3/2007. (I. 24.) OKM rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § A vizsgabizottságot működtető intézménynek az érettségi vizsgával összefüggő, az általános és részletes követelményekből levezethető, a vizsgaleírásnak megfelelő, a vizsgát érintő tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat a május-júniusi vizsgaidőszak kezdete előtt legalább hatvan nappal nyilvánosságra kell hoznia, és a vizsgára jelentkezők számára elérhetővé kell tennie. A szeptember-októberi vizsgaidőszakban a május-júniusi vizsgaidőszakra nyilvánosságra hozott tudnivalók érvényesek.”
2. § (1) Az R. melléklete Angol nyelv cím
a) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, A feladatok és feladatsor jellemzői cím ötödik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vizsgán a következő feladattípusok fordulnak elő, az alábbi sorrendben:
1. társalgás,
2. szituációs feladat,
3. önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján.”
b) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, A feladatok és feladatsor jellemzői cím ötödik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vizsgán a következő feladattípusok fordulnak elő, az alábbi sorrendben:
1. társalgás,
2. vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása),
3. önálló témakifejtés vizuális segédanyagok alapján.”
(2) Az R. melléklete Fizika cím
a) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után megkapta a szükséges eszközöket.”
b) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után megkapta a szükséges eszközöket.”
(3) Az R. melléklete Informatika cím
a) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Gyakorlati vizsga cím, A gyakorlati vizsga lebonyolítása, a rendszergazda feladatai cím, Lebonyolítás cím, Archiválás cím első pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R).”
b) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Gyakorlati vizsga cím, A gyakorlati vizsga lebonyolítása, a rendszergazda feladatai cím, Értékelés cím hatodik-nyolcadik mondatai helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a szöveg a következő új mondattal egészül ki:
„Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet.”
c) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgakérdéseinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD-ROM) a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani.”
d) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A tételsor jellemzői cím második mondata helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a szöveg a következő harmadik mondattal egészül ki:
„A tételek a vizsgakövetelmények 1-3., 7.1., 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók.”
e) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Gyakorlati vizsga cím, Értékelés cím ötödik-hetedik mondatai helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a szöveg a következő nyolcadik mondattal egészül ki:
„Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet.”
f) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgakérdéseinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD-ROM) a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani.”
g) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A tételsor jellemzői cím a következő negyedik mondattal egészül ki:
„Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók.”
(4) Az R. melléklete Magyar nyelv és irodalom cím
a) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím hatodik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges.”
b) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az írásbeli vizsga szövegek megértését, illetve egy szöveg önálló megfogalmazását kívánja.”
c) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, A feladatsor és a feladatok jellemzői cím, Szövegalkotási feladat cím harmadik mondatának második-harmadik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„- Egy mű (lírai alkotás, rövid szépprózai mű, drámarészlet, esetenként esszé) adott szempontú elemzése, értelmező bemutatása. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját, szempontjait.
- Két, esetenként három szöveg (szépirodalmi mű, műrészlet) adott szempontú összehasonlítása. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének, értelmezésének kiemelt szempontját, szempontjait, pl. a tematikus, a poétikai, stílusbeli összevetést. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása, az intertextualitás, evokáció különböző példái révén. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.)”
d) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Értékelés cím, Szövegalkotási feladat cím a következő harmadik és negyedik mondattal egészül ki:
„Értékelni csak az adott három téma valamelyikéről szóló dolgozatot lehet. Ha a jelölt egynél több (kettő vagy három) szövegalkotási feladatot old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta vagy nem húzza át a szerinte érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül sorrendben az első megoldást kell értékelnie.”
e) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Értékelés cím, Szövegalkotási feladat cím, A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok cím első mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tartalmi kifejtés minőségének általános kritériumai:
- a feladatnak, a feladatban közölt szempontoknak megfelelő kifejtés, szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás;
- tárgyszerűség; az állítások bizonyítása szükség esetén hivatkozással, idézéssel;
- problémaérzékenység; a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás);
- világismeret, gondolkodási kulturáltság.”
f) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Értékelés cím, Szövegalkotási feladat cím, A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok cím hetedik mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek és a szöveg a következő nyolcadik és kilencedik mondattal egészül ki:
„Az útmutatóban közölt hibajelölési módok, kritériumok és pontszámok figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám jelzi a vizsgázó dolgozatának tartalmi minőségét, a dolgozat felépítését, szerkezetét és nyelvi minőségét, továbbá a vizsgázó helyesírását, valamint a dolgozat írásképét.
Az értékelő tanár a dolgozaton feltünteti a szövegalkotási feladat tartalmi, szerkezeti, illetve nyelvi minőségének pontszámát, a helyesírási hibapontok összegét, továbbá amennyiben az szükséges, a helyesírási hibapontok miatt, illetve az íráskép miatt levont vizsgapontok számát, majd a vizsgázó által az írásbeli feladat egészében elért összpontszámot. Az összpontszám negatív szám nem lehet. Ha a vizsgadolgozat pontszáma a levonások miatt a negatív tartományba kerülne, az összpontszámot 0-ban kell megállapítani.”
g) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Értékelés cím, Helyesírás, íráskép cím második, harmadik és negyedik mondatai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„- Az értékelő tanár mind a szövegértési, mind a szövegalkotási feladat megoldásában a helyesírási hibákat aláhúzza, jelöli, majd a javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát.
- A helyesírási hibák miatt összesen 15 vizsgapont vonható le az összteljesítményből.
- Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 vizsgapont vonható le az összteljesítményből.”
h) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím bevezető rendelkezései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tételsorból a tételcímeket a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) a tételnek megfelelő részlete. A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az a felelési időbe még belefér.”
i) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A tételsor jellemzői cím bevezető rendelkezései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy magyar nyelvi tételt fejt ki a jelölt. Az egyes tételekhez egy-egy feladat tartozik. A magyar nyelv és irodalom tételsor összességében legalább 20, legfeljebb 25 magyar nyelvi és legalább 20, legfeljebb 25 irodalmi tételből áll. A magyar nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A magyar nyelvi és az irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt) évről évre módosítani kell.”
j) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, Irodalmi tételsor cím táblázatának kilencedik sora helyébe a következő rendelkezés lép:
„Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 1.”
k) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A tételek jellemzői cím, A magyar nyelvi tétel cím első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A témának, illetve a tételnek megfelelő feladatot bevezetheti egy megállapítás, idézet, nyomtatott vagy elektronikus dokumentum (pl. űrlap, használati utasítás, újságoldal, kép, ábra, térkép, internetes oldal, egynyelvű szótár részlete).”
l) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A tételek jellemzői cím, Irodalomtétel címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:
„A témának, illetve a tételnek megfelelő feladat tartalmaz(hat) egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a kifejtendő vizsgakérdést, annak kiemelt szempontját, esetleg megjelöli a vizsgakérdésnek, illetve a kitűzött szempontnak megfelelő konkrét szerzőt és művet vagy szerzőket és műveket. A kiemelt szempont lehet például bármely műfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai kérdés. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választ a megjelölt szerzők vagy művek közül.”
m) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Értékelés cím második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vizsgázó a feleletére a magyar nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és előadásmódját értékelő pontszámot kap.”
n) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Értékelés cím táblázatában szereplő „Előadásmód 25 pont” betűtípusa félkövérre módosul.
o) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor helyesírási szótár használható, amelyből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges.”
p) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Értékelés cím a következő bevezető rendelkezésekkel egészül ki:
„A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. Az útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő jó megoldás is elfogadható. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
Az értékelő a dolgozaton feltünteti a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorral, majd a szövegalkotási feladatok megoldásával elért pontszámot, a helyesírási hibapontok összegét, továbbá amennyiben az szükséges, a helyesírási hibapontok miatt, illetve az íráskép miatt levont vizsgapontok számát, majd a vizsgázó által az írásbeli feladat egészében elért összpontszámot. Az összpontszám negatív szám nem lehet. Ha a vizsgadolgozat pontszáma a levonások miatt a negatív tartományba kerülne, az összpontszámot 0-ban kell megállapítani.”
q) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Értékelés cím, Helyesírás, íráskép címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A helyesírás értékelése a központi javítási-értékelési útmutató szerint történik. Az értékelő tanár mind a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorban, mind a szövegalkotási feladat megoldásában a helyesírási hibákat aláhúzza, majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát.
- A helyesírási hibák miatt összesen 15 vizsgapont vonható le az összteljesítményből.
- Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 vizsgapont vonható le az összteljesítményből.”
r) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím bevezető rendelkezései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A tételsorból a tételcímeket a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. A tételekhez tartozó feladatok nem nyilvánosak.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) a tételnek megfelelő részlete. A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben ez még a felelési időbe belefér.”
s) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A tételsor jellemzői címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi témához megfogalmazott tétel kifejtése. A meghirdetett magyar nyelv és irodalom tételsor összességében legalább 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A magyar nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.”
t) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, Magyar nyelvi tételsor címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a szöveg a következő új mondattal egészül ki:
„A tételsor a részletes vizsgakövetelmények Magyar nyelv című fejezete nyolc témájának mindegyikéből legalább 2 tételt tartalmaz. Az egyes tételekhez egy-egy feladat tartozik.”
u) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, Irodalmi tételsor cím első mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a szöveg a következő második és harmadik mondattal egészül ki:
„A szóbeli vizsga tételeit összeállító testület a részletes vizsgakövetelmények Szerzők, művek, valamint az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból jelöl ki és hirdet meg legalább 20 tételt. Minden tételhez két feladat tartozik. A vizsgázó dönt, hogy melyik feladatot fejti ki.”
x) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A tételek jellemzői cím, A magyar nyelvi tétel címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A témának, illetve a tételnek megfelelő feladatot bevezetheti egy megállapítás, idézet, nyomtatott vagy elektronikus dokumentum (pl. űrlap, használati utasítás, újságoldal, kép, ábra, térkép, internetes oldal, egynyelvű szótár részlete).
A feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése, értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban megjelölt műfaj előadása stb.”
y) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A tételek jellemzői cím, Irodalomtétel címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A témának, illetve a tételnek megfelelő feladat tartalmaz(hat) egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a kifejtendő vizsgakérdést, annak kiemelt szempontját, esetleg megjelöli a vizsgakérdésnek, illetve a kitűzött szempontnak megfelelő konkrét szerzőt és művet vagy szerzőket és műveket. A kiemelt szempont lehet bármely poétikai, irodalomtörténeti, stíluskorszakbeli, esztétikai, etikai kérdés, valamely életprobléma, motívum, a műre, a szerzői életpályára jellemző sajátosság. Bizonyos tételek a szerzők és az elemzendő művek körét a vizsgázó személyes választására bízzák. E tételeket a nyilvánosságra hozott tételsor jelzi. A vizsgázó a szóbeli vizsgára magával viszi, és a bizottság kérésére bemutatja azt az olvasmánylistát, amely az e tételek körében általa választott művek jegyzékét tartalmazza.”
v) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Értékelés cím második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vizsgázó a feleletére a magyar nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és előadásmódját értékelő pontszámot kap.”
w) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Értékelés cím táblázatában szereplő „Előadásmód 25 pont” betűtípusa félkövérre módosul.
z) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, A beszédmű (a magyar nyelvi és az irodalmi felelet együttesen) cím, Tartalmi minőség cím harmadik mondatának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A vizsgázó a tételének megfelelő (átfogó) összefüggések, gondolatok, megállapítások önálló közlésével bizonyítja, hogy jól érti és ismeri a tétel témáját (összefüggéseit, fő kérdéseit).”
