90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-ának (a továbbiakban: Kvt.) v) pontjában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. §-ának a) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 18. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) a felszíni vizekre;
b) a felszín alatti vizekre és földtani közegre;
c) a vadon élő madarak védelméről szóló a Tanács 79/409/EGK irányelvének (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) 4. cikke (2) bekezdésében, valamint I. mellékletében meghatározott fajokra, élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre;
d) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló a Tanács 92/43/EGK irányelvének (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) II. és IV. mellékletében meghatározott fajokra és élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre, valamint az I. mellékletében meghatározott természetes élőhelyekre;
e) a védett és fokozottan védett fajokra;
f) a Natura 2000 területekre;
g) az országos jelentőségű védett természeti területekre.

Általános rendelkezések

2. § (1) A környezetveszélyeztetés megszüntetése érdekében környezetkárosodást megelőző intézkedéseket, a környezetkárosodás megszüntetése érdekében helyreállítási intézkedéseket kell tenni. A helyreállítási intézkedés keretében kárelhárítást, illetve kármentesítést kell végezni.
(2) A környezethasználó környezetveszélyeztetés esetén köteles minden környezetkárosodást megelőző intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket.
(3) A környezethasználó azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást (a továbbiakban: kárelhárítás), minden más esetben kármentesítést köteles végezni. A kármentesítés szabályait külön jogszabály tartalmazza.   [LÁBJEGYZET_1]
(4) Azonnali beavatkozás szükséges, amennyiben a környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, illetve amennyiben a környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható, illetve a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető.
(5) A kárelhárítás során biztosítani kell, hogy
a) a környezetkárosodás ne tevődjön át más környezeti elemre,
b) a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon,
c) ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosodást.
(6) A környezethasználó a környezetveszélyeztetés, illetve környezetkárosodás helyéről, jellegéről és mértékéről haladéktalanul köteles tájékoztatni a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságot (a továbbiakban: KÖVIZIG).
3. § (1) Az e rendelet szerinti környezetkárosodást megelőző intézkedések megtétele és a kárelhárítás elvégzése - figyelemmel a 17. § (1) bekezdésre - a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) megbízása alapján a KÖVIZIG végzi, amennyiben:
a) a környezetkárosodás határon túlról terjed át, illetve a környezethasználó személye ismeretlen,
b) a környezethasználó környezetkárosodást megelőző intézkedést nem tesz, kárelhárítást nem végez, illetve azokat nem vagy nem megfelelően végzi.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a környezethasználót értesíteni kell.
(3) Amennyiben a környezethasználó személye ismert, azonban önmaga nem képes a környezetkárosodást megelőző intézkedések megtételére, a kárelhárítás elvégzésére, a KÖVIZIG szakmai irányítása mellett köteles részt venni a kárelhárításban.
(4) Amennyiben a kárelhárítást tűz- és robbanásveszélyes vagy veszélyes vegyi, biológiai, illetőleg radiológiai körülmények között kell folytatni, azt - részben, illetve egészben - az erre hatáskörrel rendelkező szervezetek hajtják végre.
4. § (1) A környezethasználó, illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szervek a kárelhárítás feladatainak végrehajtását elsősorban saját erőforrásaikkal látják el.
(2) Ha a kárelhárítás ellátásához a saját erőforrás nem elegendő, a környezethasználó a KÖVIZIG-nél, a KÖVIZIG és felügyelőség vezetője a főigazgatónál kezdeményezi más vízügyi, illetőleg környezetvédelmi szervek erőforrásainak (így például anyagainak és eszközeinek) igénybevételét.
(3) Amennyiben a kárelhárítás több környezeti elemet érint, a kárelhárítást az érintett környezeti elemekre nézve csak együttesen, egymásra tekintettel lehet elvégezni.
(4) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kárelhárítás országos irányítását a területi szervek [felügyelőség, KÖVIZIG, NPI] tekintetében a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI) főigazgatója útján látja el.

A feladatok megoszlása

5. § A kárelhárításra való felkészülésben a környezethasználó, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szervek feladataikat önállóan és e rendeletben meghatározott együttműködéssel hajtják végre.

Kárelhárítási tervek

6. § (1) A kárelhárítást - amennyiben rendelkezésre áll - üzemi és területi tervek alapján kell végrehajtani.
(2) Kárelhárítási területi tervek készítésére a KÖVIZIG köteles.
(3) Üzemi terv készítésére e rendelet 2. számú melléklete szerinti tevékenység végzője köteles.
(4) A felügyelőség határozata alapján a 2. számú melléklet szerinti tevékenység végzőjén kívül üzemi tervet az a gazdálkodó szervezet is köteles készíteni, amely által alkalmazott, a környezetet veszélyeztető technológia ezt indokolja.
(5) Az üzemi és területi terveket a felügyelőség hagyja jóvá.

