365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében - az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva -, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. §-a (1) bekezdésének a), c), e), g), h) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:
1. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítási nyugellátások, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó ellátások megállapításával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat
a) az igénylő lakóhelye, illetve a foglalkoztató vagy egyéb szerv székhelye (telephelye) szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság,
b) hozzátartozói nyugellátás esetén, ha az elhunyt jogszerző saját jogú nyugellátásban - ide nem értve a rehabilitációs járadékot - részesült, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
látja el.”
2. § A TnyR. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A nyugellátások, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátások folyósításával kapcsolatos feladatokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: nyugdíjfolyósító szerv) látja el.”
3. § (1) A TnyR. a 8. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj”
(2) A TnyR. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása során, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a (1) bekezdésének e)-f) pontja szerinti személy esetén a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot megelőző naptári napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.”
4. § A TnyR. 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/B. § (1) A járulékfizetési felső határ - Tny. 13. §-ának (1) bekezdése szerint csökkentett - összegét a 15. § megfelelő alkalmazásával kell meghatározni.
(2) Ha a 2007. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 227 000 forintnál több,
a) a 227 001-258 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
b) a 258 001-291 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát,
c) a 291 001-324 000 forint közötti átlagkereset hetven százalékát,
d) a 324 001 forint feletti átlagkereset hatvan százalékát
kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.”
5. § A TnyR. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A Tny. 22/A. §-a szerinti emelésről - az 1. § (1) bekezdésének a) pontja, illetve (2) bekezdésének a) pontja szerinti - regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság határoz, a kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.”
6. § A TnyR. 14-16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) A Tbj. 34. §-ának (1) bekezdése szerint megállapodást kötő személy e minőségben eltöltött idejére a nyugellátás megállapításánál az az összeg számít keresetnek, amely után nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet.
(2) Ha a nyugdíjigénylőt 1997. január 1-je előtt főfoglalkozásában a teljes (törvényes) munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatták, a mellékfoglalkozásból származó keresetet is figyelembe kell venni a havi átlagkereset meghatározásánál.
(3) A Tny. 13. §-a alapján a Tny. 22. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott kereset (jövedelem) megállapításánál a baleseti járadékot a nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összegén felül akkor is figyelembe kell venni, ha a naptári évre számított kereset, jövedelem ezzel a járulékfizetési felső határösszeget meghaladja.
(4) Ha a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető keresettel, jövedelemmel azonos időre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, erre az időtartamra a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell figyelembe venni.
(5) A Tny. 22. §-a (1) bekezdésének i) pontja alkalmazásánál annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként, jövedelemként figyelembe venni, amely bevétel 20 százaléka után a mezőgazdasági őstermelő a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot, illetőleg a 9,5 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló nyugdíjjárulékot megfizette.
(6) Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál a Tny. 22. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ellátásokat, juttatásokat keresetként a 15. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell számításba venni.
(7) Ha az 1992. március 1-je előtt hatályos jogszabályok egyes személyek - így különösen a háztartási alkalmazottak, egyéni gazdálkodók - esetén a járulékalapul szolgáló jövedelmet az elért jövedelemtől függetlenül konkrét összegben állapították meg, erre az időszakra keresetként ezt az összeget kell figyelembe venni azzal, hogy e keresetet a 15. § szerint csökkenteni nem kell. Az 1992. február 29-ét követő ilyen időszakra keresetként - ha tényleges jövedelemmel a nyugdíjigénylő nem rendelkezik - a külön jogszabályban meghatározott, az adott jogviszony fennállása alatt érvényes minimálbért kell figyelembe venni, és a 15. § szerint csökkenteni kell.
