396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról

A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. §-a (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mvhr.) 2. §-a f) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E rendelet alkalmazásában:]
„f) értékelési különbözet: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mbr.) 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott, a felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet.”
(2) Az Mvhr. 2. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
[2. § E rendelet alkalmazásában:]
„k) bevallási adat: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-a (7) bekezdésének bc) és d) pontjában foglaltak alapján az állami adóhatóság által a pénztár részére teljesített adatszolgáltatás.”
2. § Az Mvhr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel zárt rendszerében folyamatosan - e rendeletben rögzített szabályok szerint - üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év, illetve a negyedév végével - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár havonta - lezárja.”
3. § (1) Az Mvhr. 7. §-ának (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(4) A pénztár - számviteli politikája keretében a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének a)-b) és d) pontjában, valamint az Mpt. 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályzatokon túlmenően köteles elkészíteni:]
„h) az elszámoló egységek képzésének, árfolyam meghatározásának, forintra történő átváltásának, a felmerülő eltérések kezelésének, rendezésének szabályait tartalmazó, elszámoló egységek kezelési szabályzatát.”
(2) Az Mvhr. 7. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A pénztárnak a mérlegkészítés időpontját úgy kell meghatároznia, hogy az a tárgyidőszakra vonatkozó bevallási adatok pénztárhoz történő beérkezésének és feldolgozásának időpontjához igazodjon.
(8) A pénztárnak a számviteli politikájában nyilatkoznia kell a működési, illetve a likviditási és kockázati céltartalék tekintetében az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszer alkalmazásáról.”
4. § Az Mvhr. 8. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A negyedéves jelentést az éves pénztári beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni - azzal, hogy a mérlegkészítés időpontja helyett a negyedéves jelentéskészítés időpontját kell figyelembe venni - egy példányban, a negyedévet követő második hónap 15-éig - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a negyedévet követő hónap utolsó napjáig - kell a Felügyeletnek megküldeni a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül.”
5. § (1) Az Mvhr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A negyedéves jelentés a pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatásból, a pénztár tárgynegyedév végi portfolió állományát az Mbr. 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportok szerinti tagolásban tartalmazó kimutatásból, a pénztár egészére, valamint a fedezeti tartalékra választható portfoliónként számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását tartalmazó kimutatásból, továbbá a kezelt vagyon vagyonkezelők közötti megoszlását tartalmazó kimutatásból áll.”
(2) Az Mvhr. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénztár egészére, valamint a fedezeti tartalékra választható portfoliónként számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását tartalmazó kimutatás, továbbá a kezelt vagyon vagyonkezelők közötti megoszlását tartalmazó kimutatás tagolását a 6. számú melléklet tartalmazza.”
6. § (1) Az Mvhr. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénztár tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a befektetési üzletmenetet, az ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szervezet részére nyújtott pénzkölcsönt.”
(2) Az Mvhr. 16. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, valamint az éven túli forint- és devizabetétek mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
7. § Az Mvhr. 17. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A készleteken belül:]
„d) áruk értékelési különbözeteként kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok, valamint a tagdíjkövetelés fejében átvett, értékesíteni kívánt ingatlanok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
8. § Az Mvhr. 18. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni a (8) bekezdés szerinti kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásának napjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá itt kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
9. § (1) Az Mvhr. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Értékpapírok értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) és (3) bekezdés szerinti értékpapírok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott piaci értékének (kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamatot is tartalmazó piaci értéknek) és a könyv szerinti értékének különbözetében megállapított összeget, továbbá külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegét.”
(2) Az Mvhr. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Határidős ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján - le nem zárt határidős és opciós ügyletek várható eredményének összegében elszámolt értékelési különbözetet.”
10. § (1) Az Mvhr. 24. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Működési céltartalékként kell kimutatni a működési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot.”
(2) Az Mvhr. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni
a) az egyéni számlákon jóváírt tagdíjak, tagdíjcélú támogatások, tagdíj-kiegészítések, valamint a szolgáltatási célú egyéb bevételek
aa) a mérlegfordulónapig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett, a fedezeti portfolióban nyilvántartott összegéből képzett céltartalékot,
ab) a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, pénzügyileg rendezett, a mérlegfordulónapon függő portfolióban nyilvántartott összegéből képzett céltartalékot,
ac) a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, de a mérlegfordulónapot követően esedékes összegéből képzett céltartalékot,
b) az egyéni számlák fedezetét képező eszközök befektetéséből származó realizált hozambevételekből, illetve ezen eszközök értékelési különbözetének összegében elszámolt várható hozambevételekből
ba) az egyéni számlákon jóváírt realizált hozambevételekből képzett céltartalékot,
bb) az egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözetből képzett céltartalékot,
c) az egyéni számlákról a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására a szolgáltatási tartalékba átvezetett összegből
ca) a szolgáltatási tartalékon kimutatott fedezeti céltartalékot,
cb) a szolgáltatási tartalék fedezetét képező eszközök befektetéséből származó realizált hozambevételekből képzett céltartalékot,
cc) a szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetből képzett céltartalékot.
A fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből a bb) és a cc) pont szerint képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.”
(3) Az Mvhr. 24. §-a (11) bekezdése bevezető szövegének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Likviditási és kockázati céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az Mpt. 58. §-a, valamint az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján képzett céltartalékokat, továbbá a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékokat.”
(4) Az Mvhr. 24. §-a (11) bekezdése c) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
[(11) Likviditási és kockázati céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az Mpt. 58. §-a, valamint az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján képzett céltartalékokat, a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékokat, továbbá az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, de bevallási adatokhoz még nem rendelhető tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékokat. A likviditási és kockázati céltartalékon belül elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni:]
„a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot.”
