37/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet

egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdésének b), c), h) és k) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, illetve a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § b) pontjának ba) alpontjában kapott felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) és c) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet módosítása

1. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: R.) 5/A. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A szakmai programhoz mellékletként csatolni szükséges]
„a) az Szt. 94/B. §-ának (1) bekezdése, illetve 94/D. §-ának (1) bekezdése szerinti megállapodások tervezetét, az Szt. 94/B. §-ának (3) bekezdése szerinti kivételekkel,”
2. § Az R. 6. § (5) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottak képesítési előírásait a 3. számú melléklet tartalmazza. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól - ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű személyeket - a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre felmentést adhat, ha”
[a) a munkakört betölteni kívánó személy a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy
b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges képesítés megszerzését.]
3. § (1) Az R. 28. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást csak házi segítségnyújtásra működési engedéllyel rendelkező intézmény, szolgáltató biztosíthat. A csak jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma intézményenként, illetve szolgáltatónként nem haladhatja meg a házi segítségnyújtásban részesülő személyek számának háromszorosát. Ha a csak jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő ellátott házi segítségnyújtást igényel, és a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükséglete fennáll, a részére jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító köteles a házi segítségnyújtást is nyújtani.”
(2) Az R. 28. § (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A (3) bekezdés a) pontja szerinti műszaki rendszernek alkalmasnak kell lennie az események dokumentálására, az önellenőrzésre, a szociális gondozó helyszínre érkezésének nyugtázására, valamint a kétirányú kommunikációra.”
4. § (1) Az R. 40. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha több szakosított személyes gondoskodási formát egy intézmény keretében szerveznek meg, az intézményvezető feladatait bármely működtetett szakosított szolgáltatási forma vezetőjére meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy elláthatja.”
(2) Az R. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 40-62. §-okban foglalt rendelkezéseket a nappali melegedőre, a hajléktalanok átmeneti szállására és éjjeli menedékhelyére, a bázis-szállásra, valamint a lakóotthonra nem kell alkalmazni.”
5. § Az R. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Bentlakásos intézményi ellátás esetében - az idősotthoni ellátás kivételével - az ellátást igénybe vevő ön-ellátási mértékének megfelelő besorolást a 8. számú melléklet tartalmazza. Ez a besorolás képezi az alapját a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete „B” fejezetének 3. pontja szerinti orvosi javaslatnak.”
6. § (1) Az R. 50. § (2) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő]
„b) orvosi ellátásáról a 2. számú melléklet szerinti óraszámban,
c) szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen
ca) a személyi higiéné biztosításáról,
cb) a gyógyszerezésről,
cc) az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról,”
(2) Az R. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bentlakásos szociális intézmény orvosa biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket, a gyógyszerrendelést, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást.”
(3) Az R. 50. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés szerinti feladatok (2) bekezdés b) pontja szerinti időtartamban történő ellátása - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18/A. §-ának (1) bekezdésével összhangban - vizitdíjmentes.
(5) Ha a vizitdíjat az intézmény viselte, a külön jogszabály szerinti visszatérítés is az intézményt illeti.”
7. § (1) Az R. 52. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bentlakásos intézmény viseli az ellátást igénybe vevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének, vizitdíjának, kórházi napidíjának
a) teljes költségét, ha
aa) az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) az Szt. 117/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott százalékát, vagy
ab) az ellátást igénybe vevő részére a költőpénzt az intézmény biztosítja;
b) részleges költségét, ha az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimumnak az Szt. 117/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott százalékát, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevő egyéni gyógyszerszükségletének, vizitdíjának, kórházi napidíjának költségét. Ebben az esetben a bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevő jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet, illetve a vizitdíj, kórházi napidíj mértékéig kiegészíti.”
(2) Az R. 52. § (8) bekezdésének felvezető szövege és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az intézmény nem köteles az egyéni gyógyszerszükséglet, vizitdíj, kórházi napidíj költségének a viselésére, ha”
„c) az ellátást igénybe vevő tartására az Szt. 114. § (2) bekezdésének c)-e) pontja szerinti más személy köteles és képes, vagy”
(3) Az R. 52. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben az egyéni gyógyszerszükséglet, vizitdíj, kórházi napidíj költsége a térítési díjon felül érvényesíthető.”
8. § Az R. 53. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a bentlakásos intézményben élő ellátott egészségügyi ellátásban részesül, az ellátást nyújtó orvos a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. számú melléklete szerinti egészségügyi személyi lapot (raktári szám: A. 3510-170) kiállítja, illetve vezeti.”
9. § Az R. 79/A. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(1) A nappali ellátásban részesülő személyre a gondozást végző személy egyéni gondozási tervet készít. A gondozási tervet az igénybevételt követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Nem kell gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag]
„e) bázis-szállás ellátásában”
[részesül.]
10. § Az R. 85. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti egyéves időtartam számításakor az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben töltött időszakokat - ha az ellátás megszakítása kevesebb mint 30 napra történt - össze kell adni.”
11. § Az R. a következő 107/E. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Bázis-szállás
107/E. § (1) A bázis-szállás a téli időszakban jelentkező ellátási krízishelyzetben biztosítja a hajléktalan személyek szállását, pihenését, melegedését és tisztálkodását.
(2) Ellátási krízishelyzet akkor áll fenn, ha
a) a napi átlaghőmérséklet egymást követő öt naptári napon keresztül -5 °C alatt van, és
b) az ellátást igénylő hajléktalan személyek ellátása az időszakos férőhelyeken sem biztosítható.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti körülmény fennállását az illetékes diszpécserszolgálat szakvéleménye állapítja meg.
(4) Bázis-szállást éjjeli menedékhelyet vagy hajléktalanok átmeneti szállását működtető fenntartó hozhat létre. A feladat ellátásához szükséges személyi feltételekre a 2. számú melléklet intézményen kívül működtetett időszakos férőhelyekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a bázis-szálláson állandó orvosi felügyeletet is biztosítani kell.
(5) A bázis-szállás az ellátási krízishelyzet fennállásának időtartama alatt folyamatos nyitvatartással működik. A bázis-szállás megszüntetésére akkor kerül sor, ha a napi átlaghőmérséklet egymást követő öt naptári napon keresztül 0 °C felett van, vagy az illetékes diszpécserszolgálat a további működést - a (2) bekezdés b) pontja alapján - nem tartja indokoltnak.
(6) Bázis-szállás közművesített belterületen működtethető. A működés során biztosítani kell a higiénés feltételeket, valamint a személyes tisztálkodás lehetőségét.
(7) A bázis-szálláson ellátásban részesített személyekre vonatkozóan a 14. számú mellékletben szereplő nyilvántartást kell vezetni.”
12. § (1) Az R. 2. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
(3) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(4) Az R. 10. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.
(5) Az R. 14. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet módosítása

13. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 1. számú melléklet szerinti kérelem C részének I. pontját - étkeztetés, házi segítségnyújtás, továbbá az Szt. 115/A. § szerint térítésmentesen biztosítandó ellátások kivételével - valamennyi személyes gondoskodási forma esetében, II. pontját étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, III. pontját idősotthoni ellátás esetében kell kitölteni. Étkeztetés esetében a II. pont kitöltése a szolgáltatás igénylését megelőző jövedelemvizsgálat alapjául szolgál, a szolgáltatás igénylésekor nem kell ismételten kitölteni.”
14. § (1) Az Ir. 4. §-ának (2) bekezdése az első mondatot követően a következő mondattal egészül ki:
„Idősotthoni ellátás esetében az előgondozás I. szakasza az 5. § (2) bekezdése szerinti, az ellátott, illetve törvényes képviselője részére szóló tájékoztatásból, valamint a gondozási szükséglet külön jogszabály szerinti vizsgálatának kezdeményezésére szolgáló kérelem kitöltéséből, illetve a gondozási szükséglet vizsgálatában történő segítségnyújtásból áll; az előgondozás II. szakaszát a gondozási szükséglet megállapítását követően kell elvégezni.”
(2) Az Ir. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Házi segítségnyújtás esetében az egyszerűsített előgondozás a szolgáltatást igénylőnek a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatásából, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésére szolgáló kérelem kitöltéséből, illetve a gondozási szükséglet vizsgálatában történő segítségnyújtásból áll.”
15. § Az Ir. 7. §-ának (2) bekezdése az első mondatot követően a következő mondattal egészül ki:
„Idősotthoni ellátás esetében a beutaló szerv kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát, és annak megállapítása után kezdeményezi az elhelyezést.”
16. § Az Ir. 9. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az előgondozás során az előgondozást végző személy, illetve ha a gondozási szükségletet házi segítségnyújtás vagy idősotthoni ellátás esetében vizsgálják, az előadó szakértő szükség esetén felveszi a kapcsolatot”
[a) az igénybe vevő szociális ellátását biztosító intézménnyel, a szolgáltatást biztosító személlyel,
b) az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szervvel a segélyezésre, a közgyógyellátásra, a gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok beszerzése végett,
c) az igénybe vevő háziorvosával, kezelőorvosával az egészségi állapotra, illetve a korábbi gyógykezelésre vonatkozó adatok megismerése céljából,
d) a lakóhely szerint illetékes gyámhivatallal a cselekvőképességre vonatkozó adatok megismerése végett,
e) az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjével, illetve legközelebbi hozzátartozóival.]
17. § Az Ir. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A házi segítségnyújtást igénylőnek az 1. számú melléklet 3.2. pontjában feltüntetett, szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó igényét az Szt. 63. § (7) bekezdésének keretei között kell figyelembe venni. Ha a szolgáltatást igénybe vevő nem igényli a szakvélemény szerinti óraszámot, a szolgáltatást az általa igényelt időtartamban kell nyújtani.”
18. § Az Ir. a következő 22/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Jövedelemvizsgálat
22/A. § (1) Az Szt. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálat iránti kérelemhez mellékelni kell az 1. számú melléklet C része - 3. § (3) bekezdés szerint - kitöltött pontjának/pontjainak a másolatát.
(2) A jövedelemről étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a 9. számú melléklet, idősotthoni ellátás esetében a 10. számú melléklet szerinti igazolást kell kiállítani.
(3) Étkeztetés esetében a jövedelemvizsgálatot a jegyző a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül végzi el.”
19. § (1) Az Ir. 1. számú melléklete az e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az Ir. az e rendelet 7-8. számú melléklete szerinti 9-10. számú melléklettel egészül ki.

