-(22) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Utazási költségtérítési utalvány igénybevételére a (15) bekezdésben foglaltak szerint jogosult személy és kísérője az egészségbiztosítóval szerződést kötött közlekedési társaságok vonalain az utazási költségtérítési utalvánnyal díjfizetés nélkül utazhat.
(15) A utazási költségtérítési utalvány igénybevételére jogosult az a biztosított, aki
a) közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik, vagy
b) krónikus betegsége, vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe, vagy
c) szakorvosi vélemény alapján olyan egészségügyi szolgáltatóhoz utazik, amely lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) az Ebtv. 22. §-a (1) bekezdése ba) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatónál nagyobb távolságra található.
(16) Az utazási költségtérítési utalvány kiállítására kizárólag háziorvos és házi gyermekorvos jogosult.
(17) Az utazási költségtérítési utalvánnyal történő utazás lehetőségéről és az igénybevétel feltételeiről a biztosítottat a háziorvos, vagy házi gyermekorvos tájékoztatja.
(18) A biztosított a pénztári és ellenőrző szelvényt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének leigazolását követően, a következő orvos-beteg találkozó alkalmával háziorvosánál, házi gyermekorvosánál köteles leadni.
(19) Amennyiben a biztosított a (18) bekezdésben előírt kötelezettségének az ott meghatározott időpontban nem tesz eleget, úgy a (18) bekezdésben meghatározott időponttól számított 6 hónapon belül újabb utazási költségtérítési utalványt a háziorvos, házi gyermekorvos nem állíthat ki részére.
(20) A háziorvos, házi gyermekorvos a kiállított utazási utalványokról az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletben szabályozott, a „Háziorvosi betegforgalmi tevékenység tételes jelentése” „továbbküldés eszköze” soron jelentést tesz. Az utazási költségtérítési utalványon a megjelenést az egészségügyi szolgáltató leigazolja.
(21) Az utazási költségtérítési utalvány kiállítására, felhasználására és a szolgáltatás igénybevételének igazolására az (1)-(3) és (6)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a (14)-(20) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(22) Az utazási utalványok elszámolása a közlekedési társaságok és az egészségbiztosító között létrejött szerződés alapján történik.”
3. § A Vhr. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Betegszállításra az OEP a külön jogszabályban foglaltak szerint finanszírozási szerződést köt azzal a működési engedéllyel rendelkező szolgáltatóval, amely a külön jogszabályban meghatározottak szerint befogadásra került.”
4. § A Vhr. 25/A. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Járóbeteg-szakellátás és fogászati alapellátás esetén az elszámolási nyilatkozatot az egészségügyi szolgáltató az ellátást követően adja át a biztosítottnak.
(4) Kúraszerű ellátás, injekciós kúra, infúziós kúra, kötözés, gyógytorna kezelés, fizikotherápiás kezelés esetén az elszámolási nyilatkozatot a teljesítmény-elszámolás szempontjából egy ellátási esetnek minősülő, ezen ellátások vonatkozásában az összetartozó kezelések befejezésekor ellátás befejezésekor kell kiállítani és átadni a biztosítottnak.
(5) Dialízis kezelés esetén az elszámolási nyilatkozatot havonta, a tárgyhónapot követő első dialízis kezeléskor a tárgyhónapban elvégzett dialízis kezelésekről, valamint a kúra befejezésekor a még el nem számolt dialízis kezelésekről kell kiállítani és átadni a biztosítottnak.
(6) A beteg közvetlen jelenlétét nem igénylő diagnosztikai vizsgálat, mozgó szakorvosi szolgálat által végzett ellátás, szövettani vizsgálat és citológiai vizsgálat esetén a szolgáltatónak nem kell elszámolási nyilatkozatot kiállítania és átadnia a biztosított részére.
(7) A fogászati alap- és szakellátás, valamint a laboratóriumi ellátás esetében, az igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg meghatározásánál a finanszírozó által az egészségügyi szolgáltató részére megküldött utolsó teljesítmény-elszámolásnál alkalmazott fix pont-forint értéket kell figyelembe venni.”
5. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 4/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 4/A. § jelölése 4/A. § (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a 4. § (4) és (6) bekezdés szerinti esetekre.”
6. § A Kr. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Hibás az adat
a) ha a szolgáltató, a szolgáltatást igénybe vevő adatai, vagy az ellátás azonosítását, leírását szolgáló adatok nem felelnek meg a jogszabályokban, továbbá a kitöltési útmutatóban foglalt előírásoknak, továbbá
b) ha a fekvőbeteg-szakellátást igénybe vevő adatai azonos ellátási napon egyéb ellátási formában is jelentésre kerülnek, ez alól kivételt képeznek krónikus fekvőbeteg szakellátás esetén a CT, MRI diagnosztikai vizsgálatok, az újszülöttek járóbeteg-szakellátásban jelenthető szűrővizsgálata, továbbá az R. 8. mellékletében szereplő ellátások.
Amennyiben a hiba javítására az első elszámoló által, az átfedésekről készített és az érintett szolgáltatóknak kiküldött lista alapján az (1) bekezdésben előírt határidőig nem kerül sor, az átfedéssel érintett elszámolási tételek nem kerülnek elszámolásra, kivéve, ha az elszámolási tételek közötti átfedések rendezését e rendelet másképp szabályozza.”
7. § A Kr. 27/A. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A járóbeteg-szakellátás keretében végezhető egynapos sebészeti beavatkozásokat (egynapos OENO-k) az R. külön melléklete tartalmazza. Ezen beavatkozásokat a járóbeteg-szakellátást is végző fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató jelentheti a járóbeteg-szakellátására megállapított TVK-ja terhére, amennyiben megfelel a külön jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek. Az OEP a szolgáltató által jelentett beavatkozásokat a szerződésben rögzített minőségbiztosítási feltételek teljesítése mellett, a szerződésben elkülönített teljesítményvolumen mértékéig számolja el.”
8. § A Kr. 30/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató számára az OVSZ járóbeteg-szakellátási tevékenységet végez, annak díja a mindenkori járóbeteg-szakellátás teljesítményegységének forintértékén kerül meghatározásra az R. 2. mellékletében meghatározott pontértékekkel.”
9. § A Kr. 33. § (6) és (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A betegszállítás finanszírozására irányuló szerződésben meg kell határozni - az egészségügyi miniszter és az OEP főigazgatója által együtt kijelölt szakértői bizottság javaslata alapján - a területi ellátási kötelezettséget, illetve a folyamatos ellátás biztosítását. A betegszállító szolgáltatók saját maguk, vagy megbízottjuk útján napi 24, heti 168 órában kötelesek a biztosítottak számára rendelkezésre állni.
(7) A finanszírozást igénylő szolgáltatók erre irányuló igényüket a MEP-hez nyújthatják be, amelyet a (6) bekezdésben megjelölt szakértői bizottság bírál el és tesz javaslatot új szolgáltatók, illetve új kapacitások bevonására, valamint a meglévő kapacitások módosítására és az ellátási területre. A bizottság javaslatát az OEP főigazgatója hagyja jóvá, és egyetértés céljából megküldi az egészségügyi miniszternek.
(8) A betegszállításra finanszírozási szerződés az adott évi költségvetési törvényben az LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 5. Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás jogcímen rendelkezésre álló előirányzat mértékéig
a) új szolgáltatóval,
b) új kapacitásra,
c) a meglévő kapacitások módosítására
az egészségügyi miniszter egyetértésével köthető, illetve módosítható. Amennyiben az a)-c) pontok szerinti szerződéskötés éven túli kötelezettség-vállalást is eredményez, pénzügyminiszteri egyetértéssel köthető meg a finanszírozási szerződés.
