91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól

A Kormány a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 85. §-ának a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) a vadon élő madarak védelméről szóló, a Tanács 79/409/EGK irányelvének (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) 4. cikke (2) bekezdésében, valamint I. mellékletében meghatározott fajokra, élőhelyeikre, költő- és pihenőhelyeikre;
b) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, a Tanács 92/43/EGK irányelvének (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) II. és IV. mellékletében meghatározott fajokra és élőhelyeikre, költő- és pihenőhelyeikre, valamint az I. mellékletében meghatározott természetes élőhelyekre;
c) a védett és fokozottan védett fajokra;
d) a Natura 2000 területekre;
e) az országos jelentőségű védett természeti területekre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:
a) természetvédelmi helyzet: élőhelyet, területet érintő hatások összessége, amelyek hosszú távon befolyásolhatják természetes kiterjedését, szerkezetét és funkcióit, jellegzetes fajainak hosszú távú fennmaradását, továbbá a fajokat érintő hatások összessége, amelyek hosszú távon befolyásolhatják a faj populációinak eloszlását és sűrűségét;
b) regenerálódás: a kármentesítés során a természeti erőforrások és/vagy az azok által nyújtott szolgáltatások eredeti állapotba történő visszaállása, helyreállása, beleértve a természetes regenerálódást is;
c) természetben okozott károsodás: olyan környezetkárosodás, amely a fajban, élőhelyben, területben az eredeti állapothoz képest jelentős mértékű kedvezőtlen változást eredményez;
d) kármentesítés: olyan helyreállítási tevékenység, intézkedés, amely a természetben okozott kár enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a faj, élőhely, terület által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul.
3. § (1) A faj természetvédelmi helyzete kedvezőnek minősül, ha:
a) populációdinamikai adatainak figyelembevételével a faj képes önmagát élőhelyének életképes részeként hosszú távon fenntartani;
b) a faj természetes elterjedési területe nem csökken, valamint valószínűleg a belátható jövőben nem is fog csökkenni; továbbá
c) jelenleg és valószínűleg a jövőben is megfelelő kiterjedésű élőhely áll rendelkezésre ahhoz, hogy a faj állományának hosszú távú fennmaradása biztosított legyen.
(2) Az élőhely természetvédelmi helyzete kedvezőnek minősül, ha:
a) az élőhely természetes elterjedése, illetve elterjedésén belüli lefedettségének aránya állandó vagy növekszik;
b) hosszú távú fennmaradásához szükséges sajátos felépítése és kapcsolatrendszerei jelenleg és a belátható jövőben is valószínűleg fennállnak; továbbá
c) jellegzetes fajainak természetvédelmi helyzete az (1) bekezdés értelmében kedvezőnek minősül.
(3) A terület természetvédelmi helyzete kedvezőnek minősül, ha:
a) a védetté nyilvánító jogszabályban, illetve a kezelési tervben megfogalmazott, természetvédelmi előírások biztosíthatók, és azok a belátható jövőben is biztosíthatóak lesznek;
b) a jellegzetes és a Natura 2000 terület jelölése alapjául szolgáló fajainak, élőhelyeinek természetvédelmi helyzete az (1)-(2) bekezdés értelmében kedvezőnek minősül;
c) a Natura 2000 terület fenntartásának célja, egységessége nem veszélyeztetett, és a belátható jövőben is biztosítható lesz;
d) a területen található (1)-(2) bekezdés szerinti fajok, élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzete nem veszélyeztetett, és a belátható jövőben is biztosítható lesz.

Általános rendelkezések

4. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) az 5. § (1) bekezdés szerinti kivizsgálás során, valamint a kármentesítés minden szakaszában a természetben okozott károsodás helye szerinti nemzeti park igazgatóság, illetve környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság és erdészeti hatóságként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakvéleményét beszerzi.
(2) A felügyelőség a kivizsgálás során, valamint a kármentesítés bármely szakaszában azonnali beavatkozást igénylő természetben okozott károsodás esetén a szükséges környezetvédelmi megelőző és kárelhárítással összefüggő, külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_1]  szerinti intézkedésről rendelkezik.
(3) A Kvt. 56. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti esetekben a kármentesítés elvégzése a nemzeti park igazgatóság, valamint érintettség esetén a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság feladata.
(4) Az eredeti állapotban bekövetkezett jelentős mértékű kedvezőtlen változásokat az 1. számú mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani.
(5) Amennyiben a természetben okozott károsodás több környezeti elemet érint, a kármentesítési intézkedési terv összeállítását a környezetvédelmi és vízügyi szervek együttműködésében kell kialakítani.
(6) A kármentesítés során szükséges tervezési feladatokat - a helyreállítás típusától függően - a környezet- és természetvédelem egyes szakterületein szakértői működés engedélyezéséről szóló külön jogszabály szerinti szakértői jogosultsággal rendelkezők végezhetnek.
(7) Amennyiben a kármentesítés több környezeti elemet érint és a kármentesítést az érintett környezeti elemekre nézve csak együttesen, egymásra tekintettel lehet elvégezni a tényfeltárásnak, (ennek keretében a tényfeltárási tervnek és a tényfeltárási záródokumentációnak) a beavatkozásnak (ennek keretében a beavatkozási tervnek és a beavatkozási záródokumentációnak) valamennyi érintett környezeti elemre ki kell terjednie, illetve az összes érintett környezeti elemre kiterjedő egységes határozatot kell hozni.