(5) Az Mvhr. 24. §-a (12) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kell a negyedéves jelentésben, illetve a mérlegben kimutatni a tárgynegyedév végéig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a tárgynegyedévet megillető, de a tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a tárgyévet megillető, de a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett tagdíjak ráfordításként elszámolt összegét.”
(6) Az Mvhr. 24. §-a a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Függő befizetések befektetési hozamának céltartalékaként kell a mérlegben kimutatni az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, de bevallási adatokhoz még nem rendelhető tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékokat. A függő befizetések céltartalékán belül elkülönítetten kell kimutatni:
a) az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, de bevallási adatokhoz még nem rendelhető tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának fedezetére az átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetéséből származó, realizált hozambevételekből a befizetések azonosításakor a pénztári tartalékokon jóváírt tagdíjcélú bevételek időarányos hozamának pótlása céljából képzett tartalékot;
b) a függő befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A függő befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.
(14) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők az egyéni számlákon történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is.
(15) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni:
a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, tagdíj-kiegészítésekből, valamint a szolgáltatási célú egyéb bevételekből az egyéni számlán jóváírt összegeket forintban és elszámoló egységben;
b) az egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék eszközeinek befektetéséből származó - realizált és a nem realizált hozamot is tartalmazó - eredmény egyéni számlán jóváírt összegét forintban;
c) az elszámoló egység záró darabszámát és az elszámoló egység záró árfolyamát, a kettő szorzataként a pénztártag egyéni számláján kimutatott tagi követelés záró értékét (piaci értékét).”
11. § Az Mvhr. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a függő tételekről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők a függő tételeken történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is.”
12. § Az Mvhr. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egység napi nettó árfolyamának megállapításakor figyelembe vett, a tárgyidőszakot időarányosan terhelő, de még nem számlázott vagyonkezelési, letétkezelési és egyéb díjak befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordításként elszámolt összegét. Amennyiben a vagyonkezelőt szerződés szerint teljesítményhez kötött díjazás illeti meg, akkor a szerződés szerinti díj tárgyidőszakra jutó időarányos összegét a havi zárás keretében kell elhatárolni.”
13. § (1) Az Mvhr. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapíroknak és részesedéseknek a mérleg fordulónapjára, valamint a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozó értékelési különbözete meghatározásánál piaci értéknek a tőzsdén, illetve elismert értékpapírpiacon kialakult, a mérlegfordulónapon, a negyedév utolsó napján - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján - érvényes árfolyamát, illetve átlagárát kell tekinteni.”
(2) Az Mvhr. 29. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, likviditási és kockázati, illetve függő befektetési portfolió értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.”
(3) Az Mvhr. 29. §-a (5) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozó értékelésekor érvényes”
(4) Az Mvhr. 29. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek - az értékpapír üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, likviditási és kockázati, illetve függő befektetési portfolió értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.”
(5) Az Mvhr. 29. §-a (7) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Amennyiben a (6) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozó értékelésekor érvényes”
14. § (1) Az Mvhr. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok negyedév végi és mérlegfordulónapi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó - értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték (2) bekezdés szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti forintértéke közötti értékkülönbözet céltartalékként megképzett összegén belül elkülönítetten kell kimutatni a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból és az egyéb piaci árhatásból adódó különbözetet, továbbá a kamatozó értékpapír esetében a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - időarányosan járó kamat összegét.”
(2) Az Mvhr. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget azok bekerülésekor, illetve a negyedév végi és a mérlegfordulónapi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi - értékeléskor a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon kell értékelni.”
(3) Az Mvhr. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - időarányosan járó, értékelési különbözetben elszámolt kamat forintértékét az értékelés napján érvényes (2) bekezdés szerinti árfolyamon kell megállapítani.”
(4) Az Mvhr. 30. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, az értékpapír, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség negyedév végi, illetve mérlegfordulónapi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó - értékelésekor megállapított árfolyamkülönbözetek elszámolására a Tv. 84. §-a (7) bekezdésének g) pontja, és a 85. §-a (3) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható.”
15. § (1) Az Mvhr. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztár eredménykimutatása a következő fő részekből áll:
A) Pénztár működési tevékenysége
B) Pénztári szolgáltatások fedezete
C) Likviditási és kockázati fedezet
D) Függő befizetések befektetési hozamának fedezete”
(2) Az Mvhr. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A likviditás (a pénztár fizetőképessége), a demográfiai kockázatok, a saját tevékenységi kockázatok, valamint az egyéb kockázatok fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, illetve a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni.”
(3) Az Mvhr. 33. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) és (7) bekezdéseik számozása (7) és (8) bekezdésre változik:
„(6) A függő befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevallási adatokhoz még nem rendelhető, átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok; valamint az egyéb azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor a pénztári tartalékokon jóváírt tagdíjcélú bevételek időarányos hozamának pótlása céljából, a függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetéséből származó, realizált hozambevételekből, illetve a függő befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni.”
(4) Az Mvhr. 33. §-ának - (3) bekezdés szerint - átszámozott (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az eredménykimutatásban befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként, illetve ráfordításként kell kimutatni az Mbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt - a számviteli nyilvántartásban a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott - befektetésekből adódó bevételeket, illetve ráfordításokat, ideértve a befektetések mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó - értékelésekor az értékelési különbözetben bevételként elszámolt várható hozamot, illetve az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is.”
16. § (1) Az Mvhr. 34. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A pénztár működési tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:]
„d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgynegyedév végéig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a tárgynegyedévet megillető működési célú tagdíjbevételek tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett összegéből a tárgynegyedév végén, illetve a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a tárgyévet megillető működési célú tagdíjbevételek mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegéből a mérleg fordulónapjával ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”
(2) Az Mvhr. 34. §-a (2) bekezdésének a) pontja a második mondatot követően a következő mondattal egészül ki:
„Itt kell kimutatni továbbá a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevétellel szemben elszámolt összeget.”