(9) A betegszállítás megrendelője a betegszállítás nem teljesítését, illetve olyan késedelmes teljesítését, mely a beteg állapotának olyan mértékű rosszabbodásához vezetett, hogy ennek következtében a betegszállítás már mentési feladatnak minősült, haladéktalanul köteles írásban jelenteni a MEP felé.”
10. § A Kr. 37. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4)-(9) bekezdés számozása (5)-(10) bekezdésre változik:
„(4) A 8. melléklet szerinti krónikus rehabilitációs betegellátás súlyozási szorzói a finanszírozási összegek megállapítására csak azon szolgáltatók rehabilitációs osztályain nyújtott ellátás finanszírozásához alkalmazhatók, amelyek rendelkeznek működési engedéllyel és az egyes szakmák szerint illetékes szakmai kollégiumok által meghatározott szakmai feltételeknek megfelelnek. A feltételek fennállását a területileg illetékes MEP ellenőrzés alapján állapítja meg. Abban az esetben, ha a szolgáltató nem felel meg az egyes szakmák szerint illetékes szakmai kollégiumok által meghatározott szakmai feltételeknek, tevékenysége krónikus szorzóval, vagy ápolási szorzóval kerül finanszírozásra.”
11. § A Kr. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosított részére az intézménybe történő felvételétől az elbocsátásáig nyújtott ellátás egy ellátási esetnek számít, függetlenül attól, hogy ez idő alatt az intézmény egy vagy több, szervezetileg önálló osztályán nyújtották az ellátást. Ehhez az ellátási esethez tartozik a felvétel napján az ugyanazon intézetben nyújtott járóbeteg-szakellátás és a határnapon belüli ismételt felvétel is. Krónikus fekvőbeteg-szakellátó intézmények számára azok a napok nem kerülnek finanszírozásra, melyeken a beteg finanszírozott járóbeteg-szakellátást másik egészségügyi szolgáltatónál vesz igénybe.”
12. § A Kr. 43. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az R. 1/A. mellékletében szereplő - tételes elszámolás alá eső - egyszer használatos eszközök és implantátumok felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja a felhasznált eszköz(ök) beszerzését igazoló dokumentum(ok) és az ellátott esetek közötti megfeleltetést.”
13. § A Kr. a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § (1) Az R. 1/B. mellékletében szereplő tételes elszámolás alá eső gyógyszerek felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja a felhasznált gyógyszer beszerzését igazoló dokumentum(ok) és az ellátott esetek közötti megfeleltetést.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gyógyszerek felhasználásáról a szolgáltató a 17/A. melléklet szerinti adatokat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a finanszírozónak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gyógyszerekre eső éves országos keretszámot az OEP - az egészségügyi miniszter egyetértésével - határozza meg. Adott gyógyszer felhasználására az OEP szolgáltatónként keretet állapít meg, a finanszírozó a megállapított keret mértékéig finanszírozza a felhasználást.
(4) Az OEP az (1) bekezdés szerinti gyógyszereket - közvetlenül vagy a gyártó/forgalmazó közreműködésével - természetben is biztosíthatja. Az OEP a természetben biztosított gyógyszerek felhasználása tekintetében is felső korlátot állapíthat meg.”
14. § A Kr. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A szervtranszplantációs riadó jelentéséért és a szerv kivételéig történő donorellátásáért, ideértve a műtéti rendelkezésre állást is, egy szerv sikeres kivétele esetén (páros szerv esetén a páros szervért együttesen) 456 000 forint, több szerv sikeres kivétele esetén 600 000 forint díjazás jár. A szolgáltató a díjazás 70%-át köteles a szervkivételben közreműködő személyek díjazására fordítani.
(2) A szervet átültetésre előkészítő munkacsoport tevékenységéért - ha azt transzplantáció követi - az OEP szervenként 420 000 forint, máj esetén 900 000 forint és tüdő(k) esetén 135 000 forint díjazást folyósít.”
15. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes finanszírozási, szerződéskötési és eljárási kérdésekről szóló 41/2007. (III. 13.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény által nem szabályozott, határozott időre befogadott kapacitásokra vonatkozó szerződések 2008. december 31-ig érvényesek. A 2007. március 31-ig befogadott, az Eftv.-ben nem szabályozott kapacitásokra vonatkozó szerződéskötési jogosultság 2008. június 30-ig meghosszabbodik.”
16. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. december 30-án lép hatályba.
(2) Az 1. és a 3. §, a 4. §-sal megállapított Vhr. 25/A. § (4), (5) és (7) bekezdése, továbbá az 5-9. és 11-14. §, valamint e § (4)-(21) bekezdése 2008. január 1-jén, a 10. § 2008. március 1-jén, a 2. § 2008. április 1-jén, a 4. §-sal megállapított Vhr. 25/A. § (6) bekezdése és a Kr. 6/A. melléklet e rendelet 1. mellékletének 2. pontjával megállapított rendelkezése az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3) E rendelet 2008. május 1-jén hatályát veszti.
(4) A 11. § rendelkezéseit a 2008. február havi kifizetésekre kell először alkalmazni.
(5) A Vhr. 25/A. § (1) bekezdésének első mondatában az „az Ebtv. 18. §-ának (8)-(10) bekezdése szerinti elszámolási nyilatkozatot,” szövegrész helyébe az „az Ebtv. 18. §-ának (8)-(10) bekezdése szerinti elszámolási nyilatkozatot (a továbbiakban: elszámolási nyilatkozat),” szövegrész lép.
(6) A Kr. 4. § (9) bekezdésében az „értékhatárt meghaladó rész visszavonásra kerül” szövegrész helyébe az „értékhatárt meghaladó rész levonásra kerül” szövegrész lép.
(7) A Kr. 14. § (7) bekezdésében az „Az egy éven túl betöltetlen” szövegrész helyébe az „A 6 hónapon túl betöltetlen” szövegrész lép.
(8) A Kr. 14. § (8) bekezdésében az „egy évet meghaladóan” szövegrész helyébe a „6 hónapot meghaladóan” szövegrész lép.
(9) A Kr. 22. § (3) bekezdésében a „heti 45 óra rendelési idő esetén” szövegrész helyébe a „heti 30 óra rendelési idő esetén” szövegrész lép, azzal, hogy a bekezdés rendelkezéseit a 2008. február havi kifizetésekre kell először alkalmazni.
(10) A Kr. 33. § (2) bekezdésének a) pontja hatályát veszti.
(11) A területileg illetékes MEP az e rendelet 10. §-ában meghatározott ellenőrzést első alkalommal 2008. március 31-ig végzi el.
(12) A Kr. 40. §-ának (12) bekezdésében a „köteles a 37. § (5) bekezdés szerint jelentést küldeni” szövegrész helyébe a „köteles a 37. § (6) bekezdés szerint jelentést küldeni” szövegrész lép.
(13) A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Krm.) 2. § (9) bekezdésében a „14. pontjának alkalmazásában” szövegrész helyébe a „13. pontjának alkalmazásában” szövegrész lép.
(14) A Kr. 6/A. melléklete az e rendelet 1. melléklete szerint módosul.
(15) A Kr. 6/B. melléklete az e rendelet 2. melléklete szerint módosul.
(16) A Kr. 8. melléklete helyébe az e rendelet 3. melléklete szerinti melléklet lép, azzal, hogy annak rendelkezéseit a 2008. március havi kifizetésekre kell először alkalmazni.
(17) A Kr. 14. melléklete az e rendelet 4. melléklete szerint módosul.
(18) A Kr. az e rendelet 5. melléklete szerinti 17/A. melléklettel egészül ki.
(19) A Kr. 20. melléklete helyébe az e rendelet 6. melléklete szerinti melléklet lép.
(20) A Kr. 26. melléklete az e rendelet 7. melléklete szerint módosul.
(21) A Krm. 2. melléklete helyébe e rendelet 8. melléklete lép.