(8) A (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára nézve is, amelyet az igénylő szigorított javító-nevelő munkában töltött, vagy amely alatt a szakszövetkezeti tag 1992. március 1-je előtt társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(9) A bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél föld alatt legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját, kérelemre, annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott. A munkakör változása esetén a korábbi korkedvezményes munkakörben elért átlagkeresetet kell alapul venni, ha az igénylő a változásig is legalább tizenöt évet dolgozott föld alatt korkedvezményre jogosító munkakörben, és a korábbi munkakör szerinti átlagkereset számára kedvezőbb. A gazdálkodó szervezet, illetőleg a korkedvezményre jogosító tevékenység megszűnése esetén az azonos tevékenységet folytató bányaüzemnél, ennek hiányában a bányászat ágazati irányítását ellátó miniszter által - az illetékes érdek-képviseleti szerv véleményének meghallgatásával - meghatározott bányaüzemnél azonos munkakörben foglalkoztatottak átlagkeresetét kell figyelembe venni. E rendelkezés akkor alkalmazható, ha az igénylő a nyugdíj megállapításáig korkedvezményre jogosító munkát végzett, vagy egészségi okból került föld feletti munkakörbe. A kereseti átlag megállapításánál az azonos munkakörben foglalkoztatottak nyugdíjjárulék-köteles keresetét, jövedelmét kell figyelembe venni.
(10) Ha nemzetközi egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor ennek összegét a nyugdíjigénylő nyugdíjazását megelőzően betöltött munkakörében, illetőleg ahhoz hasonló munkakörben a nyugellátás megállapításának időpontja szerinti - a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által közölt - kereset országos átlaga alapján, de legfeljebb a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összegének figyelembevételével kell meghatározni.
(11) A havi átlagkereset meghatározása során a kereseti (jövedelmi) adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre (jövedelemre) vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak, illetve jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal - így különösen a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdése vagy 50. §-ának (6) bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset (jövedelem) kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással - lehet igazolni.
15. § (1) A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időponttól elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó keresetet, jövedelmet naptári évenként a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és (4) bekezdésében foglaltak szerint csökkenteni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított keresetet, jövedelmet, továbbá az 1987. december 31-ét követően megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásról szóló rendelkezések alapján járó 1987. december 31-e utáni és 1998. január 1-je előtti időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a személyi jövedelemadó e keresetekre eső képzett összegével. Az adó, illetve az alapjául szolgáló kereset kiszámításánál a (4)-(5) bekezdésben foglaltakon felül további, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő tételeket és adókedvezményeket figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A (2) bekezdés szerinti keresetet a következők szerint kell megállapítani:
a) a naptári évben elért (az ebben az évben kifizetett adóköteles jutalom és adóköteles év végi részesedés nélküli) kereset, továbbá az átlagszámítási, illetőleg a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásról szóló rendelkezések alapján járó, az 1998. január 1-je előtti időre kifizetett keresetkiegészítés összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd
b) az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal), és a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom (jutalomrész) és év végi részesedés összegét,
c) majd - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - meg kell határozni az így kiszámított összegre eső, az adott évben hatályos adótábla szerint megállapított adóösszeget, majd ezt el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal),
d) az egy napra eső adóösszeget meg kell szorozni a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, és
e) ezzel az összeggel kell a naptári évi, tényleges keresetet csökkenteni, majd
f) az így kiszámított összeghez hozzá kell adni az adott naptári évben elért, adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet, valamint az átlagszámítási időszak alatt folyósított és 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadék adott naptári évre szóló összegét.
(4) Az adott évben elért, a (3) bekezdés b) pontja szerint éves szintre számított keresetből
a) 1988-1990. évben évente 12 000 forintot,
b) 1994. évben 10 százalékot
le kell vonni, és az erre eső, az adott évben hatályos adótábla szerint megállapított adóösszeget kell a (3) bekezdés b) pontja szerint számított keresetből a (3) bekezdés c)-e) pontja szerint levonni.