Kivizsgálás

5. § (1) A felügyelőség a természetben okozott károsodás valószínűségéről való tudomásszerzést követően vizsgálatot folytat le (kivizsgálás).
(2) A felügyelőség a kivizsgálás során megállapítja a természetben okozott károsodás bekövetkeztének valószínűségét.
(3) A kivizsgálás alapján a felügyelőség dönt:
a) a kármentesítés bármely szakaszának, vagy a szakaszok 6. § (3) bekezdés szerinti együttes elrendeléséről;
b) a Kvt. 73. § alapján a környezetvédelmi felülvizsgálatról;
c) a természetben okozott károsodás bekövetkezése valószínűségének hiányában az eljárás megszüntetéséről.

A kármentesítés alapjai

6. § (1) A kármentesítés szakaszai:
a) tényfeltárás;
b) beavatkozás;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szakaszokban, illetve azokat követően folytatott monitoring.
(2) A kármentesítés bármely szakasza a kármentesítés lezárásáig szükség szerint elrendelhető, illetve megismételhető.
(3) Az e rendelet 7-12. §-aiban szabályozott kármentesítés szakaszairól (tényfeltárás, beavatkozás, monitoring) vagy azok egy részéről a környezeti kockázatot mérlegelve, az ügy egyszerű megítélésére tekintettel, indokolt esetben összevont határozatot kell hozni.
(4) A kármentesítés során biztosítani kell, hogy
a) a természetben okozott károsodás ne tevődjön át más környezeti elemre, illetve a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire;
b) a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon;
c) ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve természetben okozott károsodást.
(5) A Kvt. 56. §-ának (1) bekezdése szerinti esetekben a kármentesítést az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében kell elvégezni.
(6) A kármentesítés bármely szakaszának végrehajtására vonatkozó határozatban megállapított határidő csak kivételes, az ügy egyszerű megítélésére való tekintettel módosítható.
(7) A tényfeltárási, beavatkozási és monitoring feladatok ellátására - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a Kvt. 101-102/A. §-a szerinti környezethasználó (a továbbiakban: kötelezett) köteles. A 4. § (3) bekezdése szerinti esetekben ezek elvégzése a nemzeti park igazgatóság feladata.

Tényfeltárás

7. § (1) A tényfeltárás
a) a károsodás mértékének felméréséből,
b) tényfeltárási záródokumentáció készítéséből, továbbá
c) ha a természetben okozott károsodás megállapításának bonyolultsága azt szükségessé teszi, tényfeltárási terv készítéséből
áll.
(2) A tényfeltárásra kötelező határozat tartalmazza:
a) a valószínűsíthetően károsodott faj, élőhely, terület megjelölését;
b) a természetben okozott károsodás valószínűségének megállapításakor figyelembe vett tényezőket, jellemzőket, az ezekkel kapcsolatos eljárások, vizsgálatok megjelölését;
c) a tényfeltárási terv készítésének előírását, benyújtási határidejét;
d) a tényfeltárási záródokumentáció benyújtási határidejét.
(3) A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát, amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges, beleértve a tényfeltáráshoz szükség szerint kapcsolódó monitoring tervét.
(4) A tényfeltárási tervet a (2) bekezdés szerinti határozatban megjelölt határidőre engedélyezésre be kell nyújtani a felügyelőséghez. Ha a kármentesítés sürgőssége, a várható költség alacsony szintje valószínűsíthető, a hatóság a kötelezettet tényfeltárási terv készítésére nem kötelezi.
(5) A (3) bekezdés szerinti tényfeltárási terv elfogadásáról a felügyelőség a hatáskörében érintett, 8. § (6) bekezdése szerinti szakhatóság bevonásával dönt.
8. § (1) A tényfeltárási munkák megkezdését 8 napon belül, a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelőségnek.
(2) A feltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben, a felügyelőség, a (6) bekezdés szerinti szakhatóság utólagos értesítésével, 8 napon belül dönt a tényfeltárási terv módosításának elfogadásáról vagy elutasításáról.
(3) A tényfeltárást és annak eredményeit dokumentálni kell. A tényfeltárási záródokumentációt a (4) bekezdés szerint kell összeállítani és benyújtani a felügyelőséghez.
(4) A tényfeltáró záródokumentáció különösen az alábbiakat tartalmazza:
a) a faj, élőhely, terület eredeti állapotára vonatkozó adatokat;
b) a természetben okozott károsodással érintett fajt, élőhelyet, területet, valamint azoknak az 1. számú melléklet kritériumrendszere szerinti jelentőségét;
c) a faj, élőhely, terület károsodása utáni állapotára vonatkozó adatokat;
d) a természetes regenerálódás esélyét, mértékét, várható időtartamát.
(5) A felügyelőség a tényfeltárási záródokumentáció, valamint a (6) bekezdés szerinti szakhatóságok állásfoglalása alapján dönt a tényfeltárási záródokumentáció elfogadásáról, valamint a természetben okozott károsodással kapcsolatos további feladatokról, így:
a) a tényfeltárás folytatásáról;
b) a (6) bekezdés szerinti, hatáskörében érintett szakhatóság bevonásával a beavatkozás elvégzésének szükségességéről, illetve a beavatkozás megvalósítási tervének elkészítéséről és benyújtásáról, amennyiben megállapítható a jelentős mértékű kedvezőtlen változás;
c) szükség esetén a tényfeltárást követő monitoring elrendeléséről;
d) a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy a további kármentesítési munkára nincs szükség.
(6) Az (5) bekezdés szerint bevonandó szakhatóságok az alábbiak:
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézete;
b) talajvédelmi, állat-egészségügyi, erdészeti, vadászati, halászati hatóságként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal;
c) a bányakapitányság;
d) a katasztrófa- és rendvédelmi szervek.

