382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról

A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 30. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendeletet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra (VET 115. §, 172-173. §) kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú építményekhez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia-ipari építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaira.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. Átalakító berendezés: a villamos jellemzők (feszültség, áramnem, frekvencia) átalakítására szolgáló berendezések összessége, különösen transzformátor állomások;
2. Kapcsoló berendezés: villamos szerelvényekből összeállított szerelési egység, amelyen nyomvonalas villamos építmény üzemszerű kapcsolása, szakaszolása történik;
3. Belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés: függetlenül az építmény anyagától olyan építmény, amely belső, általában elzárt kezelőtérrel rendelkezik - ide nem értve a termékként forgalmazott belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést -, továbbá a szabadtéri átalakító vagy kapcsoló berendezés;
4. Külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés: függetlenül az építmény anyagától, olyan építmény, amelynek mérete és felépítése csak külső kezelést tesz lehetővé, továbbá a termékként forgalmazott belső kezelőterű, valamint a térszint alatt elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés;
5. Tartószerkezeten elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés: a föld feletti vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés,
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő e rendeletben használt fogalmakat a VET, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései szerint kell értelmezni.
3. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az építésügyi hatósági jogkört első fokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai (a továbbiakban: Hatóság), másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve gyakorolja.
4. § Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás - a 31. §-ban és a 34. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - kérelemre indul, amelyhez a 3. számú mellékletben meghatározott tartalmú műszaki dokumentációt kell csatolni az egyes eljárásfajtáknál meghatározottak szerint.
5. § (1) Az építési munkák megkezdéséről és várható befejezéséről köteles az engedély jogosultja (a továbbiakban: építési engedélyes) az ügyfeleket a helyben szokásos módon, továbbá a Hatóságot, valamint a külön jogszabályban meghatározott illetékes építésügyi hatóságot - a munka megkezdése előtt 15 nappal - írásban értesíteni.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nevét, címét, névjegyzéki számát és elérhetőségét (telefonszámát). Amennyiben a kivitelezés során műszaki ellenőrt alkalmaznak, úgy annak az adatait is be kell jelenteni.
(3) Amennyiben az építési engedélyes az értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Hatóság a kivitelezést leállíthatja.
(4) Az építési engedélyezési eljárásért a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni, amelynek mértékét külön jogszabály határozza meg.
(5) A Hatóság kérelemre soron kívüli eljárást folytathat le, illetve a (6) bekezdésében meghatározott esetben folytat le. A soron kívüli eljárás ügyintézési határideje 10 munkanap.
(6) A kivitelezés megkezdését követően benyújtott, műszaki szükségességből felmerülő építési engedély módosítási kérelem ügyében a Hatóság soron kívüli eljárással dönt a szükséges intézkedések megtételéről, a munkálatok folytatásáról vagy felfüggesztéséről.
(7) Az erőmű és a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés építési engedélyezése során az építmény elhelyezésére szolgáló ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) telkek tulajdonosait ügyfélnek kell tekinteni.
6. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban - a (2) bekezdésben, a 8. § (5) bekezdésében és a 34. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel - a 4. számú mellékletben felsoroltak közül kizárólag az adott ügyben érintett szakhatóságok, valamint közművek, kezelők és üzemeltetők működnek közre.
(2) A tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló külön jogszabályban meghatározott esetekben az építési engedélyezési eljárás során minden esetben be kell vonni a 4. számú melléklet 1.4. pontjában szereplő szakhatóságot.
7. § Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött villamosenergia-ipari építmény, építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha
a) az építésügyi jogszabályok, ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is,
b) az országos településrendezési és építési követelmények, és
c) más hatóság (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi, a munkavédelmi stb.) előírásait megtartják.

ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

8. § (1) Az építési engedély megkérése előtt a kérelmező a villamosenergia-ipari építmény műszaki megvalósíthatóságának, továbbá műemléki, régészeti, településképi, természet és környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása céljából a Hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet.
(2) A kérelmet az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. melléklet 11. pontja szerinti tartalommal 2 példányban, valamint az ügyben érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban kell benyújtani a Hatósághoz.
(3) A jogerős és végrehajtható elvi engedély egy évig érvényes. Érvényessége egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg.
(4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető.
(5) A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében az 50 MW feletti teljesítőképességű erőművek, nagyfeszültségű hálózatok, továbbá nagyfeszültségű átalakító vagy kapcsoló berendezések elvi építési engedélyezési eljárása során minden esetben be kell vonni a 4. számú melléklet 1.1. d) pontjában szereplő szakhatóságot.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK SAJÁT INGATLANON

9. § A saját ingatlanon építendő villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték, és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső- és belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek engedélyezési feltételei tekintetében - amennyiben egyszerűsített eljárás lefolytatásának helye nincs - az adott építmény idegen ingatlanon történő építési engedélyezésére vonatkozó előírások az irányadók.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK IDEGEN INGATLANON

Közcélú hálózat építése idegen ingatlanon

10. § (1) A VET 121. §-ában meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárral összefüggésben fizetendő kártalanítás összegében a hálózati engedélyes és az ingatlan tulajdonosa közvetlenül állapodik meg. Megállapodás hiányában a hálózati engedélyes a jogerős engedélyben foglalt jogainak gyakorlását csak akkor kezdheti meg, ha a saját költségére készítendő szakvéleményben foglalt kártalanítás összegét az ingatlan tulajdonosnak átadta, illetőleg részére teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot vagy egyéb fizetési biztosítékot ad, és arról az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően értesíti.
(2) A kártalanítási összeg megállapítására a határozat jogerőre emelkedésének időpontja az irányadó.
(3) Ha a hálózati engedélyes a jogerős határozatban foglalt jogai gyakorlása során tevékenységével összefüggő kárt az ingatlan tulajdonosának nem fizeti meg, az általa felajánlott és az ingatlan tulajdonosa által át nem vett összeg, illetőleg a fizetési biztosíték a kártalanítást nem fedezi, vagy az ingatlan tulajdonosa a kártalanítás összegével nem ért egyet, az ingatlan tulajdonosa a további igényét bírósági eljárás során érvényesítheti.

Előmunkálati jog

11. § (1) Az előmunkálati jog alapján a hálózati engedélyes vagy megbízottja az engedélyezést követő egy éven belül a más tulajdonában, használatában levő ingatlanon jogosult kártalanítás ellenében bejárást végezni, olyan jeleket elhelyezni, méréseket, talajvizsgálatokat végezni, amelyek a létesíteni kívánt sajátos építmény elhelyezéséhez szükségesek. A hálózati engedélyes az előmunkálati jog alapján végezhető tevékenység megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát, a települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a Hatóságot 30 nappal korábban köteles értesíteni. Az előmunkálati jogra vonatkozó engedély érvényességi ideje - annak érvényességi idején belül benyújtott kérelemre - egy alkalommal további egy évvel meghosszabbítható.
(2) Az előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelemhez a műszaki dokumentációt e rendelet 3. számú mellékletének 3. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell csatolni.
(3) Az előmunkálati jogot nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