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet módosítása

20. § (1) A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 4/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Cst. 7. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) elsőfokú szakértői bizottságának szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett.”
(2) Az Mr. 4/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az igényelbíráló szerv a kérelmet elutasítja, az erről szóló határozat alapjául szolgáló szakvéleményt - az igénylőnek a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az igényelbíráló szervhez benyújtott fellebbezése alapján - az ORSZI másodfokú szakértői bizottsága vizsgálja felül.”

Az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet módosítása

21. § (1) Az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képzés kötelező óraszáma 120 óra, ebből
a) 72 óra elméleti oktatás,
b) 48 óra gyakorlati oktatás.”
(2) A Vr. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerinti kötelező óraszám a középfokú-szociális asszisztens, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző - végzettséggel rendelkezők esetében 20 órás, elméleti oktatást tartalmazó előkészítő modullal egészül ki.”
22. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 1-21. §-a, 22. §-ának (8)-(9) bekezdése, valamint 1-8. számú melléklete 2008. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2008. január 3-án hatályát veszti.
(3) Az e rendelet hatálybalépésekor szociális intézménynél, szolgáltatónál az R. 2. számú melléklet szerinti szakmai létszámnormák keretében foglalkoztatott személyt a jogviszonya fennállásáig szakképzettnek kell tekinteni akkor is, ha az R. 3. számú mellékletének e rendelettel megállapított rendelkezéseiben meghatározott szakirányú szakképzettséggel nem rendelkezik.
(4) Az e rendelet jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra vonatkozó szakmai szabályait és létszámfeltételeit - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -
a) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény 81. §-ának (3) bekezdése szerinti szabály alapján történő működési engedély módosításának időpontjától,
b) ha e rendelet hatálybalépésekor a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást házi segítségnyújtást is tartalmazó működési engedéllyel nyújtják, 2009. január 1-jétől
kell alkalmazni.
(5) Az R. 28. §-ának (6) bekezdése szerinti - e rendelettel megállapított - kétirányú kommunikációra vonatkozó feltételt az e rendelet hatálybalépésekor jogerős működési engedéllyel rendelkező szolgáltatóknak, intézményeknek 2010. december 31-éig kell teljesíteniük.
(6) Az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkező intézménynek, szolgáltatónak az R. 2. számú mellékletét érintő létszámnorma-változásokat 2009. december 31-éig kell teljesíteni.
(7) Az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéseinek és vizsgakövetelményeinek e rendelettel megállapított szabályait az e rendelet hatálybalépését követően indult képzésekre kell alkalmazni.
(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az R.
aa) 18. §-ának (2) bekezdése,
ab) 28. § (3) bekezdésének a) pontjában a „személyhívó kisközpontot,” szövegrész,
ac) 44. §-ának (3) bekezdése,
ad) 52. § (8) bekezdésének a)-b) pontja,
ae) 2. számú melléklete I. Alapszolgáltatások részének 9. pontja,
af) 3. számú mellékletének 5/F., valamint 11-13. pontja,
b) az Ir. 8. számú mellékletében a „házi segítségnyújtásra,” szövegrész.
(9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.
a) 39/D. §-ának (1) bekezdésében és 104/A. § (5) bekezdésének első mondatában a „két éven” szövegrész helyébe a „négy éven” szövegrész,
b) 39/I. §-ában a „tárgyévben” szövegrész helyébe a „négy éven belül” szövegrész,
c) 44. §-ának (2) bekezdésében a „helyreállítására” szövegrész helyébe a „helyreállítására és szinten tartására” szövegrész,
d) 51. §-ának (2) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe az „és” szövegrész,
e) 52. §-a (1) bekezdésének második mondatában az „osztályvezető ápolójának” szövegrész helyébe az „ennek hiányában az intézményvezetőnek a” szövegrész,
f) 52. §-a (1) bekezdésének utolsó mondatában a „térítésmentesen” szövegrész helyébe a „térítésmentesen - ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendő díj költségét is -” szövegrész,
g) 52. §-a (2) bekezdésének felvezető mondatában az „állítható össze” szövegrész helyébe az „áll” szövegrész,
h) 52. §-ának (5) bekezdésében a „költségét” szövegrész helyébe a „költségét, ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendő díj költségét is” szövegrész,
i) 52. §-ának (9) bekezdésében a „testtávoli” szövegrész helyébe a „vényre felírt testtávoli” szövegrész
lép.