(5) Matematika cím
a) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím hatodik mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a szöveg a következő hetedik mondattal egészül ki:
„Vizsgázónként szükséges megengedett segédeszközök: a függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő. Ezeket az eszközöket a tanulók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.”
b) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, A feladatsor jellemzői cím hetedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz.”
c) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, A feladatsor jellemzői cím kilencedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A II/B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.”
d) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím második mondata helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a szöveg a következő új harmadik mondattal egészül ki:
„Vizsgázónként megengedett szükséges segédeszközök: a függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő. Ezeket az eszközöket a tanulók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.”
e) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a szöveg a következő új negyedik mondattal egészül ki:
„Vizsgázónként megengedett szükséges segédeszközök: a függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő. Ezeket az eszközöket a tanulók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.”
(6) Német nyelv cím
a) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Íráskészség cím, A feladatok és a feladatsor felépítése cím a következő új tizedik mondattal egészül ki:
„A második feladatban a vizsgázó két téma közül választhat.”
b) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Íráskészség cím, Értékelés cím a következő új negyedik mondattal egészül ki:
„Ha a második feladatban a vizsgázó mindkét témát kidolgozta, és választását nem jelölte egyértelműen, akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül sorrendben az első megoldást kell értékelnie.”
c) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Beszédkészség cím, A feladatok és a feladatsor jellemzői cím ötödik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak elő:
- szerepjáték,
- önálló témakifejtés verbális segédanyagok alapján.”
d) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Íráskészség cím, Értékelés cím a következő új negyedik mondattal egészül ki:
„Ha a második feladatban a vizsgázó mindkét témát kidolgozta, és választását nem jelölte egyértelműen, akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül sorrendben az első megoldást kell értékelnie.”
e) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Beszédkészség cím, A feladatok és a feladatsorok jellemzői cím ötödik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak elő:
- vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása),
- önálló témakifejtés verbális és vizuális segédanyagok alapján.”
(7) Történelem cím:
a) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Vizsgázónként szükséges segédeszköz a történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik; továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgáztató intézmény biztosít.”
b) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, A feladatsor jellemzői cím, Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok cím a következő harmadik mondattal egészül ki:
„A legtöbb feladat valamely forrás (szöveg, kép, diagram stb.) feldolgozását, értelmezését várja el a vizsgázóktól.”
c) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, A feladatsor jellemzői cím, Szöveges (kifejtendő) feladatok cím táblázatának első pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egy XIX. század előtti egyetemes történelmi anyag (ókori, középkori vagy kora újkori)”
d) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, A feladatsor jellemzői cím, Szöveges (kifejtendő) feladatok cím negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Minden feladatnál valamely forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.) segítségével kell a vizsgázóknak megválaszolni a feltett kérdést.”
e) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, A feladatsor jellemzői cím, Értékelés cím táblázata második oszlopának „Elemző feladat” címe félkövér betűtípusra módosul:
f) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik mondatainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Minden vizsgaidőszakban a vizsgabizottságot működtető intézménynek nyilvánosságra kell hoznia a követelmények és a szóbeli témakörök tartalmi szerkezetének megfelelő ún. tematikát, mely a témakörhöz kapcsolható korszakokat és résztémákat határozza meg. A tematikában kb. 20-25 címet kell megfogalmazni és kiadni, mely alapja az egyes tételek (feladatok) kijelölésének.
- pl. témakör: gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra;
- tematika (résztéma): üzemszervezési formák (céh, manufaktúra, gyár);
- tétel, feladat: Hasonlítsa össze a céh, a manufaktúra és a gyár termelésének alapvető jellemzőit a megadott források és szempontok szerint!
- pl. témakör: nemzetközi együttműködés és konfliktusok;
- tematika (korszak): Róma világbirodalommá válása;
- tétel, feladat: Mutassa be Róma terjeszkedését és a hódítások következményeit a megadott források és szempontok alapján!