Az üzemi tervek tartalma, elkészítése és elhelyezése

7. § (1) Az üzemi terveknek e rendelet 1. számú melléklete szerinti adatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat kell tartalmazniuk.
(2) Az üzemi terveket 5 példányban kell elkészíteni, amelyből
a) egy példányt a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányt a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani, továbbá
b) egy-egy példányát a felügyelőségnek és a működési területe szerinti érintett KÖVIZIG-nek és NPI-nek meg kell küldeni.
(3) Az e rendelet szerinti üzemi tervet csak a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló külön jogszabály szerinti szakértői jogosultsággal rendelkezők végezhetnek. A jogosultságot igazolni kell.

Az üzemi tervek karbantartása, felülvizsgálata és módosítása

8. § (1) Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat - a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia.
(2) A változásokról a felügyelőséget 30 napon belül értesíteni kell. A felügyelőség a változásról haladéktalanul értesíti a KÖVIZIG-et és NPI-t.
9. § (1) A terveket a terv készítésére kötelezettnek - a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia.
(2) Amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél az alkalmazott technológia, illetve tevékenység módosulása miatt a gazdálkodó szervezetnek nem kell tervet készíteni, úgy ezt a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a gazdálkodó szervezet székhelye, érintett telephelye szerint illetékes felügyelőségnek be kell jelenteni.
10. § (1) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó, tervkészítésre kötelezett gazdálkodó szervezet vízhasználat gyakorlásával vagy vízilétesítmény üzemeltetésével egyben vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenységet is végez, a tervekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a Vgtv.-ben meghatározott vízügyi felügyeleti ellenőrzés során is vizsgálni kell.
(2) Ha az ellenőrzés eredménye alapján az állapítható meg, hogy a gazdálkodó szervezet a tervek elkészítésével, rendszeres karbantartásával vagy módosításával kapcsolatos feladatait (ideértve a terv tartalmi teljességét is) nem teljesítette, a felügyelőség a gazdálkodó szervezetet e rendelet szerinti terv benyújtására vagy kiegészítésére kötelezi.

A kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartása

11. § (1) A kárelhárításhoz szükséges anyagokat és eszközöket a kárelhárítási tervek alapján kell meghatározni.
(2) A területi kárelhárítási tervekben rögzített kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartásáról a KÖVIZIG gondoskodik.

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI SZERVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

Az adatok nyilvántartása

12. § (1) A felügyelőség köteles az illetékességi területén az 1. számú mellékletben foglalt üzemi tervekből származó adatokat nyilvántartani, továbbá azokat a lehetséges szennyezőforrásokat felmérni és nyilvántartani, amelyek rendkívüli mértékben veszélyeztethetik a térségben a környezeti elemek eredeti állapotát.
(2) A kárelhárítás egységes adatnyilvántartását a felügyelőség kezeli, és az adatok hozzáférhetőségét a KÖVIZIG és NPI, valamint a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek számára biztosítja.
(3) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) a felügyelőségek által szolgáltatott adatok alapján országos nyilvántartást vezet.

Kárelhárítási gyakorlatok

13. § (1) A KÖVIZIG - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - évente köteles megszervezni és lebonyolítani a kárelhárítási gyakorlatokat a beosztott munkatársak részére felkészítés és továbbképzés céljából, melybe az együttműködő szervezeteket is bevonja.
(2) A gyakorlat megtartása - a VKKI főigazgatója jóváhagyásával - mellőzhető, ha az évben a KÖVIZIG III. fokú kárelhárítási készültségben volt.

A környezetkárosodás észlelése

14. § A környezetkárosodás észlelése céljából
a) a vizeket és a földtani közeget érintő rendkívüli szennyezések felderítése érdekében a KÖVIZIG figyelőhálózatot, és mérő-megfigyelő rendszert működtet;
b) külön jogszabály alapján a NPI a természetvédelmi őrszolgálatban megfigyelést végez;
c) a külön jogszabály alapján működő erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer alapján az erdészeti hatóság megfigyelést végez.

