391/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. § (1) bekezdés j) pontjában, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 121. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el:
1. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet szerint nyújtható támogatások a következők:]
„h) kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez”
(2) Az R. 1. §-a (4) bekezdésének 5., 7-8. és 11. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„5. Hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben foglaltaknak megfelelően, illetve a biztosítóintézet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltaknak megfelelően;”
„7. támogatott személy:
a) a magyar állampolgár és az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint - a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.”
„8. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált és nincs élettársa.”
„11. használt lakás: ténylegesen használatba vett, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, újnak nem minősülő lakás.”
(3) Az R. 1. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 1. § (2) bekezdés a)-h) pontjai szerinti támogatások igénybevételének jogszerűségét a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ellenőrzi. Ez alól kivétel a 19. § szerinti állami adóhatósági ellenőrzés, amelyet az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján az állami adóhatóság végez.”
2. § (1) Az R. 2. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti támogatásokat (a továbbiakban: közvetlen támogatások) a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel
a) az 5. § (3) bekezdése szerinti támogatás kivételével új lakás felépítéséhez,
b) az 5. § (3) bekezdése szerinti támogatás kivételével új lakás vásárlásához,
c) az 5. § (3) bekezdése szerinti támogatás kivételével lakásszövetkezet tulajdonában lévő, újonnan épített lakrész állandó használati jogának (a továbbiakban: állandó használati jog) megszerzéséhez,
d) az 5. § (3) bekezdése és a 9. § szerinti támogatások kivételével lakás bővítéséhez,
e) az 5. § (2) bekezdése d) pontja, valamint az 5. § (3) bekezdése szerinti körben használt lakás vásárlásához nagykorú támogatott személy, valamint a 16. életévét betöltött, tartós nevelésbe vett kiskorú támogatott személy veheti igénybe.
(2) Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta. Lakásvásárlás esetén a közvetlen támogatás akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti - közeli hozzátartozója és nem élettársa.
(3) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. Erről a tényről valamint a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről a közvetlen támogatást igénylő, annak házastársa, élettársa és az együttköltöző családtag(ok) büntetőjogi felelősség mellett írásban kötelesek nyilatkozni.”
(2) Az R. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közvetlen támogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylő köteles:
a) származási országának hatósága által kiállított hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, mellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtag(ok)nak származási országában a (2)-(3) bekezdés szerinti lakástulajdona nincs, valamint
b) büntetőjogi felelőssége mellett írásban nyilatkozni arról, hogy a közvetlen támogatással építeni, vásárolni, bővíteni kívánt lakás a termőföldről szóló törvény szerinti elsődleges lakóhelyéül szolgál.”
3. § Az R. 3. §-ának (2)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a 7. §-ban - a jövedelmüktől függetlenül - meghatározott családtagok) számától függően a következő:
a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül:
a) a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,
b) a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy - egy lakás esetén egy alkalommal - két szobaként kell figyelembe venni,
c) a lakószoba legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.
(4) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak e rendelet mellékletében szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg.
(5) Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.”
4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele továbbá, hogy az igénylő(k) és az együtt költöző(k) a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel. Az igénylő(k) és az együtt költöző(k) rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthető:
a) az értékesített lakást terhelő és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
b) a kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével,
c) a számlával igazolt ingatlan-közvetítői jutalék összegével,
d) a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését legfeljebb egy évvel megelőzően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegével növelt vételárával,
e) a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának legfeljebb 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése a korábbi lakás eladását bejegyző földhivatali határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg,
f) olyan számlával, szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa vásárolt, de meg nem valósult lakásszerzésre fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg.”
5. § (1) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kedvezmény a következő célokra nyújtható:]
„c) olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen 50%-ot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, a lakás hasznos alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül,”
(2) Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a gyermeke(ke)t nevelő, 35 év alatti házastársak, legalább egy éve közös háztartásban élő élettársak vagy egyedülálló személyek a használt, legalább komfortos lakás vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot. A lakás vételára legfeljebb 10%-kal térhet el a hitel-intézet által megállapított forgalmi értéktől, de nem lehet több, mint a település besorolása szerinti, jelen bekezdésben meghatározott vételár korlát. Azt, hogy a használt lakás a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelel, a hitelintézet a helyszínen is köteles ellenőrizni.”
(3) Az R. 5. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fiatalok otthonteremtési támogatásának összege megegyezik az (5) bekezdés szerinti kedvezménnyel, de nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 70%-át. E támogatást igényelhetik a támogatást korábban született gyermekek után igénybevevők a később született gyermek(ek) után is - az adásvételi szerződés keltének időpontjában érvényben volt összegben - abban az esetben, ha kölcsönszerződésük van. Az igénybe vett támogatást a kölcsönből még fennálló - elsődlegesen a 12. § szerinti - tartozás törlesztésére lehet fordítani.