(3) Az Mvhr. 34. §-a (5) bekezdése g) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Értékelési különbözetben elszámolt várható hozamként kell kimutatni a működési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
17. § (1) Az Mvhr. 35. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A pénztár fedezeti célú eredményének megállapításánál a szolgáltatási célú bevételek a következők:]
„d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgynegyedév végéig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a tárgynegyedévet megillető fedezeti célú tagdíjbevételek tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett összegéből a tárgynegyedév végén, illetve a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a tárgyévet megillető fedezeti célú tagdíjbevételek mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegéből a mérleg fordulónapjával ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”
(2) Az Mvhr. 35. §-ának (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Itt kell kimutatni továbbá a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működés anyagjellegű ráfordításával szemben elszámolt összeget.”
18. § Az Mvhr. 36. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A pénztár likviditási és kockázati célú eredményének megállapításánál a likviditási és kockázati célú bevételek a következők:]
„d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgynegyedév végéig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a tárgynegyedévet megillető likviditási és kockázati célú tagdíjbevételek tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett összegéből a tárgynegyedév végén, illetve a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a tárgyévet megillető likviditási és kockázat célú tagdíjbevételek mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegéből a mérleg fordulónapjával ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”
19. § Az Mvhr. a 36. § után a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„36/A. § (1) A pénztárnak az átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetéséből származó eredmény megállapításánál:
a) függő portfolió befektetésével kapcsolatos bevételként kell kimutatni az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevallási adatokhoz még nem rendelhető tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközeiből, valamint az egyéb azonosítatlan (függő) befizetésekből eszközölt befektetések - a 34. § (5) bekezdésének a)-g) pontja szerinti jogcímeken - elszámolt hozambevételeket,
b) függő portfolió befektetésével kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevallási adatokhoz még nem rendelhető tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközeiből, valamint az egyéb azonosítatlan (függő) befizetésekből eszközölt befektetésekkel kapcsolatos - a 34. § (6) bekezdésének a)-g) pontja szerinti jogcímeken - elszámolt ráfordítások összegét.
(2) Függő befizetések befektetési hozamának fedezete (nettó hozam) az (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételek (ideértve a függő befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozamot is) és az (1) bekezdés b) pontja szerinti ráfordítások különbözete.
(3) Függő befizetések befektetési hozamának céltartalékaként kell kimutatni az (1) bekezdés a) pontja szerinti befektetési tevékenység bevételei, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti befektetési tevékenység ráfordításai különbözetének összegében ráfordításként megképzett céltartalékot, valamint az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.”
20. § Az Mvhr. 37. §-ának (3) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
[(3) A kimutatás a következő fő részekből áll:]
„g) az elszámoló egységek alakulása,
h) a befektetések főbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlása.”
21. § Az Mvhr. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedélykérelem alátámasztására - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejűleg a második közgyűlés határoz meg) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).”
22. § Az Mvhr. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja) napját követő 90 napon belül végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni és a Felügyeletnek megküldeni mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő pénztár(ak)ra vonatkozóan.”
23. § (1) Az Mvhr. 42. §-ának (3) bekezdése a hatodik mondatot követően a következő mondatokkal egészül ki:
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákon ezen adatokat forintban és elszámoló egységekben kell kimutatni. Az egyéni számla analitika elsődleges nyilvántartása elszámoló egységben történik. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és az elszámoló egységek árfolyamának szorzatával egyezik meg. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezőségét havi szinten biztosítani kell. A pénztárnak az egyezőséget főkönyvi és analitikus nyilvántartásai felhasználásával napi szinten is igazolnia kell a havi zárással lezárt hónapok vonatkozásában.”
(2) Az Mvhr. 42. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A tárgynegyedév végéig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a tárgynegyedévet megillető tagdíjbevételek tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett összegét a tárgynegyedév végén, illetve a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a tárgyévet megillető tagdíjbevételek mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegét a mérleg fordulónapjával meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként kell megképezni a ráfordításokkal szemben.”
(3) Az Mvhr. 42. §-ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor, azok befektetéséből származó nettó hozam függő befizetések befektetési hozamának fedezetére képzett céltartalékban kimutatott összegét a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákon a hozambevételekből képzett céltartalékra, a likviditási és kockázati céltartalékon belül az egyéb kockázatokra képzett céltartalékra, illetve a tartaléktőkére kell átvezetni. Az adóhatóság részére visszautalt összegre eső hozamot a likviditási és kockázati céltartalékon belül az egyéb kockázatokra képzett céltartalék javára kell átvezetni.”
24. § (1) Az Mvhr. 42/A. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Mbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt működési, fedezeti, likviditási és kockázati célú befektetések, valamint a függő portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott, (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben.”
(2) Az Mvhr. 42/A. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Időarányosan járó kamatbevételként kell elszámolni:
a) a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett eszközként vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - terjedő időszakra arányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat a pénztár nem értékesíti, nem váltja be, a könyvekből nem vezeti ki;
b) a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét;
c) a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét.”
(3) Az Mvhr. 42/A. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A devizaárfolyam-különbözetek között elkülönítetten kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó - értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözet összegéből.”
(4) Az Mvhr. 42/A. §-a (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tárgynegyedév végi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi - értékelés során megállapított értékelési különbözet állománya és az értékelési különbözet céltartalékának a tárgynegyedév végi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi - értékelést megelőző könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét jellegétől függően kell értékelési különbözet növekedéseként és várható hozambevételként, illetve értékelési különbözet csökkenéseként és várható hozambevétel csökkenéseként elszámolni.”