Vezetékjog

12. § (1) A vezetékjog engedélyezése iránti kérelem Hatósághoz történő benyújtása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárást a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező folytatja le. Az előkészítő eljárást - kivéve az annak részét képező helyszíni szemlét - akkor is le kell folytatni, ha a közcélú hálózat egyszerűsített eljárás alapján kerül engedélyezésre.
(2) Az előkészítő eljárás részeként a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező nyomvonal-kijelölési dokumentációt köteles készíteni a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban.
(3) Az előkészítő eljárás során vizsgálni kell a terület- és településrendezési tervekkel való összhangot, valamint figyelemmel kell lenni az ingatlantulajdonos ingatlanát érintő - okirattal, különösen elvi építési engedéllyel vagy építési engedéllyel igazolt - középtávú terveire.
13. § (1) Az előkészítő eljárás részeként helyszíni szemlét kell lefolytatni, amelyet a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező szervez meg. A hálózati engedélyes (vagy megbízottja) a helyszíni szemlére az ügyfeleket, a Hatóságot és az érintett szakhatóságokat, közműveket, kezelőket és üzemeltetőket a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti nyomvonal-kijelölési dokumentáció megküldésével nyolc nappal korábban köteles meghívni.
(2) A közcélú hálózat építésével kapcsolatban a helyszíni szemlén megjelent szakhatóságok a tervek tekintetében nyilatkozhatnak, továbbá a közművek, kezelők és üzemeltetők az érdekeltségi területüket illetően, az ügyfelek a tulajdonosi nyilatkozat tekintetében a helyszíni szemle szervezőjének nyilatkoznak, vagy nyilatkozatukat 15 napon belül írásban megadják. Amennyiben az ügyfél az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy a megkeresését kell hitelt érdemlő módon igazolni.
(3) Nem kell a helyszíni szemlét lefolytatni, ha a közcélú hálózat egyszerűsített eljárás alapján kerül engedélyezésre, azonban a hálózati engedélyesnek vagy megbízása alapján a tervezőnek a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti nyomvonal-kijelölési dokumentáció megküldésével az ügyfelek nyilatkozatait, a közművek, kezelők, üzemeltetők nyilatkozatait meg kell kérni, és a vezetékjogi engedély iránti kérelemhez csatolni kell. A nyilatkozatok tekintetében a (2) bekezdésben foglaltak irányadók.
14. § (1) A hálózati engedélyesnek a vezetékjog engedélyezése iránti kérelmet az 1. számú mellékletben szereplő nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 4. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell benyújtania a Hatósághoz.
(2) Ha a kérelem benyújtásának időpontjában a felelős műszaki vezető adatai még nem ismertek, azokat a kivitelezési munka megkezdéséig a Hatóságnak be kell jelenteni.
(3) Amennyiben a közcélú hálózat építésével egy időben - annak részbeni átépítése miatt - megszüntetésre is sor kerül, akkor annak engedélyezése a vezetékjogi engedéllyel együttesen kérelmezhető. A Hatóság ebben az esetben a vezetékjogot és a megszüntetést egy eljárás keretében engedélyezi.
15. § (1) A vezetékjogi engedélyben vagy mellékletében kell meghatározni a közcélú hálózat nyomvonalát, tartószerkezeteinek helyét, az általuk elfoglalt terület nagyságát, a közcélú hálózat biztonsági övezeteként kijelölt területsáv nagyságát.
(2) Erdőnek és fásított területnek közcélú vezeték létesítése céljából szükséges átvágása esetén - megállapodás alapján - a faanyag kitermelése, elszállítása és hasznosítása az erdő, illetőleg a fásított terület tulajdonosának a kötelezettsége és jogosultsága. Ha a tulajdonos az itt meghatározott kötelezettségét a hálózati engedélyes felszólítása ellenére nem teljesíti, a hálózati engedélyes saját költségére a faanyagot kitermelheti, ez esetben a faanyag a hálózati engedélyes tulajdonába kerül.
16. § A külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulását a vezetékjogi engedély kérelemhez csatolni kell. Hozzájárulás hiányában a kisajátításról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezések a Hatóság jogerős vezetékjogi engedélye birtokában építhetők.
17. § Az engedélyes névváltozása esetén a három hónapnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített cégkivonatot-, míg jogutódlás és az engedélyes személyében történt változás bejelentéséhez hitelesített köz- vagy magán okiratot kell a kérelemhez mellékelni.
18. § A Hatóság a vezetékjogi engedély érvényességét a hálózati engedélyes által az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb két évvel abban az esetben hosszabbíthatja meg, ha az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel, valamint a hálózati engedélyes ismételten beszerzi a vezetékjogi engedélyezés eljárásban részt vett szakhatóságok, közművek, kezelők, üzemeltetők nyilatkozatát.