(7) A kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek megfelelő adóst az ott meghatározott mértékű kedvezmény a kölcsönszerződés megkötését követően született gyermekek után is megilleti - ide nem értve a 6. § (3) bekezdés b), c) pontja szerinti gyermeket -, számításba véve a születés időpontjában, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában meglévő (1) bekezdés szerinti gyermekeiket, személyi és egyéb - a kölcsönszerződés megkötésekor hatályban volt rendelet szerinti - feltételeket. Amennyiben a támogatásra jogosult adós a kedvezményt a 20. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt követően igényli, akkor a kedvezmény a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célra nyújtott és a születés időpontjában meglévő kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére használható fel. A 12-13. § szerinti kölcsönök esetében a gyermek születésének, vagy örökbe fogadásának időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak a kedvezményre jutó összegét is jóvá kell írni. Amennyiben az igénylés a 20. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül történik, a kedvezmény - az adós választása szerint - az építési költség (vételár) megfizetésére is felhasználható.”
6. § (1) Az R. 5/A. §-ának (6) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Amennyiben az igénylő a gyermek megszületését ezen határidőn túl jelenti be, úgy a bejelentéstől számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni a gyermek megszületése és a bejelentés időpontja közötti időtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást.”
(2) Az R. 5/A. §-a a következő (11)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Amennyiben az igénylő házaspár a gyermekvállalását nem teljesíti, de a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy az igénylő házaspár
a) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet szerinti maximális alkalommal in vitro fertilizáció (a továbbiakban: IVF) kezelésen részt vett, vagy
b) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben az IVF kezelés megkezdése előtt, vagy az IVF kezelések közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel,
a megelőlegezés ideje alatt az állam által megfizetett - 13. § (2) bekezdése szerinti - ellenszolgáltatásokat nem, hanem kizárólag a megelőlegező kölcsön tőkeösszegét kell visszafizetnie, feltéve, ha a (14) bekezdésben foglaltak is megvalósultak.
(12) A (11) bekezdés b) pontja szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy az igazoláson a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel.
(13) A (11) bekezdés szerinti megelőlegezés időtartama alatt az állam által megfizetett ellenszolgáltatásokat a folyósító hitelintézethez benyújtott kérelemre a központi költségvetés fizeti ki az adós helyett. A kérelmet az IVF kezelést végző intézmény által kiállított igazolás keltétől számított 60 napon belül, de legfeljebb a megelőlegezésről szóló szerződésben vállalt határidő leteltéig lehet benyújtani. Ha az igénylő a kérelmet az igazolás keltétől számított 60 napon túl nyújtja be, úgy a bejelentéstől számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni az igazolás dátuma és a bejelentés időpontja közötti időtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást.
(14) A hitelintézet csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy a megelőlegező kölcsönszerződés megkötésének időpontja megelőzi a kizáró ok megállapításának első időpontját.”
7. § Az R. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kedvezménnyel valamint a fiatalok otthonteremtési támogatásával épített, vásárolt, bővített lakásban az építtető(k)nek, vásárló(k)nak - az 5. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével - legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, élettárs igénylők esetén a lakásban mindkét félnek tulajdont kell szereznie és azt az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A lakásban az igénylőn kívül csak az általa eltartott gyermek, vagy más együttköltöző családtag szerezhet tulajdont.”
8. § Az R. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás
a) akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint,
b) meglévő lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetőleg az építtető vagy vásárló által eltartott - a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozó, vagy az élettárs a mozgássérült.”
9. § (1) Az R. 12. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állam a támogatott személyek részére nyújtott lakáscélú jelzáloghitelek kamatainak csökkentése érdekében jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél kamattámogatásával támogatást nyújt. A támogatást a kibocsátó jelzálog-hitelintézet azon jelzáloglevelei után jogosult igénybe venni, amelyekkel finanszírozott jelzáloghitelügylet az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:]
„c) legalább egyik adósa támogatott személy;
(2) Az R. 12. §-ának (7) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Ezen összeget a jelzálog-hitelintézet utólag igényelheti a Kincstártól.”
(3) Az R. 12. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kibocsátó jelzálog-hitelintézet havonta igényelheti a (3) bekezdés szerinti támogatást, illetőleg a (7) bekezdés szerinti költségtérítést a Kincstártól.”
10. § Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe a 30 millió forintot meg nem haladó összegű - a telekár nélkül számított - az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén a 12. § (1) bekezdésének b), valamint e)-f) pontjaiban foglalt feltételek mellett új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha legalább egyikük támogatott személy, vagy a gyermeket nevelő támogatott személy.