(5) Az Mvhr. 42/A. §-ának (8) bekezdése a harmadik mondatot követően a következő mondattal egészül ki:
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a más pénztárba átlépő vagy tagsági viszonyát egyéb módon megszüntető pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni számláján meglévő tagi követelést az egyéni számlákon jóváírt céltartalék igénybevételeként kell elszámolni.”
(6) Az Mvhr. 42/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokhoz kapcsolódóan folyamatos, naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie.
a) Az értékpapírok analitikus nyilvántartásának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: vagyonkezelőnként elkülönítetten értékpapírfajtánként az értékpapír azonosító adatait, az értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciókat (vásárlás, eladás, lejárat, kamat-, illetve osztalékfizetés) a tranzakció időpontját, az értékpapír névértékét, vételárát, illetve eladási árát, piaci értékét, kamatozó értékpapírok esetében a vételárban, illetve eladási árban felhalmozott kamat összegét, az értékpapír beszerzési (könyv szerinti) értékét, eladáskor az értékpapír könyv szerinti értékének csökkenését, az eladáskor realizált kamat, árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség, valamint az elhatárolt befektetési tevékenységgel összefüggő költségek és ráfordítások összegét. A mérlegfordulónapi és a negyedév végi - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi - értékeléshez kapcsolódóan az analitikus nyilvántartásban ki kell mutatni az értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, azon belül az időarányosan járó kamat, járó osztalék, devizaárfolyam változásából adódó árfolyamnyereség, árfolyamveszteség összegét, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség megbontásban. Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az értékpapír eladásakor, kamatfizetéskor vagy osztalékfizetéskor az értékelési különbözet változása is nyomon követhető legyen.
b) Amennyiben a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági esemény nyomon követhető, akkor azokat a főkönyvi könyvelésben meghatározott időközönként - legalább havonta - gazdasági esemény típusonként összesítetten, az analitika feladása alapján lehet elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített összesítő feladás alapján történő főkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és főkönyvi könyvelés egyezőségét.
c) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt a főkönyvi könyvelésben havonta az analitika feladása alapján köteles tárgynapra visszamenőlegesen elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített feladás alapján történő főkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és főkönyvi könyvelés egyezőségét.”
25. § (1) Az Mvhr. 43. §-a (10) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött, a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjáig - le nem zárt határidős ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a negyedév utolsó napján, illetve a mérleg fordulónapján - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napján - ismert piaci értéke (tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóára, árfolyama) közötti különbözetet, mint az ügylet várható eredményét, azaz piaci értékét - fedezeti ügylet esetében legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjáig - felmerülő elszámolt időarányos ellenkező előjelű eredményének összegében - el kell számolni értékelési különbözetként - és jellegétől függően - bevételként, illetve bevételt csökkentő tételként.”
(2) Az Mvhr. 43. §-ának (14)-(17) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(14) Az elszámolási típusú opciós ügyletek opciós díjának elszámolására a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) ha a pénztár az opció vevője, a fizetett opciós díjat a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni a kifizetésekor, ha a pénztár az opció kiírója, akkor a kapott opciós díjat a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni az opciós díj pénzügyi rendezésekor, a pénzeszközökkel szemben;
b) ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig nem történik meg, és
ba) az opciós díj - a számviteli politikában rögzítettek szerint - jelentős összegű, vagy
bb) az ügylet fedezeti ügylet, vagy
bc) az ügylet a befektetési portfolió részét képezi, vagy
bd) az ügylet a befektetési portfolió részét képező alapügylet, mérlegtétel fedezeti ügylete,
akkor az a) pont szerint elszámolt opciós díjat időbelileg el kell határolni és az időbeli elhatárolást az ügylet zárásakor kell megszüntetni.
(15) A befektetési portfolió részét képező eszköz beszerzésére kötött leszállítási opciós ügylet esetén a (17) bekezdés előírásait kell alkalmazni. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár a számviteli politikájában rögzítettek szerint dönthet úgy, hogy nem a (17) bekezdés, hanem a (14) bekezdés szerint jár el.
(16) A (14) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti elszámolási opciós ügylet és a (15) bekezdés szerinti leszállítási opciós ügylet értékelésére a (10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(17) A leszállítási opciós ügyletek esetén az opciós díjak elszámolására a következő szabályt kell alkalmazni:
a) Ha az opciós ügylet tárgyát az opció vevőjének minősülő pénztár befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat a bekerülési érték részének kell tekinteni.
b) Ha az opciós ügylet tárgyát a pénztár forgóeszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat - saját döntéstől függően - figyelembe veheti a bekerülési értékben, ellenkező esetben a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolja.
c) A bekerülési értékben figyelembe veendő opciós díjat, annak kifizetésekor a pénztár egyéb követelésként számolja el, és az opció lehívásakor vezeti ki könyveiből az eszköz bekerülési értékének növelésével egyidejűleg.”
26. § Az Mvhr. 43/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kölcsön futamideje alatt a kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír értékelésére, valamint az értékelési különbözet és annak céltartaléka elszámolására a 29-30. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjára - vonatkozóan megállapított értékelési különbözetének összegét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni.”
27. § Az Mvhr. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kiegészítő melléklet számszaki része - a Tv. 92. §-ának (1) bekezdésében előírt számszerű adatokon kívül - a pénztár pénzmozgásainak jogcímeit tükröző cash-flow-t, a pénztári céltartalékok alakulását, valamint a portfolió állomány üzleti év végi állományának könyv szerinti és piaci értékét, továbbá az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egységek választható portfoliónkénti és a függő portfolióra vonatkozó nyitó és záró árfolyamát és darabszámát tartalmazza.”
28. § Az Mvhr. 46/A. §-a a következő második mondattal egészül ki:
„A kiegészítő mellékletben az 5. sz. melléklet H) és I) táblázatának megfelelően be kell mutatni a befektetések főbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlását.”
