92/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában és 110. §-a (7) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénnyel összhangban - a következőket rendeli el:
1. § (1) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. § E rendelet alkalmazásában:]
„18. kármentesítés: olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszín alatti víz és földtani közeg károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszín alatti víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen az a műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges;”
(2) Az R. 3. §-a a következő 44-46. pontokkal egészül ki:
[3. § E rendelet alkalmazásában:]
„44. felszín alatti vizekben okozott károsodás: felszín alatti víz mennyiségi és minőségi állapotában közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető jelentős és kedvezőtlen változás, illetve felszín alatti víz által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett mérhető, jelentős romlása;
a) felszín alatti víz minőségi állapotában okozott jelentősen kedvezőtlen változásnak minősül, ha a szennyezőanyag-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket vagy az (E) egyedi szennyezettségi határértéket,
b) felszín alatti víz mennyiségi állapotában okozott jelentősen kedvezőtlen változásnak minősül, ha a 4. § (4) bekezdés pontjaiban foglalt bármely feltétel nem teljesül;
45. földtani közegben okozott károsodás: a földtani közeg minden olyan szennyezése, amely az anyagok, készítmények, szervezetek vagy mikroorganizmusok talajba, a talaj felszínére vagy a föld alatti térbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése következtében a szennyezőanyag-koncentráció az emberi egészség károsodásának jelentős kockázatával jár, illetve meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket vagy az (E) egyedi szennyezettségi határértéket;
46. regeneráció: az a folyamat, illetve tevékenység - ideértve a természetes regenerálódást is - melynek eredményeképpen a károsodott állapot megszűnik, a károsodott felszín alatti víz, illetve földtani közeg, visszaáll az eredeti állapotba.”
2. § (1) Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A környezethasználó a felszín alatti vízben, illetve földtani közegben okozott szennyezést, illetve károsodást a felügyelőségnek köteles bejelenteni, illetőleg azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás esetén köteles megkezdeni a kárelhárítást a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően.”
(2) Az R. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kivizsgálást - a kockázat mérlegelése alapján - a lehető leghamarabb meg kell kezdeni és - az e rendeletben szabályozott esetek kivételével - 90 napon belül le kell folytatni.”
(3) Az R. 19. §-a (9) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(9) A kivizsgálás alapján a felügyelőség dönt]
„c) azonnali beavatkozást igénylő szennyezés, illetve károsodás esetén a szükséges kárelhárítással összefüggő, külön jogszabályok szerinti intézkedésről;
d) a szükséges felügyelőségi intézkedés, eljárás megindításáról, így különösen az e rendelet 13. §-a szerinti tartalommal történő engedélyezés alá vonásról a felügyelőség által saját hatáskörben kiadott határozattal, a kármentesítés bármely szakaszának vagy a szakaszok 21. § (8) bekezdés szerinti együttes elrendeléséről, valamint a Kvt. 73. § alapján a környezetvédelmi felülvizsgálatról vagy arról, hogy a tudomására jutott adatok további intézkedést nem igényelnek.”
(4) Az R. 19. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg az eredeti (10)-(13) bekezdés számozása (11)-(14) bekezdésre változik:
„(10) A (9) bekezdés c) pont szerinti intézkedésekről a felügyelőség a kivizsgálás során, valamint a kármentesítés bármely szakaszában rendelkezhet.”
3. § Az R. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A kivizsgálás során a környezethasználó, illetve a felügyelőség köteles mérlegelni - a felszín alatti vizek, illetve földtani közeg eredeti állapothoz közeli állapotba történő gyors visszaállítása érdekében - a választható intézkedéseket, figyelembe véve a természetes regenerálódás lehetőségét is.
(2) A helyreállítási intézkedések kiválasztása során - a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazásával - a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) az intézkedés
aa) hatása a közegészségügyre és a biztonságra,
ab) pénzügyi-műszaki megvalósíthatósága, költséghasznossága,
ac) várható eredményessége,
ad) milyen kedvező hatást gyakorol a természeti erőforrás vagy szolgáltatás egyes összetevőire,
ae) milyen mértékben állítja helyre a felszín alatti vizekben, illetve a földtani közegben okozott károkat, illetve milyen mértékben biztosítja a jövőbeli károk megelőzését;
b) a terület földrajzi, éghajlati, talajtani, földtani, vízföldtani viszonyai és érzékenysége, az élővilág, a védendő természeti értékek, az épített környezet, beleértve a régészeti és műemléki értékeket;
c) a károsodott területen és a teljes hatásterületen folyó, illetve tervezett területhasználatokat a településrendezési tervek alapján, és ennek megfelelően a kockázat mértékét;
d) mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a felszín alatti vizekben, illetve a földtani közegben okozott károk helyreállítására tett intézkedések kifejtsék hatásukat;
e) a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat, továbbá a környezeti állapot további romlásának tilalmát;
f) lényeges társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásokat és a helyi sajátosságokból adódó egyéb lényeges tényezőket.”