Az építési költségek, illetőleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett hitelintézeti kölcsön vagy biztosítóintézeti jelzáloghitel (a továbbiakban együtt: kölcsön) összege legfeljebb 15 millió forint, amely kamatainak megfizetéséhez az állam 20 évig nyújt támogatást. A kiegészítő kamattámogatásos kölcsönnel érintett ingatlanban a jogosult igénylőknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. A kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat). Ha a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás építési költsége (vételára) meghaladja a 30 millió forintot, úgy a méltányolható nagyságot meg nem haladó tényleges szobaszámra meghatározott építési költséget kell a felső határként alkalmazni.”
11. § (1) Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, természetes személy részére való értékesítés céljára új lakást épít, vagy építtet, vagy bérbeadás céljára lakást építtet, és szerződésben vállalja, hogy a lakást vagy értékesíti vagy legalább 20 évig bérbe adja, illetőleg a bérbeadásra vállalt időszak alatt értékesíti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt - az áfa összegét is tartalmazó - eladási ára, bérbeadás esetén az építési költsége a 30 millió forintot nem haladja meg. Az építtető az állami támogatás igénybevételére nem jogosult, amennyiben az építést a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, illetve a „Sikeres Magyarországért” Bérlakás Hitelprogram keretében felvett kölcsönből valósítja meg.”
(2) Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építési költségek legfeljebb 70%-át kitevő és lakásonként 15 millió forintot meg nem haladó kölcsönösszegig - a személyes körülményekre vonatkozók, valamint a kamattámogatás számítási alapja kivételével - a kiegészítő kamattámogatás 13. §-ban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. A kamattámogatás összegét a 13. § (3) bekezdés alapján kell meghatározni azzal, hogy a kamattámogatás számítási alapja a kamatfizetéskor fennálló, nem késedelmes kölcsöntartozás. A kölcsön folyósítása szakaszosan - készültségi fokkal arányosan - történik.”
(3) Az R. 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E § alapján nyújtható kamattámogatás az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (ún. de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági csoportmentességi rendelet (HL L 379/5. 2006. 12. 28.) hatálya alá tartozó támogatásnak minősül. A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a kölcsönszerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.”
12. § (1) Az R. 18. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő g)-m) pontokkal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a következők szerint kell igazolni:]
„f) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási, illetve állandó tartózkodási kártyával,
g) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,
h) a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel,
i) a menekült jogállást a menekültkénti elismerésről szóló határozattal,
j) az oltalmazott jogállást az oltalmazottkénti elismerésről szóló határozattal,
k) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal,
l) a bejelentett lakóhelyet a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal (lakcímkártyával), a bejelentett szálláshelyet külön jogszabály szerinti bejelentőlappal,
m) a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal.”
(2) Az R. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár a (2) bekezdés f)-l) pontjában, valamint a 2. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltak igazolására nincs szükség. A (2) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot mind az építtető (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni.”
(3) Az R. 18. §-ának (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, illetve a következő (9)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A folyósító hitelintézet felelős a Magyar Állammal szemben minden olyan kárért, amely a jelen rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti pénzügyi szolgáltatást közvetítő ügynökére is, aki e rendelet szerinti támogatásokra való jogosultság bírálatát, valamint a támogatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy ügynöke, úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. A hitelintézet felelőssége nem terjed ki a 12. § (9) bekezdése szerinti megfelelőségi igazolás ellenőrzésére.
(6) A közvetlen támogatásokat, a kamattámogatásokat és a költségtérítést az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító hitelintézet havi elszámolása alapján.
(7) A hitelintézet havi rendszerességgel megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal a 12-13. § szerinti kamattámogatású kölcsönök, a lakásépítési kedvezmény, a lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön, a fiatalok otthonteremtési támogatása és az akadálymentesítési támogatás új igénybevevőinek adatait. A hitelintézet évente, a tárgyévet követő június 30-áig elektronikus úton adatot szolgáltat a Kincstárnak szerződésenként a 12-13. §-ok szerinti támogatott kölcsönök kamatának megfizetéséhez nyújtott állami kamattámogatás összegéről. A hitelintézet a folyósított támogatások összegeiről és a támogatott kölcsönök negyedév végén fennálló állományáról a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejűleg az önkormányzati és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött lakáscélú kölcsönök, lakáscélú támogatások szerződéseinek számára, összegére, fennálló állományára és a lehívott támogatások összegére. Az adatszolgáltatások rendjét a miniszter határozza meg. A hitelintézet a folyósított kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli a támogatott személlyel. Az adatszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a miniszter a támogatás folyósítását felfüggeszti.
(8) A hitelintézet (6) bekezdés szerinti elszámolását - szükség esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének bevonásával - a Kincstár ellenőrzi.
(9) Ha a Kincstár a (8) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti és a miniszternél a szerződés felmondását kezdeményezheti.
(10) Amennyiben a lakáscél közvetlen támogatással, illetőleg kamattámogatott kölcsönnel is megvalósítható a hitelintézet átadja az igénylőnek az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium elektronikus úton megküldött tájékoztatóját a hatályos lakástámogatások feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról.