Beavatkozás

9. § (1) A beavatkozási tervet a természetben okozott károsodás felszámolásának szempontjait tartalmazó 2. számú melléklet szerint kell elkészíteni.
(2) A felügyelőség a beavatkozási terv figyelembevételével dönt a beavatkozás elrendeléséről.
(3) A beavatkozást elrendelő határozatnak a 2. számú mellékletre való figyelemmel tartalmaznia kell:
a) a károsodott terület megnevezését, azonosítóit;
b) indokolt esetben kötelezést a károsodott területtel összefüggésben a beavatkozási terv benyújtásáig végzett munkálatok dokumentálására és annak a hatósághoz való benyújtására, kivéve, ha az ügyfél ezt már megtette;
c) kötelezést a károsodott, illetve a kármentesítési munkálatokkal érintett területnek a kármentesítés céljából történő szabaddá tételére;
d) a beavatkozási munkák elvégzésére, ütemezésére vonatkozó előírásokat;
e) a beavatkozás megkezdésének és végrehajtásának határidejét;
f) a tényfeltárást követően működtetett monitoring elfogadását;
g) a beavatkozás időtartama alatt működő monitoring kivitelezésére és működtetésére vonatkozó előírásokat;
h) szakmai szempontból bevonandók körét;
i) az ügy szempontjából fontos egyéb feladatok elrendelését (így különösen a károsodott terület figyelmeztető táblákkal való megjelölését).
(4) A beavatkozási munkák megkezdését az azt megelőző 10 nappal be kell jelenteni a felügyelőségnek. A felügyelőség a munkálatokat a 8. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóság bevonásával köteles ellenőrizni. A beavatkozási munkákat dokumentálni kell.
(5) A beavatkozás során észleltek alapján, a kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben a hatóság engedélyezi a beavatkozási terv módosítását.
10. § (1) A beavatkozás befejezését 5 napon belül be kell jelenteni a felügyelőségnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az elrendelő határozat számát, tárgyát, valamint a munka befejezésének időpontját.
(3) A hatósági ellenőrzésre a beavatkozási záródokumentáció elbírálásáig kerülhet sor.
11. § (1) A kötelezett a beavatkozási munkák befejezését követően a (2) bekezdés szerint összeállított beavatkozási záródokumentációt köteles benyújtani a felügyelőséghez.
(2) A beavatkozási záródokumentáció tartalmazza:
a) az elvégzett kármentesítési munkák, helyreállítási intézkedések leírását,
b) a helyreállított és a helyre nem állítható faj, élőhely, terület bemutatását,
c) a természetes regenerálódás következtében várható változásokat,
d) az előírt monitoring végrehajtásának részleteit,
e) a 4. § (3) bekezdés szerinti esetekben a beavatkozással felmerült költségek ismertetését.
(3) A felügyelőség a beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követő 60 napon belül, a 8. § (6) bekezdés szerinti szakhatóságok bevonásával dönt:
a) a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról,
b) a további tényfeltárás elrendeléséről, vagy
c) a beavatkozás befejezéséről a záródokumentáció elfogadásával, továbbá
d) a kármentesítési monitoringról, illetve
e) a kármentesítés befejezéséről.