29. § (1) Az Mvhr. 52. §-ának (1) bekezdése az első mondatot követően a következő mondatokkal egészül ki:
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár a tagokkal történő elszámolási és a rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a hónap és a negyedév utolsó napjára vonatkozóan köteles költség-, bevétel- és ráfordítás számláit technikai számlák alkalmazásával lezárni, azok egyenlegét megállapítani és az évközi eredményszámlára átvezetni (havi és negyedéves könyvviteli zárlat). A költség-, bevétel- és ráfordítás számlák évközi eredményszámlára átvezetett egyenlegét a következő hónap elején vissza kell vezetni a megfelelő költség-, bevétel- és ráfordítás technikai számlákra.”
(2) Az Mvhr. 52. §-ának (3) bekezdése a második mondatot követően a következő mondattal egészül ki:
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár havonta is köteles főkönyvi kivonatot készíteni, amelynek tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyhavi nyitó egyenlegét, a tárgyhónap záró napjáig terjedő időszak tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgyidőszak végi záró egyenlegét.”
(3) Az Mvhr. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A havi, a negyedéves, valamint az éves könyvviteli zárlati feladatok részletes tartalmát a pénztár számlarendjében saját hatáskörében határozza meg.”
(4) Az Mvhr. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénztár a havi, a negyedéves zárlat keretében az eredményszámláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenőrizhető legyen az üzleti év elejétől a tárgyidőszak végéig halmozott eredmény és tartalékképzés összege. Az eredmény megállapítására az eredménykimutatás szolgál.”
30. § Az Mvhr. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
31. § Az Mvhr. 2. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
32. § Az Mvhr. 3. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.
33. § Az Mvhr. 4. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.
34. § Az Mvhr. 5. számú melléklete e rendelet 5. számú melléklete szerint módosul.
35. § Az Mvhr. 6. számú melléklete e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul.
36. § Az Mvhr. 7. számú melléklete e rendelet 7. számú melléklete szerint módosul.
37. § Az Mvhr. 8. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép.
38. § Az Mvhr. 9. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete lép.

II. Fejezet

Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

39. § Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övhr.) 2. §-a g) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E rendelet alkalmazásában:]
„g) értékelési különbözet: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az Öpt. 49/A. §-ának (1) bekezdése szerint üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott, a felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet.”
40. § Az Övhr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel zárt rendszerében folyamatosan - e rendeletben rögzített szabályok szerint - üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év, illetve a negyedév végével - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár havonta - lezárja.”
41. § Az Övhr. 7. §-ának (5) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[(5) A pénztár számviteli politikája keretében köteles elkészíteni:]
„i) az elszámoló egységek képzésének, árfolyam meghatározásának, forintra történő átváltásának, a felmerülő eltérések kezelésének, rendezésének szabályait tartalmazó, elszámoló egységek kezelési szabályzatát.”
42. § Az Övhr. 8. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A negyedéves jelentést az éves pénztári beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni - azzal, hogy a mérlegkészítés időpontja helyett a negyedéves jelentéskészítés időpontját kell figyelembe venni - egy példányban, a negyedévet követő második hónap 15-éig - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a negyedévet követő hónap utolsó napjáig - kell a Felügyeletnek megküldeni a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül.”
43. § (1) Az Övhr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A negyedéves jelentés a pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatásból, a pénztár tárgynegyedév végi portfolió állományát az Öbr. 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportok szerinti tagolásban tartalmazó kimutatásból, valamint a pénztár egészére számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását, továbbá a kezelt vagyon vagyonkezelők közötti megoszlását tartalmazó kimutatásból áll.”
(2) Az Övhr. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénztár egészére, valamint a fedezeti tartalékra választható portfoliónként számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását, továbbá a kezelt vagyon vagyonkezelők közötti megoszlását tartalmazó kimutatás tagolását a 8. számú melléklet tartalmazza.”
44. § (1) Az Övhr. 16. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdések számozása (4)-(7) bekezdésre változik:
„(3) Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénztár tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a befektetési üzletmenetet, az ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szervezet részére nyújtott pénzkölcsönt.”
(2) Az Övhr. 16. §-ának - az (1) bekezdés szerint - átszámozott (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, valamint az éven túli forint- és devizabetétek mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
45. § Az Övhr. 17. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A készleteken belül:]
„d) áruk értékelési különbözeteként kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok, valamint a tagdíjkövetelés fejében átvett, értékesíteni kívánt ingatlanok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
46. § Az Övhr. 18. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni a (8) bekezdés szerinti kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásának napjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá itt kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
47. § (1) Az Övhr. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Értékpapírok értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) és (3) bekezdés szerinti értékpapírok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta - meghatározott piaci értékének (kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamatot is tartalmazó piaci értéknek) és a könyv szerinti értékének különbözetében megállapított összeget, továbbá külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegét.”
(2) Az Övhr. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Határidős ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján - le nem zárt határidős és opciós ügyletek várható eredményének összegében elszámolt értékelési különbözetet.”
48. § (1) Az Övhr. 24. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Működési céltartalékként kell kimutatni a működési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot.”
(2) Az Övhr. 24. §-a (12) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Likviditási portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékként kell kimutatni a likviditási célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot.”
(3) Az Övhr. 24. §-ának (15) bekezdése a második mondatot követően a következő mondattal egészül ki:
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett tagdíjak ráfordításként elszámolt összegét kell a negyedéves jelentésben, illetve a mérlegben meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kimutatni.”
(4) Az Övhr. 24. §-a a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők az egyéni számlákon történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is.