(11) A hitelintézet a közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet ügynöke vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról az ügynök ad írásbeli tájékoztatást. A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a közvetlen támogatásra, illetve a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól.
(12) A hitelintézet az igénylőtől, amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásért - kivéve a megelőlegező kölcsönt - a támogatás összegének 1,5%-át, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet.
(13) Ha az igénylést a hitelintézet elutasítja, az igénylő a közvetlen támogatásra, illetőleg a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a Kincstárhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. Első fokon a Kincstárnak az igénylő lakóhelye szerinti illetékes regionális igazgatósága, másodfokon a Kincstár központja jár el. A Kincstárhoz benyújtott kérelem alapján - a Kincstár megkeresésére - a hitelintézet 8 napon belül csatolni köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.
(14) Amennyiben a Kincstár jogerős határozatában megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a támogatási szerződés igénylővel történő megkötését és a támogatás folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult. A Kincstár határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.
(15) A Kincstár a támogatottnál a közvetlen támogatás, valamint a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás - igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének - visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi pótlék mértéke a Ptk. 232. §-a szerinti kamat. A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerinti regionális igazgatósága, másodfokon a Kincstár központja az illetékes.
(16) A Kincstár hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárást nem folytathat le.”
13. § (1) Az R. 19. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közvetlen támogatások, valamint a 12. § és 13. § szerinti kamattámogatott kölcsönök igénybevételének feltétele, hogy a támogatott személy vállalja, hogy a hitelintézet részére]
„b) a támogatott személy és az együttköltöző magánokiratban hozzájárul ahhoz, hogy
ba) természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a Kincstár, illetőleg az állami adóhatóság részére,
bb) az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a közvetlen támogatások, illetőleg a 12. § és 13. § szerinti kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesítse.”
(2) Az R. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kedvezmény illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételének feltétele továbbá a támogatott személynek a támogatási szerződésbe foglalt kötelezettségvállalása, hogy a támogatás folyósítását, építés, bővítés esetén az utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára:
a) a lakcímet igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártyát), hontalan támogatott személy esetében bejelentőlapját, mely igazolja, hogy a támogatással épített, vásárolt, bővített ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a méltányolható lakásigény megállapítása történt, továbbá
b) vásárlás esetén az állami adóhatóság által hozott, a támogatással vásárolt ingatlan visszterhes vagyonszerzési illetékelőlege kiszabásáról szóló határozatot.
Ha a támogatott személy a), b) pontokban foglalt kötelezettségvállalása nem teljesül, a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.”
(3) Az R. 19. §-ának (5) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Építési engedély köteles munkák esetén, az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számlák fogadhatók el.”
14. § Az R. 20. §-a (8) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a Kincstár illetékes regionális igazgatósága intézkedik.”
15. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Ha a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás igénybevételével épített, bővített, vásárolt lakást - építés, bővítés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő - 10 éven belül lebontják - kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé -, illetőleg elidegenítik, vagy az nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál, illetve a lakás használatát harmadik személynek átengedik, akkor a lakás tulajdonosa köteles a támogatás(ok) folyósított összegét a (10), (13) bekezdésekben foglaltak szerint bejelenteni és visszafizetni. E szabályt a fiatalok otthonteremtési támogatása körében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a bontási, eltérő célra hasznosítási, valamint elidegenítési tilalom időtartama 5 év. Ha a lakást a tulajdonos tehermentesíteni kívánja, és nem kéri a támogatások visszafizetésének jegyzői felfüggesztését, akkor köteles a támogatás(ok) folyósított összegét visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség érvényesítése iránt a Kincstár intézkedik.
(2) Házasság felbontása esetén, ha a volt házasfelek közös lakásukat idegenítik el, úgy őket az igénybevett közvetlen támogatások visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.
(3) Ha a lakás tulajdonosa lakásának egy részét idegeníti el, a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatása összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.
(4) Ha a lakás tulajdonosa a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében 1 évig fel kell függeszteni. A felfüggesztés időtartama méltányolható esetben egy alkalommal legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg. A felfüggesztés időtartamát a bontás vagy eltérő hasznosítás tényleges megkezdésének, illetőleg az elidegenítésről szóló szerződés megkötésének napjától kell számítani. A visszafizetési kötelezettséget a tulajdonos kérelme alapján függeszti fel a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzője.
(5) A felfüggesztés időtartama alatt a lakás tulajdonosának kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt, illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatásával vásárolt lakást a Kincstár tehermentesíti, ha a tulajdonos az igénybevett támogatás(ok) összegét a pénzügyminiszter által kiadott tájékoztatóban közzétett kincstári letéti számlára befizette. A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a jegyző határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról a tulajdonosnak kifizethető összeget, továbbá a Kincstár egyidejű, elekronikus úton történő értesítése mellett intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. A Kincstár a felfüggesztés megszűntetéséről történő tudomásszerzését követően 15 napon belül átutalja a jogosultnak a jegyzői határozatban megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára. Ha a tulajdonos a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a jegyzői határozat alapján a Kincstár intézkedik.