4. § Az R. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) célja:
a) a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, valamint a szennyezettség kockázatának csökkentése, és a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése;
b) a felszíni vizekben okozott károk kármentesítése;
c) a természetben okozott károk kármentesítése.”
5. § (1) Az R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kármentesítésre kötelezett, aki a Kvt. 101-102/A. §-ában meghatározottak szerint felelősséggel tartozik.”
(2) Az R. 21. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az e rendelet 22-30. §-aiban szabályozott kármentesítés szakaszairól vagy azok egy részéről a környezeti kockázatot mérlegelve, az ügy egyszerű megítélésére tekintettel, indokolt esetben összevont határozatot kell hozni.”
(3) Az R. 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg az eredeti (8)-(10) bekezdés számozása (9)-(11) bekezdésre változik:
„(8) Amennyiben a kármentesítés több környezeti elemet érint és a kármentesítést az érintett környezeti elemekre nézve csak együttesen, egymásra tekintettel lehet elvégezni, a tényfeltárásnak (a tényfeltárási tervnek, a tényfeltárási záródokumentációnak), a beavatkozásnak (a beavatkozási tervnek, a beavatkozási záródokumentációnak) valamennyi érintett környezeti elemre ki kell terjednie és az összes érintett környezeti elemre kiterjedő egységes határozatot kell hozni, a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően.”
(4) Az R. 21. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A kármentesítés bármely szakaszának végrehajtására vonatkozó határozatban megállapított határideje az ügy összetettségére tekintettel, kivételes esetben módosítható.”
6. § (1) Az R. 24. §-a (1) bekezdés felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A (D) kármentesítési célállapot határérték - szükség esetén részterületenként és mélység szerint eltérő - kockázati alapon történő meghatározásánál a 19/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, figyelembe kell venni:”
(2) Az R. 30. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A monitoringot elrendelő határozat tartalmazza:”
(3) Az R. 36. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 11. számú melléklet I. pontjában és B pontjában meghatározott képletet külön-külön kell alkalmazni]
„b) felszín alatti víz, illetve földtani közeg szennyezésére, károsodására”
[amelyek eredményeinek összege adja meg a fizetendő bírságot.]
(4) Az R. 39. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Korábban elszennyeződött, illetve károsodott területen, a korábbival azonos szennyező anyaggal történő szennyezés esetében, a korábbi szennyezésért nem felelős szennyezőre vonatkozó, a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság megállapításakor a szennyező anyag koncentrációjának, illetve az érintett terület nagyságának növekményét kell figyelembe venni.”
7. § Az R. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg az eredeti (6)-(10) bekezdés számozása (7)-(11) bekezdésre változik:
„(6) A (4) bekezdésben rögzített határidő nem vonatkozik a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) hatálya alá tartozó, lerakással ártalmatlanítható hulladék lerakására szolgáló létesítményekre, ha az a törvény hatálybalépése előtt létesült. Az ilyen létesítménynek legkésőbb 2009. július 15. napjáig meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak. Az e rendeletben és a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló külön jogszabályban foglaltakat nem teljesítő hulladéklerakó legkésőbb 2009. július 15-ig üzemelhet.”
8. § Az R. 48. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
[48. § Ez a rendelet az Európai Közösség alábbi jogszabályainak való megfelelést szolgálja:]
„e) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.”
9. § (1) Ez a rendelet 2007. április 30-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg az R. 21. § (4) bekezdésének b) pontjában, 24. § (1) bekezdésének f) pontjában, 24. § (2) bekezdésének b) pontjában, 25. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésében, 26. § (1), (2), (3) bekezdésében, (4) bekezdésének felvezető mondatában és a), b), e), i) pontjaiban, 27. § (1) és (3) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésének felvezető mondatában és a), c) pontjaiban, 30. § (5) bekezdésében, 31. § (5) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében, 36. § (1) bekezdés b) pontjában, 38. § (3) bekezdésében, 40. § (3) és (4) bekezdésében, 7. számú melléklet 7. pontjának felvezető és záró mondatában, valamint a) pontjában, 8. a), 8. b), 9. ab) pontjaiban és 11. pontjának felvezető mondatában, 8. számú melléklet címében, 1. a), 1. c), 1. f), 1. g), 1. h), 2. b), 2. f) pontjaiban, 3. pontjának címében és 3. b) pontjában, 4. pontjának címében és 4. a), 4. d), 4. l), 4. m) pontjaiban, 6. pontjának címében és felvezető mondatában, 7. pontjának címében, 9. számú melléklet címében, 1. a), 1. c), 1. d), 1. f), 1. g), 1. h), 2. b) pontjaiban, 3. és 4. pontjainak címében, 4. a), 4. e), 4. g), 4. h), 4. i), 4. j) pontjaiban, 5. és 6. pontjainak címében, 7. pontjának felvezető szövegében, 9. c) pontjában, 10. számú melléklet 2. c) pontjában, 11. számú melléklet B) pontjában a „műszaki” szövegrész,
22. § (3) bekezdésének a) pontja,
22. § (6) bekezdésében a „szennyezett” szövegrész,
23. § (3) bekezdésében az „a tényfeltárási tervtől való eltérés, illetve” szövegrész,
24. § (1) bekezdés a), d), e) és gb) pontja,
29. § (2) bekezdése,
32. § (1) és (3) bekezdése,
33. § (3) bekezdés a) pontjában a „talaj, illetve” szövegrész
hatályát veszti.