A felkészüléshez és a tételkifejtéshez vizsgázónként szükséges segédeszköz: történelmi atlasz.”
g) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A szóbeli vizsga témakörei cím felsorolása helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
Népesség, település, életmód
Egyén, közösség, társadalom
Modern demokráciák működése
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
Szabad (problémaközpontú) témakör”
h) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A tételsor jellemzői címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A tételsort a szóbeli vizsgához előírt témakörökbe rendezve kell elkészíteni. A tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20-25 tételt tartalmaz. A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok kb. 60%-ban magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.
A tételsort (a feladatokat) nem lehet előzetesen kiadni, ezeket a vizsgázók csak a vizsgán ismerhetik meg.
A vizsgabizottságot működtető intézményeknek a szóbeli tételsorokat minden évben legalább 20%-ban módosítaniuk kell (pl. a címeket, a feldolgozási szempontokat, a forrásokat).”
i) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A tétel jellemzői címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.
A feladatok megfogalmazása ösztönözzön a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára.”
j) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, Értékelés címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Az értékelés az egyes tételekhez - az alábbi szempontok alapján készített - értékelési útmutató alapján történik. A tételek értékelési útmutatóit a vizsgáztató intézmény készíti el.
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése	12 pont
Tájékozódás térben és időben	6 pont
A szaknyelv alkalmazása	6 pont
Források használata és értékelése	12 pont
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása	18 pont
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége	6 pont
Összesen	60 pont”
k) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím hatodik mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:
„A II. részhez vizsgázónként szükséges segédeszköz a történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik; továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgáztató intézmény biztosít.”
l) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, A feladatsor jellemzői cím, Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok cím a következő új harmadik mondattal egészül ki:
„A legtöbb feladat valamely forrás (szöveg, kép, diagram stb.) feldolgozását, értelmezését várja el a vizsgázóktól.”
m) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, A feladatsor jellemzői cím, Szöveges (kifejtendő) feladatok cím táblázatának első pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egy XIX. század előtti egyetemes történelmi anyag (ókori, középkori vagy kora újkori)”
n) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, A feladatsor jellemzői cím, Szöveges (kifejtendő) feladatok cím negyedik mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:
„A feladatokhoz nem feltétlenül kapcsolódik valamely forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.).”
o) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Értékelés cím táblázata második oszlopának „Elemző feladat” címe félkövér betűtípusra módosul.
p) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Minden vizsgaidőszakban az országos vizsgaközpontnak nyilvánosságra kell hoznia a követelmények és a szóbeli témakörök tartalmi szerkezetének megfelelő, ún. tematikát, mely a témakörökhöz kapcsolható korszakokat és résztémákat határozza meg. A tematikában kb. 30-40 címet kell megfogalmazni és kiadni, mely alapja az egyes tételek (feladatok) kijelölésének.
- pl. témakör: népesség, település, életmód;
- tematika (korszak): a modern ipari munkásság kialakulása;
- tétel, feladat: Mutassa be az angol munkásság helyzetét a klasszikus ipari forradalom korában a megadott források és szempontok alapján!
- pl. témakör: politikai intézmények, eszmék, ideológia;
- tematika (résztéma): a XIX. sz. uralkodó eszméi;
- tétel, feladat: Elemezze a marxizmus történelemszemléletét a megadott források és szempontok alapján!
A felkészüléshez és a tételkifejtéshez vizsgázónként szükséges segédeszköz a történelmi atlasz.”
q) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A tételsor jellemzői címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A tételsort a szóbeli vizsgához előírt témakörökbe rendezve kell elkészíteni. A tételsorok minden vizsganapra témakörönként három-négy tételt, összesen 20-22 tételt tartalmaznak. Egy-egy vizsgaidőszak minden vizsganapjára más-más szóbeli tételsor készül.
A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és XX. század történelme adja.