(6) Ha a lakás tulajdonosa a (4) bekezdés szerinti határidő lejártáig az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja (az adásvételi vagy csereszerződés esetén a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási bejegyzését tartalmazó hiteles tulajdoni lap másolatával, építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával), és a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az új lakás megszerzésére fordította, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség az eredeti határidő lejártáig terheli. A kedvezményt, az adó-visszatérítési támogatást, a megelőlegező kölcsön időszaka alatt az állam által fizetett ellenszolgáltatásokat, illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt az önkormányzat jegyzője intézkedik. A megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogjog újabb ingatlanra történő átjegyezhetőségéről a hitelintézet dönt és intézkedik.
(7) A földhivatali eljárásban a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésének kötelezettsége esetén az (1) bekezdés szerinti elidegenítésről szóló szerződéshez csatolni kell a Kincstár igazolását arról, hogy az eladó a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás összegét, illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatását visszafizette, vagy a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjének az igazolását arról, hogy az eladó visszafizetési kötelezettségét felfüggesztették, illetőleg az elidegenített lakás helyett a kötelezettség másik lakást terhel, és az ezt biztosító jelzálogjogot e rendelet előírásai szerint bejegyezték.
(8) A (1) bekezdés szerinti elidegenítésről szóló szerződés alapján a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló kérelem csak akkor fogadható el, illetőleg akkor teljesíthető, ha a (7) bekezdésben említett igazolást a szerződéshez csatolták.
(9) Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítéséből származó bevételnek csak egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, úgy a támogatásnak az eladási és a vételár különbözetével arányos részét kell visszafizetnie.
(10) A lakás tulajdonosa a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötését, illetőleg a bontás, az eltérő hasznosítás, vagy a lakás használatának az (1) bekezdés szerinti átengedését annak megkezdésétől számított 15 napon belül köteles a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjének bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás, vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, úgy a bejelentési határidő ennek megtörténtét követő 15 nap.
(11) A lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzője a (10) bekezdés szerinti bejelentést, illetve a (10) bekezdés szerinti eseményekről való tudomásszerzését követően, ha a lakás tulajdonosa az (5) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kérte, az iratokat 5 napon belül átteszi a Kincstárnak a lakás fekvése szerint illetékes regionális igazgatóságához, amely határozatban kötelezi a lakás tulajdonosát az (1) bekezdés szerinti támogatások visszafizetésére.
(12) Ha a lakás tulajdonosa a (10) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének késve, vagy nem tesz eleget, akkor a visszafizetési kötelezettség a bontás, az eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított Ptk. 232. §-a szerinti kamattal növelten terheli.
(13) Az (1)-(3), valamint (9), (12) bekezdésekben foglalt visszafizetési kötelezettséget a pénzügyminiszter által kiadott tájékoztatóban közzétett kincstári számlára kell teljesíteni. Az (1)-(2), valamint (9), (12) bekezdésekben foglalt visszafizetési kötelezettség teljesítését követően a Kincstár intézkedik a támogatás(ok) visszafizetését biztosító jelzálogjog(ok)nak az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.
(14) Az (1)-(3), (9), (12) bekezdésekben foglalt visszafizetési kötelezettség, valamint a (5) bekezdés szerinti kincstári letéti számlára történő befizetés teljesítését a Kincstár igazolja.
(15) A lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzője határozatairól, intézkedéseiről elektronikus úton a pénzügyminiszter által kiadott tájékoztatóban közzétett adatlapok kitöltésével és megküldésével értesíti a Kincstárat. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek a határozat jogerőre emelkedésnek napját követően, intézkedés esetén annak kiadmányozásakor kell eleget tenni.”
16. § Az R. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A. § (1) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a közvetlen támogatások és a kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jog fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel (szálláshellyel) rendelkezik. A tartózkodási jog fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet felé igazolni. A közvetlen támogatást, kamattámogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást folyósító hitelintézetnek bejelenteni.