(5) Az éves szintű keresetekhez tartozó adó - (3) bekezdés c) pontja szerinti - meghatározása során az adott évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből
a) 1991. évben 3000 forintot,
b) 1993. évben 2400 forintot,
c) 1995. évben az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékát,
d) 1997. évben a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 43 200 forintot,
e) 1998. évben a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 50 400 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
f) 1999-2001. évben a kereset 10 százalékát, de évente legfeljebb 36 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
g) 2002. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 60 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
h) 2003. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 108 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
i) 2004-2007. évben a kereset 18 százalékát, de évente legfeljebb 108 000 forintot,
j) 2008-ban a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 136 080 forintot
kell levonni.
(6) Az (1)-(5) bekezdés alapján meghatározott naptári évi kereseteket, valamint - ha az 1988. január 1-je előtti keresetet is figyelembe kell venni - a Tny. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti kereseteket a 2. számú mellékletben foglalt szorzószámok figyelembevételével kell növelni. A tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépéséig - a tárgyévet megelőző évi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok figyelembevételével - a Tny. 73. §-a szerint előleget kell megállapítani.
16. § (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért - a Tny. 22. §-a, illetve e rendelet 14. §-a és 15. §-ának (2) bekezdése szerint figyelembe veendő - keresetnek a 15. § (6) bekezdése szerint számított együttes összegét el kell osztani az ez idő alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek figyelembe vett keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.
(2) A Tny. 39. §-a szerint számított arányosan elismert szolgálati idő alkalmazása esetén a naptári évi keresethez tartozó osztószámként - a Tny. 22. §-a (7)-(8) bekezdéseinek alkalmazásával - azokat a napokat, amelyekre az igénylőnek keresete, jövedelme volt, arányosítás nélkül kell figyelembe venni.
(3) Az 1996. december 31-ét követően az adott naptári éven belül egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony esetén osztószámként csak azok a napok vehetők figyelembe, amelyekre az igénylőnek az egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony mindegyikében volt keresete.”
7. § A TnyR. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Ha a felülvizsgálat szerint a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas rehabilitációja javasolt, vagy egészségkárosodása már nem éri el a jogosultsághoz szükséges mértéket, a nyugellátást a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság a megszüntető határozat keltét követő második hónap első napjától szünteti meg, kivéve, ha a nyugdíjas részére ezt megelőző időponttól kezdődően olyan ellátást állapít meg, amelynek jogosultsági feltételei a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való egyidejű jogosultságot kizárják.
(2) Ha a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel kell megszüntetni, a megszüntetésről e tény megállapítását követő hónap első napjától a nyugdíjfolyósító szerv határozatban intézkedik.
(3) Ha a Tny. 36/D. §-ának (2) bekezdése, illetve 36/G. §-ának (2) bekezdése alapján előírt felülvizsgálat a jogosultsági feltételek hiányát állapítja meg, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat az ellátás folyósítása felfüggesztésének kezdő időpontjától kell megszüntetni.
(4) A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság új igényként történő elbírálásánál a korábbi nyugdíjazásnál figyelembe vett és a nyugdíjasként szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni.
(5) Az irányadó korhatár betöltése után a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a Tny. 36/D. §-a, illetve 36/G. §-a alapján megszüntetni nem lehet.
(6) A Tny. 36/D. §-a (5) bekezdésének, illetve 36/G. §-a (4) bekezdésének alkalmazása során a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét a Tny. 31. §-ának (3) bekezdése szerint kell megállapítani.”
8. § (1) A TnyR. 62. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az özvegyi nyugdíj mértékének a Tny. 50. §-a (2)-(3) bekezdése alapján történő meghatározásánál a Tny. 73. §-a alapján megállapított előleg saját jogú nyugdíjnak minősül.”
(2) A TnyR. 62. §-ának (10) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Az özvegyi nyugdíj Tny. 50. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti mértékét a saját jogú nyugellátás Tny. 83/A-83/B. §-a szerinti szünetelése nem érinti.”