A környezetkárosodás felderítése

15. § (1) A környezetkárosodás felderítésére bejelentésre vagy hivatalból kerülhet sor.
(2) A környezetkárosodás felderítése a KÖVIZIG és NPI feladata.
(3) A VKKI főigazgatója, a KÖVIZIG, a NPI és a felügyelőség a környezetkárosodással kapcsolatos bejelentésről kötelesek egymást azonnal tájékoztatni. A KÖVIZIG-eknél és a felügyelőségeknél állandó ügyeletet kell tartani.
(4) A miniszter a VKKI-nál folyamatosan működő Központi Környezetbiztonsági Ügyeletet (KBÜ) tart fenn, mely fogadja a környezeti káresemény bejelentését, és továbbítja
a) víz és földtani közeg érintettsége esetén a KÖVIZIG-hez;
b) az 1. § c)-h) pontja szerinti faj, élőhely, terület érintettsége esetén a NPI-hez;
c) légszennyezés esetén a katasztrófavédelemhez;
d) lakosság egészségi kockázata esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetéhez (a továbbiakban: ÁNTSZ); továbbá
e) a)-d) pontok esetében a felügyelőséghez is.
(5) A bejelentés alapján a KÖVIZIG haladéktalanul köteles a NPI, az ÁNTSZ és a felügyelőség bevonásával az esetet a helyszínen kivizsgálni.
(6) A kivizsgálásba a halászatról és horgászatról szóló külön jogszabály szerinti tiltott halfogási mód következtében fellépő halpusztulás esetén a halászati, valamint az erdőket érintő környezetveszélyeztetés és környezetkárosodás esetén erdészeti hatóságként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt is be kell vonni.

A környezetkárosodás minősítése

16. § (1) A környezetkárosodás minősítése a felügyelőség feladata a KÖVIZIG, a NPI, az ÁNTSZ és erdészeti hatóságként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevonásával.
(2) A környezetkárosodás minősítéséhez
a) a KÖVIZIG a vizek,
b) a NPI az 1. § c)-h) pontja szerinti faj, élőhely, terület,
c) az ÁNTSZ a környezet-egészségügy,
d) az erdészeti hatóság az erdők
érintettsége szerint szolgáltat információt.
(3) A minősítés során meg kell állapítani, hogy a környezetveszélyeztetés milyen mértékben veszélyezteti a vizeket és a föltani közeget, a vízi környezetet, a vízhasználatokat és a vízi-létesítményeket, az élővilágot és élőhelyeket. A környezetkárosodás általános minősítéséről és a beavatkozás szükségességéről a KÖVIZIG, a NPI, az erdészeti hatóság és az ÁNTSZ javaslata alapján, valamint ezek hiányában a felügyelőség dönt.
(4) A minősítés alapján a KÖVIZIG és NPI együttműködve kialakítja a védekezés lehetséges módozatait, a felügyelőség egyidejű tájékoztatásával.

A kárelhárítás végrehajtásának műveleti irányítása

17. § (1) A környezetkárosodás elhárításának műveleti irányítása az illetékes NPI bevonásával a KÖVIZIG feladata.
(2) A mintavételeket és méréseket akkreditált laboratórium által kell biztosítani.
(3) Az eltávolított hulladék biztonságos elhelyezése a műveleti kárelhárítást végző szerv feladata.

A kárelhárítás készültségi fokozatai

18. § (1) A kárelhárítás feladatait készültségi fokozatokban kell ellátni.
(2) A kárelhárítás készültségi fokozatai:
a) I. fokú készültség: a környezetkárosodás felderítése;
b) II. fokú készültség: a műveleti végrehajtást megelőző intézkedések megtétele;
c) III. fokú készültség: a kárelhárítás műveleti végrehajtása.

A készültségi fokozatok elrendelése és megszüntetése

19. § (1) A kárelhárítás érdekében a felügyelőség rendeli el a KÖVIZIG és NPI bevonásával
a) az I. fokú készültséget, ha a KÖVIZIG, NPI és a felügyelőség rendkívüli környezetkárosodásról szerzett tudomást, és helyszíni műszaki szemlét kell tartani;
b) a II. fokú készültséget, ha a helyszíni műszaki szemle alapján a műveleti irányítást közvetlenül megelőző intézkedések (így különösen mintavétel, elemzés, értékelés) válhatnak szükségessé.
(2) A III. fokú készültséget a KÖVIZIG rendeli el a felügyelőség és NPI bevonásával, ha a helyszíni műszaki szemle vagy a minták elemzésének eredménye alapján azonnali beavatkozásra (így különösen a szennyezés lokalizálására, közömbösítésére, eltávolítására, a partok, vízkivételek megvédésére) van szükség.
(3) A készültség fokozatait a felügyelőségnek, illetve KÖVIZIG-nek meg kell szüntetni, ha az azt kiváltó ok megszűnt, és annak közvetlen ismétlődésétől nem kell tartani.

A környezetkárosodást megelőző intézkedés és a kárelhárítás kiadásainak viselése

20. § Az e rendelet szerinti feladatok ellátását végző költségvetési szervek felmerülő kiadásaikat maguk fedezik, de a környezetkárosodást megelőző intézkedés, illetve a kárelhárítás befejezése után a költségeknek a környezethasználóra való áthárításáról a felügyelőség intézkedik.

Záró és átmeneti rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet 2007. április 30-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet, valamint vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályairól szóló 21/1999. (VII. 22.) KHVM-KöM együttes rendelet.
(2) E rendelet a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelvének (2004. április 21.) való megfelelést szolgálja.

[LÁBJEGYZET_1] A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. - A felszíni vizek védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. - A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet.