397/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet

a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, valamint a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról

A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével -, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

1. § A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 2. §-a a következő 38. §-sal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„38. EGT-állam: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam.”
2. § A Hitkr. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzügyi intézmény számviteli politikájának a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti Eszközök és források értékelési szabályzata keretében, Sajátos értékelési előírások címen, elkülönítetten köteles rendelkezni a kintlévőségek, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztése elszámolásának és céltartalékképzésének rendjéről. E szabályzat keretében kell rendelkezni - többek között - arról, hogy a hitelintézet az általános kockázati céltartalékképzés és -felhasználás gyakorlatát követi-e, és amennyiben nem követi, akkor a 2001. január 1-je előtt megképzett általános kockázati céltartalékot teljes egészében felhasználta, vagy a követelések, értékpapírok és készletek könyvekből való kivezetésekor, illetve a mérlegen kívüli tételek megszűnésekor keletkező veszteség összegére fokozatosan használja azt fel, de általános kockázati céltartalékot már nem képez.”
3. § A Hitkr. 9. §-a a következő (19)-(20) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A devizaalapon forintfizetéssel teljesítendő, szerződésből eredő követelések és kötelezettségek (ideértve a devizaalapú forinthitelezésből adódó devizaalapú forintkövetelések, illetve forintkötelezettségek) esetében a Tv. 60. §-ának (7) bekezdését alapul véve, a követelés, illetve a kötelezettség nyilvántartásba vétele és törlesztése a felek által a szerződésben meghatározott irányadó árfolyam folyósítás, illetve törlesztés napján érvényes értékén forintosított összegben történik. Az ilyen követelések és kötelezettségek alapösszegét, törlesztését és kamatait a szerződésben rögzített devizában is nyilván kell tartani és az értékelés szempontjából úgy kell azokat kezelni, mintha devizaeszközök, illetve devizakötelezettségek lennének.
(20) A hitelintézet a különleges bankkockázatra tekintettel, a Hpt. 87. §-át alapul véve, egyes kintlévőségeinek, befektetéseinek, követelés fejében kapott és készletként nyilvántartott eszközeinek, valamint mérlegen kívüli kötelezettségeinek értékelésére a Tv. rendelkezésein túlmenően a 7. számú melléklet előírásait alkalmazza.”
4. § A Hitkr. 13. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a hitelintézet képez általános kockázati céltartalékot a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékben, akkor azt az egyéb ráfordításokkal szemben kell elszámolni a mérleg fordulónapjával, illetve - amennyiben a hitelintézet számviteli politikájában a tartalék évközi felülvizsgálatáról és szükséges szintre való kiegészítéséről rendelkezett - a hó utolsó napjával vagy a negyedév utolsó napjával. Az általános kockázati céltartalék képzésekor a korrigált mérlegfőösszeget az üzleti évi általános kockázati céltartalékképzés összege nélkül kell figyelembe venni. Az általános kockázati céltartalékot akkor lehet felhasználni, ha az adott eszköz hitelezési, illetve befektetési veszteségként való leírásakor, értékesítésekor, a könyvekből való kivezetésekor veszteség keletkezik, valamint a mérlegen kívüli kötelezettség miatt veszteség realizálódik. Az eszköz, illetve a mérlegen kívüli kötelezettség - céltartalékkal nem fedezett összege - miatt keletkezett veszteség realizálásakor annak összegében kell az általános kockázati céltártalékot felhasználni. Ha az üzleti év mérlegfordulónapján, illetve - amennyiben a hitelintézet számviteli politikájában a tartalék évközi felülvizsgálatáról és szükséges szintre való kiegészítéséről rendelkezett, akkor - a hó utolsó napján vagy a negyedév utolsó napján az általános kockázati céltartalék állománya meghaladja a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szintet, akkor a céltartaléktöbbletet fel kell szabadítani.”
5. § A Hitkr. 20. §-a (2) bekezdésének 16-17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Függő kötelezettségek közé tartoznak többek között:]
„16. portfolió kezelés kapcsán saját ügyfelek felé vállalt tőkegarancia, illetve hozamgarancia, valamint tőke megóvására, illetve hozamra tett ígéret, amelyet az ügyfelek által a portfoliókezelési szerződés megkötésekor rögzített értékben rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és értékpapírok együttes értékének összegében, illetve annak az arra vetített garantált (ígért) hozammal növelt összegében kell kimutatni;
17. befektetési alapkezelők vagy portfoliókezelők által vállalt tőkegarancia, illetve hozamgarancia után vállalt bankgarancia, amelyet
a) a befektetési alap forgalomban lévő befektetési jegyeinek névértéke összegében, illetve a névértéke és az arra vetített garantált hozam együttes összegében,
b) a portfoliókezelő által vállalt tőkegaranciával, illetve hozamgaranciával érintett ügyfelek által a portfoliókezelési szerződés megkötésekor rögzített értékben rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és értékpapírok együttes értékének összegében, illetve annak az arra vetített garantált hozammal növelt összegében,
mint kötelezettségvállalást kell kimutatni;”
6. § A Hitkr. e rendelet melléklete szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.

II. Fejezet

A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása

7. § A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Biztkr.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet hatálya kiterjed minden, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján működő biztosítóra, valamint minden a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) alapján működő viszontbiztosítóra (a továbbiakban együtt: biztosító).”
8. § A Biztkr. 19. §-ának (2) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:
[(2) E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„d) az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i, 98/78/EK irányelve a biztosítási vagy viszontbiztosítási csoportok biztosítóinak, illetve viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről,
e) az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról.”

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

9. § (1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit először a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) A Hitkr. - e rendelet 2. §-ával beiktatott - 9. §-a (19) bekezdésének előírásai a 2007. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(3) A Hitkr. 2. §-ának 21. pontja hatályát veszti.
(4) E rendelet 1-8. §-a, 9. §-ának (3) bekezdése, 10. §-a és melléklete e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Módosító rendelkezések

10. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Hitkr. 3. §-a (6) bekezdésében az „eszközminősítési, adósminősítési és ügyfélminősítési, valamint fedezetértékelési és céltartalékképzési szabályzatok” szövegrész helyébe a „Sajátos értékelési előírások” szövegrész lép, továbbá a 9. §-a (9) bekezdésének a) pontjában és (12) bekezdésében a „vonatkozó külön rendelet” szövegrész, a 7. § (12) bekezdésében, a 13. §-a (3) és (4) bekezdésében a „külön rendelet” szövegrész helyébe a „7. számú melléklet” szövegrész lép, valamint a 13. § (1) és (3) bekezdésében a „külön rendeletben” szövegrész helyébe a „7. számú mellékletben” szövegrész lép.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Biztkr. 2. §-a (7) bekezdésében és a 3. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „Bit.” szövegrész helyébe a „Bit. és Vbit.”, a 4. §-a (8) bekezdésében a „Bit. 3. §-a 4. pontjában” szövegrész helyébe a „Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában és a Vbit. 3. §-a (1) bekezdésének 5. pontjában”, az 5. §-a (1) bekezdésében a „Bit. 3. §-ának 2. pontja” szövegrész helyébe a „Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és a Vbit. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja”, az 5. §-a (2) bekezdésében a „Bit. 117. §-a” szövegrész helyébe a „Bit., valamint a Vbit.”, a 14/A. §-a g) pontjában a „Bit. 136. §-ának (4) bekezdésében és 137. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Bit. 136. §-ának (4) bekezdésében, a Bit. 137. §-ának (5) bekezdésében, valamint a Vbit. 76. §-ának (3) bekezdésében” szöveg lép.