9. § A TnyR. 72/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72/A. § Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátással, vagy a hatáskörébe utalt más ellátással kapcsolatos határozatának bírósági felülvizsgálata során a bíróság a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet új eljárásra utasítja, vagy a keresetet elutasítja, de az ítélet indokolásában tényként rögzíti a munkaképesség-változás, illetve egészségkárosodás mértékét, bekövetkezésének időpontját, fennállásának várható időtartamát, az esetleges felülvizsgálat időpontját, illetve a rehabilitálhatóságra, a szakmai munkaképességre vonatkozó véleményt, akkor az új eljárás, illetőleg az újabb igénybejelentés alapján megindult eljárás során a jogszabályban meghatározott orvosszakértői, illetve rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményének ismételt beszerzése nélkül kell az igényt elbírálni.”
10. § A TnyR. 72/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72/C. § A Tny. 78. §-ának alkalmazása során az ügyfél új ellátás iránti igénybejelentése is a megszüntető határozat azonnali végrehajtására irányuló kérelemnek minősül.”
11. § A TnyR. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § 2008. január 1-jétől a Tny. 36/D. §-ának (1) bekezdésében, a Tny. 36/G. §-ának (1) bekezdésében, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 13. §-a (1) bekezdésének e) pontjában szabályozott és a külön jogszabály szerinti egészségkárosodási járadékok esetében meghatározott megszüntetési ok, továbbá a Tny. 83/B. §-ában szabályozott szünetelési ok, valamint a rehabilitációs járadék - az Rjtv. 4. §-ának (2) bekezdése szerinti - csökkentésének vizsgálata céljából az állami adóhatóság a nyugdíjas, járadékos keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokról köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Az állami adóhatóság és az ONYF az adatszolgáltatás rendjét megállapodásban rendezi.”
12. § A TnyR. 80. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(9) bekezdések számozása (8)-(10) bekezdésre változik:
„(7) A folyósításra kerülő nyugellátás összegébe be kell számítani a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által - jogszabály szerint feladat- és hatáskörükbe tartozóan - megállapított azon ellátásnak az összegét, amelynek felvétele utóbb, a saját jogú nyugellátás visszamenőleges érvényesítése miatt minősül jogalap nélküli ellátásnak.”
13. § A TnyR. 85. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Tny. 83/B. §-ának (1) bekezdésében említett ellátásban részesülő, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, amennyiben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkét hónapra számított összegét, köteles erről 15 napon belül a nyugdíjfolyósító törzsszámára hivatkozással bejelentést tenni a nyugdíjfolyósító szervhez.”
14. § (1) A TnyR. 86. §-ának (3) bekezdése a következő új második mondattal egészül ki:
„Ha a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték, akkor az adatszolgáltatási kötelezettség is ezt a munkáltatót terheli.”
(2) A TnyR. 86. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A rehabilitációs járadékban részesülő személyről a nyilvántartó lappal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget a nyugdíjfolyósító szerv teljesíti.”
(3) A TnyR. 86. §-ának (9) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:
„Az adatszolgáltatás teljesítéséről a felszámoló, illetve a végelszámoló kérésére a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazolást állít ki.”
15. § A TnyR. 87. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartó lapot köteles kiállítani]
„d) a Tbj. 26. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban részesülő személyről a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben részesülő személyről az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató, annak hiányában a segélyt folyósító szerv, az ápolási díjban részesülő személyről a kincstár illetékes területi szerve,”
16. § A TnyR. 88/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartásra kötelezett a Tny. 97. §-ának (2) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettségét - a 2006. évet megelőző időszakra vonatkozó adatszolgáltatás kivételével - elektronikus ügyintézés keretében, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer erre a célra kialakított szolgáltatásainak igénybevételével is teljesítheti.”
17. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 1-16. §-a és 18. §-a 2008. január 2-án hatályát veszti. Ez a rendelkezés 2008. január 3-án hatályát veszti.