A tételsort (a feladatokat) nem lehet előzetesen kiadni, ezeket a vizsgázók csak a vizsgán ismerhetik meg.
Az országos vizsgaközpontnak a május-júniusi vizsgaidőszakra a témakörök szerinti szóbeli tematikát az előzőhöz képest legalább 30%-ban módosítania kell.”
r) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, A tétel jellemzői címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.
A feladatok megfogalmazása ösztönözzön a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára.”
s) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Értékelés címet követő szöveg helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A szóbeli feleletek értékelése az egyes tételekhez készített részletes, központi értékelési útmutató alapján történik. Az útmutatók az alábbi szempontok alapján rögzítik a feladatmegoldáskor elvárható műveleteket és tartalmi elemeket.
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése	12 pont
Tájékozódás térben és időben	6 pont
A szaknyelv alkalmazása	6 pont
Források használata és értékelése	12 pont
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása	18 pont
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége	6 pont
Összesen	60 pont”
(8) Német nemzetiségi nyelv és irodalom cím:
a) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Értékelés cím, Szövegalkotási feladat cím, A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok cím, A nyelvi minőség megítélése cím a következő új tizedik és tizenegyedik mondattal egészül ki:
„Az összpontszám negatív szám nem lehet. Ha a vizsgadolgozat pontszáma a levonások miatt a negatív tartományba kerülne, az összpontszámot 0-ban kell megállapítani.”
b) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Értékelés cím, Szövegalkotási feladat cím, A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok cím, A nyelvi minőség megítélése cím a következő új tizenegyedik és tizenkettedik mondattal egészül ki:
„Az összpontszám negatív szám nem lehet. Ha a vizsgadolgozat pontszáma a levonások miatt a negatív tartományba kerülne, az összpontszámot 0-ban kell megállapítani.”
(9) Szlovák nyelv és irodalom cím:
a) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Értékelés cím, Az írásbeli dolgozat összpontszámának kialakítása cím a következő új második és harmadik mondattal egészül ki:
„Az összpontszám negatív szám nem lehet. Ha a vizsgadolgozat pontszáma a levonások miatt a negatív tartományba kerülne, az összpontszámot 0-ban kell megállapítani.”
b) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Értékelés cím, Az írásbeli dolgozat összpontszámának kialakítása cím a következő új második és harmadik mondattal egészül ki:
„Az összpontszám negatív szám nem lehet. Ha a vizsgadolgozat pontszáma a levonások miatt a negatív tartományba kerülne, az összpontszámot 0-ban kell megállapítani.”
3. § (1) Az R. mellékletének
a) „Dráma” cím „II. A vizsga leírása” című része helyébe e rendelet 1. számú melléklete,
b) „Filozófia” cím „II. A vizsga leírása” című része helyébe e rendelet 2. számú melléklete,
c) „Művészettörténet” cím „II. A vizsga leírása” című része helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(2) Az R. melléklete e rendelet 4. számú mellékletével egészül ki.
4. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba azzal, hogy e rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltakat a 2008-ban szervezett érettségi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az R. melléklete Fizika cím
aa) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, Értékelés cím utolsó mondata,
ab) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, Értékelés cím utolsó mondata,
b) az R. melléklete Magyar nyelv és irodalom cím, II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím, Irodalmi tételsor cím harmadik mondata,
c) az R. melléklete Matematika cím
ca) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím negyedik mondata,
cb) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Szóbeli vizsga cím negyedik mondata,
d) az R. melléklete Német nemzetiségi nyelv és irodalom cím, II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím nyolcadik mondata,
e) az R. melléklete Szlovák nyelv és irodalom cím
ea) II. A vizsga leírása cím, Középszintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím hatodik mondata,
eb) II. A vizsga leírása cím, Emelt szintű vizsga cím, Írásbeli vizsga cím, Tartalmi szerkezet cím hatodik mondata,
f) az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról szóló 1/2005. (I. 21.) OM rendelet 3. §-a.