Használati jog

19. § (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést a Hatóság jogerős építési engedélye alapján építhet.
(2) Meglévő közcélú hálózathoz utólag építendő belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés csak új eljárás keretében megszerzett jogerős építési engedély birtokában építhető.
20. § (1) Az építési engedély iránti kérelmet az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 7. pontja szerinti tartalommal 2 példányban, valamint az ügyben érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban kell benyújtani a Hatósághoz.
(2) A szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolni kell a 3. számú melléklet 7. pontjában felsorolt vonatkozó műszaki dokumentációkat. A közművek, kezelők és üzemeltetők nyilatkozatát a hálózati engedélyes, vagy megbízása alapján a tervező köteles beszerezni.
(3) Ha a tervezett belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezése termőföld időleges vagy végleges igénybevételével jár, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a ingatlanügyi hatóság más célú hasznosítást engedélyező jogerős határozatát.
21. § (1) Ha a használati jog alapítása az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján jött létre, akkor a hálózati engedélyesnek az építési engedély iráni kérelemhez csatolni kell a megállapodást, a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezését biztosító használati jogot feltüntető, földmérő által készített és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzot és annak igazolását, hogy használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta.
(2) Ha megállapodás hiányában a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérelmezi, az arra vonatkozó kérelméhez a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezését biztosító, a kérelmezett használati jogot feltüntető, földmérő által készített és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzot 5 példányban köteles csatolni.
(3) A használati jog jogosultjának névváltozása esetén a három hónapnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített cégkivonatot, míg jogutódlás és az engedélyes személyében történt változás bejelentéséhez hitelesített köz- vagy magán okiratot kell a kérelemhez mellékelni.
22. § A Hatóság az építési engedély érvényességét a hálózati engedélyes által az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb két évvel abban az esetben hosszabbíthatja meg, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel, valamint ha a hálózati engedélyes ismételten beszerzi az építési engedélyezési eljárásban részt vett szakhatóságok, közművek, kezelők, üzemeltetők időközben lejárt nyilatkozatát.

Erőművek építése

23. § (1) Az erőmű építési engedélyezési eljárás a termelői engedélyes kérelmére indul. Az eljárásra e rendelet 20. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A termelői engedélyesnek az építési jogosultságát a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell. Az építési jogosultság a következő okiratokkal igazolható:
a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében
aa) az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával,
ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel,
ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy közigazgatási határozattal, illetőleg
ad) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;
b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően
ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg
bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal;
c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében - az a) pontban meghatározottakon túlmenően - a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;
d) társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint.
(3) Az építési tevékenységek jogosultjának megváltozása esetén a jogosultság megfelelő igazolása mellett a Hatóság kérelemre határozatban rendelkezik a jogutódlás elfogadásáról.

Termelői, magán- és közvetlen vezeték építése idegen ingatlanon

24. § (1) Ha a termelői vezeték és az ahhoz tartozó tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés építésének engedélyezése a VET 132. §-ának (1) bekezdése alapján vezetékjogi engedélyezési eljárással történik, akkor az eljárás során e rendelet 12-18. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A vezetékjoggal engedélyezett termelői vezeték csak abban az esetben minősül közcélú hálózatnak, amennyiben a Magyar Energia Hivatal a vonatkozó követelmények teljesülését követően azt közcélúvá nyilvánítja.
(3) Az (1) bekezdésben nem említett termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során az engedélyesnek az építési engedély iránti kéreleméhez csatolni kell a VET 132. §-ának (2) bekezdése szerint a korlátozni kívánt idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodást is. A megállapodásban rendelkezni kell a korlátozás mértékéről és a kártalanításról, valamint a szolgalmi jog alapításáról. A megállapodáson alapuló szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni.
(4) Az (1) bekezdésben nem említett termelői, magán- vagy közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során e rendelet 12-18. §-ában foglalt rendelkezéseket kell a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel alkalmazni.
(5) A termelői, magán- vagy közvetlen vezetékhez tartozó, belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során a 20. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

25. § (1) A közcélú hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezése a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott üzembe helyezési eljárás lefolytatását követően üzembe helyezhető. Az üzembe helyezési eljárást az engedélyes köteles megszervezni.
(2) Az üzemeltetési engedély iránti kérelmet az engedélyesnek a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 9. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell benyújtania a Hatósághoz.
26. § (1) A közcélú hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezésének üzemeltetési engedélyezési eljárása során a Hatóság azt vizsgálja, hogy
a) a tényleges megvalósulás a jogerős engedély szerint történt-e meg,
b) az üzembe helyezés során betartották-e a külön jogszabályban foglalt követelményeket,
c) az üzembe helyezési eljárás során a meghívottak által adott nyilatkozatban foglaltak megvalósultak-e.
(2) Az (1) bekezdés alapján a Hatóság az üzemeltetési engedélyt megadja, az engedély megadását a hiányzó feltételek teljesítéséhez kötheti, vagy a további üzemeltetést megtiltja.
(3) Amennyiben az engedélyes a Hatóság által előírt feltételeket a megadott határidőre nem, vagy nem kielégítően teljesíti, a Hatóság az (1) bekezdésben felsorolt építmények további üzemeltetését megtiltja.
(4) Ha az (1) bekezdésben felsorolt építmények további feltételek előírásával sem feleltethetők meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, a Hatóság azok bontását rendeli el.

HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

27. § (1) Az erőmű, illetve a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott üzembe helyezési eljárás lefolytatását követően helyezhető üzembe. Az üzembe helyezési eljárást az engedélyes köteles megszervezni.
(2) Az építési engedély alapján megépített erőművet, illetve a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést használatba venni a Hatóság jogerős használatbavételi engedélye birtokában szabad.
(3) A használatbavételi engedély iránti kérelmet a 7. számú mellékletben szereplő nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 8. pontja szerinti tartalommal, két példányban, valamint az adott ügyben érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban kell benyújtani a Hatósághoz.
28. § A használatbavételi engedélyezési eljárásban az építési engedélyezési eljárásban részt vett szakhatóságok, közművek, kezelők, és üzemeltetők működnek közre. A szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolni kell a 3. számú melléklet 8. pontjában felsorolt vonatkozó műszaki dokumentációkat. A közművek, kezelők és üzemeltetők nyilatkozatát az engedélyes köteles beszerezni és a használatbavételi engedély iránti kérelemhez csatolni.
29. § (1) Az erőmű, illetve a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés használatbavételi engedélyezési eljárás során a Hatóság köteles meggyőződni arról, hogy:
a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó dokumentációnak, továbbá a Hatóság által engedélyezett esetleges eltérésnek megfelelően végezték-e el,
b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
c) az engedély megadásához az érintett szakhatóságok, közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárultak-e.
(2) A Hatóság a használatbavételi engedélyt megadja, ha az építmény az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelel.
30. § A jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély kézhezvétele után az engedélyes köteles - az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - a megvalósult állapotról készült ingatlanügyi hatóság áltál záradékolt változási vázrajzot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

31. § Ha a villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket vagy közvetlen vezetéket és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseit a VET hatálybalépését megelőzően építési engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, arra a Hatóság - az engedélyes vagy az építménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján vagy hivatalból indított eljárás keretében - fennmaradási engedélyt adhat, ha annak feltételei fennállnak vagy megteremthetők.
32. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság vizsgálja, hogy a 31. §-ban felsorolt szabálytalanul megépített építmény
a) megfelel-e a hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek,
b) milyen átalakítással tehető használatra alkalmassá,
c) az engedély megadásához az érintett szakhatóságok, közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárultak-e.
(2) A Hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, ha az építményre az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt előírások teljesülnek.
(3) A fennmaradási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ezzel egyidejűleg az építmény megszüntetését (bontását) vagy műszaki felszámolását és az eredeti állapot helyreállítását el kell rendelni, ha:
a) nem teljesülnek az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak, vagy
b) az engedélyes az építési jogosultságát e rendelet 23. §-ának (2) bekezdésében meghatározott okirattal igazolni nem tudta, vagy
c) külön jogszabály a fennmaradási engedély megadásának lehetőségét kizárja.
33. § A fennmaradási engedélyezésre egyebekben e rendeletnek az adott építményfajtára vonatkozó építési, használatbavételi és üzemeltetési engedélyezési eljárására előírt rendelkezéseit kell alkalmazni.