(17) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni:
a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, a tagok egyéb befizetéseiből, a támogatók által juttatott rendszeres támogatásokból, eseti adományokból az egyéni számlán jóváírt összegeket forintban és elszámoló egységben;
b) az egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék eszközeinek befektetéséből származó - realizált és a nem realizált hozamot is tartalmazó - eredmény egyéni számlán jóváírt összegét forintban;
c) az elszámoló egység záró darabszámát és az elszámoló egység záró árfolyamát, a kettő szorzataként a pénztártag egyéni számláján kimutatott tagi követelés záró értékét (piaci értékét).”
49. § Az Övhr. 26. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az azonosítatlan (függő) tételekről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők a függő tételeken történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is.”
50. § Az Övhr. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egység napi nettó árfolyamának megállapításakor figyelembe vett, a tárgyidőszakot időarányosan terhelő, de még nem számlázott vagyonkezelési, letétkezelési és egyéb díjak befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordításként elszámolt összegét. Amennyiben a vagyonkezelőt szerződés szerint teljesítményhez kötött díjazás illeti meg, akkor a szerződés szerinti díj tárgyidőszakra jutó időarányos összegét a havi zárás keretében kell elhatárolni.”
51. § (1) Az Övhr. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapíroknak és részesedéseknek a mérleg fordulónapjára, valamint a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozó értékelési különbözete meghatározásánál piaci értéknek a tőzsdén, illetve elismert értékpapírpiacon kialakult, a mérlegfordulónapon, a negyedév utolsó napján - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján - érvényes árfolyamát, illetve átlagárát kell tekinteni.”
(2) Az Övhr. 29. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, illetve likviditási értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.”
(3) Az Övhr. 29. §-a (5) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozó értékelésekor érvényes.”
(4) Az Övhr. 29. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek - az értékpapír üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, illetve likviditási értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.”
(5) Az Övhr. 29. §-a (8) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Amennyiben a (6) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozó értékelésekor érvényes.”
52. § (1) Az Övhr. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok negyedév végi és mérlegfordulónapi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó - értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték (2) bekezdés szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti forintértéke közötti értékkülönbözet céltartalékként megképzett összegén belül elkülönítetten kell kimutatni a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból és az egyéb piaci árhatásból adódó különbözetet, továbbá a kamatozó értékpapír esetében a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó kamat összegét.”
(2) Az Övhr. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget azok bekerülésekor, illetve a negyedév végi és a mérlegfordulónapi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi - értékeléskor a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon kell értékelni.”
(3) Az Övhr. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - időarányosan járó - értékelési különbözetben elszámolt - kamat forintértékét az értékelés napján érvényes (2) bekezdés szerinti árfolyamon kell megállapítani.”
(4) Az Övhr. 30. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, az értékpapír, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség negyedév végi, illetve mérlegfordulónapi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó - értékelésekor megállapított árfolyamkülönbözetek elszámolására a Tv. 84. §-a (7) bekezdésének g) pontja, és a 85. §-a (3) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható.”
53. § Az Övhr. 33. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az eredménykimutatásban befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként, illetve ráfordításként kell kimutatni az Öbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt - a számviteli nyilvántartásban a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott - befektetésekből adódó bevételeket, illetve ráfordításokat, ideértve a befektetések mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó - értékelésekor az értékelési különbözetben bevételként elszámolt várható hozamot, illetve az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is.”
54. § (1) Az Övhr. 34. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következő második mondattal egészül ki:
[c) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés:]
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett, működési célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”
(2) Az Övhr. 34. §-a (2) bekezdésének a) pontja a második mondatot követően a következő mondattal egészül ki:
„Itt kell továbbá kimutatni a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevétellel szemben elszámolt összeget.”
(3) Az Övhr. 34. §-a (5) bekezdése g) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Értékelési különbözetben elszámolt várható hozamként kell kimutatni a működési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
55. § (1) Az Övhr. 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következő második mondattal egészül ki:
[c) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés:]
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett, nyugdíj-szolgáltatási célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”
(2) Az Övhr. 35. §-ának (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Itt kell továbbá kimutatni a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működés anyagjellegű ráfordításával szemben elszámolt összeget.”
56. § Az Övhr. 36. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következő második mondattal egészül ki:
[c) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés:]
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett, likviditási célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”
57. § Az Övhr. 37. §-ának (3) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
[(3) A kimutatás a következő fő részekből áll:]
„g) az elszámoló egységek alakulása,
h) a befektetések főbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlása.”
58. § Az Övhr. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedélykérelem alátámasztására - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejűleg a második közgyűlés határoz meg) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).”
59. § Az Övhr. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja) napját követő 90 napon belül végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni és a Felügyeletnek megküldeni mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő pénztár(ak)ra vonatkozóan.”
60. § (1) Az Övhr. 42. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákon ezen adatokat forintban és elszámoló egységekben kell kimutatni. Az egyéni számla analitika elsődleges nyilvántartása elszámoló egységben történik. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és az elszámoló egységek árfolyamának szorzatával egyezik meg. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezőségét havi szinten biztosítani kell. A pénztárnak az egyezőséget főkönyvi és analitikus nyilvántartásai felhasználásával napi szinten is igazolnia kell a havi zárással lezárt hónapok vonatkozásában.”
(2) Az Övhr. 42. §-ának (11) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett összegét kell meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként megképezni a ráfordításokkal szemben.”
(3) Az Övhr. 42. §-ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor, azok befektetéséből származó nettó hozam likviditási tartalékban kimutatott összegét a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákon a hozambevételekből képzett céltartalékra, a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalékra, illetve a tartaléktőkére kell átvezetni. A visszautalt összegre eső hozamot a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék javára kell átvezetni.”
61. § (1) Az Övhr. 42/A. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Öbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt működési, fedezeti, likviditási és kockázati célú befektetések, valamint a függő portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára - vonatkozóan meghatározott, (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben.”
