378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (7) bekezdésének t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet hatálya a környezethasználattal, a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos - megbízás alapján végzett - környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységre terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) eljáró hatóság:
aa) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői szakterület, illetve részterületei vonatkozásában a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: területi kamara),
ab) az 1. melléklet 2. és 3. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: főfelügyelőség),
b) környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység (a továbbiakban együttesen: szakértői tevékenység): a környezeti elemek védelmével, a természeti erőforrások gazdálkodásával kapcsolatos műszaki, természettudományi jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, az ehhez szükséges adatgyűjtési tevékenység végzése, továbbá hatásvizsgálati és egyéb környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi dokumentációk összeállítása,
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy: aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja,
d) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
2. § (1) Szakértői tevékenységet az folytathat, aki a következő feltételeknek megfelel:
a) a 4. §-ban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkezik,
b) a 5. §-ban meghatározott szakmai gyakorlatot igazol,
c) büntetlen előéletű,
d) környezetvédelmi szakértő esetén mérnöki kamarai tagsággal rendelkezik, és
e) magyar állampolgár vagy szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
és az eljáró hatóság - a 6. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel - a szakértői névjegyzékbe a bejegyezte.
(2) Harmadik ország állampolgára számára viszonosság alapján állapítható meg szakértői jogosultság.
3. § (1) A szakértő csak olyan, az 1. mellékletben meghatározott szakértői szakterületen végezhet tevékenységet, amelyre szakértői jogosultsággal rendelkezik.
(2) A jogi személyiséggel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) szakértői tevékenységet akkor folytathat, ha tagját vagy alkalmazottját az adott szakterületen a szakértői névjegyzékbe bejegyezték.
(3) A szakértő által végzett szakértői vizsgálatnak - a megbízás keretein belül - az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie.
(4) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatot végző szakértő nevét, a szakértői névjegyzékbe való bejegyzés számát és a szakértői szakterület megnevezését.
(5) Amennyiben a megbízott szakértő valamely részletkérdés megítéléséhez nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, úgy a szakértői vizsgálatba külön szakértőt vonhat be. A végleges szakértői véleményen fel kell tüntetni - a (4) bekezdésben meghatározott adatok megnevezésével - a szakértői vizsgálat egészéért felelős szakértőt és a munkarészt elkészítő szakértőt a munkarész megjelölésével.

A SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZAKMAI FELTÉTELEI

Szakirányú végzettség és szakmai gyakorlat

4. § A szakértői tevékenység folytatásához a 2. mellékletben meghatározott felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon, vagy alap-, illetve mesterképzési szakon, továbbá szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél szükséges.
5. § (1) A szakértői tevékenység folytatásához az oklevél megszerzését követően a (2) bekezdésben felsorolt szakterület részterületein legalább a (3) bekezdésben meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat szükséges.
(2) Szakmai gyakorlati idő megállapításához figyelembe vehető szakterületek:
a) felsőoktatási intézményben szaktárgy-oktatói,
b) környezetvédelmi tervezői,
c) környezetvédelmi megbízotti,
d) környezetvédelmi igazgatási,
e) a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatási, fejlesztési,
f) környezetvédelmi tanácsadási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben végzett tanácsadói, vezető tisztségviselői,
g) egyéb a szakterületnek, illetve részterületnek megfelelő területen végzett
tevékenység.
(3) Szakmai gyakorlati idő megállapításához figyelembe vehető időtartam:
a) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén 5 év,
b) főiskolai szintű képzésben vagy alapképzésben szerzett oklevél esetén 8 év.

A szakértői névjegyzék

6. § (1) A szakértői névjegyzékbe való bejegyzésről az eljáró hatóság dönt.
(2) A szakértői névjegyzékbe való bejegyzést az eljáró hatóságnál írásban az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kérni.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező személyazonosító adatait (név, születési név, lakcím),
b) anyja nevét,
c) születési helyét, idejét,
d) értesítési címét,
e) aláírását,
f) a kérelmezett szakértői szakterület, illetve - amennyiben a kérelem arra irányul - a részterület megnevezését,
g) nyilatkozatot a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakról.
(4) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél, illetve a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozat másolatát,
b) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvényt vagy az átutalásról szóló bizonylatot,
c) a szakmai gyakorlat igazolását,
d) részletes szakmai tevékenységét bemutató önéletrajzát.
(5) Ha a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve a végzettség 4. §-ban meghatározott szintje nem állapítható meg, az eljáró hatóság megkeresheti a Magyar Rektori Konferenciát, hogy az a szakiránnyal, illetve a végzettséggel kapcsolatos álláspontjáról adjon tájékoztatást.
(6) Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy az e rendeletben meghatározott szakértői tevékenység folytatására jogosult más EGT-államban meghatározott követelmények alapján és a szakértői tevékenység gyakorlásának követelményei az e rendeletben foglalt követelményekkel azonosak, a szakértői tevékenység gyakorlását a tevékenység megkezdésétől számított 8 napon belül be kell jelentenie az eljáró hatóságnak.
(7) A (6) bekezdésében meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a (3) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakat,
b) a szakértői szakterület, illetve részterület megnevezését, és
c) a szakértő szakértői tevékenységét más EGT-államban engedélyező, illetve ellenőrző szakmai szervezet megnevezését és címét.
7. § A területi kamara a szakértőt a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott névjegyzékbe jegyzi be. A 6. § (6) bekezdésében meghatározott szakértőt a területi kamara kérelemre jegyzi be a névjegyzékbe.
8. § (1) A főfelügyelőség a hatáskörébe tartozó szakértőkről szakterületenként, illetve részterületenként fejezetekre bontott, nyilvános névjegyzéket vezet. A 6. § (6) bekezdésében meghatározott szakértőt a főfelügyelőség kérelemre jegyzi be a névjegyzékbe.
(2) A névjegyzék a szakértők nevét, szakirányú végzettségét, értesítési címét és nyilvántartási számát tartalmazza.
(3) A főfelügyelőség az (1) bekezdésben meghatározott névjegyzékbe kérelemre a gazdálkodó szervezeteket is bejegyzi, ha a 3. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel és azt megfelelő dokumentumokkal igazolja.
(4) Gazdálkodó szervezet esetében a névjegyzék tartalmazza:
a) a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,
b) a szakértői névjegyzékbe bejegyzett tag, vagy alkalmazott nevét a szakértői szakterület, illetve részterület megnevezésével.
(5) Törli a főfelügyelőség a névjegyzékből azt a személyt,
a) aki a törlést maga kérte,
b) aki elhalálozott,
c) akivel kapcsolatban a névjegyzéki bejegyzést követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakértői névjegyzékbe való bejegyzést nem tette volna lehetővé.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, és 2009. január 1-jén hatályát veszti.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A kiadott és érvényes szakértői, környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedélyek a bennük megjelölt lejárat idejéig, de maximum 5 évig érvényesek.
10. § Ez a rendelet
a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdésének, 9. cikkének, 11. cikkének, 13. cikkének és 17. cikk 6. pontjának, valamint
b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikkeinek
való megfelelést szolgálja.
11. § A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A rendelet szabályai nem érintik:]
„e) a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi és tájvédelmi szakértők tevékenységét.”