Monitoring

12. § (1) A kármentesítés tényfeltárási és beavatkozási szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a természetben okozott károsodás csökkenését, illetve megszűnését, a természeti környezet változását, az eredeti állapothoz való közelítés, regenerálódás mértékét, faj, élőhely, terület kedvező természetvédelmi helyzetének megvalósulását folyamatosan, illetőleg az egyes szakaszokat követő időszakokban a kötelezett monitoring keretében ellenőrzi.
(2) A monitoring magában foglalja az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés
a) tervezését;
b) megvalósítását;
c) lefolytatását;
d) felülvizsgálatát.
(3) A monitoring-tervet és a monitoringot elrendelő határozat tartalmazza:
a) Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer előírásait (amennyiben az adott faj, élőhely tekintetében rendelkezésre állnak);
b) a monitoring elemeit;
c) a monitoring működtetésének követelményeit;
d) a mintavételi helyszíneket;
e) a vizsgált változókat;
f) a mintavételi módszerek meghatározását és leírását;
g) a mintavétel gyakoriságát, időpontját, időtartamát;
h) az észlelési, megfigyelési adatok és származtatott adatok gyűjtésére, feldolgozására, nyilvántartására vonatkozó követelményeket;
i) az adatszolgáltatási, jelentéstételi, illetve a záródokumentáció készítésére vonatkozó kötelezettségeket;
j) amennyiben szükséges a monitoring módosítására vonatkozó tartalmi követelményeket (felülvizsgálat);
k) a monitoring, illetve annak részét képező eszközök felszámolására, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.
(4) A monitoring (3) bekezdés b) pontja szerinti elemeit különösen a következő csoportok figyelembevételével kell kiválasztani:
a) a természetben okozott károsodás által érintett ritka, veszélyeztetett, védett természeti értékek, különös tekintettel a közösségi jelentőségű élőhelyekre és fajokra;
b) a terület károsodása előtti állapotára jellemző tipikus fajok, élőhelytípusok, életközösségek;
c) a károsodott életközösségek megmaradt tipikus fajai, élőhelytípusai, életközösségei, elemei;
d) a károsodott fajok táplálékát képező fajok;
e) a károsodott fajok életfeltételeihez szükséges egyéb élő és élettelen környezeti elemek;
f) a terület regenerálódását, helyreállását jelző indikátorfajok;
g) a természetben okozott károsodás következtében megváltozott körülmények miatt az esetlegesen terjeszkedő, a természetes élővilágot veszélyeztető inváziós, idegenhonos fajok (özönfajok) populációi, társulásai.
(5) A monitoring-rendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó tervet környezeti elemenként kell elkészíteni.
(6) A monitoring során jelentkező, a tervezettől eltérő körülmények esetén a monitoring módosítására vonatkozó (3) bekezdés j) pont szerinti felülvizsgálatot azonnal el kell rendelni.
(7) A beavatkozási záródokumentáció jóváhagyásával elrendelt monitoring a hatósági határozatban meghatározott ideig, legfeljebb a záró dokumentációt elfogadó határozatot követő 5 évig terjed. A kármentesítés egyéb szakaszaiban elrendelt monitoring legfeljebb az adott szakasz lezárásáig tart.
(8) A monitoring-jelentés, illetve záródokumentáció tartalmi követelményei a következők:
a) a vizsgált fajok, élőhelyek, területek meghatározott paramétereinek észlelési, megfigyelési eredményei (alapadatok);
b) az eredmények értékelése (származtatott adatok és szöveges értékelés);
c) javaslat a kármentesítési tevékenység és a monitoring folytatására, módosítására, befejezésére a jelentésben szereplő adatok és értékelésük alapján.
(9) Az eredmények értékelése során figyelemmel kell lenni a 3. §-ban foglalt szempontokra, különös tekintettel a védetté nyilvánító jogszabályban, illetve a kezelési tervben megfogalmazott természetvédelmi előírásokra, illetve a Natura 2000 terület egységességére.
(10) A monitoring-jelentés, illetve záródokumentáció alapján a felügyelőség dönt:
a) szükség esetén tényfeltárás, beavatkozás végzéséről, esetleges kiegészítéséről;
b) a monitoring folytatásáról, módosításáról;
c) a monitoring befejezéséről;
d) a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy további kármentesítési munkára nincs szükség.

Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet 2007. április 30-án lép hatályba.
(2) E rendelet szerinti előírásokat a hatálybalépését követően bekövetkezett természetben okozott károsodás esetében kell alkalmazni.
(3) E rendelet a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelvének (2004. április 21.) való megfelelést szolgálja.

[LÁBJEGYZET_1] A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. r.