MEGSZÜNTETÉSI ELJÁRÁSOK

34. § (1) Ha a villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket, közvetlen vezetéket és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseit az engedélyes nem kívánja fenntartani, vagy az rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapotban van, az engedélyes köteles a Hatóságtól megszüntetési (bontási) engedélyt kérni.
(2) A megszüntetési (bontási) engedély iránti kérelmet a 8. számú melléklet szerinti nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 10. pontja szerinti tartalommal 4 példányban kell benyújtani a Hatósághoz.
(3) Amennyiben az engedélyes a megszüntetés (bontás) engedélyezési iránti kérelem benyújtását elmulasztotta, vagy a hatóság a fennmaradás engedélyezése iránti kérelmet elutasította, a Hatóság az eljárást hivatalból megindítja.
(4) A megszüntetés során az ingatlanról az (1) bekezdésben felsorolt építményeket - tartozékaival együtt - az engedélyben meghatározottak szerint az engedélyes köteles eltávolítani és az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.
(5) Az engedélyes a megszüntetést követően köteles haladéktalanul kérni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogainak törlését. Hivatalból indult eljárás esetén a Hatóság keresi meg a jogerős határozattal az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzett jogok törlése iránt.
(6) A megszüntetési eljárás során a 4. számú melléklet 1.4., valamint 1.1. c) pontjában meghatározott hatóságot, valamint olyan építmények megszüntetési eljárása során, amelyek létesítéséhez a VET szerint a Magyar Energia Hivatal engedélye is szükséges - a villamosenergia-ellátás biztonságának érvényesítése érdekében - a Magyar Energia Hivatalt szakhatóságként minden esetben be kell vonni.
35. § (1) A megszüntetési (bontási) munkák megkezdéséről és várható befejezéséről az engedélyes az ügyfeleket a helyben szokásos módon, a 34. § (6) bekezdése szerinti szakhatóságokat, valamint a Hatóságot - a munka megkezdése előtt 15 nappal - írásban értesíteni köteles.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nevét, címét névjegyzéki számát és elérhetőségét (telefonszámát). Amennyiben a kivitelezés során műszaki ellenőrt alkalmaznak, úgy annak az adatait is be kell jelenteni.
(3) Amennyiben az engedélyes az értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Hatóság a kivitelezést leállíthatja.
36. § A 34. § (1) bekezdésben felsorolt építmények megszüntetése során egyebekben a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban foglalt előírásokat figyelembe kell venni.

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

37. § (1) Egyszerűsített engedélyezési eljárás folytatható le abban az esetben, ha a kérelem
a) határozott ideig, de legfeljebb két évig fennálló építményre vonatkozó építési engedély,
b) kisfeszültségű hálózatra vonatkozó vezetékjogi engedély,
c) a kivitelezés megkezdését követően műszaki szükségességből felmerülő nyomvonal módosítási engedély,
d) saját ingatlanon építendő és ügyfélként idegen ingatlant nem érintő közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték, és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseire vonatkozó engedély,
e) a 0,5 MW-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműre vonatkozó építési engedély,
f) a VET 172. §-a szerinti, a vezetékjog fennállását megállapító ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas határozat,
g) a VET 173. §-a szerinti egyszerűsített üzemeltetési engedély
kiadására irányul.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti eljárások esetében nem kell az előkészítő eljárás részeként helyszíni szemlét lefolytatni, azonban a kérelmezőnek a 3. számú melléklet 2. pontja szerint összeállított nyomvonal-kijelölési dokumentáció megküldésével az ügyfelek, a közművek, kezelők, üzemeltetők nyilatkozatait meg kell kérni, és a kérelemhez csatolni kell.
(3) Az (1) bekezdés, f) és g) pontja szerinti eljárások esetében nem kell az előkészítő eljárást és annak részeként helyszíni szemlét lefolytatni, valamint nem kell a közművek, kezelők, üzemeltetők, illetve az ügyfelek nyilatkozatait megkérni és a kérelemhez csatolni.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárások esetében az engedély érvényességének lejártát követő 30 napon belül az építési engedélyes köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani és erről a Hatóságot értesíteni. Ezen előírások nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
(5) Az egyszerűsített eljárás során szerzett jogok és kötelezettségek gyakorlása tekintetében egyebekben az adott eljárásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

38. § E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

39. § (1) A VET 172-173. §-a szerinti, a vezetékjog fennállását megállapító ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas határozat kiadása, illetve egyszerűsített üzemeltetési engedélyezési engedély iránti kérelmet a 2. számú mellékletben szereplő nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 6. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell benyújtani a Hatósághoz.
(2) A vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját, vagy a közcélú hálózat meglétét és létesítésének időpontját a hálózati engedélyes dokumentumokkal köteles bizonyítani.
(3) Amennyiben a közcélú hálózat egyes szakaszai eltérő időszakokban (bővítésekkel) épültek, akkor a kérelemnél csak az elsőként megépült (alap)szakasz megépítésének idejét kell irányadónak tekinteni.
40. § E rendeletben foglalt eljárásokban az eljárási cselekmények 2009. december 28-ig elektronikusan nem gyakorolhatók.