(2) Az Övhr. 42/A. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Időarányosan járó kamatbevételként kell elszámolni:]
„a) a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett eszközként vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - terjedő időszakra arányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat a pénztár nem értékesíti, nem váltja be, a könyvekből nem vezeti ki;
b) a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét;
c) a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig - terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét.”
(3) Az Övhr. 42/A. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A devizaárfolyam-különbözetek között elkülönítetten kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó - értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözet összegéből.”
(4) Az Övhr. 42/A. §-a (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tárgynegyedév végi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi - értékelés során megállapított értékelési különbözet állománya és az értékelési különbözet céltartalékának a tárgynegyedév végi - elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi - értékelést megelőző könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét jellegétől függően kell értékelési különbözet növekedéseként és várható hozambevételként, illetve értékelési különbözet csökkenéseként és várható hozambevétel csökkenéseként elszámolni.”
(5) Az Övhr. 42/A. §-ának (8) bekezdése a harmadik mondatot követően a következő mondattal egészül ki:
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a kilépő, a más pénztárba átlépő vagy tagsági viszonyát egyéb módon megszüntető pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni számláján meglévő tagi követelést az egyéni számlákon jóváírt fedezeti céltartalék igénybevételeként kell elszámolni.”
(6) Az Övhr. 42/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokhoz kapcsolódóan folyamatos, naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie.
a) Az értékpapírok analitikus nyilvántartásának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: vagyonkezelőnként elkülönítetten értékpapírfajtánként az értékpapír azonosító adatait, az értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciókat (vásárlás, eladás, lejárat, kamat-, illetve osztalékfizetés) a tranzakció időpontját, az értékpapír névértékét, vételárát, illetve eladási árát, piaci értékét, kamatozó értékpapírok esetében a vételárban, illetve eladási árban felhalmozott kamat összegét, az értékpapír beszerzési (könyv szerinti) értékét, eladáskor az értékpapír könyv szerinti értékének csökkenését, az eladáskor realizált kamat, árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség, valamint az elhatárolt befektetési tevékenységgel összefüggő költségek és ráfordítások összegét. A mérlegfordulónapi és a negyedév végi - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi - értékeléshez kapcsolódóan az analitikus nyilvántartásban ki kell mutatni az értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, azon belül az időarányosan járó kamat, járó osztalék, devizaárfolyam változásából adódó árfolyamnyereség, árfolyamveszteség összegét, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség megbontásban. Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az értékpapír eladásakor, kamatfizetéskor vagy osztalékfizetéskor az értékelési különbözet változása is nyomon követhető legyen.
b) Amennyiben a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági esemény nyomon követhető, akkor azokat a főkönyvi könyvelésben meghatározott időközönként - legalább havonta - gazdasági esemény típusonként összesítetten, az analitika feladása alapján lehet elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített összesítő feladás alapján történő főkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és főkönyvi könyvelés egyezőségét.
c) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartást alkalmazó pénztár a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt a főkönyvi könyvelésben havonta az analitika feladása alapján köteles tárgynapra visszamenőlegesen elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített feladás alapján történő főkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és főkönyvi könyvelés egyezőségét.”
62. § (1) Az Övhr. 43. §-a (10) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött, a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjáig - le nem zárt határidős ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a negyedév utolsó napján, illetve a mérleg fordulónapján - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napján - ismert piaci értéke (tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóára, árfolyama) közötti különbözetet, mint az ügylet várható eredményét, azaz piaci értékét - fedezeti ügylet esetében legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjáig - felmerülő elszámolt időarányos ellenkező előjelű eredményének összegében - el kell számolni értékelési különbözetként - és jellegétől függően - bevételként, illetve bevételt csökkentő tételként.”
(2) Az Övhr. 43. §-ának (14)-(17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(14) Az elszámolási típusú opciós ügyletek opciós díjának elszámolására a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) ha a pénztár az opció vevője, a fizetett opciós díjat a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni a kifizetésekor, ha a pénztár az opció kiírója, akkor a kapott opciós díjat a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni az opciós díj pénzügyi rendezésekor, a pénzeszközökkel szemben;
b) ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig nem történik meg, és
ba) az opciós díj - a számviteli politikában rögzítettek szerint - jelentős összegű, vagy
bb) az ügylet fedezeti ügylet, vagy
bc) az ügylet a befektetési portfolió részét képezi, vagy
bd) az ügylet a befektetési portfolió részét képező alapügylet, mérlegtétel fedezeti ügylete,
akkor az a) pont szerint elszámolt opciós díjat időbelileg el kell határolni és az időbeli elhatárolást az ügylet zárásakor kell megszüntetni.
(15) A befektetési portfolió részét képező eszköz beszerzésére kötött leszállítási opciós ügylet esetén a (17) bekezdés előírásait kell alkalmazni, kivéve az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárt, amely a számviteli politikájában rögzítettek szerint dönthet úgy, hogy nem a (17) bekezdés, hanem a (14) bekezdés szerint jár el.
(16) A (14) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti elszámolási opciós ügylet és a (15) bekezdés szerinti leszállítási opciós ügylet értékelésére a (10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(17) A leszállítási opciós ügyletek esetén az opciós díjak elszámolására a következő szabályt kell alkalmazni:
a) Ha az opciós ügylet tárgyát az opció vevőjének minősülő pénztár befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat a bekerülési érték részének kell tekinteni.
b) Ha az opciós ügylet tárgyát a pénztár forgóeszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat - saját döntéstől függően - figyelembe veheti a bekerülési értékben, ellenkező esetben a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolja.
c) A bekerülési értékben figyelembe veendő opciós díjat, annak kifizetésekor a pénztár egyéb követelésként számolja el, és az opció lehívásakor vezeti ki könyveiből az eszköz bekerülési értékének növelésével egyidejűleg.”