(3) A TnyR. e rendelettel megállapított rendelkezéseit - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a 2007. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátások, valamint az említett időpontot követő adatszolgáltatás esetén kell alkalmazni. A 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjakra az akkor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A TnyR. 1-2. §-ának e rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, a Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV ZRt.) Nyugdíj Igazgatóság által folyósított ellátásokat 2008. január 1-jétől a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
(5) A vasutas nyugdíjigazgatás megszűnésével a Vasutas Önkéntes Támogatási Alap Közhasznú Egyesület, a Rudolf Segélyező Egyesület, a Vasutas Segélyező Egyesület, a Vasutasok és Közlekedési Dolgozók Jótékonysági Egyesülete, valamint a Mozdonyvezetők, Vasútüzemi Dolgozók Segélyező Egyesülete (a továbbiakban: egyesületek) 2007. december 31-én nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátásban, baleseti járadékban részesülő tagjai tagdíjának az ellátásból történő levonásáról - megfelelő térítés ellenében - a nyugdíjfolyósító szerv gondoskodik, feltéve, hogy a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóság a tagok említett szervezeteknek adott írásos nyilatkozata alapján december hóban teljesített levonást. A tagdíj ellátásból történő levonása az egyesületnek adott írásos felhatalmazás alapján azon tagok esetében is foganatosítható, akiknek az ellátásra való igényük 2008. január 1-jét megelőzően megnyílt, és annak elbírálása ebben az időpontban a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság hatáskörébe tartozott volna. A tagdíjlevonások és a térítés elszámolásának rendjét az egyesületek és a nyugdíjfolyósító szerv megállapodásban rögzítik.
(6) A TnyR. e rendelettel megállapított 15. §-ának (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően 2008. évben - a 2008. évi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépéséig - az előleg megállapítása során a 2007. évre vonatkozó valorizációs szorzószámokat az 1950-2003. évi keresetek esetében 1,075-tel kell megszorozni, a valorizációs szorzószám 2004. évi kereset esetében 1,184; 2005. évi kereset esetében 1,075; 2006. évi kereset esetében 1.
18. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a TnyR.
aa) 1. §-a (2) bekezdésének c) pontjában „a vasutas nyugdíj-megállapító és -folyósító szerv, vagy” szövegrész,
ab) 1. §-a (3) bekezdésének b) pontjában „a c) pontban nem említett” szövegrész,
ac) 1. §-a (3) bekezdésének c) pontja,
ad) 18. §-a,
ae) 26. §-a,
af) 72. §-a,
ag) 72/B. §-a (1) bekezdésében „a vasutas biztosított esetében a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatósághoz,” és az „, illetőleg a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatósághoz (a továbbiakban együtt: igazgatási szerv)” szövegrész,
ah) 81. §-ának (1) bekezdésében „- a Vasutaknál a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóság -” és az „, illetőleg Vasutaknál a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóságnak kell megfizetni” szövegrész,
ai) 81. §-ának (2) bekezdésében „, a Vasutaknál pedig a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóságnak kell megfizetni” szövegrész,
aj) 81. §-ának (3) bekezdésében és 87. §-ának (4) bekezdésében „- a Vasutaknál a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóság -” szövegrész,
ak) 85. §-ának (2) bekezdésében a „(ha az ellátást a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatósága állapította meg a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóságnak)” szövegrész,
al) 87. §-ának (2) bekezdésében „a gyermekgondozási díj és” szövegrész;
b) a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet
ba) 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „(MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság)” szövegrész,
bb) 2. §-ának (4) bekezdésében a „, a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak pedig saját hatáskörében” szövegrész;
c) a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet 10. §-a (1) bekezdésének első mondatában az „, illetőleg - a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságától ellátásban részesülők esetében - a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóság” szövegrész;
d) a polgármester öregségi nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka megállapításáról és folyósításáról szóló 209/2006. (X. 17.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében található tájékoztatóban az „, illetve a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóságnál” szövegrész;
e) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a.