(2) Amennyiben építés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 10 éven belül a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási joga megszűnik, és 2 hónapon belül nem kap a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogot igazoló okmányt, vagy a 18. § (2) bekezdés g)-h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy nem szerez a 18. § (2) bekezdés i)-k) pontja szerinti jogállást az igénybe vett közvetlen támogatás összegének - a 10 évből még fennmaradó időtartamhoz viszonyított - arányos részét köteles visszafizetni. A 10 évből még fennmaradó időtartamot a tartózkodási jog megszűnését követő 2 hónapos határidő lejártától kell számítani.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján a közvetlen támogatás visszafizetésre kötelezett személy a 10 évből még fennmaradó időtartamon belül ismét a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogot igazoló okmányt, vagy a 18. § (2) bekezdés g)-h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt kap, vagy a 18. § (2) bekezdés i)-k) pontja szerinti jogállást szerez, és bejelentett lakóhellyel (szálláshellyel) rendelkezik a közvetlen támogatásnak a tartózkodási jog megszűnését követő 2 hónapig, de legkésőbb a 10 év lejártáig terjedő időtartammal arányos részére ismét jogosulttá válik.
(4) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási joga megszűnik, és 2 hónapon belül nem kap a (2) bekezdés szerinti tartózkodást igazoló vagy arra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 2 hónapos határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig az állam 12. §-ban, valamint a 13. §-ban meghatározott hitelek törlesztésének megfizetéséhez nem nyújt támogatást.
(5) Ha a megelőlegező kölcsön adós nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási joga megszűnik, és 2 hónapon belül nem kap a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogot igazoló okmányt, vagy a 18. § (2) bekezdés g)-h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy a 18. § (2) bekezdés i)-k) pontja szerinti jogállást, valamint a gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesítette, köteles tartózkodási joga megszűnését követő 2 hónapon belül a megelőlegező kölcsönnek a meg nem született gyermekre eső részét a folyósító hitelintézet részére visszafizetni, vagy azt a hitelintézettel kötött megállapodás szerint piaci kamatozású kölcsönként törleszteni. Ha a gyermekvállalást a tartózkodási jog megszűnése előtt, vagy ezt követő 2 hónapon belül teljesíti, a visszafizetésre a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni.”
17. § (1) Az R. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utóbb született gyermek(ek) után a lakásépítési kedvezmény, valamint a gyermek születésének időpontjáig felmerült kamatok csak a vételár megfizetéséhez, illetőleg építés esetén az építési költségek fedezetére a hitelintézet által a használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított kölcsön - a munkáltatói kölcsönt kivételével - csökkentésére számolhatók el.”
(2) Az R. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályban volt lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján a fiatal házaspár kérelmére a születendő gyermekre tekintettel a kedvezményt a hitelintézet önálló kölcsönként előlegezte meg, és a gyermek azért nem születik meg,
a) mert a házastársak egyike elhunyt,
b) vagy a gyermek megszületését a házastársak egyikének legalább 67%-os mértékű megrokkanása következtében nem vállalták,
c) vagy a gyermek a terhesség 26. betöltött hetét követően halva születik,
a folyósító hitelintézethez benyújtott kérelemre a tőketartozást a központi költségvetés fizeti ki az adós helyett.
A kérelmet e bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt események bekövetkezésétől számított 90. napig, de legfeljebb a megelőlegezésről szóló szerződésben vállalt határidő leteltéig lehet benyújtani. Ha az igénylő kérelmét 90 napon túl nyújtja be, úgy az a)-c) pontokban foglalt események bejelentésétől számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni az események bekövetkezése és a bejelentés időpontja közötti időtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást.”
(3) Az R. 24. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szövegrész lép:
„Amennyiben a hitel futamideje alatt annak céljául szolgáló ingatlan válik a hitel fedezetévé, ezen ingatlant a hitelhez kapcsolódóan terhelő, a Magyar Állam javára fennálló elidegenítési és terhelési tilalom törlésére vonatkozó engedélyt - az adósok kérelmére - a Kincstár adja ki.”
(4) Az R. 24. §-ának (7) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Ha a lakás építését, vásárlását, bővítését, korszerűsítését szolgáló kölcsönt jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom biztosítja és ezt követően a lakás bővítését szolgáló támogatott kölcsön felvételére, illetőleg a fennálló kölcsöntartozás kedvezménnyel vagy fiatalok otthonteremtési támogatásának igénybevételével történő törlesztésére kerül sor, úgy a hitelintézet nem tagadhatja meg a hozzájárulását e támogatások biztosítására a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.”
(5) Az R. 24. §-ának (9)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az 1994. január l-jét követően hatályos jogszabályok alapján kamattámogatással nyújtott kölcsön adósa - a 12-13., 15-16., 22. §-ban foglalt kölcsönök kivételével - a kölcsönt nyújtó hitelintézet részére tartozását egy másik hitelintézettől felvett kölcsönből egyenlíti ki, az eredeti kamattámogatás változatlan feltételekkel e kölcsönre is megilleti.