(2) Az R.
3. § 12. pontjában a „szennyezést” szövegrész helyébe a „szennyezést, károsodást” szöveg,
3. § 32. pontjában a „szennyezésének” szövegrész helyébe a „szennyezésének, károsodásának” szöveg,
15. § (7) bekezdés a) pontjában a „szennyezés, károsítás” szövegrész helyébe a „szennyezettség, károsodás” szöveg,
15. § (7) bekezdésének d) pontjában, 19. § (5) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 6. számú melléklet felvezető mondatában, 3. pont felvezető mondatában, 3. ba), 4. és 5. pontjában a „szennyezettség” szövegrész helyébe a „szennyezettség, illetve károsodás” szöveg,
15. § (7) bekezdésének d) pontjában és a 7. számú melléklet 2. c) pontjában a „szennyezés” szövegrész helyébe a „szennyezés, károsítás” szöveg,
19. §-ának (12) bekezdésében, 29. §-ának (4) bekezdésében, 35. §-ának (2) bekezdésében, 10. számú mellékletének 8. pontjában a „21. § (9) bekezdés” szövegrész helyébe a „21. § (10) bekezdés” szöveg,
24. § (2) bekezdésének b) pontjában a „ténylegesen mért átlag” szövegrész helyébe a „szennyezettség területén mért értékekből számított átlag” szöveg,
26. § (4) bekezdésének j) pontjában, 8. számú melléklet 1. a), 1. b), 3. a) pontjában a „szennyezett” szövegrész helyébe a „károsodott” szöveg,
26. §-ának (4) bekezdés k) pontjában, 7. számú mellékletének 13. c) pontjában a „21. § (9) bekezdése” szövegrész helyébe a „21. § (10) bekezdése” szöveg,
26. § (5) bekezdésében a „munkanappal” szövegrész helyébe a „nappal” szöveg,
27. § (1) bekezdésében a „munkanapon” szövegrész helyébe a „napon” szöveg,
30. § (2) bekezdésében a „monitoring kialakítására és üzemeltetésére” szövegrész helyébe „monitoring rendszer kialakítására és működtetésére” szöveg,
30. § (3) bekezdésében a „monitoring üzemeltetése” szövegrész helyébe a „monitoring rendszer működtetése” szöveg,
31. § (2) bekezdésében a „vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról” szövegrész helyébe a „környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről” szöveg,
32. § (2) bekezdésében a „Az (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „A Kvt. 101. § (4) bekezdése” szöveg,
33. § (1) bekezdésében a „szennyezettséget” szövegrész helyébe a „károsodást” szöveg,
39. § (5) bekezdésében a „Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat” szövegrész helyébe a „kármentesítés célját szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat” szöveg,
41. § (3) bekezdésében a „szennyezettsége” szövegrész helyébe a „károsodása” szöveg,
41. § (3) bekezdésében, a 7. számú melléklet 1. g) pontjában, 9. számú melléklet 1. i), 2. b) pontjában a „szennyezettség” szövegrész helyébe a „károsodás” szöveg,
6. számú mellékletének címében a „szennyezettségének” szövegrész helyébe a „szennyezettségének, illetve károsodásának” szöveg,
6. számú melléklet 3. b) pontjában a „szennyezettségére” szövegrész helyébe a „szennyezettségére, illetve károsodására” szöveg,
6. számú melléklet 13. pontjában a „19. § (12) bekezdése” helyébe a „19. § (13) bekezdése” szöveg
lép.
(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után megvalósított környezetkárosításokra, valamint környezetveszélyeztető magatartásokra kell alkalmazni. Mulasztás által megvalósított környezetkárosítás vagy környezetveszélyeztetés esetén az akkor hatályos szabályokat kell alkalmazni, amikor a környezethasználó a környezetkárosodást vagy környezetveszélyeztetést megakadályozhatta volna.
(4) Ez a rendelet a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.