(2) E rendelet hatálybalépésével
a) a TnyR.
aa) 11/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „munkaképesség-csökkenés mértékének” szövegrész helyébe a „munkaképesség-csökkenés, illetve egészségkárosodás mértékének” szövegrész,
ab) 23/A. §-ában a „Tny. 31. §-a (3) bekezdésének” szövegrész helyébe a „Tny. 36/D. §-a (4) bekezdésének, illetve 36/G. §-a (4) bekezdésének” szövegrész,
ac) 25. §-ában a „Tny. 31. §-a (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „Tny. 36/D. §-a (4) bekezdésének, illetve 36/G. §-a (4) bekezdésének” szövegrész,
ad) 66/C. §-ában az „ONYF” szövegrész helyébe az „Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) szövegrész,
ae) 86. §-a (2) bekezdésének első mondatában az „Annak a szervnek (szervezetnek), illetve foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak, amelynek (akinek)” szövegrész helyébe az „Annak a szervnek (szervezetnek), amelynek” szövegrész,
af) 86. §-ának (9) bekezdésében a „Cstv. 53. §-ának (2) bekezdése, illetve a Ctv. 112. §-ának (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „Cstv., illetve a Ctv. rendelkezései szerint” szövegrész,
ag) 89. §-a (5) bekezdésének a) pontjában „(a megváltozott munkaképességűeket megillető rendszeres pénzellátás)” szövegrész helyébe „(a megváltozott munkaképességűeket megillető rendszeres pénzellátás, illetve az egészségkárosodott személyeket külön jogszabály szerint megillető szociális ellátás)” szövegrész,
ah) 89. §-ának (9) és (11) bekezdésében a „Szociális és Foglalkoztatási Hivatal” szövegrész helyébe a „Foglalkoztatási és Szociális Hivatal” szövegrész;
b) az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, illetve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságánál (a továbbiakban együtt: folyósító szerv)” szövegrész helyébe a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (a továbbiakban: folyósító szerv)” szövegrész;
c) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, illetve MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság (a továbbiakban együtt: folyósító szerv)” szövegrész helyébe a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: folyósító szerv)” szövegrész;
d) a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet
da) 10. §-a (1) bekezdésének második mondatában az „Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal, valamint a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatósággal” szövegrész helyébe az „Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal és a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal” szövegrész,
db) 10. §-ának (2) bekezdésében az „Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal, valamint a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatósággal” szövegrész helyébe az „Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal és a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal” szövegrész;
e) a Kiváló Művész, az Érdemes Művész, valamint a Népművészet Mestere járadék folyósításáról szóló 374/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet
ea) 1. §-ának (2) bekezdésében a „szervek” szövegrész helyébe a „szerv” szövegrész, az „állapítják meg, illetőleg folyósítják” szövegrész helyébe az „állapítja meg, illetőleg folyósítja” szövegrész,
eb) 1. §-ának (3) bekezdésében a „szervek” szövegrész helyébe a „szerv” szövegrész, az „intézkednek” szövegrész helyébe az „intézkedik” szövegrész,
ec) 2. §-ának (1) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, illetve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság (a továbbiakban együtt: folyósító szerv)” szövegrész helyébe a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: folyósító szerv)” szövegrész,
ed) 2. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „szervek” szövegrész helyébe a „szerv” szövegrész;
f) a polgármester öregségi nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka megállapításáról és folyósításáról szóló 209/2006. (X. 17.) Korm. rendelet
fa) 1. §-ának (3) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, illetve a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóságnál (a továbbiakban együtt: megállapító szerv)” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (a továbbiakban: megállapító szerv)” szövegrész,
fb) 1. §-ának (6) bekezdésében a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóság (a továbbiakban együtt: folyósító szerv)” szövegrész helyébe a „Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: folyósító szerv)” szövegrész
lép.