63. § Az Övhr. 43/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kölcsön futamideje alatt a kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír értékelésére, valamint az értékelési különbözet és annak céltartaléka elszámolására a 29-30. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjára - vonatkozóan megállapított értékelési különbözetének összegét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni.”
64. § Az Övhr. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kiegészítő melléklet számszaki része - a Tv. 92. §-ának (1) bekezdésében előírt számszerű adatokon kívül - a pénztár pénzmozgásainak jogcímeit tükröző cash-flow-t, a pénztári céltartalékok alakulását, valamint a portfolió állomány üzleti év végi állományának könyv szerinti és piaci értékét, továbbá az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egységek választható portfoliónkénti nyitó, záró árfolyamát és darabszámát tartalmazza.”
65. § Az Övhr. 46/A. §-a a következő második mondattal egészül ki:
„A kiegészítő mellékletben a 7. sz. melléklet H) és I) táblázatának megfelelően be kell mutatni a befektetések főbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlását.”
66. § (1) Az Övhr. 52. §-ának (1) bekezdése az első mondatot követően a következő mondatokkal egészül ki:
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár a tagokkal történő elszámolási és a rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a hónap és a negyedév utolsó napjára vonatkozóan köteles költség-, bevétel- és ráfordítás számláit technikai számlák alkalmazásával lezárni, azok egyenlegét megállapítani és az évközi eredményszámlára átvezetni (havi és negyedéves könyvviteli zárlat). A költség-, bevétel- és ráfordítás számlák évközi eredményszámlára átvezetett egyenlegét a következő hónap elején vissza kell vezetni a megfelelő költség-, bevétel- és ráfordítás technikai számlákra.”
(2) Az Övhr. 52. §-ának (3) bekezdése a második mondatot követően a következő mondattal egészül ki:
„Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak havonta is kötelesek főkönyvi kivonatot készíteni, amely főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyhavi nyitó egyenlegét, a tárgyhónap záró napjáig terjedő időszak tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgyidőszak végi záró egyenlegét.”
(3) Az Övhr. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A havi, a negyedéves, valamint az éves könyvviteli zárlati feladatok részletes tartalmát a pénztár számlarendjében saját hatáskörében határozza meg.”
(4) Az Övhr. 52. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pénztár a havi, a negyedéves zárlat keretében az eredményszámláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenőrizhető legyen az üzleti év elejétől a tárgyidőszak végéig halmozott eredmény és tartalékképzés összege. Az eredmény megállapítására az eredménykimutatás szolgál.”
67. § Az Övhr. 2. számú melléklete e rendelet 10. számú melléklete szerint módosul.
68. § Az Övhr. 4. számú melléklete e rendelet 11. számú melléklete szerint módosul.
69. § Az Övhr. 7. számú melléklete e rendelet 12. számú melléklete szerint módosul.
70. § Az Övhr. 8. számú melléklete e rendelet 13. számú melléklete szerint módosul.
71. § Az Övhr. 10. számú melléklete helyébe e rendelet 14. számú melléklete lép.
72. § Az Övhr. 11. számú melléklete helyébe e rendelet 15. számú melléklete lép.

III. Fejezet

Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

73. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Evhr.) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A negyedéves jelentést a negyedévet követő hónap 15-éig a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével kell megküldeni a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül.”
74. § Az Evhr. 31/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedélykérelem alátámasztására - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejűleg a második közgyűlés határoz meg) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).”
75. § Az Evhr. 31/E. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja) napját követő 90 napon belül végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni és a Felügyeletnek megküldeni mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő pénztár(ak)ra vonatkozóan.”
76. § Az Evhr. 12. számú melléklete helyébe e rendelet 16. számú melléklete lép.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

77. § (1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - először a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszerre 2008. január 1-jétől áttérő magánnyugdíjpénztáraknak az Mvhr. e rendelet 10. §-ának (5) bekezdésével módosított 24. §-ának (12) bekezdésében, a 16. §-ának (1) bekezdésével módosított 34. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, a 17. §-ának (1) bekezdésével módosított 35. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, a 18. §-ával módosított 36. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, a 23. §-ának (2) bekezdésével módosított 42. §-ának (11) bekezdésében foglalt előírását a 2007. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
(3) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszerre 2008. január 1-jétől áttérő önkéntes nyugdíjpénztáraknak az Övhr. e rendelet 48. §-ának (3) bekezdésével kiegészített 24. §-ának (15) bekezdésében, az 54. §-ának (1) bekezdésével kiegészített 34. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, az 55. §-ának (1) bekezdésével kiegészített 35. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, az 56. §-ával kiegészített 36. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a 60. §-ának (2) bekezdésével kiegészített 42. §-ának (11) bekezdésében foglalt előírását a 2007. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
78. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Mvhr. 24. §-ának (8) bekezdése, a 24. §-a (11) bekezdésének f) pontja, a 34. §-a (5) bekezdése g) pontjának negyedik mondatában a „negyedév végi és mérlegfordulónapi” szövegrész, a 36. §-ának (3) bekezdésében a „valamint az azonosítatlan befizetésekből” szövegrész, a 36. §-ának (5) bekezdése, a 36. §-ának (7) bekezdésében az „az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevallási adatokhoz még nem rendelhető tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függő) befizetések hozamára” szövegrész, a 42. §-ának (2) bekezdésében a „63. és” szövegrész hatályát veszti.
79. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Övhr. 34. §-a (5) bekezdése g) pontjának negyedik mondatában a „negyedév végi és mérlegfordulónapi” szövegrész hatályát veszti.
80. § E rendelet 1-76. §-a, 78-79. §-a, valamint 1-16. számú melléklete e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.