(10) A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított és a költségvetéssel elszámolt fiatalok otthonteremtési támogatása, valamint a megelőlegező kölcsön összege után 3%, minden más központi költségvetési támogatás összege után 1,5% költségtérítés illeti meg, amelyet - a lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön kivételével - a támogatással együtt kell elszámolnia a központi költségvetéssel. A lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön összege után járó költségtérítést a hitelintézet a kölcsönszerződés megkötését követő első elszámolásban számolja el a központi költségvetéssel, azzal, hogy a hitelbírálattal, a szerződéskötéssel, valamint a gyermekvállalás teljesítésével kapcsolatosan a megelőlegező kölcsön igénylésére tekintettel semmilyen címen díj, illetve egyéb ellenszolgáltatás sem az igénylő házaspárral, sem az állammal szemben nem érvényesíthető, és a kölcsönnek az állam általi teljes megfizetése esetén a hitelintézet további költségtérítésre nem jogosult.”
(6) Az R. 24. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A támogatott személy a 12-13. §-ban, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli társaság, az egyéni vállalkozó a 15. §-ban, a társasház, a lakásszövetkezet, a víziközmű társulat, illetve az önkormányzat a 16. §-ban, valamint a 22. §-ban foglaltak szerinti kamattámogatásra csak le nem járt tőketartozása után jogosult. Lejárt tőketartozásnak a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás minősül, amelynek fizetési (törlesztési) késedelme a 30 napot meghaladja.”
(7) Az R. 24. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A hitelintézet a támogatások, valamint a (11) bekezdés szerinti előlegek folyósításáról és az azokkal való elszámolás rendjéről, valamint a pénzügyi ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatásról a miniszterrel és a Kincstárral szerződést köt. A támogatások és előlegek elszámolására a hitelintézet e szerződés megkötését követően jogosult.”
(8) Az R. 24. §-a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) A 12-13., 15-16., 22. §-okban foglaltak alapján egy meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére kölcsön nem nyújtható.”
18. § Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A panel, a közép- és nagyblokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb előre gyártott technológia felhasználásával épült lakóépület energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása előirányzatból a következő célokra nyújtható támogatás:
a) nyílászárók energiatakarékos felújítása, vagy cseréje,
b) homlokzatok és födémek utólagos hőszigetelése,
c) épületgépészeti és épületvillamos rendszerek korszerűsítése, felújítása,
d) felvonó-berendezés korszerűsítése, felújítása,
e) a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való esetleges visszatáplálására.
(2) A távhővel ellátott lakóépületek hőfogyasztása szabályozási lehetőségének megteremtésére (a továbbiakban: ÖKO-Program) az Egyéb lakástámogatások előirányzatból a következő célokra nyújtható támogatás:
a) a hőleadók egyedi szabályozásához szükséges berendezések (termosztatikus szelepek) lakásonkénti beszerelése,
b) a lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület hőfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas mérőeszközök (hőmennyiségmérők és/vagy költségmegosztók) lakásonkénti beszerelése,
c) az épület közös tulajdonát képező fűtési rendszernek az átalakítása, ezen belül:
1. strangszabályozók beépítése vagy cseréje,
2. az egycsöves fűtési rendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakítása.”
19. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A 28. § (1) bekezdése szerinti állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 1/3-a, de legfeljebb lakásonként 500 000 forint. A pályázónak saját erőként a bekerülési költség legalább 2/3-át kell biztosítani. Az önkormányzat, mint támogató - az adott épület esetében - részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.
(2) A 28. § (2) bekezdése szerinti állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 35%-a, de legfeljebb lakásonként 54 000 forint. A pályázónak saját erőként a bekerülési költség legalább 65%-át kell biztosítani. Az önkormányzat, mint támogató - az adott épület esetében - átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt legfeljebb a bekerülési költség 15%-ának megfelelő összeg erejéig.”
20. § Az R. 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/A. § A Kormány az ÖKO-Program pályázatkezelő szervezeteként az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú Társaságot jelöli ki.”
21. § Az R. 32/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/C. § (1) A Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása előirányzatából vissza nem térítendő támogatás nyújtható a lakóépületében lévő termofor kémények felújításához. Támogatás csak a lakásokhoz tartozó kéményszakaszok felújításához nyújtható. Az egyéb nem lakáscélú helyiségekre jutó kéményszakaszok felújítási költségeihez az állami támogatás nem vehető igénybe.
(2) Az állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 40%-a, de legfeljebb lakásonként 80 000 Ft. A pályázónak saját erőként a bekerülési költség legalább 60%-át kell biztosítani. Az önkormányzat, mint támogató - az adott épület esetében - részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.”
22. § Az R. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Előirányzatból kizárólag helyi önkormányzatok, egyházak, társasházak vagy lakásszövetkezetek részére nyújtható támogatás.”
23. § Az R. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt címre kell benyújtani.”
24. § Az R. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pályázó írásbeli nyilatkozatot köteles csatolni:]
„a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűségéről, valódiságáról és hitelességéről, a saját források meglétéről,”
25. § (1) Az R. 39. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatás nyújtásáról Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján önkormányzati és területfejlesztési miniszter dönt.
