80/2007. (IX. 19.) GKM rendelet

a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés k) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető:)
„b) az engedélyezett tevékenységnek megfelelő műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel rendelkező elem cseréje,”
2. § Az R. 6. § felvezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha e rendelet előírja a kérelmező létesítési, bontási, fennmaradási, rendeltetésmódosítási jogosultságának igazolását, a jogosultság a következő iratokkal igazolható:”
3. § Az R. 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hajózási létesítményekkel kapcsolatosan az e rendelet alapján lefolytatott hatósági eljárásokban (az üzemben tartási engedélyezési eljárás kivételével) a következő hatóságok szakhatóságként járnak el:]
„a) a kikötő - a kizárólag csónakok fogadására alkalmas kikötő kivételével -, valamint a komp- és révátkelés esetében az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott hatóság,”
4. § Az R. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A létesítési engedély iránti kérelemhez - az 5. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül - mellékelni kell:]
„a) a vízjogi engedélyt;”
5. § Az R. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A létesítési engedélyt a kérelmező jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - az első fokú hajózási hatóságnak írásban bejelenteni. A névátírásról a bejelentés alapján az engedélyező hatóság végzésben rendelkezik.”
6. § Az R. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hajózási hatóság a használatbavételi engedélyben a hajózási létesítmény üzemben tartását az alábbi időtartamra engedélyezi:
a) hajóállomásnál, egyéb úszóműves kikötőhelynél, vízisportpályánál, vízi repülőtérnél, úszóműállásnál és hajóhídnál 5 évre,
b) kiépített partfalú kikötőnél, komp- és révátkelőhelynél, csónakkikötőnél és veszteglőhelynél 10 évre.”
7. § Az R. 24. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez mellékelni kell:)
„e) a megvalósulási tervdokumentációt 3 példányban, valamint az engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságok száma szerint további 1-1 példányban,”
8. § Az R. 27. §-a a következő (4)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha
a) a hajózási létesítmény, létesítményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy
b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hajózási hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.
(5) Ha az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, a hajózási hatóság a létesítmény bontását elrendeli.
(6) A hajózási hatóság a hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemle alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, amelynek keretében
a) megvizsgálja, hogy az (1) és (4) bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e,
b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, egyidejűleg legfeljebb 60 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel.
(7) A fennmaradási engedély egyben a hajózási létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. A létesítményre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy időben a hajózási hatóságnak rendelkeznie kell a létesítmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. A hajózási létesítmény építési munkáinak teljes befejezése után a 23. §-ban foglaltak szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(8) A meghatározott idő elteltét, illetőleg az engedély visszavonását követően, továbbá ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették, a hajózási létesítményt, létesítményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén a hajózási hatóság a lebontást elrendeli.
(9) Ha fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárás során az eljáró hatóság azt állapítja meg, hogy a kérelmező nem tartotta be a környezetvédelmi engedélyben foglalt előírásokat vagy eltért azoktól, az eljárásba a környezetvédelmi szakhatóságokat bevonja.
(10) Ha a szabálytalanul megépített hajózási létesítményre, létesítményrészre fennmaradási engedély nem adható, a hajózási hatóság elrendeli
a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy
b) ha a létesítmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető, a lebontását.
(11) A szabálytalanul létesített hajózási létesítménnyel, létesítményrésszel kapcsolatban elrendelt átalakítást vagy bontást az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) köteles végrehajtani.”
9. § (1) Az R. 46. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„d) hajókiemelő berendezés: úszólétesítmények vízből történő kiemelésére, illetve vízrebocsátására szolgáló berendezés (pl. sólyapálya, hajóemelőmű, szárazdokk),”
(2) Az R. 46. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„f) üzemi kikötő: úszólétesítmények építésével, karbantartásával, javításával, átalakításával és bontásával összefüggő tevékenység végzésére szolgáló kikötő,”
(3) Az R. 46. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„l) köteles komp: nem szabadon közlekedő (kötélpályás) komp,”
(4) Az R. 46. § s) és t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„s) úszóműállás: parthoz vagy egyéb módon rögzített úszóművel kialakított, úszólétesítmények tartózkodására szolgáló és úszóműves kikötőhelynek nem minősülő veszteglőhely,
t) úszóműves kikötőhely: olyan kikötőhely, amelynél az úszólétesítmények az utasok be- és kiszállása (hajóállomás) vagy rakodási műveletek (úszóműves rakodóhely) céljából a parthoz tartósan kikötött és kikötőeszközökkel ellátott úszóműhöz köthetnek ki. Az úszóműves kikötőhely lehet önálló hajóállomás vagy kikötő része.”
10. § (1) Az R. 1. számú melléklet 2.2.5. pont .25-.27 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„.25 A köteles komp felső vezetőkötelét a víziút osztályának függvényében külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell a víziút felett átvezetni.
.26 Ha a köteles komp vezetőkötele nem alakítható ki a .25 alpont szerinti magasságban, akkor olyan vezetőkötelet kell alkalmazni, amely a mederfenékre fekszik és a komp az áthaladáskor szedi azt fel és elhaladását követően leereszti (mélyvezetésű kötél). A nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló európai megállapodás szerinti „E” jelű víziúton kötél segítségével közlekedő átkelés nem üzemeltethető, kivéve olyan gépi hajtással rendelkező köteles kompot, amelynek kötele megfelel a külön jogszabályban foglaltaknak.
.27 A felső vezetésű kötél leeresztésének lehetőségét mindkét partról biztosítani kell. Gépi kötélfeszítésnél, illetve leeresztésnél biztosítani kell, hogy áramkimaradás esetén a kötél mindkét parttól kézi beavatkozással is leereszthető legyen.”
(2) Az R. 1. számú melléklet 2.2.5. pont .30 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„.30 Az alacsony vezetésű kompkötél kifeszített állapotát a külön jogszabályban előírt jelzésrendszerrel meg kell jelölni.”
11. § Az R. 2. számú melléklet 2.5.1. és 2.5.2. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.5.1 A vízi repülőtér sarokpontjait jól azonosító radarreflektorral és tetőjelként a Hajózási Szabályzat szerinti A.1 nappali és éjszakai jelzéssel felszerelt bójával kell jelölni.
2.5.2 Olyan vízterületen, ahol egyéb közlekedési, munkavégzési vagy fürdési tevékenység nem folytatható, az A.1 nappali és éjszakai jelzés elhagyható.”
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti az R. 7. §-ának (2) bekezdése és 11. §-ának d) pontja.
(3) Az országos közforgalmú és saját használatú kikötők a korábban kiadott használatbavételi engedélyek alapján az engedély érvényességének lejártáig tarthatók üzemben.
(4) A rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti e rendelet 1-11. §-a, 12. § (2) bekezdése. E bekezdés hatályát veszti a rendelet hatálybalépését követő második napon.