(2) A Bizottság egy-egy tagját az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter jelöli ki. A önkormányzati és területfejlesztési miniszter jelöli ki a Bizottság elnökét, valamint jóváhagyja a Bizottság ügyrendjét.
(3) A pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, az értékelés legfontosabb szempontjait, továbbá a véleményezésre jogosultak javaslatait a döntést hozó önkormányzati és területfejlesztési miniszter részére.”
(2) Az R. 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elfogadott pályázatokat a pályázó, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye megnevezésével az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium internetes honlapján közzé kell tenni.”
26. § Az R. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása vagy a támogatási szerződésben foglalt egyéb kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése, továbbá a 38. § (2) bekezdésében szereplő nyilatkozatok bármelyikének visszavonása vagy az abban foglaltak megszegése esetén a támogatás visszavonható.”
27. § Az R. 41. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kifizetés nem rendelhető el, illetőleg nem teljesíthető, ha az önkormányzatnak, társasháznak, lakásszövetkezetnek, illetőleg egyháznak az utalványozás időpontját megelőző nappal bezárólag 60 napnál régebbi köztartozása van, erről minden számla benyújtása esetén a pályázónak nyilatkoznia kell. Az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását a köztartozás fennállásáig.”
28. § Az R. 44. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstár képviseli, a VIII. fejezet kivételével. A VIII. fejezettel kapcsolatos polgári jogviszonyban a Magyar Államot a miniszter képviseli.
(2) A Kincstár, valamint az önkormányzat jegyzőjének az e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni. Nem minősül hatósági eljárásnak a 18. § (8) bekezdésében szabályozott ellenőrzés.”
29. § Az R. 45. §-a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az a hitelintézet, amely 2008. január 1-jét megelőzően a pénzügyminiszterrel, vagy a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel, vagy a miniszterrel a támogatások, valamint a 24. § (11) bekezdése szerinti előlegek folyósításáról és az azokkal való elszámolás rendjéről szerződést kötött, és e szerződés a felek között 2008. január 1-jén is fennáll, 2008. április 30-áig a miniszterrel és a Kincstárral a 24. § (15) bekezdésében foglaltaknak megfelelő új szerződést köt.
(12) A Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz benyújtott e rendeletből eredő és folyamatban lévő ügyekben 2008. január 1-jétől a Kincstár jár el.”
30. § Az R. az e rendelet melléklete szerinti melléklettel egészül ki.
31. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg:
a) az R. 12. § (11) bekezdésében a „regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel” szövegrész helyébe a „miniszterrel” szövegrész,
b) az R. 33. § (1) bekezdésében, a „regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter” szövegrész helyébe „miniszter” szövegrész,
c) az R. 35. § (2) bekezdésében, az R. 36. § (2) bekezdésében, az R. 40. § (1) bekezdésében, az R. 41. § (3) bekezdésében, az R. 43. § (1) és (3) bekezdésében, valamint az R. 45. § (4) bekezdésében a „regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész,
d) az R. 35. § (3) bekezdésében, valamint az R. 42. §-ában a „regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek” szövegrész helyébe a „miniszternek” szövegrész,
e) az R. 38. § (4) bekezdésében a „regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert” szövegrész helyébe a „minisztert” szövegrész,
f) az R. 33. § (4) bekezdésben, valamint az R. 41. § (3) bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe „Kincstár” szövegrész,
g) az R. 35. § (2)-(3) bekezdésében, valamint az R. 39. § (5) bekezdésében a „Belügyi Közlönyben” szövegrész helyébe a „Magyar Közlönyben” szövegrész,
h) az R. 39. § (1)-(3) bekezdésében „az önkormányzati és területfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész lép.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 25/A. §-ában szereplő „Területfejlesztés fejezet” szövegrész a hatályát veszti.
32. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet 1. § (1) és (3) bekezdése, a 9. § (2)-(3) bekezdése, a 12. § (3) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése, a 14-15. §, a 17. § (3) és (7) bekezdése, a 28-29. §-a 2008. január 1. napján lép hatályba.
(3) E rendelet 1. § (2) bekezdése, 2-8. §-a, 9. § (1) bekezdése, 10-11. §-a, 12. § (1)-(2), (5)-(16) bekezdése, 13. § (2)-(3) bekezdése, 16. §-a, 17. § (1)-(2), (4)-(6), (8) bekezdése 2008. február 1. napján lép hatályba.
(4) E rendelet rendelkezéseit - a (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a hatálybalépést követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
(5) Az R. e rendelettel megállapított 1. § (6) bekezdését, 5/A. § (6), (11) bekezdését, 18. § (7)-(9), (15) bekezdéseit, 21. §-át, valamint 24. § (17) bekezdését a már folyósított támogatások tekintetében is alkalmazni kell.
33. § E rendelet 1-31. §-a 2008. február 2. napján a hatályát veszti.